Az AI korában a vezetői döntés marad a versenyelőny - Horváth Richárd – HRP Europe: Business Development Manager Gacsal József – Elnöki tanácsadó, MEKH - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Kránitz József – Reverto – Global: ügyvezető Kóté László – Delta Technologies: operatív és marketing vezérigazgató-helyettes

Az AI korában a vezetői döntés marad a versenyelőny

Röviden

  • Négy, közös szakmai múlttal rendelkező IT-vezető vizsgálja, mit változtatott meg az AI az üzleti döntésekben.
  • A technológia felgyorsíthatja a felkészülést, de a bizalom, a piaci tapasztalat és a döntési felelősség megmarad.
  • A vállalatok előtt az a kérdés áll, miként kapcsolják össze az AI képességeit az emberi ítélőképességgel.

Amikor egy húsvéti áruházi kampányhoz hiányzott a szükséges vállalati jóváhagyás, a központból egyszerű megoldás érkezett. Halasszák el néhány héttel az akciót. Csakhogy a húsvétot nem lehet három héttel későbbre tenni. A DIG-IT Podcast különkiadásában felidézett történet jól mutatja, milyen üzleti helyzetekben kellett dönteniük a magyar technológiai piac meghatározó szereplőinek. A szabályozott nagyvállalati folyamatok, a kereskedelmi határidők és a vevői elvárások nem mindig találkoztak. Az eredményhez gyakran személyes egyeztetésre, pontos tervezésre és vállalt felelősségre volt szükség.

Kóté László, Gacsal József, Kránitz József és Horváth Richárd közös szakmai múltja az Intel, a Microsoft és a Media Markt–Saturn környezetéhez kötődik. Azóta eltérő területeken folytatták pályafutásukat, de tapasztalataik közös tanulságot hordoznak. A vezetői döntéshozatal nem azonos az információk feldolgozásával. A mesterséges intelligencia (AI) sok korábbi elemzési feladatot felgyorsíthat, miközben új elvárásokat teremt. A vezetőknek továbbra is mérlegelniük kell az üzleti érdekeket, a kockázatokat és az emberek szempontjait. Az adás egyik legerősebb felismerése szerint az adatokból levont következtetés és a döntésért vállalt felelősség két különböző dolog.

A vezetői döntéshozatal alapja a felkészültség

A négy szakember kapcsolatát kezdetben nem közös munkáltató, hanem az üzleti együttműködés alakította. Különböző szervezetek érdekeit képviselték, gyakran ugyanannál a tárgyalóasztalnál. Kóté László a többiek szigorú, de következetes partnerként idézik fel. A vele folytatott tárgyalásokra számokkal és konkrét üzleti javaslatokkal kellett érkezni. A felkészülésről szóló beszélgetésből kiderül, hogy az előkészítő munka olykor tovább tartott, mint maga a megbeszélés. Ez a működés azonban segített kiszűrni azokat az ötleteket, amelyek mögött nem állt megalapozott üzleti érvelés.

A visszaemlékezésekben visszatérő szereplő az Excel. A látszólag gyors táblázatos feladatok gyakran egész éjszakás munkává váltak. Az elemzésekből értékesítési tervek, piaci előrejelzések és stratégiai javaslatok születtek. A résztvevők szerint ez a munka megtanította őket a számok mögötti összefüggések felismerésére. A DIG-IT olvasata szerint a történet valódi tanulsága nem a régi eszközök dicsérete. Sokkal inkább az, hogy az elemzési folyamat megértése javítja a vezetői mérlegelés minőségét. A gyorsabb technológia önmagában nem pótolja ezt a képességet.

A kérdés tudományos szempontból is vizsgálható. A Budapesti Corvinus Egyetemhez kötődő Borbála Szüle részvételével készült kutatás 335 magyar közép- és nagyvállalat adatait elemezte. Az eredmények szerint az elemző vezetői döntési stílus kedvezően befolyásolta a technológiai átalakulás és az üzleti teljesítmény kapcsolatát. Az intuitív döntési stílus esetében nem mutattak ki ugyanilyen szignifikáns hatást. A tanulmány nem azt bizonyítja, hogy az intuíció értéktelen. Arra utal, hogy a technológiai fejlesztések üzleti hasznosításában az elemző vezetői gondolkodásnak mérhető jelentősége lehet. Ez összhangban áll a podcastvendégek tapasztalatával, bár a két bizonyítéktípus nem tekinthető azonosnak.

A jó értékesítés a vevő problémájából indul

Az Intel egyik regionális kezdeményezésében egyszerű csillagjelölésekkel mutatták be a számítógépes processzorok közötti különbségeket. A cél az volt, hogy a vásárlók műszaki háttértudás nélkül is könnyebben eligazodjanak a kínálatban. Horváth Richárd visszaemlékezése szerint a megoldást más európai piacokon is átvették. A példából nem következik, hogy minden egyszerűsített termékértékelés javítja a vásárlói döntéseket. Azt viszont megmutatja, milyen jelentősége lehet a műszaki tulajdonságok közérthető bemutatásának. A sikerhez nem feltétlenül újabb technológiára volt szükség, hanem a vásárlói helyzet pontosabb megértésére.

