3. évad – 6. epizód –ESG: Mítosz vagy Valóság? – Gartner perspektíva

00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

00:41 Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

00:47 Ahogy visszatekintettünk az elmúlt két év adásaira trendek után kutatva Zolival, többek közt azt találtuk, hogy egyre gyakrabban került elő a beszélgetésekben az ESG fogalma, sőt gyakorlata. De mivel mindig más volt a fő témánk, így szinte csak megemlítettük és már léptünk is tovább. Nem úgy, mint ma. Egy Balaton melletti konferencián nap vége felé egyszer csak ismeretlen tárgy incselkedett velem egy ismerős kézben. A tárgyat azóta már majdnem végigolvastam, az ismerős pedig itt ül velünk szemben. Köszöntjük a stúdióban Papp Lászlót, alias Pölöt, az itangó alapítóját és a Gartner magyar és bolgár képviseletének vezetőjét.

01:25 Köszöntöm én is a hallgatókat. Szervusztok!

01:28 Köszi, hogy eljöttél. Pölő mit értesz ESG alatt? És egyébként ennek van-e köze a legutóbbi könyvhöz, amit tőled kaptam.

01:37 Egyrészt köszönöm szépen a felkérést, meg köszönöm szépen a lehetőséget, differenciálni próbálnám az ESG-t minden mástól. Az ESG-nek a fő eleme az az, hogy ez nem csak egy kommunikációs eszköz, nem csak egy mérési eszköz, ez egy folyamatrendszert is tartalmaz, ami segít abban, hogy te mérhetővé tedd mindazt, amit az ESG domain vagy az ESG szkópja tartalmaz. Ez az egyik, a másik pedig, hogy a cél, amiért létrejött az ESG fogalma, meg az ESG folyamatrendszere az különbözteti meg az összes többi hasonló dologtól. Ez pedig az, hogy ez alapvetően indulásként a befektetőknek szólt azért, hogy azok mindazok, akik tehát a tulajdonosok, meg a vállalatvezetés számára minél áttekinthetőbb legyen, és összehasonlítható legyen, hogy mit tesz éppen az adott vállalat vagy az adott szervezet, szemben másokhoz képest.

02:42 Zoli, kiegészítenéd?

02:43 Igen, tulajdonképpen az lenne egy picit így a körvonalon, hogy Magyarországon hogy látod, hogy mennyire befogadóak az ESG-vel kapcsolatban?

02:54 Zoli olvasta a kérdéslistámat.

02:57 Ma csak ilyen felvetései lesznek a Zolinak, igaz? Kicsit messzebbről indulok neki a történetnek, tehát jelen pillanatban a top 500 vállalat a világban, azoknak a 99 százaléka azért valamilyen szinten már kommunikál vagy publikál ESG riportot évek óta. Sőt, az európai nagyvállalatoknak is, hogyha az európai 500-at nézzük, akkor az ő 98 százalékuk is publikál ESG riportot. És hogyha ezt magyar vonatkozásra hozom le, akkor egyrészt ugye vannak azok a multik, akik ezeknek a top 500, top 500-aknak a részei, ők nem ússzák meg, tehát náluk ez egy kötelező dolog, de náluk ez egy könnyű kötelező dolog, mert általában nem itt van az a szervezeti rész, egyébként majd ez egy érdekes kérdés lesz, hogy szerintetek hova tartozik szervezetileg az ESG, de az nem itt van.

03:59 És akkor innentől kezdve ők csak adatot szolgáltatnak ehhez. A következő szint azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak ezekkel a vállalatokkal, a TOP 500-zal, TOP 500 és TOP 500, tehát a világ és az európai, ugyanis ők kényszerből bele vannak kényszerítve, hiszen nekik is kell valahol az adatszolgáltatásban közreműködniük a többi vállalat felé.

04:27 Ez az úgynevezett keteszkóp miatt.

04:29 Tehát, hogy nem csak a saját dolgaim, hanem a velem üzletelők dolgai.

04:32 Igen. És hát akkor majd mindjárt példát is tudok mondani, hogy még a hármascope az hogy néz ki, és a hármascope. Tehát Magyarország az egyébként a shared service centerek szempontjából egy viszonylag centrumnak számít vagy gócpontnak számít a világban, ami azt jelenti, hogy sok olyan funkciója nagyvállalatoknak, top 500-500-nak is Magyarországon landol, ami egyébként így mondjuk a korbizniszhez nem feltétlenül van köze. Ugye nagy alumíniumipari vállalat, akinek az SSC itt van kis hazánkban, és nincs benne a Corbusinessben, de az ESG az mégis itt készül, mert az ESG az bár nem korbiznisz, de mégis muszáj valahol ezt a Corbusinesshez direktben kapcsolva megcsinálni. És ugyanakkor a nagy alumíniumipari vállalat az több lábon is vagy több ágon is kapcsolódik a magyar piachoz, hiszen ők, tehát nem tudom mennyire ismeritek, ők ugye az alumínium, a bauxitbányászattól a teljes alumínium gyártási lánc vagy előállítási láncban részt vesznek, sőt továbbmennek, nagyon sok autóalkatrészt is ők gyártanak direktben már a világ összes autógyárának, ahol viszont ők egyrészt azt várják a beszállítóktól, és ez a könnyebbik része, hogy ők ESG-ben közreműködjenek, de ugyanakkor ők azt várják a vevőktől is,

06:12 az autógyáraktól, hogy mutassák meg, hogy ők milyen sokat tesznek a környezet social és governance témában is a világért.

06:26 Ez egy jó pont arra, hogy beszúrjak egy kis ilyen majdnem tanárost, de igyekszem könnyedebbé tenni magyarázatot, mert azt gondolom, hogy a hallgatóinknak egy jelentős részénél azért ezek a rövidítések még nincsenek meg teljesen. És ez teljesen érthető abból a szempontból, hogy legtöbbüknek keveset kell foglalkozniuk, vagy eddig kellett keveset foglalkozniuk vele. Ugye az ESG-t már mondtuk, ez környezettársadalom témakörű. Van ugye egy nagyon hasonló, az SDG, az is G-re végződik, ez a Sustainable Development Golfs, ugye ez az ENSZ-nek a 17 fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzése. Ilyenek vannak benne, hogy a szegénység megszüntetése, a minőségi oktatás, vagy például a hozzáférés a tiszta vízhez.

07:09 Ez 2015-ös. Ha egy kicsit régebbre megyünk, akkor van maga a fenntarthatóság vagy a fenntartható fejlődés fogalma. Na, ez már 1987-es, ez már majdnem 40 éves. Lényegileg a cégektől független fogalom jelöli azt a fajta jövőbiztos növekedést, ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. És akkor a legrégebbi, na ezt viszont tényleg, akiket kérdeztem, kevesen tudták megmondani. Ugye a CSR, ami már ellentétben az SG-vel, így bármikor rámondjuk valamire, hogy na, ez a CSR vagy fúj SCSR, ez a Corporation Responsibility, vagyis a társadalmi felelősségvállalás vállalati oldala. A vállalat profit termelő célja mellé rendeli a társadalmat erősítő és segítő tevékenységet.

08:03 Az a kérdésem, hogy szerintetek ez mikori fogalom?

08:06 Még egy pillanatra visszalépnék, bocsánat.

08:09 Ha már felsoroltad, most akkor fejezzük kontextusba, nem?

