IT biztonság felhőből és AI (Microsoft – Copilot for security)

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast, Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Reneszánszát éli a felhőtéma, mert forrong a szolgáltatások piaca, árverseny van.

MI szolgáltatások garmadája épül és frissül

heti szinten-, egyre többféle hibrid alternatíva jelenik meg, és hát itt ül az ember, aki egyszer év elején már vállalta kemény kérdéseinket a témában. Király István, a HRP Microsoft felhőszakértője, nem mellesleg a Cloud Terminators Blog alapítója. Ezúttal viszont hozott is magával alakít még egy vendéget, méghozzá az egyik globális felhő nagyágyú, a Microsoft biztonsággal foglalkozó marketing menedzserét, Tóth András Mihályt. Üdvözlünk benneteket a stúdióban!

Sziasztok!

Köszönjük, hogy eljöttetek.

Köszönjük a meghívást.

Köszi, köszi, köszi. Köszönöm, hogy mindenki megköszönte. Lássunk tehát a mélyére a felhő biztonságnak. Középiskolában az egyik kedvenc tárgyam a latin volt, még egyébként Cicerót is mentem fordítani Árpinóba egy versenyre, úgyhogy én "in medias res" kezdeném. Hát másfél éve Emmy-lázban égünk így mindannyian, és egyre-másra jönnek elő a példák, hogy hogyan veszélyeztetik az MI alapú támadások az informatikai rendszereinket, na de nyilván minden IT biztonsági gyártó, meg a felhőszolgáltatók is kijönnek a saját MI alapú megoldásaikkal. Lehet, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr, vagy többet vesztettünk a réven, mint amennyit nyertünk a vámon, itt az MI kapcsán? Mit gondoltok erről?

Most a Microsoft a rabló? Arra gondolsz?

Nem, arra gondolok, hogy azon túl, hogy felhőszolgáltatásokban a biztonsági problémákat, de akár egyébként az on-premise megoldásoknál is jelentősen megnövelte azt, hogy mit tudnak használni a támadók. Ezt az MI-t tudják használni a védekezők is. Csak az a kérdés, hogy kinek segít jobban.

Ez a német autós szakmagazinnak volt egy ilyen dumája, hogy minden kvatrónak megvan a maga hegye. Nálatok hogy van ez?

Az már talán nem kérdés, hogy a jó szándékkal használt eszközöknek megvan úgy általában a rossz szándékú megfelelője is. Én azt szoktam mondani, hogy mit tudom én, pl. a kés az már évezredek óta velünk van, és valószínűleg nagyon sok ember életét könnyítette meg a saját, vagy a társadalom életét könnyítette meg. Ugyanakkor lehet rosszra is használni. Valószínűleg a mesterséges intelligencia is egy hasonló korai fázisában van még ennek az eszköznek a használatában. Fontos szempont lesz majd a technológia fejlesztése mellett egyébként kialakítani azokat az etikai irányelveket, illetve azt a jogszabályi környezetet, ami egyébként tudja szabályozni azt, hogy a rosszak minél kevésbé tudják nem megfelelő célra felhasználni a mesterséges intelligenciát.

De egyébként, ahogy felvezetted, egyébként ez teljesen jogos, van itt, mi is látjuk, mi is érzékeljük, mint Microsoft a globális biztonsági központunkban, hogy nagyon-nagyon kifinomult módszertanokat és eszközöket, saját fejlesztésű intelligencia eszközöket is használnak már.

Mennyire terjedt el az a szemlélet, vagy hozzátok hogy érkezik be az a szemlélet, hogy minket úgysem támadnak meg.

Ez rendkívül erőteljes. Mondanék egyet a számvitelen, hogy Pista majd utána tett hozzá a maga meglátásodat. Tehát nagyon erős.

Tehát a vállalatvezetőnél két éve csináltunk az IDC-vel egy közös felmérést az egész Közép-kelet Európában. Megkérdeztük a vállalatvezetőket és az informatikai szakértőket, hogy mit gondolnak arról, hogy informatikai biztonság, és 65 százalék mondta azt, hogy náluk minden rendben van. És ez a fajta látens, hamis biztonságérzet az egyik legnagyobb veszély a biztonság kapcsán, hiszen hozzánk még sose törtek be. Kettő, nálunk tőlünk nem lehet mit ellopni. És nagyon gyakran találkozunk ezzel a hozzáállással, hogy hát hozzám miért törnének be? Hát nálunk nincsen semmi. Ugye a probléma az van, hogy ezt a rossz szándékú ember nem tudja, és jön, és meg fogja keresni, és be fog törni, és meg fogja keresni azokat az információkat, ami számára érték tud lenni.

Tehát a hamis biztonságérzet a vállalati vezetőknél, és kifejezetten a felső vezetőkre is gondolok, üzenet nekik, hogy igenis foglalkozni kell a biztonsággal, mert jönni fognak.

Azt én teljesen aláírom saját tapasztalatból is, hogy nincs meg a félelemérzet reális, nem túlzó reális szintje a cégvezetőkben.

Viszont azért nagyon sok vezető ért a számok nyelvén. Tehát hogyha tudnátok egy pár ilyen adatot mondani, hogy mégis mekkora mennyiségű kibertámadással állunk szemben, és akkor ebben nyilván az is benne van, hogy egy támadásnak nem feltétlenül az az oka, hogy nekem pont annak a cégnek pont azok az adatai kellenek, és ez nekem olyan értékesek, hogy oda be akarok törni. Nekem pont elég, ha a cégnek értékesek azok az adatok, már nem nekem, hanem a támadónak, mert hogyha a cégtől elveszem és pénzért adom vissza, akkor én pénzt kerestem, a cég meg megkapta azt, ami amúgy az övé, csak elvettem. Tehát, hogy ilyen tekintetben egy picit próbáljunk már kedélyeket borzolni, hogy ez nem olyan kényelmes ez az IT világ.

Szerintem nagyon nehéz számokat mondani, mert nagyon sok támadásról nem is tudunk, tehát nem is derül ki, illetve lehet, hogy cégen belül tudnak róla, de mondjuk eltitkolják. Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig a kérdés elejére még egy picit reflektálnék, hogy ez a hamis biztonságérzetet még mindig az adja, hogy van tűzfalunk például, vagy proxing, vagy valami hasonló szolgáltatás.

Vagy egy abszolút használó.

Igen, igen, igen. És nagyon nagy probléma szerintem az, hogy én ugye rendszerüzemeltetéssel foglalkoztam 15 évet cégeknél, hogy egy egyszerű többfaktoros hitelesítés is még mindig problémát jelent, legalábbis magyarországi cégeknek, és azt mondják, hogy minek ez nekünk nem kell, ez nekünk van erős jelszavunk.

Igen, illetve nem jelent problémát, mert nem hajlandók bevezetni.

Így van, így van, tehát hogy nem használják. És ez a hamis biztonságérzetet ugye ez növeli, ez a tűzfal, vagy ehhez hasonló megoldások, tehát ilyen régebbi, nem azt mondom, hogy van vírus előtt. Tehát nem azt mondom, hogy elavult megoldások, hanem régi beidegződések, ezek gátolják azt, hogy mi tudjunk használni jobb biztonsági megoldásokat, holott rendelkezésre áll rengeteg eszköz. Magyarországon az elmúlt időszakban pár nagyobb cégről kiderült, és nyilvánossá is tették, vagy nyilvánosságra hozták ezeket a támadásokat. Egyiknél voltam is kint a tavalyi évben, és forintosítani nem merném, de óriási, tehát százmilliós nagyságrendekről beszélünk, és ez csak magyarországi cég, ahol ilyen ransomware támadás, de ennél azért sokkal kifinomultabb támadást intéztek a cég ellen, és ez csak egy vagy kettő, akiről tudunk ilyen nagyobbról az elmúlt két évből, és biztos, hogy nem ennyi céget támadtak meg.

Viszont szerintem ezért nehéz számot mondani.

Most már azért könnyebb lesz, mert ugyanis kettő hatálya alá tartozó cégeknek kötelező lesz legalább a hatóság felé adatot szolgáltatni erről. Még azért itt a számokat nem engedném el, hátha Andrásnak van.

A biztonság egyetértek Istvánnal, de a biztonság önmagában nem egy olyan dolog, amiről szeretnének az emberek, a cégek információt megosztani, hogy kit hogy támadtak meg, vagy intenzíven tagadják is, és ezek lehetnek magánszemélyek, vállalatok, kormányzati szervek, mi is hallottunk bőven szerintem Magyarországon is erre példákat, hogy állítólag milyen támadások vannak. A saját, mint felülszolgáltató, mi is mérjük azt, hogy mi történik, és én három ilyen gondolatot hoznék ki ezekből a saját méréseinkből, hogy mi a saját felhőszolgáltatásommal milyen biztonsági helyzeteket látunk. Az egyik az az, hogy a jelszó elleni támadások száma, hiszen a jelszó a leggyengébb láncszem. Pontosabban ez csak a felhasználó, aki minden marhaságot bekattint, mert nincsen kitréner, vagy mire szabad, mire nem szabad kattintani.

Tehát a felhasználó egy óriási rizikófaktor, erről szerintem érdemes egy kicsit majd beszélnünk, és ez kihasználandó a jelszó elleni támadások száma, ez másodpercenként négyezer.

Másodpercenként?

Másodpercenként.

Ezt egy kicsit nyomatékosítsuk.

Négyezer.

Amióta elkezdődött az adás, már lassan százezreknél járunk.

Igen, szóval lefordítva volt a hallgatóknak.

A világon.

Brutális szám. És túl azon, hogy most 4000 sok vagy kevés, itt a tendencia az, ami szerintem inkább meglepő, vagy inkább még jobban ijesztő, hogy 12 hónap alatt ez háromszorozódott. 12 hónap alatt háromszorozódott. Na most hogyha megnézzük, hogy az IT költségvetések egy cégen belül, azon belül a biztonsági költségvetések háromszorozódtak-e az elmúlt 12 hónapban, akkor valószínűleg kijelenthetjük, hogy a cég ilyen nagy része nem háromszorozódott. Tehát a támadás intenzitása az elképesztő mértékben növekszik, és ez még csak a jelszó elleni támadásoknak a kísérlete. A másik, amit látunk, az az, hogy mennyi idő telik el onnantól kezdve, hogy egy felhasználó, mint egy leggyengébb láncszem, vállalati biztonságban, a felhasználó bekattint egy fishing e-mailt, rá a linket, mennyi idő telik el addig, míg a támadó megszerez személyes adatot a felhasználó számítógépéről, ez lehet a céges adat, vagy személyes adat, vállalat, influenza, stb.

