4. évad – 01. rész – Út az Év Projektmenedzsere díjig

00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHangar alapító ügyvezetője.

00:27 Sziasztok!

00:27 Jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Ez itt a DIG-IT Podcast, és ma egy különleges történetnek ásunk a mélyére. Bár magam is vezetek projekteket, mindig ámulattal töltött el a nagy informatikai projektek, akár száznál is több munkatársának több tucat rendszerben végzett munkáját koordináló feketeöves PM-ek munkája, ezért nagy örömmel fogadtam, amikor alapítótársam, Zoli előjött az ötlettel, hogy ajánljunk fel egy adást az idei Év Projekt Managere díj majdani győztesének. Vajon hogyan ér fel valaki a szakmában a csúcsra?

01:20 Számít-e a hivatalos végzettségek megszerzése és hogyan. Más ebbe a projektet vezetni, mint a felhőszolgáltatók vagy az MI előtt. Hogyan lehet többgenerációs csapatokat koordinálni egy projektben. A Digit Podcast mai vendégei Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke és Bándi Ádám, a Mindspire Senior Projektmenedzsere korábban az Inno PPMO, azaz a Projektmenedzsment Iroda vezetője. Köszöntelek benneteket a stúdióban.

01:49 Köszöntök itt is.

01:50 Én is köszöntök mindenkit, köszönöm a meghívást.

01:52 Örömmel látunk mindkettőtöket. Ádám, először hozzád fordulnék. Hát szeretettel gratulálok én is. Valószínűleg már ezt elég sokszor meghallgathattad szerencsére az elmúlt napokban. Mielőtt beviszünk benneteket a sűrűjébe, én az elején szeretném kezdeni. Ugye itt abból az időből származó tevékenységedért kaptad a díjat, amit az Indopaynél töltöttél, és a Giro partnereként vezettétek be a Kuvikot, amely Magyarország első egységes QR kódos azonnali fizetési ökoszisztémáját hozta létre. A fejlesztés az MNB digitális fizetési stratégiájának a részeként valósult meg, tehát egy ilyen elég összetett környezetre már egy ilyen felvezetőben is hosszan kell sorolni, hogy mi ez. Mikor kerültél te ezzel a projekttel kapcsolatba?

02:38 Hogy történt ez?

02:40 Igen, köszönöm szépen. Valóban, ezt jól mondtad, elég összetett környezetben történt a projektnek a megtervezése és megvalósítása is. Egy komoly előzetes munka zajlott még a projektnek a kivitelezése előtt. 2023 januárban indult el maga a konkrét projekt, de azt megelőző években ennek az előkészítése már zajlott a szabályozói MNB, illetve gazdasági különböző fórumokon, akkor én belecsöppentem ebbe a történetbe, az 2023 eleje, január-február magassága, amikor már az egésznek a konkrét terve körvonalazódott, lehetett tudni, hogy milyen határidővel és milyen scope-pal kell létrehozni és leszállítani ezt a QR-kód alapú, ahogy mondtad, Qvik elnevezésű fizetési rendszert. És onnantól kezdve ez egy ilyen elég intenzív másfél-két év volt, egy erőltetett menet gyakorlatilag.

03:33 De akkor ezek szerint bocsáss meg, te az A terv voltál, tehát nem egy ilyen szétcsúszóban lévő, vagy gondokkal küszködő projekthez, hanem konkrétan egy induló startvonalon lévő projekthez szerződtettek.

03:44 Ott voltam a kezdőrúgásnál, amikor az egész konkrét projekt elkezdett projektként működni, az előkészítést követően, ahogy az előbb említettem, akkor engem már mondjuk így megtaláltak, ismerősi körön keresztül került így a látókörömbe ez a projektlehetőség, és beszélgetések után csatlakoztam, mert izgalmas kihívásnak tűnt. Korábban is a pénzügyi szektorban dolgoztam PM-ként, magyar bankoknál, meg előtte külföldön, de ez egy olyan nagy ívű történetnek nézett már akkor is ki, hogy nem tudtam nemet mondani, és akkor így csöppentem bele 2023 elején, ahogy mondtam, így indult a történet.

04:19 Nézzük meg egy kicsit az innopéinek is a környezetét, ezt a belső szervezeti környezetet, amit a szállító, akit te egyébként nyilván képviseltél is a projektben, a szállító, amivel téged fogadott meg, amivel aztán a projektcsapatot fogadta, hogyan jellemeznéd a működési környezeteteket.

04:38 Igen, hát ezt úgy kell elképzelni, mint egy tipikus fintech cég. Alapvetően IT oldalról elég erős, de ott volt mellette az a szakmai üzleti know-how is, meg menedzsment kapcsolatrendszer, ami ahhoz kell, hogy egy ilyen projektet lehessen érvényesíteni. Ugye az Innopé a GIRO-nak, ami az MNB-nek, Nemzeti Banknak a tulajdona, leányvállalata volt ebben a projektben a fő partnere, és a GIRO-val közösen lett ez a projekt elvégezve, befejezve, és egy ilyen intenzív munkához szakemberek kellenek, akik már 15, akár 20 éves tapasztalattal rendelkeznek, és ők alkották az INOPEIN-nek az induló magját különböző területekről, informatikai, van ki informatikai területről, akkor számlavezetés, kártya, banki know-how tudással rendelkező üzleti vezetők és így tovább.

05:29 Voltak hatan-heten, ez volt az indulás, aztán szépen, ahogy fejlődött maga a projekt, haladtunk előre az időben, úgy kellett hozzáépíteni a projektcsapatot is. A megfelelő szakasz alapján, ahol éppen tartottunk. A legvégén például az üzemeltetés volt a kulcs, elején a projekttervezésnél még teljesen más dinamikák mozogtak. Szóval úgy jellemezném, hogy ez egy viszonylag fiatalos, lendületes, megfelelő know-how-val rendelkező, agilis projektcsapat cég volt, ami olyan mindsetet is igényel az emberektől, hogy azok tudnak ebben jól dolgozni, meg jól érzik magukat, akik hozzá vannak szokva ahhoz, hogy minden nap más, mint az előző. És hogy nem lehet reggel még pontosan tudni, hogy az adott nap hogy fog kinézni.

06:13 Na, hát erre még biztos, hogy visszatérünk az ilyen szervezeti, kulturális, meg akár a mindset kérdésekre, de hát van még egy vendégünk, és még nem is hagytam szóhoz jutni. Józsihoz fordulnék itt az asztalnál, hogy ez a díj, amit Ádám megkapott, az Év Projektmenedzsere díj, ez milyen pályázatnak az eredménye? Ezt hogy kell elképzelni?

06:36 Ez a díj egy társadalmi szervezetek által adományozott díj, és mi azt gondoljuk, hogy a magyar projektmenedzsment életben az egyik ilyen csúcskitüntetés. Amikor a díjat meghirdetjük, akkor mindig fel szoktuk hívni arra a figyelmet, hogy az év projektmenedzserét keressük. Tehát ez nem a projektekről szól, nem arról szól, hogy ki mekkora, milyen komplexitású projektet vitt, hanem azt az embert próbáljuk megtalálni, aki példamutatóan kezelte a projektjét, aki a szakmai tudásával előre tudta lendíteni azt a munkát, amit projektnek hívnak. Van egy viszonylag, hát az évek során kialakított struktúrája ennek a pályázatnak, amibe a projektmenedzser ars poeticájától kezdve a kiemelt projektjek, amin keresztül az egyéni képességeit, tudását mutatja be az adott jelölt, egy CV, ami hozzákapcsolódik, tehát hogy milyen korábbi munkákat végzett, hol milyen tevékenységeket követett el a projektmenedzsment szakmában.

