4. évad - 05. epizód - IT üzemeltetés, digitális érettség

00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHangar alapító ügyvezetője. Sziasztok! Jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

00:41 Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

00:46 Ez itt a Digit Podcast következő adása, amit a deltával közösen fogunk felvenni. Mai vendégünk Bakos Róbert, a Delta Systems vezérigazgatója és Tóth István László rendszerintegrációs és IT szolgáltatási igazgató. Köszöntelek benneteket. Ti hogy látjátok, hol tartanak a magyar vállalatok ebben a digitális érettségben?

01:07 Ugye vagyunk olyan régóta jelentős szereplői a magyar IT piacnak, és főleg az üzemeltetési szolgáltatások tekintetében, hogy elég komoly tapasztalatot gyűjtöttünk már a témába, szakmai és üzleti oldalról egyaránt, és azt gondolom, hogy a legfontosabb faktorokat talán elég jól látjuk.

01:28 Először is az üzemeltetés jövőbiztossága, hogy alapvetően nem az a dolga egy üzemeltetőnek, hogy tüzet oltson, vagy nem csak az a dolga, hanem életciklusban gondolkodjon, ismerve ugye nem csak az ügyfélnek a rendszereit, hanem az üzleti céljait is.

01:46 Egy következő kérdést még hozzád intéznék. Milyen jelekből látjátok a szervezetben, hogy az IT üzemeltetés már nem követi az igényeket?

01:56 Ennek azért számos jele van adott esetben.

02:00 Ha az IT üzemeltetés nem szolgálja ki megfelelően az üzleti folyamatokat vagy a jövőbeli célokat, akkor egyértelműen látni fogjuk, hogy fojtópontok jelentkeznek. Alapvetően ugye itt gondolhatunk arra, hogy mondjuk nem megfelelő ütemben modernizáljuk ugye a módszereinket, akár az eszközöket, vagy ügyfél és vagy ügyfél, illetve delta oldalon egyaránt, vagy egész egyszerűen folyamatossá válnak azok a közös monitoring rendszeren, vagy mondjuk úgy, közös műszerfalon látható információk kapcsán a különféle nézeteltérések, amik alapvetően jellemzik vagy inkább mutatják számszerűsíthetően, hogy ugye a Delta milyen színvonalon, milyen minőségben végzi az üzemeltetést. Azért mi próbálunk ennek mindig elébe menni, és ha egy mód van rá, akkor alapvetően rugalmasan hozzáállni és a saját folyamatainkon is alakítani úgy, hogy a lehető legnagyobb legyen az átfedés az ügyféligények, üzleti igények, illetve a fizikai valóság között, viszont ugye szükség van az átláthatóságra, és ez a közös műszerfal, ez nem csak arra van, hogy mi a különféle SLA mutatókat tudjuk prezentálni havonta jelentések formájában az ügyfél felé, hanem alapvetően az üzlet is láthatja, hogy a különféle sérülékenységi állapotok, az észlelési helyreállítási paraméterek azok hogyan működnek,

03:43 illetve hogy hogyan támogatja pontosan az ő üzletmenetét, az ő üzleti elképzeléseit, ugye a mi üzemeltetésünk. De miért fontos ez? Azért, mert alapvetően, és akkor így visszatérhetünk a kérdésedre. A digitális érettség, mint olyan, azért nagyon-nagyon széles skálán mozog. Ugye mind a kis, mind a közepes, mind a nagyvállalatok esetében. Ugye minél nagyobb valaki, ugye azt várnánk, hogy annál érettebb digitálisan, de ez nem feltétlen igaz. Sokszor a kicsik sokkal jobban tudnak mozogni, és ez abból adódik egyébként, hogy sokkal hajlékonyabbak, hogy úgymond az új technológiák, új megoldások tekintetében, illetve nagyon sok cég már évekkel ezelőtt felismerte, és a Nis2 és hasonló szabályozások pedig nagyon is.

04:41 Ezt alátámasztják.

04:42 Rávezetik a maradékot, illetve alátámasztják, megerősítik őket abban, hogy márpedig szükségük van arra, hogy haladjanak a korral, és hogy az érettségi szintüket emeljék. Egyébként csak megjegyzem, és ez itt a reklám helye. A Deltának van erre megoldása, méghozzá mi előszeretettel javasoljuk a cégeknek, hogy végezzünk egy úgynevezett digitális érettségi felmérést. És egy aránylag egyszerűen kitölthető felmérés alapján elég jól be tudjuk lőni, hogy az alapvető érettség, az alapvető felkészültség a 21. század első felére jellemző digitális létre, alapvetően hogy alakul a cégnél. És ez nagyon jól egybevág egyébként a Dorával, a Nis 2-vel, az ISO 27 ezer akárhánnyal, tehát alapvetően ez egy jó felkészülési pont, kiindulási alap, és ez alapján nagyon jól be tudjuk lőni, hogy mi is az, amire mind üzemeltetés napi valóságát tekintve, mind pedig üzletileg egy jövőképbe illeszthetően szüksége van az adott vállalkozásnak.

05:52 Igyekszünk magunknál kezdeni egyébként a felkészülést, tehát a saját belső rendszereink, a saját belső folyamataink egy nagyon jó gyakorló terep. Tehát mindig egy kicsit elé kell menni ugye a piacnak, elé kell menni az ügyféligényeknek, és pontosan ezért szeretjük a deltán belül mondjuk úgy kikísérletezni egy kis petricsésze jelleggel. Ugye azokat a folyamatokat, azokat az eszközöket, amiket fogunk tudni használni, alkalmazni az ügyfélnél, és sokkal hitelesebben tudom, ha nekem van valós tapasztalatom az adott eszközzel, sokkal hitelesebben tudom javasolni, ajánlani neki, mert pontosan tudom, hogy mi az az impact, amit el fogok érni nála az adott eszköz alkalmazásával.

06:34 Robi, hozzád fordulok.

