3. évad – 4. epizód – A jog szerepe a technológiák mellett: fókuszban a Trustworthy AI

00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHanagar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

00:46 A dolgok mélyére ásva számos támogató területről beszéltünk már itt a DIG-IT Podcastban, marketingről, pénzügyről, kiberbiztonságról, HR-ről, mégis van egy terület, ami eddig nagyon kevés figyelmet kapott eddig. Ma a jog és a jogi megfelelés Angolszászéknál compliance és a digitális technológiák viszonyát fogjuk a fókuszban tartani. Régi partnert és digitalizációs harcostársat köszöntünk ma a stúdióban. Vendégünk Halász Rita, a Digitaltech EDIH tanácsadója és a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke, és elkísérte őt Spitzmüller Bence fintech és blockchain jogi és szabályozási tanácsadó, mondhatni startup jogász. Köszöntünk titeket a stúdióban.

01:30 Mi is köszöntünk titeket, köszönjük a meghívást és szeretettel köszöntjük a hallgatókat is.

01:35 Köszönöm szépen én is a meghívást és köszöntöm a hallgatókat.

01:38 Köszi, hogy itt vagytok.

01:40 Rita, mielőtt a témára térnénk, szeretnék itt is köszönetet mondani, amiért tavaly ti is bizalmat szavaztatok a Teqdace Hungary kezdeményezésünknek és a Blockchain Day-t ennek keretében szerveztétek, ez nekem sokat jelentett anno az induláshoz. A Digitaltech EDIH-et talán itt a DIG-IT Podcastban nem mutatnám be, ezt korábbi adásokban megtettük már. Azt viszont én sem tudtam, hogy az üzletfejlesztés, meg a technológiai bevezetések mellett jogi kérdésekkel is lehet hozzátok fordulni. Fordulnak is cégek jogi kérdésekkel? Mik ezek?

02:11 Fordulnak is, igen, a Blockchain Magyarország Egyesület vesz részt a Digitaltech EDIH Konzorciumban, mint konzorciumi partner, és nekünk vannak olyan, elsősorban blockchainhez, kriptovalutához tartozó jogi szolgáltatás nyújtásaink, aminek keretében jogi tanácsadást nyújtunk, és most, hogy ugye eljött a Mika, és majd július elsejétől élesbe is fordul, már vannak olyan ügyfeleink több is, akiket készítünk fel az engedélyezési eljárásra.

02:46 De ugyanúgy a további partnereket is szeretném mondani, akkor a Nis 2 tanácsadások, képzések, workshopok is megtalálhatóak az egyikben.

02:57 Tegyük rendbe a gondolatokat, mert nem mindenkinek egyértelmű, hogy mi az, hogy mik a. Ugyanígy van Dora, van NIS2, van AI Act, és még számtalan három-négy betűs rövidítés, amiket elkezdtek használni, miközben a pénzügyi, illetve a kritikus infrastruktúra területekhez tartozó szabályozási környezetről beszélünk, amiről régen csak annyit mondtak, hogy Izu. Hogyan tudjuk egy picit így a hallgatókat képbe hozni, hogy mikortól, milyen hozzáadott értékkel kell rendelkezni, miért kell a Mika? Mindenkinek kell-e? Tehát aki most NIS2-vel foglalkozik, annak igaz-e, hogy mik a kell, aki nem foglalkozik blockchainnel, meg kell-e NIS2. Tehát, hogy minden keresztkérdésben érdemes ezt föltenni.

03:41 Mit gondoltok erről?

03:42 Ez maga a kompliance feladat, hogy mikor, melyik rendelet hogy lép hatályba, van-e annak nemzeti megfelelője, van-e eltérés a jogszabályok között a nemzeti és az európai uniós jogszabályok között. Szóval ebben kicsit szétfeszítené a Podcastnak az adását, hogyha egyesével végignéznénk, itt egy olyan kompliance mátrixra kérdezel rá, amelynek még a felvázolása is azért rendkívül problematikus. Tehát itt, ebben a labirintusban tényleg nem olyan könnyű eligazodni. Ami vonalvezetőt tudok mondani és ajánlani, hogy menjünk vissza mindig a kályhához, a jogi szabályozásnak a lényege emberi magatartásoknak a szabályozása. És ha én vállalkozó vagyok, akkor tudatot sújjon bennem, és legyen egyfajta józan belátásom abba az irányba, hogy ezek a szabályok léteznek, folyamatosan változnak, szigorodnak, és ezért lássam be, hogy egyébként nincsen meg az a szaktudásom, mivel hogy én ugye jogászként nincsen szaktudásom adott esetben az agrárdrónokkal kapcsolatosan, vagy a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatosan, mert nincsen, és ezt belátom, és ha ilyen kérdésem van, segítségért folyamodok, ő is lássa be, hogy ezt ő nem tudja, ez nem triviális, ezt a szaktudást nem tudja hirtelen magára felszedni, ezért alapos és egyébként egy együttműködő

04:59 magatartásra van szüksége a tanácsadókkal együtt azért, hogy utána ő megfelelő módon, compliant-en tudjon működni az ő meghatározott és nagyon-nagyon specifikus területén.

05:13 Hogy a Mikát így helyretegyük, a kriptoeszközök piacáról szóló EU-s rendelet, tehát a kriptoeszköz platform működtetőket, kriptoeszköz szolgáltatókat, tanácsadókat érinti ez a rendelet és jogszabály. Azt lehet látni, hogy Magyarországon is vannak kriptoeszköz platformok, és egyre inkább a szabályozás hatására, akik eddig olyan területeken csinálták ezt a tevékenységet, ahol már meglévő szabályozás volt, ők is úgy gondolják, hogy jó lenne hazahozni ezt a tevékenységet, és a kriptoeszköz-szolgáltatási tevékenységre vonatkozó kötelezettséget tartalmazza ez a jogszabályi összesség, és július elsejétől lesz ez hatályban, eddig ugye hatályba lépett már december 31-én, de volt egy féléves türelmi idő, hogy akár az ellenőrző hatóságok, akár a szolgáltatók erre felkészüljenek, és a július elsejei határidő az azt jelenti, hogy ennek a törvénynek az értelmében ezt a tevékenységet innentől engedély birtokában lehet végezni.

06:30 Mielőtt valaki legyintene, hogy hát akkor csak a kriptoeszközökre vonatkozik, akkor ez nem egy központi téma. Nem tudom, hogy nektek mennyire egyértelmű, de a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hogyha nemcsak az országokat nézzük, akkor az a kriptovaluták világa. Tehát Amerika, mármint Egyesült Államok, Kína és a kriptopénzeszközöknek a világa, így ez a sorrend, és minden más országnak a gazdasága, a GDP-je az ezután érkezik. Most ezzel együtt a magyar cégeknél szerintem többen alkalmaznak MI eszközt, de legalábbis többen beszélnek róla, hogy alkalmazhatnának MI-eszközt, mint kriptovalutát, szóval mi is ezzel kezdenénk, aztán azért az adás második felében más technológiákra is rátérni. Volt egy kulcsszó, ami többször elhangzott, amikor készültünk erre a mai adásra, ez pedig a Trustworth AI. Nem tudom, helyes-e ezt úgy fordítanom, hogy megbízható MI. Első hallásra ez nem is jogi kategória, mármint így a hétköznapi embereknél, a bizalom egy emberi, egy személyes dolog, egy kapcsolatnak a része.

07:35 Megmagyaráznátok kérlek, hogy mi ez és miért beszéljünk róla?

07:39 Én jogászként nyilván jogi fogalomnak értem, érzem, de alapvetően van benne egy piaci elem is, meg alapvetően egy emberi elem nyilvánvalóan, ahogy te is helyesen mutattál rá. Itt arról van szó, hogy amúgy is egy olyan folyamatot látunk, hogy a világ felgyorsul, és egyre komplexebbé válik, és nem értünk mindent, de használjuk. És az AI kapcsán is ez különösen fontos lesz, hogy én megbízzak abban, hogy az az adott produktum, ami ott a kezemben van, az helyes, az lényeges, az megfelelő választ ad az adott kérdésemre. Tehát amikor mi arról beszélünk, hogy trustworld AI, vagy egyáltalán arról gondolkodunk, hogy megbízható, hogy arra támaszkodhatok, akkor a különböző elemeit kell megnézni, hogy mi az, amiben mi az input, mi az output, és mi az a folyamat, ami ott lezajlik.