08:13 Mert hogy ugye volt az a három scope, de még van egy negyedik is, és az a kör az igazából az, aki a szükséges rossznak tekinti az ESG-t, mint olyat, hiszen örül, hogy meg tud élni című dologban van elmerülve. És amikor mondjuk a magyar vonatkozást kérdezitek, akkor itt mindig az az érdekes kérdés kerül elő, hogy mi magyar vonatkozásban elsőként mindig azt mondjuk, hogy jó, mindegy, hogy mit csinálunk, csak tudjunk belőle megélni. Kettes szint, hogy jó, de ha továbblépsz egyet, skálázódni akarsz, akkor mit fogsz tenni, és abban a pillanatban előkerül, hogy te hirtelen azokkal a cégekkel kell vagy direktben vagy indirektben kapcsolatba kerüljél, akik viszont már elvárják tőled azt, hogy ESG riportjaid legyenek, ugyanúgy, mint hogy minőségbiztosítási rendszered, vagy hogy felelősségvállalásod és minden egyebed legyen.

09:14 Ebben én szeretném hozzátenni, hogy a kiberbiztonság oldaláról ugyanígy föl tudnám sorolni a mostani idetartozó részeket, ami egyébként ESG köteles.

09:26 Igen.

09:26 És most örülök, hogy itt vagy és meg tudod erősíteni, hogy az informatikához tartozó, a kibervédelemhez tartozó szabály és keretrendszerek a hozzá tartozó kockázatkezelésekkel ugyanúgy ESG-hez tartozó riport tételként vannak jelen.

09:47 Méghozzá a társadalmi kockázatokban.

09:49 Így van.

09:49 Így van.

09:51 No, most, hogy ennyire egyetértünk, akkor visszatérnék ahhoz, hogy na, mikori fogalom a CSR. Ahhoz képest, hogy az ESG meg ugye ilyen 2010-2010.

10:01 Szóval a CS, egyébként, bár nem olvassuk, de a forgatókönyv alapján megnéztem, és a Gartneren van egy remek háromperces videó arról, hogy ESG versus CSR. Egyébként nagyon érdekes, tehát ahogy kezdtem, az ESG az egy folyamatrendszer, amelynek a végeredménye az, hogy te egy összehasonlítható környezeti, társadalmi, irányítási metrikarendszert tudsz prezentálni, és indulásként a befektetők, a tulajdonosok felé. A CSR az sokkal messzebbről indult, és az alapvetően először egy, tehát semmilyen kényszer nincs benne, semmilyen elvárás nem volt benne, hanem az ügyfelek és a dolgozók felé, hogy meg tudd mutatni, hogy te igenis egy gondoskodó vállalat vagy.

10:56 Egy kiegészítéssel hadd éljek. Jó, hétvégi programom a Csepel Művekben zajlott, ami ugye, ha most a tulajdonosi összetevőket nézzük, és hogy 1800-tól indul ez a dolog, maga a Csepel Művek létrejöttében ez a CSR, ez már jelen volt. A vezetői rétegnek, a munkásrétegnek biztosítottak szállást. A tulajdonosoknak fontos volt, hogy létrejöjjön a kórház, és létrejöjjön a kórházon belül egy csecsemőotthon, egy csecsemőgondozási rész. Ők nem tudták, hogy erről beszélnek. Ők azt tudták, hogy ahhoz, hogy a munkaerőt a monarchiában meg tudjanak megfelelő módon tartani, hiszen ők még kompatitívak.

11:46 Én azt mondanám, hogy megfelelően ki tudjam használni.

11:50 Én nem szeretek ilyen szavakat használni, de nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy egyetértek vagy nem.

11:56 Ahhoz, hogy fenntartható legyen az az expanzív vállalati modell, mondjuk ki, amit Weiss Manfréd és a család felépített, ahhoz kell az, hogy az embereket ne zsákmányolja ki. Tehát őket, aki zsigereli, az nem fenntartható, mert akkor kell keresni helyette mást, az már nem fog annyira odajönni, mert látta, mi történt az előzővel, nem biztos, hogy lesz idő betanítani.

12:18 Tulajdonképpen egyébként eljutottunk szerintem most jutottunk el a kulcskérdéséhez a fenntarthatóságnak, ugyanis hogyha nem jutsz el, nem tolod el a falig a kihasználását az erőforrásaidnak, és ebben benne vannak a fizikai, anyagi és humán erőforrások is, akkor ugye versenyhátrányban vagy. Ha túlhasználod őket, akkor is versenyhátrányba kerülsz, tehát ez pont ebben segít, hogy.

12:47 Optimalizálj.

12:47 Optimalizálj. És ebben, bocsánat, megint egy gondolat ugyanerre. Nemrég írtam egy cikket, abban pont azt veszem egy picit górcső alá, hogy generációs különbségeken belül az AI hogyan alkalmazható. És ebben maga a vezetés és a vezetéshez tartozó funkciók, Max Weber óta hogyan jelennek meg. És ez szintén az a fenntarthatóság, ahol azt az egyensúlyt próbálom meg technológia, dinamika, fejlesztés, visszacsatolás módszerével, ez a PDCA-ban működtetni, ahol ezt az ESG kérdést körbe tudom járni. De hogy egy picit tudunk beszélni a technológiáról is? Mert engem nagyon érdekel, hogy a Gartner oldalán a technológiában mit láttok, meg hogy látjátok egy picit ezt a kérdést, hogy hova kezdenek el súlypontozódni.

13:42 Akkor volt egy olyan diád, amiben például hivatkoztál arra, hogy milyen skillek jönnek elő, meg mik tűnnek el. Ebben a fenntarthatóságban ez a rész, ez hogy alakul?

13:54 Akkor még egy jó.

13:57 Csak mert hogyha az ESG, tehát az ESG-nek ugye három eleme van, ESG, tehát a környezet, a társadalom csak úgy és az irányítás, a vállalatirányítás, és hogy csak azért, hogy messzebbről meg tudjuk nézni egy pillanatra, tehát hogy az elmúlt három évben hogyan alakult ennek a háromnak az aránya egy vállalatnál. Tehát hol volt a fókusz, mi volt az, amivel többet foglalkoztak. Tehát az idei évig alapvetően az S betű, társadalmi vonatkozásra fókuszáltak a vállalatok, diverzity, satöbbi is ebben van, tehát mindenki akkor az előző amerikai kormányzás eredményeként azt a fókuszt emelte ki, hogy a társadalmi szerepvállalása a vállalatnak és hogy az egyenlőségeknek a megerősítése vagy az egyenlőtlenségeknek a megszüntetése és hasonló dolgok voltak fókuszban.

15:01 És ez úgy, hogy mondjuk három évvel ezelőtt még a környezettudatosság volt, utána a társadalomtudatosság, most mind a kettő az inkább az irányításba megy át.

15:15 Bezárva ezt a kört és a technológiát.

15:18 Igen, visszatérünk a textúrára.

15:20 Visszatérve, tehát a CSR az először egyébként üzletemberi szinten jelent meg, tehát hogy az üzletembernek a felelőssége a társadalom, meg a munkatársak felé, ez már 1953-ban ott volt az asztalon, és onnan indult a világhódító útjára gondolat. Vállalati szinten 30 évvel később, tehát '82 egyébként én is akkor születtem, tehát hogy azért az se volt közel, de a kettő között azért eltelt egy harminc év. Na most Zoli kérdése a technológiáról szólt. Az ESG riportok alapvetően elég száraz, hogy úgy mondjam, technológiamentes riportok, tehát legalábbis ahol én erről hallottam mesélni embereket, őszintén felvállalva, hogy hogy készül az ESG riport. Rengeteg e-mail, Excel tábla, telefonos és egyéb validációs egyeztetések, hogy valóban azt látom-e, jól értettem-e, hogy mi van abban az e-mailben és így tovább.