Ez egy óra 12 perc. Tehát tulajdonképpen 72 perc, és szerintem csak 72 perc az az időablak, ami a védekezőknek rendelkezésére áll, hogy felismerje, hogy támadás történt, hogy megpróbálja kideríteni, hogy beavatkozzon, esetleg akár enyhíteni, illetve az, hogy ne tudjon tovább terjedni. Ez 72 perc. És ez igaz, december 24-én este 11 órakor megkezdődött a második.

És ez rövidülni fog, és ez rövidülni fog.

A tendencia biztos.

Elképesztő rövid az idő, és akkor a harmadik szám, és akkor az utolsó, az pedig az, hogy elképesztő mennyiségű védekező szakértő, biztonsági szakértő hiányzik a piacon, ez szerintem körülbelül 3,5 millió ember. Ebből Magyarországon is egy jó pár ezer jut, akik egyszerűen nincsenek ott, hogy védekezzenek. És ez a három szám megmutatja a dinamikáját, az intenzitását és talán a súlyosságát is.

Mondanék még egy negyedik számot is. Most direkt készülve az adással olvasgattam riportokat, a flexérának van talán a legfrissebb felhőszolgáltatási riportja, és hát az ügyfeleket kérdezték, tehát nem a szolgáltatót. Az ügyfelek számomra is meglepő, de nagyon sok kihívást említettek a felhőszolgáltatások kapcsán, hogy ők milyen problémákkal küzdenek. Nyilván az első helyen a költségek állnak, de rögtön a második helyen a biztonsági megoldandó feladatokat említették.

Nagyon sokszor találkozom én is a kiberbiztonsági cég, tehát hogy vannak gyakorlati praxisból származó tapasztalatok, amikor csörög a telefon, ez két héten belül volt, csörgött a telefon, és hogy egy ransomware támadás a nem létező és a hozzánk úgysem jön típusú gondolat megközelítésében megérkezett a telefon, hogy jó, jó, de most mit csináljunk? A másik, hogy én ülök békésen a kanapémon, és valaki a kártyámmal fizet. Szerencsére egy Mcdonald'sban invitáltam meg egy reggelire valakit. Azt még mindig nem tudom, hogy a kártyát fizikailag hol másolták le, melyik piacon. Ez egy fontos szó, a piacon lemásolták a kártyámat. Tehát amit az időegységre, a beavatkozási időegységre szeretnék kiegészíteni, jelen pillanatban egy banknál több mint 72 percig tartott felfüggeszteni a kártyát.

Olvastam a sztorit.

És én ezt szeretném elmondani, hogy nekem nem az volt ezzel a bankkal a problémám, hogy 72 percbe telt fölfüggeszteni a kártyámat, hanem a mai napig nem kezdték el kinyomozni, hogy hol történt a klónozása a kártyának. Szerencsére nagyon sokat vagyok veletek. Vannak HC infrastruktúrák, amiről a múltkor hallottunk egy kiváló eszmefuttatást. Ugye a bankhoz tartozó másik információs adattárolási lehetőség, hogy hol tároljuk, de ugyanígy a cégeknél is, ahol tároljuk az adatokat. Nálatok ez a felhőinfrastruktúra vs. földi infrastruktúra és a hozzá tartozó kiberbiztonság, és ennek a mesterséges intelligencia támogatása, ez hogy alakul, vagy hogy néz ki, mi változott. Ugye a Microsoftnak elképesztően sok olyan szoftverterméke is van, ami nem feltétlenül annyira közismert, de CRM rendszereket tud működtetni.

Ugye? Tehát a Microsoftnak van applikációs termékmegoldása is, amit be lehet illeszteni egy ökoszisztémába, aminek a végeredménye lehet földi adattárolás és lehet felhős adattárolás. Hogy mozog most a felhő vs. föld? Hogy működtök? Hogy tudtok átállni, milyen megoldásokkal bővült a Microsoftnak a termékportfóliója.

Ez most hozzám szól.

Mind a kettőtökhöz szól.

Meglepődnék, hogyha a Microsoftos vendégünknek nem lenne mozgássérült.

Valószínűleg kanyarokat veszünk, és általában mondatok első felére szeretnék reagálni, de az maradt meg a fejemben.

Kezd azzal.

A Laci hivatkoztál az előbb, hogy olvastál egy tanulmányt a tegnap vagy tegnapelőtt. És nekem az jött le ebből, hogy ebből a tanulmányból te azt értelmezted, hogy azt válaszolták az ügyfelek, hogy a felhőbe költözés kapcsán a biztonság az egyik legnagyobb problémájuk, holott egyáltalán nem nehezebb biztonságossá tenni egy felhő környezetet, mint egy földi környezetet, sőt sokkal könnyebb. Ezt azért szeretném leszögezni, mert üzemeltetéssel foglalkozom, meg foglalkoztam. Tehát sokkal-sokkal könnyebb és jobb lehetőségeink vannak, és jobb termékek vannak, hogyha felhőben vannak az adataink, hogy azokat megvédjük, minthogy a Földön.

Ezzel együtt a cégek háromnegyede említett legalább hat kihívást vagy problémát, nem kettőt-hármat, hanem hatot, amit neki úgy érzi, hogy meg kell oldani, és ebből a második helyen volt a biztonság.

Aha. Tehát valószínűleg ők azt gondolják, hogy ott nehezen megvédeni az adataikat. Ezért mondják ezt?

Vagy lehet, hogy nem tudják, hogy hogy kel.

A saját infrastruktúráját meg esetleg tudták.

Erre akartam kilyukadni, de a saját infrastruktúráján is sokszor csak azt hiszik, hogy tudják, hogy hogy kell megoldani, vagy régebbi megoldások vannak, tehát az időfüggvény miatt, és azokat már esetleg kiismerték, és a felhőtechnológiát meg még nem ismerik eléggé. Na ez egy nagyon nagy probléma, és ez egy valós probléma. Ez az egyik. A másik kérdésed az olyan kacifántos volt, hogy átadom Andrásnak a szót először. Megpróbálom kihámozni, hogy mit szeretnél ebből megtudni, milyen improvizáció.

Három-három dolgot. Az egyik pont a felhőtechnológiánál, ugye önmagában, amikor beduplikáljuk ezt az infrastruktúrát, hogy van egy a felhőben, meg van egy a.

Tehát van egy hibrid infrastruktúra.

Így van.

Tehát ez volt az egyik kérdésem. A másik kérdésem, hogy hogy tudjátok felkészíteni pont azokra a kihívásokra, ami a felhővel kapcsolatos, hogy tudjátok meggyőzni őket, hogy a felhő irányába induljanak el. Tehát ez volt az első gombóca ennek a kacifántos kérdésnek, ami kifejezetten a felhőre vonatkozik.

Itt azért nem duplikációról van szó, hogy lendületrendszert használunk, ugye, mert az infrastruktúránk egy része az felhőben van, másik része a földön van, de általában ez nem duplikáció. Persze Business Continuity, vagy Disaster Recovery miatt ugye lehet ez duplikáció természetesen, de az ugye egy másik eset.

Szándékosan fogalmazom.

Egy szóval válaszolnék neked, edukáció, edukáció. Szerintem ez a legfontosabb, és ez viszont egy nagyon-nagyon hosszú folyamat. Tehát ez megtanítani annak idején tűzfalakat vásárolni a cégeket, volt rá húsz évünk, és most nincs húsz évünk, hogy megtanulják a cloudot. Sokkal gyorsabban kéne megtanulniuk használni ezeket a technológiákat.

Viszont nincsen jól egy blog, vagy egy podcast.

Viszont nincs erőforrásuk a cégeknek erre.

Edukáció az egyértelműen kulcs. Azt látjuk, hogyha a cégeket megnézzük méret szerinti megoszlásban, hogy melyik vállalati szegmens hogyan reagál az elmúlt, hát most már tíz éve, már nem is reakció, hogyan fogadja el a fejlődő technológiákat.

A nagyvállalatoknál most már szerintem átléptük a kritikus pontot, ott már az, hogy valami felhős legyen, az attól való félelem az tulajdonképpen nem létezik nagyvállalati szegmensben, de hát ott azért van nagyvállalati IT, ott vannak irányelvek, policyk, van tudás, van embermennyiség, még ha nem is elegendő bármelyik része, és nincs elég pénz, nincs elég ember, de van elköteleződés, és értik az ebből származó üzleti előnyöt, akár az üzleti előnyt, akár az üzletfolytonosságot, ami szerintem a legfontosabb mozgatórugó a biztonság kapcsán. És egy cégvezető is érti, hogy miért kell. Üzletfolytonosságot kapok azért cserébe, hogy a biztonságba befektetek, és ezt egy vállalati vezető érti. Minél nagyobb egy cég, annál jobban érti.

Ez a része én szerintem már nagyvállalati szegmens, az halad. Olyannyira, hogy ott már nem is az van, hogy on-prem vagy felhő, vagy on-premis felhő, hanem az, hogy a felhőnél a multicloud irányba mennek. Tehát a legnagyobbaknál már az a tendencia, hogy nem is mondják azt, hogy én most csak, ha a legnagyobbakra nézem, Amazon Google vagy Microsoft felülre teszem a voksomat, hanem nagyon tudatosan mennek abba az irányba, hogy több felhőstratégiát választok. Valamit Amazonon csinálok, valamit Microsofton, valamit Google-ben, rendkívül tudatosan, ami megint egy külön izgalmat hoz, hogy hogyan tudok egy ilyen több felelős infrastruktúrát egyébként üzemeltetni és megvédeni, de az megint egy része a beszélgetésnek, egy másik része lenne.

