Az Év Projektmenedzsere díj a stratégiai projektvezetést méri
Röviden
- A díj a projektvezető személyes kompetenciáját és ítélőképességét méri.
- A Qvik-projekt és a zsűrizés folyamata a tervezés súlyát mutatja.
- A vezetői tanulság: idő a tervezésre, támogatás az irányításban.
„Gyakorlatilag igen, ilyen szakmai önismereti tréningnek mondanám, és már önmagában emiatt megérte” – mondta Bándy Ádám, amikor a shortlistre kerülés élményéről kérdezték a DIG-IT Podcast adásában. Aztán jött a díjátadó, a bemutatások sora, és a végén kimondták a nevét. A pillanat fontos, de a mögöttes üzenet még fontosabb egy magyar döntéshozónak. A díj ma arról szól, hogy a projektvezető képes-e stratégiai szereplőként működni. Nem csak státuszriport és határidő, hanem előkészített üzleti döntés, szervezeti összehangolás és felelősség a kivitelezésért. Ebből közvetlen költség és időtényező lesz: kevesebb visszabontás, kisebb kockázat, kiszámíthatóbb szállítás.
A tét ma pénzben mérhető. A Qvik azonnali fizetési ökoszisztémát országos szereplők együttműködésében valósították meg, a GIRO-val, a jegybanki digitális fizetési stratégia illesztésével – nagy nyomás mellett, szűk ütemezéssel. Bándi szerint a felkészülés évekkel a projektindítás előtt kezdődött a szabályozói térben, a konkrét tervezés pedig 2023 elején vált napi feladattá a műsorban elhangzottak szerint. Az a szervezet nyer, ahol a projektvezető nem feladatkiadó, hanem irányt mutató partner a menedzsment asztalánál. A cikk fő tétele ezért egyszerű. Aki ma itthon Év Projektmenedzsere lesz, az már a stratégiai gondolkodás és a megvalósítás fegyelmének közös nyelvét beszéli.
Az Év Projektmenedzsere díj az emberről szól
„Ez a díj egy társadalmi szervezetek által adományozott díj, és azt gondoljuk, hogy a magyar projektmenedzsment életben csúcs kitüntetés” – mondta Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke a beszélgetésben. A kiírás nem a legnagyobb vagy legbonyolultabb projektet díjazza. Azt az embert keresi, aki példamutatóan kezelte a projektjét, és a saját eszköztárából építve vitte végig a döntéseket. A pályázat több év teljesítményét kéri számon. A cél, hogy a különböző háttérrel érkező jelöltek mégis összevethetők legyenek egy egységes értékelési rendben Cserna magyarázata szerint.
A zsűri előbb írásban pontoz, majd a shortlistre került jelöltekkel személyes beszélgetést folytat. Itt azt nézik, mi volt a valódi hozzáadott érték, hogyan kezelte a jelölt a kockázatokat és a konfliktusokat, milyen döntések vezettek eredményre a műsor szerint. A szervezők 25 év alatt közel kétszáz pályázattal dolgoztak, a rövid lista jellemzően öt főből áll, erős évben több jelöltet is behívnak a szóbeli fordulóra az elhangzottak alapján. A díjátadó koreográfiája egyszerre szakmai és ünnepi, a győztes nevét ott tudják meg a jelöltek. Ez nyilvános elismerés, de egyben belső tükör is a szakmának: mire számítson az a szervezet, amely magasra teszi a mércét a projektvezetőivel szemben.
A pályázói kör széles. A beszélgetés szerint KKV-ból és nagyvállalati környezetből érkezők egyaránt eséllyel indulnak. Volt olyan év, amikor kisebb projekten keresztül mutatták meg a jelöltek, mire képesek – és ezzel is nyertek. A zsűri a kompetenciát keresi, nem a projekt mérete dönt Cserna példái alapján. Aki pályázik, részletes anyagot készít, és ennek megírása is fejlődési pont. Bándi ezt szakmai önismereti gyakorlatnak élte meg, mert végig kellett gondolnia a helyzetkezeléseit, a tanulságokat és a saját projektvezetői nézőpontját saját szavaival.