08:34 És ha én ezt nem is ismerem teljes mélységében, de pontosan tudom, hogy van valaki, vagy van valamilyen rendszer, ami ezt biztosítja, hogy megfelelő legyen, hogy azokból az inputokból az a folyamat megfelelő eredményt hoz a számomra, akkor én arra tudok támaszkodni.

08:50 Ez ugyanaz, mint a kiszámítható, vagy ennél több?

08:53 Több ennél, több ennél, mert a kiszámítható az az, hogy pontosan minden alkalommal ugyanazt nyújtja, és nem pont erről van szó. Itt a kiszámíthatóság attól több, hogy ha nem is nyújtja ugyanazt, mert más az input vagy más a folyamat, de mindenképpen hagyatkozhatok rá egyrészt, másrészt, hogyha hagyatkozok rá, és mégis nekem abból károm származik, azt a végén valaki megtéríti. És ez a felelősség kérdése. Tehát kiszámíthatóság plusz felelősség, én így írnám le, nagyon röviden és egy kicsit egyszerűsítve, hogy minkben gondolkodunk, amikor a Trustworld AI-ról beszélünk.

09:26 Ez egy nagyon fontos kérdés, így kiegészítve a gondolatot. Van egy büntetőbíró barátom, aki pont ezzel kapcsolatban keresett meg, hogy ha van egy olyan műtét, amit nem tudom, Magyarországról végez, de egy távol-keleti országban egy gép segítségével, amit AI támogat, akkor ha műhiba van, akkor ki a hibás?

09:46 Ugye ezt a kérdést tette föl. És alapjában véve maga a betanító adatbázistól indul a kérdéskör, hogy ki tette bele, arra milyen algoritmus alapján, milyen típusú működési választ adott az a robot, és egyébként ebben az orvosnak mi volt a felelőssége, ha és amennyiben AI támogatta a műtétet. Jól lőttem körbe?

10:09 Jól.

10:09 Igen, egyébként az Európai Bizottságnak 2018-ban felállt egy szakértői bizottsága, aki iránymutatást is adott erre, hogy mi ez a Transferwise AI és tulajdonképpen megfogalmazott alapelveket ezzel kapcsolatban és konkrét követelményrendszert. Csak a legfontosabbakat említsük ezzel kapcsolatban, az az emberi felügyelet, vagy az emberi autonómiának a tiszteletben tartása, megtámogatva azzal az emberi felügyelettel, hogy mondjuk egy döntést hoz az AI, jelen esetben támogatja egy műtétnek a megvalósítását, végrehajtását, akkor kell, hogy legyen emberi felügyelet, aki ennek a döntésnek a hatását vizsgálja, és tud egy olyat hozni akár a folyamatba, és itt már ha ennek lesz gyakorlata, mármint a jogszabályi kérdéseknek, azt fogják igazából vizsgálni ennél a döntésnél, hogy a folyamatban volt-e valakinek arra jogosultsága, hogy ezt a folyamatot, amikor ő észlelte, hogy valójában nem az lesz a kimenetel, pláne, hogy emberi életről van szó.

11:28 Nem az lesz a kimenetel, ami kedvező, akkor van-e a folyamatban mondjuk egy leállítás, hogy a folyamatba épített biztosítékok, emberi felügyeletek, tehát az emberi létnek a tiszteletben tartása lesz az egyik kulcskérdése a Treasury AI-nak, hogyha nem mint jogi kategóriára gondolunk, akkor amit már Bence említett a kármegelőzése, az, hogy meg tudja az alkalmazó vagy a fejlesztő magyarázni a működését. Átlátható, nyilvánosan publikált. Tehát magát, hogyha Transferwise AI-t nézzük, ennek kell néznie, amit Bence is mondott, egy társadalmi hatását, hogy mennyire szolgálja a rendszer a társadalmi jólétet, kell nézni egy műszaki stabilitást, hogy mennyire stabil magának a rendszernek a működése, az adatvédelmet, az adatkezelést és a kiszámíthatóságot ugyanígy beleértjük, illetve azt, hogy az elszámolhatóság az mindenképpen az AI-rendszer mellett biztosítva legyen, akár az alkalmazó, akár a gyártó oldaláról.

12:48 Én csak egy mondattal kerekíteném le, hogy nagyon jó volt a kérdésed, és abban volt a válasz, amit Rita megadott, csak rövidebben, hogy ki a felelős. Tehát itt nem mi a felelős a kérdés, mert az AI eszközszinten kell maradjon, nem személyesíthető meg. Tehát az a szomorú, hogy azt látjuk, hogy az AI-nak a legnagyobb félreértés, hogy az valaki, hogy az mintha személlyel jár, mert tudok vele beszélgetni és válaszol, és egyre emberibb, de a jognak, meg egyébként azt gondolom, hogy mindannyiunknak az a feladata, hogy eszközként kezeljük és eszközként tartsuk, és mögötte viszont legyen mindig egy ember, akihez oda tudok fordulni, hogy te ütötted be a számológépbe a számokat, vagy te mondtad a végén azt, hogy ez jó vagy rossz, te vagy a felelős érte, és azt az eszközt használtad, az AI-t, meg annak a leágazásait.

13:34 Mondd el egyébként, hogy mit csináltál, mondd el, te megvédheted magad, hogy azért mondtam, mert, de a nap végén őt tudjuk pénzügyileg is, jogilag is, meg emberileg is számon kérni, hogy miért adtad mondjuk ezt a tanácsot, hogy miért végezted ezt a munkát.

13:47 És nem csak a végén van az, hogy akkor ez lett az eredmény, és akkor puff ki a felelős, hanem ugye akkor már jön egy folyamat nyomon követhetőség, egy folyamat ellenőrizhetőség, és hogy a gyártó vagy az alkalmazó beépítette-e azokat a biztosítékokat vagy fékeket, ami alapján ez nem történt volna meg.

14:07 Nekem van egy kérdésem, amit azt gondolom, hogy nektek föl merek tenni. Akkor, hogyha én az AI-nak fölpromtolom, a promptom ugyanaz, de az eredmény nem ugyanaz. Tehát ugyanarra a promptra egy teljesen másik végeredményt ad, az hogy tud megbízható lenni. Tehát beépül elméletben a jogalkotónak az a szándéka, hogy épüljön be egy ilyen is, hogy ha én azt kérem tőle, hogy a Prondoban egyfajta végeredményt generál, most mondjunk egy egyszerű fogaskerék. Jó? Tehát, hogy a fogaskerékből ő nem kezd el Picasso-féle fogaskereket gyártani, hogy a fogak teljesen máshol helyezkednek el a fogaskeréken, hanem hogy mindig ugyanazt a készterméket tudja kidobni. Ez igaz? Lesz erre a kérdésre?

14:52 Azt gondolom, hogy szintén a folyamatot kell vizsgálni a tervezésnél, ahogy mondod, te fejlesztesz egy MI eszközt, elvárod, hogy ezt csinálja az eszköz, valamilyen célból ilyen eredménnyel.

15:08 Mondjuk két esetben hozza a várt eredményt, és azt mondod, hogy harmadikra nem hozza ezt az eredményt, akkor meg kell nézned a folyamatot. Mi történt másként. Tehát az, hogy mondjuk az elején egy tesztelési folyamata vagy fázisa van ezeknek az eszközöknek, megoldásoknak, az szintén egy tudatos tervezésnek a része. Hogy akkor megnézed, hogy igen, akkor ment egyszer-kétszer, mondjuk veszel öt alkalmat, abból háromszor az elvárt célnak megfelelően működött, de kétszer nem, akkor, amit az előbb is mondtunk, akkor megbízható az eszköz, ha neked a folyamat átlátható és nyomon követheted, hogy mondjuk a harmadik vagy negyedik alkalomnál mit csináltál másképp, vagy mi történt másként, vagy melyik adatokra, bemeneti adatokra hogyan reagál a végeredmény, ezt is ebből le lehet szűrni, vagy érdemes ellenőrizni.

16:02 Annyira fontos dolgokról beszélünk.