16:20 A technológiától nagyon távol álló munkamódszerek.

16:24 Na most ebben a kontextusban szeretném én is kérdezni, hogy ne is ezt a kontextust vegyük, hanem azt a kontextust, ami a Gartnerhez tartozó rész, merthogy szerintem a végeredménye, hogy úgy tudjuk majd ezt a jövőben a fenntarthatóságát, tehát technológia nélkül nem, most kérdezem.

16:45 Technológia nélkül fenntartható egy jelentés?

16:49 Ma már nem. És ha csak az ötvenes évekből indulunk el, akkor az egész oda vezethető vissza, hogy tulajdonképpen az első lépés az az, hogy mi az, amit riportolhat egy vállalat, azt tudja riportolni, amit mérni tud. Ahhoz, hogy viszont, és mi volt a legfontosabb az ötvenes években, a legeslegfontosabb a pénzügyi helyzete egy vállalatnak. Hiszen az kellett, hát egy vállalat pénzből él, profitot kell termeljen. Ez ugye nem az elmúlt 20 év eredménye, ez az elmúlt 200 év eredménye is lehet. Ergo először a pénzügyi riportolás volt az, ami kialakult, és az az, ami automatizálásra kellett, hogy kerüljön minél inkább vállalatirányítási rendszerek segítségével. Utána az automatizálásnak a következtében jött a riportolás következő szintje, ami a kiberbiztonsághoz kulminálódik tulajdonképpen, hiszen ha automatizálni akarok riportolást, az tulajdonképpen az adatgyűjtés és az adatstrukturálásnak az automatizálása, vagyis informatikai rendszerekről beszélünk, és onnantól kezdve jön a kérdés, hogy hogyan tudom bizonyítani azt, hogy ez egy megbízható adat, vagy megbízható riport, amit aztán mindenféle belső és külső tényezők tudnak challenge-elni.

18:18 Ergo jött a kiberbiztonságnak és az adatvédelemnek megfelelő riportolás. Ebből jött az, hogy na jó, és akkor a vállalat, és ez már kapcsolódik a CSR-hoz, a vállalat hogyan gazdálkodik az ügyfelek és a partnerek adataival, ami a GDPR tulajdonképpen idekulminálódott. És ez volt az, ami szintén egy következő réteget hozott.

18:49 Adatforrásokban is.

18:49 Adatforrásokban is, és tulajdonképpen hogyha ezt kibővítették, akkor ebből jött az, hogy na jó, és akkor most már kezdjünk el viszont minden mással is foglalkozni, hiszen vannak olyan környezeti és itt nemcsak a környezetvédelmi, hanem vállalat környezeti, pénzügyi, gazdasági és minden egyéb szempontból fontos tényezők, amelyeket nekem mérni kell, és amelyeket nekem be kell mutatnom, hogy tudok védeni. Ha emlékszel a prezentációmra, akkor az elején volt, hogy milyen típusú hadviselések vannak, tulajdonképpen ott mindegyik ebből a szempontból érdekes, mert ahhoz, hogy egy vállalat életképes maradjon, ahhoz tulajdonképpen, és gyűlölöm ezt, de a gazdasági életben is ő hadviselésben van. Én egy pacifista típus vagyok, tehát énnekem ez nem vágyam, de ennek ellenére, hogyha ő életben akar maradni, akkor minimum arra képesnek kell lennie, hogy megvédi saját magát.

19:49 Sokkal pacifistább mondat, vagy embertől is azt tudom mondani a múltból visszamenőleg, aki azt mondta, hogy bízzunk Istenben, de tartsuk szárazon a puskaport.

20:00 Így.

20:00 Tehát, hogy azt gondolom, hogy ebben mindenféleképpen egyetértek veletek, vagy veletek, meg veled is, hogy maga a hadviselés csúnya szó, de a fenntarthatósághoz szükséges. És azoknak az adatoknak a védelme az nem hadviselés, de a védelem az már az.

20:21 Igen, és akkor itt jönne vissza a kezdetben felvetett kérdésem, tehát ugye tulajdonképpen most ha egy emberi szerv bármilyen élő szervezetet nézel, akkor az immunrendszer az egy fontos dolog, és az immunrendszer a fenntarthatóság része. És ugye a kérdésem az volt, hogy mely szervezeti egységhez tartozik tipikusan az ESG riporting, akkor nem az IT-hoz, nem a technológiához, nem a pénzügyhöz vagy a gazdasági területhez, akik pedig a riportunkban nagyon jók kell legyenek, hanem ez tipikusan egy jogi terület vagy a compliance területhez kapcsolódik. És ugye ez azért egy érdekes kérdés, mert a pénzügy vagy gazdasági területnek évtizedekre, mondhatnám akár évszázadokra visszanyúló rutinja van a riportolásban.

21:11 Azok, akik ezt automatizálták, és a technológiai terület, és ezért lehet ez érdekes, ők szintén óriási rutinnal rendelkeznek riportingban, és most akkor előkerült egy olyan társaság, akinek esze ágában nem szokott lenni riportingolni, és ők tanulják ezt.

21:29 Vagy hát nem adatokból, hanem inkább gondolatokból, szöveges formákból.

21:33 Igen.

21:33 Filozófiai riportolás.

21:36 Nagyon nehéz ezt. Ugye meg kéne védenünk azokat a jogászokat, akik nincsenek itt, és ebben a műsorban még soha nem is jöttek el, talán jogász még nem is volt. Laci?

21:46 Lehet, hogy jogi végzettségű vendégünk volt, de most így én sem tudnám felidézni.

21:51 Valóban.

21:51 Valóban.

21:52 Ez egy hiányosság.

21:52 Nem vagyok jogász.

21:53 De hát mi csak két éve indultunk. Na most, ha már itt tartunk, hogy a megértésben azonosítottunk egy nehézséget a riporting tudás szempontjából, tehát hogy azért sem biztos, hogy elég jól értik azok, akiknek már kell foglalkozniuk az ESG-vel, hogy hogy kéne ezt jól csinálni, mert első körben olyan területre adták, ahol magának a riportunknak a tudása még nincs meg, ezt hívom én most megértésbeli hiányosságnak. Szerintem van itt egy másik kérdés is, hogy magát azt a struktúrát, amibe az ESG információkat szeretnénk tölteni, hogy ezt hogyan állították össze azok, akik ezt sztenderdizálták, szabályozták, hogy ezt hogyan olvassák azok, akik ezt ellenőrzik, vagy ne adj isten befektetőként értékelik.

22:43 Szerintem ez sem áll a helyzet magaslatán.

22:47 Hát nem állhat, hiszen bocsánat, hogy közben nem áll igazad van, tehát az egész ESG, mivel befektetőknek készült, ezért alapvetően gazdasági szemlélettel indult az egész, és hát az adott neki már egy eltérítést.