06:35 Te mit vársz el vezérigazgatóként az IT üzemeltetéstől?

06:39 Ha megenged egy kicsit másik oldalról közelítem meg ennek a kérdésnek a válaszát. Nagyon sokat foglalkoztam IT üzemeltetéssel és egyéb hálózatok és megoldások üzemeltetésével is. Az átüzemeltető cégeket általában rengeteg dolog különbözteti meg egymástól. Meg lehet különböztetni a szolgáltatás minőségében, a szolgáltatás típusában, a partneri együttműködés jellegében. Például vannak olyan cégek, akik széleskörű szolgáltatásokat kínálnak. Képesek nyújtani IT üzemeltetést infrastruktúra elemekre, alkalmazásokra is, különböző security és egyéb adatbázis megoldásokra. De vannak olyan cégek, akik specializálódnak, specializálódnak például felhőalapú megoldásokra. De vannak olyan cégek, akik üzemeltetési oldalról egy-egy szektort látnak el, például az egészségügyet vagy a gyógyszeripart.

07:29 Rájuk inkább az jellemző, hogy maga az ipar specifikumával rendelkeznek, és azok szabályozási környezetének felelnek meg elsődlegesen. De vannak olyan cégek, akik inkább azt látják üzemeltetés alatt, hogy minél több szakemberük legyen, és azok a folyamatok, amelyek mentén ők dolgoznak, azok validáltak, elfogadottak és szabályozottak legyenek. De vannak olyanok, akik működésük szempontjából azon gondolkodnak, hogy proaktívak legyenek, vagy reaktívak legyenek. Ha valaki proaktív, akkor monitorozza az üzemeltetési területe minden egyes elemét, hamarabb beavatkozik, hamarabb hárítja el a hibát, nem utolsó sorban egy IT stratégia mentén gondolkodik és dolgozik. De vannak olyanok is, és ezek nem rosszabbak, nem jobbak, akik egy-egy hibára reagálnak.

08:16 Megkülönböztetünk olyan cégeket is, akik esetlegesen lefedettségük alapján azt mondják, az egész országra kiterjedő üzemeltetési tevékenységet végeznek, vagy esetlegesen csak Észak-Magyarországra vagy Nyugat-Magyarországra. Megkülönböztetünk vállalati szektorokat? Kire fókuszálunk? Kkv-kra, nagyvállalatokra, mindenkire? Általánosságban? Nagyon-nagyon fontos kérdések. De a legfontosabb az, hogy eldöntsük, hogy milyen ügyfélkapcsolatot építünk ki. Kiépíthetünk olyanokat, üzemeltetés gyárt, úgymond SLA-t vállalunk, vállalunk bizonyos paramétereket, bizonyos elvárások mentén ezt szabályozzuk. De vállalhatjuk azt is, hogy 724-ben rendelkezésre állunk, de lehet, hogy csak munkaidőben. Nagyon fontos a díjazás.

08:58 Eseti díjazásban gondolkodunk, mint üzemeltetés, havidíjazásban? Vagy egyszerűen megtérülés alapon gondolkodunk, és innentől kezdve az eredményesség, az üzemeltetési hatékonyság fogja jelenteni az üzemeltetési főfaktort. A Deltánál, amit én elvárok, az, hogy széleskörű szolgáltatást tudjunk kínálni, tehát mint említettem, az infrastruktúrától az alkalmazásig képesek legyünk szolgáltatni, üzemeltetni. Legyen egy-két olyan területünk, ahol nekünk mély szakértelemmel és minősítéssel bírunk. Itt jegyzem meg, hogy ugye már régebben egyéb más podcastokon beszélgettünk arról, hogy mi akvirálunk. Az akvizíció bizonyos szempontjai között ott van, hogy szakembereink mély képminősítésekkel és partnerségekkel rendelkeznek, ezzel felépítve azt a mély és szakmai kompetenciatudást, ami jelen pillanat még nincs meg a deltán belül.

09:54 Működési modellünk tekintetében mi egyértelműen proaktívak vagyunk, és elsődlegesen KKV-kra és nagyvállalati szegmensre fókuszálunk. Az árazásunk az viszont egyedi. Ha az ügyfél alapba egyezünk meg, hogy havidíjat fizet egy adott szolgáltatásért abba, ha abba, hogy valami roll alapján mérjük, akkor roll alapján mérjük. Nekem ezek az elvárásaim az üzemeltetési területtel kapcsolatban.

10:16 Robi említett egyébként pár dolgot, ugye az elején még, és azt mondanám, hogy ez a három pillér ez nálunk megvan. Tehát mi igyekeztünk úgy felépíteni a folyamatainkat, hogy meglegyen. És mi az a három pillér? Ugye világos szerepek, a mérhető célok és egy közös vezérlők volt alapvetően. Mind a folyamataink, mind pedig a céljaink ugye így lettek felépítve.

10:39 Ugye az elmúlt években az IT az főleg az üzemeltetés része arról szólt, hogy kiszervezték a cégek. Ebben így a szolgáltatás, fejlesztés oldalon láttok-e változást, hogy megjelent a mesterséges intelligencia?

10:55 Ez egy összetett kérdés.

10:57 Mesterséges intelligencia részét most egy pillanatra félretenném, és arra koncentrálnánk, hogy kiszervezés. Nem is a kiszervezés azt gondolom az, ami manapság jellemző, hanem a visszaszervezés valamilyen szinten. Tehát ugye a legtöbb cégnél, főleg ott, ahol összetett IT folyamatok vannak, ahol összetett IT támogatást igényel az üzletmenet, ott gyakorlatilag vannak ilyen kulcsszerepek ezen a területen, amit szeretnek házon belül tartani. Tehát magát az üzleti és architekturális döntéseket házon belül tartják. Alapvetően az üzemeltetési rutinfeladatokat viszont monitorozás, különféle patchelések, az első szintű hibaállítás stb. Ezeket viszont inkább hagyják ugye külső szolgáltató partnerek kezében.

