Gyártást támogató IT-eszközök

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast! Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

A A mai témánk az OT rendszerek világa.

A rövidítés feloldása, mint vendégünktől megtanultam, az Operational Technologies és az üzemek, gyárak működését biztosító informatikai eszközöket értjük alatta. Noha itt a DIG-IT Podcastban nem vagyunk teljesen szűzek a témában, hiszen szóba került már néhányszor, azért a ránk jellemző módon még nem ástunk ennek a mélyére. Ezt fogjuk most pótolni. Örömmel üdvözlöm körünkben Réti Zoltánt, a FORTINET hálózati mérnökét, aki három évtizedes IT tapasztalattal érkezett hozzánk. Isten hozott a stúdióban.

Köszöntöm a hallgatókat én is.

Köszönjük, hogy eljöttél. Zoltán, úgy tudom, hogy hallgattál már bennünket, igaz? Melyik vendégre vagy témára emlékszel szívesen.

Hármat meghallgattam egész konkrétan a Horváth Ricsi barátomét, aki a tárolórendszerekről beszélt, Gazdag Ferit, akit viszonylag régóta ismerek, különböző területeken. Ugye ő mindenhol dolgozott nagyjából, illetve hát a "Kiszét", Kiss Zoltánt a FORTINET-től, szakmai ártalomból, őt azért meghallgattam.

Valószínűleg észrevetted, hogy szeretjük a bővített mondatokat, tehát nyugodtan tudunk itt szakmázni.

Jó, remélem lesz rá alkalom, mert ahogy említetted, három évtizedes tapasztalattal azért elég sok mindent láttam, meg tapasztaltam, meg átéltem, túléltem. Van olyan kedvenc sztorid, amit megosztanál velünk?

Nagyon sok van, tehát ha ebbe belemegyünk, akkor azért lesz elég sok sztorim.

Én akkor. Szuper. Na, akkor kezdtem az egész informatikát, amíg a TCP, IP és internet még nem létezett, tehát amiről beszéltünk, az ilyen Decnet, Novell, IPX, nem tudom, emlékeztek-e ilyen technológiákra. Én még igen. Még én is, de inkább a márkára, mint a technológiára. Koax ethernet, tehát akkor még nem volt AIDS és TB startupokkal. Ötven ugrós lezárókkal és T-dugókkal. Ha valakinek ez a hang még mond valamint hogy Nyilván ez egy modemes internet.

Ezt be fogjuk játszani, Laci. Próbáltam visszaemlékezni, huszonéve hallottam utoljára.

Akkor elmondanám, hogy én össze tudtam fütyülni egy modemmel 1200 bóddal. De, de tényleg. Persze adatot nem tudtam küldeni, de azt mondta, hogy connected 1200 board, tehát nagyon sokat hallottam ilyet.

Az én időmben még nem volt ilyen, tehát a levelezés az valami Ella nevű, valamilyen X25-ös vonalakon ment, tehát az analóg résztechnológián.

Elképesztő időszak volt ez, tehát azért azt szeretném itt gyorsan hozzátenni, hogy az a korszak, amiről beszélünk, az ilyen 2000 környékén, amikor még nem volt úgy internet, hanem ilyen wap szolgáltatásokat próbáltunk meg összehozni, és még a banknak az adatszolgáltatása, a bankfiókok között is '14-4-es modemeken összefütyülve különböző chipcsomagokban érkezett meg, és volt egy külön-külön adathordozó számítógépek voltak, amik a bankfiókok közötti adatkommunikációt vezetékes vonalon tették meg, és már akkor is ott volt ez az IT biztonsághoz tartozó kis kiegészítő berendezés, hogy innen indulni és innen hogy jutottunk el a mostani OT technológiáig?

Igen, onnan ide, az egy hosszú út volt.

Ugye az OT technológia, amit említettél, hogy az informatikai berendezéseket vagy a gyártóterületnek az informatikai eszközeit jelenti, nemcsak azokat. Tehát amikor ótérről beszélünk, akkor a fizikai berendezésekhez közeli vagy a fizikai berendezéseket is, ha azt értjük, ezek érzékelők, turbinaműködtetők és minden hasonló ilyen végberendezés, de ami nagyrészt még ma is analóg működik, vagy egy jelentős része ma is analóg módon működik és nem digitálisan. Tehát amikor így a TCPP-t próbáljuk oda letolni, akkor ott azért van egy kis, nem is azt mondom, hogy ellenállás, csak egy érdekütközés, hogy ott a real-time operációs rendszerek, a real-time működés, ami valós idejű működés, ami a legfontosabb, és ezek nem biztos, hogy a TCP-be be vannak építve.

Ez egy teljesen másra készült, hogy hogy alakult ki, hogy az minden mást lenyomott, ez megint egy külön történet, de a lényege az, hogy az OT-ban teljesen másról beszélünk. Tehát amikor az informatikáról beszélünk, hogy mi a legfontosabb, a sértetlenség, bizalmasság, rendelkezésre állás. Az OTP-ben ez fordított, tehát ott a széf T, tehát a megbízó vagy a biztonságosság vagy a biztonság a legelső, talán a rendelkezésre állás, működés és utána jön a sértetlenség, bizalmasság. Ugye az a gyártó cégnél, azt egy picit így kiegészítve el szoktam mondani mindig a kedves hallgatóknak, hogy egy gyártó cég azért nem úgy működik, hogy mindig a legmodernebb berendezések vannak ott, hanem általában még az 1967-es Koda vágógép is, mint funkcionálisan működő gép, ki van egészítve egy XP-s Pentium 133-assal, mert ahhoz még megvan az a gyártói szoftver, amit annak idején 2000 előtt gyártottak, és még az tökéletesen működik, de ugyanakkor ennek az összekötését meg most már realtime szeretnék nézni és a gyártáshoz kapcsolódó adatokat is realtime szeretnék nézni.

Ilyen helyzetekkel találkoztok-e, amikor egy elképesztő, kicsit régebbi technológiát próbáltok meg modernizálni az új technológiával. Ezzel az OT világban ugye nyilván, tehát hogy most egy ide vonatkozó kérdést szeretnék föltenni.

Mindenképpen.

Annyit pontosítunk, hogy azért a '60-as évekbeli már nem, de ez tényleg az OTP-ban 20-30 évre készülnek ezek a berendezések és valamilyen módon össze kell kötni. Általában valamilyen interfészt építenek hozzá vagy eleve volt is hozzá valamilyen interfész, amivel a minőségirányítási vagy vezetői rendszereket, vezetői rendszerekbe be lehetett ezt kötni. Hogy aztán ez TCPP alapú vagy sem, azért nem annyira régiek, hogy akkor már a kezelő vagy megjelenítő felülete IP-alapú volt vagy PC-s, de ez valóban igaz, amit mondasz, hogy régi oprendszerek, tehát Windows XP vagy valami hasonló, de az már a megjelenítő, tehát ami működteti, az mindig valamilyen BSD alapú real-time.

Mi az a BSD? Merthogy most kifejezetten azért is örülök ennek a témának, hogy tágítsuk a komfortzónáját a hallgatóságnak, tehát itt elő fognak kerülni a gyártástechnológiáknak olyan rövidítései, amikkel valaki soha nem találkozott. Segítsünk neki megérteni.

A B1 az a Berkeley System, a D betű, talán development, de ebben nem vagyok teljesen biztos.