És ahogy megyünk a kisebb szervezetek felé, ott van még a mai napig is hatalmas jelentősége az edukációnak, az evangelizációnak, hogy felhívjuk a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy az üzletfolytonossághoz hozzá tud tenni a vállalati biztonság. Mert egy kis vállalat, ahol van egy ügyvezető tulajdonos nagyon sok esetben, az nagyon érti azt a tevékenységet, amire az ő cégét megalapította. Vannak 10-en, 20-an, 30-an, 50-en, 100-an már, de az IT még sok esetben még mindig ilyen kis mumus, muszáj, hogy legyen, valahogy meg kell oldani, persze legyen vírusirtó, meg tűzfalunk, mert azt már értik.

Igen.

De az, hogy magasabb szinten jönnek ma már a támadások, mint anno a 90-es években, vagy a 2000-es években elején voltak, az még nincs meg, és ezt folytatni kell. És itt jönnek a partnerek, a szakértőknek a hatalmas jelentősége, a podcastoknak, az ismeretterjesztésnek a súlya, hogy minél több, akár kisvállalati vezető is elfogadja a biztonságba való invesztálásnak.

Szerintem itt van egyébként egy trade off is, mert a nagy meg a kisvállalatnak ugye alapvető különbsége, hogy a nagyvállalatnak óriási értékei vannak, mind ügyfélszámban, mind bevételben, mind know-how-ban, amit meg kell védenie, és adott esetben egy piaci, meglévő nagy piaci részesedést is meg kell védenie. A kisvállalatnak meg igazából kevesebb értéke van szám szerint, hiszen ő kicsi, viszont neki meg a legfőbb értéke, hogy rugalmas. Most az a kérdés, hogy mennyire tudsz rugalmas lenni mondjuk felhő nélkül, és mennyire tudsz rugalmas lenni felhővel. Tehát szerintem, kiegészítve azt, amit mondtál. Lehet, hogy a kisvállalatnál nem az üzletmenet folytonossága lesz a legfőbb érv mondjuk egy felelős szolgáltatás mellett, hanem az a rengeteg sablon folyamati minta, az a rengeteg extra funkció, az a sok-sok plugin és egyéb integráció, ami egy felhő környezetben magától értetődő, de ő a saját számítástechnikai eszközparkján soha nem tudná azt kifejleszteni, sem embere, sem pénze nincs rá.

Tehát ilyen szempontból, hogyha rácsatlakozik egy felhő alapú szolgáltatás ügyfélkörére, és azokra a funkciókra, az óriási előrelépés tud neki lenni, miközben lehet, hogy az üzletmenet folytonosságát annyira nem befolyásolja, mint amennyire mondjuk egy nagyvállalatnál.

Mesélnék nektek egy sztorit, jó, hogy mekkora a probléma a magyar piacon. Egy pár hónappal ezelőtt megkeresett Linkedinen egy ismerős, hogy Szia István, XY cégnél dolgozom, nem ott, ahol megismerkedtünk, nem ott, ahol dolgoztunk együtt. Ez egy több milliárdos magyarországi vállalkozás, annyit még elmondhatok, hogy pénzügyi területen dolgozik, és nem tudom, hogy mekkora az IT csapat, de tudom, hogy körülbelül mekkora méretű a cég, tehát itt minimum több száz fős cégről beszélünk, jó? Ezt írja a rendszergazda. Szeretnék veled beszélni, mert szeretnék IT stratégiát kialakítani, de annyi mindent írnak az interneten, ez volt nekem az egyik furcsa mondat, hogy annyi mindent írnak az interneten, hogy milyen irányba menjünk, javasolj valamit.

Tehát, hogy még a stratégia kialakítással is probléma van.

Jó, tehát hogy használjuk azt, amit nem használunk.

A probléma, amit nem csinálunk gyakran, tehát hogyha nem szoktunk IT stratégiát csinálni, akkor nem fog menni elsőre nyilván, de ez a jó megoldás.

Lehet, hogy jól fogalmazott a rendszergazda, mert ugye most nem egy IT vezetővel leveleztem, de akkor is ez jelzi a problémának a súlyát.

Egyfelől azt mindenképp jelzi, hogy ott a rendszergazdára bízták az IT stratégiát, ami nyilván badarság.

Nem biztos, hogy rábízták, csak lehet, hogy ő is benne maradt.

Szerintem ez a jobbik eset, mert ő legalább felismerte a szükségét annak, hogy egy külső szakértőt be kell vonni. Lehet, hogy nem ez a legprofesszionálisabb módja a bevonásnak, de legalább rájött, hogy ő ezt nem fogja tudni jól megcsinálni egyedül. De ez egy nagyon jó példa. Zolinak a mindkét szemed mögött egy-egy gondolatot látok most.

Ez egyébként így van.

Az egyik, hogy a.

Jó, hogy két szeme van, mi?

Ne legyek szemtelen, ugye?

Nem tudom. Lehetsz. Lehetsz, mert ez jó téma volt. Az egyik az, hogy a rendszergazdának merül föl.

Nem biztos, hogy neki merült föl.

Várjál, várjál, várjál!

A sztoriban egy nagyon fontos van, hogy a rendszergazda megkérdezett téged. Ami azt jelenti, hogy őt már elkezdte az üzlet kérdezni. Tehát neki valamiféle stratégiát kellett csinálni. Az elmúlt két évadban folyamatosan arról beszéltünk, hogy az üzlet és az IT hogy érti meg egymást, és hogy az IT nem érti az üzletet. Ezt szerettem volna az egyik szememben lévő gondolattal valahogy kifejezni. A másik pedig pont azon gondolkoztam, hogy két különböző típusú konferenciára járunk. Az egyik konferencián az IT-sok ülnek ott. Jellemzően ezen technológiáról beszélünk. Most is lesz egy ilyen, ahova megyünk. A technológiai kérdésekre technológiai válaszokkal szoktunk megfelelni. Ugye itt akkor, amikor felhőről beszélünk, akkor is egy ilyen technológiai kérdésre, technológiai választ adunk meg.

Néha a szabályozási válasszal is szoktunk.

A compliance részt is fontosnak tartjuk, és ezt ki is emeljük. De ugyanakkor ültem ott olyan üzleti döntéshozók által kezdeményezett konferencián, ahol IT is akart válaszolni üzleti kérdésekre. És azt kettő dolog van. Az egyik, hogy öt perc múlva fölálltak ezek az emberek, és kimentek a teremből. A másik, hogy én megkaptam ugyanezt írásban, föltettem egy kérdést Linkedinen, és egészen egzakt módon leírta, hogy elolvastam, és azért tartom unalmasnak, mert nem tudom beilleszteni a board meetingünkbe. Tehát egy büdzsé tervezésnél igenis nekünk van felelősségünk, tehát hogyha most én az IT-sokról beszélek, oktatás, gazdasági informatika. Nekem nem csak az üzleti vezetőket kell egy picit evangelizálnom az IT irányába.

Hogy mit jelentenek azok a három-négy betűs, öt betűs szavak, amiket használ egy IT is, és triviálisnak tekinti az A konferencián, mert nem érti, hogy milyen súlya van pénzügyileg. Tehát akkor, amikor én azt mondom, hogy felhő, és a felhő irányába menjen el, akkor valóban tudja-e, hogy mit jelent az, hogy adatnövekedés szempontjából mennyit fog ez jelenteni neki a jövő hónapban számlázásban. De ezt nem tudja az IT sem megmondani. Mint ahogy azt sem fogja tudni megmondani.

Rosszabb esetre rosszul tudja az IT-s megmondani.

Vagy rosszul.

Ugye? Tehát, hogy van.

Van, hogy fölé sajnos, és emiatt nem akarnak cloudba menni, tehát hogy van mind a két oldal.

Van az a gazdasági igazgató, aki azt mondja, hogy én év elején tudjam, hogy milyen támadások várhatók, és készítsem fel a céget arra, hogy. Most ebben mit gondoltok, hogy mit kéne mondanom annak a gazdasági igazgatónak. Ha öt percenként változik, visszaadom András, parancsolj, segíts, segíts elmondani a hallgatóknak.

Pont egy pár héttel ezelőtt beszéltem egy volt kollégámmal, IT szektorban dolgoztunk együtt sokáig, és ő kilépett, és most egy gyárnak a tulajdonosa, vezetője, egy ilyen kisebb magyarországi gyár. És rögtön belépett a tulajdonos szemlélet, a gazdasági szemlélet. És akkor beszélgettünk a biztonságról, akkor azt mondta nekem, hogy ő megpróbálta megnézni, kiszámolni azt, hogy mennyi pénzt érdemes vállalati biztonságra költenie. Készített erre egy Excel-táblázatot, ahogy azt ilyenkor illik, mint tulajdonos-ügyvezető, IT háttértudással, és két dologra két dolgot számolt ki. Az egyik az az, hogy annak a bekövetkezése, hogy egy olyan támadás érje az ő cégét, ami teljes vállalati megálláshoz vezet, zsarolóvírus erre a legjobb példa, annak a valószínűségét ő öt százalékra tette, körbenézett a piacon, hogy mi történik.

Megnézte azt, másik oldalon, megnézte azt is, hogy ha ez megtörténik, mekkora lesz az üzleti kár. Ő azt számolta, hogy ez 200 millió forint. És arra jött rá, hogy nagyon, viszonylag kis valószínűséggel viszont óriási kár tud következni. És akkor levonta azt a következtetést, hogy akkor mennyit érdemes rátenni, érdemes-e rátenni informatikai biztonság növelésére a saját költségvetésében. Király atya, hogy igen, körülbelül 20-30 millió forintot érdemes most rátenni, mert ezzel jelentősen tudja csökkenteni a kockázatát annak.

Kockázatot?

Mert az, hogyha az esemény bekövetkezik, valószínűleg bekövetkezik, de annak a súlyossága, meg kiterjedtsége csökken azáltal, hogy csak egy-két gépem esik áldozatul, nem pedig mind a 120, és tovább tud menni a gyártásom, és innentől kezdve a káreseménye viszont mértéke jelentősen csökken. Tehát pont minap találkoztam ezzel az esettel, hogy egy magyar cég vezetője kiszámolta azt, hogy megéri-e IT-ba fektetni, biztonságba fektetni, és igen, egyszer megjegyzem, azért, mert ezzel tudja csökkenteni a várható gazdasági kárnak a mértékét.

