Két hétről 2–3 napra rövidítette a Foxconn a tesztidőt

Röviden

• A Foxconn Komáromban 2–3 napra csökkentette a rackszekrények tesztelését.
• A DIG-IT szerint a sorrend számított: megfigyelés, kézi vizualizálás, majd célzott AR-eszköz.
• A DIG-IT szerint a következő kérdés az észlelés és a döntés gyorsítása.

Amikor egy húsz rekből álló megrendelés tesztje akár két hétig húzódott, Tálos Péter a helyszínre költözött. A Foxconn csoport alelnöke a komáromi tesztcsarnokban kereste a csúszások okát a technikusokkal együtt. A DIG-IT Podcast beszélgetésében elmondta, hogy a legnagyobb veszteséget az okozta, ami nem látszott. A megbukott szerverek vártak a beavatkozásra, mert a hiba nem lett azonnal észlelhető. Ez idő, pénz és határidő. A cél az lett, hogy a várakozás láthatóvá és kezelhetővé váljon, mert ebből lesz tényleges kapacitás.

Egy magyar gyártócég vezetője számára ez ma közvetlen tét. Rövidebb átfutás, kevesebb holtidő, tervezhetőbb pénzáramlás és stabilabb szállítási fegyelem – a DIG-IT értelmezése szerint ezek lehetnek a következmények. A komáromi történet lényege nem egy drága rendszer elsőre, hanem a sorrend. Először megfigyelés, aztán egy olcsó, kézi vizualizálás, és csak ezután érkezett a kiterjesztett valóság (AR). Így lett a technológiából üzleti eredmény. A beszélgetés szerint a teljes tesztelés a korábbi két hétről 2–3 napra rövidült.

Előbb a megfigyelés, aztán az eszköz

A csapat a legegyszerűbbel kezdte. A tesztfázisokhoz igazodó jelöléseket és kis mágneses táblákat tettek a rekek elé, hogy a technikus azonnal lássa, ha a villogási minta hibára utal. Ebből lett gyorsabb reakció és kevesebb elveszett óra. A következő lépés az volt, hogy olyan fejlesztőkkel dolgoztak, akik egy Microsoft által gyártott, második generációs, kiterjesztett valóság eszközre ipari megoldásokat készítenek.

Az eszköz valós idejű állapotképet adott, és egy felületen lehetett parancsokat indítani. A hibakeresés és a beavatkozás így egységes, könnyen kezelhető folyamattá állt össze. A napi működésben azonnal látszott a nyereség a reakcióidőben. Ha a hiba látszik, a beavatkozás időben indul, gyorsul a hibaelhárítás. A DIG-IT Podcastban elhangzott, hogy maga a teszt nettó több mint egy nap is lehet, egy húsz rekből álló tétel teljes tesztje pedig a múltban elhúzódhatott két hétig. Az új megoldással a teljes folyamat 2–3 napra rövidült. A DIG-IT értelmezése szerint ez kevesebb készletkötést és nagyobb szállítási fegyelmet hozhat, bár erről a műsorban számokat nem közöltek.

Kultúra és vezetői jelenlét a csarnokban

A történet nem csak technikáról szól. Tálos Péter szerint a vállalatnál úgy gondolkodnak, hogy a cég minden problémája végső soron a vezető problémája. Amikor a csapat már mindent kipróbált, a vezető a csarnokba ment, és együtt dolgozott a kollégákkal. Ez vállalatirányítási kérdés is. A döntések sorrendje, a felelősségvállalás és a mérés minősége különbözteti meg az eredményt az eszközbeszerzéstől. A módszer lényege, hogy minden beavatkozás előtt világos legyen a probléma, és mérhető legyen a változás hatása.

A helyi munkaerőpiac kényszere is alakította az utat. A beszélgetésben elhangzott, hogy 2014 körül Komáromban nagyon alacsony volt a munkanélküliség. A vállalat ezért nem a munkaerő-intenzív növekedésben, hanem a hatékonyság javításában kereste a kiutat. Kipróbáltak automatizálási megoldásokat és anyagmozgatási fejlesztéseket, majd egyre inkább a folyamatok szűk keresztmetszeteinek célzott kezelésére álltak rá. Az eredmény az lett, hogy az árbevétel gyorsabban nőtt, mint a létszám. Ezt Tálos Péter mondta el a műsorban, és a tesztcsarnok AR-megoldása ennek egy erős eleme.

Böthe Csaba a beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy az innováció nem az új technológiák listája, hanem egy magatartás. A problémák felismerésének attitűdje és az arra adott válasz. A helyszín lehet vidéki bázis is, de az egyetemekhez és ipari klaszterekhez való közelség előnyt adhat, főleg a tehetségek bevonzásában. A vállalatok és az egyetemek együttműködése ma már természetes: feladatok, közös projektek, gyakornoki jelenlét. A komáromi példa is mutatja, hogy a gyárkapun belüli, célzott fejlesztés mellé érdemes kapcsolatrendszert építeni.

A DIG-IT olvasata szerint a sorrend adja az eredményt

A DIG-IT olvasata szerint a komáromi történet üzenete egyszerű. Előbb a megfigyelés, utána egy olcsó kézi kísérlet, és csak ezután jöjjön a célzott digitalizálás. Ezzel a renddel a láthatatlan várakozás kezelhető veszteséggé válik, amelyet azonnali beavatkozással lehet rövidre zárni. Ugyanez igaz a mesterséges intelligencia ipari használatára is: döntéshez és méréshez kötve érdemes bevezetni, nem látványfunkcióként. A nyitott kérdés az észlelés sebessége: milyen gyorsan válik láthatóvá a következő szűk keresztmetszet, és milyen gyorsan születik rá vezetői döntés. A részletek Tálos Péter és Böthe Csaba elmondásaiból ismerhetők meg a DIG-IT Podcast ide vonatkozó adásában.

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.