12:00 És alapvetően ugye itt visszajöhet az MI, mint olyan, ugyanis nagyon sokszor a belső mesterséges intelligencia által megtámogatott rendszerek azok, amik indokolják ennek a domain tudásnak a visszavételét, mert senki nem szereti, hogyha nem csak ugye az MI, hanem de még különféle külső partnerek is gyakorlatilag bizonyos érzékeny információk tudatába kerülnek alapvetően. Viszont ez a visszaszervezés az MI modelleket inkább erősíti egyébként, nem pedig helyettesíti, és ez mindkét oldalra igaz. Tehát már most is egy érezhető trend, és azt gondolom, hogy a jövőben egyre inkább jellemző lesz az ilyen ko üzemeltetés vagy társüzemeltetés, tehát alapvetően ugye mi adjuk vagy tartjuk fenn az adott platformot ugye az ügyfélnél.

13:02 Mi biztosítjuk az automatizmusokat, és ő pedig ugye ezt a domaintudást és ugye a döntéseket hozza.

13:09 És mit gondoltok, hogy hol van az a pont? Ezt mind a kettőtökhöz szeretném megkérdezni, hogy hol van az a pont, amikor a kompetenciát ismét saját maga kezdi el építeni a cég IT üzemeltetésre?

13:23 Inkább az a kérdés, hogy hol van az a pont, ahol azt gondolja az ügyfél, hogy ez megéri neki. Én azt gondolom, hogy egy olyan szolgáltató, aki számos ügyfél kapcsán kell, hogy rendelkezzen bizonyos mély technológiai tudással. Mondjuk úgy, sokkal gazdaságosabban tud különféle tudásokat, különféle kompetenciákat fenntartani és szolgáltatni az ügyfélnek, sem minthogyha valakit az ügyfél dedikáltan az adott tudással ugye fölvesz. Még visszatérve ez a kiszervezem, beszervezem, saját magam csinálom, vagy partnereket kérek meg erre. Az elmúlt nagyjából 20-25 évben én azt láttam, hogy ha kiszervezem, beszervezem, az egy gazdaságossági kérdés volt. Mi éri meg? Külsővel vagy belsővel?

14:20 Egy jó rooi. Egy jó roi.

14:23 De az informatikai piaci parág az azért jelentős fejlődésen ment keresztül. Egyre jobban rájöttek a vállalatok arra, hogy érdemes azon elgondolkodni, hogy az informatikát kortevékenységnek tekintik-e, vagy nem. Megjelentek azok a megközelítések, gondolkodások, hogy igen, én lehet, hogy értek útépítéshez, de nem biztos, hogy kellő mértékben is képes vagyok fejlődni és követni az informatikai trendeket. Ez elindult egy olyan gondolkodás, hogy a kórtevékenységet megtartom, a doméntudást megtartom, viszont az informatikát kiszervezem az üzemeltetést. És jött egy harmadik fázis, amikor bejöttek a biztonsági kérdések, és bejött az adatvagyon kérdése. A mesterséges intelligencia, az AI, a gépi tanulás az alapvetően sok mindenről szól, de az egyik fő pillér az, hogy az adatvagyonnal hogyan gazdálkodsz.

15:19 És most már annyira összetetté vált, hogy én is azt mondom, mint az István, elindultunk egy hibrid modellben. Vállatok tartják az adatvagyonokat, viszont kérnek abban segítséget, hogy ezt az adatvagyont üzemeltessék, ezt az adatvagyont kellően használják fel üzleti célokra és a működésük, üzemeltetésük hatékonyságára. Ma már a mesterséges intelligencia nem csupán kialakulóban van, hanem szerintem ebben egyetértünk, szerves része az IT iparágnak. Jelentős fejlődésen, folyamatokon megy keresztül, alapvetően formálja ezt az informatikai iparágat. Csak gondoljunk itt például az automatizálásra az üzemeltetés területén. A mesterséges intelligencia, algoritmusok, a gépi tanulás alapvetően vagy többségében, vagy kevésbé többségében, ebben István majd segíts, de automatizálhatóvá teszi az üzemeltetési folyamatokat.

16:18 Ezáltal a kódfejlesztés, a tesztelés, a hálózatfelügyelet, a rendszerek üzemeltetése sokkal hatékonyabbá válnak. A szakemberek hamarabb hárítanak el időhibákat, és nem utolsó sorban lehet látni statisztikából is, a mi ügyfélállományunknál is, ott, ahol már ezeket használjuk, hogy kevesebb hibával kell számolni. Szoftverfejlesztés, egy másik nagyon jó terület. Hibakeresés. Mesterséges intelligencia nélkül.

16:47 Elég nehéz?

16:47 Elég nehéz. És ez magával rántja azt, hogy ez az alapfeltétele annak, hogy a kódokat már lehessen optimalizálni és biztonságosabbá tenni. Kiberbiztonság. Te egyik fő területed.

16:57 914 darab kérdésem van minden alkalommal.

17:00 Igen, igen, emlékszem erre.

17:02 Kulcsszerepet játszik a fenyegetések az észleléseimben és ennek azonosításában. Tökre ott van, hogy valós képet kapunk. Valós kép alapján be tudunk avatkozni. Innentől kezdve felértékelődött már ezen a területen is a mesterséges intelligencia használata, és van egy ilyen kedvenc témám, ez az adatközpontok világa. Volt szerencsém talán 2009-ben részt venni egy olyan projektben.

17:26 2009 volt. - 2009 volt, igen, igen, ahol szerintem ma már Magyarország egyik legmodernebb adatközpontjának az alapjait tettük le. Ott még akkor arról beszéltünk első körben, hogy hogyan vesszük rá az informatikait, vagy a különböző vállalatokat, hogy az informatikáját bízzák.