07:53 Tehát ez nem csak az adott évről szól ezek szerint, az évben választotok, de egyébként egy több éves munkát értékeltek.

08:00 Így van, így van. Tehát ahogy szoktuk is mondani, ugye ez a projektmenedzsment szakma, most már szakmának is nevezzük, ugye most már jó pár éve, a józan paraszti észt tudománya, és igazándiból tapasztalati úton megszerezhető tudást feltételez főleg. Tehát nem valószínű, hogy akinek mondjuk egyéves múltja van így a projektek környékén ő komolyan tudna pályázni, vagy eredményt elérni, mert azért mindig fontos az, hogy milyen háttérelőzmények vannak, amik a projektmenedzser képességet, amin keresztül a projektmenedzser a képességeit be tudja mutatni. Tehát hogy itt általában akár 3-5 évre visszamenőleges projektekkel is lehet pályázni, sőt, a pályázat nemcsak egy projekten keresztül mutatja vagy mutathatja be valaki a képességeit, tehát hogy hogy reagált le különböző szituációkat, hogyan kezelte a kockázatokat vagy a stakeholdereket, hanem akár több projektet is felsorakoztathat, hiszen lehet, hogy az egyikben egy komoly kihívás volt mondjuk a kockázatkezelés, a másikban mondjuk a stakeholder menedzsment, vagy a konfliktuskezelés, és akkor ebből össze tudja rakni tulajdonképpen az ő személyiségét legjobban jellemző olyan kompetenciákat, amit mi, mint az év projektmenedzsere, díj odaítélői díjazunk abban, hogy ki legyen a nyertes.

09:38 Hogy ki legyen a nyertes, ugye erre mindjárt mi kitérünk, ez egy zsűrinek a döntése, ami egy elég tág körből, tehát azt gondolom, hogy tényleg, amikor azt mondod, hogy ez a szakmának a csúcsa, akkor ez azért is lehet az, mert tényleg, aki ebben valamennyire hozzáértő és jelenlévő szereplő az benne van ebben az odaítélésben, így vagy úgy, de hogy még egy picit a pályázóknál maradnék előtte, hogy hány pályázó van, meg milyen pályázókat kell magunk elé képzelni. Ugye most egy győztest van szerencsém meginterjúvolni, de hogy nem látjuk a többit. És egy picit szeretnék a hallgatóknak ebben segíteni. Azért is kérdezem, mert én magam dolgoztam nagyvállalati, meg kisvállalati környezetben is, és a Digit Podcast hallgatói is vegyesek ebből a szempontból.

10:26 És szeretném eloszlatni itt azt a feltételezést esetleg, ami egy-két hallgatóban megfogalmazódhat, hogy hát persze, hát a projektmenedzsment az egy szakma, zárójelben úgy ott van benne, hogy hát ez egy nagyvállalati szakma, és hogy hát a KKV az egész más. De hát valójában talán ebben egyetértünk, a KKV-ban is van projektmenedzser, csak lehet, hogy vezetőnek hívják, de attól még neki vannak olyan feladatai egy-egy projektmunka kapcsán, és lehet akár ugyanolyan színvonalasan csinálni egy 10-12 fős cégnél is. Szóval ezért is érdekelnének ezek a pályázók.

10:57 A teljes szakmát lefedi, vagy a különböző iparágakat lefedheti a pályázóknak a háttere, tehát az elmúlt években is rengeteg, rengeteg olyan tapasztalás volt, és volt rengeteg olyan pályázó is, aki akár egy KKV-tól jött, vagy akár egy tervezőirodától, tehát egy kisebb helyről, tehát nem feltétlenül kell, hogy itt a multikban gondolkodjunk, vagy nem feltétlenül kell a több száz fős vagy több ezer fős szervezetekben gondolkodni. Tehát volt olyan nyertesünk, aki szinte azt mondom, hogy egész kis projekttel pályázott, azon keresztül mutatta meg a képességeit, és a nemzetközi megmérettetésen is sikeres volt, tehát hogy ő akár győztesként üdvözölhettük a végén. Tehát tényleg az embert nézzük, azt nézzük, hogy olyan helyre kerüljön ez a díj, ahol tényleg látszik az, hogy ő szívvel-lélekkel és megfelelő kompetenciákkal képviseli ezt a szakmát, rendelkezik azzal a háttértudással, ismerettel, ami ahhoz szükséges, hogy manapság egy kis, közepes vagy egy nagy projektet levezényeljen.

12:20 Persze zárójelben megjegyzem, hogy kétségtelen, hogy a nagyvállalati környezetből jövő vagy a komplex projekteket vivő projektmenedzsereknek egy kicsit könnyebb a dolga, mert ott általában a projektek sokkal több lehetőséget adnak arra, hogy mondjuk konfliktuskezelés terén mondjuk bemutassa valaki, hogy akkor ő hogyan, miként kezelte azokat a problémákat, amik előjöttek mondjuk egy projektmegvalósítás során. Tehát ennyi előnyük bizonyára van a nagyobb projektekkel pályázóknak, viszont mivel akár mondjuk öt évre visszamenőleg több kisebb projektből is össze lehet rakni egy olyan portfóliót, amivel érdemes lehet pályázni, így ez sincs kizárva. Tehát én tényleg arra biztatnék mindenkit, aki ezt az adást hallgatja, hogyha jövőre azon gondolkozik, hogy pályázzon, és mondjuk ő csak ilyen közepes projekteket vezetett az elmúlt években, igenis nyugodtan, bátran tegye meg és írja meg a pályázatát, mert ugyanolyan eséllyel indul, mint a nagy projekt háttérrel rendelkező pályázó.

13:33 Említetted, hogy széleskörű értékelés van. Itt egy bizonyos táblát szeretnék megemlíteni, ami az iskolatábla, meg még arra a kérdésre is várom a választ, hogy kb. hány pályázó volt az idén, és akkor hányan, meg hogyan értékelték ezeket az embereket.

13:49 A díjat ugye most idén 25. alkalommal adtuk át. Ez a bizonyos tábla, amit említettél, ez a projektmenedzsment kiválóság tábla, ez egy olyan formáció, amit nonprofit szervezetek alkotnak. Tagja a Magyar Projektmenedzsment Szövetségen kívül például az IVSZ, tehát az Inforádió Vállalkozók Szövetsége, a HTE, a Neumann Számítástudományi Számítógépes Társaság, aztán tagja a PMA, Budapest Magyar Tagozat, a Vállalkozók Országos Szövetsége, és hát az elmúlt években többször voltak még úgymond csatlakozott külső szervezetek, tehát ilyenek, mint a VISZ, vagy a Logisztika Egyesület, vagy az Építéstudományi Egyesület, akik az adott évben, vagy az adott években részt vettek a tábla munkájában. Itt tényleg egy ilyen nonprofit szervezetek által alkotott formációt kell elképzelni, aki arra hivatott, hogy a pályázóknak a pályamunkáit értékelje, és hát a díjat odaítélje.

