Transport research arena

00:18 Üdvözlök mindenkit, ez itt a DIG-IT Podcast.

00:20 Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben Szekér Zoltán, az OD&IT és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok!

00:31 A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Az elmúlt években az egyik fontos ügy, ami mellett mindig kiállok az, hogy próbáljunk nemzetköziesedni, hogy legyünk minél nyitottabbak arra, hogy olyan programokat szervezzünk, ahová szívesen eljönnek külföldi szakemberek, és ezáltal mi tudunk tőlük tanulni, velük együtt alkotni, mi is meg tudjuk magunkat mutatni itt. Mert ha egyébként kimész mondjuk külföldre, akkor abban a nagy zajban egy cégként, öt cégként egy kis strandon nagyon nehéz érvényesülni, ha viszont a külföld jön ide, és a nagy része a standoknak magyar, az egész más tud lenni.

01:26 Az egyik eszköz erre tehát a rendezvények, és hát a számomra fájó pontok azok szoktak lenni, hogy nagyon jó magyar-magyar rendezvények vannak, magyar nyelven magyaroknak, de nagyon kevés esetben kezdjük el ezeket angollá és ezáltal külföldieknek befogadhatóvá tenni. Ma egy kivételt szeretnénk bemutatni a Digit Podcastban, mint egy jó példát. A TRA, vagyis a Transport Research Arena május 18-21 között Budapesten lesz. 3-4 ezer fős rendezvény, 70-80 országból az emberek fele elő is ad, tehát nemcsak bámészkodni jön, hanem nagyon komolyan hozzátesz valamit, és a kiállítók száma is száz fölött van. Aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy ez a hatalmas rendezvény Magyarországra jöjjön. Itt ül velünk a stúdióban Verdes Máté, a Magyar Közút Intelligens Közlekedési Rendszerek Osztályának vezetője.

02:17 Üdvözlünk.

02:19 Köszönöm szépen a meghívást.

02:20 Nagyon örülök, hogy itt lehetek, köszöntöm a nézőket, hallgatókat, benneteket is.

02:25 Mennyire új neked ez a Digit Podcast? Te hallgattál minket korábban, vagy ismered ezt a szettet, amibe berángattalak?

02:32 Van, igen, tehát túl azon, hogy személyes kapcsolatunk van, talán erről is fogunk az adásban beszélgetni. Én kerestem egy anyagot Nis 2-vel kapcsolatban találtam meg az egyik felvételeteket, és onnantól kezdtem el hallgatni. Én Youtube-on vagyok feliratkozó, tehát nem csak hallgatom, nézni is szoktam. Nem mondom, hogy minden adást meghallgatok, leginkább akkor van időm ilyen típusú podcasteket hallgatni, amikor utazom, autóban ülök, vagy repülőn, vagy vonaton, és akkor elmélyülten tudok figyelni. Általában egyébként bevallom, hogy fel szoktam pörgetni minden podcastnek a sebességét, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy sokan hallgatnak ma is bennünket úgy, hogy másfélszeres vagy kétszeres tempóban hallgatják, nem ítélem el őket, viszont elő szokott az fordulni a Digit Podcast esetében, amikor egy-egy engem nagyon érdeklő mélyebb témát veséztek ki, hogy ott visszalassítom.

03:37 Kövessetek minket a közösségi médiacsatornáinkon is. Mondtad, hogy szeretnél erről a gigarendezvényről egy kicsit kontextust adni, és igazából engem is nagyon érdekelne, hogy mikor jött ez a becsípődés, hogy egy ilyen nagy rendezvényt te elhoznál Budapestre.

03:52 Azt fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak nekem köszönhető, de talán a kezdetek óta benne voltam, vagy részese voltam ennek a folyamatnak, ezt bizton állíthatom.

04:03 Én tíz éve kerültem a közlekedéshez annyira közel, hogy elkezdtem ebben dolgozni. A Magyar Közútnál akkor még Forgalomtechnikai és Kezelői Osztályon különböző digitalizációs projekteknek a menedzsmentjével bíztak meg engem. És ott nagyon innovatív gondolkodású kollégákkal tudtunk, gyakorlatilag egy ilyen szakmai műhelyt alakítottunk ki. Együtt gondolkodtunk, jártunk nemzetközi konferenciákra, láttuk azt, hogy nagyon jó nemzetközi közegben ismertté válni, megismerni azokat az embereket, kapcsolatokat kialakítani, munkakapcsolatokat is. Az a szemlélet nálunk, és a vezetőink is így gondolják, hogy profitálunk abból, hogyha közösen oldunk meg problémákat más közútkezelőkkel, vagy más szektorokból jövő emberekkel, akik nekünk segítenek.

04:54 A közúti közlekedés az gyakorlatilag a gazdaságnak az egyik motorja. Mi szeretnénk ezt hatékonyabbá, jobbá tenni. Nagyon nehéz, mint bármelyik másik vállalat vagy szervezet, a szűkös erőforrásaink elosztásán kell dolgoznunk, és ezért, mert felismertük azt, hogy másokkal összefogva könnyebben érhetjük el a céljainkat, és könnyebben tudunk megoldásokat találni, ezért jártunk kezdetben különböző konferenciákra, nyitott szemmel jártunk. Vizsgáltuk azt a lehetőséget, hogy hogyan tudnánk magyar cégeket, a partnereinket, más állami szervezeteket jobban bevonni ebbe a nemzetközi körforgásba. Azt gondolom, ez sikerült is, mert több kiállításon vagy konferencián jelentünk meg együtt. Volt, amikor közös más állami céggel, illetve for profit szervezetekkel közösen állítottunk ki.

05:53 Kipróbáltunk mindenféle permutációját ennek, és azt láttuk, hogy ez még talán mindig kevés. És jó lenne elhozni Magyarországra egy igazán ütős konferenciát, ahol egy lökést, egy lendületet tudnánk adni, be tudnánk mutatni a hazai innovációkat, azokat a szereplőket, akik a saját területükön nagyot tudnak alkotni, de nem biztos, hogy őket ismerjük, hanem azokat, akik az ő technológiájukat vagy az ő tudásukat adják el, akár külföldi vállalatok, és rajtuk keresztül tudunk hozzáférni a termékekhez. Azt gondoltuk, hogy nézzünk szét a konferenciapiacon, és olyat kerestünk, amelyről azt gondoltuk, hogy talán a mi céljainkkal leginkább összefügg, és hát azt találtuk a legkomolyabb ilyen jellegű konferencia az a Transport Research Aréna.

