Hat kilences mellett a drónkockázat és a lassú változtatás ára nő
Röviden
- A magyar légiforgalmi irányításban évente 57 másodperc állásidő fér bele.
- A patchelés hónapokig tart, miközben a forgalom és a kitettség nő.
- Drónoknál a láthatóság és felelősség rendezése dönt, különben marad a reptérzár.
Hat darab kilences. Bánszki Zsolt, a HungaroControl technológiai igazgatója ezzel a mércével dolgozik nap mint nap, és nem költői túlzásról beszél. A DIG-IT Podcast beszélgetésében elmondta, hogy éves szinten összesen 57 másodperc állásidő fér bele a magyar légiforgalmi irányítás központi rendszereiben. Ilyen szűk keret mellett egy görögországihoz hasonló légtér-kiürítés nem elvont fenyegetés, hanem üzemeltetési és reputációs kockázat. A tét egy döntéshozónak ma az, hogyan tartja fenn egyszerre a redundanciát, a biztonságot és a változtatási képességet úgy, hogy közben a forgalom nő, a rendszerek egy része örökölt, a kiberfenyegetések és a drónok pedig egyre gyakrabban zavarják a működést. A részletekről Bánszki a DIG-IT Podcast adásában beszélt.
57 másodperc évente nem kényelmi elvárás
A légiforgalmi irányítás célja egyszerű, a végrehajtás nem az. Két gépnek mindig meg kell tartania a biztonságos távolságot, miközben a HungaroControl tavaly több mint 1,1 millió légi járművet kezelt, csúcsnapokon 4200–4300 járattal. A hat kilences miatt a technika többszörösen tartalékolt: több, egymástól független külső betáp, belső szünetmentes ellátás, napi használatú fő rendszer, negyedórán belül élesíthető offline rendszer és külön tartalékrendszer áll készen. A kommunikáció gerince ma is a hangalapú pilóta–irányító kapcsolat, a rádiós csatornák n plusz egy tartalékkal működnek. Ezek mind elhangzottak a beszélgetésben.
A kompromisszumok a változtatás tempójánál jelennek meg. Egy radar életciklusa körülbelül 30 év. Egy új szoftververzió csak több ezer teszteset hibamentes futása után mehet élesbe, ez hónapok kérdése lehet. A napi működésben az emberi kapacitás is kemény korlát. Egy szektorban két irányító átlagosan 15–17 gépet kezel biztonságosan, húsz gépnél már nő a hibakockázat. Mindez azt jelenti, hogy a biztonság nem csak technikai kérdés. Fegyelmezett üzemeltetés, előre megírt eljárások és tartalékolt infrastruktúra együtt adnak mozgásteret, amikor minden másodperc számít.
Biztonság két nézőpontból: safety és security
Bánszki szerint a légiforgalmi irányítás rendszerei ugyan speciálisak és redundánsak, de végső soron IT-rendszerek. Így minden kockázat, amely az informatikát érinti, itt is megjelenik. A bevezetett változtatások lassúak és alapos teszteléshez kötöttek, miközben a fenyegetések gyorsan fejlődnek. A klasszikus „reggeli frissítés” logika itt nem működik. Ezért a védekezés súlya a tartalékoláson és az eljárásokon van. Ha valami kiesik, ne legyen láncreakció, és legyen hova átkapcsolni. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a repterek és a légitársaságok gyakrabban célpontok, de légiforgalmi rendszerek ellen is volt már támadás, amely redundanciacsökkenést okozott, légtér-kiürítést azonban nem.
A safety oldal emlékeztet arra, hogy itt nem csak a technika tévedhet. A nizzai eset jó példa a folyamati és kommunikációs hibák kockázatára, Bánszki részletesen ismertette a történteket. Egy pilóta félreértette a futópálya-megközelítést, az irányítás pedig nem ellenőrzött vissza elég körültekintően. A két gép között a legkisebb távolság három méter volt, mert az egyik már a futópálya fölött járt, a másik pedig éppen felszálláshoz állt. Tragédia nem lett, de az eset százas nagyságrendű utast érintett volna. A körülmények és a levezetés az adásban hangzottak el.