15:04 A háttérmunkát azt általában a Magyar Projektmenedzsment Szövetség végzi, tehát a szervezéssel kapcsolatos dolgok, sajtótájékoztatóval kapcsolatos a pályázóknak az értesítése, mozgatása, ez így történik. Szóval ez a díj egy ilyen közös díj, ezzel is akartuk egy kicsit a díj rangját emelni, hogy ne csak egy vagy két szervezet adományozza ezt a díjat, hanem többen járuljanak hozzá a 25 év alatt, közel 200 pályázóval volt dolgunk. Tehát vannak évek, amikor kicsit többen pályáznak, vannak, amikor kevesebben. Úgy működik a pályázati rendszer, hogy írásban elkészítik a pályázók a műveiket, ezt beadják, ezt a zsűri értékeli, tehát van egy nagyon komoly pontozó táblánk, a különböző szempontok szerint, súlyozva a különböző szempontokat, kijön egy shortlist, és ez az a bizonyos shortlist, akivel személyes interjúkat is folytatunk, tehát aki felkerül a shortlistre.

16:13 Ez a sortiszt ez egy általában öt, van, mikor erősebb vagy nagyon erős a mezőny, és nagyon nehezen tudunk az írásbeli pályázatok alapján rangsort fölállítani a végén, akkor van, mikor hat, vagy van, mikor hét pályázót is behívunk egy interjúra. Ez az interjú nagyon fontos egyébként, mert ahogy itt már többször említettem, az embert keressük, tehát azt keressük, hogy ki az a projektmenedzser személyiség, akinek ezt a díjat oda tudjuk ítélni, és hát tudjuk, hogy a papír azért sok mindent elbír, és hát nagyon sokszor fordul az eredmény. Tehát amit az írásbeli dolgozatok alapján a zsűri rangsort felállított, az szóbelin megfordul a kár, tehát hogy mások vannak. Viszont azért ehhez azért komolyan tartjuk magunkat, tehát ha a számokat nézzük, akkor minden évben azt az ötöt vagy hat jelöltet, akit ugye a shortlistre bekerül.

17:18 Ugye őket meghívjuk erre a bizonyos díjátadóra, és hát Ádám is átélte ezt, hogy az utolsó pillanatban derült csak ki az, hogy ki nyerte a díjat, mert mi úgy gondoljuk, hogy a short listre felkerültek, sőt, hát ugye aki pályázott egyáltalán, azt is oklevéllel szoktuk díjazni, de akik felkerültek a shortlistre, őket laudáljuk is. Tehát, hogy ezen a bizonyos nyilvános sajtótájékoztatón általában mind az öt jelöltet bemutatjuk, mivel pályázott, honnét jött, mit csinált, mi volt az erőssége a pályázatának, és hát a legvégén, mint ahogy az Oscar-díj gálán ugye és a díjat nyerte, szoktuk bemondani, úgyhogy van neki egy ilyen koreográfiája, ami most már sok év óta azt gondolom, hogy jól működik és ad az egész díjnak egy külön színezetet.

18:16 Ádám, milyen volt ezt a folyamatot végigélni.

18:19 Kezdem akkor én is az elejével a pályázati kiírásnak a teljesítésével. Hát az nem volt egyszerű. Tehát, hogy nagyon részletes pályázati kiírás és anyagot kellett készíteni ahhoz, hogy egyáltalán be tudjam küldeni, be tudjuk küldeni a bizottságnak, vagy a kiválóság táblának. Volt egy határidő, ez szeptember vége volt idén, aztán plusz egy hét lehetőség még volt október 5-éig ezt befejezni. Én sem két nap alatt írtam meg, hanem abszolút át kellett gondolni az elmúlt évek tapasztalata alapján, hogy adott kérdésre mi a jó válasz, és még lehet, hogy nem is volt meg egyből a fejemben, hanem kicsit is szintetizálni kellett a tapasztalatokat, saját magam gondolkodásmódját, hogy megszülessen. Egy közel tízoldalas anyagot kell elképzelni, rengeteg kérdéssel, nemcsak az adott projektre vonatkozóan, hanem valóban, ahogy korábban említettük, az adott projektmenedzser CIA-ra tekintettel a projektmenedzsment, mint szakma szakmáról alkotott véleményéről, jövőbeli lehetőségéről is egy csomó másik kérdés.

19:23 Tehát ez egy komoly munka volt, amíg ezt a pályázók elkészítették, és nekem is így indult.

19:28 Tehát akkor nemcsak munka volt, hanem egy fél önismereti tréning is volt.

19:32 Gyakorlatilag igen, ilyen szakmai önismereti tréningnek mondanám, és már önmagában emiatt megérte.

19:37 Ádám említi, hogy sok kérdésre kellett válaszolni. Ugye ez részben egy kis magyarázat a háttérhez, ez sokszor azért van, vagy azért alakult ki így az évek során, hogy tudjuk hasonlítani legalább a különböző területről különböző háttérrel rendelkező kollégákat, hogy mégiscsak valahogy összemérhető legyen ez a történet, mert más egy építőipari háttérrel, más egy informatikai, banki vagy bármilyen szolgáltatási szektorból jövő háttérrel rendelkező projektmenedzsernek a hozzáállása, de mégis maga a projektmenedzsment szakma vagy a projektmenedzsment szakmához kötődő dolgok, tehát itt tényleg szakmai kérdésekről szól a történet, és hát tényleg abban reménykedünk mindig, hogy ez egy kicsit alkalmat ad arra a jelöltnek, hogy végiggondolja esetleg az addigi pályafutását, hogyha lehet ilyet mondani, de azért valóban dolgozni kell vele.

20:43 Szerintem a jó önismereti tapasztalathoz ez mindenképpen hasznos, akármilyen sok munkának is tűnik. Ugye mi itt a Digit Podcastban egy szócső is vagyunk, tehát most nem csak azért ülünk itt, hogy egy órán keresztül mondjuk, hogy gratulálunk Ádámnak, hanem remélem a hallgatók már átérezték, hogy azért is ülünk itt, hogy esetleg kedvet kapjanak akár magához a projektmenedzsment szakmához, akár ha már űzik, akkor egy pályázathoz a jövőre nézve. És ugye akkor itt kanyarodnék vissza, hogy beadtad a rengeteg munkával a pályázatot, de hogy ezzel tulajdonképpen ezzel indult a folyamat, tehát hogy utána még azért gondolom voltak ilyen érzelmi hullámvasút események, amire lehet, hogy ki is térnék, hogyha megengeded.

21:25 Igen, tehát beadtam, elküldtem, jó projektmenedzserhez méltóan az utolsó nap talán, vagy azt megelőző nap, amikor összeállt az az anyag, amire azt gondoltam, hogy szakmailag ezt így tudom vállalni. És hát utána kis várakozás jött, majd csörgött a telefon, és Józsi hívott, hogy bekerültem a shortlistre, és akkor itt igen, itt valóban volt egy érzelmi hullámvasútnak a teteje. Éppen projektmenedzserkedtem egy ügyfélnél, amikor érkezett a hívás, és nagyon-nagyon jó érzés volt ezt így hallani, örültem neki természetesen, mert ugye ez azt jelentette, hogy akkor nemcsak annyit, hogy az ember a top 5-be bekerült, hanem hogy már részt lehetett venni, ahogy szó volt róla a díjátadón, ami egy nagyon szép esemény, és gyakorlatilag a gyümölcse annak a munkának, amit az ember elkövetett ilyen esetben két éven keresztül, tehát már önmagában az, hogy short tasak kerültem, még hogyha nem is nyertem volna, az már egy nagyon erős pozitív visszajelzés volt és öröm.