17:46 Egy olyan szolgáltatóra, ahol kvázi megszületik az adatvagyon és a hozzá tartozó üzemeltető réteg.

17:52 Igen, igen, kemény volt, de azt gondolom, hogy itt Magyarországon is nagyon szépen köszönhetően itt az edukációnak, meg a különböző cégek hozzáállásának, ez sikerült. Mi volt a következő? Amikor már voltak az adatközpontban ügyfelek, akkor meg kell találni a megfelelő munkapontot, talán így mondtuk még akkor a szakmai nyelven. Mikor energiahatékonyabb, milyen munkaponton tud a legjobban a teljesítménykönyv, stb. Ezt még emlékszem, Excel táblákból csináltuk. Emlékszem, hogy adatokat dolgoztunk föl, és próbáltunk következtetéseket levonni. Most már hallok olyanról, hogy egy adott adatközpontban akár 10 ezer szenzor van, ezek a szenzorok folyamatosan gyűjtik az adatokat, értékelik, és képesek meghatározni, hogyha mondjuk egy új szekrénysor kerül ki, vagy be egy adatközpontba, hogy annak milyen hatása van a működésben, a stabilitásban, és például az üzemeltetés során nagyon fontos energiahatékonyságban.

18:44 Kicsit összefoglalva a mesterséges intelligencia, a modern IT infrastruktúra és működés, hogy mondjam, alappillérévé vált. A jövőben vállalati működés és üzemeltetés szerintem nem képzelhető el enélkül.

18:57 Abszolút egyetértek. És István, hogy látod, milyen típusú fejlesztéseket kell megcsinálni ahhoz, hogy ezt a mesterséges intelligenciát és IT üzemeltetést össze tudjátok kötni?

19:08 Egy pillanat erejéig még visszakanyarodnék. Robi még az előző hosszú körmondat elején mondott valamit. Ugye kompetenciák kapcsán, ha lehet ilyen kifejezéssel én nem ma kezdtem én sem a szakmát.

19:22 Alapvetően régen elég volt, hogy valaki hálózatos, vagy szerveres.

19:28 Hát igen. Számítástechnikusból indulunk.

19:32 Nagyjából ilyen bonyolultságú volt a dolog. Aztán ugye a hálózathoz mi tartozott, ez elkezdett bővülni, és manapság már minden egyes területen, legyen az hálózat, legyen az a szoftvertechnológiák, legyen az ugye az alkalmazásfejlesztés, legyen akár ugye a hardveres adatközponti technológiák. Gyakorlatilag azt látjuk, hogy ilyen kis alterületek jöttek létre. És ahhoz, hogy le tudja az ember követni a technológiát a megfelelő profizmussal, olyan mértékű specializációra van szükség, hogy egész egyszerűen a megfelelő szakember mennyiség nélkül ez lekövethetetlen.

20:14 És akkor most ide tartozik és adja magát, bocsánat, Robi, hogyha szeretnél hozzá mondani.

20:18 Csak ennyi, hogy mindent, amint üzemeltetés, mi mint talán említettük is, de egy széles portfólió kínálattal élünk. Lehetetlen fölépíteni erre a széles portfólió kínálatra a teljes mély szakmai kompetenciát. Ezért van az, hogy mi nem csak saját magunk építkezünk, hanem egy olyan partneri struktúrát alakítottunk ki, akik specializálódtak egyes szakterületek üzemeltetésére és azoknak a fejlesztésére. A modell alapvetően ebbe tud én azt gondolom jelen pillanat Magyarországon, figyelembe véve az igényeket, a gazdasági helyzetet, meg a kiszámíthatóságot, a hosszú vagy rövid vagy középtávú megállapodásokat építeni, amikor arról beszél, hogyha valaki széles körben próbál üzemeltetési szolgáltatásokat kínálni az ügyfeleinek.

21:06 Abszolút, és ide is kapcsolódik az a kérdés, amit szeretnék nektek föltenni, hogy szerintetek mi az első konkrét lépés, amit meg kell tennie egy ilyen cégnek, aki most így üzemeltetésben mondjuk titeket választana?

21:17 Az első lépés az, hogy keressen meg minket, kezdjünk el beszélgetni, és tisztázzuk azt, hogy milyen platformon, milyen célokkal rendelkeznek. Nézzük meg, hogy milyen digitális érettségen vannak, hogyha már beszéltünk erről, és ezt követően pedig tényleg elkezdhetünk konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy tisztázzuk, hogy hogyan tud ez az együttműködés a jövőben kielégítő lenni mindenkinek. Tehát egy produktívan ismerjük meg egymást.

21:47 Ez egy szakmai megközelítés, azt gondolom, és ez tök jó, mert.

21:50 Készítsétek ki egymást.

21:53 Mert igen, ez a te szakmád és a te feladatod.

21:55 De én inkább azt mondom, hogy első lépés, az ügyfélnek meg kell kérdezni tőlünk, meg kell kérni bennünket arra, hogy győzzük meg arról, hogy mi legyünk azok, akikben bízik, akikre rábízza akár az adatvagyonát, a működését, az üzlet folytonosságát, mondjuk meg, hogy miért jó az neki jelenre, jövőre és jövőre, és ne csak gazdaságossági szempontok tekintetében, hisz régen, mint említettem, ez volt a fő szempont, hanem abból a szempontból is, hogy ő hogyan fog tudni birtokában lenni azon innovatív, akár AI mesterséges intézettörténeteknek, amellyel a versenyképességét itt ezt a szót hangsúlyoznám ki, a versenyképességét meg tudja őrizni, vagy esetleg versenyképesebb tud lenni az ő saját piacán és szegmensében.