Nagyon érdekes.

És ennek a kiszámolása egyébként, csak válaszol a kérdésre, hogy na, ennek a tudatossága, hogy ma ezt vállalatvezetők széles körben elkezdenek ezen gondolkodni, hogy akkor mekkora kár érhet engem, hogyha bekövetkezik bármilyen szintű biztonsági katasztrófa. Ez egy izgalmas feladat.

De ezt azért mások is kiszámolják szerencsére, csak ez még nem elterjedt. Tehát, hogy azért én már 8-10 évvel ezelőtt dolgoztam olyan helyen külsősként, hogy azt mondták, hogy mit tudom én, tíz percen belül föl kell venni a telefont, vagy öt percen belül meg kell nyitni a ticketet. Most nem a számok a fontosak, hanem nagyon gyorsan kell reagálni, és megkérdeztük, hogy miért, meg ugye nagyon csúnya kötbérezés volt a szerződésünkben, mint külső szolgáltató, és azt mondta, hogy mert ők kiszámolták, szintén gyár, élelmiszeripar, hogy egymillió euró percenként a veszteség, percenként. Ezt 7-8 évvel ezelőtt kiszámolták ilyen szépen, és azt mondta, hogy ezért ilyen szigorú a szerződésünk, aláírod, vagy nem írod alá.

És akkor mondtam, hogy oké, de akkor csináljunk cloudot, használjunk cloudot, mert olyan rendelkezésre állást kell biztosítani, amit valójában csak ott tudunk megcsinálni, mert a gyár az akkor még csak félig volt kész, tehát folyamatosan bővítették, és a pénz az inkább a cashlow szempontjából, hogyha nézzük, a gyár bővítésére kellett, és inkább havidíjas irányba mentek a light-i szolgáltatások terén, viszont szembeállítottak minket egy ilyen egymilliós, ugye 0-24 a kamion bármikor beparkol, beönti a kukoricát, búzát, és abból lesz 10 fajta termék. Ott nincs megállás, ott nincs olyan, hogy cloudba tettük a sorompóvezérlőt, és annyira féltek tőle, hogy a sorompó nem fog fölnyílni, hogyha a cloudban valami probléma van, ezért volt egy offline egység is hozzá, hogy őket is megnyugtassuk, meg mi is megnyugodjunk, de a beléptetést azt elvégeztük a földön, de a logolást már a cloudban, de hogyha nem elérhető, akkor majd később felküldi.

De hogy már akkor is kiszámolták.

Tehát, hogy szerencsére ez nem annyira ritka, de nem is elég gyakori ez a probléma.

Én inkább ritkának érzem, de lehet, hogy szubjektív.

Nagyon nehéz ezt a számolást jól szemléltetni. Tehát én azt látom, mint gyakorló tanácsadó és/vagy ültem én gyakorlatilag vezérigazgató-helyettesként is IT sapkában, amikor tartozott hozzám büdzsé tervezés, és olyan társosztályok szólnak bele ebbe a büdzsé tervezésbe, akik nem feltétlenül érzékelik a súlyát. Tehát, hogy most nem akarok. Van három kedvencem, ebből egy az feltétlenül nehéz, de hogy ugye akkor, amikor egy folyamatosságot mutatok, akkor a kiberbiztonsághoz tartozó költségnövekedés az nehezen indokolható. És azt a legnehezebb megmutatni, hogy egy adott soron 600 millió miért jelenik meg egy egyszeri beruházásban, és utána hogyan fogom tudni azt lejjebb csökkenteni, miközben folyamatosan költenem kell mindig mindenre.

Tehát, hogy nyilván vannak periódusok. És bocsássatok meg, még egy gondolat, hogy ebben például egy tök jó számolási alap. Ezt most nem akarom kifejteni, hogy mikor, meg hol, meg milyen kutatásból jött ez össze, de hogy gyakorlatilag az adózott árbevételhez képest az egy százalék alatti IT költség, az a lemaradás. Az egy és a két százalék közötti az a stagnálás, és a 2 százalék fölötti, és ezt értsük jól, ezt a 2 százalék fölött ez nem egy ilyen sarokkő, hogy most én ezt leütöm, és akkor két százalék fölött mindent is, hanem két százalék fölött jelenik meg az a lehetőség, amikor tudok különböző új fejlesztéseket, ez alatt értem a CRM-hez tartozó fejlesztéseimet, az üzletvitelhez tartozó fejlesztéseimet, a kiberbiztonsághoz történő fejlesztéseimet bizonyos helyzetekben tesztelni, és megnézni, hogy jobban tudok-e vele működni, kevesebb emberrel tudok-e működni, és ezt most értem az AI-hoz tartozó fejlesztésekre is?

Őszintén szólva ez az egyik legérdekesebb téma, amiről én szeretek beszélgetni, de a hallgatók azért indították el ezt a podcastot, hogy halljunk a felhő biztonságának a technikai részéről is.

Én tudnék egy jó szöveget tenni a két téma között.

Tedd meg, de előtte hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy már egyszer számoltunk a mai adásban, csak lehet, hogy nem volt ennyire egyértelmű, de hogy elhangzott, hogy a világon 3,5 millió IT szakember, IT biztonsági, bocsánat, szakember hiányzik. Egyébként egy másik szám, hogy Magyarországon is körülbelül 20 ezer informatikus hiányzik a legfrissebb számítások szerint a rendszerből, a munkaéletből. És hát látjuk azt is, vagy beszéltünk erről is, hogy a különböző sapkában dolgozó IT-s kollégák a rendszergazdától az IT vezetőig mennyire nehezen tudnak megfelelni ilyen idő és munkanyomás alatt a hiányzó szakemberek munkáját is maguk végezve a magas minőségű munkavégzés követelményének. Na most hogyan tud segíteni ebben az MI?

Nekem ez volt a következő gondolatom, de lehet, hogy a te átkötésed is hasonló.

Pont ugyanez lett volna. Pont ugyanez lett volna, tehát hogy a problémát látjuk, érzékeljük, nincs elég ember, aki a támadások volumene elképesztő mértékben növekszik, és a cégeknél pedig a költségvetés pedig ez a biztosan nem nő vele arányosan. És akkor itt jön képbe, hogy hogyan lehetne akár a mesterséges intelligenciát vállalaton belül használni arra, hogy jobban tudjak védekezni, hogy gyorsabban tudjak észlelni, reagálni, megérteni, hogy mi történik a vállalatom biztonsági területein. A példa, amit mondjuk kiemelnék, a chatalapú kommunikáció, ezek a természetes nyelvi modellek, ezek elég népszerűek, a Chatgpt, szerintem mindenki ismeri, használta, kipróbálta már legalábbis, és szereti, nem szereti használni.

És van egy olyan, még egy belső kihívás is az emberre való ellátottságban, hogy nagyon sok szakértő hiányzik. Vannak juniorok, akik éppen csak belépnek, de ők még nincsenek ott azon a szinten, ahonnan egy szenior ott van, még nem tudja annyira komplexen átlátni adott esetben a támadás, a részlet, hogy épült föl, mint épült föl, lát logokat, de abból, hogy ténylegesen mire lejön neki, hogy akkor itt ténylegesen hogy történt, mi történt, mit kéne ellenőriznem, ez nálam még nincs meg kellő összetettségben. Viszont, ha lenne egy nyelvi modell, ahol természetes, és ott vannak, ez az egyik. A másik az, hogy ott vannak természetesen adott esetben, ha vannak informatikai biztonsági rendszerek, és bízunk benne, hogy valami van, legalább a vírusirtó, a tűzfal, egy kétfaktoros autentikációnak jaj, de örülnénk.

Tehát hogyha vannak is ilyen alkalmazások, aminek vannak képernyői felületei, amiket tudni kell használni. És akkor erre a szűk mezsgyére, erre a problématerületre tud a mesterséges intelligenciának ez a természetes nyelvi modellje egyfajta segítséget adni a cégek számára, hogy természetes, ahogy a Chatgpt-ben megszoktuk, egy prompt-on keresztül lehet kérdezni az informatikai biztonsági rendszertől, hogy hogy történt a támadás. Mi volt a módszertana? Milyen kimenetei vannak? Hol tartunk most, milyen gépek voltak érintettek. És ezekre a természetes szövegű kérdésekre, amit könnyen föl tudunk tenni, kapunk egy természetes szövegű választ. Ezáltal ugye mit tudunk elérni? A reakcióidő jelentősen le tud csökkenni, hiszen nem az van, hogy be kell mennem a biztonsági, IT biztonsági rendszerekbe, ott képernyőkön keresztül megnézni azt, hogy mi hogy volt, és abból fejből összerakni, hogy tényleg mi történt, hanem a meglévő adatokat felhasználva, a nyelvi modell ad nekem egy választ, ami valószínűleg valamelyest pontos, ugyanakkor elképesztően sokkal gyorsabb.

Ez a Coopilot for Kibersecurity vonal, ez hogy tud ebbe kapcsolódni?

Hát a Microsoft megoldás rendszerében mi hoztuk az első olyan mesterséges intelligencia alkalmazást a Securityban, ami a nyelvi modellekre épül. Itt vettük a Chatgpt-nek a modelljét, ami aztán bekerül a Microsoft felhőszolgáltatásába, hogy lesz belőle Copylo-t, ami több megoldásterületen is tud segíteni, és a biztonsági megoldásainkat tudja kiegészíteni a Copyright for Security, ami kifejezetten az IT biztonság vállalaton belül lévő információs tudására épít, abból tanul, és abból tudja kiszolgálni a biztonsági szervezetet.

Hát akkor ez egy olyan Chatgpt, ami nem az internetből tanul, hanem az én vállalati adataimból, meg a vállalati blogjaimból tud tanulni, de ugyanúgy tudok tőle kérdezni, mint mondjuk a Chatgpt-től tudok kérdezni, tehát ezáltal végül is generatív MI áll mögötte a nyelvi oldalon. És ki az, aki beszélget egy ilyen Copyrot for Security-vel? Ki a dedikált végfelhasználója egy ilyen alkalmazásnak?