23:05 Ugye eredendően nem is befektetőknek készül, tehát eredendően ez állami szerepeknek készült, akik felvállalták társadalmi nyomásra hála Istennek azt a feladatot, hogy nézzük már meg, hogy milyen káros hatások vannak, és milyen előnyös hatások lehetnének a vállalatok működésében a környezetre, meg a társadalomra. Ezután nyilván, hogyha a szabályozó, meg a felügyelő, meg az adókivető, meg a büntető szervek foglalkoznak a témával, utána nyilván a befektető is fog, mert az ő pénze bánja, hiszen neki kell kifizetni ennek a költségeit, nem?

23:40 Egy kicsit komplexebb a helyzet, ugyanis ez olyan, mint az adóhatóság. A befektetőket az adóhatóság szabályai nagyon érdeklik, hiszen ha megfelelsz a jogszabályi követelményeknek, akkor tekinthetem hitelesnek mindazt, amit mondasz magadról. És tulajdonképpen ez volt a célja az egész ESG-s riportingnak is, hogy legyen egy olyan egységes jogszabályi környezet vagy szabályozási környezet, amely alapján én elhihetem azt, hogy amit te közölsz, az hiteles. Még hogyha ezt nem is egy adóhatóság hozta a felszínre. És ez pont azzal az érték, tehát bocsánat, de mi a legnagyobb hatalom Amerikában? A tőzsde, az visz mindent. És a tőzsde az, aki elvárja azt, hogy te mondjuk a könyvvitelileg hiteles riportot adjál, erre jöttek létre az auditor cégek, és aztán ugye itt jött, tehát most sok láncon végigmehetnénk, de ugyanez, hogy itt jött létre az, hogy akkor társadalmi, környezeti szerepvállalás szempontjából is legyen egy egységes rendszer, ami alapján átlátható az, hogy ki mit is csinál és hogyan csinálja.

25:07 Tehát egyetértek veled, hogy tulajdonképpen a lépés az nem a befektető, egy befektető vagy a nagybefektetők mondták, de az amerikai gazdasági működésnek az egy része, hogy ott igenis a gazdasági mechanizmusok kikényszerítik az állami szabályozóktól, hogy hozzanak létre valami ilyet.

25:29 Mindegyikőtökkel egyetértek, de alapjában véve ez pénzről szól. Egy egységet beteszek, kettőt akarok kivenni, és a megtérülésének az idejét szeretném tudni. Erre van az ESG.

25:39 És akkor csak hogy visszatérjünk, hol van itt a technológia, meg hol van itt az egésznek a kapcsolódása, és hát valahogy azért a könyvet is érintsük. Az egyik nagy kérdés és nagyon sokáig kérdés volt, és a CSR-hoz képest ez is egy nagy különbség, hogy még két dolog van. Az egyik, hogy az adatok értése, az adatok értelmezése az ugye nagyon sokáig minden más riportban is egy örök kérdés volt, és utána az adatok mennyiségével való megküzdés, ezek mind létrehoztak egy új szakértelmet, ez az adattudós szakértelem, aki egyáltalán el tud oda jutni, hogy mi az, ami releváns adat, mi az, ami nem releváns adat, és azt az adatot egyébként a többi adat kontextusában hogyan kell értelmezni. Ez az ESG esetében egyébként kiemelten egy érdekes kérdés, mert én mondhatom azt, hogy ebben jó vagyok, de lehet, hogy közben ez egy teljesen irreleváns dolog, vagy lehet, hogy fontos dolog, de közben a többi dologra meg olyan negatív hatással van, hogy hiába vagyok abban jó, az mondjuk engem hátrányos helyzetbe hozna.

26:53 Tehát most ha vesszük az alumíniumipari céget, akkor még ott is ott van, hogy még akkor is, vagy példaként, ha vesszük, hogy tulajdonképpen ők lehet, hogy nagyon, például társadalmi szempontból előnyösen viselkednek, de van olyan, ami üzletileg nekik hátrányos mégis, és akkor most melyik ujjamat harapjam?

27:15 Nagyon nehéz, pláne az alumínium kérdés, meg Magyarországon, tehát azért itt mégiscsak van egy zagytározó, amit most nem akarok feszegetni, de hogy ugye ennek is van egy környezeti hatása. És ugye ez a környezeti hatásoknak az utólagos része. Ez az, amit mondtál, hogy egyetértésben negatív hatással van magának a cégnek a teljesítményére, hogyha kimutatott. De ebben, ha informatikai oldalról próbálom meg megközelíteni, nagyon sok olyan fejlesztésnek kéne benne lennie, és befektetőket idézek, engem nem érdekel, hogy mennyi idő alatt fog elavulni az a légkondi, ami be van építve a házba. Engem az érdekel, hogy az a jelentés az tartalmazza, hogy van benne légkondi.

28:00 Igen.

28:00 Ugye? Tehát ez egy fontos dolog, de hogy magának az üzemeltetési résznek, a hozzá tartozó fenntarthatóságnak viszont más számokat kellene tudni előállítani a semmiből. Ezzel milyen korrelációt?

28:15 A légkondit köszönöm, nagyon jó példa, ESG szempontból az egyik legellentmondásosabb példa, ugyanis most itthon ez egy viszonylag, mondjuk, nice to have kérdés, de hogyha Délkelet-Ázsiába megyek, ahol ha megnézem az ottani gazdasági életet, ott légkondi nélkül semmi nem lenne jelen pillanatban. És ott gyakorlatilag nem kérdés, hogy van-e légkondi vagy sem. Ha nincs légkondi, akkor nem tudok dolgozni, és akkor ez a társadalmi szerepvállalásom, ez hogy néz ki valójában, hogyha én nem adok a dolgozóknak légkondit. A másik oldalon pedig ott van, hogy de környezetileg milyen káros is. Tehát melyik ujjamat harapjam? És ugye ez a kérdés, amikor kis hazánkban, Budapesten legyen-e légkondi a metrón, kérdéskör előjön, melyik ujjamat harapjam?

29:11 Álljunk meg egy kicsit! Nehogy túl sokat szakmázzunk. Egyébként az adatokra még lesz legalább két kérdésem, úgyhogy nem érdemes nagyon átkapcsolni másik Podcast csatornára, de hogy mi tényleg mind technológiával kelünk, fekszünk, azt hiszem, hogy évek vagy évtizedek óta, úgyhogy most egy olyan témát próbáltam találni, ami ettől minden szempontból, minden dimenzióban távoli népszokások. Néptánc, népművészet, népdalok, tarsolyok és lovasíjászat, van-e bármi, ami ezekből megérintett benneteket, esetleg gyakoroljátok is szabadidőtökben, vagy mondjuk a családban vagy a házban fellelhetők.

29:48 Újabb beesgírs kérdéskört feszegetsz egyébként vicces. Tehát átadom a szót, de én végtelenen tudok beszélni, tehát valamit ér szerintem ő a háttérben.

30:03 Én nem tudok, csak megérzek.

30:05 A lányom négyéves kora óta lovagol, ami azt jelenti, hogy már immáron több mint tíz éve, ez egy véletlen dolog volt, nem gondoltuk, hogy így lesz, úgyhogy azóta a lótartás összes örömét és hátrányát is élvezem, és ez azért egy ESG kérdés, mert ha így nézem, mert az egyik oldalon, tehát a lótartás az egy luxus. A lótartás az egy nem feltétlenül környezetbarát dolog, bármennyire is annak tűnik, ma már nem az. A másik oldalon viszont, ha a társadalmi szerepvállalást nézem, akkor, amikor valaki lovakkal foglalkozik, akkor viszont megy ki a természetbe, és ahelyett, hogy mondjuk a kütyüt nézné, ő a természetfriss levegő és ráadásul mozgásintenzív dolgot csinál, tehát ez így melyik ujjadat harapd ismét.