22:40 Bocsánat, annyit hozzátennék, hogy tegnap volt egy kerekasztal beszélgetésünk, ahol fölmerült az a kérdés egyébként, hogy hogyan is. Ugye a bort általában a menedzsment egy vállalkozásnál alapvetően a különféle kiberbiztonsági beruházásokra hogyan gondol, hogy szemléli azokat. És itt elhangzott egy pár nagyon érdekes gondolat. Azzal kapcsolatban, hogy magát ugye az IT beruházásokat, amik például ugye egy Nis 2 kapcsán szükségesek, egy Dóra kapcsán szükségesek, amik egyáltalán ahhoz szükségesek ugye, hogy a cégnek a működését ugye fölhozzuk a XXI. századnak a megfelelő szintjére. Alapvetően hogyan látják, de ez nem csak IT költség, hanem mindig úgy érdemes inkább megközelíteni, hogy ez egy kockázatcsökkentésből adódó hozam.

23:42 És nekünk inkább az a célunk egyébként, hogy azt láttassuk, hogy alapvetően nem csak a megtérülésben, nem csak az egyéb dolgok kapcsán, tehát üzleti vagy tisztán anyagi dolgok kapcsán, de tényleg mi az a hozzáadott érték és valós hozzáadott érték, amit mi képesek vagyunk biztosítani az ügyfél számára.

24:03 És ez inkább a szemléletmódnak a mondjuk közös platformra hozása kell, hogy legyen.

24:09 Én most egy picit megengeditek az elmúlt négy hét összes konferenciájának a summáját egy kicsit összepróbálom ezzel kapcsolni. Egy felmérés szerint 42 százaléka a magyar vállalatoknak nem tervez semmiféle IT beruházási költségnövelést. A probléma, hogy a 42 százaléknak hány százaléka az, aki nincs kettő köteles. Ez egy nagyon fontos szám. 42 százalékból, ha akár 2 százalék is nem tervezett azzal, hogy ő nincs kettő köteles, akkor az a felkészülés és az arra szánt összeg már ki van maradva. Ehhez képest a stratégiában sincs benne, és ott fog iszonyatos meglepetéseket okozni ez a 914 darab kérdés, ami a felkészüléshez kell. A kettes számú gondolatom, hogy az adatvagyon felméréssel kéne kezdődnie egy Nis2 felmérésnek.

25:04 De nagyon sok olyan megkeresésünk van, és ezt most így kérdezem tőletek is, hogy nektek van-e ezzel kapcsolatos tapasztalatotok, hogy az IT üzemeltető azzal keres meg, hogy megvan az adatvagyon felmérés, de nem tud mit kezdeni vele. Miközben már mesterséges intelligenciát szeretne valamilyen projekt szinten megjeleníteni. Ugyanebben a 42 százalékban van benne az is, aki AI-jal szeretne foglalkozni, és 85 százaléka azt mondja, hogy AI-t akar bevezetni, miközben a valóság, hogy nem ér össze. Mit gondoltok erről?

25:35 Itt az adatvagyon problémára csak annyiban reflektálnék első körben, hogy nagyon sokan nem is tudják, hogy pontosan miből áll az adatvagyonuk. Majd amikor némi segítséggel vagy akár saját maguk összeszedik, akkor a legtöbb esetben az az adatvagyon az nem megfelelően strukturált, sőt egyáltalán nem strukturált. Tehát ha fogom magam és a Háború és békét teljesen random kinyomtatom, és nem random oldal sorrendben, hanem random szó sorrendben összerakom neked, és ledobom ide az asztalra, tehát az egy adatvagyon. De strukturálni kéne, hogy az kiadja tényleg a valós értéket képviselő művet. És ez a legnagyobb probléma egyébként, és itt viszont nagyon is használható a mesterséges intelligencia, mint olyan.

26:28 És a legtöbb cégnél alapvetően azt látjuk, hogy két út fut egymás mellett teljesen párhuzamosan, és az egyik, ugye az az egyszerűbb módja és használati módja a mesterséges intelligenciának, az a gyors nyereség. Teszem azt a különféle adminisztratív feladatoknak a kikönnyítése, mint olyan, mondjuk egy asszisztencia vagy egy kereskedő számára. Tehát ezek egyszerű dolgok, gyakorlatilag megmondjuk a Chatgpt-nek, hogy milyen doksit kéne megírni, megírja, mondjuk jó esetben még esetleg átnézem, hogy az helyes legyen, majd utána szépen fogom és kiküldöm az ügyfeleket. Tehát ez ilyen egyszerű. Ezek ugye a gyors nyereségnek a pályáját mutatják.

27:16 Kovács László kollégám mondta, múltkor mesélte, hogy találkoztunk olyan információbiztonsági szabályzattal, ahol rajta volt ugye a vízjel, hogy minta, és már átadták.

27:28 Ezt érdemes meghallgatni a kiberszekuriti különszámot is, mert azt gondolom, hogy abban nagyon sok ilyen információ van.

27:35 Ne haragudj, még ez a felmérésre térjünk már vissza az alapgondolatodra.

27:42 A felmérés eredménye igen, és valószínűleg ez a valóság, mi is ezt tapasztaljuk, hogy nem tudatosan terveznek IT stratégiát, akár a KKV, de mondjuk a nagyvállalatoknál azért ez már jellemző. Az egy másik kérdés, hogy milyen mértékben, és milyen komolysággal, idézőjelben. De azért van valahol egy nekünk delta, meg az összes többi ilyen rendszerintegrátornak, nem beszélve a kormányzatnak, a különböző jogalkotóknak, szabályzó szerveteknek egy olyan társadalmi felelősségünk, hogy igenis edukáljuk, mondjuk el, hívjuk fel a figyelmet, és próbáljuk elérni, hogy időről időre egyre többen ezzel tervezzenek. De az élet ugye nem mindig ilyen, ez egy lassú, lassú folyamat, viszont van egy tényező, amit tapasztalunk.

