3. évad – 11. epizód – DigitalTech EDIH zárás és 2.0, MENTA konferencia

00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHanagar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

00:41 Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

00:46 Valahányszor a KKV digitalizáció szóba kerül, én mondanám, hogy otthon érzem magam. Évtizedes tapasztalatom van erről, hogy ez mennyire kemény dió, de ha viszont sikerül feltörni, akkor szerintem nagyon finom a belseje, ha értek, mire gondolok.

01:00 Mi lehet itt most így 20-25 közepén a jövő? Az EU már régóta méri a kkv-k digitális érettségét. Az előző tervezési ciklusban a Desiről szoktunk beszélni, abból idézgettünk, most már két éve a Digital Digital Digital Digitális évtizednek hívjuk, és akkor azon lehet szörnyülködni, hogy abban milyen számok vannak. Több szakértőt is hívtunk már itt Zolival, a Digitaltechedik konzorciumból résztémákban beszélgettünk, de a mai nap most emeltük a tétet, és igazából stratégiáról, kicsit az ország versenyképességéről is fogunk beszélgetni. Vendégünk a Digit Podcast stúdiójában az IVSZ főtitkára, Tajthy Krisztina és operatív igazgatója, Sere Péter köszöntelek benneteket.

01:46 Sziasztok!

01:46 Sziasztok!

01:48 Köszi, hogy eljöttetek! Bemelegítő kérdést hallgattok minket? Ha igen, egyébként mi jött át nektek, hogy mire jó ez a DIG-IT Podcast?

01:56 Bevallom őszintén, hogy sokféle podcast közül most legfrissebben titeket kezdtelek el hallgatni, nyilván azért, mert ide érkeztem, és nekem az tetszett nagyon, hogy is mondjam, mély szakmaibb információkat lehet itt megkapni.

02:11 Sokszor az a baj, hogy ezt a témát, a digitalizációt csak tényleg nagyon a felszínen kapargatjuk konferenciákon, és ez egy ilyen podcast mindig alkalmas arra, hogy miért ássunk, hogy mi is történik valójában a folyamatok mögött, úgyhogy ezért is nagyon örülünk, hogy erről beszélgethetünk veletek.

02:28 Igen, komoly témák, emészthető hangnemben és jó hangulatban, úgyhogy nekem ez jön a Digit Podcastről. Én nagyon kedvelem hallgatni az adásokat, és nagyon bízom benne, hogy ez a mai adás is egy olyan lesz, ami a hallgatóknak sokat ad és élvezet lesz hallgatni.

02:46 Köszi, hát ezen leszünk, föl van adva a lecke most már, hogyha ilyennek látnak minket, akkor ennek kell megfelelni. Nem, de komolyan van egy ilyen mondás, hogy a legjobb élményeinkből lesznek az elvárásaink, és aztán mindenkit ahhoz viszonyítunk, magunkat is akár. Na most említettem ezt a nagyon csúnya műszót, hogy digitaltech eddig, ugye ez egy projekt név, de hát most már márkanévként is funkcionál, három éve alakult. És ha jól tudom, akkor most egy következő, talán hároméves időszakra is úgy döntöttetek, hogy ezt működtetni szeretnétek, és engem nagyon érdekelne, hogy miért. Egyfelől, tehát hogy el tudom képzelni azokat a kollégákat, akik ebben dolgoznak egy olyan állapotban, hogy hú, de várom a végét, és milyen jó, hogy akkor ezt most letudtuk, átadtuk, teljesítettük, és ennyi volt.

03:36 Ehhez képest szól a kérdésem, illetve nyilván ahhoz képest is, hogy azért ti az IVSZ-től érkeztetek. Ez egy konzorcium, amit az IVSZ vezet, sokan vannak benne, de hát valamilyen módon biztos, hogy kapcsolódik ez a digitális tekerék az IVSZ-nek a küldetéséhez, nem?

03:52 Igen, ha megengeditek, akkor egy picit messzebbről indítanék, és aztán átadom a lehetőséget Péter kollégámnak, aki az Eddich projektnek a megvalósításában tevékenyen is részt vesz, nálam biztosan jobban ismeri a projekt részleteit, de hát az IVSZ remélem, hogy nem kell a hallgatóknak nagyon bemutatni, hiszen egy több mint 30 éves szervezet és informatikai cégek alapították, de évek óta a Szövetség a digitális gazdaságért céllal dolgozunk. A digitális gazdaságnak pedig egy jelentős szeletét adják a kkv-k. Az, hogy a magyar gazdaságot gyorsabb ütemben digitális pályára tudjuk állítani, abban a KKV-knak és annak a kemény diónak a feltörése az kritikus lehet. Mi ezt valljuk, és ehhez számtalan programot, egyébként méréseket, kutatásokat is végzünk, de több szakmai csoportot üzemeltetünk és projekteket vállalunk fel, hiszen ez nem egy egyszerűen megoldandó, egy egyképletes feladat, és ennek az eszköztárnak az egyik eleme az EDIH projekt, amit egyébként az EIT Digital vezet és az EVS az egyik meghatározó konzorciumi tag, benne sok más nagyon jó partnerrel közösen.

05:06 Úgyhogy én azt gondolom, hogy a célkitűzések az EVS-ben világosak. Nagyon sok KKV-val dolgozunk együtt és kapunk visszajelzéseket tőlük. Mi elsősorban a Digitális Vállalkozások Szövetsége vagyunk. Mi elsősorban a megoldásszállítói oldalt ismerjük, és persze van néhány olyan tagvállalatunk, akik egyébként nem kor informatikai cégek, de a digitalizáció az stratégiailag fontos számukra, és ezért csatlakoztak az IVSZ-hez és azonosulnak a céljainkkal, és szeretnének is részt venni, hogy valami eredményt tudjunk közösen elérni. Az Eddie az pedig kiváló lehetőség arra, hogy nyissunk más szektorok felé is, és ezt a fajta küldetéstudatot és ezt az általunk megfogalmazott közös célt valahogy így átvigyük más szektorokba működő kkv-knak is.

05:56 Kérdezted, hogy miért folytatjuk.

05:59 Hát én nagyon leegyszerűsítve ennek három okát mondanám. Egyrészt, hogy én azt gondolom, hogy az IVSZ is és minden konzorciumi tag nagyon megszerette ezt a feladatot. Tehát, hogy kkv-knak és ilyen public szektor intézményi szereplőknek segítsünk a digitalizáció útján tréningekkel és tanácsadással előre menni. Ez egy szép feladat volt eddig is, és nagyon-nagyon beleszoktunk ebbe a konzorciumba, hogy ezt csináljuk, vagy nagyon megszerettük. Ugye a másik ok, hogy hát azért sokat elértünk, tehát itt az elmúlt időszakban több mint 2000 kkv-t, intézményt értünk el, több mint 5000 konkrét egyénnek adtunk valamilyen szolgáltatást, de hát ugye a magyarországi számokat nézve ez még messze nem az egész, tehát hogy nagyon-nagyon sok elérnivaló, célcsoport elérnivaló cég maradt még, és hogy is mondjam, ráadásul a problémák ebben a digitalizációban, digitális készségek területén folyamatosan megújulnak, tehát majd erről is beszélhetünk, hogy most oké, beszéltünk eddig nektek nagy fókusszal, mondjuk kiberbiztonságról, de kevesebbet beszéltünk az AI-ról, úgyhogy téma, meg feladat továbbra is maradt, és hát a harmadik nagyon fontos ok, hogy az Európai Unió, illetve a magyar kormány finanszírozza ezt a tevékenységet.