31:05 Jelen pillanatban egyébként azért is egy érdekes kérdés, mert mondjuk például Magyarországon körülbelül 50 ezer ló van, és ez a ló, ez mind ugye már csak hagyományból vagy sportértékből van, nem pedig hasznosítási szempontból. De ha visszamegyünk 1904-be, illetve 1896-ban, amikor nem tudom mennyire ismeritek a történetet, New Yorkban akkor tartották az első urbanisztikai konferenciát a világon. És ez az urbanisztikai konferencia az egyetlen egy dologról szólt, elnézést kérek mindenkitől, ez a ló trágyáról szólt, ugyanis akkor az volt a megállapítás, hogyha nem kezdenek valamit sürgősen a lótrágyával az utcán, akkor 10 év távlatában 3 méteres magasságban lesz az utcán a ló trágya, és ez fenntarthatatlan.

32:04 És ezzel valamit kezdeni kell. És aztán akkor is volt már autó, csak hát akkor ezt mindenki egy úri huncutságnak gondolta, egy innovatív játékszernek, ami soha nem fogja kiváltani a lovakat. Egyébként az 1904 azért érdekes, mert a világon akkor volt a legmagasabb a lópopuláció, így a becslések alapján a földtörténet során, úgy, hogy nem tudjuk, hogy az évmilliók során vajon volt-e, de most ezt gondolja az emberiség, vagy akkor az emberiség történelme során.

32:39 Ez lehet, hogy egy szakmai ártalom, hogy te mindig visszatérsz az emberiség és a nagy számok világához, de azért egy kicsit még hadd kérdezzek vissza, hogy oké, lovaglás, ez egy személyes szál. Van-e még bármi személyes szál, ami néptánc, népzene, népszokás vonalon nálatok van?

32:55 Az unokatestvérek oldalát tudom megemlíteni, akik járnak néptánccsoportba, szakkörbe, és szerintem nagyon eredményesek, de hogy én őket így meg tudom említeni, de nekem nincs kötődésem, vagy nincs egyéb ilyen érdeklődésem a téma iránt.

33:15 Én a néptánccal találkoztam, ilyen táncházzal, meg ilyesmivel.

33:19 Akkor tetszett, de nem maradtam meg ebben. A népi viselet, az mindig csodálatra méltónak tartom, de én sose venném föl, ez velem is így van, viszont a népdalokat nagyon szeretem. És időnként még ma is előveszek ilyen népdalos könyvet és tanulok, vagy így elénekelek belőle valamit. Valahol szerintem talán ezek a népdalok, amik nem új műdalok, hanem meg már a dzsentri világnak a szüleményei és ilyen utánzatok, hanem eredeti népi környezetben született és énekelt századokon át fennmaradt dolgok. Ezek nagyon mély gyökerek, amik akkor is ott vannak benned, itt Magyarországon mindenképpen, ha már te nem énekeled, de a mondanivalója, meg a hangulata az valahol még előjön az életben, legalábbis nekem ez a tapasztalatom, és csak így rádöbbenek, hogy eléneklem, és hú, tényleg, hát én ezt már átéltem valamikor valahol.

34:18 Tehát a mesék és mondák világa az szerintem minden kultúrának egy fontos gyökere, ami nélkül a kultúra nem létezhet, és ugye az egy állandóan örök érdekes kérdés számomra, mert a kultúrát, hogyha megint messzebbről nézzük egy pillanatra, de ott van, hogy tulajdonképpen a mesék és mondák az eredeti nyelvükön adják a legtöbbet. És ha a magyar nyelvet veszed alapul, akkor az mindig egy csoda, hogy itt ebben a nyelvi kavalkádban, ahol minden más nyelv, tehát a latin meg a szlovák.

35:00 Igen, és hogy hogy tudott életben maradni ez a nyelv, és ez nekem egy örök dilemma, hogy vajon a kultúra, a magyar kultúra, amibe beleérthetjük a néptáncot is, az segítette a magyar nyelv fennmaradását, vagy a magyar nyelv különlegessége segítette a magyar kultúra fennmaradását, vagy hogy is van ez?

35:22 Az egyensúly.

35:22 Ez biztos, hogy egyensúly.

35:26 Azt tudom mondani, hogy Máltán egy olyan négy éve volt egy beszélgetésem egy kínai emberkével, és azt kérdezte, hogy mi magyarok hogy megyünk ki a repülőtérre, hogy használjuk-e még a saját lovunkat, és addig, ameddig fölszállunk a repülőre, ki gondozza.

35:43 És ő szokta őrizni a nagy falat.

35:45 És hogy én nem tettem föl neki ilyen kérdést, de hogy azért a világban ez a kulturális és kialakulás, és hogy mit tudnak rólunk, azért ez egy nagyon érdekes valami, de hogy egy picit térjünk már vissza erre az 1904-ben még lovak, aztán automobilok, tehát hogy minden korszaknak megvan az ESG kérdése, 1904-ben a ló és a lóhoz tartozó trágyázás.

36:11 A fenntarthatatlanság határait feszegette, igen.

36:14 Én sok kérdéssel ezelőtt próbáltam egy olyat föltenni, és tényleg érdekel, és ezt most így nem szeretném elengedni, hogy milyen olyan dolgokat láttok átalakulni ugyanezen a vonalon menve, tehát mit tudom én, finom motorikus képesség. Ha jól tudom, akkor ez elkezdett lejjebb csökkenni ennek a tudásnak a használata. És hogy mesélj még erről egy példát, hogy kézírás.

36:37 Például kézírás. Picit tegyük már ezt hozzá, mert ez is a fenntarthatóságnak egy olyan része, ami engem érdekel az ember és a technológia, súlyarány, használatarány, hogy mit lát a gartner, vagy mit láttok ti abban, hogy milyen irányba mozdult el, mi az, ami jó, mi az, ami nem, mi az, ami most van?

37:01 Egy pillanatra, hogyha még a Gartnernél ugye létezik ez a Futured Lab nevű társaság, akik pont azzal foglalkoznak, hogy hogyan is fog megváltozni a mi életünk és a mi világunk, és hogyan fog megváltozni az ember, mint olyan, a következő 10-20 év távlatában. A Futures neve egyébként azért érdekes, mert itt a Gartnert mindenki szereti hirtelen úgy gondolni, hogy ja, persze ők az elefántcsonttoronyban álmodoznak, hogy mi lesz 20 év múlva, 10 év múlva, de nem, a megközelítés az, hogy igen, tehát azt kell nekik leszúrni, mint jövőbeni elképzelést, de ők abból a következő egy-két, max három évet prediktálják, csak az irányt látják, hogy merre van.

37:47 Hol van egyébként a Gartnernek ez a küldetettsége?

37:50 Ez a mondhatnám azt, hogy a virtuális térben, merthogy nincs így. Tehát ez egy teljesen dinamikusan változó társaság, akik. Tehát most például a Future of Energy Teamben benne vagyok, akik éppen azzal foglalkoznak, hogy 2035-ig hogyan fog megváltozni az energiaellátási lánc a világban. Ebben van a Nagy-tavak környékéről Amerikában elemző, de van ugyanígy Angliában élő, tehát ez egy teljesen.