16:04 Visszatérnék a Zolinak a műtétes példájához, merthogy ez nagyon jól rávilágít, hogy milyen tág felhasználói köre van a mesterséges intelligenciának, és milyen sokat változott egyes szektorokban a vezetői szerep. Egy kórházigazgató például ma már digitalizációs vezető is, ha tetszik, ha nem, tehát ott például neki van egy ilyen döntési pontja, hogy egyes feladatokat az embereire, az orvosaira vagy éppen az asszisztenseire bíz rá, vagy pedig számítógépekre, algoritmusokra, akár hardveres robotokra. És Zolinak sok adással ezelőtt egyébként volt egy másik hasonló példája, amikor egy gátnak a szabályozását egy idő után már hatékonyabb és célszerűbb volt egy algoritmusra bízni, mint egy gátőrre, egy emberi döntéshozóra.

17:00 Na most, hogyha innen nézem, akkor ezeknek a vezetői döntéseknek az alapja az, hogy értékelem azt, hogy mit várhatok el egy kollégától, egy embertől, és mit várhatok el attól a számítógéptől. De a keretét nem ez adja, a keretét az adja, amiről Bence az első válaszában beszélt, a jogszabályok. Hogy én mi mentén tudok dönteni. Egy kórházigazgató azért elég jól tisztában van az őt érintő jogszabályokkal, de egy csomó vállalkozóra ez nem feltétlenül ezen a szinten igaz, mert nem is feltétlenül annyira volt leszabályozva az ő élete korábban. Viszont ebbe az irányba megyünk, hogy egyre több mindenre van előírás, és különösen akkor, amikor ugye nagy a kockázat. Az MI az egy tágabb fogalom, és ha csak a generatív MI-t nézem, vagy éppen egy másik ágát a robotikus automatizációnak az algoritmusait nézem, és így tovább akár a műtéti algoritmusokat, ezek külön-külön is elég komplex és általában elég nagy kockázatot is magukban hordozó eszközök.

18:00 Nem véletlen, hogy robosztusabb szabályokat kell alkotni. Na most ilyen robosztus szabály az AI-t. És oda akarok kilukadni, hogy ez most ugye nagyon aktuális, idén nyártól már elég komoly változásokat hoz a vállalkozók életébe is. Nálatok itt az eddigiekben mi a tapasztalat, hogy a vállalkozók mennyire értették meg, hogy ez mekkora változás, hogy mennyire vannak rá úgymond felkészülve, vagy mennyire jó az ő nagy szavakat használva MI stratégiájuk.

18:33 Szerintem nem tartunk még itt az MI stratégiánál.

18:38 Jó lenne, ha az MI stratégia előtt megelőzné mondjuk egy ilyen üzletfejlesztési stratégia egy cégnél, hogy miért akar MI-t használni, fel van-e erre készülve, milyen üzleti célból, milyen folyamatot kívánnak automatizálni, milyen folyamatot kívánnak digitálisan fejleszteni, és majd amikor elkészül maga az eszköz, vagy termék lesz az, hogy akkor ennek a kockázati besorolása az MI szerint micsoda. Nemzetközi tanulmányok születtek arról akár a Garnernek, hogy már amikor digitalizáció bevezetése vagy a digitális üzletfejlesztésről gondolkodunk, ott se készítenek a cégeknek a 70%-a egy stratégiát arra, hogy adott digitalizációval mi a céljuk, mit akarnak hatékonyabbá tenni, és nem csinálnak egy megtérülésszámítást a végén, akkor azt gondolom, hogy választ adtam erre a kérdésre.

19:41 És itt tapasztalatból egy nagyon fontos dologra szeretném így felhívni a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy milyen fázisban vizsgálják meg a terméket. Vizsgálni kell magát a teljes termék életciklust, és minden ponton, minden szakaszban megfelelni a jogszabályoknak, és teljes funkcionalitásában is meg kell vizsgálni egy kockázati besorolásnál, hogy egy nagy kockázatú alkalmazás bevezetésénél a jogszabálynak való megfelelés költségei arányban állnak-e az üzleti vagy az eredményességi haszonnal, és akkor dönt a vezető, mert ott arról kell dönteni, hogy ő meg akar-e felelni majd ezeknek a kötelezettségekkel, akar-e nagy kockázatú MI-t használni?

20:35 Én azt gondolom, hogy nem tartunk még MI stratégiánál, de mindenképpen a jogszabályi környezet miatt is nagyon fontos, hogy erre a cégek készüljenek.

20:49 Én is hasonlóan látom, tehát nyilvánvalóan a magyar üzleti vállalkozói környezetet ismerve azt gondolom, hogy itt van még tennivaló, de a tudatosságot fejlesztendőnek látom mindenképpen. Amit viszont a védelmükben is el kell, hogy mondjak, hogy eddig, amíg ez a robusztus EU-s szabályozási környezet nem született meg, amivel kezdtünk, hogy a GDPR-tól most már a Mikán keresztül a Dórán át rendkívül szerteágazó szabályozási környezetben kell helytállni. Eddig ugye a vállalkozónál volt ez a döntés. Tehát ő döntötte el, hogy mennyire biztonságos terméket fejleszt, és nem az AI-ra gondolok elsősorban, hanem más szolgáltatásra. Viszont azt kell látniuk és azt kell elfogadniuk, hogy most már a jogszabály mondja meg, hogy mennyire biztonságos terméket kell használniuk és nyújtaniuk a felhasználók számára, és ez egy új.

21:45 Ezzel vitatkoznék, bocsáss meg, mert én úgy látom, hogy a jogszabály azért hagy szabadságot a vállalkozónál, nem keveset, messzebbről nézve két nagyon fontos sarokkövet tesz le.

21:57 És az összes többi az olyan, mint a tetrisben, hogy az forgatható. Jó? Az egyik sarokkő, hogy vannak olyan alkalmazások, amik elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, ezért nem használjuk mi itt Európában. Teszem azt, például nem fogunk pszichológiai tanácsadást nyújtani, csakis MI eszközzel.

22:18 Ezzel majd én szeretnék erre rátámaszkodni, ha megengeditek.

22:21 Abszolút.

22:22 A másik ilyen sarokkő, amiben nem enged kompromisszumot kötni az európai szabályozás, az pedig a transzparencia, hogy nem mismásolhatsz most már, hogy hát én jó MI-t használok, hidd el, hanem nagyon pontosan körbe kell írni, hogy ez a négy kockázati szint elfogadható három szintjéből melyik szinten van, ha több eszközt használok, akkor egyenként le kell írni, le kell írni azt is, hogy milyen adatokat használ, tehát hogy abszolút azt támogatja, hogy a fogyasztó elméletben megismerhessen mindent ezzel kapcsolatban. Azért mondom, hogy elméletben, mert olyan fogyasztót nagyon keveset látunk, aki ezt valóban meg is teszi, de ez mégiscsak ad egyfajta elszámoltathatóságot, ami eddig ebben viszont egyetértek a Bencével, eddig nem volt.

23:09 Na, szerintem ez a két sarokkő, de vajon szerintetek is ez a két sarokkő.

23:14 Én csak hogy mivel meglettem, szóval röviden reagál. Szerintem nincs vita a kettőnk között, vagy én ugyanezt szerettem volna mondani, a jogszabályok azok a minimum követelményeket írják elő, és attól többet mindig lehet adni, de a minimum követelményeket előírják. Mondok egy jó konkrét példát is. A sok magyar vállalkozó azt gondolja, hogyha GDPR-nak megfelel, akkor mindennek megfelel, és nagyon meg szoktak lepődni, hogy egyébként pont a magyar jogszabályozás a munkajog területén egyébként szigorúbb, mint a GDPR-nak a rendelkezései, és mondom, ha csak GDPR Compliant vagy, akkor az nem lesz elég, ott még többet kell tenni az ügy érdekében, itt kell.

23:51 A Transfers AI-ban a magyarázhatóságnak a követelménye pontosan ezt jelenti, amit mondtál Laci, hogy megismerje a felhasználó, meg kell, hogy ismerje, hogy MI rendszert használunk, az miért megbízható, és konkrétan foglalkozva ezekkel a technológiai törvényekkel. Négy dolog, ami mindegyikbe sarokpont, ha már sarokpontokat akarunk. Az adatvédelem, az adatbiztonság, a felelősségi körök és a dokumentáció. Tehát hogyha te azt mondod, és ez megint a társadalmi jólét, amire most ezzel a példával rávilágítottál, hogy mondjuk egy műszaki dokumentációt az ellenőrző hatóságnak, az ügyfélnek, tehát rendelkeznie kell majd a cégnek olyan dokumentációval, amiből ezt átláthatóan megismeri.