07:17 Itt fontos kiemelni, hogy ezek tulajdonképpen ingyenes képzések, ingyenes tanácsadás, ami nem azt jelenti, hogy ennek nincs ára, hát ugye ebben fontos, komoly szakemberek dolgoznak egyetemek és egyéb szereplők oldaláról, tehát nyilván ezt valakinek finanszíroznia kell, és az Európai Unió a Digital Europe program keretében kiírt egy új pályázatot, erre a konzorciumunk újra pályázott, és ez egy nagyon friss döntés egyébként, hogy újabb három évre biztosítják a forrást, ezzel teljesen folytonos marad a digitaltech edic.hu, meg az egész működése az egyiknek.

07:55 Igazából azon gondolkoztam, hogy mivel lehetne jól egy kicsit olyan kérdést is föltenni, hogy kapcsolódva az előző gondolatmenetetekhez.

08:05 Az egyik, hogy gratulálok, ugye? Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy ismét három év áll előttetek. A másik, hogy ismét három év áll előttetek.

08:15 Tudsz valamit.

08:15 Hogy mit láttok? Most tapasztalatokról. Én szeretek néha számokat behozni, Laci is szeret statisztikákat előszeretettel mutogatni, de én a ti tapasztalatotok és a kutatásban szereplő adatok ötezer ember, most egy picit ilyen játszom, zsonglőrködöm a számokkal. Ötezer embert oktattatok le KKV-ban, több mint négyezer hazai cég Nis 2 köteles. Ugye értitek az összefüggést, hogy az egyik oldalon arról beszélünk, hogy informatikai tudatosság, meg arról beszélünk, hogy kiberszekurity, ugyanakkor az ötezer embernek az oktatásával kapcsolatban milyen tapasztalatotok van, hogy mennyire kellett nulláról elkezdeni, hogyan tudták implementálni.

09:01 Én így kötném össze ezt a kérdést.

09:04 Akkor kezdem én a választ. Érdekesség, hogy ugye itt az eddigi oktatási tapasztalatok alapján az látszódik, hogy azért kettészakad a mezőny. Vannak olyanok, akiknek, hogy is mondjam, tényleg csak ilyen szemfelnyitó jelleggel kell elmagyaráznunk azt kisebb cégeknek, hogy mit is kellene nekik csinálni a digitalizációban, milyen feladataik lennének a kiberbiztonságban? Van-e egyáltalán lehetőség számukra mondjuk egy blockchain megoldásban. Ezek jellemzően valamilyen workshop jellegű módon valósulnak meg, és ezekre kimondottan nagy a kereslet. Tehát azt látjuk, hogy ezekből talán sokkal több is van, mint amit eredetileg terveztünk. És a másik része, ugye mondtam, hogy kettészakad a mezőny, azok, akik meg ugye inkább a vájtfülűek, tehát ugye a partnereinknek köszönhetően azért itt nagyon komoly felkészült egyetemi szakemberek tudnak olyan képzéseket tartani, ami akár, hogy is mondjam, nem is egy napi problémája, hanem egy jövőbeli problémája lehet egy kkv-nak.

10:07 Most azt tapasztaljuk, hogy erre valamiért még kisebb az igény, vagy talán nem sikerült jól megszólítanunk azokat a szereplőket, akik ezt tudnák csinálni, és ez nekem különösen fájó pont, mert ugye az Eddich Networkben, tehát ugye ilyen Eddickek, mint amilyen kis Magyarország is több létezik, de ugye az EU-ban is 140-150 ilyen eddig létezik, és gyakorlatilag több helyen, például a balti országokban arról számolnak be, hogy ott sokkal inkább nagy az igény már az ilyen vájtfülűeknek szóló képzésekre, tréningekre, tehát azért mi is arra számítunk, hogy a jövőben azért ez is erősödni fog, mert azért ugye 2025-ben már nem az lenne a feladat, hogy felhívjuk a figyelmet a kis és közepes vállalatoknak, hogy digitalizálódni kell és mi a menü itt, hanem konkrét problémákat kellene megoldani.

10:57 Úgyhogy ezért is azt gondolom, hogy izgalmas lesz ennek a folytatása, ezt szerintem felkészülten várjuk, és éreztem egy kicsit olyat a kérdésedben, hogy ez biztos nehéz volt. Ami ebben szerintem nehéz volt, és az eddig network-öknek egy ilyen sajátossága, hogy olyan szereplőket kényszerít együttműködésre, akik ezt eddig nem szokták meg. Mi is tulajdonképpen egy érdekképviseleti szerv vagyunk, aki egyetemekkel dolgozik együtt, állami szereplő is van ebben a konzorciumban, meglehetősen furcsa képződmény ez, mégis kvázi ilyen cégszerűen próbálunk működni. Ennek a kezdetekben nyilván volt egy ilyen dinamikája, hogy össze kellett ennek érnie, csiszolódnia, de ugye most az Európai Unió is már azzal számol, és ezt a mi esetünkben is meg tudom erősíteni, hogy ezen túl vagyunk, tehát itt - hogy mondjam - tovább tud folytatódni a szolgáltatás azzal a lendülettel, ahogy most is zajlik.

11:56 Igen, és szerintem pont emiatt, amit Péter említett, hogy volt egy összecsiszolódási időszak, volt egy szolgáltatás portfólió, kialakítási időszak is. Tehát most már azért van mi a kezünkben az indulásnál, mert amikor három éve indultunk, akkor úgy onnan kellett indítani, hogy jó, akkor mi is itt a feladat, meg kinek akarunk, és annak mi lesz az impektje?

12:16 És hogy kéne dokumentálni?

12:18 És hogy kellene, és akkor hogy lesz a Customer Relationship, és kinek mi a feladata benne, és akkor ugye azért monitoring is lesz a végén. Szóval egy csomó olyan adat, feladat, minden, amivel amúgy nem is akarjuk fárasztani a hallgatókat, de most már maga az egész konzorcium nem ugyanonnan indul, mint ahonnan három éve indultunk, pont ezért azt feltételezzük, hogy most már tudunk skálázni, és tudunk amúgy tényleg újabb témákat is behozni, mint ahogy említettétek, a Kiber az most is bent van, de az AI mint egy kihagyhatatlan technológia, az most jön. Ami szerintem továbbra is feladat, és amiben erősíteni kell, nemcsak az eddig projektben, hanem úgy általában a kkv-kkal kapcsolatban, az szerintem még mindig a valós helyzetértékelésüknek a támogatása, mert szerintem nagyon sok kkv van úgy vele, hogy jó, oké, kellene csinálnom ezt, de nem baj, majd jövőre, vagy nem baj, hogy még nem kezdtünk hozzá, mert mi másban jobbak vagyunk.