38:25 A hallgatók kedvéért, tehát ez ennyire sem elefántcsonttorony, hogy ez nem egy olyan láb, ami fizikailag elkülönülve létezik egy városban, és oda vesznek föl embereket.

38:36 Sem földrajzilag, sem időben, hisz ugyanezek az emberek közben hús-vér ügyfelekkel beszélnek napi szinten órákat, és tőlük kapják az inputot, megkapják a kérdéseket is. Visszatérve a technológiai kérdésünkhöz, hogy ez hogyan is alakult, tehát hogyha hogy fog kinézni az emberiség és a finommotorikus mozgás. A rossz hír az az, hogy ez egy audited szokás. Tehát a kérdésem az, te tudsz lovagolni?

39:13 Hát mivel nincs rá szükségem, ezért nem tudok.

39:16 Így. És ha száz évvel ezelőtt fogtad volna az átlagpolgárt és kiraktad volna abba a világba, amiről mi álmodozunk, hogy milyen szép volt még, amikor az iparosodás előtt éldegéltünk.

39:31 Akkor ez inkább 200, ugye? 200 évvel ezelőtt.

39:34 Nem feltétlenül.

39:36 De a 100 évvel ezelőtti embert kiraktad volna az iparosodás előtti világba, akkor nem tudott volna már ő sem megélni akkor sem, hiszen olyan képességekkel nem rendelkezett már, amelyek akkor már audited képességek voltak. És mehetsz vissza az időben, tehát ez a gazdálkodó emberek, tehát egészen visszamehetünk oda, amikor a gyűjtögető, halászó, vadászó életmódból elkezdtünk a földművelős világba átmenni, ott is volt egy ilyen paradigmaváltás, és egy csomó készséget elvesztettünk, ami azelőtt hasznos volt, és helyette új készségeket viszont beemeltünk magunkhoz. És most is ez zajlik, ha tetszik, ha nem, és itt az egyik oldalon azt mondom, hogy szomorú, hogy például a finom motorikus mozgásnak egy csomó elemét azt megszüntetjük.

40:34 Nem tudom, hogy lesz-e rá szükség vagy sem. Nem tudom, hogy azért sem tudom, mert közben olyan gépeket alkotunk, amelyek sokkal finomabb motorikus képességekkel rendelkeznek, mint bármelyik ember, és akkor tulajdonképpen miért nem a gép csinálja ezt? Egy sebészi műtétet egy gép sokkal nagyobb pontossággal tud végrehajtani, mint egy ember. Ugyanakkor a finommotorikus mozgás a szellemi fejlődésünkhöz meg szükséges.

41:06 Jaj, de jó, hogy ezt el is mondod. Igen, tehát az ember egységben ember, hogyha megnézzük a kisbabát, ahogy nő.

41:12 Jól fejlődik az agya ezzel.

41:14 Ez tök jó, amit mondtok, meg el is fogadom. De hogy mi a jövő? Tehát, hogy egy picit ezt próbáltam meg így felvezetni, hogy mit láttok?

41:23 Tehát azt gondolom, hogy az emberfejlődés szempontjából az, hogy van egy olyan korszaka, amikor a finommotorikus mozgást azt megtanulja, aztán el is felejti, de hogy meg kell tanulja, mert a szellemi fejlődéséhez fontos. Legalábbis most így tudjuk, aztán majd hogy ez hogyan alakul a jövőben, ezt sajnos nem tudjuk.

41:46 Mit látok, hogy milyen új technológiák jelennek meg, mi az, amire szükség lesz, mi az, amire nem.

41:52 Várjál, hány óránk van még? Mert én nagyon szívesen, ebbe belemerülök, de igazából azt mondom, hogy ami radikálisan át fog alakulni, egyrészt ez az energiaszektor, és itt olyan dolgok vannak, amelyek igenis ESG szempontból vicces, tehát nem azért kapaszkodom ebbe, mert ez kell legyen a téma, de ezt érinti. Tehát például egy ilyen technológiai váltás az az űr és az űripar. És ugye abban, tehát vigyük ki az űrbe mindazt, ami a Földnek káros. Ez azért egy létező kérdéskör, amivel aktívan foglalkoznak. Most eddig az űr arra volt jó, hogy jé, az űrből mennyi mindent lehet látni, jé, az űrben mennyi mindent lehet csinálni, amit itt nem lehet csinálni. De például, ha azt meg tudjuk oldani, hogy az adatközpontok kikerülnek az űrbe.

42:44 Itt a hűtésre és a fűtésre gondolunk, tehát hogy le kell hűtenem az adatközpontot, hogy működjön, de egyébként ő meleget termel, ami viszont fűti magát a földet.

42:56 Igen, és nem. A probléma az nem a hűtéssel és a fűtéssel van, ezzel szembesülünk. A probléma az nem a kőolajjal van most már, csak ezt sem vesszük még. A probléma nem a ritka földfémekkel van, a probléma a vízzel van, már jelen pillanatban is az édesvízzel. A Föld édesvízkészlete eléggé korlátozott, és jelen pillanatban eléggé elkezdett megváltozni ennek az elosztása vagy eloszlása. És ha kiviszed az űrbe egyébként az adatközpontot, akkor ahhoz is kellene víz, egyébként jelen pillanatban ez nem megoldott, tehát ha nincs olyan közvetítő közeg, ami a hűtést megoldja, akkor az ott nem fog teljesen jól kontrollálta.

43:45 Tök jól rávezetted a hallgatókat arra, hogy mi az, ami miatt nem ilyen egyszerű a kérdés.

43:52 Igen, tehát ez egyáltalán nem egyszerű kérdés, és jelen pillanatban azt kell látni, tehát az energia előállítás bármilyen formájához rengeteg édesvízre van szükség, és ha az szűkössé válik, akkor onnantól kezdve ez lesz az igazi gond. És most, hogy mennyire, tehát ez vicces, mert ezzel elkezdett foglalkozni pont ez a fűcsőneves team. Két hónapja még azt mondtuk, hogy tíz év múlva az édesvízhiány az napi szintű gondja lesz több milliárd embernek a Földön, és erre tessék, most mit látunk, hogy India és Pakisztán között, ugye ebből most már lehet, hogy háborús konfliktus lesz, adja ég, hogy ne legyen az, hiszen ott az Indusnak a szabályozása az most egy érdemelő vitává vált.

44:44 A folyószabályozás egyébként minden korban nagyon komoly konfliktusokat szült és háborúkat is szült. Energetika, űripar, mondanál még?

44:54 Igen, egy pillanatra még, igen, még legalább hármat mondanék, de egy pillanatra még a víznél leragadnék, és csak azért, mert a folyószabályozás kapcsán. Biztos újdonság, vagy nem tudom, biztos mindenki tudja rajtam kívül, nekem az egy nagy felismerés volt, hogy a legnagyobb vízpazarló energiatermelő az a hidroerőmű, a vízerőmű. Azzal, hogy szabályozod a folyót és azzal, hogy a folyóvízből állóvizet csinálsz nagy felületen, sokkal több párolog el belőle, mint hogyha folyóvíz lenne, és hát a Földet, ha valaki megnézi, hogy a kétharmada a felületének az víz, csak nem édesvíz, hanem sósvíz, ezért például nagy eséllyel, ami elpárolog, az nem az édesvízi területre fog visszaesni, hanem a sósvízi területre.