Tehát ez egy amerikai cucc. Ez egy amerikai cucc, ez a Linuxnak az alapja, nem a Linuxnak, bocsánat, a Unixnak az alapja. Tehát amikor azt mondják bizonyos informatikusok, hogy szinte mindenhol Linux van ezekben a környezetekben, ez azért nem teljesen igaz, tehát valamilyen BSD alapú UNIX like operációs rendszer működteti az OT-t, és ezek között nagyon sok a valódi real-time operációs rendszer, Wakes Works és társai, amit nagyon kevesen hallottak, de például valamelyik marsjárót az üzemeltette, ezt mindig kiemelik. Ez az, amelyik lerobbant? Nem, ez jóval korábbi, ez jóval korábbi, és nem ettől robbant le, tehát azért ott is vannak különböző fizikai ráhatások.

Nyugodtan, igen.

Ez egy jó átkötés, mert arra is rá akartam menni, hogy azért elég vegyes a kép ezeknél a gyáraknál, akárcsak itt ország a határainkon belül is. Tehát, hogy vannak ezek a gyárak, ahol a Skoda vágógép 50-60 éve működik, de vannak közben olyanok, ahol meg kollaboratív robotokkal vagy szenzorokkal együtt felszerelt gépekkel kell az embernek párhuzamosan munkát végezni, ezt szokták ilyen kopott környezetnek hívni. Na most nektek, mint olyan informatikusnak, olyan IT mérnöknek, akinek feladata ezeknek a gépeknek az információbiztonsági meg AT biztonsági dolgaival foglalkozni. Minden ilyen környezetben helyt kell tudni állni? Tehát, hogy egyik nap elmész ebbe a high-techbe, a másik nap elmész a régibe és mindenhol tudnod kell alkotni?

Az IT-nak vagy az IT biztonságnak mindenhol tudni kell alkotni.

Személy szerint nekem azért nem szerencsére, tehát én az IT oldalról közelítem ezt meg és az IT oldalról érkezem, tehát egy bizonyos szint alá nem kell, hogy menjek. Itt beszélünk, beszélhetünk ilyen purdue level 0-tól 3-ig meg 5-ig. Tehát a legalsó szintre, a fizikai szintre nekünk nem kell, meg nem is szabad, meg nem is engedélyezett oda belenyúlni. Tehát pont azok a rétegek azok, amiket a gyártó szállít, a gyártó üzemelteti, a gyártó menedzseli, nagy ritkán frissíti, de inkább nem frissíti, tehát amíg az működik, addig nem nyúlnak hozzá, hacsak valami olyan.

Ez nem olyan, mint a textil.

Nem, nem olyan, mint a Tesla. Nem olyan, mint a számítógépünk vagy azért, mert hetente jelennek meg frissítések és illik felrakni, mert biztonsági patchek vannak. Ezekre nem érkeznek biztonsági patchek és nem is teszik fel őket. Jelentős részüket gyárt, üzemelteti valahogy távolról, valamilyen vonalon, amihez ő adja az IT biztonsági berendezést, tehát VPN-t a gyárban és akkor azon keresztül menedzseli. Tehát ezt a részét azért nem. Viszont ehhez illeszkedni kell, mint ahogy említettétek, a vezető irányító rendszerek, meg a megrendelő és egy csomó mindent, tehát ahol a gyártás megrendelést vagy a pontos típusokat, mennyiségeket megadják, annak viszont ehhez illeszkednie kell, az már egy informatikai rész, és akkor azt is tudni kell szegmentálni.

Úgyhogy az OTP-ban van több ilyen nagyon fontos rész. Az egyik a szegmentáció, hogy melyik részét vagy a különböző részeit el kell tudni szeparálni egymástól különböző biztonsági rendszerekkel, mint tűzfal, meg behatolásvédelem, meg mit tudom én. És ezek nagyon fontos dolgok, merthogy ugye kicsit sem mindegy, hogy az éppen aktuális készülő, mondjuk vonat tábla lemezéből csinálna, mondjuk, egy repülőgépet, tehát hogy azért itt ezt eléggé konkrétan le lehet állítani egy teljes gyárat ezzel, hogyha megtámadják ezeket a típusú rendszereket. Üzembiztonság szempontjából rá akarok térni most egy kicsit erre a szabályozási környezetre is, hogy most egyre többször, majdnem minden héten van egy NIS2 konferencia.

Mennyire érinti ezt, vagy ebből a szempontból az OT-t, milyen típusú szabályozások, tehát, hogy mondjuk, ISO27000 vonatkozik, ugye age my nem arra, hogy informatika. Most kisarkítom, nyilván több minden, tehát hogy most ne kövezzenek meg a kedves hallgatók, hogy nem sorolom fel az összeset, de maradjunk az ISO 27000-nél. Ebből a szempontból most, ebben a niche 2-es dorás időszakban. Nektek milyen típusú átnézésetek, milyen típusú dolgotok van ezekkel a berendezésekkel. Van-e?

Akkor először beszéljünk erről a Niskettől, hogy ez pontosan mit is takar.

Tehát ez az EU-s nem ajánlás, hogy Is takar, tehát ez az EU-s irányelv 2002/2555-ös EU-s irányelv, amit majd át kell ültetni minden országnak vagy minden EU-s országnak a saját jogkörnyezetébe. Ez most folyamatban van, ez van is. Egyébként a Networking Information Security-t jelenti, ha teljesen jól tudom, vagy valami hasonlót, és ez egy IT biztonsági előírás, aminek meg kell felelnie a különböző cégeknek. Erre is vannak meghatározások, hogy milyen cégnek. Nagyjából Magyarországon 2600 cég fog ebbe belekerülni. Különböző gyártók, illetve vannak minősítések, hogy kockázatos vagy kiemelten kockázatos tevékenység. Erre sokan azt mondják, hogy minden gyártó, azért nem teljesen igaz, tehát ruházati gyártó meg játékgyártó nem lesz ennek a lefedettségében, vagy őrájuk nem fog vonatkozni ez az előírás.

De egy videojáték gyártóra már vonatkozhat.

Például futárszolgálatok, vagy postai szolgálatok, vagy ivóvízellátás és hasonlók. És a csavar ebben az, hogy ha valaki ebbe beleesik, mert olyat gyárt, akkor az ő beszállítójára is előírhatja, hogy arra a részre, amit beszállít, arra is vonatkozzon ez. Tehát lehet, hogy ő nem gyárt olyat, meg nem esne bele, de mégis, akinek beszállítója azt mondja, hogy ennek meg kell felelnie. Hogy mit is jelent ez igazából, ki kell jelölni IT biztonságért felelős személyt, aki egy személyben felelős magáért a biztonságért, illetve a különböző előírások betartásáért. Ezek a kockázatelemzés, disaster recovery, tehát visszaállítás, hogyha megsérült. Ugye a kockázatkezelési szabályzatok, a kockázatok. A szabályzatok és itt nagyon fontos egy picit, hogy megemlítsük ebből a szempontból a HRP-t is.

Ugye itt a korábbi vendégünk a Horváth Richárd, illetve a tekeró, akik ugye különböző környezetekben mentésekkel foglalkoztak. Tehát itt a kockázatkezeléshez tartozó mentési tervek is benne vannak. Köszönöm szépen, igen, mentési és visszaállítási tervek. Van egy riportolási kötelezettség, tehát minden olyan incidenst jelezni kell, ami nagy vagyoni hátrányt vagy kockázatot jelent vagy jelenthet, bár nem történt meg akkor, hogyha jelenthetett volna, akkor is riportolni kell, hogyha valami személyi, tehát jogi vagy természetes személyt érhet kár, akár fizikai, akár anyagi, azokat is riportalany kell. Ehhez ugye hozzátartozik, hogy akkor logolni is kell, tehát naplózni kell minden ilyen eseményt, ami történik a hálózaton.