24:44 És ezt tekinti ugye a bizottság szakértői iránymutatása a magyarázhatóságnak.

24:50 Mindezt kiegészítve, és akkor nézzük meg az üzleti oldalt. Ha és amennyiben az egyik oldalon most ebben a helyzetben tiltanám az AI pszichológushoz kapcsolódó működését, akkor igazából azért egy versenyelőnyt is elvesztenék egy bizonyos területen, viszont az is igaz, hogy ne legyen pszichológus egy AI. És hogy szerintem az a nehéz ebben a törvényi szabályozásban, mint a NIS2-ben vagy a Dorában, hogy hol találjuk meg azt, hogy kritikus infrastruktúra a Gina Metal Bt. vs a Hulladékkezelő, nem tudom én, Zrt. És hogy ebben azért vannak bevételarányos kérdések, mert nem mindenki engedheti meg magának ugyanazt a kiberbiztonsági felkészültséget, és ezt most lehet úgy értelmezni a hallgatóknak, hogy de mindenkinek meg kell.

25:45 Én meg azt mondom, hogy kockázatkezeléssel és kockázatokkal arányosan vizsgálva mit láttok? Értik a vállalkozók, akik hozzátok fordulnak, hogy mi ez a kockázattal arányos kérdés?

25:57 Nyilván ehhez is kell egy edukáció.

26:00 Egyébként visszatérve nagyon érdekelt volna, hogy a Buda László ugye ő az útra rövid terápiás szakértő, hogy mit gondol arról, magáról arról, hogy mesterséges intelligencia, pszichológus, nagyon érdekelne, mert egyébként elvinné a beszélgetést egy másik irányba, hogy a digitalizációt valamilyen területeken tiltjuk, vagy elhatárolódik tőle egy szakma, hogy legyen egy ilyen, mert esetleg ügyfelet veszel, piacot veszel, vagy megpróbálnak vele együttműködni. És ez ugyanúgy igaz. A pénzügyi szektorra ugyanez volt a kriptovalutákkal, közben a kriptovaluta piac fejlődött, hiába tiltották, engedték. Én azt gondolom, és ez minden szakmára általános érvénnyel, hogy ezeket a megoldásokat érdemes megismerni és megnézni, hogy hogy működnek velük együtt.

27:01 Erre jók ezek a podcast beszélgetések, vagy akár a különböző konferenciák, a tegdész, ahol ezeket az edukációs szemléletformáló tevékenységeket el tudjuk végezni.

27:15 Amit én tudnék mondani, az egy ilyen versenyjogi szemlélet ehhez kiegészítendő, így kicsit a kkv-k oldalára is állva, hogy nyilvánvalóan egy nagyvállalatnak van egy komplex osztálya, aki ezekkel a kérdésekkel tud foglalkozni és van rá megfelelő erőforrás.

27:31 Sőt kockázatkezelési osztály is van.

27:33 Így van, így van. Na most egy KKV-n nemhogy osztály nincsen, valójában ezt a funkciót sem mindig tudják betölteni, az ügyvezetésre marad. Ez önmagában egy versenyhátrány, és önmagában az, hogy nem tudnak megfelelni már csak az adminisztratív kötelezettségeiknek sem, az ad egy ilyen, bennük keletkezhet természetes averziót az egyáltalán, hogy a szabályozással foglalkozzanak, vagy megfeleléssel foglalkozzanak, ezért azt az érdeket én jogosnak tartom, hogy a kisvállalkozásokra kedvezőbb szabályok kellene, hogy vonatkozzanak, de itt még nem tartunk. Most ugye a piacegységesítésnek a nagy hullámánál tartunk, hogy egyáltalán létrejöjjön ez a szabályozott piac, és ez azzal jár, hogy nemcsak olyan vállalkozások esnek ki a piacról, akiknek tényleg nincs ott a helye, hanem olyanok is, akik egyébként ott kellene, hogy legyenek, és a jövőben várhatunk tőlük mondjuk innovációt.

28:27 Tehát egy picit a bürokrácia és az innováció, meg a kisvállalati érdek az egymással ellentétbe kerül, és úgy néz ki, hogy a bürokrácia kicsit most előnyben van. Én bízom abban, hogy ez finomodni fog a jövőben.

28:40 Ha már ehhez csatlakozva digitaltech EDIH vagy az EDIH Network-öknek a működése, azt gondolom, hogy pont az ilyen esetekben, amikor a KKV hátrányosabb helyzetbe kerül, vagy mondjuk egy nagyvállalattal szemben, akkor ezek a térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások segíthetik a kkv-kat, és érdemes proaktívan részt venni ezekben a programokban és kérni szakértői segítséget.

29:10 Gyakorlatilag, aki hozzátok fordul, az egyfajta módon tölti be azt a pozíciót, amit egyébként nem tölt be a cégnél, mert nincs rá keretkapacitáspénz. Gyakorlatilag kiszervez ilyen funkciókat, mint kockázatelemzés például, vagy mint jogszabályi megfelelésnek az elemzése. Egyébként nagyon szíven ütött, amit Bence te mondtál a kkv-knak a versenyhátrányáról. Ez nem egy magyar probléma, mi hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy fú, hát itt a kommunizmus alatt, és hogy nekünk ezt, amit kimentek Olaszországba, Franciaországba, Németországba, pláne talán egyedül a balti államoknál mondanám ezt jobbnak ezt a helyzetet. A nagy részén a világnál ez így van, hogy ők sajnos ugyanúgy bizonyos cégméret alatt szenvednek.

30:00 És nagyon érdekes, mert egyfelől azt hallgatom elemzőktől, szakértőktől, konferenciákon, hogy gyakorlatilag a kkv-k aranykorát éljük ezekben az években, merthogy nagyon sokan rájöttek, különösen egyébként Covid alatt is, meg ugye a rengeteg startup híres, és szinte már nincs olyan cégvezető, akinek ne lenne valamilyen ismeretsége a startupok világában is, hogy a barátja, a barátjának a fia, vagy a nem tudom. Tehát, hogy van egy reneszánsza ennek, hogy a nagyvállalaton kívül is lehet egzisztenciát teremteni világszerte. Ez egy kvázi trend, ezt hallgatom, hogy egyre több ember fog vállalkozóként élni, és nem nagyvállalati alkalmazottként. Pláne nem közigazgatási, mert azt is építjük ugye le mindenféle automatizációval.

30:51 Igen ám, csak a másik oldalon hiába vágyom én arra, hogy ne legyek egy nagyvállalattól, meg hogy próbáljak valami saját területen a saját szaktudásommal és munkámmal egy önálló cégként érvényesülni, hogyha egyébként ezt a feltételek nem teszik lehetővé. Ha olyan az üzleti környezet, hogy teszem azt, túlszabályozott, vagy forráshiányos, vagy bizalomhiányos, mert ezekről még mind nem beszéltünk, akkor én aztán vágyhatok vállalkozni, bele fogok bukni sokkal könnyebben, mint hogyha egy támogató üzleti környezetben indulnék.

31:24 Ugye milyen szempontból mondjuk azt, hogy van vagy nincs aranykor, amit ugye nagyon helyesen kiemeltél, hogy a kkv-knak mondjuk a lemaradottsága vagy a versenyhátránya nemcsak itthon, hanem Európa-szerte jellemző.

31:42 Ezt igazolja az is, hogy az egész Eddick Network, ugye ezek az European Digital Innovation Hub-ok, innovációs központok. Kata az Európai Bizottság azért hozta létre minden tagállamban, mert észrevették ezt a jelenséget, és ennek a támogatására született meg az egész Eddick Network. És olyan szempontból éljük most, én azt gondolom, az arany, vagy van aranykora a kkv-knak, hogy rengeteg feltétel, vagy rengeteg lehetőség akár itthon, akár nemzetközi szinten most már megteremtődött körülöttük.