Továbbra is a biztonsági szakértők, akiknek a munkáját tudjuk azzal segíteni, hogy mielőtt még elmélyül a szakrendszereknek a mélységeiben, előtte még egy képet tudunk adni gyorsan arról, hogy mi történt, hogy történt, milyen irányban érdemes esetleg a nyomozási munkáját továbbvinnie.

És ezt egyfajta riasztás nyomán teszi meg a biztonsági szakember, tehát hogy van valami impulzus, hogy villog a piros lámpa.

A szakrendszereknek üzennie kell, hogy baj van. Persze az is lehet egy prompt, hogy leül a reggel a gép elé, és azt mondja, hogy mi történt tegnap.

Volt-e már probléma?

Volt-e probléma?

Hát a 72 percet fejben tartva ez késő lesz, de igen.

Késő, de lehet innen is kezdeni, de egyébként a szakrendszerek azért tudnak bőségesen.

Meglévő IT security rendszereknek alertelnie kell, és akkor előveszed ezt a promptot, előveszed ezt a chatablakot, ez egy böngésző alapú megoldás, és akkor azt mondod, hogy Úristen, segítsél, mi történt.

Jó, tehát most én nagyon egyszerűen lefordítva. Itt, ami nagyon fontos szerintem, hogy nagyobb IT rendszerekben óránként több gigabájt, vagy van, ahol percenként több gigabájt log keletkezik bizonyos különböző rendszerekben. Tehát van, ahol az Endpoint Protectiont is bevonják, a hitelesítéseket, stb. Tehát, hogy elképesztő mennyiségű, és ugye a mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban, tulajdonképpen a másodperc töredéke alatt, vagy másodpercen belül meg fogja tudni keresni, fel fogja ismerni a mintákat, nem kell nekem scrollolni mondjuk ilyen több millió soros táblákat a logokban keresgetni, szűrni, mindenféle lekérdezőnyelvvel turkálni benne, hanem akkor megkérem őt, hogy ezt nagyon gyorsan végezze el, és ezt egyszerű természetes szövegként egy-két mondatban.

Azért itt szerintem fontos a jó prompt szintén, tehát hogy azért ne azt tegyük föl neki, hogy milyen időjárás lesz ma nyilvánvalóan, de ahogy a promptolásról a múltkor is beszéltünk, meg kopájlról is beszéltünk, ez egy picit másfajta kupáj lett, tehát ez elő van promtolva, elő van készítve, meg van tanítva, ez a nyelvi modell egy kicsit át van alakítva, tehát nem a szokásos Chatgpt nyelvi modellt kapjuk, hanem a Microsoft átalakította, és direkt arra készítette fel, hogy szekuláris incidensekre tudjon nagyon gyorsan, hatékonyan válaszolni, segíteni, megkeresni a problémát. Úgyhogy ez így működik, és IT biztonsági szakembereknek kell használni, tehát nem a takarítónő fogja használni, ebben biztosak lehetünk.

Neki nem fog tudni jó választ adni, illetve a had is nem fogja érteni.

Na jó, hát a hagyományainkhoz híven itt a sűrű szakmázást most egy picit megállítanám egy rövid időre, és váltanék a személyes vonalra.

Minden adásunkban van egy személyes szám.

Teljesen.

Közös, ami egyáltalán nem az adásba illő, és nem biztos, hogy tudjuk, hogy szakmailag vagy nem szakmailag mit fog föltenni Laci.

A lényeg, hogy mint ember is megismerjük egymást, hát csak mint szakember. Hát vastagon itt az iskola, úgyhogy ide kapcsolódna a kérdésem, hogy mi volt a kedvenc tantárgyatok, és miért kikezdtek? Én kezdek.

Aha.

Hát attól függ, hogy általános iskola vagy gimnázium, nekem gimnáziumban lett az informatika, de előtte amúgy a történelem volt, és történelem szakra készültem, de aztán csak földrajzra vettek fel, szóval azt is szeretem, és utána végeztem az informatikát. Tehát végül is ez a három volt, akkor így tudom mondani.

És miért szeretted a Törit akkor?

Hát mert apukám is történész, meg a nővérem is, tehát az ilyen családilag rám ragadt. A földrajz meg egy ilyen menekülőút volt, hogy Töri Föci tanár leszek, a Föci nem is olyan rossz, közel áll a Törihez, vagy közel tud állni a Terihez. Úgyhogy az informatika meg így közben, ahogy megismerkedtem az informatikával a gimnáziumban, akkor azt mondtam, hogy hú, hát ez egy nagyon új dolog, ez egy nagyon szuper dolog, UTP kábel, meg csillaghálózat, meg egyéb hub-ok voltak még, switchek, nem is annyira, meg ilyesmi, és akkor ez egy nagyon megtetszett, hogy ez valami nagyon új dolog. Úgyhogy ez a három.

Tehát nem egy volt, hanem igazándiból három, és így cikk-cakkoztam mind a három között, és mind a háromból végeztem valamit.

Köszi.

Kicsit olyan anakronisztikusnak tűnik az ellentét, hogy kedvenc iskolai tantárgy, de ha egyet kell, akkor nekem az informatika szakkör a gimnáziumban.

Tehát a hagyományos informatika óra az nem, de a szakkör önmagában, és akkor fönt a harmadik emeleten, egy külön kis zugban, egy zseniális pedagógussal és a közösséggel, ami ott kialakult, akkoriban még főleg fiúk, azért az nekem nagyon-nagyon meghatározó élményem lett, még ha nem is végeztem aztán informatikát később, de valószínűleg az, hogy miért ebben az élményben mentem tovább, valószínűleg nagyon-nagyon sokat hozzátett.

Igen, ez úgy adja magát.

Nehéz azt mondani, hogy iskola. Volt egy, már nem emlékszem, hogy melyik munkahely, merthogy édesapám és édesanyámhoz kötődő olyan helyéről beszélünk, ahol Commodore 64-ek megjelentek. És arra emlékszem, hogy a Veszprém megyei földhivatal, és ott volt egy olyan ember, aki elkezdett programozni basicben, és a gyerekeket, merthogy akkor még be lehetett menni úgy a munkahelyre, hogy nem volt ilyen külön gyerekmegőrző rész, lezavarták oda, és ez az ember, ez így csinált magának egy ilyen szakkört, és bennünket tanított programozni, és az ominózus, a H-betű a csillagok között síelős, első Basic programot tanította meg nekünk, és innen jött az informatika szeretete. Amúgy történelem.

Történelem szintén. Nem tudom, én mondtam már, hogy középiskolában latint tanultam?

Te Tizenhót már hallottad.

Igen, igen.

Több tárgyat is szerettem. Egyébként nagyon nehéz volt középiskolában faktot választanom, mert a matekot és a magyart akkoriban teljesen egy szinten szerettem, meg érdekelt, de hogyha így valamilyen szívügyem tantárgy, az alattam volt, mert az annyira egyedi volt, a tanárnő is ilyen kisebb csoport volt, nem volt az egész osztály, heten tanultuk, és annyira unikális volt, hogy lehetett egyszerre tanulni nyelvet is, de nem beszélik, tehát, hogy az olyan kicsit titkosabb, lehetett kultúrát is, azért abban történelem is volt, hogy akkor az ott miért. Szóval, hogy az ilyen nagyon színes volt, nekem nagyon tetszett. Használni tulajdonképpen azóta se nagyon használom, de lehet, hogy nem is ez volt a célja.

Most visszaemlékeztem, hogy hol hagytuk abba legutóbb, tehát nem most a három perccel ezelőtt, hanem hogy amikor István te itt voltál legutóbb, akkor hol hagytuk abba a végén, és hogy ott hagytuk abba, hogy gyakorlatilag abszolút ilyen pool piac van, tehát olyan gyorsan terjed az MI eszközök felhasználása, hogy korlátozni kell időnként a hozzáférést, meg a kapacitást. És változott-e ez azóta, hogy erről beszélgettünk az elmúlt fél évben, most már jobb-e a kapacitásteremtés, illetve, hogy itt Magyarországon ezt elég sokszor megkérdezzük a vendégektől, hogy Magyarországon, és mondjuk a régióban vagy Európában összehasonlítva le vagyunk-e ebben maradva. Még egy pici hátteret, hogy nyáron voltam egy szuper meetupon, amiért ezúton is hálás vagyok az Attrecto, a Sparkinstitut és a PVC hármasnak, és ezután posztoltam is az egyik slide-ot, amit ott láttam, az állt rajta, hogy a generatív MI-t legalább heti szinten használók aránya nálunk 9 százalék, és ez viszonylag friss, mondjuk három hónappal ezelőtti adat, globálisan viszont 28 százalék.

Tehát háromszor ennyi gyakorlatilag. Van erre statisztika a Microsoftnál, hogy különböző országokban milyen a Chatgpt terjedés, vagy akár a Copilotnak a használata, és hogy mitől függ ez, hogy mondjuk azt is néztem, hogy sok-sok plugin elérhető Microsoft környezeten kívüli megoldásokhoz is, tehát nem csak a saját házatok táján integráltok, hogy ettől is mondjuk azt gondolnám, hogy gyorsabban terjed egy ilyen megoldás. Most ez több kérdés volt, de hogy maradjunk először annál, hogy magyar és külföldi lemaradásra mi a tapasztalatotok, számadataitok.

Kapacitásra válaszolok, mert azt kifelejtetted.

Kellett regisztrálni.

Kellett regisztrálni egy időben a Microsoftnál, hogyha GPT-t vagy Openai-t szerettünk volna használni az Úrban. Amúgy most is kell megregisztrálni, de 24 órán belül jóváhagyják, tehát szerintem ez már inkább valami más oka van. Ezt lehet, hogy az Andris tudja, lehet, hogy nem. Tehát, hogy én, mint végfelhasználó, ennek az okát nem tudom, de jelen pillanatban kiszolgáljuk az ügyfeleket, tehát regisztrális 24 óra múlva be van kapcsolva a szolgáltatás, vagy kevesebb, mint 24 óra múlva. És például egy ilyen végterméknél, mint a Copyle-t vagy az M365 Copyle-t, amiről beszéltünk, ott meg nincs kapacitáshiány. Tehát ugye ezek kész termékek, azok egy becsomagolt szolgáltatások, azok már ugye legtöbb a végfelhasználónak készült megoldások, ott egyszerűen be lehet már kattintani mind a Copyright-ot fölszállítottuk, ugye április elején.

