Az ESG‑jelentés stratégia nélkül nem hoz üzletet
Röviden
- Az ESG‑jelentés önmagában kevés a láncok elvárásaihoz.
- Érték akkor keletkezik, ha a mérés beépül a működésbe.
- Nyitott kérdés, kié házon belül az adatnyomvonal és a fegyelem.
Balaton mellett, egy konferencia végén egy könyv keltette fel a műsorvezető figyelmét. A könyvet adó vendég ott ült a stúdióban, és rögtön a lényegről beszélt. Nem a vitrindarabnak szánt ESG‑jelentés számít, hanem az, hogy áll‑e mögötte vezetői döntés és működő rendszer. Papp László, az itangó alapítója és a Gartner magyar és bolgár képviseletének vezetője szerint az ESG akkor ér valamit, ha folyamattá válik, és összehasonlítható mutatókat ad a tulajdonosoknak és a befektetőknek. Ezt mondta a Digit Podcast adásában, amelyben az is kiderült, hogy a vállalat jól akkor jár, ha kevés, lényeges metrikát beágyaz a mindennapi működésbe.
A tét a beszállítói láncokban azonnal pénzzé és idővé válik. Aki nem tud gyorsan és hitelesen ESG‑adatot adni a partnereinek, piacot és sebességet veszít. Papp szerint a nagyvállalatok lefelé adják tovább az elvárásokat, és a kézi jelentéskészítés e‑mailekkel, táblázatokkal, telefonos egyeztetésekkel hamar falnak ütközik. A bizalmat és a tempót a visszakereshető adatnyomvonal és az egyértelmű felelősség teremti meg, nem a kampányszerű anyaggyártás. Ez üzleti következmény: lassul az értékesítés, nő a kockázat, gyengül a tárgyalási pozíció.
Előbb a döntés, aztán az ESG‑jelentés
Papp László szerint az ESG nem kommunikációs eszköz és nem puszta mérés. Egy folyamatrendszer, amely összehasonlítható mutatókat ad, indulásként a tulajdonosoknak és a befektetőknek. A párhuzam a pénzüggyel áll: a pénzügyi jelentéskészítés akkor lett auditálható, amikor az adatgyűjtést vállalatirányítási rendszerek automatizálták, és az adatszerkezet ehhez igazodott. Ugyanez a logika kell az ESG‑hez is. A vezetés kijelöli a fontos célokat, a mérést beépíti a munkafolyamatokba, az adatnyomvonal pedig visszakereshető marad.
A hétköznapi valóság még gyakran mást mutat. Papp leírása szerint a jelentések ma sok helyen e‑mailekből, Excel‑táblákból és telefonos egyeztetésekből állnak össze. Ez átmenetileg működik, tartósan nem. Automatizált adatgyűjtésre, tiszta adatszabályokra és egyértelmű felelősségre van szükség. Ez nemcsak az auditorok miatt fontos. A láncpartnerek is ezt kérik, mert így nő a bizalom és csökken az átfutási idő. A kiberbiztonság és az adatvédelem pedig a társadalmi kockázatok között is megjelenik, ezt Papp külön is hangsúlyozta a Digit Podcastban.
A lánc lefelé tolja az elvárásokat
Papp megfigyelése szerint a világ legnagyobb cégei évek óta publikálnak ESG‑jelentést, és az európai nagyoknál is hasonló a kép. A hatás lefelé terjed: a nagyvállalat adatot kér a beszállítóitól, a beszállító továbbkéri a saját partnereitől. Magyarország ezen a térképen a szolgáltató központok (SSC) miatt csomópont, több multinál itthon állítják össze az ESG‑anyagokat, miközben a fő tevékenység más országban fut. A hazai beszállítók így közvetlenül vagy közvetve ezekhez az elvárásokhoz igazodnak. Papp szerint sok cégnél jogi vagy megfelelési területhez kerül az ESG‑jelentéskészítés, miközben a jelentési fegyelem a pénzügy, az adatnyomvonal és az eszközök az IT rutinja. A működő megoldás ezért együttműködés: a pénzügy hozza a jelentési gyakorlatot, az IT az adatkezelést és a nyomvonalat, a jog és a megfelelés a keretet.
Mit érdemes mérni és mit nem
Az adás egyik erős állítása, hogy a mindent mérni szemlélet nem hoz eredményt. Nagy adatmennyiség fókusz nélkül zaj marad. Mérni ott érdemes, ahol a vezetés valóban változást akar, és ahol a visszacsatolás a működés része. A légkondicionálás jó példa a kompromisszumra. Vannak régiók, ahol nélküle nem megy a munka, máshol környezeti vita tárgya. A lényeg, hogy a helyi iparági sajátosság és a partneri elvárás váljon metrikává, majd működő folyamattá. Papp szerint technológia nélkül ma már nem fenntartható a jelentéskészítés. A vállalat azt tudja közölni, amit mérni tud, ehhez automatizált adatgyűjtés, tiszta felelősség és átlátható adatnyomvonal kell. A döntés előbb van, az eszköz utána ad értelmet a mérésnek.
A DIG‑IT olvasata szerint az ESG‑t ott érdemes kézbe venni, ahol a pénz és a bizalom eldől. A nagyvállalati ellátási láncok beszállítóinál az ESG‑adatok szolgáltatása egyre inkább elvárás, erről Papp is beszélt a Digit Podcastban. Kevés, lényeges metrikát kell kijelölni, az adatgyűjtést és az ellenőrzést be kell húzni a működésbe. Nyitott kérdés, ki vállalja házon belül az adatnyomvonal tulajdonát és a jelentéskészítés fegyelmét. A teljes beszélgetés a Digit Podcastban hallgatható meg.
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.