22:16 Tehát ez volt az érzelmi hullámvasútnak egy jelentős eseménye, és akkor utána top 5, amikor kiválasztásra került, akkor még mindegyikkel volt egy olyan 40 perc körüli, 35-40 perc körüli beszélgetés, amikor nagyjából az volt a célja ennek a beszélgetésnek, ahogy én legalábbis észrevettem, hogy azt bizonyítsd be, mutasd meg, hogy valóban az anyag, amit leadtál, meg az abban leírt teljesítményeket, azt te követted el. Valóban a te hozzáadott értéked van benne, el tudod mondani, hogy pontosan miről szólt a projekt, és kicsit így adsz magadból és a szemléletmódodból, meg az egyéniségedből a zsűri felé, hogy te mit képviselsz, meg hogy milyen gondolataid vannak. És akkor ez egy ilyen kötetlen, jó hangulatú beszélgetés formájában zajlott le a kiválóságtábla tagjaival, mind az öt jelölttel én is ott voltam, ugyanis akkor utána kb. egy hónappal később, 3-4 héttel ezelőtt volt a díjátadó, ahova megérkeztünk, és nagyon szép körülmények között Millennium házában, Városligetben sajtómegjelenéssel, szakértőkkel, minisztériumi képviselővel, végül is államtitkári képviselővel zajlott az egész esemény, és valóban nem tudtam akkor még természetesen, hogy nyertem vagy nem nyertem, de már ott lenni és részt venni ezen önmagában egy felemelő érzés volt.

23:35 Aztán igen, úgy történt valóban, hogy bemutatták az öt jelöltet, egy kis bemutatkozó szöveg és kivetített kép segítségével, majd bejelentették a győztes ütemben engem, és akkor hát igen.

23:52 A többi már történelem.

23:53 Mindjárt folytatjuk, de itt van egy Digit Podcast hagyomány, amit nem fogunk már soha megszakítani. Ez a félidőbeli megálló. Nem tudom, hogy valaha hallgattatok-e már adást tőlünk. Mi itt ilyenkor mindig kihúzunk egy személyes szálat is. És hát ez az adás nagyjából a fa alá készül, most így kis túlzással valószínűleg még előtte ki is jön. És hogy az jutott eszembe, hogy arról osszatok meg valamit, hogy mit jelent nektek az, hogy ünnep, hogyan szoktatok ünnepelni, mi az, ami ünnep nektek, mi az, ami nem tartozik ebbe a kategóriába a szabadnapok vagy a jeles napok sorából, van-e valamilyen szokás, rituálé akár, amit egy-egy ünnephez tudtok kötni.

24:34 Hát ugye én is a projektmenedzsment szakmában tevékenykedem most már közel 40 éve, tehát ilyenkor év végén általában mindig a projektzárások valamiért, mindig úgy jön ki, hogy az ügyfeleknél ilyenkor kell zárni a projekteket, vagy mérföldköveket, vagy jelentős mérföldköveket, és hát ugye igyekszik ilyenkor az ember a szállítói oldalon ülve igyekszik az embert teljesíteni, úgyhogy tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a karácsonyra való ráfutás az mindig egy ilyen nagyon-nagyon-nagyon intenzív időszaka az életemnek a munka szempontjából, és akkor általában eljön az a pillanat, amikor sikerül minden teljesítési igazolást és egyéb hasonlót begyűjteni, és akkor utána tulajdonképpen a családé tud lenni az ember, úgyhogy hát mi ugye alapvetően családi körben, aztán még szerencsére a szüleimmel, a szüleimnél a nagy család össze tud gyűlni másnap, úgyhogy nekünk van egy ilyen rituálénk, van egy rituálé arra, hogy ilyenkor a kaja az érdekes módon mindig ugyanaz, mármint úgy értem, hogy mindig újrafőzzük természetesen, csak ugyanolyan típusú, merthogy azt akkor csináljuk, mert az akkor jó, és akkor ahhoz a dátumhoz kötődik, vagy ehhez az eseményhez kötődik, úgyhogy ilyen értelemben ez egy ilyen,

26:02 hogy mondjam, sok év óta bejáratott és ilyen rituáléknak megfelelő tud lenni, úgyhogy nagyon magasra megy így a munka terheli, és aztán utána van egy ilyen nagyon-nagyon komoly elengedés, és hát ugye a két ünnep közötti szünet, mármint a karácsony és az újév között pedig hát általában olyankor jönnek elő azok a hobbi dolgaim, amikkel év közben nem volt időm foglalkozni, vagy nem annyit foglalkoztam vele, úgyhogy ilyenkor abba temetkezem bele, és akkor egy kicsit ilyen szempontból a töltődés vagy a feltöltődés időszakát élem.

26:40 Nekem hasonló olyan szempontból, hogy projektmenedzserként az év vége az mindig sűrű. Az elmúlt 15 évben, amióta ebben a pozícióban tevékenykedem, többé-kevésbé, mert nem így indultam, de a banki informatika területén, az év vége az mindig erős volt, és az első 7-8 év ebből az utolsó 15-ből az ilyen arab ügyfelekkel Közel-Keleten történt, ahol a karácsonyt annyira nem szokták megünnepelni, tehát többszöri élmény, amíg karácsonykor Szentestől ülök a fa alatt, vagy karácsonyoznak és csörög a telefon, hogy akkor ezt még ki kéne javítani a szoftverben, meg közeledik az élesítés, merthogy nekik más az ünnep. Szóval nekem így indult 2010-től ez az IT-s világban a karácsonyozás, és természetesen a család az első, ugyanúgy, mint Józsinál, barátnőm családjánál, szüleim elváltak, tehát ott is két irányba, kiskoromtól kezdve megszoktam, hogy szenteste mindig utazni kell, tehát hogy nemcsak a nagyszülők, hanem az elvált szülők gyermekeként a különböző irányokba is, tehát ilyen mászkálós, de meghitt hangulatban szokott nálunk kesztelni, és ráadásul Ádámként nekem ez ilyen dupla ünnep, még azzal is vert a sors, hogy a névnapomat is ekkor ünnepeljük.

27:52 Régi tervem, és már több barátom megvalósította, de én még nem, de tervezem, hogy kiszakadni egyszer ebből az itthoni, családi, karácsonyozós rohanásból is egzotikus helyen egy hétre, egy-két hétre elmenni és ott tölteni csak a kedvesemmel a karácsony. Szóval idén ez még nem lesz, idén még sütjük a bejglit és az ehhez hasonló klasszikus tevékenységek, de van egy ilyen álmom, hogy egyszer ezt is megvalósítom. És nekem is a két ünnep között az töltődésről szokott szólni, rákészülni már a következő évre, nagyjából meghatározni fejben a célokat, hogy mik a következő lépések. Szakmailag most például ez a nemzetközi projektmenedzsment díj, ez pont egy ilyen lesz, hogyha majd arról is kicsit beszélünk, de magánéleti fronton is át szoktam gondolni, és aztán intenzíven indul januárban az év.