Ez megint jön egy naplókezelési feladat, illetve ennek a tárolása is megjelenik mögötte. Így van. Azért dobtam be nagyjából ezt a kérdéskört, merthogy az OT-hez tartozó szabályozási környezet azért ebben a kockázatkezelésben meg fog jelenni, mint kockázat.

Üzletfolytonosságnak hívják, mert hogyha ott megállunk, akkor a gyártás is megáll, és ennek a visszaállítási ideje az azért beláthatatlan problémákat bír okozni, hogyha ez nem jól működik.

Az az érdekes kérdés merült fel ezen a ponton bennem, hogy akkor az idén meg úgy általában is, ez egy szabályozott világ, tehát, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezt nagyon sok helyen látjuk, hogy sok szabály vonatkozik ránk, ha gyártunk. A kérdésem, hogy neked, mint információ meg IT biztonsági mérnöknek, meg a cégnek, akinek dolgozol. Ki valójában a megrendelő? Az ügyvezető, aki az üzletmenetért felel, meg az üzletért felel, vagy egy jogi igazgató, vagy egyéb olyan igazgató, aki még egyfajta megfelelési kényszer alatt van, de nem ő felel azért, hogy egyébként profitot termeljen a cég.

Ezt most nézhetem két oldalról is, egyrészt én, mint HRP, mi disztribútorok vagyunk, és a különböző viszonteladóknak, vagy telepítő integrátor cégeknek adunk el eszközöket, megoldásokat.

Tehát közvetlenül nem, vagy nagyon ritkán kerülünk tűzközelbe. Ez az egyik, ami viszont a megrendelő oldalról pedig ugye a piacon is kettő irányelv fogja előírni azt, hogy legyen egy kijelölt felelős személye, és nyilván akkor ő lesz a megrendelője ennek vagy közvetlenül vagy közvetve, de ő az, aki ezért felel és ő az, aki az egészet fölülről megrendeli, hogy aztán az integrátor céghez ki jut e, valószínűleg mérnökök is, de hogy a végén ott van ez a.

Akkor ez egy jó nagy konfliktus forrás a szobában, hogy van egy ügyvezető, aki az üzletért, a profitért és a piacért felel, és van mellette valaki, aki meg megrendel olyan technológiákat, amik rohadt drágák, adott esetben lassítják a termelést, adott esetben a bevezetés idejére meg kell állítani valamit.

Ebben gondolkozunk közösen. Tehát, hogy az Ody and It, most 20 éves a saját cégem, kiberbiztonsággal foglalkozunk, de most ezt muszáj valahogy egy picit kontextusba hozni, hogy ez hogy szokott történni, mert IBF szolgáltatásunk van.

Mi az az IBF? Igen, tehát az az IT biztonsági felelős, aki egyébként pont erre hivatott, hogy ő látja azokat a logokat, amik érkeznek a rendszerbe, tudja tartani a kapcsolatot magával az IT-val, hogy milyen típusú fejlesztések, illetve tudja az üzlettel is egy picit tartani a kapcsolatot, hogy milyen típusú büdzsé, amilyen típusú megfeleléseknek a kockázatelemzésből tud megvalósulni időben. És azt gondolom, hogy ez, amit minden adásban elmondunk, hogy cicho, misho, cicho Persze, ez a vicc kategória. Tehát amit minden adásban elmondunk, ebből a szempontból, hogyha megközelítjük, akkor egy elképesztően fontos, közvetítő SDCPO szerepet játszik maga az IBF, hiszen egy picit kell értenie az üzlethez, és kell értenie az IT-hoz és a kiberbiztonsághoz is.

És ebben fognak tudni megvalósulni, hogy a mérnök a mérnökkel beszéljen az IT oldalon, a pénzügyes a pénzügyi szempontból megközelítve, de a kockázatokat tisztán lássa nem feltétlenül az IT-tól, mert most nem bántani akarom az IT-t, de nem közgazdászok az IT-sok, ugye? Tehát hogy vegyünk egy tűzfal példát, hogy tűzfalból melyiket fogja kinézni az IT is, nyilván a legjobbat. A csillagrombolós tűzfalat fogjuk megkapni a gyárban, de lehet, hogy skálázásban azért jó lenne tudni, hogy ez moduláris felépítésű, mint a Tesla, hogy most megveszek egy Service Pack 2-es verziót, és 17 hangszóróval fogom tudni hallgatni a kocsiban a rádiót, vagy pedig nincs rá lehetőség és le kell cserélnem a teljes autót ahhoz, hogy egyébként a 17 hangszórót, Laci vájt füle egy autóban, ő az autóhoz választ, nem a hangszóróhoz választja az autót. Ugye jól mondom?

Így van, bár nem tesztát választottam, ezt hozzáteszem, hanem egy maszkát, egy kisebbet, de a példa lényegileg jó.

Na most tök jó, hogy ide eljutottunk, mert igazából azt is meg szerettem volna kérdezni, hogy mik a forró témák nálatok, mik most a legnagyobb kihívások a ti ügyfeleiteknél, vagy hát ahogy magyaráztad, inkább akkor úgy kéne kérdezzem valószínűleg, hogy a disztribútoraitoknak az ügyfelei.

Ügyfeleink ügyfeleinél.

Ugye ez a Nis2, ez egy jelentős szigorítást jelent az előző vagy az eddigi szabályozásokhoz képest, tehát sokkal több cég lesz érvényes, sokkal konkrétabb előírások lesznek, illetve lesz egy audit majd 2025-től indulóan, ahol tényleg vizsgálják ezeket a cégeket, hogy megfelelnek-e ezeknek az előírásoknak. Az előírások, azok sosem mennek le technikai szintig, tehát nem írják elő, hogy ott milyen tűzfalnak, vagy pontosan milyen eszköznek kell lenni és mit kell védeni. Ott elvárnak ilyeneket, hogy mint üzletfolytonosság, meg biztonság és riportolás és incidenskezelés és társai. Hogy ezt mivel oldod meg, az már a mérnököknek vagy a konkrét cégnek a feladata, hogy ezt hogy tervezi meg és mi az, amivel el akarja végezni.

Amiről beszélt, hogy ez leállással járhat, azért most már nagyon sok olyan rendszer van, amit be lehet rakni úgy mellé, tehát nem akasztom meg a folyamatot, meg nem inline kötöm be az eszközöket, tehát nem a meglévő vonalakat szakítom meg és beleteszem, hanem gyűjti az adatokat párhuzamosan azzal, ami ott zajlik egyébként és abból csinál feldolgozásokat, és akkor majd abból tud visszahatni a működtetett rendszerekre. Tehát ezt is meg lehet csinálni, és ez az igazán jó módszer. Tehát amikor megszakítom és úgy rakom bele, az tényleg mindig egy leállással jár. Ez most egy mellékszál, de tényleg az OT-ban a folytonosság, az egy rendkívül kritikus feladat, tehát általában ezek a gyárak nem olyanok vagy az üzemek szerelő sorok nem olyanok, hogy le lehet állítani, és akkor öt percig állítólag újraindítom.