32:22 Persze a KKV-k digitális érettségének még nem beszélhetünk aranykoráról, de az, hogy ezt elérjük, ahhoz minden feltétel, én azt gondolom, most már adott itthon is és nemzetközi szinten is.

32:37 Én ezzel egyet tudok érteni, meg nagyon köszönöm a meghívást a múltkori rendezvényre is.

32:42 Ez itt a félidő, úgyhogy jöjjön a Digit Podcast hagyomány, személyes szál. Hát most volt anyák napja a felvétel előtt nem sokkal. Hadd kérdezzek a nagymamátokról. Milyen ember volt a két nagymamátok? Ismertétek-e még őket vagy nem, illetve van-e bármilyen szép emlék esetleg olyan dolog, amit tanultatok tőle és megosztanátok a hallgatókkal?

33:04 Én az apai nagymamámat és nagyszüleimet nem ismertem, csak az anyait, és nekem mindig az önfeledt gyerekkor jut róla eszembe.

33:17 És hogyha a mai felnőtt fejemben, ha erre a dologra visszagondolok, akkor mindig az jut eszembe, hogy ma ez az önfeledtség hol van az emberekből, hogyan tudjuk ezt megteremteni. Ugye mindig beszélünk a minőségi énidőről, de én azt gondolom, minőségi közösségi idő is van, és énnekem mindig ezt jelentette egy stabilitást a nagymama. Egyrészt hatan voltunk unokák, és hatan voltunk vele egész nyáron, és ahogy ő szintén vidéken, és ahogy ő mint anya, mint nagymama támogatott minket, az szerintem példaértékű. Nekem az ismert nagymamám az egy ilyen női ideális számomra, és egy-két dologban nem lenne büszke rám, például elrontom a bejglit, ami neki aztán kisujjból ment, és például nagyon örülök neki, hogy a kislányom mindkét nagymamáját ismeri, és nagyon odafigyelünk erre a minőségi közös időre, hogy készülünk a nagymamáknak, készültünk anyák napjára is, mindkettőnek, verselünk, dalt éneklünk közösen, és akkor unokatestvérekkel is, tehát az édesanyákon kívül köszöntjük a nagynéniket, nagymamákat, keresztanyákat, és erre így külön figyelünk ebből a hagyományból, hogy a nagymamám is minden ünnepnek egy ilyen szentelt egy ilyen szép alkalmat, és nagyon készült rá.

35:04 Laci, te több adáson keresztül már megemlítetted a nagymamádat, úgyhogy most én ezt a kérdést vissza szeretném neked tenni, hogy most itt a lehetőség, hogy egy kicsit meséljek.

35:14 Nagy örömmel mesélek. Nálam is aszimmetrikus a helyzet, mert az apai nagymamámat nagyon kevéssé ismertem, néhány éves koromban elhunyt, úgyhogy onnan nem is tudok sok mindent mondani. Viszont az anyai nagymamámmal 12 éves koromig együtt éltünk, és nagy szeretettel gondolok rá azóta is, és bár én férfi lettem, nekem is példaképeim egyike. Két történettel szeretném őt megvilágítani. Az egyik, amikor mentünk egy alkalommal vasárnap a szentmisére, gyalog mentünk, nem tudom, megvan-e ez, kinek van meg a hallgatók közül, kinek nincs, hogy gyalog megyünk valahová, ma már sokan kocsiba, meg rollerre pattannak, és én magam is nagyon sokat kerekeken megyek, de akkor még ez nem volt jellemző, és szembejött valaki, és kérdezte a nagymamámat valamiről, és ő megállt és válaszolt neki, és beszélgetésbe elegyedett, és én úgy egy percig türelmes kisgyermek voltam, utána pedig már úgy tűkön ültem, hogy hát menjünk.

36:15 Tehát, hogy volt egy cél, hogy el akarunk jutni a szentmisére, időre megyünk, és amikor végre ez teljesült és továbbmentünk, akkor megkérdeztem, hogy hát most miért kellett ennyi időt tölteni, hát nekünk dolgunk volt. És ő nagyon kedvesen elmagyarázta, hogy azért, mert semmit nem ér az, amit fogunk csinálni, hogyha egyébként nem segítünk az embereknek. Ez a történet az ő személyiségére nagyon jól rávilágít, ő egy másokért élő ember volt. És nála a talpraesettség, meg a gyakorlatiasság, meg egy kis huncutság, az nem cél volt, meg nem ilyen önértékelési csimborasszó, hanem egy eszköz arra, hogy segítsen másoknak. A másik ilyen kedvenc történetem, akkor én még nem éltem, de sokat hallottam a családban.

37:03 Ő tanító volt. A kommunizmus alatt ezt bizonyos keretek között lehetett végezni. Például nem volt túlságosan ildomos beszélni Istenről például, vagy templomi tevékenységekről, például hittanról sem. Hát igen ám, csak ő ugye annak idején még mielőtt ilyen rendszerben éltünk, ő például a Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetségének egy aktív tagja volt, és ő ezt nem akarta teljesen levetkőzni. De hát nyilván a tanítói munkát is nagyon szerette. Úgyhogy végül ő egy ilyen nagyon jó huncut megoldáshoz folyamodott, hogy ugye ki volt adva az igazgató által, hogy el kell menni lebeszélni a hittanról az összes szülőt, akiről tudjuk, hogy hittanra járatja a gyerekét. Úgyhogy nagymamám nem ellenkezett, szót fogadott az elöljárónak, elment mindenkihez, és elbeszélgetett velük.

37:55 A következőképpen lényegében elmondta a jövetelének az okát. Én azért jöttem, hogy lebeszéljelek benneteket arról, hogy itt arra járassátok a gyereketeket. De ti felnőtt emberek vagytok és azt csináltok, amit akartok, és remélem, hogy találkozunk jövő héten is a nem tudomban. Tehát ez a fajta huncutság, az elöljáró tisztelete, de a hitem előrébb való mentalitás, ez nagyon belém égett.

38:21 Így ismertem mind a két nagymamámat, és nagyon büszke vagyok rájuk, úgyhogy örülök, volt egy az egyik oldalamról, mindkét oldalról kifejezetten a vidéki mentalitást képviseltek, úgyhogy én nagyon nagy szeretettel gondolok rájuk anyák napján is, meg egyébként mindig eszembe jutnak. Az én nagymamám is a következetességre, meg a szeretetteljes következetességre nevelt, hogy azt mutatta nekem. Ő tanított meg sakkozni, és én hatéves koromban kezdtem, de mind a lépésektől, és mindig, az összes szünetben mindig játszottunk, és tíz évig minden alkalommal kegyetlenül elvert. Ugye természetesen nagyon-nagyon-nagyon jól sakkozott. És tíz év után. Mindig elmondta, hogy itt rontottam el, ezt nézzem, tanított is.

39:10 Ha nem hagyott nyerni, ő azt mondta, hogy sose fog hagyni nyerni. És tíz év után, amikor pedig fordult a kocka, és odafigyeltem, és rájöttem, hogy hogy kell, és utána nyeregettem. Partiba kerültünk, akkor mondta, hogy most már mindent átadott, rendben van, most már sakkozzak mással.

39:28 De nagyon jó, és most már a kisfiammal ugyanígy ebben a szellemben, és akkor tudat alatt, vagy tudatosan átadom neki ezt a szemléletet. Úgyhogy tíz évem van hátra.

39:39 Zoli?

39:42 Nagymamám 92 éves. Nem csak hasonlít Erzsébet királynőre, egyszerűen a modora is olyan. Tehát, hogy nálunk bizniszek és alkuk működnek, és én nagy szerencsém van, mert ismertem a dédi mamámat is, aki bár már tíz éve meghalt, de hát akkor 98 éves volt, és hogy az a szeretet, amit ők tudnak, így a mosollyal is közvetíteni, az szerintem egy elképesztően nagy energiát tud adni. Az a szellemiség, amiben ők sikerült a semmiből újrateremteni magukat, mert hát a korosztályhoz azért sok minden adódott, tehát hogy nekünk is volt elég nagy gazdaságunk, de a nagypapa nyilván alá akarta írni azt a papírt, amikor ráültették a gázrezsóra, hogy ő lemond önként, és ebből tudtak ők építkezni, újrateremteni és szeretetet adni, és azt gondolom, hogy ez a típusú szemlélet, meg az életigenlésük az mindenféleképpen ilyen irigylésre méltó, amit én abszolút szeretem, hogy még hallhatok róla, és remélem, még jó sokáig fogok róla beszélni.