06:49 Ez 2006-ban indult, tehát már 20 éves. Készülünk is arra, hogy ezt méltóképpen meg tudjuk ünnepelni itt Budapesten. Kétévente rendezik meg, és mindig más ország szervezi. Az a jelentősége, hogy az összes közlekedési mód szerepelteti magát. Mindenki itt van. Itt az állami döntéshozók, európai uniós szervezetek, az állami cégek, nagyvállalatok, piaci nagyvállalatok, startupok, kutatók nagy számban vannak jelen ezen az eseményen. És ennek köszönhető az, hogy eljutottunk oda, nyilván a korábbi szervezők eredményes munkája is kellett ehhez, hogy jól tudták pozícionálni, kutatásra szükség van. Kutatásban együttműködésre van szükség. Ti is foglalkoztok kutatással, tudjátok nagyon jól, hogy miről beszélek, és ezeknek a kutatóknak meg kell ismerniük egymást.

07:46 Meg kell ismerniük a problémát, és meg kell ismerniük azt, hogy ki fogja tudni finanszírozni a kutatásukat, vagy kivel együttműködve tudják a kutatásukat elvégezni. És a Transport Research Arena egy remek alkalom arra, hogy ezek a személyek, szereplők összejönnek, megvitassák a különböző irányítási kérdésektől kezdve azokat az alapkutatási problémaköröket, amelyek érdemesek arra, hogy az innovációs folyamatba be lehessen illeszteni.

08:17 Ami nekem fölmerült kérdés, hogy értem, hogy hogy kerültünk Budapestre, és hogy mi ez a konferencia, de úgy fogalmaztad, hogy termékek.

08:28 Tehát, hogy akkor, amikor erről beszélünk, akkor mi a termék? Tehát az út, az irányítás hozzá, tehát hogy egy picit tudnál arról beszélni, amit szerintem nagyon kevesen beszélnek, hogy technikailag hogy lehet egy ilyen típusú fogalmat, mint amivel foglalkoztok, így megfogni egy átlaghallgató számára. Tehát, hogy mit jelent ez? Mit jelent, hogy közlekedés? Mert mit látunk? Azt látjuk, hogy idefelé Gödöllőre, megint föl van bontva, megint át van sorolva, megint nem lehet menni, M1-es végigáll folyamatos felújítás alatt, miközben tudjuk, hogy fejlesztik, tehát hogy kétszer három sávossá fog alakulni, de hogy hogy lehet ezt jól szemléltetni a kevés büdzsét, a fejlesztést, a szükségességét.

09:15 Hajlamosak vagyunk a saját szemszögünkből nézni és a saját problémáinkból kiindulva értékelni egy-egy helyzetet. Te is megfogalmaztad, hogyha közlekedünk, azt látjuk, hogy mit látunk, mivel közlekedünk? Autóval, motorral, kerékpárral, busszal, vonattal, repülővel? Mindig annak a problémáját fogjuk látni, amit azt tapasztaljuk. Viszont a közlekedésre egy rendszerként kell tekinteni. Sokan nem gondolnak bele abba, hogy energia kell az áruk és a személyek mozgatásához. Ugye tudjuk, hogy be kell állnunk a benzinkútra és tankolnunk kell. Ez nem ennyire egyszerű. Mindenhez energiára van szükségünk, és például a mi rendezvényünkön is egy kiemelt szerepet fog kapni az energiaszektor és a zöld átállás, az akkumulátorok, milyen alternatív üzemanyagok és milyen rendszerek használhatók, ezek is meg fognak jelenni, mert ezekről is beszélnünk kell.

10:13 Ezekkel foglalkoznia kell a döntéshozóknak, foglalkoznia kell a nemzetállamoknak, és hogyha Európai Unió kontextusában is beszélünk, akkor a különböző szervezetek is foglalkoznak azzal, hogy mi kell ahhoz, hogy közlekedhessünk, és hogyan lehet ezt jól csinálni. Próbáljuk meghatározni azokat a minimális szolgáltatási szinteket, amelyek elvárhatóak, amelyek irányába kell a fejlesztéseinket megcsinálni. Mire gondolok? Kiragadok megint egy példát. Nemzeti Adathozzáférési Pont néven fejlesztettünk egy olyan platformot, amelyen keresztül a közúti közlekedéssel kapcsolatos adatok ingyenesen megoszthatóak.

10:53 Ez mit jelent? Mert ez ilyen, bocsáss meg, csak hogy tudjuk ezt vizualizálni, mert hogy adatok, mit lehet belőle nyerni?

11:00 Milyen adatok? Persze. Kezdem onnan, hogy egy EU-s direktívából levezetve meg lett határozva azoknak az adatoknak a köre, amelyeket kötelezően ingyenesen kell megosztania a közútkezelőknek. Például a tehergépjármű parkolási adatokat hol van?

11:20 Mennyi szabad hely van, legalább 100 kilométerenként kellett az első ütemben ilyen parkolóhelyet létesíteni, ahol a parkolóhely foglaltságát meg tudtuk osztani. Ezeket az adatokat egy szabványos formátumban kellett megosztani. Ez meg volt szabva, Datex 2. Ez az a beszélgetési nyelv, amin gépgéppel tud kommunikálni. Megosztható azok a navigációs rendszerek, amelyeket használnak a teherfuvarozók, ők át tudják venni, tudják hasznosítani, meg tudják tervezni az útvonalat, pihenőidőt, stb. Számos ilyet mondhatnék még, tehát a forgalommal összefüggő dinamikus adatok. Egyéb statikus adatok, például hol van az az út, ilyeneket is megosztunk. Tehát van azoknak az adatoknak a köre, amit kötelező megosztani.

12:08 Ezen túl a tagországoknak a döntése az, hogy mit oszt még meg. És az is, hogy miképpen osztja meg. Mert a jogszabályi szöveg az kötelezően írja elő az adatmegosztást, az, hogy milyen formátumban, de nem rendelkezik arról, hogy csak az adat elérhetőségét kell-e megadni, és gyakorlatilag egy ilyen metaadat katalógust kell megosztani, linkekkel, hogyan tudod elérni, kivel, hol vedd föl a kapcsolatot, és próbálj erre szolgáltatást építeni. Vagy pedig a másik véglet, amikor egy adattárház kerül kialakításra, ahova közútkezelők beteszik az adatokat, és onnan lehet elvinni bármilyen szűréssel.

12:56 Valós időben. Így van.