Ha leállítottam, egy módosítás volt benne, akkor újra kell érvényesíteni vagy ellenőrizni, validálni, és hogyha mindennek megfelelt, akkor egy elég hosszadalmas procedúra, míg újraindul az a gyártási folyamat. Tehát ezt azért nehéz így megszakítani, frissíteni, cserélni benne dolgokat. Visszatérve arra, hogy mik az elvárások vagy ki az, aki ezt indikálja.

Igen, majd amikor megvan ennek a niche 2-nek a pontos szövegezése és a magyarázata vagy a magyarázatai, akkor abból lehet majd pontosan tervezni, hogy milyen szintig kell lemenni és hova kell, milyen elválasztások vagy milyen biztonsági megoldásokat kell és milyen szintre telepíteni.

Oké, tehát az egyik legnagyobb kihívás lesz hamarosan

gondolom még az idén

ennek az újfajta ellenőrzésnek való megfelelést előkészíteni. Milyen más kihívások vannak, vagy milyen gyakori projektek vannak mostanában.

Ami fontos, hogy a naplózás, tehát az ennek az egész.

De hogy itt '24-ben ez még egy gyakori projekt, hogy nincs jó naplózás és csináljunk egyet.

Tényleg azt hittem volna, hogy ez már így jellemzően igen. A naplózás, riportolás, az egy érzékeny téma, tehát általában azért ezek drágák vagy relatíve drágák a rendszerek ahhoz képest, hogy mi az, amit kap érte. Tehát ezzel konkrétan nem előzöl meg egy tranzonvert, meg nem fog tőle gyorsabban szaladni vagy gyorsabban gyártani a gépsor. Viszont szükséges ahhoz, hogy lásd, hogy voltak-e incidensek, erre hogyan tudtál reagálni, hogyan tudod legközelebb megelőzni, lásd a szűk keresztmetszeteket esetleg. Gyártáskapacitás-tervezésben fontos ez az információ, viszont ide jön még egy gondolat, ezt ne engedjétek meg nekem, hogy elmondjam, hogy a naplózás iszonyatosan tárhelyigényes és a tárhelyigény mellett kell egy felkészült személyzet, aki ki is tudja értékelni a megkeletkezett log fájlokat.

És itt most, ha megengeditek, akkor ezt a gondolatot behozom, mert ha már nincs kesztyűztünk, akkor AI-ozzunk is. Tehát pont a naplófeldolgozáshoz tartozó AI kutatásokat végzik most éppen a Miskolci Egyetemen, merthogy azt kéne megnéznünk, hogy hogy lehet ennek a különböző statisztikai módszerekben a hibahatárokat ide-oda tologatni, hiszen egy incidens az lehet hibahatáron belül, meg azon túl is. Tehát, hogy ha minden adásban elmondom a HR-t, hogyha a HR-es gépe hajnal háromkor tíz terra adatot tolt föl, de tudjuk, hogy miért, akkor az nem baj. Viszont, ha nem tudjuk, hogy miért, de feltölti, az meg lehet baj. Ez statisztikai hibahatáron belül maradhat, meg küldhet log eredményt is. És most visszaadom a szót, csak egy ilyen kis kiegészítő értelmezés.

Igen, általában ezek a lyukgyűjtő rendszerek képesek úgynevezett baseline-okat létrehozni, tehát mi az a normális forgalom, és mi az, ami ettől eltérő. Általában a machine learning, meg az AI-ok is így működnek, hogy mi az, ami normális. Ugye van ennek egy tanuló fázisa, ami megtudja, hogy mi az a normál üzemmenethez tartozó adatforgalom, csomagméret vagy bármi hasonló informatikai adat, és akkor ebből csinálnak pénzlányokat. És hogyha ettől eltér valamilyen mértékben, akkor küldhet különböző szintű riasztásokat különböző szintekre, és akkor abból viszont tényleg el kell tudni dönteni, hogy hogyan reagáljunk erre. Tehát a logógyűjtőkhöz általában tartozik riporteri rendszer is, hogy mindenféle színes, szagos, szép riportokat tudunk generálni, de nem adnak javaslatokat, vagy nem mutat rá a problémára, hogy na, ott akkor két biten hiányzik valami, hanem aki a logokat értelmezi vagy a riportokat elemzi, annak kell tudni ezt feldolgozni.

És akkor itt még bejöhet az AI, de hogy az AI-t meg használni kell valakinek. Tehát akkor arról beszélünk, hogy az EIA elveszi a munkánkat.

Igazából nem. Az AI majd. Egyszerűsíti. AI-t tudni kell használni és aki használja az AI-t, annak a munkáját nem veszi el, csak beáll közénk.

Igen, egyébként ez egy nagyon jó példa, ez a felhasználási eset, tehát hogy ott van a riport, de nem ad javaslatot. De az AI az közerővel fejlesztik ezeket a megoldásokat, hogy adjon javaslatot is, mert azt a tudást, amink van ezen a szakterületen ebben a szakmában, azt nagyon könnyen meg lehet etetni ezekkel a szlogenekkel.

Laciék is dolgoznak együtt olyan céggel, aki kifejezetten kockázatkezelési módszertanhoz fejleszt ki különböző szoftveres környezeteket, ilyen GRC szoftverek ezek, és hogy ezekhez érkezzenek ugye a naplófájlok, benne lehet a lehetőség már az elemzésben magának az AI-nak, csakhogy amit például, akkor most fordítsuk meg, mert én arra vagyok ám kíváncsi, de azért próbálok egy kicsit ilyen kitekintést, hogy Laciéknál ott van a szoftver, GRC, benne van minden információ, kockázatkezelés. Apropó, ezt a GSC-t, ezt megtennéd, hogy magyarítod a hallgatóink kedvéért, hogy mi ez a rövidítés?

Nagyjából a kockázatalapú üzletvitel-vezetéshez tartozó gondolat, és akkor ennek van egy ilyen gyűjtőszoftvere, ami kifejezetten arról szól, hogy kockázati mátrixokat próbál meg felállítani arra vonatkozóan, hogy melyik az 1-es számú, 2-es számú, 3-as számú prioritás, amit meg kell változtatni. Nagyon egyszerűsítem, pongyolán fogalmazzak.

Tehát egy egész kockázatkezelési szakmát nem fogunk egy podcast zárójelben megtanítani, ezt nem várhatja el senki.

De hogyha mondjuk Lacitól megkapjátok ezeket az információkat, most üljünk még a disztribútor oldalán. Megkapjátok ezeket az információkat, az számotokra hasznos.

Tehát van a kockázatkezelés, meg a kockázati mátrixom, amiben azt mondjuk, hogy most az OTSZ hozzá kell nyúlnom, és megkapjátok ezt a riportot, ami jön ebből a rendszerből. Az a kérdés, hogy tapasztalatod alapján volt-e már ilyen hasonló jellegű előkészített kérdés. Nézd, itt van a kockázati mátrixom. Nem, hozzá még nem jutott egy ilyen kockázati mátrix. Igen, beszéltél erről, hogy ez mekkora konfliktust tud jelenteni a gazdasági meg a terület és a mérnökök között. Pont erre feloldás ez a kockázati mátrix vagy kockázatelemzés, hogy értem, mekkora kockázattal jár, hogyha, mondjuk, történik egy ilyen incidens, ennek mennyi a valószínűsége, mekkora kárt fog nekem okozni. Mivel tudom ezt megelőzni?