Igen.

Április elsején.

Jó, de hát április elsején indult.

Április elsején indult. Tehát itt nincs ilyen. Tehát én is gyorsan konfoltam magamnak a tegnap, meg tegnapelőtt egyet, nincs ilyen, tehát azonnal rendelkezésre áll, otthon lehet használni. Úgyhogy a kapacitás az szerintem úgymond megoldódott jelen pillanatban. Magyarországi számokat nem tudok, tudom, hogy a számokat szereted, és köszönöm, hogy megosztottad velünk, mert én a 9 százalékot azt nem hallottam. A környezetemben sokan használnak Chatgpt-t, általában ingyeneset, vagy a Bingbe beépülő mesterséges intelligenciát.

Mind a kettő jó, viszont azt látom, hogy nem jól használják, ezért ilyen felemás visszajelzések jönnek, hogy ez most igazándiból néha használom, de nem olyan nagy segítség.

Ezt fél éve is mondtad.

Igen, igen, de ez még mindig, ez még mindig.

Hülyeséget kérdeztem, hülye választ kaptam, rossz a rendszer.

Igen, valami ilyesmi volt.

Erre vonatkozó publikus számokat nem oszthatok meg, hogy a Copyrot-nak milyen a használati aránya, különféle országokban ez nem publikus a részünkről. A tendenciák azért érezhetőek, és azt azért tudom érzékeltetni. Még azért Magyarországon is látjuk azt, hogy indul és terjed, és vállalati körben is a Copylot-ok, projektek már szépen elindultak. Arról is érdemes egy kicsit beszélgetni, hogy hogy hogy indul el egyébként egy Copyright projekt egy nagyvállalatnál, de azért még összességében azért Nyugat-európa azért előttünk jár, használati arányát tekintve.

És a régió, arról oszthatsz meg valamit, hogy a régióban mondjuk mi hogyan állunk a környező országokhoz képest?

Tehát, hogy csak arányokat, arról szabad beszélned? Tehát mondjuk egy Romániához képest, Lengyelország, Csehország képes.

Valamelyest Lengyelország és Csehország előttünk jár. Romániában körülbelül egy szinten vagyunk, tehát a régión belül is egyébként vannak érzékelhető különbségek. A cseh piacnak a lengyel piaca amúgy is historikusan és több évtizedre visszamenőleg is mindig fejlettebb volt informatikában, lényegesen közel állnak a német kultúrához, német gazdasági mentalitáshoz, ebből adódik egyébként számos területen, hogy az IT-ban lényegesen előrébb járnak nálunk, használatban is, és egyébként a Copyrodban is.

Mit láttok, hogy ezek a megoldások, amikor a Wordnél és az Excelnél többet szeretnének használni, mint ügyviteli rendszer.

Ugye erre vannak megoldások. Ezeket segíti a Copyle-ot, vagy nem segíti, vagy beépül, vagy nem, tehát hogy segítsetek egy picit körbejárni, hogy hogy lehet egy lépést megtenni? Hogy indul el a projekt?

Hogy lehet egy vállalatvezető számára kvázi egy picit segítséget adni abban, hogy hogyan kezdje el ezt a digitális világban ezeket a lépéseket?

Hát ez a legnehezebb, mert a tanácsadók sem tudják sokszor, hogy például Copyload-ból rengeteg féle van.

Ühüm.

Tehát ugye van egy, majd Andris kijavít.

Van egy központi név, egy brand, nem is tudom, hogy hívjam, egy termék, amit ugye kopilotnak hívunk, de ugye van M365 Copyloat, Copyloat for Security, Copyloat for Dynamics, Copyloat for nem tudom micsoda, biztos miért. Szerintem igenis tudok az összesről, pedig ezeket állandóan olvasgatom, nézegetem. És akkor mikor melyiket választom, mikor melyiket használjam, mit hogyan tudok használni, melyik mennyibe kerül, melyik mire való, ez a legnehezebb, hogy elég sok termék elindult a piacon egyszerre a Microsoft részéről is, és itt szintén az edukáció. Viszont azt látom, hogy Harpe oldalon is, hogy például minket most, vagy engem most, mint tanácsadó, nem a partnerek, tehát nem az IT cégek keresnek meg Kupa-iratot, hanem közvetlenül a végfelhasználók.

Tehát olyan szintű lemaradásban vannak a magyarországi informatikai cégek egy része, hogy ők ezt még nem akarják használni, nem tudják használni, és a végfelhasználó, az ő ügyfelük megkerüli őket, és közvetlenül érdeklődik. És ez szerintem egy nagyon érdekes tendencia. Tehát, hogy ezt a százalékos arányt, ezt följebb lehetne küzdeni, mert a piacon van rá érdeklődés, de még a köztes szolgáltatói piac, akik eladják és bevezeti, a magyarországi IT cégek egy része erre még egyáltalán nincsen felkészülve.

Lehet, hogy van egy ilyen elvi ellenállás, hogy hát ez nem az én megoldásom, akkor azt én nem.

Hát akkor a többi szolgáltatásnál is lenne ilyen. Érted? Tehát, hogy szerintem túl gyorsan robbant be nekik, nekik túl gyorsan robbant be ez a dolog. Illetve hát a kapacitáshiány, amiről beszélek. Ki fogja ezt nálunk megtanulni, hogyha állandóan le vagyunk terhelve című dolog. Viszont az ügyfél meg csesztet, hogy mi ez a Copyload, kéne nekem ilyen marasztaló lenni, mert nagyon jó volt, szeretném kipróbálni. Ilyenekkel én most tegnap is találkoztam, tegnapelőtt is találkoztam, tehát közvetlenül ügyfél igénnyel, és akkor így most akkor hova csatornázzuk őt, hogy kitől vegye meg, és hogyan mutassuk meg, mert mint disztribútor közöttünk van még egy köztes réteg. Szóval most ezekről beszélgetünk például házon belül.

Szóval ez a százalékot szerintem biztosan lehetne följebb jönni. A másik probléma neked válaszolva, hogy szerintem nagyon sok termék van, viszonylag gyorsan jelentek meg, tehát mit tudom én, egy éven belül, és erre még nincs eléggé felkészülve a magyarországi piac. De akkor az az érdekes kérdés, hogy a cseh, lengyel vagy egyéb piac miért van rá felkészülve?

Ugye? Tehát hogy meg kéne vizsgálni.

Andris említett egy ilyet az előbb, hogy arról is érdemes lenne beszélgetni, hogy hogyan indul egy ilyen projekt.

Lehet, hogy most akkor ide kanyarodnék, mert lehet, hogy innen nézve választ kapnánk a kérdéseinkre.

Igen, hát igyekszem részben legalább valamiféle választ adni rá. Tehát honnan indul? Van egy szükséges erőfeltétel. Fenn kell lenni a felhőben. Tehát legalább a produktivitás, tehát nevezzük ezt e-mailnek, World Excel, Powerpoint, csoportmunka, mint akár Teams, vagy Zoom, stb. Tehát amíg azok on-prem vannak, amíg on-prem használjuk fájlszerveren az exet, exe fájlokat ott áruljuk, addig nincs kopilot. Tehát egész egyszerűen a digitalizáció és a felhőmenetel előfeltétel ahhoz, hogy bármilyen mesterséges intelligencia, egy nyelvi modell alapú mesterséges intelligencia vállalat tudjon használni, hiszen valahonnan meg kell tanulnia a vállalat nyelvét is. Csak akkor történt, hogyha ezek a dokumentumok, adatbázisok a fertőben vannak.

Ez egy szükséges előfeltétel. Ebben egyébként haladunk, a nagyvállalatok már nagyon jól állnak Magyarországon, a kis-középvállalatok pedig zárkóznak föl, és mennek szintén a felhőbe. Tehát van egy előfeltétel. Na az, hogy mikor ezek a cégek már ott vannak és üzemeltetik magukat, használják a levelezést, a naptárat, a közös dokumentummenedzsmentet, meetingeket már felhőben szerveznek, a biztonsági megoldások is afelé vannak. Na, akkor viszont eljön az a pillanat, általában van egy innovatív szereplő a cégen belül, aki azt mondja, hogy hoppá, hát mi már használunk M365-öt, vagy van egy újdonság benne, akkor ez a Copyright, hogyan tudnám ezt a Chatgpt részét használni? Mindig vannak ilyen innovatív szereplők a vállalaton belül, akik fölismerik, hogy erre van igény.

És ez szokott általában a projektnek a szikrája lenni. Amit látunk a magyarországi nagyvállalati projekteknél, az az, hogy ezek a projektek jellemzően úgy indulnak, kell egy felsővezetői elkötelezettség, felsővezetői elkötelezettség, hogy oké, vágjunk bele arra, hogy a mesterséges intelligencia, ami egy rendkívül széles spektrum, annak egy részszelete, ez a vállalati belső produktivitás, dokumentumok menedzsmentje, naptár, e-mailezés, chat alapú konvergencia, stb. Erre nézzük meg, hogy mit lehetne itt fejlődni, és akkor eljönnek a Microsoftnak a bizonyos Copyrote megoldásai. És erre, amit létre szoktak hozni, az egy projekt team, aki megköveti a szent feladatáról, hogy akkor nézzük meg, hogy mit lehetne ebből kihozni.

