Digitalizáció és finanszírozás: ki lesz sikeres szolgáltató a kkv-k körében?

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOWl vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT és a SailingHangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

Ez itt a Digit Podcast, ezért mindig beszélünk digitalizációról, de szinte sosem egyedül. A mai napi beszélgetést is leginkább a vendégünk fogja meghatározni, aki nem más, mint Kovásznai Ádám, a BUPA platform üzletágvezetője. Köszöntünk a stúdióban!

Köszönöm a meghívást, sziasztok!

Köszi, hogy itt vagy!

Ádámról azt mondhatnánk, hogy szezonálódott banki vezető a kkv szolgáltatások piacán. Igen, ez az angol sokat tapasztalt. Idén nyár óta új helyzetben egy platformszolgáltató kötelékében folytatja, de mielőtt erről beszélnénk és hát a sűrűjébe csapnánk, kezdjük az elején, hogy hogy kerültél kapcsolatba a KKV-kkal, és szerinted ez az érdeklődésed most már örökké megmarad-e?

Hogy kerültem kapcsolatba? Banki karrierem kezdetén gyakornokként a Citibankban kezdtem el dolgozni, nagyvállalati adminisztratív feladatokat végeztem, konkrétan faxokat iktattam, de akkor még nem értettem, hogy ez micsoda, és amikor volt a City Erste migráció, akkor elkerültem az Erstébe én is, és valószínűleg a city tudásom miatt is, az ismeretség miatt is, ott mikrovállalati szegmens menedzsment gyakornok voltam, fogalmam nem volt róla, hogy ez mit jelent.

Mármint hogy melyik szóról vagy szótőről.

Így az egész gyakorlatilag.

Hogy ez mit csinál?

Semmi.

Meg szegény.

Igen, ráadásul a Citibankban annyira behatárolt volt, amit csináltam, hogy azt se tudtam, hogy egy bank mit csinál egyébként pontosan, és ott az Erstében gyakorlatilag azt jelentette, hogy bizonyos értékhatárig, tehát egy nettó árbevételig tartó ügyfélkörnek a szolgáltatásaiért felelt ez a szegmensmenedzsment terület, és akkor így gyakornokként elkezdtem dolgozni. És nagyon érdekes volt, hogy a banki területen, mondjuk egy finanszírozást ha megnézünk, mindig azt szoktam mondani, hogy tök jó dolog az, hogy egyébként fejlesztek mondjuk banki termékfejlesztőként egy személyi kölcsönt, hogy tudjál belőle venni egy nagyobb tévét otthonra, ez tényleg jó, de mondjuk tök más minőség, hogyha egy olyan hitelterméket fejlesztek, amivel egyébként a vállalkozás prosperálni tud, és tudja fejleszteni magát.

Én egy sokkal nemesebb dolognak tartottam, nem lebecsülve persze a másikat, és így az érdeklődésem kb. kialakult ez iránt a szegmens iránt. Egy nagyon érzékeny szegmensről beszélünk, meg úgy is gondolom, hogy valahogy így kerültem bele ebbe az egészbe a banknak köszönhetően, és azóta is egyébként ebben vagyok benne.

Gondolom, jó néhány kkv meghatározás mentén dolgoztál már. Van kedvenced? Vagy szerinted mi különbözteti meg élesen a kkv-kat mondjuk egy egyszemélyes vállalkozástól vagy egy nagyvállalattól.

Kedvencem, én nem tudom levetkőzni a bankos sapkámat, ugye mondtátok, hogy fél éve dolgozom egyébként más területen, vagy közel fél éve.

Nem baj, majd kik kezelik.

Igazából ugye bankon belül árbevétel/forgalom alapján szoktunk szegmentálni, és banki termék alapján szoktunk szegmentálni. Az mit jelent. Gyakorlatilag, ha bejössz a bankba, akkor mondjuk egy lakossági bankszámlát veszel igénybe, egy normál nem pénzforgalmi számlát, akkor te lakossági ügyfél vagy, akkor is, ha amúgy egyéni vállalkozásod van. És nyilván ez a definíció maradt meg bennem, de egyébként nagyon sokféleképpen tudjuk definiálni a kkv-kat méret alapján, foglalkoztatottság alapján, tevékenység alapján is érdemes, mert mondjuk, ha belegondolunk abba, hogy egy mezőgazdasággal foglalkozó KKV egyébként nagyon más, mint egy kereskedő, aki egyébként nem tudom, irodabútort árul, és érdemes őket így is szegmentálni.

Illetve hát nyilván abból indulva ki, hogy te éppen milyen területen dolgozol, és ha kkv-kkal dolgozol, mi a te célod, akkor érdemes még abba is belemenni, hogy egyébként mondjuk, nem tudom, webshopokat akarsz megtargetálni valamiért a szolgáltatásoddal, akkor nyilván neked úgy kell egyébként szegmentálni, és hogy mi a különbség egy egyéni vállalkozó vagy KKV között, igazából mindegyik mögött egy ember van. Tehát a KKV mögött is van egy cégvezető, akivel foglalkozni kell. Nyilván, hogyha ez egy 50 fős cég egymilliárdos árbevétel felett, akkor az már nehezebb ugye, mert ott már azért egy vállalkozói tudat van, ott már azért egy komplett cég van, több ember működteti, míg egy egyéni vállalkozónál, mondjuk egy fodrásznál vagy egy személyi edzőnél sokkal inkább egy magánszemélynek a szokásait veszi fel, akár banki szempontból, akár nem banki szempontból ez a vállalkozás.

Zoli, neked van kedvenc KKV definíciód?

Hát én azt gondolom, hogy hagyományos értelemben itt elmosódtak a vonalak, hogy mit értünk KKV alatt. Tehát, hogy én azt látom, hogy egy bank valahogy úgy próbálja meg ezt az egészet szegmentálni, hogy ilyen kicsit személytelenül, hogy.

Ahogy mondta az Ádám árbevétele.

De ez egy fontos része, tehát hogy az árbevételt egy hagyományos értelemben egyéni vállalkozó, de KKV-ba tartozó fodrász nem fogja tudni teljesíteni. Mint ahogy azokat a típusú tevékenységeket sem, ahol mondjuk öt emberrel csinálnak egymilliárdos izét, forgalmat, mert van, amikor a létszám nem stimmel azokhoz a feltételekhez, amit a bank ideálisnak tart, mint kkv. Nagyon érdekes, hogy milyen időtávon és milyen lehetőségeket mikor nyitnak meg a bankok. Tehát ez egy elképesztő algoritmusok, meg számoljátok itt a termékeket, de igazából a termék az nem igazodik a mai világhoz a termék, az jön 1800-ból, meg 1900-ból, de hogy elmúlt fölötte az idő, és én azt látom, hogy ezek a banki termékek, ezek nem képesek valami miatt úgy igazodni a jelenkor követelményeihez, amivel igazából serkenteni lehetne a vállalkozóknak ezt a típusú innovációs hajlamát, nem színes tévé miatt veszi a színes tévét a fodrász, hanem azért, mert szolgáltatásában kibővíti, hogy a búra alatt ülő, nem tudom én, anyukák nézzék a hozzá tartozó kedvenc showműsorukat, amik várakoznak.

Nem azért tesz valaki egy váróterembe wifit, mert hogy mennyire jó, hogy mindenki Tiktokozik közben, hanem ez egy ilyen várakozáshoz szükséges kényelmi kiegészítés. De ezeknek van havidíja, éves díja, és azt gondolom, hogy ezek a költségszámolások, ebben nem érzek segítséget a bankok oldaláról. Tehát, hogy ez a KKV vezető mitől KKV vezető, mitől tudatos és hogy tudja jól felhasználni a hiteleit, ebben a pénzügyi tudatosságot is értem, az nem feltétlenül tiszta.