Mennyibe kerül? Hogyha, mondjuk, százszor annyiba kerül megelőzni, mint amekkora kárt okoz, akkor nyilvánvalóan nem éri meg, de hogyha összemérhető egy ilyen károkozás értéke vagy számadata a megelőzésre fordítandó összeggel, akkor célszerűbb-e beruházni. Nyilván ez nekünk is segítség arra, hogy tudjuk, hogy mekkora, milyen rendszert tudjunk tervezni. Tehát nagyon sok paraméterből kell dolgoznunk, tehát az, hogy mi a rendelkezésre állási mutató, milyen sávszélességeket vagy milyen műszaki paramétereknek kell megfelelni egy rendszernek. Tehát nyilván nem a legdrágábbat fogjuk javasolni, hanem arra a feladatra éppen elegendő legjobbat, tehát ami túlteljesíti azt vagy picivel túlteljesíti vagy pont teljesíti azt, amire szükség van műszakilag.

Tehát nem fogunk egy csilli-villi vagy százezer dolláros eszközt adni, amikor elég egy kétezer dolláros is, mert ez senkinek sem jó, tehát fölösleges, hogy ott álljon, működjön. Ebbe saját magunk is belefutottunk, hogy egy akkora eszközünk volt raktáron, amit használjuk ezt, csak annak az éves előfizetése az olyan horribilis volt, hogy abból két kisebbet meg tudtunk venni három évre nagyjából, tehát ezeket nem éri meg, hogy nagyot adjon, meg ugye ez visszaüt ránk, tehát legközelebb akkor nem tőlünk fogják ezt venni, hogyha rosszat mondunk.

De mennyire egységes ebben a szakma? Tehát, hogy mennyire kell késhegyre menő vitákat folytatni, biztonsági meg teljesítményproblémákra adott megoldások kapcsán, vagy ezek ilyen tankönyvszerű dolgok, hogy nem tudom, így kezeld a kockázati mátrixodat, mint az Így neveld a sárkányodat című filmben, és akkor előveszem azt, hogy ha ez van a mátrixban, akkor ilyen megoldás, az nem lesz csillagromboló és az jó. Mennyire kiforrott ez szerinted? Most a kóklereket hagyjuk a valóban szakemberek terén?

Nagyjából kiforrott. Ugye van, amikor javaslunk valamit, és az nem megy át a büdzsén, ami véges, tehát van egy kötött büdzsé, ha nem fér bele, akkor hiába mondja a mérnök, hogy az kell, akkor mögé kell tenni, hogy akkor ennek mekkora a kockázata.

Ezt bevállalja az adott cég, vagy sem az ő dolga, az ő döntése, ezt mi leírjuk vagy elé tárjuk, hogy ez így működik vagy ezek a kockázatai. Ennyi. Olyan késhegyre menő vitákat ritkán szoktunk folytatni szerencsére, legalábbis mi disztribútor oldalról, tehát mi azért elég precízen dolgozunk és azt adjuk, amit igazándiból tőlünk kérnek. Lacival nagyon sok részen keresztül beszélgettünk arról az üzleti tervről, és ennek az üzleti tervnek van egy ilyen kockázati része, de hogy magának a kockázathoz tartozó ilyen megvalósítás meg büdzsé tervezésnél az nagyon érdekes, hogy kockázattal arányos-e a védekezés, amit be akarunk vezetni. Ugye ezt is pár adásban már volt róla szó, hogy mit is jelent ez a kockázattal arányos védelem.

És most köszönöm szépen, hogy ezt elmondtad, hogy ez a kockázatvállalás mennyire fontos, mert az egyiknél egy darab eszköz, de nem tudod megfizetni, csak egy évre. A másiknál meg kettő darab eszközt tudsz megfizetni három évre. Tehát a kockázattal arányos védelemnél nem biztos, hogy a legdrágább eszközt kell megvenni, de valamilyen eszközt kell venned ahhoz, hogy ez jól működjön és abból a büdzséből akár kettőt is lehet. Tehát köszönöm szépen, én ezt szerettem volna kiegészíteni. Az üzleti terves rész kockázattal arányos védekezését. Igen, tehát nem kötött táblázatokból dolgozunk, és akkor beadjuk a gépbe, beadjuk az inputokat, kijön az eredmény, és akkor azt odatoljuk, hanem azért gondolkodunk, hogy mi is lenne a legjobb és nagyon sokszor vissza is kérdezünk, hogy pontosan mire van szüksége.

Tehát kapunk egy paraméterezést, ami lehet bármi.

Vissza kell kérdeznünk, hogy akkor ez pontosan mire is van szükséged, és lehet, hogy abból egy más eredmény fog kijönni, vagy legalábbis pontosabb és testreszabottabb eredmény jön ki, mint az ilyen.

Ezt nagyon szeretném aláhúzni, mert követendő magatartásnak tartom. A mai napig futok bele olyan ajánlatokba, amit a cég úgy ad, hogy itt van a kompakt és itt van az Advanced verzió, ennyibe kerül, és leírja részletesen, hogy mit tud.

Ebből nem lettem okosabb. Nem, egyáltalán nem. Az az érdekes, hogy a Laci Óbudai Egyetem doktorandusza és innovációval foglalkoznak. Na most, amiről most beszéltek, az az innovációs költség. Tehát azt lehet megspórolni.

Tehát innoválni lehet úgy technológiákat, hogyha én ezt jól találom ki. De erről szerintem Laci tud többet mondani.

Igen, ezt még nem hívom innovációnak, amikor valaki ad egy olyan ajánlatot, ami előtte kérdések és válaszok sorát. Nem erre gondoltam, hanem ami megspórolt. Azt mire tudod elkölteni? Na, de még mindig most is szeretnék időt szakítani rá, hogy megismerjük egymást egy kicsit, mint embert is, ne csak mint szakembert, és arra gondoltam, hogy felteszek egy kérdést, ami még nem volt, ha már ilyen jubileumi 25. felvételen ülünk a Digit Podcast stúdióban, hogy hogy álltok a gyűjtésekkel, gyűjteményekkel? Van-e gyűjtőszenvedélyetek, vagy volt korábban bélyeg, makett, bármi?

Hú, még egészen gyerekkoromban igen, voltak, repülőmodelleket gyűjtöttem, meg rövid ideig modelleztem is. Ezeket a műanyag repülő maketteket raktam össze és gyűjtöttem. Kártyák, kártyanaptárakból volt rengeteg ilyen paksaméta, nem is tudom, micsoda. Megvan még? Nincs. Ezek nagyon régen eltűntek különböző költözések meg mozgások során, meg az ember ezt nem tartja, hogy van egy korszak, ugye kamaszkorban, amikor ez nem érték, tehát akkor ez így kirepült, nem tudom, gyújtósnak használtuk vagy a csoda tudja, de hogy ezek elfogytak. Aztán most, amit gyűjtünk, azok bot és kavicsgyűjtemény a kislányom által, tehát így az előtér, az tele van ilyenekkel, de ő mindent gyűjt, tehát kagylókat, csigákat és üveggolyókat és nem tudom, miket.

Ja, igen, üveggolyó gyűjteményem is volt. Az sem maradt meg, de most újra gyűjtjük.