13:22 És igazából ezek az egyikek erre is nagyon jók, nyilván nem egy önállóan kitűzött cél vagy feladat számukra. Sokan dolgozunk ezen, az IVSZ-hez hasonló szervezetek, szövetségek, kamarák, hogy segítsük megérteni a kkv-knak azt, hogy ez egy mast have, és azt gondolom, hogy az igénynek ott kellene lenni az oldalukon, de még mindig igénygenerálást is kell csinálnunk.

13:49 És ebben szerintem kiváló alapok vannak az eddigiek kezében, mert van egy csomó tapasztalat, kétezer cég ötezer leoktatott magánszemély a cégek háta mögött, tehát hogy ebből kiindulva én abban bízom, hogy a következő Eddie Impactben akár ezt érzékelhetően meg is fogja tudni mutatni.

14:10 Én most előreugrom egy kérdéssel. A témákról akartam kérdezni, de most már mivel mind a ketten efelé az igényfelkeltés, meg kulturális kérdések felé tettetek egy lépést, hogy most ezzel folytatnám. Ez a white fülű szó, ez nekem nagyon tetszik. Mi itt azt szoktuk mondani, hogy a mélyére ásunk a dolgoknak, de ez még szebb magyar kifejezés, hogy a vájtfülűeknek. Most egy ilyen kérdést szeretnék föltenni, amit szerintem a vájtfülű hallgatók fognak legjobban élvezni. Tavaly novemberben pont a Digital Dicket Boardnak tartottam egy ilyen előadást, ahol több kisebb dolog mellett azt szegeztem nekik, hogy most akkor mit tudunk kezdeni itt a kulturális hátrányainkkal Európában, merthogy mondjuk az USA vagy a Kína vállalkozásai, azok sokkal agilisebbek.

14:56 Az egész ottani vállalkozási kultúra az sokkal fejlettebb, és a társadalmi, meg a kormányzati elfogadása is a vállalkozási kultúrának sokkal fejlettebb. Most ennél vált fülűbben nem szeretném. Ha pedig az Ázsia-építő Koreát nézem, akivel most viszonylag többet foglalkozom, lényegesen szervezettebbek. Lehet, hogy a vállalkozási kultúrájuk nem olyan jó, mint az USA-nak, de hogy ha valamilyen irányt kijelölnek, oda elképesztő gyorsan el tudnak jutni, mert annyira szervezetten dolgoznak. Ez mind nincs úgy általában Európában a helyén, és ami még érdekesebb, hogy fölmerül bennem, hogy nem vagyunk-e már túlságosan kényelmesek. Ugye mindenkinek van két autója, most nem, nyilván nem, de mondjuk azoknál a cégeknél, aki a ti ügyfélkeretekbe jön, szóba jön.

15:42 Tehát ott azért már egy jó ideje működnek, van egy magas árbevétel. Az alap dolgai az embereknek benne, azok megvannak. Meg itt Európában tényleg mondjuk összehasonlítva Kínával a lakhatási körülményeink, egy csomó minden elkényelmesíthet minket, akkor vajon honnan lesznek motiváló álmaink a digitalizációra? És valahogy úgy érzem, hogy nektek van motiváló álmotok itt az eddig konzorciumban. Hátha ez most elő tud egy picit kerülni.

16:14 Hát szerintem a motiváló álmokat megelőzik azok a nehéz helyzetek, meg az üzleti hátrányok, amiket hogyha nem lépünk, akkor előbb-utóbb a cégek a saját szintjükön is meg fognak érezni. Tehát az, hogyha egy kínai cég hatékonyabban, vagy akár egy USA cég, vagy csak ha Európából nem megyünk ki, az EU-ban is a Desi riport vagy a Digital Dicade riport azért jól mutatja, hogy hol tartunk, hogy hol tartanak a magyar kkv-k digitalizáltságban, ez az üzlet szintjén érezhető lesz. És az, ami már az üzlet szintjén érezhető lesz, az már nagyon fog fájni. Ott már majd meg fog jönni az az öngeneráló igény is, hogy na, Banyek, most már tényleg lépni kell. Csak mi ezt mondjuk egy ideje, hogy ne várjuk meg ezt a helyzetet, mert azt látjuk pont az ilyen boardok, meg az ilyen riportok is rámutatnak arra, hogy mindenki megy előre.

17:14 És az, hogy milyen tempóban tudsz előre menni a többiekhez képest, az meghatározó lesz az EU-ban is.

17:22 Az, hogy az EU egyébként az USA-hoz, Kínához képest hol tart, hát azt meg ugye a drági riport, meg a lett a jelentés is elég komolyan aláhúzta.

17:31 De ha csak egy vásárra kimész, egy expóra vagy ilyesmire, akkor ordít, ordít. Hadd fogalmazzak pontosabban. Szerintem ilyesmi üzleti hátrányokat, hogy nem tudom, nem adtam elég gyorsan komplett ajánlatot, ezért nem én nyertem, nem fejlesztettem elég gyorsan a termékemet, ezért már nincs létjogosultsága. Ezeket szerintem valóban tapasztalják a hazai kkv-k, tehát ilyen szempontból nem lehetnek elkényelmesedve, de nem nagyon találkozom azzal, hogy ezt fejben összekötnék, hogy ez azért alakult így, mert nem jó a digitalizációs képességük. Érted? A kérdést próbálom pontosítani.

18:10 Hát igen, én nem szívesen beszélek erről, hogy most van-e valamilyen ilyen kulturális determináció itt a magyar néplélekben, meg a magyar vállalatokban, mert ez nem szakterületem, és sokszor belefutok ebbe, hogy ezzel nehezen tudunk mit kezdeni.

18:29 Mi azért ehhez, mint digitalt eddig nyilván azt tudjuk adni, hogy tulajdonképpen mindenféle szegmens számára tudunk adni valamilyen megoldást ehhez. Tehát aki tényleg még csak ott tart, hogy is mondjam, kicsi vállalkozóként föl kell ismerni azt, hogy egyszerűen a digitális marketingben nem használ megfelelő eszközöket, a kiberbiztonság területén csapnivaló, amit a cége csinál. Tehát ezeknek adunk erre, hogy is mondjam, ha úgy tetszik, egy álmot, vagy egy irányt, hogy merre tudnának menni. Én nyilván annak örülnék a legjobban, amit mondtam, hogy a balti sorstársainknál, Eddie-knél is látjuk, hogy ott már sokkal inkább kérdeznek bonyolultakat, mert ugye azért itt rendkívül komoly tudás akkumulálódott az egyikben Magyarországon is, tehát olyan ELTE, BME, Edutus, Debreceni Egyetemes professzoroktól lehet kérdezni, akik, hogy is mondjam, már messze nem arról szól, hogy akkor nem tudom, te zárkózz fel az alapvető digitális készségek szintjére, mert ugye a Dashi Index ezt is mutatja, hanem már frontra ner, tehát ilyen elöljáró és piacvezető legyél.