Ráadásul ugye, hogyha az ilyen EU-s szabványokat nézzük, akkor még csak azt hiszem, a mikrovállalkozás nem olyan, hogy 10 fő alatti, és nem emlékszem pontosan 2 millió euró alattira mondjuk, de egyébként bankban meg tök mást mondunk rá, és abban igazad van, hogy talán egy picit személytelen az a szegmentálás, amit a bankszektor évek óta egyébként követ. Vannak már próbálkozások rá, hogy ebből kijöjjünk, ugye erről majd fogunk beszélni, ilyen biondenking szolgáltatások, amik egyébként ezt segítik, de valóban igen, a kőkemény metrika az az, hogy mennyi volt a forgalmad, ebből egyébként mennyi volt az árbevétel, és tulajdonképpen ki tudod-e fizetni azt, amit én amúgy feltételként odateszek neked.

Ez nagyon jó, hogy mondtad a mikrovállalkozást, mert egyébként szerintem ez a magyar vállalkozói tudatban nem létezik. Ha elmegyünk egy KKV programra, most direkt fogalmazok ilyen homályosan, akkor ott mindig fogunk egyéni vállalkozókat találni, és onnan tudjuk, hogy egyéni vállalkozó, hogyha nem így mondja hivatalosan a termelő technika, hogy azt mondja, hogy én kisvállalkozó vagyok, nekem veszély egyszerűbben, vagy nekem ez túl sok, vagy nekem ez a termék sose lesz fontos. Miért fontos még ez? Mert ugye azt ritkán, de azért el szokták mondani, hogy a legtöbb foglalkoztatott Magyarországon az ilyen cégekben van. Nem a nagyvállalatokban, hanem 70 százalék egyébként, azt hiszem, a magyar foglalkoztatottság.

Ha az egyéni vállalkozót is belevesszük, akkor igen. De ha azt levesszük, akkor nem olyan magas, de akkor is a legtöbb, tehát hogy majdnem 50 százaléka az alkalmazottaknak az ilyen cégben dolgozik, ahol nem nagyvállalati körülmények uralkodnak, és egy vezető van.

Kitekintésből ugye tanítunk egyetemen, mert nekem gazdasági informatika is van. És azt vettem észre, hogy ugye Magyarországon ez a rendszerváltáshoz tartozó ki ki volt vállalkozó, ki nem, ki mit örökölt, mit nem. Alapjában véve ezek a tananyagok, ezek nem a vállalkozásra tanítják azokat a kedves kollégákat, akik nevelkednek így a világban, hanem egy ilyen munkatársi attitűdre. Tehát úgy szeretném valahogy megmondani, hogy pályakezdő húszéves tapasztalattal. Tehát nem tudsz teljesíteni ilyen feltételeket.

Hát ugye mit gondoltok erről, vagy mit gondolsz erről?

Igazad van, ugye a legtöbb finanszírozási forma az legalább kétéves működési múlt. Kell ez, amit mondasz, hogy pályakezdő, de már egyébként teljesíts mindent. Ugye ez nyilván annak, hogy egy kicsit hazabeszéljek, az az oka, hogy a bedőlési ráta az nyilván sokkal magasabb lenne, hogyha egyébként hiteleznénk olyan ügyfeleket is, vagy hitelezne a bankszektor olyan vállalkozásokat, akiknél még nincs bizonyítottan eltelt mondjuk két lezárt üzleti év, ami pozitív vagy legalább nullás, és nyilván ez egy olyan dolog, hogy ezt a kockázatot valamelyik bank egyébként futja, nyilván a kockázati étvágya az egész bankszektornak általánosságban most azért jóval alacsonyabb, bár hozzáteszem, azért a különböző ilyen kormányzati tevékenységek, a Széchenyi Kártya Program, biztosan ismeritek, ugye azok azért segítenek ezen, de hogy alapvetően igen, van egy ilyen évtizedek óta tartó ilyen kicsit berögzült kockázatkezelési gondolkozás, amiből lehet, hogy el fogunk mozdulni előre, mert szerintem a bankok is érzik, hogy nem feltétlenül csak és kizárólag ilyen élére állítottan lehet egy kkv-t vizsgálni.

Mondjuk nálunk is például már a cégalapítás előtt is segítünk az ügyfeleknek. A gondolatom volt az előzőhöz, hogy kiből lesz vállalkozó. Ez egy nagyon izgalmas téma, biztosan tudjátok, de ugye átlagosan Amerikában, hogy milyen osztályzatú tanulókból lesznek a sikeres vállalkozók, hát nem a legjobbból, hanem a közepes és annál lejjebb. Ez is nagyon érdekes egyébként, hogy valószínűleg az a típusú személyiség, akinek azok a korlátok, azok nem felelnek meg, az ki akar abból törni, és mondjuk rámondják, hogy hiperaktív, vagy nem tudom, figyelemzavaros, miközben egyébként.

Vagy logisztikus.

Igen.

Nem, csak az előző kettőt használták.

Én lusta voltam mindig, bár én most alkalmazott vagyok, és van egy nagyon kedves barátom, akinek öt különböző vállalkozása van jelenleg is, és ő például nem, tehát hogy ő estin végezte el az érettségit, és igazából nem ez volt neki a fontos, és tök sikeres vállalkozó egyébként magát edukálta, ha beszélgetsz vele, nem tűnik fel, hogy mondjuk nem végzett egyetemet, de nem az volt neki a fontos, hogy ő ötös tanuló legyen, és a szüleinek sem hál' Isten egyébként. Tehát őt nem szorították be ezekbe a keretekbe.

Ezek fontosak.

Egyébként ez kulturális kérdés is, mert hogyha elmegyünk Dél-Amerikába, Indiába, Ázsiába, nagyon sok helyen a világon évek talán tíz éve óta is egész más alapon finanszíroznak vállalkozókat.

Mikrofinanszírozásnak hívják, de ez megint egy olyan műszó, mint a KKV, tehát nem az a lényeg, hogy minek hívjuk, hanem az a lényeg, hogy közösségi alapon nagyon sokszor, tehát azt mondják, hogyha van három barátod, aki azt mondja, hogy te normális leszel, akkor tök mindegy, hogy milyen számaid vannak, vagy nincsenek, akkor normális leszel. Vagy azt mondjuk, hogy persze nagy a kockázat, de ha nagyon sokszor futjuk, akkor egyedileg kisebb, és akkor azt mondjuk, hogy mikrofinanszírozásban nem tudom, adunk ezer eurónak megfelelően helyi pénzt több százezer vállalkozónak.

De itt most ugyanígy a visszacsatolva, hogy például ugyanez a gondolkozás, mentalitás, hogy mit tudom én, bank. Egy bank simán adhatna a pénzügyi rendszere mellé, ami azt jelenti, hogy bejön a pénz, kimegy a pénz, onnan fizetek, nem tudom, micsoda, simán adhatna egy CRM-rendszert kezdetnek.

Ez nagyon jó téma. A CRM, a pénzügyi elemző.

Jó, tehát hogy ez is egy segítség lenne, mert örülünk ma itt az Ádámban.

Igen, köszönöm szépen.

Egyébként a CRM-re csak annyi, a digimétert biztos ismeritek a kutatásban, tegnap olvasgattam, ahogy készültem ide hozzátok, és azt hiszem, a KKV, akiket ők mérnek, nem tudom már a pontos besorolását, 8%-a azt hiszem talán, aki rendelkezik bármilyen vállalatirányítási rendszerrel. Nem is biztos, hogy tudja, hogy mire jó, hogy neki az miért lesz hasznos, és csak így lobogtatják, hogy kell, de nem biztos, hogy érti.

Öt órákat mesélek arról, hogy mi a különbség az Excel és a CNN. Tehát a diákok, akik elméletileg ugye korosztályban már kellett volna, hogy tapasztalják, meg hallottak róla, mit tudom én, egyáltalán nem értik a különbséget, hogy mi ez.

És innentől fogva nem csodálkozom, hogy mivel négy generáció jelen van, ezért a négy generáció közül a vezetők közötti kettő azt nem tudja elképzelni, hogy neki mitől lesz jobb.

Igen.

Egyébként pont az előző publikált adásunk volt ilyen vállalatirányítási téma.

Viszont ha már itt tartunk, ugye a mai adásnak egy ilyen kis gondolatébresztő címet adtam, hogy ki lesz sikeres a KKV szektorban, mint szolgáltató, és ezért beszéltünk ennyit a KKV-ról, mert nem lehet föltenni ezt a kérdést. Tíz percig nem beszélünk arról, hogy.