28:24 Talán ebben az évben is tudnék két-három olyan ügyfelet, aki azért keresett meg, hogy segítsünk. Igen, nem volt a költségvetésében jelentős összeg arra vonatkozóan, hogy bármi is, de a kényszer, mint mondtam, egy nagy úr. Igen, elmondtuk, mit lehet csinálni, igen, felméréseket végeztünk, igen, úgy döntött, hogy a költségvetését módosítja. És igen, áldozott arra a pénzt, hogy biztonságosabb legyen, nem beszélve, kiszervezte a működését, igen, nem beszélve, igen, tudta ő is, hogy van adatvagyona, de mit kezdjen vele? Bevezettünk valamilyen mesterséges intelligenciát. Igen, látja azt, hogy erőforrással nem bírt valamit megoldani. Igen, hoztunk egy olyan megoldást, amellyel automatizáltunk, igen, látta, hogy most már bizonyos robotok azok, akik választanak bizonyos kérdésekre, mondjuk, hogyha tanévkezdés van a diákok számára, és így tovább.

29:12 Tehát én nem látom olyan problémának azt, hogy nem terveznek a cégek, kell, hogy tervezzenek, de kell egy edukáció, kell egy felelősségvállalás mindannyiunk részéről, hogy ez időről időre eredményesebb legyen, de mint mondom, a kényszer nagy úr. És a vállalatok, akik tudatosak és a versenyt keresik és az előnyüket, azok fognak erre áldozni, és azt gondolom.

29:34 Én azt látom, hogy a személyes szál az amúgy is egy ilyen egészségmegőrzés volna, de most én, ha megengeditek, akkor a személyes szálunk az a vállalati egészségmegőrzés volt, és én szeretnék föltenni egy kérdést, hogy mindez, hogy ne szálljunk el a felhőbe, így átkötve. Hogyan látjátok ebben a magának az üzemeltetési részét a felhőben megvalósítani?

29:59 A felhő az egy nehéz téma, mert legalább akkora bizalmi kérdéskört takar, mint ez a mesterséges intelligencia. Bár tegyük hozzá, hogy '19 környékén kaptunk egy erőteljes lökést, ami ezt a bizalmi szintet jócskán megemelte. Én azt gondolom, hogy egyre sztenderdebbé válnak egyébként a különféle felhős alkalmazások, a hibrid működés, és ugyanakkor párhuzamosan tapasztaljuk azt is, hogy azok, akik tényleg egyes érzékenyebb területeken dolgoznak, működnek, azok pedig szépen lassan próbálnak elszakadni a felhőtől. Természetesen nem minden szinten tudnak, tehát például egy M365 értelemszerűen ugye felhős működés, de az alapvetően ugye csak a különféle kommunikációs, meg egyéb ilyen adminisztratív tevékenységeknek a támogatásához kell.

30:58 Ugye egy kortevékenység az alapvetően már a felhőn kívül működik, például egy komolyabb on-premise rendszeren. Én azt látom, hogy ez a trend egyre inkább kezd erősödni, főleg úgy, hogy ugye itt az AI terjedésével különféle offline modelleket használnak egyre inkább a különféle vállalkozások. És ugyanakkor visszaszaladnék egy pillanat erejéig az előző MI kérdésig, ugyanis mondtam, hogy két út van, és az egyik a gyors nyereség útja volt, a másik viszont ugye a komolyabb házi feladat, amikor alapvetően egy vagy általános, vagy feladatspecifikus AI platformot kezd el használni valaki. És ugye ennek van egy felhős módja, de ez az offline mód, amikor a földre leköltöztetem, ez mondjuk úgy, hogy egyre inkább divatosabb lesz, ugye mert így nagyobb a bizalom, így gyakorlatilag minimalizáljuk azt a kockázatot, hogy akár ugye a modellen keresztül, akár pedig bárhogy máshogy, ugye az én adatvagyonom az publikálásra kerüljön, vagy legalábbis olyan kezekbe kerüljön, ahol annak helye nincs.

32:07 Bízunk-e a felhőben, vagy nem?

32:10 Szerintem nem kérdés, hogy bízunk-e a felhőben, mert bíznunk kell a felhőben, csak akkor, amikor több olyan rendszerrel kell dolgoznom, ami komoly bizalmi platform, tehát bíznom kell benne, akkor lehetséges, hogy ezt a bizalmat próbálom az egyikre koncentrálni. És ezért mondom, hogy egy Emmy offline Emmy platform az gyakorlatilag mondjuk bizonyos feladatspecifikus dolgok ellátására egyre népszerűbb. Szerintem már az nem kérdés, hogy bízunk-e a felhőben vagy nem. Szerintem igen. Tehát a megkérdezett szakemberek szerintem jelentős része azt mondja, hogy igen. Inkább a felhőnek az egyéb más oldali hatását lenne érdemes egy kicsit boncolgatni. Miért válaszol valaki felhőt?

32:57 Ha tőlem kérdezed, akkor én azt tudom neked mondani, hogy a munkafolyamatban van-e olyan pont, ahol nekem bárhonnan bármikor el kell érnem egy olyan adatot, amihez nincs infrastruktúrám a vállalaton belül.

33:12 És ha nincs infrastruktúrád, miért nem teremted meg az infrastruktúrát?

33:16 Üzemeltetésben, és ugye most én vissza szeretném ezt adni, jó? Tehát akkor, amikor nincs infrastruktúrám, akkor lehet ez egy tudatos költségtervezési mód.

33:25 Ez az.

33:25 Mert én azt gondolom, hogy és itt az üzemeltetési költségeknek jelentős része és a felhő is annak idején, ugye mikor indult el a felhő? Nagyjából 2009-től datálható, amikor elkezdtünk felhőről beszélni. Aztán az, hogy hogyan vették át az AWS vagy a Microsoft ezeket a szolgáltatásokat, az egy másik kérdés, de jelentőset dobott rajta, hogy az Office 365-nek egy része lett. Ugye? Mert volt előtte van drive, de hogy technikailag akkortól lett egy ilyen kérdés. A következő ugye a Covid. De ami nekem most nagyon fontos, hogy költségtervezés szempontjából szerintem egy sarkalatos kérdés, hogy a cégek adatvagyonáról nem tudjuk, hogy mi az, hogy adatvagyon. És ugye itt szeretném visszaadni a kérdést, hogy akkor, amikor arról beszélünk, hogy legaszi rendszer.