12:58 A mi hallgatóink zöme cégvezetőt vagy tulajdonos akár informatikai vezető, innovációs vezető, üzletfejlesztési vezető. Legtöbben az iránt szoktak érdeklődni, hogy nekik cégként ez mit jelent. Tehát mondjuk, ha így teszem fel a kérdést, hogy mekkora lehetőség a magyar gazdaság szereplőinek, a magyar cégeknek az, hogy idejön a Transport Research elé. Na most már nagyjából azt körbejártuk, persze még egy kérdésre azért vissza fogok térni, hogy hogy tematizáltátok, de hogy látszik, hogy itt ez nem csak az autósoknak jó, nem csak az árufuvarozóknak jó, ez egy elég tág körű részvételű rendezvény, de hogyha céges szemmel nézem, akkor mit adhat ez? Ha valaki nem ment el, nem tudom, hol volt eddig a világ különböző pontjain az elmúlt kétéves ciklusokban, de most itt van, akkor esetleg elmenne, akkor mi lehet ennek, ami átbillenthet mondjuk valakit, hogy mégis most az adás után fölmegy és regisztrál a TRH honlapján.

13:53 Nagyon jó a kérdés, és nagyon röviden nem fog tudni erre válaszolni, mert.

13:59 Majd felpörgetjük a lejátszást. Fontos azt kiemelni, hogy a technológiai platformok és azok a szakmai tömörítő szervezetek, amelyek az Európai Unión belül működnek, ők kiemelt konferenciaként, kiemelt rendezvényként kezelik ezt az eseményt. Ezek a szervezetek egy része az éves közgyűlését vagy a felsővezetői megbeszéléseket, találkozókat úgy ütemezik, hogy kétévente a Transport Research Arénán tudjanak találkozni, itt tartják meg ezeket az egyeztetéseket. Ezekkel a szereplőkkel csúnya szóval élvezték, holderekkel tudnak találkozni és beszélgetésbe elegyedni, mert erre meglesz a lehetőség. Azt gondolom, hogy ez megér annyit, hogy eljöjjenek az emberek. Hallhatunk olyan előadásokat, ahol a governance, magyarul irányítás, vagy menedzsment, vagy akár szabályozás.

14:54 Vagy akár szabályozás is lehet, így van.

14:56 Szabályozás is lehet. Tehát a magyar nyelv talán sokkal kifejezőbb, sokkal több mindenről is tud ez szólni. Állami, európai uniós szintű, vagy pedig vállalati szinten is hogyan fog felépülni, hogyan épül fel a finanszírozás az Európai Központi Banktól számítunk részvételre, számítunk az Európai Uniótól nagyon sok emberre már több mint 50-en regisztráltak különböző szintű és beosztású emberek az Európai Bizottság és valamely háttérintézménye, Joint undertakingeknek a dolgozói, különböző technológiai platformok, például a légügy, vasút, áruszállítás, logisztika mind itt lesznek. Magyarország egy tranzitország. Én azt gondolom, hogy ebből fakadóan a közlekedéssel foglalkozni a magyar vállalatoknak is érdemes.

15:54 Mindazoknak, akik digitalizációval, mindazokkal, akik fuvarszervezéssel, szállítmányozással, raktározással foglalkoznak, gyártással, csomagolással.

16:04 Érdekes lehet ez a rendezvény.

16:06 Egyébként csináltam egy gyors fejszámolást, hogy több Európán kívüli ország van, mint EU-s, tehát tulajdonképpen azon felül, hogy az EU-ban, aki él és mozog ezen a téren, az valamilyen módon képviselteti magát, nagyon sok más kontinensről érkező döntéshozók, vagy akár piacot szondázó szereplők is jönnek, nem?

16:25 Ez így van.

16:25 Hogyan lehet velük találkozni? Tehát azon túl, hogy figyelem az előadást, és akkor megpróbálok a színpad mellett olyan jó pozícióba kerülni, mielőtt kimegy hátra a backstage-be az ember, azt gyorsan azon a három méteren elcsípem.

16:39 Mit ajánlasz még a három vagy négy nap alatt.

16:44 Valóban a kutatói közösség, 69 országból adtak be absztraktot és cikket, akik elő szerették volna ezt adni. Tehát ez már predesztinálta azt, hogy nem csak európai uniós országokból mozgattuk meg a kutatói közösséget, nem csak egyetemek, kutatási hálózatok, illetve cégek is bemutatják a saját kutatásaikat, ami azt gondolom, munikális, ugyanis a vállalatok nem nagyon szeretnek a belső kutatásaikról beszélni, inkább a termékeket akarják eladni. Viszont ez az a rendezvény, ahova el szokták hozni. Itt vannak kutatói versenyek. Van szenior kutató kategória, aki gyakorlatilag egy életműdíjszerűen kap. Vannak fiatal kutatók, fogunk kiosztani egy Host Award nevű díjat is, amit egy szakmai grémium határozott meg, hogy milyen szempontrendszer alapján lehetett ebben részesülni, és azt gondolom, hogy ezek a díjátadók, amikor megrendezésre kerülnek, azok egy ilyen kötetlenebb lehetőséget adnak nekünk majd arra, hogy ne csak beszédeket halljunk, és ne csak a díjazottakat hallgassuk meg, vagy pedig az előadásokra üljünk be, hanem ezekkel a kötetlenebb rendezvényekkel próbáljuk ösztönözni az embereket arra, hogy beszélgessenek egymással, találkozzanak.

18:11 Mire gondolok? Május 18-án kezdődik a négynapos konferencia. Az első nap az egy borzasztóan hosszú nap lesz, ugyanis este 7-től kezdődik a Young Researchers Event, a fiatal kutatóknak szóló rendezvény. De itt a kiállítók, döntéshozók, egyéb konferencián résztvevő delegáltak, és a fiatal kutatók is részt fognak venni. Ez egy kötetlen, gyakorlatilag egy ilyen koktélparti szerű esemény, ahol van lehetőség arra, hogy találkozzanak az emberek, és már az első nap egy ilyen kötetlen eseménnyel kezdünk, hogy a második, harmadik és negyedik napon már az emberek ismerős arcokkal találkozzanak, be tudjuk vonni a fiatal kutatókat is a körforgásba.

18:58 Most egy kicsit szeretném, mert értem, és tökéletes és fantasztikus, de általában a konferenciák ilyenek. Meg a kongresszusok is. Több országból regisztrálnak, vannak szekciók, elmennek az emberek, beszélgetnek. De miről? Tehát, hogy mik azok a témák, amiről beszélgettek? AI, vagy közlekedésszervezés? Segítsetek már nekem egy picit megérteni, mert most nyilván nem, csak azért kerültem én most bele laikusként ebbe a beszélgetésbe, hogy hát föltegyek olyan kérdéseket, amit a hallgató itt ennél a pontnál tenne föl.