Én annyira komolyan vettem, hogy papír van előttem. Negyven adás óta soha ez nem fordult elő.

Megtisztelsz, köszönöm.

És akkor viszont most rátérnénk erre, hogy akkor itt mondtál két, bocsánat, én mondtam két varázsigét rád az elején. Az egyik az volt, hogy Buba, a másik meg az volt, hogy platform. Ezeket a varázsigéket, talán először a opa storyt elmesélnéd nekünk?

Abszolút.

A opa story az pont onnan indul, amit itt feszegettetek, hogy bankként mit tudok még többet tenni igazából a kkv szektorért, és rá kellett jönnünk, mint MBH Bank, hogy sokkal többet tudunk tenni, mint amit a klasszikus banki keretek között lehet és kell is tennünk. De a BUP ára visszatérve, Budapest pénzügyi asszisztense egyébként ennek a rövidítése. A Bupa sztorija 2019-ben indult, az X Budapest Bank ugye egy jogelődje az MBH-nak, akkor úgy döntött, hogy Beyond Banking szolgáltatásként. Ugye a Beyondot nyilván ismeritek, de egyébként ugye ez mindig azt jelenti, hogy a klasszikus szolgáltatásain felül ad valami pluszt, mondjuk a Molnál a Bubi az egy ilyen, az egy Beyond olaj vagy Mol történet.

És akkor a Budapest Bank úgy döntött, egyébként jogszabályilag is kötelezve voltak a vállalkozások, hogy online számlázóval rendelkezzenek, hogy egy online számlázó programot fog biztosítani a banki szolgáltatásai mellé, és mindezt úgy tudja megtenni egy bank, hogy kiszervezi, hiszen profiltisztaságilag ő nem tud nem pénzügyi szolgáltatást értékesíteni. A Bubának tulajdonképpen a Bubama egy platform, régen számlázó volt, a tulajdonosa az ESZ Budapest eszközfinanszírozó, ami egy banknak egy leányvállalata 100%-ban. Ez egy ilyen működés, ezt több bank is csinálja egyébként. Az OTP-nek a szimplije is például a Moody's működik.

Pontosan.

Így van. És a Bupa szépen ment a maga útján, számlázóprogramként létezett, és egyszer azt gondolta a banknak a felső vezetése nagyon helyesen, hogy itt azért ebbe többet lehetne tenni, hiszen a banktól függetlenül tud a Bupa egyébként fejleszteni, a banktól, infrastruktúrától, mindentől függetlenül tud stratégiát alkotni, és egyébként a kkv-knak szüksége van arra, hogy valamilyen módon támogassuk. Elvégeztünk egy kutatást, amiből az jött ki, hogy inkább mondom onnan, hogy bankként mi azt gondoltuk, hogy a kkv-nak, ügyfeleknek a legfontosabb a bank, tehát csak az van. Tudjátok, hány százaléka egy ügyintézése egy cégvezetőnek, ami a bank kb. mondjuk egy átlagos napjában, mondjuk lehet egy hónapja is, tök mindegy.

Tippeljetek! Majdnem, kicsit több, de nem sokkal. És mi azt gondoltuk, hogy 70, tudod, minden bankár azt gondolja, hogy az a legfontosabb. Egyáltalán nem. És a maradék 84 az, ami egyébként adminisztrációs Sales Marketing CRM, bármi, ami a működéshez kell. És egyébként azt mondta a megkérdezettek 71%-a, hogyha lenne rá digitális megoldás az összes többire, tehát a 84%-ra, akkor ők azt szívesen használnák, és banktól is egyébként szívesen igénybe vennék. És volt egy másik kutatásunk, ami pedig azt mondta, hogy igazából az átlagvállalkozó az szeretne egy erősebb kapcsolatot a bankjától. Egy ilyen mentor szerepet is akár be tudna vállalni, hiszen amúgy bízik benne, mint pénzintézet, viszont nem tudja definiálni ezt a kapcsolatot.

Tehát nem tudja megmondani, hogy mire vágyik, csak tudja, hogy valami többre. És ezt az űrt szeretnénk mi a Bupával betölteni. Ma az a BUPA, egy digitális KKV platform, a platform szó igazából az csak a technológiára vonatkozik. Beyond Banking szolgáltatásokat nyújtunk, mindezt úgy tesszük, hogy a banknak egy meghosszabbított karja vagyunk, egy szélcsatornája is tudunk lenni, de egyébként tudunk lenni egy ilyen edukációs központja is, nagyon sok funkciónk van, és az a stratégia, ami alapján egyébként működünk. Itt is talán valamelyikőtök említette az elején, hogy nem veszi figyelembe az ügyfélnek az életszakaszát tulajdonképpen a bank, ami most pont azt csináljuk közösen a bankkal, hogy ügyfélérettség alapján tervezünk fel szolgáltatásokat, és az adott ügyfélnek az adott fájdalom pontjára úgy reagálunk, hogy akkor, amikor neki az kell.

Például cégalapítás. A cégalapítás az egy ilyen megfoghatatlan dolog a vállalkozásnak, aki még nem csinált ilyet, elmegyek a könyvelőhöz, megkérdezem a haverommal, csinált ilyet, megkérdezem őt is, de rengeteg kétség, homály fedi ezt az egészet, és azt gondoltuk MBH-ként, BUP-aként, hogy itt viszont tudunk segíteni, tudjuk fogni egyébként a vállalkozóknak vagy vállalkozás előtt állóknak a kezét abba, hogy egy digitális folyamaton végigvezessük, és ilyen és ilyen példákat tudok még majd mondani.

Tehát ez ma a Bupa.

Még két kérdésem van. Ugye az egyik, hogy mennyire láttok abban lehetőséget, hogy ebben a kézfogásban. Ugye ahhoz, hogy a banknak minél több pénze legyen, elnézést, máshogy nem tudom megfogalmazni.

A bank is egy vállalkozás.

Bank is egy vállalkozás, tehát ő is profitra törekszik, csak azt a profitot ő kihelyezi hitelben. De hogyha ebből én mondjuk azt szeretném, hogy egy vállalkozásban egyrészt ügyfél, sales csatornának hívtak, és azért próbáltam egy pillanatra visszagondolni erre azt a pontos kifejezést, hogy sales csatorna.

Az értékesítés.

Az értékesítés. Ugye akkor tud egy vállalkozás jól működni, hogyha van olyan adatbázis, amiben tud saját magának a gyártott termékéhez és vagy szolgáltatásához kapcsolódó sales tevékenységeket is egy meglévő adatbázisban megtalálni. Ugye erre most nem akarok nevesíteni, vannak különböző ilyen kereskedelmi oldalak, ahol össze lehet hasonlítani, meg le lehet szűrni, meg lehet ugyanúgy nézni, hogy egyébként mennyire megbízható a vállalat. Nálatok ez mint bank felmerült-e, mint szolgáltatás. Tehát, hogy adatot, tehát adatvezérelten adjunk valamit, ami neked a salesedhez segít.

Igen, tehát én azt mondom, hogy ti tudjátok, hogy mondjuk mi a Nis 2-nek a háromezer cége. Ugye? Merthogy ez a teáor alapján nálatok is elérhető. Nekem, mint vállalkozónak, lehet, hogy nincs arra, nem tudom én, havi x százezer forintom, hogy én előfizessek egy olyan szolgáltatásra, ahol én lekérem ezeket a táorszámokat, és egyébként DM levéllel elkezdem bombázni.

Tehát itt értenek.

Ez a kérdés.

