3. évad – 8. epizód –Üzletfejlesztés tőkebevonással: mikor, mennyit, hogyan – és kivel?
Mikor ajándék a tőke – és mikor csapda? Mélymerülés az intelligens növekedés és az okosabb pénzügyek világában
Digit Podcast – 3. évad, 8. epizód. Adás dátuma: 2025.07.25.
Milyen tőke segíti valójában a vállalkozás növekedését – és mikor kezdi csendben irányítani a vállalatot a támogatása helyett?
Ebben az epizódban a DIG-IT Podcast szerkesztői, Személyi László és Szekér Zoltán Málnay Barnabással, az ELTE Innovációs Központ és a Digitaltech EDIH fintech szakértőjével beszélgetnek, hogy feltárják az üzleti élet egyik leggyakrabban félreértett stratégiai kérdését: Mikor, hogyan és kitől érdemes tőkét bevonni – és mikor semmiképp sem?
Az epizód a fintech megoldásokról és a neobankokról szóló beszélgetésként indul, de gyorsan a növekedés, az irányítás, a sebesség és a felelősség részben filozófiai, de nagyon is gyakorlati feltárásává szélesedik. Ez az epizód egy dolgot világossá tesz: a tőke soha nem csak pénz.
A tőke nem varázslat – hanem stratégiai elkötelezettség
Az epizód elején Barnabás felvázolja a finanszírozással kapcsolatos központi tévhitet: a tőke nem oldja meg a problémáid – csak felerősíti azt az irányt, amerre már amúgy is tartasz.
Kimondja, hogy a bevételből finanszírozás mindig a legtisztább és legolcsóbb megoldás – ha elérhető. De a startupok, az innovációs projektek és a gyorsan növekvő vállalatok gyakran időhiánnyal szembesülnek: a sebesség számít, a bevétel viszont még elmarad.
Ekkor merülnek fel alternatív utak:
- Vissza nem térítendő finanszírozás (támogatások, adományok, korai közösségi támogatás)
- Hitelfinanszírozás (bankhitelek, tagi kölcsönök, kötvények)
- Tőkefinanszírozás (kockázati tőke, angyalbefektetés, közösségi tőke finanszírozás)
Mindegyiknek megvan a saját logikája, elvárásai és rejtett korlátai. A köztük való választás kevésbé a rendelkezésre álláson, mint inkább az ambíción múlik.
Fintech, neobankok és a hagyományos banki szolgáltatásokra nehezedő nyomás
Mielőtt teljesen belemerülnénk a tőkepiacokba, a beszélgetés egy konkrét, mindennapi példával kezdődik: fintech adaptáció a magyar kkv-k körében.
Barnabás rámutat a digitális banki eszközök gyors terjedésére (például Revolut és Wise), megjegyezve, hogy több millió magyar felhasználó – köztük vállalkozások – két egyszerű okból választotta őket: az átláthatóság és a felhasználói élmény miatt.
Zoli egy személyes történetet is megoszt arról, hogyan fizet havonta több tízezer forintot átláthatatlan banki díjak formájában – ezt az élményt sok hallgató ismerni fogja.
„A fintech-ek olcsóbbak, átláthatóbbak, gyorsabbak – és arra kényszerítik a hagyományos bankokat, hogy jobban viselkedjenek.”
— Málnay Barnabás
Az epizód mégis kerüli a leegyszerűsített fintech kontra bank narratívákat. A szabályozás a felhasználókat védi, emlékeztet minket Barnabás, és a fintech cégek gyakran könnyű funkciókkal kezdenek – majd fokozatosan maguk is bankszerűbbé válnak. Az igazi győztes, legalábbis egyelőre: a felhasználó.
Hitel kontra tőke: ki kezeli a kockázatot – és ki kezeli a víziót?
Az epizód egyik legjellemzőbb pillanata az, amikor Barnabás szembeállítja a bankhiteleket a kockázati tőkével.
Egy bank visszafizetést vár – kamattal együtt. Semmi többet. Egy kockázati tőkés elvárja a növekedést – és aktívan megpróbálja befolyásolni, hogyan történik ez a növekedés. Ez egy érdekalapú partnerséget, de nyomást is jelent.
„Ha a vállalatod nem halad magas növekedési pályán, a kockázati tőke biztosan nem neked való.”
—Barnabás Málnay
A tőkével történő finanszírozás a következőket feltételezi:
- Több finanszírozási kör
- Állandó értéknövekedés
- Hajlandóság a gyors növekedésre – még a jövedelmezőség árán is
Az alapítók számára ez nem csupán pénzügyi döntés. Ez életmód- és identitásdöntés.