19:41 Ugye, hogy ezekhez mi kell, hogy ilyen cégekből minél több legyen, ezt a Jóisten tudja, hogy én erre nem mernék válaszolni, de az biztos, hogy az egyikben van erre is megoldás, tehát ugye gyakorlatilag az Erich Network-ök felismerték, hogy azért nem csak képezni kell, meg szemeket kell felnyitni, hanem ugye ebben az egész eddig szolgáltatáshalmazban tanácsadások is vannak.

20:09 Problémamegoldás.

20:09 Segítünk elindulni ezen az úton, és ez is mind ingyen van. Tehát ugye ingyen, mert ugye még egyszer kifizeti más, de az, aki ezt igénybe veszi, azt meg tudja kapni. Nyilván az idei ételre rá kell áldoznia, és megmutatjuk nekik, hogy hogy lehet elindulni, és még akár egy ilyen szolgáltatás is van, amivel sajnos például nagyon sokat kell dolgoznunk, tehát ez nekünk nagyon challenging, hogy ezt föltöltsük jelentkezőkkel. Van ez az úgynevezett Tesby for Invest típusú szolgáltatása az egyiknek. Ugye itt az ennek a háttere, hogy mielőtt egyébként pénzeket beleölnél abba, hogy valamilyen digitalizációs eszközt használj, vagy valamit változtass a működéseden, azt kipróbálhatod, és ez nem annyira kelendő sajnos most még ez a szolgáltatás.

20:59 Tehát, hogy azt érzem, amit egyébként a Desi-index is nagyon jelképez, hogy Magyarországon sajnos a kkv-k tényleg még ezeken az alapszinteken mozognak, és ez a magasabb digitális intenzitás, ami ugye egy külön mutató, és abban látványosan el vagyunk maradva az EU élvonalából, ez még hiányzik.

21:16 Tehát hogy ehhez aztán, hogy is mondjam, hol kell átprogramozni az agyakat, az egy izgalmas kérdés.

21:23 Én azt gondolom, hogy ez a mi részünkről hozzátesszük a szolgáltatásokat és a megoldásokat.

21:30 Zoli mosolyából ítélve emlékszik arra az adásra, amikor erről beszélgettünk, hogy vannak cégvezetők, akik tudják, hogy mire van szükség, és nem kérdeznek meg senkit róla, mert ők pontosan tudják, hogy mit kell fejleszteni, nem kell tesztpirkónium vesz, mert az ő fejében ez teljesen kész van.

21:47 Ezeknél a részeknél szoktam én ilyen saját tapasztalati példát behozni, hogy mit élek át én akkor, amikor. És hogy felnyitni a szemet, az csak és kizárólag vészhelyzetben lehet. Amúgy maga az, hogy szolgáltatás katalógus, meg portfólió, meg hogy számítható, meg gazdasági adatok, meg hogy ez hogy lehet megtérülésre fordítani, ezt valóban a balti államokban egyre jobban értik. Magyarországon pedig nagyon érdekes, hogy mi volt a nyári projektem, felújítottam egy erkélyt. És most elmondom nektek az élményt, a digitalizációs élményemet az erkélyfelújításból. Egyetlen egy cég volt képes Számlázz.hu-val számlát kiállítani. Egyetlen egy vállalkozó sem tudott írásban árajánlatot adni úgy, hogy arra garanciát is vállalt volna, ezért nem választottam vállalkozót, megcsináltam én.

22:48 De hogy én azt gondolom, hogy az egyik oldalon azok a mesterek, akiknek a szaktudása megkérdőjelezhető, és most nem fogom máshogy mondani, megoldják okosban. Azok elképesztően elviszik ezt a típusú vállalkozási szemléletet a mutyizás felé. Merthogy alapjában véve valahol az egy nagyon fontos kérdés, hogy te a pénzügyeidet szeretnéd-e megmutatni a vállalkozásodban, egy digitális rendszerben, mert ha nem, akkor nincs szükség kiberbiztonságra, nincs szükség CRM rendszerre, nincs szükség ERP-re, nincs szükség interface integrációra a Számlázz.hu-val. Most nem reklámot akarok nekik csinálni, hanem merthogy azt.

23:36 Teljesen, hogyha egy billingó reklámozója szempont volt azon a piacon.

23:41 Jó, tehát hogy a probléma az a gondolkodásban van. És a gondolkodásban ott következik be a következő lépés az én tapasztalataim szerint, és ez kérdés lesz, tehát most szeretném mondani, hogy ezt kérdésként fogom megfogalmazni. Mikor jönnek már hozzám tanácsadásra, akkor, amikor egy ransomware elvitte az összes adatot. Ilyenkor mennyi a veszteség? És én erre tudok nagyon hamar kétféle választ. Az egyik, hogy forduljanak hozzátok, a másik meg nyilván tanácsadó cég van, tehát hogy bizonyos léptékekben be tudunk szállni, illetve a Lacival, hogy mind a ketten oktatunk egyetemeken, de hogy ebben azt látom, hogy még a generációváltással is meg kell küzdenie a vállalkozásoknak, mert amíg a tulajdonosok, akik most lassan elmennek nyugdíjba, kifejezetten ragaszkodnak a papíros irodához, ezt most így szeretném megfogalmazni.

24:37 Az új generáció viszont egyáltalán nem szeretne ezzel foglalkozni, viszont nincs meg a folyamatismeret. És akkor itt visszaadnám a kérdéssel a szót, hogy akkor, amikor ment hozzátok ötezer ember. Van-e olyan információtok, hogy mi volt a legelemibb dolog, amit meg kellett nekik tanítani?

24:53 Ez jó kérdés, igen, alapvetően a kiberterületen egyébként mondtad, hogy ez egy izgalmas kérdés, mert az rögtön húsba vághat, hogyha valamit ott elcsesznek, és ott többször találkoztunk ilyen sztorikkal.

25:09 Tehát ugye ezeken a workshopon nyilván mi is igyekeztünk ilyen konkrét történeteket megosztani, hogy miért kell ezzel foglalkozni, de jöttek ők maguktól is a sok-sok történettel, tehát szerintem ezt már valahol mindenki. Vannak statisztikák, hogy például ilyen kibercsalásoknak már mennyi áldozata van, tehát valószínűleg már előbb-utóbb mindenki találkozott, és így jönnek is hozzánk, és ez érdekli is őket. Ugye nem minden szakterületünk vagy termékünk ilyen, hogy így azonnal húsba vág, tehát mondjuk a digitális marketing területén elmulasztott lehetőségek, vagy üzletfejlesztés, vagy hogy lehetne mondjuk tőkét bevonni, ezek nem feltétlenül ilyen menekülés alapú motivációk, hogy valami bajtól meneküljek, hanem ugye ez ilyen piacépítési jellegű eredmények.