Kereszt, a kártyanaptárt sajnálom, mert nekem meg ez maradt meg. Egyébként gyerekkoromban volt egy pici bélyeggyűjtős időszak is így nagymamámmal együtt. Még az egy ilyen közös program volt azt nézegetni, meg volt egy-két fajta ilyen kártya is, de abból semmi nem maradt meg, a kártyanaptár megmaradt, és ezt a mai napig szeretem. És az nyűgöz le a leginkább egyébként, hogy a mai napig nyomtatnak kártyanaptárokat, hiába IFO meg egyéb okostelefonos képernyők. Zoli? Ha meglenne a kártyanaptár gyűjtemény, abban még egy 1954-es fémlapra nyomtatott kártyanaptár lenne megtalálható, de nem emlékszem, hogy kinél landolt.

Ezt nem tudom megmondani. Nálam is a költözések sora egy kicsit elvitte ezt a fókuszt, de amit nem hagytam abba a mai napig, ez a makettezés és a repülőgépek és hajók összeállítása, tehát azért nekem van egy ilyen komplett szobám, ami tele van különböző makettel. Nincs összerakva, tehát ez egy fontos dolog, hogy még dobozban van.

Az összes?

Csak nem?

Nem az összes van dobozban, van, ami elkészült, viszont nincs több hely. Tehát, hogy azért nem készül tovább, mert fizikailag nincs több hely. Összerakva több helyet foglalsz. Hát, nem tudom. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

Sose próbálkoztunk.

Még nem sikerült megállapítani, hogy melyik foglal el több helyet, de hogy én ezt a makettezős világot, ezt nagyon szeretem, benne vagyok különböző ilyen makettes Facebook-csoportokban, meg a Mosó vagy a Róvári ilyen legnagyobb makettkiállításra azért ugye az ember el szokott látogatni, vagy legalábbis én el szoktam menni, úgyhogy nekem ez megmaradt gyerekkoromból, mint szenvedély is, meg hát én szeretem tényleg.

Most a bevezetőben említettem, hogy Zoltán körülbelül 30 éve foglalkozik az informatika működtetésével, és ennyi idő alatt nyilván megéltél néhány technológiaváltást vagy akár paradigmaváltást is. Mi a titka szerinted a személyes megújulásnak a te szakmádban? Honnan merítesz erőt a folyamatos tanuláshoz, meg hogy óvod meg magad a kiégéstől?

Különböző időszakokon estem át így a szakmám vagy a pályafutásom során.

Volt, ahol folyamatosan tanulni kellett és újabb területeken vizsgázni vagy nyomon követni azt, hogy mi változik egy adott területen és frissíteni a vizsgákat. Volt olyan időszak, amikor erre nem volt lehetőség, tehát ott terveztünk folyamatosan és nem volt szükség arra, hogy naprakész legyek. Ez általában zavart, tehát azért az nekem nagyon rossz volt, hogy nem tudtam magam szinten tartani vagy fejlődni a technológiai fejlődésekkel. Szerencsére most olyan helyzetben vagyok, hogy rendszeresen kell új dolgokat tanulnom, új dolgokból vizsgáznom, minősítéseket szerezni, gyártói és egyéb, tehát például OTC Ecurity és hasonló minősítéseket, ezeket folyamatosan naprakészen kell tartani. Nem mondom, hogy könnyű, szerencsére ez nekem könnyen megy, hogy gyorsan tanulok, aztán gyorsan felejtek is, tehát azért mindig vissza kell mennem és ismételni, hogy ezek megmaradjanak, beépüljenek, de ilyen gondom hál' Istennek nem volt, hogy nem tudtam volna valamit megtanulni.

Amikor úgy hozta az élet, akkor ez megtörtént. Meg én is igyekeztem olyan helyekre kerülni, ahol tényleg szükség van arra, hogy fejlődhessek.

Úgyhogy kiégés volt az életedben vagy a szakmai munkád során?

Olyan volt, hogy valamilyen munkakörből, cégből elegem lett.

Két és fél év után, és azt mondtam, hogy na jó, akkor eddig és ne tovább. Mit mondjak, ez egy államigazgatási cég, vagy államigazgatáshoz közeli informatikai cég volt, egy jelentős, nagymértékű cég. Nagyon nem tudtam azonosulni azokkal a folyamatokkal, amik ott mentek. Tehát szakmailag sok minden jó volt benne, ott pont nem volt meg ez a tanulási lehetőség, tehát tanulási és vizsgázási lehetőség, de egyébként szakmailag, tehát tervezésileg nagyon jó volt, tehát nagyon komoly hálózatokat terveztem meg, nagyon komoly hálózatok megvalósításában voltam benne, viszont az az egész folyamatmenet, ahogy ez így történt, a rengeteg bürokrácia, ahogy elakadtak ilyen tervek, az nagyon nem volt. Az én pályám, hogyha onnét léptem, de mindig volt lehetőség, tehát mindig ez.

Nagyon ritka volt az, szerintem egyszer sem, amikor énnekem kellett keresnem új helyet. Általában mindig volt vagy tartalékban, vagy akkor, amikor éppen kellett, akkor sikerült. Ugye beszéltünk még a bevezetőről vagy a kínzásról, a Synergonról. Az is pont egy ilyen szituáció volt, amikor benőtték, hogy nagyjából most vége lesz. Abban a pillanatban vagy előtte fél órával kaptam egy másik ajánlatot, ami hasonlóan jó volt vagy még jobb, tehát ez így mindig-mindig bejött, vagy valaki megkeresett, hogyha mennék-e oda.

Mondtam, hogy most nem, mert jól érzem magam az adott helyen, és amikor pont bejött ez a kiégés jellegű váltani akarás, akkor felhívni. Volt kit felhívni. És akkor mondták, hogy természetesen azonnal, és akkor nagyjából azonnal kezdhettem.

Ez mindig jót tesz a mentális egészségnek, amikor az embert felhívják.

Ez tud pozitív hatással lenni. Igen.

Emellett biztonságot ad. Tehát tényleg azt azért úgy érzem, hogy most már azért nem vagyok fiatal, tehát azért a fiatalabb mérnököket keresik, de azért még mindig jönnek megkeresések, vagy mindig azt érzem, hogy azért biztonságban vagyok. Bár most nagyon jól érzem magam a jelenlegi helyen, tehát ezt is, hogy nem reklám, meg nem túlzás, tényleg.

Tök jó, hogy mondod ezt a fiatal meg idősebb generációt, mert a következő felírt kérdésem is ehhez kapcsolódik, hogy ugye a Digit Podcastban annak örvendhetünk, hogy a hallgatóság az vegyes, tehát hallgatnak minket, nagyvállalati befutott, meg tapasztalt szakemberek, éppen úgy, mint juniorok vagy KKV cégvezetők, akár startupperről is hallottam már, amiről itt beszélünk, az OT világa. Ez mennyire csak a nagyok, nagyvállalatok játéka. Van statisztikátok arról, hogy hány cég használja ezeket a megoldásokat, mekkorák ezek a cégek, és ez esetleg hogyan változott az elmúlt években?

Nekem nincsen statisztikám, amire hivatkozni tudok, az a Nyisd ki! irányelv, ahol meghatározták, hogy körülbelül 2600 céget fog ez itt érinteni Magyarországon. Nyilván vannak nemzetközi meg hazai cégek is, azért ez egy jelentős szám. De ez, mondjuk, olyan nagy? Azt hogy kell elképzelni?