Nagyon jó a helyen kapizsgálsz, abszolút felmerült. Van egy úgynevezett piactér funkció a Bupán, ami arra szolgál, hogy harmadik feles szolgáltatót, tehát aki nem bank, nem a bupa, felhozunk, és az ő szolgáltatását promotáljuk, és ezt úgy tudjuk megtenni, hogy egyébként nyilván van egy megállapodás köztünk a harmadik fele szolgáltatóval, hogy mi mit vállalunk, ő mit vállal ezért cserébe, és abban például tudunk vállalni neki célzott kampányokat is. Tehát ha valaki, mondok egy példát, mini CRM, vagy valamilyen CRM rendszert hoz, és neki egyébként a leválogatása az kell, hogy ABCD ilyen kritériumokkal, azt egyébként meg tudjuk csinálni. Nyilván adott esetben, ha az ügyfélkonszern megvan a bank oldaláról, akkor lehet ezt, tehát ezt fontos kiemelni, vagy a BUP a saját ügyfélkörének oldaláról, mert egyébként ez eltért, tehát a Bupa ügyfélköre az körülbelül ilyen 30 ezres ügyfélkör, a banknak ennél jóval nagyobb kkv ügyfélköre van, de nyilván ez B2C-re is lehet érvényes ugyanúgy, tehát abszolút gondolkozunk ebben, és ezt csináljuk is.

Melyik a másik?

Igen.

Melyik a másik kérdés? Oké, megvan a biznisz. Tehát összehozták ezen a platformon, összehozták a bizniszt a srácok, de ez kristálytisztán látszik, hogy valami innováció kell. Van annyi lehetőség ebben a platformban, hogy a bank csinálja a banknak, és én azt mondom, hogy akkor itt megnézem, hogy milyen hitelfinanszírozás valósítható meg, miután a biznisz rész, a konnekt megvan.

Abszolút. Igen, ez visszatérve az ügyfélérettség és életszakasz alapján, az első az, hogy megalapítjuk a céget, digitálisan itt egyébként egy ökoszisztémában gondolkozva az MBH-nak van egy Fintech Lab nevű története, ezt nem tudom, mennyire ismerik, vagy a hallgatók. Ugye ők egy inkubátor cég tulajdonképpen, és nekik a Bookcapy nevű cégük azzal foglalkozik, hogy könyvelő keresés és digitális cégalapítás. Őket beintegráltuk, rajtuk keresztül működik a cégalapítás.

Ez az első lépés, ez megvan. Következő lépésekben igen, például lehet egy finanszírozás is. Tartunk olyan tematikus online meetupokat, ahol szakértőktől tudnak kérdezni a vállalkozások. Most már több mint 300-an voltak, ha jól emlékszem ezeken a meetupokon. Elsősorban most egy adott típusú GINOP pályázatról beszélünk, ez a GINOP 143, de feltehetsz olyan kérdést is, hogy egyébként az árbevételemhez képest, ha így állok, akkor amúgy jó vagyok-e arra a finanszírozásra, tehát nincs megszabva. Ez egy teljesen interaktív workshop, aminek nyilván a vége az, hogy a bankban ellinkelünk, tehát hogy zsákbamacskát sem árulok, de egyébként, hogyha mondjuk bejössz erre a KKV-ként erre a workshopra, tudsz kérdezni, megismered a pályázatnak a feltételeit, vagy az adott hitelterméknek a feltételeit, utána egyébként egy pályázatíró segítségét is igénybe tudod venni a piactérről, amit említettem, tudsz online előszűrést csinálni erre az adott típusú GINOP pályázatra.

Ez egy KKV-knak szóló technológiai plusz pályázat egyébként, vidéken is és Budapesten is beruházási hitelről van szó, ami 0%-os amúgy, és egy nyolc kérdésből álló előszűréssel megtudhatod, hogy alkalmas vagy-e egyébként erre a pályázatra vagy forrásra, és utána be tudsz menni a bankfiókba egy időpontfoglalással és meg tudod beszélni az ügyintézővel azt, hogy egyébként neked mi kell. Tehát az edukációt nagyon fontosnak tartjuk ilyen szempontból, és más témákban is, tehát van vállalkozásalapítási akadémia, AI-ról beszéltünk itt az adás előtt. AI-ról is fogunk tartani egyébként ilyen úgynevezett workshopot több témakörben, de az AI köré fűzve, és nagyon sok ötletünk van még, hogy miből lehet így edukálni.

És hogy lehet hozzátok bekerülni, mint oktató.

Ühüm.

Nekem ír valaki egy e-mailt. Egyébként egy olyan partnerrel csinálunk most egy közös képzést, akikkel van szerződésben más típusú munka miatt. Például a Bookie-Pay, akit említettem, ők ugye, ők tartják tulajdonképpen ezt a vállalkozást.

A könyvet.

Hogy vállalkozik. És ott például a legutóbbira 10 olyan vállalkozó kedvű ember jött el, akit ez érdekelt, ők aktívak voltak, kérdéseket tettek fel, de mondjuk az AI témában van a bankon belül egy kompetencia, őket fogjuk felkérni, hogy KKV-knak tartsanak, de nyitottak vagyunk bármire igazából, mert azt szeretnénk, ezt a Bupa Akadémiának hívjuk ezt egyébként, azt szeretnénk, hogy ez egy közösséggé varázsolódjon, ahol nyugodtan felteheted a kérdéseidet, nincs rossz kérdés, és nyilván a nap végén a call-to-action valamilyen szolgáltatásunknak kell, hogy legyen, de ha nem, az se baj, mert egyébként segítettünk egy KKV-nak.

Félidő. Ennyi komolyság után itt az idő, hogy személyes breaket tartsunk, személyes törést, fú, de rossz.

Megállót.

Megállóként arra gondoltam, hogy mire publikáljuk ezt az adást, már az ősz végén járunk, és ugye itt a tél, de ez engem azért tölt el szomorúsággal, mert nekem ez a kedvenc évszakom. Tehát most ahogy így jöttem, és mindenféle színben bombázó falevelek voltak fölöttem is, meg alattam is a roller útján. Ez számomra a mennyország. Tehát nekem a kedvenc időszakom az ősz, meg egyáltalán az illatait is nagyon szeretem, ezt a párás reggeleket nagyon szeretem, átsüt már a nap, de még nem kék az ég. Nektek melyik a kedvenc évszakotok és miért?

Kezdjem én? Nagyon klisés, de a tavasz. Én áprilisban születtem, és balatoni gyerek vagyok, így 600 fős kis településen nőttem fel, Kapoly egyébként, és ott olyan zöld környezetben nőttem fel, ami tavasszal egyszerűen elképesztő.

Tehát az illatok, amit te mondtál, a madarak, a bogarak, tehát hogy ott tényleg újraéled a természet, és azt képzeljétek el, hogy a Somogyi-dombság egyébként nagyon gyönyörű, és ahol éltem, ott szemben volt pont egy olyan rész, ahova gyerekként rengeteget jártunk túrázni, egy ilyen pár kilométeres túra, és egyszerűen az annyira bennem marad, hogy tavasszal tényleg egy ilyen újrakezdés, egy ilyen megváltozás, egy ilyen új energia jön belém. Én például a telet nem szeretem pont emiatt, mert balatoni gyerekként kb. nyáron születve nekem az értelmezhetetlen, hogy hideg van és sötét van négykor, de a tavasz az, amit mondanék, egyszerűen tényleg azért, mert olyan környezetet kaptam gyerekként ebből.

Nem véletlenül hívják somogyországnak.

Egyébként igen, egyébként igen. Most jöttem rá nemrég, hogy vannak ilyen Youtube-on található ilyen NB I-nek, tudjátok, és akkor van.

Egy biztos.

Ilyen hangulatzenék, bocsánat, hogy így rákeresel, és akkor van ilyen kis falu, hangulatzene, azt beteszed, és akkor teljesen, tehát nem is értem, hogy hogy, de ilyen az van benne, hogy reggeli galambszó, van egy ilyen rész, és az annyira stimulál, hogy egyszerűen gyerekkoromban repít vissza, pont azért, mert az van meg bennem, hogy hajnalban így felébredek, már tavasz van, ügyeznek a fák, és akkor így galambok ott röpködnek, és valamiért ilyen meditatív állapotba kerülök ettől.

De lecsóban a lecsó.

Igen, amúgy a.

Az nagyon jól meg van rajzolva a zenész.

Igen.

Zoli?

Én ebből a szempontból eléggé ilyen vizes sportos vagyok, de hogy igen, nyár.

Pont.

Pont.

Pont.

Köszi. Említettétek ezt az értékesítést a platformon, meg hogy ahhoz lehet-e finanszírozást.