40:56 Mindennek, vagy mindenkinek a jóindulatú megközelítése.

41:00 Igen.

41:00 Az tényleg egy példaértékű dolog.

41:04 A Digitaltech EDIH-ben említetted, hogy vannak díjmentes képzéseitek, nemcsak szolgáltatások, képzések is vannak, és itt is vannak jogi témák. Mi a választék, és mennyire kell mondjuk jogi alap ahhoz, hogy valaki nekivágjon egy ilyen képzésnek?

41:22 Én azt gondolom, hogy nem kell hozzá jogi alap, mert nyilván ezek a képzések, ezek a workshopok egy szemléletet adnak, egy eligazodást, egy iránymutatást a jogszabályi környezetben, hogy nemcsak azt, hogy mit hol keressen, hanem nyilván melyik ilyen jogszabályt mikor kell alkalmazni, vonatkozik-e az adott cégre vagy sem, és egyáltalán hogyan kezeljék ezeket, vagy hogyan használják ezeket a jogszabályokat. Ugye azok a jogszabályok, amit a beszélgetés elején is említettem, amelyeknek a hatályba lépése, vagy amik már a konkrét gyakorlati alkalmazása megszületik, azokra írnak ki, vagy írunk ki egyébként workshopokat, képzéseket, hogy felkészítsük. Eleve felhívjuk a figyelmet a vállalkozásoknak a határidőkre, és utána akkor ilyen irányú képzéseket és workshopokat tartunk.

42:24 De az alap workshopok ugye először a Blockchain Magyarország Egyesületnél indultak ilyen jogi compliance szolgáltatásként, és majd ami után jött ugye tavaly októberben a Nis 2, így folyamatosan ugye azért figyeljük az egyikben is a piaci igényeket, és akkor annak megfelelően, ha van egy ilyen nagy horderejű jogszabály, és fel kell készíteni a vállalkozásokat, akkor ebben segítünk.

42:51 Ugye tavaly 57 különböző rendezvényen kértek meg, hogy valamilyen módon formáljam ezt a gondolkodásmódot így a vezetők számára, és egy nagyon fontos summáját, most egy közös beszélgetésindításnak gondolom, hogy hogy látjátok, hogy igaz-e az a mondatom, hogyha valaki a pénzügyeit nem akarja digitálisan látni, annak mindegy, hogy milyen kor van.

43:22 Ez egyértelmű.

43:24 Igen, egyet tudok érteni.

43:26 Ez így van. És beszélgettünk Bencével is idefele jövet, és pont arról beszéltünk, hogy mondjuk két évvel ezelőtt azzal jártuk az országot olyan előadásokkal, hogy innoválj, digitalizálj.

43:42 Ott rögtön egy év után meghoztuk azt a tapasztalatot vagy álláspontot, hogy ezt nem lehet felülről megmondani, senkinek erre kell egy nyitottság. Ma már nem erről beszélünk, én azt gondolom, aki még ott tart, hogy innoválj, digitalizálj, és nem tette, vagy így gondolkozik, az döntött, választott egy utat, ma már ugye a hogyan kérdések vannak, akár a jogszabályok miatt is, akár a célszerűségi megtérülésért, tehát minden szempontból a hogyanon van a kérdés, és így van, a döntéshez emberi tényező tartozik, és aki nem nyitott erre a változásra, annak tényleg teljesen mindegy, hogy milyen kor van, abszolút alátámasztom.

44:29 Az MI-vel kezdtük, de jeleztem, hogy más témákra is rámennék. A következőkre gondolok, és kérlek szépen, hogy válasszatok, hogy miről beszéljünk, még melyik lehet a fontosabb. Ha csak a szabályozási részeket nézzük, akkor is így van ez, hogy több technológia is van. Az egyik a felhőtechnológia, nagyon sok vendégünkkel értekeztünk már, de a jogi keretekről keveset beszéltünk. A másik a kiberbiztonság, ahol szintén sok technikai részletet érintettünk. Itt már a szabályozásról is beszélgettünk nem egyszer, nincs kettőről is, Dóráról is, de mondjuk érdekelne, hogy ha majd ezekkel már nem hadilábon, hanem békében vagyunk, akkor mire fog kelleni figyelni, milyen új szabályok vonatkozhatnak kiberbiztonságra, bár látszólag esetleg nem is arra vonatkoznak.

45:16 Aztán a harmadik, amit mindenképp javasolnék, az a szoftverrobotok és az automatizálásnak a kérdései, akár a gyártósoron, akár a számítógépünkön, ha automatizálunk, akkor milyen jogi megfelelési feladataink keletkeznek, amik a kézi, hogy úgy mondjam, kézi hajtányos folyamatokban nem voltak jellemzők.

45:37 Melyik lehet az, amit inkább, amit fontosabbnak éreztek, vagy több hallgatót érinthet?

45:43 Tulajdonképpen mindegy. Tehát, hogy amikor mi jogról beszélünk, jogi megfelelőségről, azt javaslom, hogy menjünk vissza a kályhához, már ennél a beszélgetésnél is említettem, hogy itt emberi magatartásokat szabályozunk, nem technológiát, hanem azt, hogy mit lehet, mit nem lehet, hogy lehet, engedéllyel lehet, meddig lehet, ezek a kérdések, és a végén mindenképpen emberi magatartások vannak. A felhőtechnológia azért jó példa erre, mert ilyen, hogy felhőrendelet, felhőtörvény, felhőminiszteri rendelet, felhő iránymutatás nincsen.

46:15 Még a magyar kiberstratégiában sincs.

46:19 Pontosan.

46:20 Benne ez a felhőfogalom.

46:21 Pontosan, pontosan, pontosan. Érintőleg. De hogy a lényeg, hogy és nem is lehet, meg nem is tudjuk. Tehát a jognak van egy ilyen jellege, hogy nem válhat kazuisztikussá, tehát nem lehet eseti, nem tudunk mindent szabályozni egészen pontosan, hanem mindig tipikus élethelyzeteket szabályoz, meg erősen tipizál, és ennek vonatkozásában úgy le kell bontani, hogy pontosan mit csinálok. Tehát a felhő technológia az végső soron nagyon egyszerűsítve egy adatvédelmi kérdés. Az a kérdés, hogy megvan-e az adatbiztonság, milyen adatokat kezelek, miért tárolom a felhőben, hogy tárolom, kitájékoztatok róla, és ha ez megfelelő, az tulajdonképpen egy GDPR megfelelésben vagyok, és azt kell néznem, hogy a GDPR-t hogy nézem hozzá ennek a technológiának az alkalmazásához.

47:13 Lehet, hogy jövőre lesz egy teljesen új disztruptív technológia, amit szintén a GDPR-nak kell majd megfeleltetnünk. Ezért a felhőt egy nagyon jó példának mondom, hogy ott az a lényeg, hogy meg kell nézni, hogy milyen adatokat, milyen célból kikezel, és akkor egyrészt a GDPR-nak biztosan, másrészt, ha mondjuk azok például magyar munkavállalói adatok, akkor a magyar MTI-nek biztosan, ha pénzügyi adatok, akkor rögtön a hatalmas robosztus európai uniós pénzügyi szabályoknak biztosan meg kell felelni. És akkor innentől jön az a kérdéskör, hogy ténylegesen mit csinálok, mit kezelek, és megfelelően tájékoztatom-e az érintetteket, ha ez mind megvan, kipipálom, akkor járok el a jogi megfelelően a jog szempontjából.

47:58 Kiegészítenéd Rita valamivel?

48:00 Amit már említettem, hogy adatvédelem, adatbiztonság, felelősségi körök és dokumentáció. Mi lehet még a felhőtechnológiáknál, ami kérdésként bejön, az adatmegosztás, az adattovábbításnak a kérdése, akkor ki felel, és ha továbbmegyünk, lényeges kérdések, EU-n belül, EU-n kívül továbbítunk adatot felhőbe. Hol működik a felhő. Ezért fontos, hogyha mondjuk van a cégnek egy adattérképük. Hol vannak az adataim EU-n belül, EU-n kívül, akkor milyen szabályok vonatkoznak ránk? Tehát hogy meg kell nézni, vagy hogyha a felhő a felhő utána kombinálódik, mivel akkor már bejön az AI-eknek a szabályozása, és meg kell nézni a Nis 2-nek a megfelelését. És hogyha ez az egész rendszer pénzügyi vagy egészségügyi környezetben van, akkor megint szigorodnak a szabályok.