Tavaly, amíg nem volt Nis 2, addig mondjuk ez hány céget érintett, és akkor most abból lett 2600 hirtelen? Erre szeretnék én egy picit ilyen

Megfogtál, igen. kiegészítő gondolatot, hogyha megengeditek hozzádobni. Nis2-höz tartozó szabályozási környezetünk eddig is volt. Tehát a NIS2 az egy irányelv, amit az Európai Unióban azért kettő, mert már voltam is. Ezen kívül Magyarország szerintem a legjobban szabályozott része ennek. Most ne kelljen fölsorolnom paragrafusokat, törvényeket, 50-es törvény, nem 50-es törvény, melyik informatikai szabályozás vonatkozik ide, mert szerintem elvesztenénk a hallgatókat. 2023/23-as kizárta a tévét. Köszönöm szépen, igazán. Tehát volt egy szabályozási környezetünk, ami változott, hogy egyrészt ezekhez a típusú cégekhez kell egy biztonsági besorolás, egyes, kettes, hármas. Miután megvan ez a biztonsági besorolás, ezeket a típusú besorolásokat és azokat a cégeket, amik megfelelnek ennek a 2300-600 darab cégnek, be kell jelenteni.

Tehát, hogy eddig nem voltak bejelentve, és nem volt ellenőrizve az a típusú beszállítási értéklánc, amiben már a beszállítóknál is előfordulhat, hogy be kell őket jelenteni. Így lett belőle lajstrom, így lett belőlük ez a 2000 akárhányszáz. Tehát ez most egy nagyon rövid összefoglaló, nem feltétlenül szakmai összefoglaló, ez csak egy ilyen pongyola, hogy eddig is volt, most a bejelentési kötelezettség miatt feltételezhetően ennyi van, és azért, mert azoknak a kiírásoknak, amit ön is kettő tartalmaz, azok a cégeknek meg kell, hogy feleljenek, plusz a beszállítóknál is.

A tevékenységi köröknél érdemes végignézni, hogy mi van benne.

Oké, akkor ez a nagyok játéka, de van egy-két beszállító ezek mögött a nagyok mögött, akinél szintén ez előkerült, noha lehet, hogy ő nem olyan nagy.

Ez lehet egy KKV is.

Azt szeretném mondani, hogy egy nagyon konkrét alkatrészre specializálódott, amit viszont egy nagyvállalatnak gyárt, aki nagyon nagy ügyfele, akkor az valószínűleg érinteni fogja ezt. Jó, most akkor nézzünk rá még a szektorokra is egy kicsit, hogy hagyományosan, ugye eddig is azért emlegettünk példákat, tehát az autóipar, akár a gyógyszeripar eszünkbe juthat, de hogy vannak-e olyan szektorok, akiknél mondjuk mostanában terjed el valamilyen okból, mert most van digitalizáció, vagy most lett nagyobb fókusz nekik, vagy nem tudom, kikényszeríti a nemzetközi versenyt belőlük, hogy ők is foglalkozzanak többet az OTE-nek a biztonsági oldalával.

Például új szektorként jelent meg a postai szolgáltatások és futárszolgáltatások, vagy futárszolgálatok.

Ők mondjuk kevésbé OT környezet, tehát náluk nincsen gyártás, mit tudom én, OT-nak, ahol a fizikai működtetés megjelenik. Ugye az elején beszéltünk arról, hogy. Hát ez egy nagy raktárban biztos. Nyilván nem a kisboltban, ahol átveszem.

A logisztikai központokhoz tartozó dolgok esetleg lehetnek ide kapcsolódóan?

Kamerarendszerek, biztonsági beléptető rendszerek, ezek mindenképpen a részei.

De mondjuk már az áruátadásnál ez a kis kézi aláírós cucc, az meg már nem?

Hát azt most kérdés, hogy az IT vagy OT, az már inkább az IT része, tehát az OT rész az, ami tényleg a fizikai működtetést és ellenőrzést vagy adatgyűjtést végzi konkrétan, tehát a villamos energiában, ugye ez egy régi terület, az nagyon régóta szabályozott. Mindenféle szabályozások vannak. Beszélhetünk a gumiabroncsgyártásban, amiről konkrét tapasztalatom van, hogy ott is szkanderrendszerek működnek és ezen keresztül megy az üzemirányítás és a gyártás ellenőrzése meg a gyártásfolyamatnak a vezérlése. Ugye új területek, igen, a futár, az talán még ivóvízellátás. Igen, ez kritikus infrastruktúrák esetén jött még be pluszban, hogy akkor ezt hogy lehet még szabályozni, de az ivóvíz, az konkrétan kritikus.

Igen, de abban egyetértek Zoli, hogy itt Magyarországon szerintem ebben korábban is elég jó helyzetben voltunk, ennek az informatikai biztonságát nagyon komolyan vettük. Jó, egy ilyen keresztkérdés, hogy van-e valami, amiről nem beszéltünk, de mondjuk úgy készültél Zoltán, hogy azt úgy jó lenne átnézni.

Szerintem minden szóba került, amiről én előtte készültem, meg gondoltam, hogy szóba kerülhet. Ugye annyit még egy kiegészítés, hogy ez a niche2, ez nemcsak az OT-ra, ez IT-re is vonatkozik, tehát akinél nincs OTP, például futárcégeknél szerintem kevésbé, tehát a motorok vezérlése még nem ezen keresztül megy, tehát az egy kifejezetten IT, tehát őrájuk is vonatkozik.

Itt az OT, az egy plusz kiegészítés vagy egy plusz terület, ahol ennek meg kell felelni.

Hadd tegyek fel itt egy keresztkérdést, hogy ugye nagyon erősen jönnek a drónok a kiszállításban és vannak városok, ahol már élesben működő rendszerek vannak, ahol a last myle, tehát az utolsó, az ajtóig terjedő kiszállításban drón végzi a feladatot. Az a kérdésem, hogy az OT-nak számít, vagy az egy ITSZ?

Vagy precíziós mezőgazdaságnál ugyanez a kérdés?

Igen.

Ez egy jó kérdés. Ez egy nagyon határmezsgye, de azt gondolom, hogy OTP.

Ugye itt azért felmerül a személyi biztonság is, tehát egy drón azért egy veszélyes üzem. Bizony, rá tud esni bárkire. Nem véletlenül van légiirányítás mögötte. Igen, tehát gazdasági, anyagi és személyi kárt is tud okozni, tehát az érzékelői mindenképpen, tehát az már az OT környezethez tartozik, de igazándiból az operational technológia gyártáshoz közeli terminológia volt. Nem teljesen tiszta még, hogy mi az, ami hova tartozik, mert ugye folyamatosan változik. Tehát ezek a területek azok, amik most jelennek meg és folyamatosan fejlődnek. A hagyományos OTP-ban ilyenek nem szerepeltek nyilvánvalóan, tehát ott a PRC-k meg a szelepműködtetés és a hőmérők és a társai, de ezeknek egy jelentős része beépül valamilyen korszerűbb formába, például a drónokban is.