Erről eszembe jutott, hogy amikor én utoljára bankban dolgoztam még kántás időkben, hát lassan 7-8 évvel ezelőtt, akkor az volt a nagy szám, hogy többek között a K&amp,h Anya Bankja a KBC, de összesen 8 vagy 9 más európai nagy bankház együtt csinált egy blockchain alapú rendszert, elnevezték digital trade chainnek, nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy pont ezt csinálta, amit a Zoli feszeget, hogy kereskedő platform olyan kkv-k között, akik különböző országban lévén nehezebben bíznak meg egymásban, de ha már kereskednek, ugye ott az úgynevezett okosszerződéseken keresztül, ha leszállítottam az árut, akkor egyből ki is fizeti a bankom, hiszen ez egy bankok által létrehozott kereskedői platform, és egyébként, hogyha nincs elég finanszírozásom ahhoz, hogy ugye, mint ahogy általában a nemzetközi kereskedelemben előre fizessek az áruért, akkor azt a bank meg tudja tenni helyette, és ugyanúgy a bank ki lesz fizetve, amikor le van szállítva az áru.

Ez egy nagyon ötletes megoldás volt, nem követtem utána egyébként, hogy megmaradt-e, de az megmaradt bennem, hogy ezt az európai legnagyobb bankházak sok pénzből hozták létre. Tehát ez azért nem egy egyszerű feladat ezeket így integráltan kezelni. Bennem fölmerült, de lehet, hogy már megválaszoltad, Ádám, hogy mi most a forró téma a Bubai életében, milyen fejlesztésekre fókuszáltok, vagy van-e most aktuálisan valamilyen újdonság?

Van, amit említettem, ez a forrásokhoz való jutás, ez abszolút egy olyan téma.

Van egy olyan mondás, hogy minden nagyvállalat kisvállalatként kezdi, csak van, aki hitt benne, ez nagyon-nagyon jó. És mi tényleg abban hiszünk, hogy egyébként neked, mint vállalkozót csak vállalkozni kelljen, ne kelljen mindenféle ilyen dolggal, ilyen teherrel foglalkoznod. Ehhez segítünk edukációval, viszont itt most az merült fel bennem, és a témához is kapcsolódik, hogy a halasztott fizetés az egyre inkább begyűrűzik Magyarországra, és ma még inkább B2C szegmensben, tehát az e-bouture-ra felregisztráltuk, és a klarnával tudtok fizetni, és előbb, tehát nem kell kifizetnetek, de megkapjátok azt a pólót, amit rendeltetek, tök jó. Viszont nálunk.

És tök veszélyes.

Igen, abszolút. És nálunk pont ezért úgy döntöttünk, hogy ezt B2B-ben szeretnénk csinálni, és az MBH Bank az első a BUP-án keresztül egyébként a magyar bankpiacon, akinek van B2B, BNPL, tehát halasztott fizetési megoldása. Ami nagyon hasonló az, amit mondtál, tehát nyilván mi a halasztott fizetés? Az, hogy én megkapom a szolgáltatást úgy, hogy az ellenértékét azt később kell kiegyenlítenem, és az, akitől veszem, viszont egyből megkapja az ellenértékét, mínusz x%, amit egy harmadik féltől, aki a halasztott fizetés szolgáltatást biztosítja, kap meg. Tehát mi egyébként szintén egy ilyen ökoszisztémában a Passpay-jel dolgozunk együtt. Ők most egy nagyon nagy finanszírozást is kaptak egyébként, nem tudom mennyire olvastatok róluk.

Talán az egyik legsikeresebb magyar fintech cég egyébként, nagyon ügyesek, és nekik volt ez a megoldásuk. Ha te egyébként úgy döntesz, hogy szeretnél beruházni egy irodaasztalra, mert jött egy új munkavállalód, de most nincs likviditásod, nem tudod ezt megtenni, akkor ha van egy olyan cég, aki irodabútort árul, és neki a palettáján ott van a halasztott fizetés, mint fizetési opció a bankkártyás meg az átutalás mellett, és oda felmész, és kiválasztod, hogy te ezt az asztalt szeretnéd, de majd csak 30 nap múlva fogod kifizetni, mert tudod, hogy addigra lesz likviditásod, akkor el tud kezdeni dolgozni a munkavállalód. Tehát magyarán tud fejlődni a céged anélkül, hogy a likviditásodat veszélybe sodornád, míg a kereskedő oldaláról ez azért éri meg, mert egy bizalom alakul ki a vevővel, és az kimutatható, hogy a kosárérték növekszik egyébként, és a visszatérő vevők száma is egyébként növekszik.

Tehát ez most egy olyan téma, amit tavasszal hoztunk ki, van is belőle kisebb-nagyobb cég is, aki érdeklődik, és vannak konkrét ügyleteink is már. Alapvetően ebben sok energiát szeretnénk még tenni, mert ez egy olyan dolog, ami valós segítség lehet a likviditásban digitális módon egy KKV életében, illetve a jövőben azért az AI-t mi is szeretnénk úgy használni, ahogy azt kell használni. Ma még nem tudjuk jól definiálni szerintem, akár bankszektor, akár fintech oldalon, hogy mire lesz ez pontosan jó. Sok mindenki beszél róla, sok mindent mond róla, nem tudjuk még szerintem ezt. Szerintem túl is becsüljük egy picit rövid távon a hatását, hosszú távon meg lehet, hogy alá is becsüljük. Viszont arra biztosan jó lesz, hogy rengeteg adat keletkezik a Bupában, banki oldalról, ugye a számlázóban a NAV oldaláról is tudunk kapcsolódni.

Ja, és van ugye multibank funkciónk is, tehát önmagában, ha te belépsz a Bubába, akkor nemcsak az MBL számláidat láthatod, hanem mondjuk egy Erstéset is láthatsz. Ez az adathalmaz, ezzel kezdenünk kell valamit, adatalapon kell valamit nyújtanunk a kkv-knak, és az a jövő, abban gondolkozunk, hogy egy olyan okos vállalatirányítási dashboardot találjunk ki, ami egyébként létezik már sok helyen, de szeretnénk ezt egybegyúrni, hiszen van egy képességünk a bank által, a számlázó által, a piac által, amit ugye említettem, és egyébként tudunk már olyan Beyond Banking szolgáltatásokat adni, amik kiszolgálják azt a 84%-ot, hogyha emlékeztek. Ha ezt kombózzuk, akkor mi jön ki ebből? Én vállalkozóként egyébként, ha két számlám van, max a könyvelőtől tudom meg amúgy, hogy mennyi az egyenlegem, mert nem lépek be, nem nézem meg.

Nyilván egy nagyobb cégnél már egyébként ez lehet, hogy megvan, de ez egy pont. Tehát ez egy konkrét pont, hogy nem tudják egyébként az egyenlegüket a kkv-k. Ha ide belépsz egyébként, akkor ezt látod, és az AI hogy jön a képbe, háttérben az adataid alapján, hogyha konszerntet adsz, lefuttatunk egy keresést, és azt mondjuk, hogy egyszer csak kapsz egy ilyen popupot, hogy te amúgy tudtad, hogy egyébként alkalmas vagy erre az EU-s forrásra?

Most add be a pályázatot így és így. Tehát igényt keltünk fel azzal, hogy a háttérben adatalapon elemzünk téged.

Itt nekem van egy kérdésem. Miért nem lehet azt megcsinálni? Ez tényleg semmilyen negatív fennhangot nem szeretnék benne, ez egy egyszerű kérdés. Ha a pályázatíró és a bank, aki együttműködik, és a bank, aki tudja az összes adatomat, aki együttműködik a pályázatíróval, és a bank, aki föl tudja nyomni a popupot, miért nem lehet azt megcsinálni, hogy akarom, igen, ráklikkelek, és az egész folyamat így elindul. És nem kell, nem tudom én milyen kimutatásért mennem, meg olyan kimutatásért, meg begyűrűző nyilatkozatért, meg felgyűrűző nyilatkozatért, most kisarkítom, nincsenek ilyenek természetesen.

