Vállalati közönség AI előadáson, AI Magyarországon fókuszban

A hype után a hasznosság dönt az AI-ról Magyarországon

Röviden

  • A vendég szerint tetőzött a hype, előtérben a használhatóság.
  • Címkézett szintek és kurátori szűrés segítik a gyakorlati tanulást.
  • A kiberbiztonság külön sáv, az online csalások kockázata nő.

„Most azt érezzük, hogy az AI körüli hype tetőzött, mindenki megállt egy pillanatra, és a hasznát keresi” – mondta Mucsányi Marianna, az AI SUMMIT Budapest tartalomigazgatója a stúdióban. A rendezvény mérete önmagáért beszél, a szervezők tizenkét szekcióval, tíz színpaddal és több száz szereplővel készülnek, több ezres közönségre számítva a DIG-IT Podcast adásában elhangzottak szerint. Az üzenet egyszerű, de döntéshozói szempontból kemény: demó helyett működő példa kell. A kurátori szűrés, a tartalmak szintcímkézése és a gyakorlati formátumok mind ezt szolgálják.

A tét a vezetőknek időben és pénzben mérhető. Ha valaki rossz szintű előadásra ül be, vagy képzésnek álcázott marketinganyagot visz haza, csúszik a bevezetés és nő a költség. A beszélgetés szerint a szervezők idén láthatóvá teszik az előadások mélységét, hogy a belépő rögtön a saját felkészültségéhez illő tartalmat találjon. A DIG-IT olvasata szerint ez józan kompromisszum: a címkék és a kurátori fegyelem lerövidítheti az utat az ötlettől a megvalósításig a stúdióbeszélgetés alapján.

Előbb a használhatóság, aztán a látvány

Mucsányi szerint a közönség tudásszintje nagyon szór, az alapszintű felhasználótól a fejlesztőig. Ezért az idei programban „generális” és „expert” címkék segítik a választást, hogy a résztvevő azt a mélységet kapja, amiért jegyet vett az adásban elmondottak szerint. A kurátori munka kemény: sok pályázó még 2023–2024-es tematikával érkezik, ezeket kiszűrik, és a friss felhasználási mintákat keresik. A vendég arról is beszélt, hogy a program bizonyos részeit az utolsó pillanatig nyitva hagyják, mert az eszközök és módszerek tempója ezt kényszeríti ki. Ide tartozik az „AI trend” miniszammit, amely a következő hónapok újdonságait mutatja be a beszélgetés szerint. A nemzetköziesítés is tudatos lépés: a hazai megszólalók köre véges, a külföldi előadók behozatala részben ezért vált szükségessé a vendég elmondása alapján.

Az üzleti oldal sem marad háttérben. Mucsányi nyíltan beszélt a szponzori feszültségről: egy médiacégnek profitot kell termelnie, mégis az a cél, hogy a márkaépítés ne vigye el a tartalmat. A vendég szerint termékbemutatót nem engednek be, és ha kell, ő maga is ott ül az értékesítési egyeztetésen, hogy az előadás valós problémát és megoldást mutasson be, ne reklámot a stúdióban elhangzottak szerint. Ez ritka, de pragmatikus válasz a „szponzor vagy tartalom” dilemmára.

Címkék és színpadok, ahol tényleg lehet tanulni

A formátumok között külön színpad a „prompt aréna”, amely a legnépszerűbb blokkok egyike. Itt élő eszközhasználat, kódolási bemutató és „promptcsata” zajlik, a közönség szavaz, és azonnali visszajelzést kap a beszélgetés szerint. A szervezők a kezdetektől gyakorlati példákat kérnek az előadóktól. Visszahívásnál számít, mennyit vitt haza a közönség. A tartalmak jelentős részét rögzítik, majd interjúk és ismeretterjesztő cikkek formájában dolgozzák fel a kiadó felületein az adás alapján. Ez a „második élet” abban segít, hogy a vállalati csapatok vissza tudjanak menni a lényeghez, és tanulási tervet építsenek köré.

A humán oldal hangsúlyos. A HR és a szervezetfejlesztés visszatérő téma: a kezdeti munkahelyi félelmet sok helyen a készségek és a képzés kérdése váltotta fel. Mucsányi beszélt a piacon megjelent, nehezen ellenőrizhető rövidtanfolyamokról is, amelyek gyors megoldást ígérnek, de gyakran üresek. Ezzel szemben a vendég szerint az egyetemekhez kötődő rövid képzések támpontot adhatnak a munkaerőpiac szempontjából is. Idén elindulnak a mesterséges intelligencia mesterszakok, a vendég megfogalmazása szerint hat-hét egyetemen egyszerre, ami a magyar felsőoktatásban újdonság a stúdióban elhangzottak alapján. A diákjegyek külön csatornákon keresztül elérhetők, az egyetemekkel együttműködve ingyenes belépéssel a fiataloknak az adás szerint.