Nekem itt most jött egy kérdésem, ami így a beszélgetésből, hogy ugye van az OT, meg az IOT, tehát hogy ne értsétek félre, meg nem viccelni szerették, hanem nagyon komolyan érdekel az, hogy igen, ez én voltam, Laci. Mondjuk egy talajtan, talajnedvesség vizsgálat, ugye? Az ebből a szempontból információkat küld wifin keresztül, de ha úgy tekintünk rá, az egy következő generáció. Ezt jól érzékelem, hogy az OT következő generációja lehet az IOT-ból érkező információ? Kérdőjel. Nem biztos, hogy tudod rá a választ, csak kérdezem. Jó, a definíció szerint az IOT, az az internet of sings, tehát a dolgok internete. Lehet az OTP-ban is ilyen, hogyha az az érzékelő, vagy az a berendezés az internetre, tehát TCP, PPP működik, WIFI, vagy bármilyen hasonlók, tehát internetes protokollt használ vagy interneten keresztül elérhető és működik.

Jelentős részük azért nem ilyen, tehát azért nagyon kell ezeket védeni, hogy ne lehessen hozzáférni. Tehát bedobunk itt egy TCPP csomagot, és akkor a gyártósoron kijön az alumínium fröccsöntőből, és megkülönböztetünk ipari, tehát ipari IOT eszközöket, ami IOT, megrövidített, tehát az Industrial Internet of Sings, ami pontosan ezt fedi le, hogy azok az ipari eszközök, amik internetre csatlakoznak, de hogy igen, ez egy átmenet megint csak a hagyományos szeparált OT és az IT között valamilyen módon, valamilyen szinten. Előbb-utóbb biztos, hogy az lesz, hogy nem is a gyártó közeli, meg nem is az ilyen nagyon biztonságosan védett eszközök, de hogy egy csomó minden érzékelő és szabályozó az interneten keresztül elérhető lesz.

Gondoljunk az okos otthonra. Tehát az például egy tipikusan ilyen példa, hogy ott is méred a hőmérsékletet, beavatkozol a fűtésbe, hűtésbe, ventilátorokba, ott ezek IOT eszközök, de nyugodtan nevezhetjük ipari eszköznek is, merthogy tényleg olyan berendezéseket működtet, amiből akár még gazdasági vagy személyi kár is keletkezhet.

Keletkezhet. Tulajdonképpen elérkeztünk az utolsó kérdésünkhöz, amit föl szerettünk volna tenni a jövővel kapcsolatban, és ezt tőled is kérdezem, Zoli, ugyanígy, hogy milyen technológiai fejlődésre számítotok, mondjuk a következő két-három évben, amit majd le kell fordítani a tanulás nyelvére, mik így a főbb trendek, amik látszanak, illetve nálatok Zoltán, a gyártó, a Fortinet, ő megosztja egyébként a saját világszintű kutatásait, várakozásait ez ügyben?

Én kezdem.

Vannak ilyen fejlődési irányok vagy fejlesztési irányok. Az egyik ilyen az OTC Ecurity, ami rengeteg, például fortinet eszközbe beépült. Kezdve a tűzfalakon, a tűzfalakon túl kezdve, a log gyűjtésig, a SIM, tehát az intelligens menedzsment rendszerekig. Vannak automatizmusok, tehát automatikus választ, ezek a szoárrendszerek, amik automatikusan képesek válaszolni az incidensekre és beavatkozni. Tehát az OT-nak az egyik alapeleme ez a network asset kontroll, tehát amikor érzékeled, hogy a hálózaton milyen eszközök vannak, és ott tudod őket azonosítani, jogosultságokat tudsz hozzárendelni, tehát ezek folyamatosan fejlődnek és folyamatosan integrálódnak be az új termékekbe. Ezekről kapunk, ha nem is sokkal előre egy farkasztott, de azért így valamennyire látjuk, hogy mi az, ami most éppen az úgynevezett divatirányzat, vagy mi az, amire számítunk, hogy működni fog, vagy szükség lesz rá.

Ugye sok ilyen van, amikor ez nem valósul meg. Beszéltünk itt az IP6-ról, vagy IP6-ról, amire azt mondták, hogy hú, az IPV4 az halott és kifutott és az meg fog állni. Én nem látom még az IPV6-ot, hogy az annyira elterjedt volna, a szolgáltatóknál igen, egyébként pedig nem, tehát még él a világ Ipv4-gyel is elég jól. Tehát hogy aztán ez tényleg merre fog menni és mi lesz ebből, ami megvalósul, azt azért nem lehet látni. Vannak ilyen irányelvek, amik megjelennek, és szerintem minden cégnél, tehát én folyamatosan kapom a különböző információkat, hogy ki milyen rendszereket fejleszt ebben a témakörben, hogy ezek a NAK, tehát a hálózati kontroll, vagy a lókgyűjtő, elemző, feldolgozó, SIM-rendszerekről, tehát folyamatosan fejlesztik ezeket és megy előre a világ.

Most így nagyon jól összefoglaltad, tehát nehéz még egy pár olyan dolgot hozzátenni, hogy nem akarom elvenni a kenyered. Miért? Hogy én foglalok össze? Nem, nem, ez teljesen jó volt. Pont azt szeretném mondani, hogy egy dolgot nem lehet tudni előre, nincs jósgömbük, és hogy a jósgömbben nem tudjuk megmondani, hogy hogy kell újratanulnunk a világunkat. Mert most újratanuljuk a világunkat. Van hozzá egy ilyen kis vicces kis AI nevezetű dobozban ülő kis manó, ami itt most mindenkit foglalkoztat, és akkor ehhez próbálunk különböző szabályozásokat tanulni, de hogy még nem értjük, hogy mit kell újra tanulni, merthogy az AI azért az nagyon jó, hogy az összes adatot beadom, ő megrágja és kiköp egy új trendet vagy egy új prognózist, hogy hogyan és milyen irányban kéne fejlesztenem azt a típusú gyártósort.

Tehát én emlékszem arra, amikor először bejött a cad szoftver, és a cad szoftverben a gyártósort le lehetett modellezni. És egy 15 százalékos, a palackon 15 százalékos elforgatás és megtartás jelentette azt, hogy nem kellett födémet kivágni. Ugye? Hát azért ez egy jelentős költség, amikor egy új gyártósort be akarok tenni egy új helyre, akkor ez a KED program le tudta modellezni, hogy mekkora elfordítás mellett nem kell a tartógerendát átvágnom, kiváltanom, födémszerkezetet módosítanom. Ugye a PIM dizájnnal jött be az, hogy most már egy nem létező területen csak szoftveresen meg tudom nézni 3d-ben, hogy hol mennek a csövek. Na most ehhez képest fogom tudni ezt az egészet kombinálni azzal, hogy hogy lesz biztonságos.

Hogyha mást nem, a fizikai biztonságot fogom tudni garantálni, igaz? És akkor ehhez jön hozzá az, hogy a különböző kockázati mátrixok GSC-rendszerekből érkező adatait az OT eszközökből érkező és/vagy IOT eszközökből érkező adataival párosítva fogunk tudni elképesztő mennyiségű információt a fejlesztéshez felhasználni.

Én ezt látom.

Ez az elképesztő mennyiségű információ kora, és az elképedésen kívül nem árt némi hasznos tevékenységet végezni ezekkel az infókkal. Hát ahogy a rajzfilmek végén is hallottuk, ez van srácok, amit egyébként helyesebb lenne úgy fordítani, hogy ennyi volt srácok, de hát ez most már így égett be a köztudatba. Zoltán, köszönjük, hogy kiléptél a mérnöki komfortzónádból, és beléptél, addig kockáztasd.

Köszönöm szépen én is, hogy itt lehettem. Köszönjük, hogy itt voltál, és Balatonalmádiban találkozunk mindenképpen.