25:59 Én azt gondolom, hogy az baj, hogyha tényleg ez sarkall valakit arra, egy cégvezetőt, hogyha baj van, akkor forduljak már orvosságért. Tehát egy cégvezetőnek szerintem 2025-ben tudomásul kell vennie, hogy a digitalizáció az az ő munkájának egy permanens része. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy komplex szervezetnek, az IVSZ-nek vagyok az operatív vezetője, tehát én magam is rászorulok a tanácsadásokra, és például az említett ilyen számlázási bilingót használunk éppen, ott jöttünk rá, hogy mennyire nem használjuk ki egy ilyen szoftvernek a lehetőségeit, hogy mindent is be lehet állítani, szinte mindent lehet automatizálni. CRM rendszerünk van, amiből gyakorlatilag teljesen automatikus lehet ez a dolog, de ott nem égett a ház, tehát nem láttam semmi problémát, csinálták a kollégák a feladatokat, és nem feltétlenül ért, és bevallom szégyenszemre, nem feltétlenül gondolkodtam előre, hogy lehet, hogy már egy-két évvel ezelőtt meg tudtunk volna lépni olyan dolgokat, amitől munkaerőt tudtunk volna megspórolni, vagy másra tudtuk volna azt a hasznos időt vinni, de általánosságra visszakanyarodva én azt gondolom, hogy egy mai cégvezetőnek, akármilyen kicsi cégről is legyen szó,

27:24 ennek így folyamatosan ott kell kattogni a fejében, hogy keresnie kell, hogy a digitalizáció területén mit kell változtatni, és aztán ez most így az AI-jal, meg aztán tényleg így.

27:33 A következő kérdésem az lenne, hogy és AI-robotot ti használtok-e már?

27:37 Felmerült, felmerült. Egyébként pont a Digitaltech eddig folytatásában az EU is minden eddigtől meddig voltak ilyen tematikus lehatárolódások az egyikekben, de így az AI majdhogynem egy ilyen horizontális topikként itt megjelent, és nyilván nekünk is itt a marketing funkcióban, tehát az ügyfélkezelési funkciókban az, hogy valamilyen AI-jal támogatott megoldás is legyen, ez most már valószínűleg elkerülhetetlen lesz, és ennek szívesen is állunk elébe, de hogy is mondjam, ezekből egy csomó mindent nekünk is most kell tanulni, mert például az IVSZ ezeket még eddig nem használta, de a konzorciumban ezt biztos, hogy az eddigiben használni fogjuk.

28:18 Illetve biztos vagyok benne, hogy a konzorciumi tagok is használják, tehát például oktatásfejlesztésben, tananyagfejlesztésben, tesztekben, és így tovább, biztos, hogy a tanult professzorok ezt már kapják az egyetemről is, hogy mivel érdemes még jobban csinálni. Kriszta itt nagyon bólogatott, és aztán még jegyzetelt is, ezt az Apple és a Spotify hallgatók kedvéért el kell, hogy mondjam szóban. Az a helyzet, hogy itt körülbelül egy két-három héttel az adás publikálása után lesz az éves nagy konferenciátok a Komenta. És ugye most a témákat így szép lassan megtudtuk, hogy most a következő három évben a digitaltechediknek milyen témái vannak, nyilván azért ez. Mindenképpen, nyilván a kiberbiztonsága az mindenképpen még lehet, hogy a tőkebevonás mindenképpen, és akkor még ez a teszt before invest lehet, hogy még erősebbé válik, még lehet, hogy újak is jönnek, hiszen ugye itt 26, 27 és még egy kis 28 is lesz ebben a három évben, miközben ugye '22 óta csináljátok, és akkor most belegondoltam, hogy mi minden történt '22 óta.

29:20 Tehát, hogy akkor jól gondolom, hogy a Mentán szeptember 30-án, aki eljön, az ezekkel a témákkal fog találkozni? Vagy még mással is?

29:31 Hát még mással is természetesen, mert rengeteg mindennel foglalkozunk.

29:35 A Mentának a fő és legizgalmasabb vezérgondolata az a globálisan változó környezet, és hogy ebben a technológia hol helyezkedik el, vezeti, vagy elszenvedi a technológia ezeket a változásokat. Ezt szeretnénk boncolgatni, és nagyon sok izgalmas hazai és külföldi előadóink is lesznek, de lesznek olyan külön termek és olyan tartalmak a színpadon is, workshop termekben is, amik abszolút ezekre a kisebb témákra rezonálnak, az Eddihnek is lesz külön programja, de fogunk beszélni az AI-ról, fogunk beszélni kiberbiztonságról, fogunk beszélni az adatokkal kapcsolatos lehetőségekről, hiszen rengeteg adat van, és amúgy ezek a témák össze is függnek egymással. Tehát hogyha van adat, amiből az AI dolgozom, és ez egy megfelelően előkészített és minőségileg is megfelelő adat, azzal tud valamit kezdeni, például egy AI, úgyhogy nagyon sok olyan témát fogunk ott boncolgatni, amik, én bízom benne, hogy gondolatébresztőek lesznek, és az Edith irányába is megmozdítják majd a résztvevőknek a szándékait.

30:48 Fontosnak tartjuk azt, hogy ezekről a témákról szélesebb fórumokon és olyan platformokon, mint egy mentakonferencián tudjunk beszélni.

30:58 Úgyhogy mindenkit szeretettel várunk szeptember 30-án a Budapest Music Centerben, és a program az pedig folyamatosan alakul. Mondom, az Eddie-hez kapcsolódó témák és egyébként más tök izgi dolgok is lesznek.

31:11 Igen, most erről eszembe jutott, hogy hát a krimiket nagyon szeretjük sokan, aztán a hallgatók közül is, és hogy így a '80-as, de még szerintem a '90-es évek krimijeiben is az egyik ilyen fő gonoszsági tett az az okirathamisítás volt. Aztán most, hogyha megnézzük, már évek óta ez megy, hogy gyakorlatilag a krimik, meg a sci-fik világa is egyáltalán az adathamisításról, meg az identitáshamisításról, meg hát ezt a fake identity-t nem biztos, hogy így kell nyugodtan.

31:43 De erről szól. Tehát, hogy ha most őszinték akarunk lenni, akkor ez a legnagyobb veszély már nem az, hogy most nem tudom, egy papír úgy jön be, mert nem is jön papír, tehát az adat jön be.

31:54 De a hallgatók érdekét kell képviseljem. Én vagyok itt a szakszervezet.

32:01 Csak nem félidőben vagyunk, Laci.

32:03 Félidő van, muszáj megpihennünk. Ezt most leginkább magamnak kell mondjam, mert már rögtön hármat kérdeztem volna. A Menta konferenciáról a koktélok jutottak eszembe. Ezúton is elnézést kérek és én kérek elnézést. Van-e kedvenc koktélotok és isztok-e alkoholmenteset is otthon vagy csak pultnál, illetve van-e törzshelyetek.

32:26 Zoli neked már több adásban előjött, hogy egy ideje nem iszol alkoholt, így aztán a mentes koktélos, mentás koktélos esetleg.

