Vajon miért termelt Csehország 1,8 milliárd euró EU-s digitális forrásból 4 milliárd euró hozzáadott értéket, míg Magyarország 1,7 milliárd euróból csupán 1,9 milliárdot? A DIG-IT Podcast 4. évadának 31. epizódjában Személyi László (Future-NOW) és Szekér Zoltán (OD&IT, Sailing Hangar) beszélgetőpartnere Dr. Vicze Gábor, az Innovation Group ügyvezetője, az IVSZ KKV tagozatért felelős alelnöke és az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alelnöke volt.

A hatékonyság titka: Felkészült környezet és stratégiai tervezés

Az Európai Bizottság kutatásai kimutatják, hogy az EU-s digitális támogatások jelentős hatást gyakorolnak a gazdaságra: minden egyes befektetett euró átlagosan két euró hozzáadott értéket generál EU-s szinten. Ugyanakkor a tagállamok kihasználási hatékonysága között szembetűnő különbségek vannak. A cseh és magyar eredmények közötti eltérés fő oka nem csupán a mérésben rejlik, hanem abban a felkészült környezetben, ahová a támogatások megérkeznek. Magyarországon gyakori probléma, hogy a cégek előzetes tervek és stratégiai elképzelések nélkül vágnak bele fejlesztésekbe, pusztán a pályázati kiírások által vezérelve.

Spillover hatások és a külföldi vállalatok súlya

Magyarországon a digitális források 45%-a úgynevezett beszivárgó (spillover) hatásokból származik — azaz más országokban megnyert pályázatok fejtik ki hatásukat nálunk —, míg az EU-s átlag mindössze 23%. Ez összefügg azzal, hogy a magyar gazdaságban a külföldi tulajdonú vállalatok hozzáadottérték-súlya meghaladja a 30%-ot (szemben a 13%-os uniós átlaggal). Ez komoly lehetőség, de a cél az lenne, hogy a hazai hozzáadott értéket növelve érjünk el jobb hasznosulást.

Adatvezérelt cégvezetés és a bizalmi kultúra hiánya

Az Innovation Scoreboard adatai szerint Magyarországon a cégek 40%-a potenciálisan innovatív lenne, mégsem innovál (míg az EU-ban ez az arány csupán 17%). A kkv-k körében továbbra is a megszokott, intuitív cégvezetés dominál az adatvezérelt döntések helyett. Emellett hiányzik a szakmai bizalom és a tudásmegosztás kultúrája, ami megnehezíti a digitális átállást és az olyan szabályozási kihívások kezelését, mint a NIS 2 vagy a DORA.

Pályázati rendszerek reformja: Katalizátor az adminisztrációs teher helyett

Ahhoz, hogy az EU-s források valódi változást idézzenek elő, a támogatási rendszereket át kell alakítani. Az állam ne kérjen be olyan adatokat, amelyekkel már rendelkezik, és a hangsúlyt a bürokratikus ellenőrzésről a vállalati célok elérésére kell helyezni. A támogatásra nem jóléti eszközként vagy ingyenpénzként kell tekinteni, hanem olyan üzleti katalizátorként, amely a technológia, a finanszírozás és a szakmai tudásátadás együttesével teszi még versenyképesebbé a vállalkozásokat. Nézd meg vagy hallgasd meg a teljes beszélgetést a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=RIZj8PhmExo Nezd meg a teljes epizodot a YouTube-on