Ember és adat nélkül a BIM stratégia papíron marad

Rónaiden

• A vendégek szerint itthon a BIM stratégia még új, sok helyen csak pipa.
• Üzlet akkor lesz belőle, ha cél, adat és változásmenedzsment együtt fut, pilottal tesztelve.
• A szabályozás ösztönöz, de bonyolult; a kérdés, ki fordítja le működő folyamattá.

Sok magyar építőipari projektben a BIM a szerződésben pipa, a kivitelezésben viszont szétesik a kép. Kuczogi László, a Kép stúdió ügyvezetője szerint gyakran kiderül az első mélyebb kérdéseknél, hogy nincs átgondolt irány, és a szervezet nem ugyanarról beszél a DIG‑IT Podcast adásában. Itt kezdődik az üzleti tét. A tenderpontok, a pótmunkák és a beszerzési kockázatok mind azon múlnak, hogy a BIM stratégia valódi működésbe fordul-e, vagy címke marad a prezentációkban.

Német Dani, az AFMtek üzletfejlesztési vezetője úgy látja, Magyarországon a szervezett, stratégiai bevezetés viszonylag új, miközben nyugatabbra több helyen már kialakult gyakorlatokhoz lehet igazodni a beszélgetés szerint. A fő tétel egyszerű, mégis kemény: a BIM nem szoftver, hanem információmenedzsment és változás. Akkor hoz üzleti előnyt, ha a vezetés világos célt és mérőszámot ad, a csapat felkészül, az adatszerkezet egységes, és mindezt valós projekten próbálják ki. A vendégek szerint a stratégiaalkotás több lépésből álló folyamat, amelyet érdemes valós, kezelhető méretű pilottal lezárni és visszamérni az adás tanulságai alapján.

Előbb a döntés, aztán a pilot

A BIM stratégia felépítése hasonlít bármely üzleti stratégiához: elemzés, célkijelölés, eszközök, cselekvési terv. A különbség az indulásnál jelentkezik. A vendégek többször említik, hogy sok szervezetnél hiányzik a kiinduló platform, ezért az első kör nemcsak módszertan, hanem alapozó edukáció is a műsorban elhangzottak szerint. Oktatás nélkül nem fogalmazódnak meg a jó kérdések, és a célok sem lesznek mérhetők. A tervnek pedig rögtön a megvalósításra kell készülnie.

A BIM nem csak új beruházásoknál értelmezhető. Meglévő épület, átépítés vagy felújítás esetén is működhet, csak más az ütemezés és a támogatási igény. A beszélgetésben felmerül, hogy a kezdeti időszakban gyakran külső BIM menedzser vagy szakértői csapat segíti a belső erőforrásokat. Később ez a tudás házon belülre kerülhet, de a belépésnél sokszor szükség van támogatásra a vendégek tapasztalata szerint.

Életciklus-szinten is széttartó a kép. A tervezésben a BIM már jelen van, a kivitelezésben terjed, az üzemeltetésben pedig többnyire pilotok futnak, teljes körű gyakorlat ritkábban. Ebből az következik, hogy nem létezik dobozos BIM stratégia. A megrendelő, a kivitelező és az üzemeltető érdekei és szerződéses viszonyai különböznek, ezeket kell egy közös információs platformon összeilleszteni az adásban elhangzottak alapján.

Ember és adat viszi át a falon

A siker kulcsa nem az első szoftverlicenc, hanem a változás kezelése. Kuczogi László szerint a stratégia csak akkor működik, ha világos, kik milyen motivációval és kompetenciával viszik végig a változást. Ha ez hiányzik, a terv papíron marad. A beszélgetés gyakorlati példákat hoz: kompetenciafelmérés, célzott képzés, ütemezés, amelyben a csapat rendszeresen lát kézzelfogható eredményt. Ez vezetői döntés és felelősség, nem kiszervezhető pusztán tanácsadóra a DIG‑IT adás szerint.

Rónai András hangsúlyozza, a BIM lényege az információk egységes és következetes kezelése. Nem új teremtményt kell létrehozni, hanem a sokféle forrásból érkező adatot egységes szerkezetben kell kezelni. Ilyen forrás a lézerszkennelés, a korábbi létesítmények tapasztalatai vagy a szerződéses dokumentumok. Az eredmény akkor jó, ha visszakereshető és döntést támogató. Az ISO‑szabványok értelme itt nyer tartalmat, de minősítést csak működő folyamatra érdemes ráültetni a műsorban elhangzottak szerint.

A magyar valóság gyakran sok egymásnak ellentmondó Excel táblából indul. A cél ezekből egységes, szabványos adatmodellt építeni. Olyat, amely illeszkedik a BIM szabványos fogalmaihoz, a vállalatirányítás logikájához és az emberek gondolkodásához. A vendégek itt óvnak a túlbonyolítástól. A tudományosan szép modell nem ér semmit, ha a felhasználó nem érti és nem használja az adás tanúsága szerint.

A célok szereplőnként változnak. Tervezőnél tipikus feladat a 3D modellezésről eljutni a szabványos, ütközésvizsgálatra, tervellenőrzésre és osztályozásra alkalmas BIM modellhez. Beruházónál az a kérdés, miként illeszkedjenek a szerződéses viszonyok és a szereplők – tervező, kivitelező, üzemeltető, hatóság – egy közös, információalapú platformba. Kivitelezésben kézzelfogható cél a pótmunkák és a beszerzési kockázatok visszafogása, valamint a tendereztetés átláthatóbbá tétele. Ezek mind mérhetők és a stratégia célrendszeréhez köthetők a beszélgetés alapján.

Szabályozás ösztönöz, a fordítás helyben dől el

A vendégek szerint erősödik az elvárás a BIM használata felé, különösen állami projektek környezetében. Ez gyorsíthatja a tudás terjedését a nagyobb szereplőktől a kisebbek felé. Ugyanakkor az ISO‑nyelvezet a hétköznapi felhasználónak nehéz, ezért a szabályt működő, emberek által végrehajtható folyamatokra kell fordítani. A vezetői kérdés nem cikkelyekről szól, hanem arról, mitől tud a cég holnaptól másként és jobban dolgozni a műsor szerint.

A kivitelezési modellről is markáns a vélemény. A vendégek szerint a bevezetést érdemes magyar csapattal vezetni, mert értik a helyi piaci és szerződéses logikát. Külföldi tudás bevonható, de ne ez legyen az alap. A szoftverválasztás cél- és kompetenciafüggő, nincs egyetlen jó megoldás. Kuczogi megfigyelése szerint több ázsiai ország gyakorlatiasabban halad a BIM terén, mint sok európai szereplő a beszélgetésben elhangzottak alapján.

A DIG‑IT olvasata szerint a BIM stratégia információs és szervezeti reform. A nyerő sorrend a következő: vezetői célok és mérőszámok, egységes adatszerkezet és folyamat, majd valós pilot, amely negyedéves ritmusban visszamérhető és frissíthető. Akkor lesz ebből üzlet, ha a célrendszer tényleges költség‑ és kockázatcsökkentést céloz, például a pótmunkák visszafogását és a beszerzések kiszámíthatóságát. A humán oldal végig a felsővezetés látóterében marad, mert a változás embereken keresztül történik. Aki ezt a rendet megteremti, nem BIM‑zászlót tűz ki, hanem átláthatóbb szerződéses teret, gyorsabb döntéseket és jobb cash flow‑t épít. A teljes beszélgetés elérhető a DIG‑IT Podcast epizódoldalán, az adások pedig a hangtárban visszahallgathatók.

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.