Ezek több ezer fős magyarországi cégek, ahol milyen projektek már indulnak, kiválasztanak általában 100-200 dolgozót, lefedve a vállalatnak egy viszonylag szélesebb spektrumát, ők lesznek az ambassadorok, ők lesznek azok a lelkes innovátorok, akiket először kiképeznek, elkezdik használni, tesztelni, és ők kezdik el a saját csoportjaikon belül az evangelizációt folytatni, és terjeszteni az igét, hogy mire lehet egyébként egy ilyen nyelvi modellt használni vállalaton belül. Itt nem a licenszek a drágák ebben, hanem maga a projekt, és egyébként ez, ez úgy tűnik, azért ez egy keményebb, keményebb dió, hogy erre azokat az akár infómunkásokat, akik World Textet, Powerpointot is használnak, meg chatelnek, stb.

Felébreszteni bennük a vágyat, hogy akkor mi lenne, hogyha megkérdeznék tőle valamit, hogy ebből a World Five-ból csináljon már nekem egy Power Pointot. Ugye soha nem volt ilyen, hogy Wordből legyen Powerpoint, pedig tök jó lenne. És hogy eljuttatni azt a fajta igényt, hogy akkor Wordből csinálja a Powerpointot, magától rakjon össze. Szóval ennek a kultúrájának azért ezen kell sokat dolgozni, megint visszakanyarodva az oktatásra, evangelizációra, ez a szükséges erőfeltétel.

Nem drága, itt igazából a hozzáállást kell kialakítani.

El tudom képzelni, hogy a cseh és a lengyel vállalati kultúrában ez egy picit könnyebben megy. Ugye ennek mindig van egy dinamikája, ez egy kicsit ilyen innovációmenedzsment kérdés is, bár itt az innováció az a Microsoftnál van, de az alkalmazás az már a cégnél van. Tehát van egy ilyen dinamika azért, hogy mind a kettőre szerintem láttatok ti is példát, hogy van a rendkívül innovatív dolgozó, ezer ötlete van, olvassa a Cloud Terminators blogot, és látja, hogy a Microsoft kijött a Copylottal, és akkor odamegy a főnökhöz, hogy fú, itt sokkal hatékonyabbak lehetnénk, ha így és így. A főnök így néz rá, hogy de hát van Excel, Powerpoint, old meg. Tehát, hogy most nem fogok azért licenceket költeni, nulla forintom van erre, tehát hagyjál.

Az úgy legyél kreatív, ahogy a keretek alatt.

Vagy eddig voltál.

Igen.

Vagy van a másik, hogy van a vizionárius vezető, hogy most jöttem ide, még van bennem energia, még meg akarom váltani a világot, még szeretnék valami maradandót hagyni a cégben magam után. Ez egy elavult cég, ezt modernizálni kell. És akkor így megpróbál mindent, hogy modernizálni, és ezek a hülye dolgozók, ezek aztán tényleg semmit nem szeretnének változtatni.

Erre van a hihetetlen elmaradottság.

Anekdota, hogy az egyik cégnél az ezer éve ott ülő IT főnök mondta azt, hogy ez az főnök, így tovább. Támogatunk, ameddig valaki más nem mond. Jól tudom, hogy egyébként a partnereknek a HRP-t tart ilyen e-learning oktatásokat.

Tartunk, és egyre többet is fogunk tartani, tehát most ősszel indul még egy csomó. Kérdezzük is a partnereket különben, hogy mire van szükségük. Most csinálunk ilyet, amiben én benne vagyok, azt tudom elmondani, csinálunk Copyle-ot, teljes demo-rendszert, egyedi doménnal, előkészített dokumentumokkal, Sharepointra feltöltött fájlokkal, Onedrive-ra feltöltött fájlokkal, mintapéldákkal, mintafeladatokkal. Ezt odaadjuk a partnereinknek, ezt nekem kell most elkészíteni. Most ez lesz az őszi projektem, és akkor kapnak egy ilyen world fájlt, vagy PDF fájlt, majd meglátjuk, ahol step by step, ők le tudják próbálni, és kapnak hozzá mintafeladatokat, mintafájlokat, magyar nyelven csináljuk meg az egészet, és akkor azt mondjuk, hogy nézd meg, próbáljátok ki, egy cégnél 5-en, 6-an, 7-en, 8-an, attól függ, mekkora méretű cég.

Jelezzetek vissza, hogy tetszik-e, jó-e, mit építsünk még be, és utána legyetek szívesek, ugyanezt mutassátok meg az ügyfeleiteknek is. De amúgy meg az ügyfelek, meg mondom, már érdeklődnek maguktól.

Már nálad.

Viszont már demó, demó is kéne nekik, így akkor lesz egy demó rendszer, és akkor csinálunk meg egy pár ilyen online oktatást is, meg ilyen videót.

Nyelvi akadálya van annak, hogy mondjuk ne a Microsoftnak a demóit használja valaki? Mert az már ott van április óta.

Hát szerintem igen.

Szerintem igen. Sokan nem. Lehet, hogy tud angolul, vagy mondjuk annyira tud angolul, hogy érti a videót, vagy feliratozva megnézi, vagy stb., de egyszerűen ódzkodnak tőle a kisebb partnerek, kisebb cégek, hogy akkor ők most ezzel angolul foglalkozzanak, úgyhogy csinálunk rá magyar nyelvű koncertet, hogy ne alszik ilyen időzítésbeli akadálya.

Mondjuk egy cseh cégnél ez semmilyen problémát nem tapasztalok.

Ő fölmegy az angol oldalakra, és leszedi a tudást.

Így van.

Ugye van az, hogy termékfókusz, hogy melyik megoldásban mit lehetne nyelvi modellel betenni. Amit látunk, hogy jól landol a vállalatvezetőknél, az a szerepkör alapú megközelítés. Tehát nem azt mondjuk, hogy mit lehet World-ön, Excel-ben, Powerpoint-on, Teensen vagy Security-ban csinálni a Copylottal, hanem azt nézzük meg, hogy adott részleg, egy marketing részleg hogyan tudja fölhasználni a mesterséges intelligenciát a munkájának a javítására, egy sales részleg, egy ügyfélszolgálat, és ez a fajta megközelítésünk egyébként, úgy látom, személyesen is nemrég tartottam egy bankvezetésnek erről egy demót, marketingre hegyeztük ki, hogy marketingben hogyan tud értéket teremteni a cég számára a mesterséges intelligencia, és ez látszott, hogy ez a fajta gondolkodás, hogy nem a termékből indulunk ki, hanem abból, hogy az ügyfél hogyan épül fel szervezetileg, hogy van sales unit, marketing unit, ügyfélszolgálat, satöbbi.

Na, ez a fajta megközelítés nagyon-nagyon jól ment.

Ez nagyon jó megközelítés.

Ugye van olyan AI advisory board, aminek mind a ketten tagjai vagyunk, és azt látjuk jellemzően, hogy még akik eljönnek beszélgetni ezekre az ilyen bemutató körökre, ők semmi másra nem akarják használni, mint ez a hagyományos Chatgpt, hogy ilyen chatrobotnak beállítva majd akkor kérdezgessünk. De én azt gondolom, hogy ennél sokkal többet tud, meg azt látom a mi saját beszélgetéseinkből, hogy itt vannak ezek a termékek, és például a Nis2-re kellett kialakítanunk egy olyan rendszert, ezt most nem akarom így bőrére engedni, de hogy Microsoftos termékpalettáról választva össze lehet állítani egy kifejezetten Nis2-höz tartozó, egyébként az IT biztonsági felelősnek ilyen adatrögzítő és a Chatgpt vagy az IT biztonsági felelősnek a Microsoft termékekkel kiegészített Security for Copylottal megtámogatott AI megoldást.

Remélem, meg tudtuk erősíteni, hogy ugyanez a gondolkodásnak a kiterjesztése, az egy nagyon fontos, ez is egy ilyen evangelizáció, hogy oké, keressünk funkciókat, de akkor ahhoz vannak különböző támogatási rendszerek. Ezt jól látom, jól mondom?

Nekem érdekes, amit az András mondott, mert ebből a szempontból túlságosan informatikus vagyok, és én ugyanúgy termékalapon akartam megközelíteni, de jó, hogy beszélünk róla, mert nem kezdtem még hozzá a munkához, mert igazi kis csúszásban is vagyok, csak volt más feladat is.

Tehát én eddig úgy csináltam, és ezek szerint nem biztos, hogy jól csináltam, meg hát nem is vagyok meggyőződve róla soha, hogy mindig mindent jól csinálok, mert az butaság lenne, hogy van egy termék a Word, akkor a Wordben jelen pillanatban három vagy négy funkciót tud a Copilot szöveg megírása, szöveg összefoglalása, stb. És akkor végigmegyek ezeken a szcenáriókon. Én miért csináltam eddig így, és hogyan tudnátok ti, mint Microsoft nekünk segíteni, meg a piacnak, honnan tudnám én jól megírni, vagy honnan kapok én segítséget, hogy marketingesnek mire van szüksége, mert én informatikus vagyok. Ugye? Tehát, hogy egy logisztikusnak mire van szüksége. Ugye? Tehát hogyan tudok akkor olyan szkenáriót demózni, hogy én egy marketingessel tudjak beszélgetni, vagy egy logisztikussal, vagy egy raktárossal, vagy egy CEO-val.

Tehát, hogy erre akkor vágták, gondolom, van kész anyagotok, és akkor el kéne kérnem, és akkor le kéne fordítanom.

Vagy annyira, hogy ez hogy van publikusan, átküldöm a linkjét, tehát igen, megvannak ezek a sztereotípiák, az Adobe of the Frameworknek a része, hogy Copy Lothot egyébként marketing sales, ügyfélszolgálat, jog, stb. milyen területeken mit tud adni, és akkor csak egy példát, mint marketinges, én magam ezekből miket használok, tehát marketingen mire lehet használni a Copylot-ot, piackutatásra, szótelemzésre, kampányterv összeállításra, kampányanyag fejlesztésére, és ez a klasszikus Chatgpt-t arra használom, hogy csináljon valamit. Ez ugye csak egy a többi közül. Van szcenáriónk, marketingköltségvetés ellenőrzésre, roi számításra, marketing roi számításra. Mi azt szoktuk mondani, hogy van az ügyfél, az ügyfélnek pedig van egy irodaháza, az irodában pedig szobák vannak.