19:30 Egyébként én is akartam ezt kérdezni. Hogyan tematizáljátok ezt a több napnyi.

19:35 Mik a termékek?

19:36 Programot, mert valahogy navigálni kell. Tehát valahogy, ha én regisztrálok, az tök jó, ott vagyok, vagy előtte pár nappal megnézem, ahogy a Zoli mondja. Tehát, hogy most akkor hol tudok eligazodni, hogyan fogom tudni kiválasztani, hogy hol töltöm.

19:51 Hol?

19:52 Ha budapesti városszervezésre szeretnék AI megoldásokat, akkor azt melyik szekcióban találom. Tehát most ne értsetek félre, tényleg őszintén érdekel a téma, elképesztően foglalkoztat.

20:02 Az első olyan projekt, amit okos városokkal kapcsolatban csináltam, az magyarországi városhoz kötődik, ott elképesztő mennyiségű innováció volt, és legalább 15 szervezetnek kellett együttműködni, hogy az adatátviteli dolgokat meg tudják egymással osztani, és ehhez kellett egy központosított informatikát kialakítani ahhoz, hogy az adatok befogadása mellett még ki tudjuk szolgálni az összes információt valamilyen prediktív módszerrel. Erre még bejött az AI is. Tehát hol tartunk? Tehát ahhoz képest, hogy a Keleti pályaudvartól, nem tudom, én a Blaháig nem jutok el háromnegyed óra alatt, tudom, autóval, miért pont autóval próbálok, miért nem metróval, mert nem tudom máshogy átvinni a csomagtartóban lévő nehéz cuccomat, ezért próbálok meg ott átküzdeni, de hogy ki volt az, aki kitalálta, hogy oda tegyünk még két zebrát?

20:52 Tehát érted a kérdést? Tehát, hogy van az osztály, vagy van a közút, ő szervezi ezt a forgalmat, de hogy bármikor van-e bárhol megkeresés erre vonatkozóan, hogy figyelj, vizsgáljátok meg már az áteresztőképességét, hogyan lehet ezt jól megcsinálni. Japánban vannak olyan sávok, amik így ideiglenes sávok, de utána van egy kis gép, ami utána megnyitja, amikor hazafelé megy a forgalom, befelé meg kinyitja, amikor befelé jön a forgalom, tehát hogy ezekkel mi mikor fogunk találkozni? Lehet, hogy türelmetlen vagyok.

21:25 Ez két kérdés, csak segítek neked menni, lehet, hogy kivágjuk majd, de hogy az egyik kérdés az, hogy hogyan navigálok a rengeteg program között, meg hogyan rakom össze magam, hova szeretnék elmenni, mit hallgatok meg. A másik, hogy ki mondja meg, hogy miről beszélünk, és ott megjelennek-e a valós égető és nehézséget okozó problémák, ugye? Jól mondom?

21:45 Igen, tehát hogy valahogy foglaljuk már össze, hogy milyen, ugye termék szót használtak. Mik a termékek? Tehát mik a közút termékei?

21:54 Szedro optimalizáló.

21:57 Optimalizáló.

21:57 Ott áll egy idős néni és számolja.

22:02 Vagy mikor lesz a négysávos útból.

22:04 Igen.

22:04 Most értem én vissza egy az ablakot.

22:07 Igen, tehát nagyon sok olyan politikus van, aki így posztol különböző elméleteket. És akkor van az elmélet, meg a gyakorlat.

22:14 Tehát hogyha én megnézem a nem tudom én azt a buszsávot, amit leválasztottak, és azt gondolják, hogy jó, de megkérdezem a tűzoltókat, és nem fér el a létrás autójuk, és panaszkodik nekem a létrás autósofőr arról, hogy hát ki volt az, aki odatett egy beton klotynit, nem tud kifordulni tűzoltáskor.

22:33 Igyekszem érdekes választ adni a kérdéseidre, hogy ez két témakör köré szerveződik, ezt Laci nagyon jól összefoglalta. Szerintem nagyon fontos azt kiemelni, hogy ez a konferencia, amit szervezünk a kiállítással együtt, a közlekedéskutatás kérdéseit feszegeti. Tehát a kutatók, több mint 1000-1200 fölötti absztraktot kaptunk 69 országból. A kutatók arra készültek, hogy ezen a konferencián előadhassanak. Tehát ők az aktuális dolgaikkal, amin éppen dolgoznak, megírták a cikket, beadták, szakmai krémium, a program committee erről megbizonyosodott, hogy tényleg aktuális, tényleg releváns, a konferencia különböző fontos témáival összefüggésben lett-e megírva, és ez alapján rendezték programba. Tehát aki szeretne jönni, és arra kíváncsi, hogy hogyan kell egy 50 éve létező problémát megoldani, biztosan talál olyan embert, aki erre neki választ tud adni, viszont nem biztos, hogy az egyik előadásban fog erre választ kapni, mert a legaktuálisabb kérdéseket hozzák el ide.

23:45 Például példaként el szoktam azt mondani, hogy a két évvel ezelőtti konferencia, ami Dublinban volt megrendezve, ott hallgattam egy olyan előadást, ahol egy száraz kuplungrendszerről volt szó, száraz kuplungrendszer. Hogy kerültem én oda? Először nem is értettem, de nagyon érdekes volt, mert a kutatás és kutatás-finanszírozás irányából jutottunk el oda, majd pedig az egyik díjazott, nem az, akinek az előadását hallgattam, hanem az egyik díjazott, egy fiatal kutató kapott egy díjat azért a száraz kuplung megoldásáért, amit az egyik olasz egyetemen hallgatóként azt hiszem Phd fokozat megszerzése közben végzett tevékenységet, majd pedig a díj egyik szponzora őt Mark munkavállalóként alkalmazza. Szerintem ez egy sikertörténet.

24:40 Mik a legaktuálisabb problémák? Azt próbálom megkérdezni, hogy van-e olyan, hogy az aszfaltba beépített bármilyen súrlódásra energiát termelő valami.

24:50 Tehát, hogy mi az, ami, kérlek, legalább hármat mondjál, hogy egyet, mit jelent a száraz kuplung? Hogy kell elképzelnem egy száraz kuplungot, mert gépész vagyok, de mire jó? Mert kevesebb lesz benne az olajcsere. Ez jut most először eszembe erről, de segíts megérteni, mert amúgy meg tök érdekes, száraz kuplung, basszus, te hallottál már száraz kuplungról?