45:49 És persze a sós víz is párolog, és akkor ez valamilyen visszatermelődést ad, de jelen pillanatban a trend az sajnos nem az, hanem inkább az, hogy az édesvízből lesz sós víz. A kérdésedre válaszként azért, és direkt nem azzal kezdem, ami még érdekes lehet. Anyagtudomány, ami szintén egy olyan, tehát áttörés előtt van.

46:16 Folyamatos áttörésben van.

46:17 Folyamatos áttörésben van, igen, az anyagtudomány, és ez egy érdekes kérdés, mert olyan problémákat meg tudunk vele oldani, amiket eddig nem gondoltunk volna, és például ugye az egy nagy felismerés szintén, hogy a műanyag, van jó műanyag, meg van rossz műanyag, és a jó műanyag az nem feltétlenül rosszabb, mint mondjuk az üveg vagy a fém vagy a bármilyen más hasonló dolog, de hogy az anyagtudomány folyamatos áttörésben van évtizedek óta. A másik ilyen az ugye a biotechnológia, amelynek szoros köze van az anyagtudományhoz is, hiszen itt most már készülnek olyan anyagok, amelyek önjavító képességgel rendelkeznek, és ezek szintén a fenntarthatóságot tudják előmozdítani.

47:12 Vagy az határterület a bioszintetikus anyagok.

47:16 Igen, és akkor hogyan tudjuk saját magunkat majd helyreállítani, vagy éppen jobbá tenni, ez is egy kérdéskör. És akkor, hogyha innen a bioszintetikustól, akkor a robotika az is egy nagyon gyorsan fejlődő tudománnyá vált, hiszen most érett meg a technológia, a miniatürizáció, inkább azt mondanám, most érett meg arra a szintre, amikor már tudok olyan, mondjuk azt, hogy végtagokat, ízületeket robotoknak készíteni, amelyek finommotorikus mozgásban felveszik a versenyt az emberekkel. De ugyanez igaz a szenzoros oldalra is, hogy most már azért látásban és hasonló érzékelésben is tudunk olyan gépeket létrehozni, amelyek versenyben vannak velünk, és hát akkor innen eljutunk oda, hogy tulajdonképpen szellemi kapacitásban is vajon tudunk-e vagy nem tudunk-e olyan gépeket alkotni, amelyek versenyben vannak velünk, mesterséges intelligenciánál járunk, igen.

48:27 Ahol az örök kérdés az az, nem tudom, mennyire vagytok otthon a káoszelméletben, de hogy a káoszelméletben ugye mit tekintünk kaotikusnak, tulajdonképpen azt tekintjük kaotikusnak, ahol nem tudjuk definiálni a rendszernek a működését, nem tudjuk előre jelezni a rendszer működését. Most vajon mesterséges intelligenciában tudjuk egy AI-nak előrejelezni a működését vagy sem. És ezt a kérdést én már nem tudom megválaszolni.

49:00 Vannak olyanok, ahol egyáltalán nem.

49:02 Az a nehéz, hogy van egy Turing teszt nevezetű dolog, és a múlt héten bizonyos körülmények között teljesítette az AI.

49:15 A hallgatók nézzenek utána a Turing tesztnek.

49:17 Szerintem ezt főképpen fogjuk itt kifejteni.

49:19 Egyébként meg definíció szerint az a kaotikus rendszer, ahol egy nagyon kicsi változtatás a bemeneti feltételekben egy nagyon nagy változtatást tud eredményezni a kimenetben. Hát ez szerintem nem kevés Chapt Duty Printnál így van. Tehát ez szerintem nem kérdés, hogy az valamennyire kaotikus. Ha már itt vagyunk, ugye itt a bemenő feltételek az AI-ban is adatok. Az ESG riportban is adatok. Ugye Pölövel mind a ketten osztjuk a vonzódást az adatalapú döntésekhez. A megérzéseink alátámasztására van igényünk, és az a könyv is egyébként, ez még nem a világvége című könyv is egyébként egy olyan szerzőtől származik, aki az Arvord in Data projekt tagjaként kezdett fenntarthatósággal foglalkozni. Na most, aki már töltött ki SG riportot, az is tudja, hogy az rengeteg mindenre rákérdez, rengeteg kisebb-nagyobb adatpont van benne, több ezer adatpont van általában egy riportban.

50:16 Mondjuk ki, Sir Star 6-os ugatóriportokról beszélünk. De mégis valahol az az érzése az embernek, hogy ennyi adatunk még nincs, amennyit szeretnénk prezentálni. Tehát valahol ez a dilemma, hogy ez az elvárás, ezt mind meg kell tenni, de még nincs mindenre adatom. Akkor hogyan szülöm meg, illetve hogy aki már megszülte a riportját, most akkor annak mennyire lehet hinni. Mondjuk például egy Gartner, nálatok nagyon sok saját adat van, de hogy például ti dolgozhattok-e egy jelentésben olyan adattal, ami nem a tiétek.

50:48 És akkor itt is, hogy is mondjam, fentről lefelé közelíteném meg a dolgot, és az egyes lépés az az, hogy az ESG-nél a folyamat a fő hangsúly, tehát mindenki tisztában van vele. Angolszász kultúrában legalábbis mindenki tisztában szokott lenni ezzel, inkább így mondanám, hogy nem az a cél, hogy minden tökéletes legyen első lépésre, hanem az, hogy elkezdjél vele foglalkozni, és abból csináljál rendszert, csináljál szokást, csináljál hagyományt, mert hogyha az megvan, akkor utána azt már lehet továbbfejleszteni, és abból már lehet egy egyre jobb riportot csinálni. Tehát hogyha valaki elkezd ESG-vel foglalkozni, és azt látja, hogy igen, a szőrszálhasogató több ezer adatot én úgysem tudom kitölteni, na akkor ott fogja feladni, és akkor abból nem lesz semmi.

51:43 Ehhez képest mondjuk egy gartneres javaslat az mindig arról szól, hogy kezdd el csinálni, amit tudsz mérni, azt mérd, tudatosodjon benned az egész, hogy mennyi mindent kellene még mérned, és akkor onnantól kezdve tudsz egy ESG roadmap-et csinálni, egy ESG stratégiát, hogy még egy dolog nem éri el mindent, tudd, hogy mi az, ami neked fontos, és mi az, ami nem fontos. És erre például a Gartner pont ez a trendkutatás is nagyon jól megmutatja, hogy például a nagyvállalatok most éppen mire fókuszálnak, mi az, amit szeretnek mérni, és mi az, amit nem. Mi az, ami fontos a piac számára, mi az, ami fontos most fenntarthatóság szempontjából. Azokat kezd el mérni, mert ha mindent akarsz mérni, akkor bele fogsz halni.

52:33 Tehát az egyik, ha semmit nem mérsz, akkor nincs SG riportod, ha mindent mérsz, akkor az nem fenntartható, mert nem tudsz úgysem, ugyanis mire eljutnál oda, hogy mindent mérsz, addigra már megváltozik a világ, és addigra már nem azokat kell mérni. Tehát az ESG-nél szerintem az első és legfontosabb, és erre ugye van egy remek, hogyan vezess be az ESG-t a vállalathoz egy kétkötetes, mondjuk azt, hogy füzet kell a gartner részéről, legyen egy stratégiád. Legyen az, hogy te tudod, hogy a te iparágadban éppen mi az, ami fontos, a te partnereid számára mi az, ami fontos, azt kezd el mérni, ha nem méred még, azokban legyél akkurátus adatszempontból, és a többi dolog az tudd, hogy van, de azokban nem feltétlenül kell neked megmutatni.