32:34 Pityakuláda az az én kedvenc koktélom. Ezen kívül ilyen érdekes keveréseket szoktam csinálni, pont azért, mert nem iszom, és a buliban a maradvány üdítőknek az összekombinálását próbálom ki. Most ott tartok, hogy a zöld tea, a gyömbér az egész jó.

32:52 Ezt már a füzetes.

32:52 Meddával.

32:54 Igen.

32:54 Nekem is hasonló betegségem van, mint neked, mert ha iszom, akkor ilyen furcsán viselkedem.

33:02 Valamennyire allergiás vagyok én is rá. Hát nem tudom, hogy a sportfröccs az koktélnak számít.

33:08 Teljesen jó koktél, de énnekem nyáron ez bőven elég.

33:12 Milyen jó, hogy meghívtatok, mert én például a Negrónit nagyon szerettem, hogy legyen valami kemény is. Én azt gondolom, hogy függ attól, hogy kivel, milyen környezetben, milyen hangulatban, de alapvetően bírom a kesernyésebb ízeket is, úgyhogy de egy jó mentás limonádé az mindig jöhet, főleg a mentán is.

33:33 Így van, így van. Nekem korszakos különbségeim vannak. Én kamaszkorom után, amikor felnőttkorba léptem, akkor úgy gondoltam, hogy akkor most már igen. Azt sose bírtam meginni, tehát egyszer megkóstoltam és soha többé. Nyilván a bortröccsben, meg ilyesmi, de hogy a kóla az. Viszont amikor elkezdtem, hogy akkor na most már ihatok koktélt, akkor ilyen zombi. Minél erősebb legyen, mennyire jó az. Aztán ez így elmúlt nyilván, és most már inkább én is az ízeket keresem. Szeretem a pinokkoládát is meglepő módon, és három év után egy közös pontot még sikerült találni, amiről nem tudtunk.

34:14 Látod?

34:14 Ja, de igen. Nemcsak a kókuszos ízeket, a fanyar ízeket is éppúgy.

34:21 Már felírom ezt is, hogy a mentán legyen pihent veled.

34:23 Már kedvet kaptam a mentakonferenciához. Na most nem mehetek el mellette szó nélkül. Pontosan, de napra pontosan egy évvel ezelőtt ült itt a Digit Podcast stúdiójában Szolnoki Szabolcs, helyettes államtitkár úr, aki a technológiáért felel a kormányzatban nemes egyszerűséggel. Most már egyébként űriparért, meg védelmi iparért is. Na most Szabolccsal megállapítottuk, hogy a kkv-k digitalizációs hiányosságai az véletlenül sem egy ilyen magyar unikum, ha már itt a koktélokról kötök át, hanem ez egy európai kérdés. Nyilván vannak különbségek, vannak ilyen kiugró területek, mint a Balti államok, de hogy úgy általában egy-egy ilyen uniós tanácskozáson hasonló problémákkal jönnek a különböző kormányoknak a technológiáit felelősen képviseli.

35:14 Mit tapasztaltok a működés során? Így az eddig hálózatban ez a 140-50 elég kolléga. Tudtok-e átvenni és átadni jó gyakorlatokat? Tehát van-e annyi átjárás, van-e annyi hasonlóság mind a problémákban, mind a megközelítésben, meg a működésben, hogy ezt ilyen plug and play módon el lehetne képzelni, már bocsánat, hogy így nem magyarul fogalmazok, és hogy egy kicsit még direktebb legyek, hogy mennyivel jobb mondjuk EU-s keretek között segíteni a magyar kkv-kat, mintha hátat fordítanánk az EU-nak, mint sok más területen. Szoktuk, és akkor azt mondanák, hogy mi itt összeülünk, meghívunk még négy embert, meg még nyolcat itt a magyar ugarról, és akkor kitaláljuk magunktól. Hogy kell ezt?

35:59 Nekem itt még vannak várakozásaim, tehát ez tudna még jobb lenni ebben az eddig networkben, ez a nemzetközi típusú kapcsolatmegosztás. Ennek szerintem érdekessége, hogy alapvetően ezek az úgynevezett közvetlen uniós források, mert ez egy Digital Europe programból származó pénz, azok általában nemzetközi konzorciumokat szoktak összerakni egy-egy pályázatban. Na most itt az egyiknél nem ez történik, tehát ugye itt nagy konzorciumok vannak, de ezek nemzeti konzorciumok, tehát a mi konzorciumunkban is alapvetően különböző területekről, de magyarországi entitások, magyarországi szereplők jönnek be. Én már egyébként önmagában ezt nagyon izgalmas kihívásnak tartom, hogy is mondjam, tényleg találkozzon egy egyetemi akadémikus tudás, egy iparági szövetség tudásával, egy kormányzati tudással, tehát amire itt minket rákényszerítenek, hogy kik működjenek együtt, az már egy jó dolog.

36:54 Ugye izgalmasabb lehetne nyilván akkor, hogyha ez mondjuk még ilyen nemzetközibbé válna egy ilyen konzorcium, csak ugye azért azt is látni kell, hogy voltak más programokban, nekünk is vannak ilyenjeink, például a level-apképzés vagy az Ariza képzés, olyan nemzetközi képzési programok EU-s forrásokból, ahol alapvetően angol nyelvű tartalmakon keresztül lehet ezt a digitális tudást megszerezni. Most ez a nyelvi akadály sajnos létezik, Magyarországon is létezik, tehát nyilván lehetne ezeket valamennyire lokalizálni, de az, hogyha mondjuk így élőben akarunk tréningeket, tanácsadást adni, ahhoz magyar partnerek kellenek, tehát én ezért azt gondolom, hogy szakmailag ez egy érthető döntés, hogy itt nem nagy nemzetközi konzorciumok, hanem nagy nemzeti konzorciumok vannak.

37:43 Nyilván maga az egyikek networkje az olyan, hogy tudunk egymástól tanulni, sőt ez nekünk házi feladatunk is, tehát ezekben a projektekben egy markáns rész az, hogy elmegyünk nemzetközi kapcsolatcserékre, konferenciákon, satöbbi, így megtanuljuk, hogy ki mit csinál, de ez a plug and play típusú dolog, ezt én hiányolom, mert sokszor egyébként több országban párhuzamosan feltaláljuk a csőben a lyukat, és gyakorlatilag nagyon hasonló képzéseket nulláról fölépítünk, de hogy is mondjam, a lehetőség az adva van, hogy tanuljunk egymástól, és mi a magyar eddigiek részéről szerintem törekszünk is arra, hogy a mi gyakorlatainkat is megosszuk környező országokkal, vagy más EU-országokkal, ilyen utazások vannak, lesznek, illetve várjuk is az ilyen típusú segítséget, vagy keressük az ilyen típusú segítséget.

38:31 Az Eddich Programnak az eredeti célkitűzésében is benne volt, hogy ez egy európai uniós hálózattá formálódjon, tehát eddig nemcsak Magyarországon, hanem minden uniós tagállamban van több is.