Másik történetükben egy televízióadás vételére is alkalmas monitort értékesítettek eredményesen. Kóté László kezdetben kételkedett a termék kereskedelmi lehetőségeiben. Egy beszállító azonban arra hívta fel a figyelmét, hogy a kisebb lakásokban egy készülék több feladatot is elláthat. Kóté beszámolója szerint a termékből végül jelentős mennyiséget adtak el. A konkrét kereskedelmi történet a beszállítói tapasztalat értékét is megvilágítja. A partner nem egyszerűen készletet szeretett volna értékesíteni, hanem egy olyan felhasználási helyzetet mutatott be, amelyet a kereskedő korábban nem vett számításba.

Az értékesítési gondolkodás egyik fontos változását ma a vevők felkészültsége jelenti. A podcast résztvevői szerint az AI segítségével a vásárló már az első személyes találkozás előtt részletesebb információkat gyűjthet. Emiatt a korábbi harmadik beszélgetés szakmai mélysége akár az első találkozón megjelenhet. Ez a megfigyelés nem igazolja, hogy minden vásárló pontosabb információval érkezik. A gépi válaszok megbízhatósága és az igények helyes megfogalmazása továbbra is kérdéses. Az értékesítő szerepe ezért nem feltétlenül szűkül, hanem átalakulhat. A termékadatok ismertetése helyett több figyelem jut a helyzet értelmezésére és a választási szempontok tisztázására.

Az AI gyorsítja az értékesítést, de bizalom is kell

A vállalatközi értékesítésben különösen fontos, hogy a technológiai támogatás ne szakítsa meg a partnerkapcsolatok folytonosságát. A Journal of Business Research folyóiratban megjelent tanulmány az AI hatékony értékesítési alkalmazását vezetői és szervezeti képességekkel kapcsolja össze. A szerzők az adatokra építő szakértelmet, a tudásmegosztást és a szervezeti szemlélet alakítását emelik ki. A kutatás szerint a vezetők saját szervezetükről szerzett kontextuális tudása fontos feltétele az AI használatával támogatott döntéseknek. A rendszer tehát nem elszigetelt eszközként hoz értéket. A használatához szükséges tudást és döntési folyamatokat a vállalatnak kell kialakítania.

A DIG-IT vendégei szerint a tartós üzleti kapcsolatokban meghatározó volt, hogy a felek betartották vállalásaikat. Nem minden tárgyalás zajlott könnyen, és a különböző vállalati célok időnként komoly feszültséget okoztak. A résztvevők mégis fontosnak tartották, hogy probléma esetén ne hagyják magára a másik felet. Ezzel szemben bírálták a rövid távú értékesítési nyomást, amelyben egy korábbi megállapodás jelentősége gyorsan elhalványul. Az együttműködésről szóló epizódrészlet alapján a kiszámíthatóság önálló üzleti érték. Az ilyen kapcsolatot nem lehet pusztán a következő negyedéves eredmény alapján megítélni.

Az AI és az üzleti bizalom kapcsolatát külön tudományos elemzés is vizsgálja. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberi szereplők technológiával történő helyettesítése átrendezheti a vállalatközi kapcsolatokban kialakult bizalmi viszonyokat. A bizalom nem kizárólag a kapott válasz pontosságához kötődik. Számít az is, hogy ki vállalja a következményeket, és hogyan alakul a felek közötti kapcsolat. Ez a szempont különösen fontos lehet összetett beszerzéseknél vagy hosszú távú együttműködéseknél. A DIG-IT olvasata szerint az AI bevezetését ezért nem elegendő kizárólag az időmegtakarítással indokolni. A vezetésnek azt is értékelnie kell, hogyan változik az ügyfélbizalom és az emberi kapcsolattartás minősége.

A kísérletezésnek mérhető üzleti cél kell

A négy vezető múltjának egyik legérdekesebb fejezete egy Intelhez kapcsolódó regionális kísérlet. A beszélgetésben Horváth Richárd arról számol be, hogy négy országban vállalták egy neuromarketing-megközelítés kipróbálását. Elmondása szerint az érintett multimédiás notebookkategória átlagára országonként nagyjából 21–24 százalékkal emelkedett. A kísérletről szóló beszámolóban egy későbbi mexikói érdeklődés is megjelenik, amely 380 üzletre tervezett alkalmazást érintett. Ezek az adatok a vendég visszaemlékezéséből származnak. Nyilvános módszertani dokumentáció nélkül nem állapítható meg, hogy az emelkedés mekkora része tulajdonítható kizárólag a beavatkozásnak.