49:02 Tehát hogy tényleg ezt a holisztikus szemléletet tudom mondani, hogy a vállalkozások ezt a fajta szemléletet sajátítsák el, és magukra koncentrálódjanak, vagy koncentráljanak.

49:17 Az adattérkép az egy duarius technológia. Ezt a hallgatók kedvéért szeretném nagyon erősen kihangsúlyozni, hogy az egyfelől egy jogi megfelelési eszköz, főleg, ha GDPR-nek akarunk megfelelni, hogy milyen adataim vannak és hol vannak, de másfelől az egy vagyon, az egy adatvagyon, ami egy tőkebevonásnál, egy cégértékesítésnél, akár egy generációváltásnál, vagy csak egy egyszerű növekedési stratégiánál egy kulcskérdés, hogy tudom-e, hogy milyen adataim vannak. Tehát nem kérdés, hogy megéri-e megcsinálni.

49:50 Nem csak, hogy nem kérdés, Laci. Ezt most kiegészíteném ezt a gondolatot. Kötelező elem. Niche 2, Dora, Mika, AIACT. Az első lépés az gyakorlatilag egy gap elemzés, aminek az egyik része az adatkörök kérdéskörét érinti, és ennél fontosabb nincs. És ez az adattérkép, amivel nem tudnak mit kezdeni, és egy ilyen múltkor, a múlt héten a Digital Bank Digital Banking konferencián sikerült bejelenteni az Odian Digit új üzletágát, ami a DSI Analytics, amihez az adattérkép felmérését fogja végezni gyakorlatilag, mert azt látjuk, hogy elkészülnek a gap elemzések, és a gap elemzéseket már nem hozzuk vissza vízió, stratégia, döntéshozatal, előkészítés, új technológiák bevezetése kérdéskörre, ami azt gondolom, hogy ebben mindenféleképpen ezt a gondolkodást, ezt nemhogy alátámasztja, hanem még ki is egészíti.

50:56 Egyébként még egy kiegészítő gondolat ehhez, hogy nem a technológiát szabályozzuk, és remélem, ebben Bence meg fog erősíteni. Az AI-ktal ahogy foglalkozunk, van benne egy kulcsrész, ami ezt szerintem szintén alátámasztja. Amikor a technológiát kutatásfejlesztés céljára fordítják, vagy innovációról beszélünk, azt nem szabályozza a ZAF. Arra nem vonatkozik.

51:25 A felhasználásra vonatkozik. Tehát, hogy ez egy törvényi kitétel is, és szerintem ez egy nagyon fontos megkülönböztetése, hogy a felhasználásra és az alkalmazásra koncentráljunk, mert magát a technológia az AI-ekből is ilyen szempontból kikerül, ha mint innovációról vagy kutatásfejlesztési termékről beszélünk.

51:50 Ezt csak megerősíteni tudom. Zolira rákapcsolódva azt is kell még látnunk, hogy ez gyakran nagyon olyan plasztikus kérdésekben érhető tetten, hogy bejön hozzám egy kkv, és azt mondja, hogy most csak az adatvédelmi szabályzatot készítsük elő. És én megkérdezem tőle a keresztkérdést, milyen adatokat kezel. És így körülbelül felsorolja hogy név, cím, e-mail, e-mail, telefonszám, meg még mond kettőt. És akkor megkérdezem, hogy jó, és miért? És akkor erre nincs válasz. Itt kezdődnek a problémák. Tehát ezt kell alapvetően végiggondolni, hogy itt célhoz kötötten kellene keresni. Nem így, tehát mindig azt szoktuk, a versenytárs is azt kezeli, ilyen válaszokat szoktam kapni, hogy fölment, megnézett négy oldalt, ott ezeket az adatokat kérték be.

52:36 Hát ez egyik irányból nézve probléma, mert egyik nem tudsz egy ilyen szabályzatot megalkotni, ha nincs válasz a miért kérdésre, másfelől meg egy lehetőség, ugyanis ha erre a kérdésre születne egy válasz, márpedig sok cégnél átéltük szerintem itt mind a négyen az asztalnál, amikor megszületett a miértre a válasz, akkor az egy szintlépés a vállalkozás életében. Az egy olyan erőforrássá válik a növekedésben, ami addig hiányzott. Itt a vége felé még egy perspektívát, a nemzetközi kérdést szeretném, hogyha megpendítenénk röviden. Ugye az EU-ban nagyjából egységesek ezek a szabályok, ezt végigbeszéltük. De vajon mennyire figyelnek erre az EU-n kívüli szolgáltatók, vagy legyintenek rosszul, jó, akkor én megélek Ázsiából, meg Amerikából.

53:21 Illetve mondjuk naponta olvasok ilyet, hogy a világkereskedelemben milyen megbicsaklás történik, milyen vámot vezetnek be, vagy milyen túlszabályozást léptetnek életbe, hogy védjék a belső piacot, meg egyebek. Szóval mit tehet ilyenkor a cégvezető, aki meg mondjuk nemzetközi szinten szeretne működni, vagy értékesíteni nemzetközi szinten a saját ilyen szabályozásnak is megfelelően készülő dolgait, vagy éppen igénybe szeretne venni egy következő jó technológiát, amiben blokklánc van, stb., és ne adj isten, nem csak európai szereplőkben szeretne gondolkodni?

53:58 Elsősorban ugyanúgy válaszolja meg magának azt a kérdést, hogy biztos akar-e menni abba az adott tagállamba és ott szolgáltatást nyújtani, tehát nézze meg, hogy szükséges-e. Ha az a válasz, hogy szükséges, akkor utána tekintse át, hogy ott vannak-e speciális szabályok, létezik-e ugyanolyan gold playting, mint amit ma már többször említettem, hogy a magyar munkajogi szabályozás szigorúbb a GDPR-nál, ezt a hallgatók most már meg is tanulták szerintem.

54:22 Onnan majd föltesszük kérdésként.

54:24 Igen, igen, ez a keresztkérdés. De hogy ugyanez igaz Németország vonatkozásában, és ugye már nem EU tag az Egyesült Királyságot, meg hatványozottabban igaz, hogy ha kell mennem, akkor nézzük meg, hogy ott szigorúbbak-e a szabályok, és ha igen, akkor egyszerűbben kell tartani pont, és annak kell megfelelni. A nehezebb kérdés az az, ami már egy üzleti kockázatot jelent, hogyha én úgy gondolom, vagy a jogászok úgy gondolják, hogy ugyan szigorúbb a szabály, vagy eltérőbb a szabály, de lehet, hogy jogszerűtlen és támadni kellene. Mert ilyen is van, tehát erre nem akarnék konkrét példát mondani, de vannak olyan tagállamok, amik olykor szembemennek az Európai Uniónak a szabályozásával és az ideig-óráig hatályos és meg kell felelnem, de utána kiderül róla, hogy nem kellett volna.

55:06 Mit gondolsz a szolgáltatói oldalról? Mert azért most aránytalan, amiről beszélgetünk, kevés cég van, aki Magyarországról szolgáltat Európába, de még kevesebb, aki mondjuk nem globálisan is szolgáltat. Viszont sokkal több cég van, aki meg igénybe vesz szolgáltatást akár nemcsak Európából, hanem Ázsiából vagy Amerikából. Ott hogyan lehet kezelni ezt a megfelelési kérdést, az egyre szigorúbb EU-s szabályoknak való megfelelést.

55:34 Én úgy látom egyébként, hogy ténylegesen hogy kezelik, az az, hogy megfelelnek neki.

55:38 Tehát az Európai Uniónak az a politikája, hogy egyébként ő a világnak a szabályozó szerve legyen, az nagyrészt működik. Nagyrészt működik. Amit én látok, hogy különösen kínai cégek esetében, akik Európában szeretnének tevékenykedni, átadni, szolgáltatni, bármi, igenis foglalkoznak a GDPR-ral. Pontosan tudják, hogy Európában sokkal-sokkal szigorúbb és eltérő gondolkodást igénylő adatvédelmi szabályok vannak, amit Kínában meg lehet csinálni, akkor töredékét sem lehet megcsinálni az Európai Unióban, ezért van egy kínai vállalati policy, ami megfelel a kínai, meg egyébként a globál elvárásoknak, de Európa tekintetében a GDPR alapú megközelítés például működik.