Van a vezérigazgatóság, a sales unit, a marketing, a szerviz, ügyfélszolgálat, termékfejlesztés, satöbbi, és mi ezt a módszertanunkat, a kopejtos módszertanunkat pedig erre a mintára építettük meg, hogy egy sales szobában milyen sztorival érdemes bemenni, hogy a Copyrot-nak sikere tudjon lenni a marketingjével, átküldöm, esetleg ti is ki tudjátok tenni a linket.

Mindenféleképpen.

Érdemes ezt megnézni.

De ezt nagyvállalatra könnyebb ráhúzni, mert egy kisvállalatnál nem biztos, hogy ezek az egységek megvannak, és emiatt gondoltam én az ellenkezőjét erről, de abszolút nyitott vagyok az ilyen dolgokra.

Az igaz, a feladat az attól még megvan. Valahogy a piacot azért még ő is kutatva.

Igen, igen, igen, igen.

Időnként végzi a konkurenciát.

Kell adnia, neki is kell.

Termékeket, igen.

A céget megjeleníteni, adott esetben egy fotelemzés sem biztos, hogy.

Igaz, igaz.

Hát igen. Most ennél a pontnál még egy dologra hadd térjek ki így a vége felé, hogy többször beszéltünk már az adásban, hogy egy eszközberuházás, vagy egy MI szolgáltatás igénybevétel akár, önmagában nem feltétlenül javítja a cégnek az eredményességét, ahhoz az is kell, hogy átnézzük a folyamatokat, és adaptáljuk, és akkor valóban egy megújult folyamattal tudunk, ami már az eszközzel számol, meg az MI szolgáltatással számol dolgozni. Az IT biztonságban, vagy akár így a Copyrot for Security terén ezt tudjátok-e támogatni? Vannak-e esetleg folyamatsablonok, vagy kifejezetten inkább úgy vagytok vele, hogy inkább a tanácsadó az, aki ezt egyénileg egy-egy cégnél meg kell, hogy tudja oldani.

A Copyroadban folyamatos sablonok, promptokat, illetve prompt bookokat készítünk. Ugye a prompt meg a prompt book között az a jelentős különbség, hogy a pont az anyag, amit be kellene bekérni, a prombruck meg tulajdonképpen az István is említette, előkészítünk olyan kérdéseket, amelyek a leggyakoribb szcenáriókra választ tudnak adni, ezzel tudjuk segíteni a biztonsági szakértőknek a munkáját. Az biztos, hogy a folyamat integrációja, és nagyon kész válaszom nincsen, de az kétségtelen, az egy elengedhetetlen feltétel, hogy az üzemeltetési, a biztonsági szakértőknek is meg kell tanulniuk a saját munkarendjébe beintegrálni a kopaszokat, vagy a nagy nyelvi modelleket. Mi az, amiben tudsz segíteni, az én munkámban milyen ütemezéssel tudsz segíteni, mikor érdemes hozzáfordulni, amit ad válaszokat, azokat hogyan kell elfogadnom, mi az a pont, amikor tényleg át kell lépnem a szakrendszerbe, és megnéznem a mélységeit.

Ez bizonyára egy összetett tanulási folyamat. Azt nem tudom egész őszintén, hogy ebből mennyi ilyen kész módszertan van, amit már át tudunk adni. Április elsején jött ki a termék, de hát itt megint pont a parfüm.

Megnéztem a szakdokumentációt, nagyon jól elő van készítve.

Igen, igen, nagyon jól elő van készítve, hogy hogyan érdemes ezt használni. Szóval a keletrendszert általában Microsoft biztosítja hozzá, hogyha egy új termék megjelenik, és nagyon jó.

Én most egy két napig foglalkoztam vele, ahogy erről beszélgetünk.

Szeretek előtte megnézni magát a terméket a gyakorlatban is, tehát úgy, hogy belépek, használom, kérdezem, hogyan települ föl, hogyan működik, mihez kapcsolódik, milyen apik vannak hozzá, milyen egyéb kiegészítők vannak hozzá, és pillanatok alatt el tudtam indítani. Jó, hozzáteszem, sok kopályatot használtam már, tehát, hogy az European Eye-tól kezdve az M365 koppáját, satöbbi, tehát a Microsoft ökoszisztémát ismerem, termékeket ismerem, de nekem ez egy ilyen, mit tudom én, fél órán belül be tudtam üzemelni egy Copyrot for Security-t, annyira egyszerű és a dokumentáció viszont nagyon-nagyon részletes hozzá. Szerintem ez egy nagy segítség. Ami nagy probléma, hogy ezek a Copyrot-oknak a használata szerintem felülről vezérelt kéne legyen.

Most amit én látok a cégeknél, az az, hogy ad hoc egy-egy ember nagyon érdeklődik, és valamit regisztrál valahol, és akár még véletlenül ott vállalati adatot is megoszthat, ahelyett, hogy fentről vezérelnénk ezt az egészet, és megmondanánk, hogy akkor van nekünk saját kopilotunk, ott csak oda szabad beírni ilyen adatokat, vagy behúzni olyan adatokat, stb. Ez szerintem egy nagy probléma. Én most azt látom, hogy vannak ezek az örökli adopterek, ezek az ambassadorok, akik nagyon kíváncsi emberek, és otthon is mindenféle felhőszolgáltatásra felregisztrálnak, és aztán a cégnél is azt elkezdik használni. Ugye régen ezt űrkripti zónának hívtuk. Ez nagy probléma tud lenni, hogyha az adat így kikerül mondjuk nem megfelelő helyre, de hát ez ugye más rendszereknél is nagy probléma tud lenni.

Nem látok még olyan helyet Magyarországon, ahol ez felülről vezérelt. Most nem az Enterprise-ról beszélek nyilvánvalóan, ahol a Microsoft is segíti, te is előadást tartasz, letöltitek a vezetőségnek, hogy hogyan működik ez. Bemutatjátok példákon, például marketing példán keresztül, és akkor ők kijelölnek egy csapatot, amit elmeséltél, hanem kisebb cégeknél, hanem ez ilyen abszolút ad hoc módon történik, és nagyon nagy összevisszaság van, és nagyon nagy káosz van. Reméljük, ez le fog majd tisztulni, csak szerintem ez kicsit sok idő lesz.

Az Early Adopter programból egy éven keresztül ment az Early Adopter program, ebből a régiónkból is volt, mert nem volt 24 cég, csináltunk egy felmérést, hogy hol jön ki a haszna annak, hogy nyelvi modelleket használok a vállalati biztonsági környezetemben. Oké, egy cég elkezdődik, hogy Copyright of For Security, a mai példánál maradva, használni, mi jön ki belőle. És két számot érdemes ebből a kutatásból kiemelni. Egyrészt a juniorok munkáját, a junior elemző munkáját, akinek még nincs meg a kellő rutinja. Ott azt láttuk, hogy azáltal, hogy gyorsabban kap áttekintő jellegű válaszokat, az ő idő megspórolása körülbelül 24 százalék. Tehát ő, mint egy junior ember, hogy nem kellett elmenni a filmfeszt szakrendszerekbe, és nézelődni, hogy a kávé mi történhetett, korlátozott rutinnal.

Az, hogy kapott egy összefogást a kopárlótól, az idejének a 24 százalékát megtakarította. Mondhatjuk azt, hogy a négy nap alatt megcsinálta az ötnapnyi munkát, vagy kap egy ingyen napot a hétvége felé. Tehát ugye a 24 százalék az, hogy mennyivel gyorsabban kerül képbe, az azért elég sok. Tehát náluk ez volt az idő, az időmegtakarításnak ez volt a jelentősége, hogy gyorsabban megértették, hogy mi a helyzet. A szenioroknál ott más volt a pozitív kimenet. Ott volt egy 9 százalékos időnyereség, tehát ők már.

Rutinból megoldották.

Rutinból, igen. Copyrot már írta, és már pontosan tudta, hogy mit kell csinálni. Nála viszont az volt, ők azt fogalmazták meg, hogy az a 9 százalék, amit időben megtakarítottak, azt viszont rá tudták tenni olyan projektre, amire amúgy sokkal kevesebb ideje volt, és sokkal nagyobb üzleti hasznot tudott használni. Nála az időmegtakarítás egy seniornál pedig ezt eredményezte.

Meg senior 9 százaléka pénzben, óradíjban számolva sokkal több, mint az is lehetett.

Még kiegészítem ugyanennek a HR aspektusát. Analitikusoknál a fluktuációs ráta az majdnem 30 százalék fölötti volt. És egy kópálya bevezetés után ugyanezt a rátát, ez lement kilencre. Mert megtaláltuk benne azt a mondatot, hogy mi volt az az ismétlődő feladat, ami miatt kiirtották.

Kiirtották.

És ez volt a zseniális, és ez az igazi megtakarítás, hogy gyakorlatilag azokat a típusú riasztásokat, mert innen jött az izé, hogy tudjátok-e, hogy mi a leggyakoribb riasztás? A jelszó rontás. Tehát a leggyakoribb riasztási tétel a jelszó rontás, de nyomozati időben ugyanúgy, mit tudom én, legyen átlag 8 perc, amivel elveszem az életét annak, hogy a legtöbb riasztás nyomozza ki, átlag nyolc perc, ezzel elmegy egy nap. És emiatt volt a fluktuáció, és ebben bevezetve a Copylot-ot lehetett normalizálni és automatizálni folyamatokat, mert ezeket a típusú riasztásokat viszont meg már tudta figyelni, hogy ez most milyen mélységű és milyen besorolásban kell, hogy vele foglalkozzanak. És ezt is szeretném mondani, hogy ez is egy hozzáadott érték, csak ugye a számok, ugyanennek a számnak van egy másik aspektusa, ami meg a HR-nél lenne jó, ha úgy mutatkozna, hogy szövetség van ebben a szoftverbeszerzésnél.

Igen, ilyennel kiválóan lehet támogatókat szerezni egy kobilothoz.

Viszont szerintem ennyi elég lesz belőlünk. A többit azért rábízhatjuk a közönségünkre, hogy gondolják át.

Köszönöm nektek, hogy itt voltatok, András és Isten.

Köszönjük szépen a meghívást! Köszönjük a megbeszélgetést!

Köszi!