28:42 Az ünnep az valahol tényleg lehet egy ilyen megálló szerintem a folyamatos rohanás vagy a folyamatos munka kapcsán. Ez nálam is így van. Én nagyon szeretem az ünnep szót is, meg azt is, amit ezzel lehet. Nekem a jeles napok, én egyszer megnéztem, hát majdnem minden nap jeles nap valaminek a napja. Vagy az ENSZ-ben már van háromszázegynéhány ilyen dolog, úgyhogy én ezeket nem tartom olyan sokra. A fontos ügyekre érdemes felhívni a figyelmet, de nekem ez nem az ünnep kategória. Az ünnep az valóban, ez karácsony, húsvét, egy szűk családi szülinap, és ezeket én nagyon-nagyon szentnek érzem. Igazság szerint, mivel katolikus vagyok, nekem a Karácsony sosem volt fenyőünnep, tehát hogy így ezeket a napokat akár egy közös énekléssel, satöbbivel nagyon mássá lehet szerintem tenni, de egyébként ide tartozik, amit a Józsi mond, hogy nálunk az én eredendő családomban nem volt nagy hagyománya ennek, de a feleségem családjában igen, hogy bizonyos ételt csak azon az egy napon főztek az évben.

29:43 Szerintem ez nagyon szép. Visszakanyarodva mondtad, hogy nemzetközi. És ez jó, mert ez egy ilyen kicsit keretezi is a beszélgetést, hogy azért ráfókuszáltunk itt a hazai dolgokra, de azzal is indítottál, hogy te külföldön kezdted kábé a szakmát, és sokat dolgoztál nemzetközi környezetben, és hát van ennek a projektmenedzsment szakmának is nemzetközi szervezete, sőt több is van, akivel egyébként majd a Józsi mesél róla, itt a hazai szövetség is folyamatos kapcsolatot ápol. De hogyha jól tudom, akkor te meg fogod pályázni az egyik nemzetközi szervezetnek is az IPMA-nak a versenyén az ottani díjat. Erről is mondasz két szót.

30:27 Így van, igen, természetesen. Józsi a felekezet szakértője a témának, tehát majd meghagyom neki a részleteket. Amit én tudok, az az, hogy.

30:35 Egy szendvicset készíts, amiben így a szaftot, mustárt és egyebeket, Házi Gyula Józsit megkérjük.

30:41 Tehát, hogy abszolút szeretnék pályázni, ez igazából egy ilyen kérdés is volt, hogy aki jelentkezik a magyar díjra, az vinné el tovább ugyanezt a sikert, ha sikerülne kinyernie nemzetközi irányba is, tehát hogy megpályázná, és nagyon pozitív sikerélményeink vannak így Magyarország szempontjából az elmúlt éveket tekintve. Sokszor sikerült szép eredményt elérni ezen az IPM által kiírt nemzetközi projektmenedzsment díjon. És emiatt is, meg amúgy is szeretném ezt én is megpróbálni. Jövő évet, 2026 májusáig kell beadnia ezt a pályázatot, amihez majd az előkészítő munkákat fogom elkezdeni, hogy pont így az ünnepek között szerintem, amikor kicsit így - ebből említettük - lehet pihenni, átgondolni, a terveket rekreálódni, akkor nekem ez még hozzá fog jönni a felkészülésnek az indulása is.

31:30 Józsi, mesélj kérlek, mi ez az IPME, mert azért a hallgatók egy része nem biztos, hogy tudja, és hogy van ez a kapcsolatotok vele?

31:38 A Projektmenedzsment Világban több világszervezet is létezik, és hát Magyarországon legnépszerűbb vagy legtöbben ismerik, ugye ez a Project Management Institute, a Piema, illetve a másik az International Project Management Association, tehát az IPMA, aki ugye mind a kettőnél vannak különböző díjak, de kicsit más rendszer, más megközelítés van. Ugye az IPA-nak a díja az, ami az IPA egy európai gyökerű szervezet, tehát 1967 óta létezik egyébként, tehát most ünnepelték éppen egy kerek évfordulójukat. Szóval lényeg a lényegben, hogy az elmúlt pár évben a magyar győztest, azt kvázi elindítottuk, vagy rábeszéltük arra, hogy induljon el. Hiszen ezek a pályázatok azért olyanok, hogy magának a pályázónak kell elkészíteni azt a pályaművet, amivel egy ilyen pályázatra érdemes tud lenni, hogy bekerül.

32:49 Na most ez a nemzetközi pályázat, ez a Project Management Individual Awardnak hívják az IPMA-nál, tényleg az elmúlt években nagyon sok magyar sikert hozott. Tehát ilyen értelemben most már jó sok éve fönt vagyunk a világtérképen, tehát a magyar projektmenedzsment szakma, mint olyan, én azt gondolom, hogy nagyon komoly elismerést kap, merthogy az Ipma is hasonló módon adja át ezt a díjat, tehát mindig van az éves találkozó, ahol ugyanolyan módon, mint ahogy mi, csak ők a legjobb hármat nevezik meg előtte, tehát a legjobb három jelölt az, aki nyilvánosságra kerül, de egyébként ott is a világ minden tájáról, Új-Zélandtól Kínán át az Egyesült Államokig, európai országok, az arab országok, távol-keleti országok, tehát nagyon széles spektrumú a pályázók köre, és hát itt ebben a megmérettetésben az idei évbe, még egyszer mondom, a legjobb hármat hozzák csak nyilvánosságra, tehát aki oda a legjobb háromba kerül, az már nagyon-nagyon csúcsszuper, úgyhogy az idei évben egy harmadik díjat Sághi Attila révén, tavalyelőtt a P.matilla révén az első díjat hoztuk el, előtte Sárvári Mariann az első díjazott lett, azt megelőzően Iszály Mónika a harmadik díjat, Borbényi Kati azt megelőzően szintén a 3. díjat hozta el,

34:29 és azt egy-két évvel korábban egy Balaton László, aki aranyérmet és egy Kovács Endre, aki egy bronzérmet hozott.

34:39 Úgyhogy elég szép.

34:39 Azért itthon nekik is gratulálunk.

34:42 Így van, abszolút, abszolút. Tehát én azt gondolom, hogy nagyon szép az a dicsőséglista, és ez fontos egyébként a szakmának is, fontos az egyéneknek is, hogy egy nemzetközi térképre kerülsz fel, és tényleg nagyon komoly megmérettetésen mész keresztül.

34:59 Ugye az Ipmánál ott nincs szóbeli meghallgatás, tehát ennyivel több a magyar pályázat, mint a nemzetközi pályázat, viszont nagyon fontos az, hogy az ipma nyelvezetét, az ipma világát azért jól átlásd, és ehhez tedd hozzá az egyéniséged.

35:20 Igen, itt nagyon jó, hogy ezt mondod, mert erre rá akartam valamikor ma kérdezni, hogy a projektmenedzsment, ahogy te is mondtad, maga a nemzetközi szövetség is lassan 60 éves, ha jól számolom, de maga a szakma is ősöreg idézőjelben, tehát rengeteg tudás felhalmozódott, meg el is avult nyilván egy része az évtizedek során, de hogy vannak nagyon komoly módszertanok, ami már a sokadik kiadását éli, és nem is egy van. Most ti jobban tudjátok, mint én, csak hogy lássa a hallgató, hogy készültem, hogy van ilyen, hogy itt ma PM Bock, meg van ugye a PMP minősítés, van a Prince 2 módszertan, és lehet, hogy még van egy pár más is. Ez mennyire számít, hogy egyiket vagy másikat vagy hányat ezek közül ismerne, adj isten, milyen szintű végzettsége van valakinek, ugye ezekre a végzettsége az nem van vagy nincs kategória, ezt talán azért fontos elmondani, hogy itt szintek vannak, belépőtől a csúcsszuper vagy feketeöves szintig, hogy egy díjnál itthon, illetve ennél a nemzetközi díjnál ez mennyire lényeges, vagy ezt hogy kell elképzelni?