56:16 Az rendben van, hogy az EU betölti ezt a nagy globális szabályozó szerepet, de én azt gondolom, hogy egy kicsit el is szigeteli a cégeket Amerikától és Kínától, mert azt kell megnézni egy cégnek, hogyha terjeszkedne, aki egyelőre a szabályozási compliance vagy szabályozók kiadása ilyen ütemben fog történni, az már az üzletfejlesztés egyik kulcseleme lesz, hogy megnézi, hogy a terjeszkedésnél a jogszabálynak való megfelelésnek mekkora a költsége. Ez kérdés, hogy üzleti szempontból megéri-e a cégnek vagy, akkor le kell mondani a területi terjeszkedésről, de ez mit jelent neki üzletileg. Tehát én most azt látom, hogy igen, betölti Európa ezt a szerepet, egy picit szigeteli is a cégeket, de lehet ez pont cél, hogy erősödjön az európai gazdaság, és itt tartja Európában, és a világméretű skálázódás, de szerintem a velem ülő szakértők is mondanak majd erről véleményt, azt viszont megnehezíti.

57:32 Nagyon egyetértek. Kettő problémakör jutott az eszembe. Az egyik, legyen egy magyar cég, egy bérelt nyomtatóval, és egy Nis23-as kategóriába eső szabályozási réteggel. A nyomtató gyártó egy szolgáltatást nyújt. Nézem, hogy elfogyott-e a festék tonered vagy nem. Ezt az információt jelen pillanatban, ha be kéne tartanom minden ide vonatkozó szabályozást, akkor ezt a nyomtatót ő nem használhatja. Tudniillik maga a szolgáltatás Európán kívüli országba érkezik, és akkor ha szakértőként visszakért ezek szakértőktől, hogy is van az adattovábbítás és az adatkezelés része ebben a pillanatban? Ez az egyik gondolatom. A másik gondolatom pont az innovációnak a rugalmatlanságát hozza magával. Van a kedvenc telefonom, ami körte, és ebben a körtében kifelejtették az AI-t, azt a funkciót, amit egyébként tudnék használni, kivéve Európában.

58:52 Ezzel hosszú távon egy ilyen elszigetelődés fog bekövetkezni, ahol egyetlen cég egyetlen megoldása sem lesz költségek miatt beduplikálva, hogy de Európában legyen jó, meg nem Európán kívül, meg negyedannyi költségben működjön. És akkor itt most ezt az egészet, hogy körvonalazni tudjam, van a magyar szabályozás a digitális aláírásra, meg van az amerikai szabályozás a digitális aláírásra. És hogy klasszikusokat idézzek, az egyikben Elvis él, merthogy az történik az amerikai típusú szabályozásnál, hogy létre tudok hozni egy Elvis nevezetű felhasználót, és az Elvis nevezetű felhasználó digitálisan hiteles aláírást tud tenni. A magyar ezt nem teszi lehetővé, tehát nekem garantálnom kell Elvis személyiségét.

59:50 Tehát én azt gondolom, hogy a kettő között van valahol a megoldás, de az egyik oldalon egy túlszabályozás soha nem fogja azt hozni magával, hogy egy piac ne úgy tekintsen a pirosra, hogy óvatos zöld, vagy veszélyes sárga. És szerintem ez már probléma, és amiért ezt az egészet elkezdtem mondani, és ezt a Digital Banking konferencián is elmondtam, hogy megjelent egy Shadow AI nevezetű cucc, ami azt okozza, hogy minden munkavállaló, most értsük jól, ez egy nemzetközi kutatásból esik ki, hogy 80-83%-a a munkavállalóknak márpedig a saját laptopján futtatja a céges adatokat. Az AI-ban, abban az AI-ban, amiben nincs kikapcsolva, hogy tanulhat, és abban az AI-ban, amire nincs rálátása a céges IT rendszernek, policynek, és nem fogjuk tudni, hogy az adatbázis, amit az AI használ, amiből tanul, az mivel van meghekkelve?

1:00:52 Az jutott eszembe, hogy régen is kivittük a céges adatokat így munkavállalóként. A cégből például egy kocsmai beszélgetésbe simán belekeveredtek a céges adatok, ha szigorúan vesszük, bólogat mellettem a jogi kolléga, ezt csak a Spotify hallgatóknak szeretném jelezni. Igen ám, csak ott mondjuk lehet, hogy hárman hallották. Ha viszont ez egy ilyen Shadow AI alkalmazásban zajlik a laptopomon, amit ne adj isten véletlenül, vagy a laptopomat, vagy az AI alkalmazást meghekkelték, vagy te is hekkeljék meg, csak legyen ott egy nagy cég mögötte, akinek az összes alkalmazottja kb. hozzáfér ahhoz az adatbázishoz. Azt hiszem, két-három ember, aki mellettünk ült a szomszéd asztalnál. Azt hiszem, hogy Ritával abban maximálisan egyetértek, hogy elszigetelődtünk Európában, de ez még önmagában nem akkora tragédia.

1:01:49 Ami inkább zavar szerintem sok céget, hogy ez az elszigetelődés sem egyenlő a 27 tagállamban. Mindig vannak egyenlőbbek. És itt visszautalva a gold play teamre vagy túlszabályozásra, tehát nincs egységes piacunk, éppen ezért Európán belül sem könnyű skálázódni. Ha csak azt nézem, hogy mondjuk három másik országban szeretne egy magyar kkv öt év alatt terjeszkedni, nincs az az ütemezés, amit ne lehetne alábecsülni ez ügyben. És már csak azért is, mert mire odajutok, hogy megértem a különbségeket, lehet, hogy már megváltoznak, tehát hogy ez nem egyszerű. És akkor nem beszélve arról, hogy messzebb. Igen ám, egy előnyre azért föl szeretném hívni a figyelmet, hogy egyre többen figyelnek föl erre a piaci lehetőségre, hogy Európán kívül néha könnyebb terjeszkedni, mint Európában.

1:02:41 Mégpedig azért, mert hogy és erre hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak én, hanem befektetők, sőt amerikai, tehát az elvileg legjobbnak tartott kockázati tőke és egyéb tőkebefektetők is felfigyeltek, hogy aki Európában képes szolgáltatni, az szinte bárhol a világon megállja a helyét, hiszen itt a legszigorúbb a szabályozás, tehát nagyon könnyű kivinni innen dolgokat megfelelési szempontból. Lehet, hogy üzletileg, meg üzemeltetés, sok más szempont van, ezt elismerem, de ma ez volt a témánk. Másfelől viszont az Európai Unióban is azért kezdik fölismerni ezt, és próbálnak, és egyébként szerintem az AIACT erre a legjobb példa, próbálnak olyan szabályokat alkotni, ami igyekszik elkerülni ezt az elszigetelő hatást, és igyekszik nem elbátortalanítani azokat, akik, mint a körtés telefon, nem próbálnak ide szolgáltatni azért, merthogy itt mások a szabályok, mint otthon.

1:03:37 Most ez a két piaci szemlélet vagy stratégia, hogyha ilyen nagy szavakat használnék. Ez most versenyez a világban. Kínában is versenyez az Egyesült Államokban is, hogy Európát minek tekintem. Minek nevezzelek Európa? Van, aki annak nevezi, hogy jó, hagyjuk, és van, aki azt mondja, hogy még így is jó. Sőt, egyre jobb lesz. Most ez versenyez. De hát én azt hiszem, hogy ennyire lehet egy óra alatt a mélyre ásni a dolgoknak, különösen, hogyha jogszabályokról van szó, amit a tanult kolléga említett, hogy több podcast adás is kevés lenne, hogyha igazán a mélyére szeretnénk ásni, inkább bízzuk a szakértőkre. Rita és Bence nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és segítettek nekünk ezekben a témákban.

1:04:18 Mi is köszönjük a meghívást.

1:04:20 Nagyon szépen köszönjük. Köszi, hogy itt voltatok.