38:44 Ezek tematikailag tudnak egymáshoz kapcsolódni, illetve hát azért most már ez az AI mindent át fog szűnni, tehát hogy itt mindenképpen törekednünk kell arra. Nekünk IVSZ-ként is fontos, nagyon sok nemzetközi partnerünk van. Közel tíz közvetlen EU-s projektben dolgozunk együtt mindenféle nemzetközi konzorciumban, tehát mi látjuk azt, hogy ennek milyen benne fittje tud lenni, hogyha nem csak a magyar sajátosságokat, hanem ezt kinyitjuk és nemzetközi térben is megnézzük azokat a problémákat, azokat a megoldási lehetőségeket, amik lehet, hogy működnek. Máshol az működhet nálunk is.

39:20 És akkor, amikor az IVSZ, most oké, egy kicsit keverjük, de azért szeretném megkérdezni, hogyha megengeditek, hogy a. Ha már itt van velünk a főtitkár. Így van. Csak olyan kérdést tegyetek fel, amire tudok válaszolni.

39:32 Ja, ja, hát ez nyilván az összes többit meg kivágjuk. De hogy például az IVSZ-ben beszéltek az Eddichről?

39:40 Hát hogy a Manóban állt? Természetesen ez az egyik zászlóshajó projektünk volt eddig, mert most indítunk egy másik nagyon nagy projektet, ami idén októbertől fog elindulni, ami egy mesterséges intelligencia kompetenciaközpont lesz, kifejezetten informatikai cégek igényeire fókuszálva és őket segítő szolgáltatásokkal és tartalmakkal. Úgyhogy ezek nagyon jól ki is egészítik egymást egyébként ezek a projektek. Az egyik az egy olyan lehetőség az IVSZ életében is, ami az eredeti céljainkkal szorosan egy irányba megy, ahogy Péter említette, kiváló lehetőség, hiszen a finanszírozást mögé tette az EU és a magyar kormány, és a vállalkozások elérése az pedig a mi feladatunk, de hát mi egyébként is aktív kapcsolatban vagyunk a vállalkozásukkal, és az egyiknek köszönhetően egyébként egyre több, egyre szélesebb ez a network.

40:36 Ugye az IVSZ-en belül azért is beszélünk erről a projektről, mert szerintem az IVSZ tagságnak két okból is nagyon hasznos, hogy az IVSZ ilyen projekteket csinál. Egyrészt az IVSZ tagság lehet az, akit ugye mondtam, hogy ilyen vájtfülű kérdéseket tesz fel, tehát praktikusan minden IVSZ tagnak, aki ugye a jogosultsági kritériumoknak megfelel, ugye alapvetően KKV vagy public szektoros szereplő, lehetősége van, hogy ingyenesen olyan típusú problémákról konzultáljon vagy tréningeket kapjon az egyetemi szereplőktől, ami az ő működését segíti. Tehát ezért mi ezt promotáljuk a saját tagságunkban is, hogy tessék jönni, kérdezni, használni ezt a lehetőséget. Nyilván ez, hogy is mondjam, talán inkább a saját működésük szempontjából fontos.

41:27 Ami meg egy másik aspektus, hogy ugye nagyon sok tagvállalatunknak az az ügyfélkör, amit mi elérünk az egyikben, azok potenciálisan vevői lehetnek. Tehát akik ugye mondjuk fölismerik, hogy neki egy kiberbiztonsági eszközre van szüksége, vagy egy újfajta digitális marketing megoldásra, az ugye az informatikai vagy digitális vállalatoktól tudja ezt igénybe venni. Mi ezt az IVSZ-ben felismerve nagyon szeretnénk a második felvonásban, tehát a következő három évben erősíteni azokat a workshopokat, ahol a tagvállalataink ezekkel a konkrét napi tudással, megoldással tudnak eljönni ezekre a workshopokra, képzésekre, és tudnak segíteni az eddig célcsoportjainak, és ezzel egyfajta, ugye nekünk ez egy fontos feladatunk, egy ilyen matchmaking, tehát hogy találjon egymásra kereslet és kínálat, ezt is tudjuk az Eddie-ken keresztül biztosítani.

42:24 Tehát én azt gondolom, hogy ez egy további win-win-win helyzet lehet majd a folytatásban.

42:30 Ezt nagyon jó, hogy behoztad, Kriszta, hogy itt tulajdonképpen két területen is, hogy két megközelítésben foglalkoztok a mesterséges intelligenciával. Most már, hogy elindul egyrészt az elég 2.0, másrészt pedig elindul nektek ez a kompetenciaközpontotok. Ezért szerintem jó, hogyha tőletek is megkérdezzük azt, amit itt-ott azért más beszélgetésekben is előhozunk. Hogy most már tényleg évek óta tudjuk, hogy van generatív mesterséges intelligencia, most már kezdik szerintem a vállalkozások is, ha nem is a cégvezető, de aki az informatikáért és a működésért felelős embere megismerni azt, hogy van több szolgáltató, van, aki a saját portfóliójába kvázi beépíti ezeket a nemi szolgáltatásokat, és nem önállóan értékesíti, hanem egy funkciógomb, vagy egy szinte észrevehetetlen extra az, ami benne van az ő egyébként már eladott és használatban lévő szoftverében, de vannak, akik meg teljesen külön kínálják ezt külön felülettel és így tovább, hogy ha megtervezitek most ugye a jövő évet.

43:36 A három év az szerintem ebben az iparágban az messze van, de hogy mondjuk 26-ban milyen témákról lehet az EMMI-n belül beszélgetni, akkor ti hova helyezitek a súlypontot? Még mindig a generatívájára, vagy van már szerintetek valami más terület, amivel többet kéne foglalkozni. Egy kicsit segítsetek ebben a hallgatóknak, hogy ők is hová helyezzék itt a súlypontot jövőre.

43:57 Csetrobotot vegyenek, vagy mást.

44:01 Ugye a Kriszta által is említett új programunknak ez nem az eddig, hanem ez a DIMOP forrásból megvalósuló AI kompetenciaközpont az egyik izgalmas felismerése az az, hogy ezek az AI hogyan épül be a vállalatok életébe, ugye az ritkán valamilyen dobozos termék, amit így könnyen, nem tudom, lekattintom és megveszem. Most nyilván vannak olyan elemei is, tehát most Chatgpt-t már mindenki használ, meg ilyenek vannak, de hogy mondjuk hogyan építem be mondjuk az ügyfélkezelési feladatomba az AI-t, azért az, hogy is mondjam, az még van.

44:40 Nemcsak tanácsadó, hanem valamilyen felkészült informatikai programozáshoz sértő szakembereket igényel, és mi azt mondjuk ezzel az AI kompetenciaközponttal, hogy mi kimondottan itt az ilyen szállítókat célozzuk, tehát a magyarországi informatikai cégeket, akik, hogy is mondjam, leszállítják majd a konkrét megoldásokat, reményeim szerint minél többet különböző másod iparágaknak, tehát mondjuk a logisztika területén vagy bármilyen más iparágban, és gyakorlatilag mi ott próbálunk nekik majd kínálni egy olyan lehetőséget, hogy ezeknek az AI-s fejlesztéseknek egyik kulcsterülete az, hogy mielőtt ezek élesben, kellően le legyenek tesztelve nagy mennyiségű adattal, ami nem mindig áll rendelkezésre ezeknél a cégeknél, és ehhez egy megfelelő tesztkörnyezetet is adunk, egy megfelelő, hogy is mondjam, tudáskörnyezetet adunk, tapasztalatmegosztást.