25:14 Igen, én már három perce hallottam róla, és három perce várom, hogy valaki megmondja, hogy mi az.

25:19 Száraz kuplunggal talán a gépjárművekben, motorkerékpárokban találkozhattatok leggyakrabban, én legalábbis ott ismerem ezt a megoldást, autókban is használják. Ez egy kenési megoldás, azzal a problematikával foglalkoznak a kutatók, hogy a súrlódási együtthatókat nézik, az anyagok hogyan kopnak, hogyan kell a kenését megoldani, és az olajat hogyan kell befecskendezni. Az 1900-as évek elején még folyamatosan csepegtették az olajat az ilyen súrlódó felületekre. Emellett egyébként a tüzelőanyagba is olajat kevertek.

26:03 Jó transzparens működését.

26:03 Egész esetben így volt, így van. Mára már ezeknek az anyagoknak az elhagyása, például az elégetett tüzelőanyagban az azzal jár, hogy a károsanyag-kibocsátás is csökkent, tehát nem szennyezünk annyira, viszont a kenést valahogyan meg kell oldani. És ez egy új kenési technológia tud lenni. De hogy hozzak egy olyan példát, ami a Digit Podcastben talán aktuálisabb, digitális iker és a BIM kérdésköre. Mire használjuk a digitális ikret, a modellezést, miért kell nekünk ezzel foglalkozni. Az egyik kollégám erről nyújtott be cikket, nagyon örültünk, amikor el is fogadták, elő tudja adni, ugyanis sikerült egy hazai és részben osztrák együttműködésbe, hogy olyan pilot rendszert kialakítanunk itt Budapest mellett az M1-M7 kivezető szakaszon, talán a hallgatók és ti is hallottatok róla.

27:04 Igen, ez nem dokumentum volt.

27:06 Igen.

27:06 Egész nagy hírverést kapott. Bizton állíthatom, hogy nemcsak Európában egyedüli, amit itt létre tudtunk hozni a kutatókkal közösen, hanem világszinten is egy olyan megoldást tettünk le az asztalra, hogy ilyen késleltetéssel valós idejű digitális ikret megvalósítani, a legmodernebb szenzorkészlettel, más még nem tudott. Olyan problémákkal találkoztunk ezen a kutatáson keresztül, és olyan dolgokat sikerült megoldani, amit másnak még nem. Például 100 milliszekundum alatti késleltetéssel látjuk ezen a mért szakaszon, amit most már másfél kilométerre bővítettünk. Látjuk a járműveket, hol vannak. Pár centiméter pontosságra tudjuk elhelyezni őket. Miért fontos ez? Például önvezető autók tesztelésénél, fejlesztésénél, különböző funkciók validálásánál.

28:01 Hogyha meg tudjuk azt nézni, hogy jól működik-e egy szenzora a járműnek, egy ilyen biztonsággal összefüggő megoldást lehet tesztelni. Ugyanis a legmodernebb eszközöket kitettük, ez még nem predesztinálja azt, nem vetíti előre, hogy ez lesz a legjobb. Nem ettől a legjobb, hanem attól a legjobb, hogy egy egyedi detektort sikerült a kutatóknak fejleszteni. Egy olyan szenzorfúziót alakítottunk ki, amit más ilyen késleltetéssel, ilyen nagy mennyiségű adattal nem valósított még meg. Egy akkora szerverünk működik, amit emiatt kellett megvásárolni, ami zárt ajtók mellett is 43 decibelt mérünk a folyosón, amikor meghajtjuk. Tehát olyan problémákkal találkozunk a gyakorlati életben, ami.

28:54 A siketítő digitális ikermegoldásokért a magyar közutat tessék keresni. Bocsánat, nem akarom elviccelni, de hogy egyszerűen lenyűgözve hallgatom, és próbálom valahol az izgalmat levezetni. Tehát egy kicsit összefoglalnám az első félidőnket, gyakorlatilag, ha én akár egy cég vagyok, akár egy kutatóintézet vagyok, akár egy érdeklődő mérnök végzettségű szakember vagyok, aki már régen kapott valami jó kis löketet inspirációból, itt biztos, hogy megtalálom a helyemet. Sőt, hogyha én mondjuk olyan cég vagyok, aki új technológiákat szeretnék fejleszteni, akkor akár még szakembert is találok hozzá, partnert vagy munkavállalóként egy fiatal kutatót. Viszont elérkeztünk a félidőhöz, és te jól tudod, a hallgatóink is jól tudják, ilyenkor megpihenünk, és egy személyes szálat fogunk megpendíteni.

29:40 Az elején te már egyszer egy finomat pendítettél az olvasás szóhasználatával ezen. Én a regényekről akartalak titeket kérdezni. Ez a kérdés még történelmi pillanat sosem hangzott el a Digic Podcastban, hogy ki milyen regényt olvas-e még egyáltalán vagy olvasott fiatal korában.

29:57 Lehet egy példát is mondani, hogy hú, azt mindenképp, az a legjobb, de lehet úgy általában is válaszolni.

30:02 Én azokat a könyveket szeretem, amelyek inkább sorozatként jelennek meg. Tehát ha kikapcsolódást keresek, akkor például, emlékszem korábbi olvasmányaimra, Patrick O'Briennek a könyvei nyomán Kapitány és katona címmel a világ túlsó felén azt hiszem, hogy ez volt a címe Russell Crowe is.

30:24 Igen.

30:24 Szerepelt a filmben. Ez több mint húsz regényből álló sorozat, aminek csak egy része jelent meg magyarul. Én ezekből a könyvekből olvastam még nem mindet. Ez az egyik, amit ki akartam emelni, hogy azokat a könyveket szeretem, amiben jól el lehet mélyülni, kikapcsolódni, de friss olvasmányélményem a Dreher szimfónia. Hogyan lett egy osztrák sörgyáros dinasztiából világhírű márka, milyen budapesti kapcsolódásai vannak, részben Kőbányán összeérnek a szálak, de van benne kémtörténet. Nagyon szeretem az ilyen típusú regényeket és könyvsorozatokat. Nem hiába említettem ezt a kettőt, de most a Bán Mór-féle Hunyadi is nagyon az előtérbe került. Én azt például a tavalyi évben különböző utazások alatt, amikor nem podcastet hallgattam, hanem könyvet olvastam, akkor olvastam végig.

31:25 Szóval a történelmi szál az neked általában vonzó.

31:28 Igen.