34:13 Mert ugye van egy csomó olyan, amit felhőben kéne, hogy tároljunk, applikációról kéne, hogy menjen, de technikailag azok a rendszerek még futnak. Ugye a Kovács Laci mondta, hogy talált olyan beszélgetőpartnert, aki említette neki, hogy egy falban volt egy számítógép, és tette a dolgát, hogy éveken keresztül senki nem tudott róla, ezeket a rendszereket nem tudod fölköltöztetni felhőbe, vagy fel tudod költöztetni felhőbe, de a legaszi rendszer probléma jelentős probléma lett mostanra. Tehát már ugye '98 óta vannak fejlesztett olyan vállalatirányítási rendszerek, amik valamilyen módon kiszolgálják azt az adatvagyont, amit kezeltél. Nevezzük ezt bárminek, akár workflownak is. De hogy mit gondoltok arról, hogy ezeket a legaszi rendszereket, a felhőt, vagy a mesterséges intelligenciának azt a visszahozott, földön futtatott részét, amit üzemeltetni kell, azt hogyan lehet jól üzemeltetni, jól karbantartani, jól biztonsági funkciókkal ellátni.

35:14 De a legaszi rendszerek kapcsán azt kell mondjam, hogy azért vannak olyan ügyfelek, ahol a Legacy rendszereknek a használata az igenis igazolható. Például nagyon sok ipar 4.0-ás ügyfelünk van, nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki komoly OT rendszerekkel dolgozik. Az OT abban is különbözik az IT-tól, hogy ott alapvetően ugye a különféle IT eszközöknek, az OT eszközöknek ugye az életciklusa az jóval jelentősebb. Tehát ott nem 7 évre tervezek egy switch-et, hanem 18-ra például, és a többi, és a többi. Tehát alapvetően, hogyha nem tudok változtatni rajta, és továbbra is azt kell használnom, akkor igenis meg kell találnom a módját, hogy a legaszi rendszereket életben tartsam és akár támogassam is, akár mint külső partner.

36:06 A felhő az annyiban könnyíti meg a dolgot, hogy alapvetően rengeteg olyan eszköz van, amivel ugye az adott rendszernek a rendelkezésre állását növelhetem, ahol ugye a működés, az üzemeltetés biztonságát sokkal könnyebben megteremthetem. És ugye ez itt már nem bizalmi kérdés, ez már nem költség kérdés, ez kényszer kérdése, mert egy elavult hardverplatformot például virtualizálni és felköltöztetni a felhőbe, majd utána ugyanazt a működési processzt gyakorlatilag biztosítva, amit egyébként az eredeti platform biztosított. Emelem az üzembiztosságot, akkor én nagyon jó vagyok, az ügyfél elégedett lesz. És mit gondoltok arról, ezt vagy kivágjuk, vagy nem.

36:55 De mit gondoltok arról, hogy egyre többet kezdtünk el bizalmi alapon a felhős infrastruktúrákra rájuk bízni, aztán bekövetkezett a kék halálos Cloud Strike eset, és bekövetkezett a Cloud Fareset, amikor egy csomó szolgáltatás dobódik el, hiszen a felhőre bíztuk magát a teljes üzemeltetési struktúrát.

37:16 És ne felejtsük el, hogy miből adódott ez is, egy hibás patchből.

37:21 Egyetlen apró patch, ami gyakorlatilag kinyírt egy World Wide használt szolgáltatást. Van olyan információm, ahol megpróbálták a mesterséges intelligenciát ráengedni egy rutin BI szolgáltatásra, elkezdték figyelni a tűzfalon, hogy mi történik, külön felhasználónévvel, jelszóval, nem volt feladata, hogy interneten kifelé utat keressen, egy egyszerű lekérdezésre állították be, kettő nap múlva a tűzfal bejelzett, hogy elkezdett az a felhasználónév kifelé menni. Tehát itt az is fontos, hogy amikor a felhőről beszélünk, biztonságról beszélünk, AI-ról beszéljünk, akkor ezt érdemes-e, és ez nektek kérdés, hogy érdemes-e ezt egy ilyen komplex rendszerben vizsgálni, hogy milyen típusú üzemeltetési kérdéseket milyen típusú szekurity kérdéseknek vetek alá?

38:16 Őszintén pont erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy két online platformban is bíznom kell külön-külön, az elég nehéz. Az, hogy bízunk a fejben, az egy dolog, de akkor viszont nem fogok a zenében is megbízni korlátlanul. Tehát ezt igazolod vissza ezzel, hogy alapvetően ugye nagyon is kell figyelni arra, hogy a saját adatvagyonomat hogyan engedem egyébként külső, mondjuk úgy a kontroll, nem kontroll alatt lévő helyekre, ugye a felhőbe kvázi.

38:49 Az üzemeltetés az egy folyamatos kockázatvállalás. Tehát a naivság azt gondolni, hogy ami megállhat, az nem fog megállni. És egy kicsit visszautalva a legaszi dolgokra. Érthető, hogy vannak legaszi dolgok, de az nem érthető, hogyha azoknak a dolgoknak nincs meg valamilyen szinten a kiváltási terme, vagy más platformra helyezése. A Rolexék esetében még egyszer, nem az a kérdés, hogy meg fog-e hibásodni, hanem az, hogy mikor fog meghibásodni. Tehát egy felelősségteljes üzemeltető cég igenis dolgozik azon, és dolgozik azokon az üzleti use case-eken, amellyel az kiváltható, helyettesíthető és megvalósítható. És erről meg kell, hogy győzze az ügyfelet, mert az ügyfél folyamatos üzletfolytonossági problémákkal fog küzdeni.