Stratégiai szemlélet és módszertan
A Qvik-projekt jó lakmuszpapír arra, hogy mit jelent ma a stratégiai projektvezetés. A szereplők köre széles: szállítóként egy erős informatikai háttérrel rendelkező fintech cég, partnereként a GIRO, a szabályozói térben a jegybank, a végén felhasználói oldalon a pénzforgalmi piac. A tervezés évekkel korábban elindult a fórumokon, a kivitelezés 2023 elején kapott konkrét ütemtervet és feladatlistát ahogy a műsorban elhangzott. Bándi a kezdőrúgásnál szállt be, és az előkészítésre építve vitte végig a megvalósítást. Nem válságkezelés, hanem induló, feszes célokkal rendelkező projekt, amelyen az időzítés és a felelősségi rend múlott.
A szállítói oldalon jellemzően vegyes, tapasztalt csapat dolgozott. Erős informatikai tudás találkozott banki és kártyapiaci ismerettel, számlavezetési tapasztalattal és projekti rutinokkal. A csapatméret és az összetétel a szakaszhoz igazodott. A végén az üzemeltetés súlya nőtt, az elején a tervezés és a követelménygondozás volt fókuszban. Bándi szerint ez agilis beállítódást igényel a tagoktól, mert egyik nap sem teljesen olyan, mint az előző a műsor kezdeti szakaszában elmondottak szerint. A többgenerációs, vegyes szakmai hátterű csapatot közös cél, átlátható döntés és a vezető hitelessége tudja egy irányba húzni. Ez már vezetői munka, amely messze túlmutat a feladatlistákon.
A módszertanokról a beszélgetés realista képet ad. Léteznek sztenderdek és keretrendszerek, a PMI kiadványai és a Prince2 módszertan is a polcon van. Az agilis, a vízesés és a hibrid megközelítés mind ismert, és az évek során egyre több szervezet kísérletezett a kombinációkkal. Az IPMA a kompetenciák oldaláról közelít, és elfogadja, ha valaki a PMI anyagaiból építkezik. A közös pont mégis az, hogy minden projekt más. A sakkhasonlat itt pontos: „a projektmenedzsment az kicsit olyan, mint a sakk, hogy tud sakkozni, de ahhoz, hogy nagyon jól tudjál sakkozni, ahhoz sok partit kell játszanod” – fogalmazott Cserna a műsorban. A módszertan közös nyelv, a döntés minőségét azonban a tapasztalat és a helyzetérzék adja hozzá.
A beszélgetés arról is szól, hogy a díjazottak egy része kilép a nemzetközi porondra. A hazai győzteseket az elmúlt években rendszeresen bátorították az IPMA egyéni díjának megpályázására. A nevezés önálló, nagy munka, de a magyar projektmenedzsment több alkalommal ért el figyelemre méltó eredményt a műsor szerint. Az IPMA-nál a három legjobb jelölt nevét hozzák nyilvánosságra, a döntés az éves találkozón születik meg az elhangzottak alapján. A magyar szakma így évekre visszamenőleg a világtérképen maradt, ami a vállalatoknak is üzenet. A nálunk dolgozó projektvezetők teljesítménye nemzetközi mezőnyben is értelmezhető, ha a háttér és a támogatás megvan.
Vezetői tanulságok
A DIG-IT olvasata szerint a díj mögötti valódi fordulat az, hogy a projektvezető nem feladat-koordinátor, hanem stratégiai szereplő a vezetői asztalnál. Ebből szervezeti döntések következnek. Időt kell adni a tervezésnek, mert így csökken a későbbi visszabontás és a korrekciók költsége. A valóságban ez azt jelenti, hogy a projektindításkor nem „elmegy” az idő, hanem ott születik meg a megbízható kivitelezés alapja. Támogatni kell az irányítást és az egyértelmű döntési rendet. A projektvezető akkor szállít jól, ha a szervezetben világos a felelősség, és a döntéseihez megkapja a szükséges adatokon alapuló képet. Végül a képzés és a minősítés önmagában nem cél. Akkor hoz eredményt, ha a hétköznapok valós helyzetei edzik a gondolkodást, és a közös nyelv mellé odakerül az emberi ítélőképesség.