31:29 Én mindig szerettem olvasni, kiskoromban voltak könyvek, amit háromszor-négyszer elolvastam, akkor hát én ugye olyan korban nőttem fel, amikor még nem volt okostelefo, szerencsére így nem volt semmi, ami ezt elvette volna tőlem.

31:41 Így aztán meg is maradt, és szeretek változatosan olvasni, most például általában egyszerre több könyvet olvasok, nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, én mielőtt befejezem az egyiket, már biztos, hogy elkezdek egy másikat, mert egyszerűen érdekel, meg hangulattól is függ. Most újrakezdtem Szent Ágostonnak a Vallomások című könyvét, de egyébként olvastam tavaly például, amit nagyon szerettem, a Silónak az Egy, kettő, három kötetét így egymás után. Szerintem a science fictionben nagyon sokat lehet tanulni magunkról, emberekről. Van, aki a technológiai víziók miatt szereti. Én nem, én egész egyszerűen az emberi tényező miatt nagyon szeretem.

32:20 Úgyhogy azt például tudom ajánlani, aki ezt a műfajt szereti.

32:25 Köszönjük Science Fictiont. Én is nagyon szeretem. A Dűne volt, ami közel állt hozzám. Inkább a könyvek, mint a film. Ezt sokan szokták hangoztatni, de a könyv az tényleg sokkal jobb, bár az új Dűne-filmek részben Magyarországon forogtak.

32:44 Bizony, ilyen kordában.

32:45 Ez itt a Digit Podcast, szóval a közúti digitalizációról mindenképp akartalak faggatni Máté. Egy önálló adást is nyilván megérne, de most olyan negyedórákat tudnánk rászánni, hogy először is mitől mondhatjuk, hogy digitalizált egy úthálózat? Ugye említetted a digitális ikert, hogy az vajon a véglet, vagy az ma már így 2026-ban az része ennek az elemzési céllal, időjárási meg forgalmi adatok gyűjtése mellett a döntéstámogatásnak is.

33:15 Ha közúti digitalizációról beszélünk, akkor fontos tudatosítani magunkban, hogy mit szeretnénk digitalizálni.

33:23 A digitalizáció nem lehet öncélú. Nem csinálhatjuk csak azért, mert szeretnénk erre, költeni szeretnénk ezzel foglalkozni. Ezt mi valamilyen célból csináljuk. Adatokat valamilyen célból gyűjtünk. Azért gyűjtjük az adatokat, hogy tudjuk, hogy mi történik a hálózaton. Tudjuk azt, hogy hogyan oszlik meg a közlekedők, az áruforgalom, hogyan oszlik meg a járművek száma, mikor vannak a csúcsidők, mikor tervezzünk egy karbantartási üzemeltetési munkát, az milyen hatással van a közlekedésre. Tehát a döntés előkészítés, az aktuális helyzetnek a mérlegelése, hogyha fennakadás történik az úthálózaton, valamilyen rendkívüli szituáció történik, milyen gyorsan kapunk arról információt, honnan kapunk információt, ez miért adat legyen?

34:13 Külső adatforrásból származik. Ma már mindenkinél ott van a zsebében, vagy a keze ügyében a mobiltelefon. Én azt gondolom, hogy mindenki, aki útra kel, használ valamilyen térképet. Ezek a térképek gyűjtenek adatot. Nekünk ezekkel a térképszolgáltatókkal együtt kell működni, nekünk onnan adatot kell kapni és adatot kell szolgáltatni. Ezek az eszközök tudják azt, hogy hol vannak az emberek, a járművekről tudjuk, hogy hol van, hol mozog, akkor tudunk nekik információt adni arról, hogy mi várhat rájuk azon az útszakaszon. El tudjuk mondani azt például, hogy karbantartási munkát végzünk. El tudjuk például azt mondani, hogy a szokásosnál nagyobb a forgalom például egy sportesemény vagy egy kulturális esemény miatt.

35:02 Tehát amikor az utazást végzők azzal szembesülnek, hogy valami történik előttük, lelassult a forgalom, mindenki egy picit stresszesebb lesz. Megvizsgáltuk azt, hogy ez mitől van, megkérdeztük az embereket, megnéztük a kutatásokat, futtattunk akár még social médiában is ilyen kérdőíveket évekkel ezelőtt, hogy mit gondolnak az emberek, hogy mi az, ami az ő közlekedésükben a legnagyobb frusztrációt okoz. Nem így tettük fel a kérdést, sokkal burkoltabban, és speciálisan megfogalmazva viszont azt találtuk, hogyha az eljutási idővel kapcsolatban nem tudják, hogy mennyivel növekedett meg, miért állnak például egy adott útszakaszon, vagy miért lassult le.

35:47 Tehát nem elég az, hogy később érnek oda, az is zavarja őket, de nem tudják, hogy miért.

35:52 Sokkal jobban érdekli az embereket, hogy mikor érnek oda, mint az, hogy lassabban jutnak el. Ha tudom, azt mikor érek oda, és ezt előre tudom tervezni, tehát azt meg tudom mondani este, hogy én reggel 8 órára be kell érjek dolgozni, akkor mikor kell nekem elindulni. Ez az, amit az emberek leginkább keresnek.

36:14 Van egy ilyen szakszavatok, amit szeretnék egy kicsit kibontani, ez a Digital Road Management.

36:22 Még mindig az utaknál vagyunk, pedig sokkal tágabb a közlekedés, de hát mégiscsak Magyar Közútnak hívják a munkáltatódat. Szóval nyilván, ha az analóg közútkezelésre gondolunk, akkor hóeltakarítástól a lámpák működjenek, igen, egy csomó minden van. Mit ad hozzá a digitális közútkezelés?

36:42 Adatokat gyűjtünk, adatokkal foglalkozunk, ezeket az adatokat hogyan tároljuk, hogyan hasznosítjuk, milyen elemzéseket végzünk és milyen döntéseket tudunk előkészíteni és támogatni ezekkel az adatokkal, az nagyban meghatározza azt, hogy milyen digitalizáltsági fokon működik egy vállalat. Hamar felismertük azt, hogy nekünk az információ, illetve a tudásra van szükségünk, nem kifejezetten az adatra. Tehát nem az számít nekünk, hogy mindenhová a szenzort pakoljunk le, hanem hogy rendelkezzünk a megfelelő információkkal a megfelelő időben, és arra megfelelő folyamatokat tudjunk felépíteni. Ezzel foglalkozunk, nagyvállalati informatikai rendszerek fejlesztése is folyamatban van, aminek a következő lépése az az, hogy a karbantartások és a munkálatoknak az ütemezése, ahhoz az anyaggazdálkodás, például egy karbantartást végző brigádnak aznap milyen munkát kell elvégeznie, az ne csak a pillanatnyi döntésen a művezető vagy a mérnökségvezető döntésén tudjon múlni, hanem statisztikai alapon meg tudjuk azt nézni, hogy milyen munkálatokra lesz abban az időszakban nagy valószínűséggel állíthatóan szükség.