Kiberbiztonság: a látvány mögött kontroll és felelősség

A kiberbiztonság önálló sávot kap az ITBN csapatával és Keleti Arthurral közös szervezésben. Mucsányi szerint miközben a fizikai bűncselekmények csökkennek, az online csalások statisztikái „kilőttek”, a szakértők körében emlegetett emelkedés mértéke akár 300 százalék is lehet, pontos időtáv megjelölése nélkül a stúdióban elhangzott becslés szerint. Ez üzleti nyelvre fordítva azt jelenti, hogy az AI-bevezetések nem pusztán eszközprojektek, hanem kontrollrendszert és működési fegyelmet is igényelnek. A digitális bennszülöttek gyakran túlnyitott megosztási szokásai és az idősebb generációk eljárási ismeretei közti szakadék növeli a kitettséget; a konferencia erre is reagál a tartalmi szintezésen és a gyakorlati példákon keresztül.

A vendég azt is megjegyezte, hogy az AI-ról szóló nyilvános beszélgetést ma erősen befolyásolja az algoritmikus tartalomelosztás, ahol a figyelemért zajló verseny gyakran a felszínt jutalmazza. Ezért is fontos a kurátori szerep és a fegyelmezett forráskezelés, hogy a „ki mondja és miért most” kérdésre minden blokkban legyen jó válasz a beszélgetés szerint. A nemzetköziesítés itt is hat: szélesebb mintából könnyebb erős esettanulmányt hozni, és jobb ellensúlyt ad a gyorsan változó hírfolyammal szemben.

Mit jelent ez egy magyar vezetőnek

Az AI Magyarországon ma ott hoz versenyelőnyt, ahol a tanulási ív rövid és célzott. A címkézett előadások segítenek elkerülni a félreértést a cím és a valós tartalom között. A „prompt aréna” típusú színpadokon látott fogások a vállalati tréningek alapját is adhatják. A szponzorált megszólalásokat a vendég elmondása alapján a szervezők esettanulmányos irányba terelik, ami csökkenti a „reklámíz” kockázatát. A képzési piacon a forrás minősége számít: a stúdióban elhangzott vélemény szerint az egyetemi háttérrel kínált rövid programok nagyobb eséllyel hoznak valódi tudást, mint a „gyors siker” ígéretére épülő hirdetések. A megtérülés időtávjáról az adás nem közölt számszerű állítást; ez iparágtól és kiinduló állapottól erősen függ.

A DIG-IT olvasata

A DIG-IT olvasata szerint a magyar AI-diskurzus középjátékba lépett: a rácsodálkozás után jön a működés. Ha a szintcímkék, a kurátori szűrés és a gyakorlati formátumok tartósan maradnak, akkor aki kézzelfogható mintát és tanulási útvonalat visz haza, hamarabb jut el az élesítésig. A nyitott kérdés az, hogy a program növekedése mellett meddig tartható ez a fókusz. A részletek és a teljes beszélgetés meghallgatható a DIG-IT Podcast adásában.

Források

  1. Sándor Rózsa, Szabolcs Ajtony Bandi, István Hartung et al. (2025): General Attitudes towards Artificial Intelligence Scale (GAAIS): Hungarian adaptation and links to personality traits. Frontiers in Psychology. doi.org/10.3389/fpsyg.2025.1703750
  2. Zoltán Szűts, Tünde Molnar, Réka Racskó et al. (2025): Examining the Flow Dynamics of Artificial Intelligence in Real-Time Classroom Applications. Computers. doi.org/10.3390/computers14070275
  3. Mátyás Turós, Attila Zoltán Kenyeres, Georgina Balla et al. (2025): A Toulmin Model Analysis of Student Argumentation on Artificial Intelligence. Education Sciences. doi.org/10.3390/educsci15091226
  4. Alexandra Köves, Katalin Fehér, Lilla Vicsek et al. (2024): Entangled AI: artificial intelligence that serves the future. AI & Society. doi.org/10.1007/s00146-024-02037-4
  5. Zsuzsanna Deak (2025): The Utilization of Artificial Intelligence in Hungarian Higher Education: A Meta-Summary of Recent Studies. The Eurasia Proceedings of Educational and Social Sciences. doi.org/10.55549/epess.943

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.