Az eset stratégiai szempontból mégis figyelemre méltó. A kisebb piacok képviselői olyan kockázatot vállaltak, amelyet a beszámoló szerint több nagyobb ország nem kívánt. A kísérlethez előzetes felkészülés és az eredmények visszamérése társult. A történet alapján a szervezeti méret nem önmagában határozza meg az újítási képességet. Legalább ennyire számít, hogy van-e lehetőség ellenőrizhető próbákra és a tanulságok továbbadására. A vezető számára ezért a kísérletezés nem a kontroll feladását jelenti. Inkább azt a döntést, hogy egy meghatározott kockázat mellett új bizonyítékot szerez a szervezet.

A vállalati kultúrából a működő részeket érdemes megtartani

A különkiadás négy vendége különböző szakmai irányokban folytatta munkáját. Kóté László a Delta Technologies operatív és marketing vezérigazgató-helyettese, Gacsal József a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöki tanácsadója. Kránitz József a Reverto-Global ügyvezetője, Horváth Richárd pedig a HRP Europe üzletfejlesztési vezetője. A pályák eltérése lehetőséget ad annak megvizsgálására, mely nagyvállalati beidegződések őrzik meg értéküket más környezetben. A beszélgetésből a tervezés, az együttműködés és a szakmai kapcsolatok jelentősége rajzolódik ki. Ugyanakkor a túl sok egyeztetés és a bonyolult belső folyamatok költsége is láthatóvá válik.

Kránitz József a saját vállalkozás működéséről beszélve különbséget tesz a nagyvállalati erőforrások és a kisebb szervezetek lehetőségei között. Utóbbi környezetben szerinte sokkal közvetlenebbül látszik, mely tevékenységnek van üzleti értelme. A nagyvállalati tapasztalat ugyanakkor a feladatok megosztásának és a megfelelő szakemberek kiválasztásának jelentőségét is megtanította számára. Egy jó vezetőnek nem kell minden részfeladat legjobb végrehajtójává válnia. Az ő felelőssége, hogy értse a célt, és megtalálja a megvalósításhoz szükséges képességeket. Ez a szemlélet a mesterséges intelligenciával támogatott munkaszervezésben is alkalmazható vezetői alapelv lehet.

A szervezeti felkészültség kérdését egy magyarországi kötődésű kutatás koncepcionális modellje is vizsgálja. Harmati Attila öt területet különít el az AI bevezetéséhez szükséges feltételek értékelésére. Ezek a technológiai, adatkezelési, vezetői, emberi és kulturális dimenziók. A modell még empirikus igazolást igényel, ezért nem tekinthető bizonyított megtérülési módszernek. A megközelítés mégis segíthet rendszerezni azokat a kérdéseket, amelyeket egy vállalatnak érdemes feltennie a bevezetés előtt. Különösen azt, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, a kompetenciák és a döntési jogosultságok.

A DIG-IT olvasata szerint a négy karrier közös tanulsága a technológiánál szélesebb érvényű. A tapasztalt vezetők nem azért tudtak együtt dolgozni, mert minden kérdésben egyetértettek. Hanem azért, mert ismerték egymás üzleti érdekeit, felkészülten tárgyaltak, és vállalták a megállapodások következményeit. Az AI ezeket a feltételeket nem szünteti meg. Ellenkezőleg, a gyorsabban előálló elemzések mellett még fontosabbá válhat a következtetések ellenőrzése. Egy vállalat technológiai érettségét ezért nem csak a bevezetett rendszerek száma jellemzi. Ugyanilyen beszédes lehet, hogyan születnek a döntések, és ki felel az eredményekért.

A legfontosabb nyitott kérdés az, hogy a következő vezetői generáció miként sajátítja el ezt az ítélőképességet. A korábbi szereplők hosszú éjszakákon, tárgyalásokon és kereskedelmi kísérleteken keresztül tanulták meg a szakmát. A következő nemzedék sok elemzést már gépi segítséggel készíthet el. Ettől azonban a helyes kérdések megtalálása és a rossz döntések felismerése még nem válik automatikussá. A négy vezető története azt mutatja, hogy a szakmai fejlődés része a hibák megelőzése és a következmények megértése is. A teljes beszélgetés, további karriertörténetekkel és technológiai tapasztalatokkal, a DIG-IT Podcast különkiadásában hallgatható meg.

Források

  1. Richárd Szántó, Borbála Szüle (2026): Technological transformation and business performance: exploring the moderating effects of managerial decision styles. Journal of Decision System. doi.org/10.1080/12460125.2026.2688524
  2. Pia Hautamäki, Minna Heikinheimo (2025): Fully leveraging AI in B2B sales: Exploring sales managers’ capabilities and organizational knowledge processes. Journal of Business Research. doi.org/10.1016/j.jbusres.2025.115396
  3. Christina Öberg (2026): Artificial intelligence and trust in business-to-business interactions: from decision tools to generative and reasoning AI. Journal of Business and Industrial Marketing. doi.org/10.1108/jbim-12-2024-0936

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.