Növekedés kontra jövedelmezőség – és a 40-es szabály
Az epizód egy klasszikus startup feszültséget boncolgat: először növekedni kellene, és csak utána kiszámolni a bevételt – vagy a terméket tökéletesíteni még a skálázás előtt?
Barnabás behozza a beszélgetésbe a 40-es szabályt, amelyet gyakran emlegetnek kockázati tőkebefektetői körökben:
Növekedési ütem (%) + Profitráta (%) ≈ 40
Növekedhetsz 40%-kal nulla profittal – vagy lehetsz 40%-ban nyereséges növekedés nélkül. A befektetők valahol erőt akarnak látni, nem mindenhol tökéletességet.
A beszélgetés ezt az elképzelést ismerős példákkal támasztja alá: a Google és a Facebook is hatalmasat nőttek, mielőtt pontosan tudták volna, hogyan fognak pénzt keresni – de uralták a disztribúciót, a figyelmet és az adatokat.
Az irány nélküli növekedés szerencsejáték. A lendülettel járó növekedés stratégia.
Üzleti tervek: kevesebb excel, több gondolkodás
A vállalati mítoszokkal ellentétben a korai fázisú befektetők nem várnak el 50 oldalas üzleti terveket. Amit valóban elvárnak, az a pénzügyi önismeret.
Egy egyszerű pénzforgalmi számítás.
Világos gondolatok a költségekről.
Őszinte kép arról, hogy reálisan mikor jelenhet meg a bevétel.
Laci és Barnabás egyetértenek abban: a bonyolult sablonokban való elmélyülésre fordított idő gyakran jobban hasznosul, ha az ügyfelekkel beszélgetve töltjük.
Okos pénz, buta pénz – és a különbség ismerete
Nem minden tőke egyforma.
Az „okos pénz”, ahogy az epizódban is szó esik róla, többet jelent a finanszírozásnál:
- Mintafelismerést hoz a múltbeli sikerekből
- Hozzáférést ad hálózatokhoz és a következő körben szóba jöhető befektetőkhöz
- Őszinte visszajelzést nyújt – még akkor is, ha kellemetlen
Barnabás azonban fontos figyelmeztetést fogalmaz meg: az alapítóknak is értékelniük kell a befektetőket, nem csak fordítva. Beszélj a portfóliócégekkel. Kérdezd meg, hol jelent meg ténylegesen a segítség – és hol nem.
A legokosabb befektető, teszi hozzá Barnabás, azt is tudja, mikor nem szabad közbeavatkozni.
Az Atari története – ahol a kreatív káoszt elfojtotta a vállalati kontroll – intő példaként szolgál: egyes varázslatok megtörnek, ha túl sarkosan alkalmazzák őket.
Magyarország, Európa és a jelenlegi tőkeciklus
Öles léptekkel, de az epizód feltérképezi a mai kockázati tőke piacát is:
- A tőkebőség 2021–22 körül tetőzött
- A túlértékeléseket 2025-ben korrigálták
- A befektetők szelektívebbek, az értékelések viszont egészségesebbek lettek
Magyarországon létezik korai fázisú finanszírozás, gyakran állami részvétellel, míg a későbbi körök továbbra is szűkösek, és rendkívül nagy verseny értük. Sok sikeres magyar startup külföldre helyezi át székhelyét – miközben a fejlesztőcsapatait otthon tartja.
A tőke globális. A csapatok nem.
Képzés, önismeret és az alapító valódi munkája
Az epizód egy finom, de erőteljes meglátással zárul: a tőkeképesség pszichológiai képesség is.
Tudsz 50 embert irányítani 5 helyett?
El tudod engedni az irányítást – vagy akár a vezérigazgatói szerepkört?
Tényleg hipernövekedésre vágysz – vagy csak úgy érzed, muszáj, hogy akard?
A Digitaltech EDIH-en keresztül Barnabás és kollégái célzott képzést kínálnak a tőkebevonásról – nem azért, hogy az alapítókat a kockázati tőke felé tereljék, hanem hogy segítsenek nekik eldönteni, egyáltalán illik-e ez a céljaikhoz.
Mert egy nagyszerű cég felépítése nem mindig jelenti a legnagyobb cég felépítését.
🔗 Vedd fel a kapcsolatot vendégünkkel: Málnay Barnabás LinkedIn profilja
👉Hallgasd meg a teljes epizódot a YouTube-on!