39:38 Tehát a legacy történetek szerintem azokba nem szabad belenyugodni, hogy vannak, hanem igenis azért tenni kell, hogy azok megszűnjenek, mert amúgy nem lehet hosszú időn keresztül ezeket a legegyszerűbb dolgokat fönntartani. És most függetlenül, hogy felhő vagy on premis, vagy ilyen vagy amolyan megoldás. Még egy dolog bennem van, ne haragudj. Amikor arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a felhő az most azért jó, mert biztonságos, vagy azért fogadják el, hogy meggyőződött mindenki, hogy oké, szerintem bejött egy más dimenzió is. Konkrétan az, hogy szerintem a piac az folyamatosan abból a szempontból is változik, hogy mikor beruházásorientált, mikor szolgáltatói orientált, magyarul mikor akar valamit bérbe venni, vagy akar megvásárolni.

40:27 Én szerintem most Magyarországon nem a beruházások jellemzőek, hanem az, hogy valakik szolgáltatásként veszik igénybe. Lehet ez biztonsági szolgáltatás, lehet ez 7x24, lehet ez mérnöki erőforrás, de lehet ez egy felhőalapú performancia alapú szolgáltatás is. És a felhő alapú megoldásoknak szerintem a terjedését azon túl, hogy most már az ügyfelek jelentős része biztonságosnak és elfogadhatónak találja, azon túl az is drive-olja, hogy szolgáltatásként vehető igénybe. És itt jön vissza az a dolog, hogy az üzleti tervbe mit is teszek be. Beteszek egy jó nagy összeget, hogy fejlesszek és beruházzak, vagy beteszek egy hét évre előre egy üzemeltetési díjat, amellyel úgymond a szolgáltató vállalja azt az üzemeltető társaság, hogy ő ezt úgymond biztosítja az ügyfél számára.

41:11 Nagyon fontos szintén ez a Roy kérdés ebből a szempontból. Csak kiegészítésként, hogy volt egy előadásom még a FIVOSZ-on, és abban is elmondtam, hogy alapvetően a leggyorsabb módja beindítani egy vállalkozást. A leggyorsabb módja egy új ötlet megvalósításának az mi? Nem az, hogy fogom magam, megvásárolok x mennyiségű hardvert, felépítek egy platformot, satöbbi, satöbbi, mert utána, ha az ötlet nem válik be, ha esetleg nem úgy válik be, ahogy szeretném, vagy ha beválik, akkor is. Maradnak felesleges kapacitásaim, rajtam, nyakamon marad az eszköz, mint tárgyi eszköz ott romlik nálam, mennyivel egyszerűbb és mennyivel csökkenti valójában a kockázatot, a befektetés kockázatát, ugye az, hogyha fogom magam és azt mondom, hogy igen, van nekem egy virtuális valamilyen eszközszolgáltatásom, és egy virtuális adatközpontban egy távolra lelhető erőforrást fogok bérelni, és pontosan ugyanúgy fogom tudni használni, ahogy egy saját rendszert.

42:23 Azzal a különbséggel, hogy itt fizetek a beruházásom töredék részének megfelelő havidíjat, és emellett a havidíj mellett gyakorlatilag szinte nulla kockázattal tudom használni ugye fejlesztésre, üzletfejlesztésre, termékfejlesztésre, hogy ezt az adott platformot.

42:42 Ez egy nagyon nagy előny.

42:43 A mesterséges intelligencia, AI, gépi tanulás. A Delta üzemeltetési elképzeléseiben ott van, használjuk és csináljuk. Viszont egy dolgot nem teszünk, nem engedjük beavatkozni. Tehát mindaddig, amíg a mesterséges intelligencia támogatja a döntéseinket, támogatja azt, hogy mit és hogyan kell csinálni. Azt gondolom, hogy még egy elfogadható kompromisszumos megoldás az üzemeltetés vonatkozásában. Akkor, amikor már engedjük mi a mesterséges intelligenciát beavatkozni is a működésünkbe, folyamataink, rendszereink helyreállításában, akkor már el kell gondolkodnunk alapvetően, hogy ténylegesen milyen módon és milyen struktúra, milyen biztonsági intézkedések során tesszük ezt meg?

43:29 Ugye itt szerintem a kulcsszó az a kontroll, kontroll.

43:34 Tehát alapvetően ugye az adatvédelem, a naplózás, ugye a gépi tanulásnak az üzemeltetési oldala, ugye ez az emelops nagyon fontos, egyre fontosabb, és alapvetően mind a kérdésekre, mind a válaszokra. Fontos a tartalomszűrés, fontos, hogy legyenek korlátok, fontos, hogy legyenek kapuk, és a kapuk mellett egyébként mindig ott álljon egy ember, aki azt mondja, hogy vannak bizonyos esetek, akár nevezzük ezeket magas kockázatú eseteknek, akár az összes esetet ide sorolhatjuk, ahol igenis kell az emberi kontroll, aki ott van a végén, és azt mondja, hogy igen, mehet. És ezzel párhuzamosan kell folyamatosan fejlesztenünk ugye a feature store-t, ugye az adatminőséget, figyelnünk kell a különféle mérőszámokat, és ehhez mindenbeli kontroll kell.

44:29 Tehát az AI használata az nem teljes mértékű, függetlenedés ugye az emberi erőforrástól, még, és azt gondolom, hogy a jövőben sem lehet, mert valakinek fönn kell tartania, ilyen csúnya kifejezéssel élve a szájkosarat a mesterséges intelligencián.

44:46 Az a helyzet, hogy még meg tudnánk tölteni újabb órákat ugyanezekkel a kérdéseknek a még részletesebb körbejárásával, de mindennek eljön a vége, így a műsorvédőnek is. Köszönöm szépen, hogy itt voltatok.

44:58 Köszönjük mi is a meghívást.