36:24 Hát hogyha azt nézzük, hogy ezek a módszertanok vagy sztenderdek, ugye a PMI-nak harmincegynéhány olyan sztenderdje van, tehát külön ugye említetted a projektmenedzsment Buddy of United-et, a PM Bockot, de amellett a programmenedzsmentre, a portfóliókezelésre, a kockázatkezelésre, a VBS-tervezésre, a különböző iparágakra vonatkozó sztenderdek, az agilitásra, a business analyst tevékenységre vonatkozó sztenderdek, ezek mind-mind-mind külön kötetek, külön asszisztensként funkcionáló valamik, de hát ezen túlmenően rengeteg minden más szakirodalom jelenik meg a polcokon, tehát hogy aki fejlődni szeretne, és ilyen szakirodalmat próbál keresni, annak a tárház az óriási, óriási lehetőséget biztosít, hogy szinte bármit el lehet érni.

37:25 Említetted a Prince 2-t, tehát ugye egy angol közigazgatási környezetből jött szabvány, ami egy kicsit másképp közelíti meg a dolgokat, tehát inkább folyamatalapú, de hát ahogy a világ változik, úgy a projektmenedzsment szakma is vele együtt változik. Újabb kihívások, újabb, ugye pár évet ez az agilitás, mint ugye a szoftverfejlesztésben, aztán ez ugye kiterjedt akkor, hogy hogyan miként kezeljünk projekteket, hogy agilis projektet vezessünk, vagy a hagyományos vízesésmodell szerintit, aztán most ugye a legnépszerűbb ez a hibrid, amikor már próbálunk ebből összerakni dolgokat.

38:06 Ez már fenntartható projektvezetések.

38:09 Hogyne, hogyne, van a PMI standardekben van zöld, tehát Green Project Management, ezt egy kanadai szervezet kezdte el, és a BMI beintegrálta a saját sztenderdjei közé, de egyébként az IPMA kicsit más megközelítéssel él, tehát ott egy individuál kompetens baseline-ba foglalja össze azokat a tudásterületeket, és egyébként tökéletesen elfogadja háttérismeretnek, hogyha te egy PM blogból tájékozódtál, vagy aszerint mondod el, hogy akkor te a kockázatokat hogy kezeled, de teljesen egyéni módszerek is lehetnek. Én sokszor azt szoktam mondani, hogy a projektmenedzsment az kicsit olyan, mint a sakk, hogy tud sakkozni, de ahhoz, hogy nagyon jól tudjál sakkozni, ahhoz sok partit kell játszanod.

38:59 A megnyitást meg kell.

39:01 Így van, sok olyan partit kell lejátszani, sok projektet, és ezért is van az, amikor az év projektmenedzserét keressük, akkor a tapasztalatot, azokat a megelőző, akár kudarcos projekteket is számba szeretjük venni, amik az egyénnek a fejlődéséhez hozzájárultak. Tehát a sakkban is iszonyú mennyiségű végjáték, középjáték, megnyitáselméleti könyv van, amit le lehet venni a polcról, és lehet alkalmazni. De hogy a sakkban sincs két egyforma játszma, vagy legalábbis nagyon nehéz elképzelni, főleg, hogyha hosszabb partikat játszanak a felek, hogy az két pont ugyanúgy lezajló valami, a projektek is egyediek, és mindegyik más, tehát mindegyik projektnél más olyan képességekre van szükség, még ha hasonlók is, tehát hogyha ugyanabba az iparágba mozgunk és hasonló módon, hasonló feltételek mentén próbálunk egy projektet végigvinni, mindig jön valami olyan külső tényező, olyan külső körülmény, aminek meg kell felelni.

40:09 Tehát a projektvezetővel szemben elvárás, hogy innovatív legyen, elvárás, hogy tudjon gyorsan dönteni, rögtönözni ilyen szempontból, mert olyan kihívások érik a projekteket, szerintem Ádám projektjében is biztos volt rengeteg-rengeteg olyan dolog, amit előre nem lehetett tudni. Egy projekt esetén a jövőt próbáljuk meg fölvázolni, megjósolni, hogyha ezt és ezt a tevékenységet ilyen és ilyen erőforrásokkal fogjuk végrehajtani, akkor eljutunk oda, hogy lesz egy új házunk, egy új szolgáltatásunk, egy új működési modellünk, de ez egy feltételezésen alapuló valami, és a projektvezető az, aki végigviszi ezen az úton, hogy ezen tervek, feltételezések alapján hogy jutunk el oda, hogy ide valóban egy irodaház, vagy valóban egy új szolgáltatás, vagy egy új működési modell álljon elő egy adott szervezetnél vagy a társadalomban.

41:07 Ádám, te mit gondolsz ezekről a módszertanokról, illetve közben Józsi adott egy ötletet egy új kérdésre, hogy miközben végezted ezt a projektet, hogy te ott tudatában voltál annak, hogy te most már így kvázi a szakma csúcsán képviseled a projektmenedzsment módszereket, meg feladatokat? Vagy ezt hogy kell itt személyesen elképzelni, amikor egy olyan projektet viszel végbe, ami után valószínűleg akkor még nem tudtad, de hogy miután tényleg be tudsz adni egy győztes pályázatot már, mert most már az előző projektekkel együtt ez volt már az, amivel megtelt az a bizonyos pohár jó értelemben.

41:45 Oké, kezdem az első kérdéssel, így haladva előre a módszertannal. Tehát nekem az elmúlt 15 évben elég sok tapasztalatom gyűlt össze különböző országokból, régiókból, projektekről, ügyfelekről, bankoktól, legkülönbözőbb helyekről, és alapvetően azt vettem észre, hogy fontos a módszertan, és hogy úgy veszik igazán komolyan a szenior projektvezetőt, hogyha van valamilyen licence papír a kezében. Én esetemben ez a PMP egyébként a PMA-nak a projektmenedzsment professional papír, mert úgy tűnt az első években, hogy az, amit leginkább elfogadnak, szeretnek a külföldi projekteken, tehát én mindig ezzel találkoztam Európában, Közel-Keleten, Távol-Keleten, ahol projektek voltak, és akkor ez volt nekem így a motivációm, hogy megszerezzem, és ez olyan, hogy bizonyos óraszámnak el kell telnie, meg napszámnak, meg projekteknek, hogy egyáltalán pályázni tudjál a díjra, a minősítésre, és nekem ez volt az irány.