Drónok a város felett, felelősség a földön
A magyar légtérben irányított és nem irányított zónák vannak. Az irányított légtérben az irányító felel, a nem irányítottban a pilóta. Utóbbi esetben a HungaroControl tájékoztatást ad, de nem irányít. A drónok ezt a rendet gyorsan próbára teszik. Bánszki elmondta, hogy tavaly több európai repülőteret zártak le drónészlelés miatt, mert nem állt rendelkezésre megbízható adat a drón helyzetéről és szándékáról. A HungaroControl elkészítette drónstratégiáját, amelyet Bánszki szerint minisztériumi szinten is elfogadtak, a cél a forgalom biztonságos elterelhetősége a kritikus zónákban és a drónmozgások időbeni észlelése. A végrehajtási, kényszerítő feladatok nem a HungaroControlra tartoznak, azokat a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok látják el. A részletek a műsorban hangzottak el.
Bánszki szerint a felelősség egyértelműsítése és a láthatóság a kulcs. Ha egy helikopter sétarepülést végez város felett, a pilóta zajban, rossz látási szögben nem biztos, hogy észrevesz egy kisebb drónt. Ha a drónt azonosítani lehet és ismert a repülési terve, az irányítás időben elterelheti a forgalmat. Ha nem, marad a reptérzár. A drónok kereskedelmi felhasználása gyorsan bővülhet, de a légiforgalmi irányítás feladata ilyenkor is változatlan. A biztonságot nem hozhatja helyzetbe ismeretlen eszköz, amelyről nincs adat és amelynek mozgását nem lehet megbízhatóan követni.
A DIG-IT olvasata
A DIG-IT olvasata szerint a 6×9 nem mérnöki trófea, hanem vezetői döntési kényszer. Ott működik, ahol a szervezet a technikai tartalékolást összeköti lassú, de fegyelmezett változtatással, és vállalja a tesztelési idő árát. A beszélgetésből kirajzolódik, hogy a növekvő forgalom, a vegyes technológiai örökség és a drónok együtt olyan rendszert kívánnak, amely előre felkészül a részleges kiesésekre, és egyértelművé teszi a felelősséget a légtér minden szereplője számára. Aki ma ilyen környezetben dönt, annak nem az a kérdés, hány kilenc van a táblán. Az a kérdés, hogy a szervezet tényleg úgy tervez-e, mintha csak 57 másodperc tartaléka lenne egy teljes évben. A teljes beszélgetés a részletekkel a DIG-IT Podcast hangtárában érhető el.
A témával kapcsolatos tudományos cikkek
- Marcell Szabó, László Toka (2026): Survey on AI technologies aiding multicast and broadcast services in 5G and 6G. Telecommunication Systems. doi.org/10.1007/s11235-026-01407-1
- Xu Zhao, Zuyao Ni, HanYu Tian (2024): An Iterative Power Gradient Searching Algorithm Toward the Slot and Power Joint Scheduling Problem in MANET Broadcast. IEEE Access. doi.org/10.1109/access.2024.3397792
- Meiyan Liu, Xiaoxiao Zhuo, Yufan Yuan et al. (2022): Adaptive Scheduling MAC Protocol in Underwater Acoustic Broadcast Communications for AUV Formation. IEEE Internet of Things Journal. doi.org/10.1109/jiot.2022.3227265
- Xiaowu Ou, Yin Xu, Hanjiang Hong et al. (2023): A DRL-Based Joint Scheduling and Resource Allocation Scheme for Mixed Unicast–Broadcast Transmission in 5G. IEEE Transactions on Broadcasting. doi.org/10.1109/tbc.2023.3278102
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.