A szegedi szuperszámítógép üzleti szolgáltatássá válik
Röviden
- Az SZTE és a HPE partnerségben szolgáltatásokat épít a szuperszámítógépre.
- Az érték az adatokból és a modellekből szolgáltatásként tér vissza.
- Nyitott kérdés, hány ipari szolgáltatás lesz tartós bevételben és üzemeltetésben.
Szpisják Tibor úgy fogalmazott a DIG-IT Podcastban, hogy Szegeden nem csak tervek születtek, a megvalósítás is elindult. Ez lett a fordulópont. A Hewlett Packard Enterprise (HPE) magyar csapata nem szállítóként, hanem stratégiai partnerként ült le a Szegedi Tudományegyetemmel. A közös cél a kapacitás piacon értelmezhető szolgáltatássá szervezése, közös laborokkal és demókkal. Üzleti oldalról ez számít, mert a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) értéke akkor válik pénzzé, amikor szolgáltatásként időt és kockázatot csökkent, mondta Szpisják a beszélgetésben.
A tét az, hogy a szegedi modell miként fordítja le a kutatói kompetenciát és az adatot ismételhető, skálázható szolgáltatássá. Ez időt, pénzt és felelősséget érint magyar döntéshozóknál. Rövidülhet az átfutási idő és csökkenhet a hiba, miközben visszatérő bevétel épülhet. A beszélgetés alapján ott lesz üzlet a HPC-ben, ahol a folyamat az üzleti kérdéstől a működő szolgáltatásig tart, nem áll meg egy jó modellen. Ezt a keretet a vendégek következetesen képviselték az adásban.
A gép önmagában kevés, kompetencia és folyamat kell mögé
Ujhegyi András szerint a Szegedi Tudományegyetem Technológia‑transzfer Központja (TTC) két irányban épít hidat. Kifelé az egyetemen születő szabadalmak és találmányok üzleti hasznosítását szervezik. Befelé vállalati problémákat hoznak a kutatókhoz, akik ezeket a matematika nyelvére fordítják. Csak ezután érdemes HPC-futtatásról beszélni, az eredménynek pedig üzemeltethető formában kell visszakerülnie a szervezethez, mondta Ujhegyi a DIG-IT Podcastban. A szűk keresztmetszet gyakran az adatminőség. Ha az adat széttöredezett vagy zajos, a folyamat elakad.
Szpisják a szuperszámítógépet Forma 1-es autóhoz hasonlította. Folyamatos hangolást igényel, nagy terhelésen működik jól, és csapatmunka kell hozzá. Ez nem otthoni PC és nem szokványos üzemeltetés. Fegyelmezett, magas szintű informatikai működés szükséges, amelyet az egyetemi kompetencia és szervezeti felkészültség tesz megbízhatóvá, mondták a vendégek.
Partnerség, nem egyszerű beszállítás
Szpisják szerint a kapcsolat lényege a közös célok kijelölése. A felek közös laborokról és demókról gondolkodnak, sőt akár közös termékfejlesztésről is. A kampusz léptéke önmagában ritka terep. Több ezer felhasználót kell biztonságosan kiszolgálni vezetékes és vezeték nélküli hálózaton. Szpisják elmondta, hogy arról is szó van, 2026-ban az SZTE bekerülhet a vállalat tanácsadó testületébe, így folyamatos visszajelzés érkezhet a termékekről és megoldásokról a gyakorlatból. Ez terv, amelynek végrehajtása még kérdéses.
A szolgáltatás Szegeden kézzelfogható. Ujhegyi szerint évek óta épül a digitális kampusz, és ma már működő funkciókat kínál. Beltéri navigáció segít célba érni, az információ időben és helyben releváns. A hallgató a könyvtár mellett haladva kap emlékeztetőt, a laborajtóban jelenik meg a biztonsági tájékoztatás. Ujhegyi úgy látja, a megoldás egyedülálló itthon, és külföldi rendezvényeken is azt tapasztalták, hogy a legtöbb hely még nem tart itt.