42:42 De van több másik is, és fontos biztos a módszertan, egyetértek én is. Alapvetően ez egy tapasztalati munkakör vagy szakma, ahogy Józsi említette. Talán egyre fontosabb az emberi tényező, a softskillek és a tapasztalatoknak a hasznosítása, és én esetemben is ez mindig így történt az elmúlt években, hogy alapvetően a PMP által adott szabály kereteken belül, de mindig valami új megoldást keresve kellett tevékenykedni, mindig újabb típusú konfliktusokat megoldani, megegyezéseket kialakítani, megszerezni, ami nincs leírva a könyvben, ott csak azok vannak benne, hogy milyen folyamatok, eszközök, dokumentumok vannak, de azért persze vannak gyakorlati példák is. Szóval azt gondolom, hogy a kettő együtt tud működni.

43:32 És a második kérdés, hogy tisztában voltam-e vele, amikor ez a projekt ez jött, nem voltam tisztában. Sok nagy projektet vezettem korábban is, itt is, külföldön is. Alapvetően azt láttam, hogy ez valami nagyon új, és nem nagyon volt minta, amit követnünk kellett volna, az mindenképpen látható volt már a projekt elején is, ez egy új történet. Minden projekt, valami új, ha így nézzük, mert létrehozunk egy olyan szoftvert, vagy egy olyan leszállítandót, ami korábban nem létezett, de sokszor azért vannak minták mondjuk egy banki környezetben, tegyük föl egy treasury rendszer bevezetésnél vagy frissítésnél. Az egyik szoftvert így hívják, másik szoftvert úgy hívják, de alapvetően azokon a folyamatokon mész végig.

44:18 Ebben az esetben a Kuviknál, vagy Quick, így is úgy is szoktuk ejteni. Nem volt olyan, mint amit nagyon követni lehetett volna. Szinte nulláról kellett az egész projektet megtervezni, kitalálni, és nekem az még egy fontos tapasztalat, hogy a tervezésre illik kellő hangsúlyt fektetni, merthogy az ember a saját hibájából is tud tanulni. Azt nagyon sokszor láttam korábbi projekteken, hogy a tervezést próbálták a szponzorok lecsökkenteni, mémalizálni vagy eltörölni, hanem egyből inkább essünk neki és csináljuk, vágjunk bele, és nem egy esetben lehet ennek olyan következménye, hogy összességében még drágább, meg hosszabb lett a projekt, mintha azt az egy hónapot az elején belerakták volna. Szóval konkrét példákat így láttam.

45:00 Alá tudja írni.

45:01 Igen, ez tipikus szponzori gondolkodás, hogy csináljuk, mert hogy ne tervezgessünk, ne rajzolgassunk gancsártokat, merthogy azzal csak megy az idő meg a pénz. De alapvetően nekik megéri, hogyha ezt az elején elvégezzük, mert mindent nem látunk előre természetesen. Azért nagyon sok minden kiküszöbölhető, és olyat is láttam korábban, hogy gyakorlatilag infrastrukturálisan Iránt kellett váltani a projekt kellős közepén, mert nem volt jól felmérve az elején a lehetőség, hogy mit lehet csinálni, és akkor gyakorlatilag ez hónapokkal kitolt a végén. Tehát visszatérve a kérdésre, azt láttam már a projekt elején, a covid elején, hogy ez valami nagyon új, nagyon más, és hogy fontos a tervezés, ezt a korábbi tapasztalatomból hoztam, tehát így is indultunk neki, hogy az első talán másfél hónap a szakmai vezetőmmel, aki gazdasági igazgató volt a cégnél.

45:53 Gyakorlatilag leültünk és terveztünk a partnerekkel, akkor a projektcsapattal, mert közben kialakult egy projektcsapat egy projektirodán belül, én ott a projektirodát vezettem a projektmenedzsment mellett, és fölvázoltunk egy másfél éves Roadmappet hibrid módszertannal ebben az esetben is, tehát hogy megvoltak a főbb mérföldkövek, de azon belül az agilitás benne maradt a történetben. És természetesen azért kell projektet tervezni, hogy legyen mit később módosítani. Nem ez lett a vége, ahogy elindultunk, de megvoltak azok a sarokpontok, amikhez képest lehetett a kiigazításokat elvégezni, akár infrastrukturális, akár jogszabályi kompliance jellegű változtatás jött be.

46:39 Igen, kell egy recept.

46:40 Ha nincsen recept, akkor neki fogsz főzni, akkor abból még egy bolt, meg bármi összejöhet, vagy egyszerűen egy ehetetlen étel a legrosszabb esetben, tehát ez azt hiszem, abszolút így van. A végéhez közeledik az időnk, de még volna kérdésem. Megpróbálom gyorsan föltenni, és egy picit gyorsítani talán így a tempón is. Ugye most egy negyedszázados szülinapját ünnepeli az év projektmenedzsere, de itthon, tehát most már van egy távlat. Lehet látni, hogy hogyan változnak mondjuk az emberek, a projektek, akár a vállalati környezetek körülötte. Engem különösen érdekelne az, hogy egyfelől az emberi generációs különbségek hogyan tudnak megjelenni a projektvezető oldalán, a stakeholderek oldalán, más ma egy tipikusan gondolom, ilyen 35-45 év körüli CEO-val dolgozni, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt az akkori 35-45-tel, hogyan tudod integrálni a projekten belüli munkatársi oldalon ezeket a különbségeket.

47:37 Ez igazából Józsihoz éppen úgy szól, mint Ádámhoz, meg a másik fele, hogy a technológiai változások is elég meredek ívet járnak be mostanában, tehát hogy teljesen más technológiákon zajlanak ma a projektfejlesztések, mint 10-15 éve. Vajon a projektvezetőtől igényel-e bármilyen más kvalitást, mint korábban.

47:57 Hát hogyne. Tehát hogyha csak abból indulunk ki, hogy itt az előbb említett módszertanoknál ugye pont körülbelül két hete jött ki a Pay&amp,booknak a nyolcas kiadása, és hát azért hogyha visszatekintünk, hogy három-öt évente, ugye korábban öt, most szinte lecsökkent ilyen három évre az, hogy újabb és újabb kiadásokat kell kiadni, pont azért, mert annyit változik a világ, meg olyan kihívásokkal néz szembe a szakma is. Ebből következik az is, hogy maguk az emberek is, mármint a projektvezetők is kell, hogy változzanak. Egyébként magát a díjat és a kiírás részét is folyamatosan karbantartjuk, tehát jó pár évvel ezelőtt voltak olyan dolgok, amire nem kérdeztünk rá, de közben annyit változott a világ, hogy azt mondtuk, hogy na, hát akkor ezt érdemes egy kicsit ilyen szempontból megkapargatni, és hogy lássuk, hogy az egyik vagy a másik jelölt hogyan gondolkodik bizonyos dolgokról, bizonyos témákról.

49:10 Úgyhogy én azt gondolom, hogy jelentős mértékben változik, és most pont a díjátadón elég sok régi győztes hagyomány, hogy mindig meghívjuk a korábbi győzteseket is, és hát most abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a 25 kapcsán tényleg nagyon régi győztesek is eljöttek, már úgy értem, hogy akik akár 24-23 évvel ezelőtt nyerték meg a díjat, és ott voltak, tehát tök jó volt látni, hogy ezekből az emberekből sokszor vezérigazgatók lettek, volt, aki maradt a pályán, vagy közelebb maradt a projektmenedzsmentnek ilyen értelemben vett szakmájához, tehát továbbra is projekteket, programokat vezet. Szóval igazándiból ez egy érdekes utazás, hiszen folyamatosan fejlődik a világ és a világ dolgainak kihívásaira valahogy rezonálnia kell a szakmának is, és ez jelentkezik abban is, hogy akkor a különböző területekről milyen felkészültségű és milyen háttérrel rendelkező projektmenedzserek pályáznak.