38:04 Milyen időjárás van, milyen az úthálózatnak az állapota, milyen egyéb előre nem várt körülmény lépett föl, és adjon egy ilyen döntéstámogatást annak, aki majd elrendeli a munkavégzést, és ahhoz a megfelelő anyagmennyiség álljon rendelkezésre, a raktárból legyen kiadva megfelelő mennyiségű készlet. És ez, ha lehet, előre tervezhetően, nyilván a tervekkel összefüggésben.

38:38 A hallgatóknak elárulom, hogy mi Mátéval dolgoztunk együtt az elmúlt egy-két évben egy picit azért azt nem mondanám, hogy olyan sokat tudtunk. Mégpedig egy Dél-Korea és Magyarország közötti projekten, egy innovációs program keretében, és egy CITS, azaz Cooperative Intelligence Transport System témakört választottunk ehhez, vagy választott a két ország ehhez. Na most mi ez a C betű? Mert ugye az intelligens közlekedés az most már így egy picit előkerült, de hogyha mondjuk ezt egy kereszteződésben megnézzük, hogy ott jobbról, balról, elölről, hátulról jönnek autók, gyalogosok, kerékpárosok, nem tudom, hogy lesz ebből kooperatív dolog, és mondjuk mit lehet tanulni a koreaiaktól, ha egyáltalán?

39:30 A CIT az, hogy a kooperatív, intelligens közlekedési rendszerek nagyon érdekes problémakört fejtegetnek. Hogyan lehet együttműködve a különböző közlekedési szereplők és az útkörnyezet együttműködésével megvalósítani egy proaktív közlekedési rendszert. Mit jelent a proaktív? Tehát a kialakuló eseményekre már előre fel tudunk készülni. Például egy jelzőlámpás kereszteződésben, amit említettél, egy szintbeli csomópontban nagyon nagy problémát tud okozni az, ha valaki piroson áthajt. Ennek a detektálása, és a többi közlekedőnek az időben való informálása az segíthet elkerülni egy ütközést, ha már a járművezető nem tudott megállni és piroson ment át. Ezek a kooperatív rendszerek, a CITS rendszerek alkalmasak erre, hogyha megfelelően vannak kialakítva.

40:26 Nyilván nem mindenhol tudjuk alkalmazni ezt a megoldást talán, én sem szeretném, hogyha a Terminátor-féle Skynet valósulna meg az utakon, ezt talán senki nem szeretné, viszont a közlekedésbiztonságon tudunk javítani, és a CATL rendszerekkel valóban a reaktív forgalomirányításról a proaktivitás irányába tudtunk nagyot előre lépni. Járművek és az útkörnyezet, illetve a járművel szabványosított üzenetekkel tud kommunikálni. Ez Európában egy wifi technológián, egy ipari wifi technológián alapszik. Talán ebben a podcastban lehet mondani, 8-2-11 p.

41:09 Nem is árt. Ha már így technológia. Ez mennyire jelent nektek problémát, hogy hogyan szereztek be technológiát.

41:19 Mondjuk egy ilyen projektben egyszerű volt, mert pont tudom is, hogy a koreaiak ideküldték és volt, tehát hogy ezt föl lehetett szerelni. Az már nem volt ennyire triviális, hogy azért ott a kereszteződésben saját eszközeitek is vannak, azok hogyan szerelhetők úgy össze, hogy egy egységes rendszert tudjanak alkotni. De egy kicsit kitágítva, már így a koreaiaktól elszakadva, hogyan tudtok modern vagy akár kísérleti technológiákat beszerezni. Egy teljesen másik beszélgetésben csak azért idehoznám. Tárgyalunk olyan kérdésekről, hogy hogyan lehet innovációt finanszírozni még. Most is valamennyit valahogyan finanszírozunk itthon, cégekben, stb. De hogy milyen forrásokat lehet még innovációra befolyásolni, és az egyik ilyen masszív, azt kell, hogy mondjam, kihasználatlan lehetőség az az innovációs közbeszerzések világa, ahol olyan technológiát szeretnék beszerezni, ami még nincs, de már majdnem van, csak pont olyan nincs, ezért nem olyan, mint a vécépapír, hogy megversenyeztethető, hanem valakinek ki kell fejlesztenie aszerint, amit én szeretnék.

42:24 Erre is gondolok, de úgy általában is erre, hogy hogyan lehet technológiához juttatni a magyar közutat például.

42:32 A kérdés első felére visszatérve még a kooperatív intelligens közlekedési rendszerekkel 2016-tól már kiépített rendszerrel rendelkezünk, akkor már '15-től elkezdtük a tapasztalatszerzést. Több projekt keretén belül különböző fejlettségű technológiát tudtunk kihelyezni a magyar közutakra. És amikor néhány évvel ezelőtt felmerült a lehetősége annak, hogy a dél-koreai technológiát is meg tudjuk vizsgálni, mert ők hajlandóak arra, hogy ideadnak nekünk eszközöket, amit mi a meglévő rendszerünkbe illesztünk, és meg tudjuk vizsgálni azt, milyen problémákkal szembesülünk például az integráció területén. Hogy az ő backend rendszerük hogyan néz ki, hogyan integráltunk, milyen napon keresztül adjuk át az információkat, nyers adatok hogyan kerülnek letárolásra, hogyan tudjuk a mi meglévő rendszereinkkel összeilleszteni.

43:28 Ez volt nekünk nagyon-nagyon érdekes, illetve az, hogy ők olyan use case-eket, olyan használati eseteket vizsgáltak, ami nekünk nem volt igazán probléma, vagy nem találkoztunk még azzal a problémával, amivel ők igen, a túlzsúfolt városaiknak köszönhetően például vizsgálták azt, hogy kerékpáros és gyalogos a közlekedés többi résztvevőivel milyen konfliktusba tud kerülni, és erre ők építettek különböző use case-eket, amelyeket mi úgy gondoltuk, hogy érdemes megvizsgálni.

44:01 Magyarul ők nézték a ténylegesen kialakuló közlekedési, balesetveszélyes helyzeteket ezek között a különböző közlekedők között?

44:09 Ők azt vizsgálták, a technológia lehetőséget ad már arra, hogy egy személy vagy egy jármű trektóriáját, irányát tudjuk követni.