A díj folyamata közben egy belső viszonyítási alap (benchmark) is létrejön a pályázó szervezetnek. Bándi tapasztalata alapján már a pályázat megírása is ilyen tükör, mert rendszerezi a projektvezető gondolatait, és kimondatja, mi volt a tényleges hozzáadott érték a beszélgetés szerint. A shortlistre kerülés pedig már közösségi visszajelzés. Aki idáig eljut, arról elhiszi a szakmai közeg, hogy a döntései mögött következetes gyakorlat és átgondolt szemlélet áll. Ez a belső kultúrát is erősítheti, mert láthatóvá teszi, milyen „mintákat” érdemes követni egy szervezetben, függetlenül attól, hogy KKV-ról vagy nagyvállalatról beszélünk az elhangzott érvek szerint.
A vállalati felsővezetés szempontja ettől kézzelfogható. A projektvezetés minősége nem csak a csapat ügye, hanem a működési modell része. Érdemes előre tisztázni a döntési jogokat és a felelősségeket, és világos elvárásokat adni a szállítói és üzleti oldalon egyaránt. Egy QR-kódos fizetési rendszer bevezetése – mint a Qvik, amely a műsorban „Kuvik”-ként is elhangzik – jó példa arra, hogy a tervezési fegyelem, a partneri együttműködés és a fokozatos építkezés együtt adnak biztonságos pályát. Aki itt a rövidítést választja, később fizet rá erőforrásban. Aki viszont időt ad a tervezésre, és közben megteremti a döntések feltételeit, a végén gyorsabban és kisebb kockázattal jut el az éles indulásig.
Van egy további tanulság a nemzetközi mezőny felől. A hazai győztesekből többen léptek ki az IPMA egyéni díjára, és a tapasztalat az, hogy a magyar projektmenedzsment kultúra ebben a keretben is értelmezhető. A nevezéshez a jelöltnek kell összeraknia a pályaművet, a nyelvezet és a keretrendszer ismerete fontos. A döntés azonban ott is az emberre néz: képes-e a saját környezetében a legjobb döntéseket meghozni, és ez milyen eredményt hozott. Ezt a fókuszt érdemes házon belül is átemelni. A módszertani hűség helyett az eredmény és az ítélőképesség kerüljön a középpontba a beszélgetés alapján.
A végszó maradjon Csernánál. A projektvezetésben a tapasztalat számít, mint a sakkban a sok lejátszott parti. Aki sokféle helyzetben döntött már, és képes a tanulságot beépíteni, az lesz versenyképes. Aki e témában tovább hallgatna, a DIG-IT teljes hangtára elérhető, a mostani adás pedig részletesen mutatja meg a pályázati kulisszákat és a projektvezetői gondolkodást – az erőforrásokról, a felelősségről és a döntések áráról az adás linkjén.
Kapcsolódó cikkeink
A témával kapcsolatos tudományos cikkek
- Marcin Opas, Małgorzata Ćwil (2026): Simulation-based Learning and Project Management Certification Outcomes: Evidence from IPMA Level D Training. The Electronic Journal of e-Learning. doi.org/10.34190/ejel.24.3.4740
- Deqiang Deng, Yunxin Liu, 楼云良 et al. (2026): Evaluating project management capabilities in financial shared service centres using the Organisational Competence Baseline: a hybrid MCDM approach. Humanities and Social Sciences Communications. doi.org/10.1057/s41599-026-08129-4
- Milos Poliak, Agnieszka JĘDRUSIK, Bartosz Lewandowski et al. (2026): Natural Language Processing Methods for the Analysis of Project Applications within the IPMA Methodology. EUROPEAN RESEARCH STUDIES JOURNAL. doi.org/10.35808/ersj/4422
- Pierre Dubois, Camille Laurent (2026): IT Project Governance Maturity as a Predictor of Delivery Performance in Public Universities. Journal of Management and Informatics. doi.org/10.51903/jmi.v5i1.340
- Peng Zhang, Rozaini binti Rosli (2026): Middle Managers and AI-Assisted Performance Appraisal in Chinese Enterprises: Explainability, AI Literacy, and the Case for Human Oversight. Asia Pacific Economic and Management Review. doi.org/10.62177/apemr.v3i2.1342
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.