50:20 Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy folyamatos változás. Ádám?

50:26 Kérdezted a generációs különbséget is, hogyan lehet kezelni egy ilyen projektben. Én kicsit kiszélesíteném a kérdést, hogy nemcsak generációs különbség, hanem különböző típusú emberekkel kell megtalálni a közös hangot egy projekten belül kialakítani egy jól működő projektcsapatot SO-kkal, igazgatókkal, programozókkal, a programozó meg üzleti típusú embernek a gondolkodása teljesen eltérő, akkor vannak a generációs eltérések, tehát egy nagyon összetett állomány általában, és szerintem az kulcstényező, hogy össze tudod hangolni a munkájukat, és a projekt között gyakorlatilag Leat Bay Example, hogy egy angol kifejezést használjak, eleven tud működni, és vezeti a csapatát. Hogyha elég hiteles és szakmailag és emberileg is elfogadják, akkor ez nem okozhat problémát, vagy akár.

51:15 Például az első projektjem egyike Szaúd-Arábiában, ott csak férfiak dolgoztak, ott meg az volt nehéz. Tehát mindig vannak ilyen tényezők, amik miatt az adott csapat valamilyen szempontból nehéz, és a projektmenedzsernek a feladata a humán skilleket előretolva ezeknek a kezelése. Nagyon sokszor meg kell oldani konfliktusokat, akár emberi tényezőket, problémákat kezelni, menedzsment felé riportálni, juniorokat motiválni, és az egész csapatot összetartani. Tehát ez egy összetett szakma, és nagyrészt 70-80 százalékban szerintem az interperszonális képességeknek a használatáról szól.

51:58 De ebben az értelemben akkor te nem látsz nagy változást.

52:01 Ebben az értelemben nem, viszont látok változást más értelemben, a technikai fejlemények tekintetében az AI akár, hogy bekúszhat a projektekbe, de nem a projektvezetői szerepet csökkenti ezáltal, hiszen a konfliktusokat nem fogja helyetted megoldani. Inkább úgy fogalmaznék, hogy eszközt ad a kezedbe, több információt, több adatot, több lehetőséget, amivel jobban tudsz reflektálni az adott helyzetre és feloldani a gócpontokat, meg továbblendíteni a projektet, hogyha akadás lenne. Tehát segítségként tudunk erre tekinteni, mint projektvezető, aztán természetesen a projektcsapat egyes részeiben, mondjuk a technikai csapaton belül pedig már konkrét szállító is tud lenni már az új technológia.

52:46 Zárszó gyanánt kérdezem. Az utánpótlásnevelés szempontjából annak, aki most kezdi ezt a szakmát, vagy most kezdte egy-két éve. Mit javasoltok, hogyan fókuszáljon, hogy tud ő magából a legtöbbet kihozni?

53:01 Én a saját példámból okulva vagy saját példámon keresztül azt tudnám javasolni, nálam ez így működött, és szerintem összességében jól működött, hogy minél több ügyfélnél, minél több projektet, minél több kulturált csapatot megismerni, mert a tapasztalatról szól, és akkor, hogyha megvan már az a pár éves, 5-6-7 éves tapasztalat különböző környezetekben, utána érdemes ezt egy vizsgával megerősíteni, egy módszertannal megerősíteni, hogy az addig megszerzett tapasztalatok értelmet nyerjenek, meg is szintetizálódjanak, és akkor utána lehet már feketeöves projektmenedzserként komolyabb nagyobb projekteken is részt venni. Tehát nekem ez így a logikai lánc, hogy a legelső lépés az, hogy minél több környezetet megismerni, és akkor még egy dolog eszembe jutott, az pedig az, hogy az adott domain, tehát ahol a projekt zajlik, ami a leszállítandó célnak a megismerése is hasznos szerintem, tehát hogy nemcsak adminisztratív PM-ként tevékenykedjen a projektmenedzser, aki határidőket és státuszjelentéseket figyel, hanem szakmailag értse, hogy miről szól a leszállítandó, mi a végcél, és ebben az esetben, és ez volt a pályázatomnak a kulcsüzenete egyébként a projektmenedzsment díjra, stratégiai tényezővé tud előrelépni a projektmenedzser.

54:22 Nem operatív végrehajtó, hanem a szakmai döntések előkészítésében, meghozásában, a projekt tervezésében üzleti értéket képviselő aktor.

54:34 Józsi, mivel egészítenéd ki?

54:37 Hát én csak megerősíteni tudnám inkább azt, amit az előbb is mondtam, hogy a sakkozóból is hogy lesz jó sakkozó, hogyha sok partit játszik, tehát minél több projektbe próbáljon valak, akárcsak közreműködőként, vagy egy mentiként bekerülni és tanulni ezt a szakmát, merthogy ugye ez a szakma az, ami azt gondolom, hogy nagyon sok változatosságot hoz, hiszen amikor vége van egy projektnek, akkor persze hátradőlünk egy picit, de már általában kezdődik a következő. Tehát aki szereti a kihívásokat, szereti a változatosságot, szeret pörögni, annak mindenképpen azt ajánlom, hogy érdemes ezen az úton elindulni, merthogy a projektek, azok ilyenek, kihívásokkal terheltek általában, míg a legsimábbnak tűnő projektekben is rengeteg-rengeteg ilyen dolog van, és én azt gondolom, hogy minél több ilyen tapasztalatra tesz szert valaki, annál jobb lesz.

55:38 És itt nem kell félni egyébként a kudarcoktól sem. Tehát én azt gondolom, hogy a kudarcokból legalább annyit vagy néha többet lehet tanulni, mint mondjuk a sikeres projektekből, úgyhogy ilyen szempontból próbálkozni kell többször nekirugaszkodni, és hát ahogy az Ádám is mondta, én is abban hiszek, tehát hogy a papír, tehát ezek a minősítések, nem a minősítésektől lesz valaki jó projektmenedzser, viszont egy jó projektmenedzser minősítés nélkül én azt gondolom, hogy ő egy kicsit olyan féllábas történetben van, mert ezek a minősítések azt mutatják, hogy akkor ő a szakmának az ilyetén tudását, ismereteit, azt a közös nyelvet, amit nemzetközileg is használunk, azt ő elsajátította, és emiatt érzem én fontosnak sokszor azt, hogy a minősítést valaki megszerezze, odarakja a tapasztalat mellé.

56:43 Köszönöm szépen. A cégvezetők és a projektvezetők számára is szerintem sikerült egy-két hasznos tippet és gondolatot átadni, sőt az utánpótlásnak is itt a végén. Ugye itt, amit említettél, ez nagyon tetszik nekem, amit a menedzsment kutatások itt szoktak mondani, hogy resource based you, hogy erőforrás alapú nézet, hogy hogyan lehet egy projektvezető maga az a személyi stratégiai versenyelőnye a cégnek. Ez egy szép kihívás mind a cégnek, mind az embernek. Ennyi fért a mai adásba. Nagyon szépen köszönöm, Ádám, és jó hír, hogy velünk tartottatok és elfogadtátok a meghívást.

57:16 Köszönöm szépen én is a meghívást.

57:16 Köszönöm én is a meghívást!