44:20 Például egy jobbra kisebben kanyarodó az konfliktusba kerülhet a kerékpáros vagy gyalogos szintbeli kereszteződésnél ezzel a járművel. És ők az egyedi járműveket tudták nagyon jól követni, az ő technológiájuk ebben volt fejlett. Nem mondom azt, hogy csak nekik van ilyen, viszont ők hajlandóak voltak ilyen eszközt a rendelkezésünkre bocsátani, és meg tudtuk nézni, hogy ezekkel az adatokkal hogyan lehet valamit kezdeni, és hogy tudjuk integrálni a mi rendszereinkbe. Nekünk nagyon fontos az egy innovációs projektnél, abból mit tudunk tanulni, hogyan tudjuk felhasználni, nem a technológiát akarjuk az előtérbe tenni, hanem a célt, hogy mit akarunk elérni. Kooperatív intelligens közlekedési rendszerekkel azért kezdtünk el foglalkozni, hogy az úton folyó munkavégzést biztonságosabbá tegyük.

45:13 Mit jelent ez? Azok az emberek, akik nagyon veszélyes munkát végeznek nap mint nap az utakon vagy az utak mellett folytatnak munkát. Ők szembesülnek azzal, hogy a közlekedők elhaladnak mellettük 60-80-100 kilométer per órával, vagy adott esetben még gyorsabban is sajnos. Balesetek is történnek, és nem egy kollégánkat veszítettük már el ilyen közlekedési balesetben, ahol vagy figyelmetlenség, vagy bármilyen más probléma miatt az úton munkát végző munkatársunk életét veszítette. Ez nagyon nagy probléma volt számunkra, és kerestünk olyan megoldásokat, például a járműbe bevihető információ, CITS üzenet, az úgy gondoltuk, hogy egy lehetséges megoldás lehet. Ez egy kommunikációs csatorna.

46:03 Ezeket a kutatási eredményeket is elviszitek például egy TRAP eseményre?

46:08 Be lehet ott mutatni őket?

46:11 Igen, a Magyar Közútnak is lesz az eseményen egy saját standja, ahol készülünk azokkal az innovációkkal és a legfrissebb technológiai előrelépést jelentő projektjeink bemutatásával, ami úgy gondolom, hogy érdekes lesz a résztvevőknek, és a gondolkodást vagy az együttműködés gondolatát el tudja a kilátogatókban ültetni.

46:39 A végére egy-két személyesebb kérdést is hagytam. Az egyik, amit megkérdeznék, hogy te melyik részét, melyik témakörét vagy melyik szekcióját várod leginkább a TRÁ-nak? Vagy mi az, ami a te kedvenc területed ezen a hatalmas rendezvényen?

46:56 Nekem a legizgalmasabb a negyedik nap lesz, az a digitalizációról szól.

47:02 A plenáris ülésen, a stratégiai szekciókban és a különböző speciális szekciókban is a digitalizáció mindenféle körüljárása fog történni, tehát minden irányból elemezzük ezt. Lesz ott szó a kutatásról, kutatásfinanszírozásról, lesz szó arról, hogy milyen gondolata van az Európai Bizottságnak, kutatás-finanszírozásról, iparági szereplők tudják elmondani, ők hogyan vesznek ebben részt. Tehát fontos azt kiemelni, hogy nemcsak támogatásból történnek meg kutatások, hanem vállalatok saját forrást is, rengeteget áldoznak, és ezek is bemutatásra kerülnek itt, főleg a negyedik napon, tehát én ezt várom a leginkább, és bízom benne, hogy én is személy szerint rengeteget fogok tudni tanulni. Igyekszek rengeteg előadást meghallgatni.

47:55 Sajnos azt már honlapon, hogyha megnézitek a programot, azt látni kell, hogy nem lehet egy embernek mindenhol ott lenni. Készülünk azzal, hogy a legfontosabb szekcióknak a leirata az elérhető legyen, illetve a különböző technikai előadások, azok egy konferencia kiadványban az esemény után kiadásra kerülnek, tehát ezek elérhetőek lesznek.

48:21 Kövessetek minket a közösségi média csatornáinkon is.

48:25 Még egy személyes kérdés, vezető is vagy nem csak szakember, és szerintem minden hallgató érezte, hogy azért itt elég magas terhelés mellett kell dolgoznod, különösen, hogyha a mindennapi közutas feladatok mellé egy nemzetközi rendezvény kerül be. Hogyan tudsz te személyesen fókuszt tartani a munkádban, hogyan priorizálod a feladatokat, van-e valamilyen vezetői rutinod, amit eltanulhatunk tőled ebben. Illetve, hogy mondjuk segítenek-e ebben a mesterséges intelligencia már valahogy?

48:58 Azt gondolom, hogy semmi olyat nem fogok mondani, amit előttem nem mondtak volna el mások. Nagyon egyszerű praktikáim vannak, tervezni kell, mindig kell az embernek egy tervvel rendelkezni. Tudni kell azt, hogy milyen irányba tartunk, tehát kell egy vízió, és a kollégákban meg kell bízni. Nagyon szerencsés vagyok, hogy olyan emberekkel tudok dolgozni, akiknél nemcsak feladatot tudok delegálni, hanem megismerik a célt, és annak a célnak az irányába kezd el mindenki dolgozni. Én ilyen emberekkel szeretek együttműködni. És persze mesterséges intelligenciák beépültek a mindennapjainkba, szerintem mindenki a telefonján találkozott már egy egyszerű keresésnél is, aminek nem mindig hiszünk, de vannak olyan mesterséges intelligencia eszközök, amiket viszont érdemes használni, akár csak arra, hogy a gondolatainkat rendszerezze, vagy egy megbeszélés leiratát elkészítse, vagy egy összefoglalót megírjon, vagy egy felkészítőben elkezdünk vele chatelni vagy beszélgetni, és adott esetben egy Microsoft Coppilot tud keresni a számítógépünkön tárolt dokumentumokba, és az alapján korábban megírt cikkeink és prezentációink alapján is tud bennünket segíteni egy-egy témának a mélyebb kontextusba helyezésével.

50:22 Itt el kell, hogy engedjük egymást és a hallgatókat is, elfogyott az idő. Ismét bíztatunk minden érdeklődőt, hogy regisztráljon a Transport Research Aréna konferenciára. Máté, nagyon köszönjük, hogy faggathattunk.

50:35 Köszönöm szépen, találkozzunk május 18-a és 21-e között a téren.

50:40 Köszönjük szépen.