Jó, de hogy az életem 70%-át nem hivatalokban és hivatali ügyintézésekkel fogom tölteni. Egyébként a pályázatíróval, aki minden kérdésemre pontosan tudja a választ, hiszen a bank kérdez. Ezt mikor tervezitek? Esetleg egy szolgáltatást csomagba gyúrni? Még egyszer nem provokációs kérdés.

Abszolút.

De hogy engem ez tökre érdekelne, mert nekem ezzel az ügyintézéssel, hogyha a bankár azt szeretné, hogy én 70%-ot azzal foglalkozzak, hogy ő hogy érzi magát, akkor azt a 70 százalékot itt meg lehetne spórolni.

Igen?

Ez egy jó kérdés, vagy egy jó provokatív kérdés.

Nem akarta mondani.

Nem, semmi baj. Ugye ez több összetevős azért, tehát azt látni kell, hogy a bankok sem feltétlenül saját szórakoztatásukra túráztatják az ügyfeleket azzal, hogy be kell menni a fiókba, hanem elég erős szabályok vonatkoznak a bankrendszerre, és elég erősen köt a bizonyos típusú pénzmosási szabály, olyan felügyeleti szabályozások, amiket nem lehet kikerülni, és mondjuk egy hitelügyintézésnél, ha most arra gondolok, amit kérdeztél te is, ott azért azt látjuk, hogy egyelőre a jogszabály nem abba az irányba mozdul el, vagy nem abba az irányba mozdulnak a jogalkotók, hogy ez teljesen digitálisan működhessen, csak hogy egy példát mondjak, ugye a Széchenyi Kártya Program, az egy KAVOSZ, egy VOSZ, KAVOSZ által létrehozott valami, aminek a digitalizációja nagyon gyerekcipőben jár még.

Tehát ahhoz konkrétan be kell menni egy VOSZ pontra, egy KAVOSZ irodába, egy bankfiókba, aki biztosítja, hogy el tudd indítani az igénylést. Ez szerintem törekvés a jövőben, hogy ez változzon, de az, hogy mondjuk egy olyan GINOP pályázatra, ami akár nem is az, hogy banki finanszírozás, csak én, mint Bubba segítek neked pályázatíróval, ott viszont arra már készülünk, hogy egy digitális package-et kapj meg, minden meglegyen egyben, és neked csak a pályázatíróval kelljen akár telefonon beszélned, és utána ő intézi ezt a részét. Ha a bank becsatlakozik, akkor is vannak már olyan dolgok, amikben tudunk segíteni, mert például azt az előszűrést, amit említettem, azt ugye a bank megkapja, tehát nyilván köztünk van egy kommunikáció, tehát nem az van, hogy bemész, és akkor ott állnak hülyén, hogy mi történt.

Miért jött maga?

Onnan jött?

Igen.

Tessék mondani.

Nem tudom mi a válasz.

Igen.

Nyilván ezt látjuk mi is, de tök igazad van, azért a leginkább, amiben egy kkv-nak vagy hívjuk bárhol, hogy egy vállalkozásnak segítség kell, az az adminisztrációban való segítség.

És ebben szeretnénk előre menni. Vannak bankok, akik előrébb járnak egyébként, nyilván az MBH esetében azért az az időszak, ami most van ezzel a banki összeolvadással, az egy picit terheltebb fejlesztési szempontból, de nyilván az ügyfélélmény mindig az első, és ebben amúgy megyünk előre, és a Goupamernek egy jó példája, hogy nálunk azért azok a folyamatok, amik megvannak, azok digitálisan működnek, azok egy regisztráció után elérhetőek, nem kérünk plusz papírokat tőled, és van egy ilyen prelanding rész is például a GINOP pályázatnál, ahol elmondjuk, hogy mivel készülj, megadjuk a dokumentumot is, és menj be és csináld végig.

A versenytársakról mit gondolsz? Tehát, hogy más platformok működnek már Magyarországon, szerintem inkább valószínűleg mindegyik a számlázó oldalról indult, ahogy a Bupa is, talán nem kizárólag, de nekem valahogy mindig ezek jutnak eszembe, de hogy van-e olyan, amiben a ti stratégiátok más, van-e olyan, akit úgy gondolsz, hogy rá nagyon akartok figyelni, merthogy ők könnyen lehet, hogy elhappolják előre ezeket az érdeklődő ügyfeleket, és így tovább. Mi is onnan indultunk ki, hogy akár a számlázóból induló ilyen platformok billingoszámlázz.hu Bings, ugye most a nagy újdonság, az év fintech megoldása lett a Bings egyébként, vagy nézzünk bankokat versenytársként.

És még egy picit ezt keressük egyébként, hogy mi a mi versenytársunk, mert unikális a bupa olyan szempontból, hogy nincs egy olyan magyar bank, akinek lenne egy ilyen digitális platformja, ami B2B-ben szolgáltat. Nincs ilyen rajtunk kívül. Vannak szegletei, amivel tudunk versenyezni és kell is, számlázóban említett Számlázz.hu builingo finanszírozásban bankok tekintetében versenyzünk. Beyond Bankingnél nem nagyon van még olyan bank, aki ebbe beleállt volna. Tehát az MBH-ben nagyon úttörő, és szerintem egy ilyen egy-másfél évvel megelőzzük igazából a piacot ebben a tekintetben. Arra kell figyelnünk, hogy az ügyfeleket ne előzzük meg.

Igen, mert az ő befogadóképességüknek is van egy határai.

Igen. Pont múlt héten hallottam az Albertet, a Sárospataki Albertet egy rendezvényen beszélni, és nagyon megtetszett egy mondata. Egyébként őket figyeljük azért, itt a bilingolt figyeljük, és azt mondta, hogy azt elrontotta a bilingó sokszor, hogy előbb kezdett el táncolni, mintha a zene elindult volna. Hogy olyan szolgáltatásokat hozott ki, amikre még nem volt feltétlenül érett a magyar vállalkozás.

Így van, aki először mozdul rá.

Így van. És ebből a szempontból érdemes figyelnünk akár nemzetközi példákat is, vagy mondjuk magyar példákat, de a saját dalunkat kell szerintem megtalálnunk, és igazítanunk a magyar piachoz, hogy akkor induljon el a tánc, amikor el kell indulnia, hogy ennél a szép hasonlatnál maradjak, de nyilván nézzük a versenytársakat, tehát ez nem titok, és valószínűleg ők is minket ugyanúgy.

Még egy kérdés, ha már tánc, meg zene. Ugye most elindult egyfajta zene ezzel a digitális állampolgársággal, és ez azzal a szolgáltatáshalmazzal, amit elméletben tud teljesíteni. Ti ebben hogy álltok táncilag, zeneileg?

Még nem kezdtük el a komponálást sem, tehát még ebben nem vagyunk annyira előre. Ez egy későbbi fázisában jön az életszakaszunknak. Annyit elmondhatok egyébként, hogy digitális céges profil létrehozásában gondolkozunk, tehát abban, hogy neked mondjuk egy helyen legyenek az irataid, és ne kelljen bemenni a bankba, ugye említett példa, hanem az ügyintéző onnan le tudja tölteni, aki egy felhő alapú szolgáltatásból vagy bármilyen céges profilból, ez fent van a Roadmappen, mint bank, mint Bupa esetében. Van olyan bank, aki ezt már csinálja egyébként, vagy vannak olyan cégek, akik ezzel foglalkoznak, de egyelőre a másik témában ott még azért nem annyira ez a fókusz.

Mennyire tudom egyébként ez a TÁP-os, ez a digitális állampolgárságos dolog, és a lakosság felől kezd.

Igen.

Tehát ők az állami oldalon sem fognak első körben vállalatok lenni.

Nem véletlenül kérdeztem. Tehát hogy itt pont az ügyfél rész, aki fizikailag jogalanya ennek az összes ilyen banki tranzakciónak, abban valahol megjelenik, és szándékosan kérdeztem, mert hát azért.

Lesz kapcsolódás, persze.

Tanácsadóként egyébként ez a versenytárs kérdés, ez engem mindig foglalkoztatott, mindig nagyon izgatott, hogy hogy kell ezt kezelni. Két gondolatom hadd legyen már hozzá.