A hálózat a szolgáltatás arca, és ez közvetlen költséghatással jár. Szpisják példát hozott a vezeték nélküli hozzáférési pontokra. Ha nincs a közelben felhasználó, a berendezés visszaveszi az energiafelhasználást. Szpisják szerint egy nagy intézményben ez sokmilliós nagyságrendű villanyszámla‑megtakarítást eredményezhet. Itt válik a technológia azonnal látható pénzzé.
Teljes értéklánc és a piaci mérce
A mesterséges intelligenciából (AI) akkor lesz üzlet, ha a lánc teljes. Szpisják három elemet emelt ki. Célhoz illesztett infrastruktúra, egységesen kezelhető adat és együttműködő ökoszisztéma. Jó példa a mezőgazdaság. Sok az „okos” megoldás, de a gazdák gyakran nem tudják adattal kiszolgálni ezeket. A feladat először az, hogy emészthető, megbízható adat álljon elő. Erre épül a modell és a számítás a HPC-n. Az eredményt automatizáltan vissza kell forgatni a termelésbe, fogalmazott Szpisják.
Gyors eredményt Szpisják a kórházi és egyetemi környezethez közeli szolgáltatásoktól vár. Ezeknél a gyors adatfeldolgozás és a hálózati innováció együtt ad választ. A következő kérdés üzleti, nem technikai. Hány olyan ipari szolgáltatás áll fel, amely tartós bevételt és menedzselhető üzemeltetést hoz. A beszélgetés alapján a szegedi modell ezt a mércét tekinti iránynak.
A DIG-IT olvasata szerint Szeged ereje nem a nyers teljesítmény, hanem a tudás, az adat és a kapacitás szolgáltatásba rendezése. A mérce a döntéstámogató válasz ideje, a hibaarány csökkenése és a visszatérő bevétel. Várakozásunk szerint a következő időszak mutatja meg, hány életképes szolgáltatás jut piacra a partneri működésből. A részletek a DIG-IT Podcast adásában hangzottak el.
Kapcsolódó cikkeink
A témával kapcsolatos tudományos cikkek
- Mariusz Salwin, Aneta Ewa Waszkiewicz (2026): Designing a Smart Product-Service System to support digital crowdfunding platforms. Scientific Reports. doi.org/10.1038/s41598-026-40194-2
- Sreenivasulu Kamireddy (2025): Hybrid AI HPC Clusters: Bridging On-Premise Control and Cloud Elasticity for Enterprise AI Commercialization. International Journal of Computational and Experimental Science and Engineering. doi.org/10.22399/ijcesen.4525
- Javier Sánchez, Laura Sáez‐Ortuño, Santiago Forgas‐Coll et al. (2026): Towards Sustainable Management: Environmental and Operational Advantages of Quantum Computing over Classical HPC in the NISQ Era. JOINETECH (International Journal of Economic and Technological Studies). doi.org/10.65479/joinetech.27
- Shams Forruque Ahmed, Shanjana Shuravi Shawon, Shaila Afrin et al. (2025): Optimising Internet of Things (IoT) Performance Through Cloud, Fog and Edge Computing Architecture. IET Wireless Sensor Systems. doi.org/10.1049/wss2.70016
- Fernando Luís Almeida, Edet Okon (2025): Assessing the impact of high-performance computing on digital transformation: benefits, challenges, and size-dependent differences. The Journal of Supercomputing. doi.org/10.1007/s11227-025-07281-z
- Serena Nicolazzo, Antonino Nocera, Witold Pedrycz (2026): Service Level Agreement (SLA) and Security SLA (SecSLA): A Comprehensive Survey. Journal of Network and Systems Management. doi.org/10.1007/s10922-026-10041-w
- Danilo Carastan‐Santos, Georges Da Costa, Igor Fontana de Nardin et al. (2025): Scheduling With Lightweight Predictions in Power-Constrained HPC Platforms. IEEE Transactions on Parallel and Distributed Systems. doi.org/10.1109/tpds.2025.3586723
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.