53:21 Most mondhatnám, hogy ESG riport, mennyi a repült órák száma a dolgozóid részéről, mert mondjuk az fenntarthatóság szempontból fontos. De hogyha én egy olyan vállalat vagyok, aki soha nem repül, akkor ezt ne akarjam mérni.

53:38 Én azt gondolom, hogy nagyon sok mindenről beszéltünk. Ebből a szempontból a technológia az mindig előjön, és mindig támogatja magát a rendszert, de hogy az ESG riporthoz tartozó adatbekerülésnél a technológiát úgy hívják, hogy IOT.

53:56 Hú, de jó, hogy mondod, köszönöm szépen. Tehát van egy ügyfelünk, egy világcég, top 500-ban benne van biztosan, sőt gazdagon, és amikor ők elkezdték ájultizni, elkezdtek mindent mérni, hiszen egy jól menő vállalatról van szó.

54:12 Megtehetik.

54:12 Beruháztak.

54:14 Beruháztak, mindent mértek, és belefulladtak az adatba. És ugyanannyira nem tudtak belőle értelmesen semmit kimutatni, minthogyha nem mértek volna semmit. Próbáltuk nekik pont ugyanezt elmondani, amit az előbb elmondtam, hogy jó, de találjátok meg, hogy mi az, ami fontos. És az, hogy mi az, ami fontos, jó, hát őneki nem kell alkalmazkodnia senkihez, hiszen ő egy olyan vállalat, aki diktál a piacon, akkor honnan tudja eldönteni, hogy mi az, ami fontos? Na és itt jön elő egyébként az ESG kérdéskörnek a második, az a fontos, amiben te fejlődni akarsz, amiben te változtatni akarsz. Ha nem akarsz semmiben változtatni, akkor nincs mit mérni. Ez ugyanígy igaz ránk is, hogyha tudod, hogy miben akarsz fejlődni, miben akarsz jobb lenni, miben akarsz más lenni, akkor azzal kezdődik, hogy miért.

55:05 És tulajdonképpen erről szól az ESG. Abban, amiben te környezettudatosabb, amiben te társadalomtudatosabb akarsz lenni, vagy célzottabban akarod irányítani a vállalatot, azt kezd el mérni, és hogyha azt méred, akkor utána abból már könnyű változtatás. Tehát az, hogy te a gyártósorodon, és nem az alumíniumcégről beszélünk, mielőtt még itt bárki összekötné, teljesen más iparág, de ha a gyártósorodon mindent mérsz, akkor az csak arra jó, hogy van rengeteg adatod, amivel semmit nem tudsz kezdeni.

55:36 Ez nagyon komoly válasz, és lassan egy ilyen elbocsátó szép üzenetté formáljuk szerintem, tehát nincs az a technológia, ami kisegít akkor, amikor nincs értelemtulajdonítás, meg stratégia egy cégben. Egy utolsó téma mellett még ne menjünk el egy ilyen ESG jelszavú adásban, ez pedig a klímaváltozás. Ugye azt talán már senki nem tagadja az értelmesebb felén sem a világnak, hogy zajlik klímaváltozás, a részleteken, mértékben, tempóban, különböző szcenáriókban vitatkozunk. Viszont mit gondoltok arról, hogy ha egy nagyvállalat, mert a kicsi az végül is kicsi, de a nagyvállalat, akinek nagy hatása van a dolgozóira, azok családjaira, a környezetére, adott esetben tényleg sok helyen kibocsát szennyezőanyagokat.

56:23 Ha ő elkezdi az ESG riportot egyre jobban készíteni évről évre, ahogy az előbb mondtam, akkor ez segít abban, hogy a klímaváltozás ellen ő felvegye a harcot? Tehát tudja azt az eredményt is kapni, hogy amellett, hogy teljesítem a befektetők elvárásait, tessék itt a riport. Amellett én tényleg jobban tudok bánni a környezetemmel?

56:43 Mondjam?

56:43 Vagy mutasd.

56:46 Kérlek!

56:49 Hát a kérdésedre az egyszerű válaszként, és Lacit kérem, hogy mind a kettőtöket kérlek, ne okoljatok. Tehát aki elolvassa a Hannovics könyvet, az tulajdonképpen ebben megtalálja a választ. Ha egy vállalat a dolgozói felé elkezdi mutatni, hogy neki ez fontos, ez egy kultúranevelés is valahol, tehát azért a dolgozók azok a hovatartozás élményéből szeretik követni azt, amit egy nagyvállalat mond. Egy nagyvállalat nemcsak a saját dolgozói, hanem a partnerei, sőt az ügyfelei felé is, ha ezt mutatja, akkor azzal kiemeli azt, hogy ez neki fontos, és ezzel tudatosítja a környezetében azt, a társadalmi környezetében azt, hogy mivel is érdemes, mivel kell foglalkozni. És amiben szerintem most azon kívül, hogy a mesterséges intelligencia majd mindjárt áttörésre kerül, vagy az anyagtudomány vagy az összes többi, de amiben szerintem szintén egy áttörési pontnál vagyunk, és erről szól tulajdonképpen a Hannovicsi könyv, hogy most van a kezünkben az az eszköztár és az adathalmaz is, ami lehetővé teszi, hogy formálni tudjuk a jövőnket.

58:07 Formálni tudjuk a klímaváltozást, akár meg tudjuk fordítani. Hiszen ha olvastad a könyvet, és csak hogy tíz ingereljem neked, tehát a legkörnyezetszennyezőbb mondjuk Anglia nem most volt, hanem.

58:22 Az ipari forradalom évekig.

58:25 Igen, és ugye ami érdekes, hogy egy fatüzelés az sokkal környezetszennyezőbb volt, mint a széntüzelés, csak erről nem szól a fáma.

58:37 Churchill alatt volt az az időszak, amikor egyszerűen olyan mennyiségű szmog jelentkezett, hogy nem is lehetett közlekedni.

58:45 Tehát, hogy most van a kezünkben, amikor igazából eljutottunk, tehát az eszköz a kezünkbe került, és a vállalatoknak, és ezért nagyon köszönöm, hogy az ESG-ről beszélhetünk, mert a vállalatoknak viszont ott van a felelősség, és most már nemcsak CSR szinten, hanem folyamatok szintjén, megvalósíthatóság szintjén, amikor ők ezzel tudnak valamit kezdeni. Ezt kell, hogy tudatosítsák a környezetükben, a dolgozókban, a partnerekben, az ügyfeleikben.

59:15 Egy bölcs tanárom azt mondta, hogy nehéz úgy követni bárkit, hogyha nem tudja, hogy merre megy. Ebben segít az ESG. De a másik mondat, meg hogy minden alkalommal, amikor tanítok, vezetőképzek, egyetemen oktatok, akkor el szoktam mondani, hogy az üzleti terv első mondata. Stratégia, jövőkép, vízió. Addig, ameddig ez nincs meg, addig az ESG-t sem fogják érteni.

59:48 Annyira sajnálom, de ennyi fért bele a mai adásba. Köszönjük szépen Pörö, hogy segítettél a mélyre ásni az ESG szerteágazó témájának. Legalább valamennyire.

59:59 Én köszönöm szépen a lehetőséget, és még annyi mindent tudnék mondani, de hát.

1:00:04 Kérdezni is.

1:00:04 Ó, jó.

1:00:06 Ez egy érdekes.