Az egyik, hogy az egyik nagy tanácsadó cégnek van egy világszerte végzett, nem minden évben végzett, mert elég komoly erőforrásokat igénylő kutatása, amit ügyfélélmény-kutatásnak hívnak. És minden szektorban megmondják a kutatásból, hogy melyek azok a szolgáltatók, akik a legjobb ügyfélélményt nyújtják. Tehát akiknél tényleg a legboldogabbak az ügyfelek, most így leegyszerűsítve. És az a nagyon érdekes ebben, hogy az szerintem nem egy különösebben célravezető, meg sikerorientált stratégia, hogyha az ember az összes versenytársát figyeli, vagy az összes nagyobb versenytársát figyeli, mégis valahány nagyvállalatnál dolgoztam, én mindig azt láttam, hogy minden évben, vagy akár minden negyedévben jön egy riport, ahol itt vannak a grafikonok, az összes ismert versenytársunkhoz képest így állunk.

Igen.

És akkor ezt nézzük. Szerintem marhaság, már bocsánat. Én mindig azt gondolom erről, hogy a legjobbat érdemes megnézni, hogy aki tényleg az ügyfélélményben a legelső, mert attól talán tudunk tanulni. Ha már mi vagyunk a legjobbak, akkor még ez az esély is kimaradt, akkor meg végképp semmi értelme szétnézni. És ehhez kapcsolódik a második sztorim. Az egyik szintén bankszektor, egyik ilyen banki díjátadón átveszi a díjat az A magyarországi bankház külföldi vezetője, és a B nagy magyar banknak a vezetője odamegy hozzá gratulálni, és azt mondja, hogy Rick, hát igazából nem tudom, hogy tudod-e, de ti vagytok az egyetlen versenytárs, akit mi igazán figyelünk, ti tényleg nagyon jók vagytok. És Ilic mosolyogva válaszol, hogy az nagyon jó, mert amíg ti ránk figyeltek, mi az ügyfeleitekkel beszélgetünk.

Igen.

Ugye?

Kicsit így értettem, hogy a saját dalunkat kell keresni.

Szerintem nagyon jól rátaláltatok erre. Most a hallgatók kedvéért még azt is elárulom, hogy a mai beszélgetésünk apropóját a Future által szervezett Tack Days Hungary rendezvénysorozat adta, és ennek az MBH főtámogatója volt, prémium partnere volt. A Fintech Lab pedig a Bupával közösen szervezett egy önálló eseményt is a témában kkv-k számára. Hadd kérdezzem meg, hogy milyen tapasztalatokat szereztetek ott a kkv-kkal, a saját szolgáltatásaitokról mit mondtak, milyen módon fogadták.

Igen, ez egy pár hete volt a rendezvény, én egyébként sajnos nem voltam, de nagyon jókat hallottam egyébként róla. Talán a jelmondata, ha jól emlékszem, az volt, amit így akiket kérdeztem, elhoztak, hogy a kkv-k egyelőre költségként tekintenek a digitalizációra és nem lehetőségként, és ez egy érdekes gondolat, és szerintem igaz is. Viszont nagyon érdekes beszélgetés lehetett az elején a Balogh Ádám, Vinnai Balázsnak a beszélgetése, és az a, tehát hogy jó látni azt, hogy van egy olyan közeg Magyarországon, egy olyan együtt gondolkodó kollektív tudat, aki egyébként angolul is akár már egy angol nyelvű volt, képes úgy megnyilvánulni a kkv szegmensben, és akart tenni a kkv vagy vállalkozói szegmensért, aki amúgy nem sajnálja azt, hogy tapasztalatot oszt meg, tehát nem az van, hogy én elirigylem tőled, vagy nem mondom el, hogy én mit csinálok, hanem az van, hogy közösen építjük ezt a szegmenst, ezt tulajdonképpen a GDP-nek az 55%-át gyakorlatilag, és ennek volt egy első ilyen kezdeményezése, és szerintem ez egy nagyon előremutató történet, és remélem, a BUPA is olyan, ami ennek következő években is részese lehet.

Végül még egy kemény kérdést engedj meg, mert évek óta máshol sem.

Mikor kedvenc ételem vagy valami ilyesmi?

Évek óta másról sem beszél az informatikai szakma, így Zoli sem mondhat mást, mint hogy a magyar kkv-k lemaradtak a digitalizációban. Szerintem egyébként ez, amit mondasz, hogy költségként tekintenek rá, ez ennek szinonimája. Az a kérdés, hogy ezt a lemaradást, ezt te hogy látod?

Azért is kérdezem, mert hogy novemberben, november végén tartok egy vitaindítót az európai digitális évtized board ülésen, és hát most gyűjtöm így a patront, hogy miben érdemes elmélyednünk.

Ez tényleg nehéz.

Nézhetjük onnan, hogy a Desi-indexszel kezdjük, és akkor Magyarországnak a helyzetét nézzük, ez 27-ből 23. Magyarország ezen az indexen, aki ugye nem tudná ezt gyakorlatilag így, ha nagyon leegyszerűsítem a digitális képességét és a fejlettségét méri az adott országnak.

Már van telefonunk, ezt jelenti a húszon.

Nagyjából. - 27-ből a 23.

És néhány helyen van wifi, amit ugye mondtál váróteremben. De ugye ez mit mér? Ez méri egyébként azt is, hogy az adott ország állampolgárainak mi a digitális fejlettsége. Ha azt huszonharmadiknak tesszük a 27-ből, és összekötjük azzal, amit említettél, hogy mondjuk az 50% az a KKV-knál dolgozik ezekből a munkavállalókból vagy az állampolgárokból, akkor ez nem fest jó képet tulajdonképpen. De nézhetünk más ilyen metrikát, digimétert is említettük, az is ilyen. És hát ugye valószínűleg nem véletlenül jött létre egy új államtitkárság sem egyébként, ugye nemrég, egy hónappal ezelőtt talán, ami a KKV szektort erősíti. Jelentősen csökken a fizetőképességünk is Magyarországon, azért ez is benne van abban, hogy egy kkv-k gyengülnek, de digitalizációra visszatérve az egész szegmensről tudnánk szerintem órákat beszélgetni, de ha a digitalizációs részt nézem, akkor szerintem két nagyon fontos eleme van.

Az egyik, hogy olyan szolgáltatásokat kell nekünk fejlesztenünk, mint aki egyébként ebben jártas. Nagyon simán autodidakta módon megtanulható, és nem kell nagyon erőltetni, mert egy egyéni vállalkozó akkor fog egy szolgáltatást igénybe venni, ha nem kell gondolkodnia rajta, hogy az micsoda. De egy KKV-nál is ez igaz. Tehát gyakorlatilag beépül és egyből tudja használni, készségszinten vezeti a kezét. Ebből azért nem olyan sok van ma Magyarországon. Van, mert tudnék mondani én is példákat, de hogy ne kelljen gondolkodni. Azt szoktam mondani még banki sapkámban, hogyha így megnézek egy diagramot, és azon tíz másodpercnél többet kell gondolkoznom, az nem jó, mert nem mondja el nekem ezt az egészet.

És ugyanezt gondolom szolgáltatás szempontjából is, hogy valami olyat kell kitalálnunk, ami megtanulható. Ez az egyik. A másik, hogy ténylegesen költségként tekintenek rá, és nem értik, hogy nekik miért lesz jobb. Nem tudja megmondani a nap végén, hogy 20%-kal jobb lesz a termelésem, mert egyébként bevezetek valami AI túlt, mert senki nem mondta el nekik ezt még.

Azt látom, hogy informatikusok és döntéshozók rossz konferenciákon vannak. De az, amit az informatikus mond, azt nem érti a döntéshozó, a döntéshozó pedig nem érti azt, hogy mit mond az informatika. Tagja vagyok a Magyar Vállalati Compliance Társaságnak, és arról beszéltünk végig. Minden évben van egy nagy összejövetel, hogy egyébként niche 2, egyébként AI, egyébként szabályozás, környezet. És mindenki beszélt az AI-ról, és a végén dr. Sükösd Pétertől kértem öt percet, ötöt arra, hogy hadd mondjam el, hogy mi az, amit rosszul romboltak azokban az előadásokban. És gyakorlatilag öt perc alatt kettő olyan diát mutattam be, amit soha az életben nem láttak, viszont az összes létező IT-s konferencián ott volt.

Rutinnak vesszük az IT oldalon, a másik oldalon az üzlet nem látja. Ezeket hogy látod, hogy lehetne jobban motiválni, összehozni, hogy a működési költség, cash flow, könyvelés, gondolatokat úgy össze tudjuk hozni, hogy ez érthető legyen.

Nehéz megfogalmaznom jól, mert egyébként tényleg szívügyem, és néha fel is húzom magam ezen az egészen, de hogy az edukáció az rettentően fontos. És itt szerintem meg kell tanulnunk, és tök jó a példád, hogy egymással kommunikálni ebben az esetben, de nekünk szolgáltatóként is meg kell tanulnunk kommunikálni a KKV-val, de magának is belülről egyébként, ez már szervezetfejlesztő kérdés is lehet egyébként, de hogy az, hogyha nem edukáljuk azt, amit egyébként úgy gondolunk, hogy fontos, és csak úgy odaadjuk eléd, hogy tessék, itt van digitalizáció, csinálj vele valamit, nem fogja tudni ő sem belül lefordítani, de ha én mondjuk edukálom az informatikust, akit mondtál, vagy edukálom a cégvezetőt, akkor lehet, hogy sokkal egyszerűbb a dolgom a jövőben.

Tudjátok, van az a mondás, hogy nem halat kell adni, hanem megtanítani horgászni az embert, és akkor az egy tök sikeres dolog. Én ebben hiszek, hogy meg kell őket tanítani arra, hogy mit jelent a digitalizáció, és ez miért jó nekik? Mert nyilván mit akar egy vállalkozás fennmaradni, fejlődni, költséget csökkentve gyakorlatilag. Tehát, hogy biztos van még egy csomó más dolog, de hogy általánosságban ezek igazak, és ezeket szerintem úgy tudjuk megtenni, hogy ezekre megtanítjuk őket, hogy mi a jó módszer, hogy kell horgászni tulajdonképpen.

Néhány adással ezelőtt a te helyeden ült a Zolnoki Szabolcs helyettes államtitkár úr, és ő is azt mondta, hogy elsősorban persze fontos feladat kormányzati szinten promotálni, finanszírozni, támogatni a digitalizációt a KKV körében a hatékonyság meg a növekedés érdekében, de azért nem ártana, hogyha lennének olyan szoftverek, amik készségszinten használhatók. Tehát a fejlesztői oldalon van felelősség szerintem, hogy hátha hallgatnak bennünket.

Jó lenne, hogyha hallgatnának bennünket. Azt gondolom, hogy az olcsó CRM az a nem használható CRM kategória, amitől elmegy az ember kedve a digitalizációra. És ez egy nagyon fontos gondolat, hogy egy CRM az nem attól az, hogy letöltöm és elkezdem használni, hanem attól, hogy megértem, hogy mire kezdem el.

Így van, pontosan. Még egy gondolat ehhez, hogy most van egy kutatásunk közösen az egyik nagy egyetemmel, amiben én is benne vagyok, és a Genzy, mint vállalkozó ezt kutatjuk. És még csak most kezdődött el és definiáltuk igazából a projektnek a határait, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy digitalizáció témakörében mi fog kijönni, és most azt gondolom, hogy azért egy előremutatóbb dolog valószínűleg ebben a generációban már ez, hogy készségszinten használják azokat az eszközöket, amiket mondjuk az a vállalkozó, aki 20 éve vállalkozik, egyszerűen nem tanult meg, de a magánéletében sem feltétlenül tanult meg, és nagyon érdekes, hogy mi lesz ennek az eredménye.

De nehéz ez, és kíváncsi vagyok.

Igen, mert ez egy precepció, és az is lehet, hogy nem igaz amúgy.

Van egy másik kutatása, az egyik diák munkaerő-közvetítő csinálta, amiben az jött ki, hogy például az új generáció az AI-nak annyira nem örül. Tehát hogyha egy munkahelyen AI-jal kapcsolatos dolgok is vannak, akkor ő nem biztos, hogy azt választja. Tehát, hogy több aspektusban vizsgálni ugyanazt a kérdést, ezt nagyon érdekes, az ilyen kutatásnak az eredményeit, azokat tök érdekes lenne megosztani, hogy van egy koncepció, amivel elkezdjük ezt az egészet vizsgálni, és a végeredmény, hogy mit ad.

Abszolút.

Igen.

Még egy gondolat talán, hogy a digitalizáció az beruházás. És eleve kiesnek azok a vállalkozók, akik rövid távon gondolkoznak, nem ruháznak be, de hogy mennyire fontos az, hogy ténylegesen érthető eszközök legyenek ezek a digitalizációs eszközök, meg könnyen használatba vehető és könnyen kimutatható haszonnal bírjanak. Hogyha megkérdezel egy cégvezetőt, hogy miért vett autót, vagy miért vett furgont, vagy miért vett egy szerszámosládát, gondolkodás nélkül hülyének néz, és esetleg még meg is válaszolja, de hogy így nem teszed föl ezt a kérdést. De ha megkérdezed tőle, hogy miért vett meg egy szoftvert, vagy miért nem vett meg, akkor hosszan fogja magyarázni akár azt, hogy miért vette meg, akár azt, hogy nem.

Mert nem egyszerű neki, ugye?

Nem csak ez a nem egyszerű, én azt látom gyakorlati tapasztalatból, hanem hogy az IT nem ért a költség részéhez sem. Tehát, hogy egyszer megveszek valamit, az nem az van, hogy onnantól fogva örök élet. Tehát van itt egy ilyen dogmát, azt gondolom, hogy le kéne dönteni. Egy szoftver nem örök életre szól. Egy szoftver arra szól, hogy azt a feladatot valamennyi ideig tudja teljesíteni, de vannak hozzá frissítések és vannak fenntartási díjak. Ez az egyik fele. A másik fele, amit látok, és ez is gyakorlati tapasztalatból jön, hogy nézzétek meg a korrendszerek cseréjét. Tehát ha valaki megvesz valamit, akár CRM, akár ERP, minimum négy évre elkötelezi magát. És az összes előnyével és hátrányával együtt kötelezi el magát, aminek van egy fenntarthatósági része, és ezek a fenntartási költségek magasak.

Tehát akkor, amikor mérlegelnie kell, hogy egyébként a bevételének hány százalékát fogja elkölteni, és nem autót vesz belőle vagy színes tévét, hát akkor nem az jut eszébe, hogy neki feltétlenül a licencköltséget kellene finanszírozni.

Erről mit gondoltok egyébként?

Igen, szerintem itt is az edukáció egy nagyon fontos lépés lenne, hogy ezt tudják elsősorban. Tudd, hogy mondjuk négy évre tervezel egy ilyennel, és amúgy a számlázó és a versenytárs tekintetében is ez érdekes. Ugye egy számlázó váltási hajlandóság, az nem tudom, tudjátok, nagyon alacsony egyébként.

Rendkívül alacsony.

Webshopoknál van magasabb egyébként valamiért, de egyébként általánosságban 4% talán?

Igen.

És ott is hiába nem jó, hiába van az, hogy tudod, hogy plusz költséged lesz, hiába nem szereted, egyébként nem váltasz, mert már hozzászoktál. Ott van az úgy, és nem is nézed meg elvileg. Ezért számlázóval versenyezni nehéz egyébként, és itt is bejöhet ténylegesen egy edukációs faktor, hogy egyébként ezt elmondd előre, vagy valamilyen formában felhívd a figyelmét akár közben a vállalkozónak szolgáltatóként lehet, hogy van egy ilyen felelősségünk, ezt nem tudom amúgy, hogy egyébként szóljunk neki, hogy figyu, azt tudod, hogy ez még x év múlva is neked ilyen lesz, és ennyi költséged lesz vele. Ebben lehet, hogy nekünk is van tér a fejlődésre, azt gondolom.

Ennyi fért bele a mai adásba. Köszönjük szépen Ádám, hogy itt voltál erre a tapasztalatcserére.

Köszönöm szépen a meghívást.

Köszi, hogy itt voltál.