45:39 Tehát itt mi kimondottan most arra koncentrálunk, és ezzel tudom, hogy nem válaszoltam a kérdésetekre.

45:44 De jó!

45:44 Pontosan, mi is lesz, de hogy azok a szereplők, akik majd ezt a - hogy is mondjam

45:51 informatikai oldalról leszállítják ezeket a megoldásokat, kapják meg gyakorlatilag megint csak ingyenesen azokat az eszközöket, lehetőségeket, tudást, ami ahhoz kell, hogy minél több ilyen implementált AI legyen a magyar gazdaságban.

46:09 Igen, a legfőbb magja ez, tehát hogy segítsük. De hát nyilván a technológiai cégeknek is kell további támogatás, tehát azért, mert az AI az egy IT technológia, azért nem triviális, hogy minden IT cég tudja, hogy mire van szüksége.

46:25 Tehát ez egy kiváló tudásmegosztó platform lesz, ahol tényleg az IVSZ kórtagokat szeretnénk összehozni és kiszolgálni, és ahogy Péter is említette, nem titkoltan azzal, hogy másodlagos hatása egyéb szektorokban érezhető legyen ennek az egész projektnek, és így egyébként marha jó szinergiában is lesz az Eddie ezzel a projektünkkel, hiszen a Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont az kifejezetten informatikai vállalatokat céloz, akik egyébként az Edith-ben célzott kkv-knak tudnak megfelelő megoldásokat nyújtani. Úgyhogy nagyon örülünk, hogy megkaptuk ezt a lehetőséget, és szeretnénk kihasználni és értékes szolgáltatásokat nyújtani mind a megoldás szállítói, mind a végfelhasználói oldal számára.

47:07 Amúgy vicces volt így hallgatni előzetesen az egyéb podcastjeiteket, mert ugye itt amiről beszélgetünk, kkv-k digitalizációj, az egy benyújtott támogatás. Korábbi adásban felmerült egyáltalán, hogy na mi az a KKV? Hogyan definiáljuk, hogyan kategorizáljuk őket? Nyilván itt most az adásidő korlátoltsága miatt is nem lehet belemenni ilyen kérdésekbe, de egyébként ezek tök érdekes dolgok, és egyáltalán akár ha az eddigiekre nézek is, kinek mi a célcsoport, és mi a szkópja annak a szolgáltatásnyújtásnak, amivel ezeket a kkv-kat a digitális pályán szeretnénk minél inkább lökni előre. De nem akarok belemenni ebbe ilyen mélységébe, mert azt gondolom, hogy egyrészt a hallgatók meghallgatják az előző adásokat is, hogyha most így felkeltettük az érdeklődőket.

47:58 Van rá esély.

47:58 És itt szeretném elmondani, hogy tessék feliratkozni.

48:03 Igen, három csatornán is lehet, sőt a Youtube-on még nézni is lehet, nem csak feliratkozni, ami külön élmény szerintem egészen más megvilágításba helyezi a tartalmakat, amikor az arcot is tudod társítani mellé. Most itt a végén még érdekelne egy dolog, és remélem, hogy a hallgatókat is. Képzések, mentorálás, tanácsadás, ezekről mind beszéltünk, talán a mentorálásról kevesebbet, de hát mindig vannak ilyen mostohagyermekek, de hogy van itt még egy tevékenység, méghozzá a kapcsolatépítés és partnerkeresés. Volt már nálunk a Málnai Barnabás, akivel erről még egy picit többet is beszélgettünk, ő üzletfejlesztő, így azzal kell fekszik. És akár befektető partnerkeresés is ideértendő. Mi volt ezen a téren az a tapasztalat a három év alatt, ami összegyűlt, ami mondjuk tudja segíteni a következő három évet, illetve akár a Menta konferenciának a tematizálását is.

48:59 Hogyan lehet építeni arra, hogy ilyen első szárnypróbálgatásokon túl vagytok a partner és befektetői partnerkeresés területén. Háttér ehhez a kérdéshez, hogy azért Magyarországon még mindig érezni szerintem valahol a lelkekben mélyen azt az érzést, hogy én nem bízhatok annyira senkiben, hogy partnerkedjek. Bocsánat, hogy így mondom, de hogy nekem ezt egyedül kell megoldani, mert minden más megoldás sokkal kockázatosabb. Tehát ilyen környezetben hogyan lehet őket mégis partnerekké varázsolni?

49:34 Most egyszerűbbé tetted a kérdést.

49:37 Ugye?

49:37 Ez volt a célom. Könnyebb megválaszolni.

49:40 Hát igen, azért én azt gondolom, hogy azért ez az eddigi tapasztalatában inkább ilyen irodalmi ritkaság, hogy befektetőkeresésben sok partnert össze tudtunk egymással hozni, de volt ilyen.

49:56 A konzorcium tagjai közül többen is dolgoztak azon, hogy befektetőket találjanak egy-egy ügyfélünk számára, eddigi ügyfél számára. Én azt gondolom, hogy.

50:13 Én szívesen reagálok erre, és nem annyira.

50:17 A Málnai Barna, akivel a munkát végezni nagyon kedvelem, régóta ismerem Barnabást, és biztos, hogy minden olyan, minket az eddig helyett megkereső cégnek segít, aki finanszírozást, befektetést keres. Ugye abban a podcastban is elmondta Barna, a befektetés az egyfajta lehetőség a finanszírozásra, van még grand financing, meg egyéb más olyan lehetőségek, amiket az eddig szintén tud behozni a közös gondolkodásba. Ezekbe mi tanácsadóként el tudjuk mondani, hogy melyiknek mi az előnye, mi a hátránya. De ha már itt ezt a témát hoztad be Laci, hogy invesztment, mint finanszírozási forrás. Ugye indult az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezés, akárcsak a kamarának a tőkealapkezelője, ami létrejött, és talán Ács Zoli tudna erről például több tapasztalatot megosztani veletek, akik most próbálják azt elérni, hogy a magyar vállalkozások a tőkebefektetésre tekintsenek úgy, mint egy igenis reális alternatív finanszírozási lehetőség.

51:19 Én látom azt, egyébként a kamarában is szoktam részt venni rendezvényeken, illetve inkubátorként is van tapasztalatom startupokkal, hogy ma azoknak a középvállalkozásoknak, akik eddig ahhoz voltak hozzászoktatva, hogy vagy uniós támogatásokból, pályázatokból kapnak finanszírozást, vagy bankhitelre alkalmasak, és ezért így veszik fel, és akkor majd ők tudják, meg le van kottázva minden, és nem azt mondom, hogy nincs benne rizikó, de viszonylag jól körülhatárolható, nekik az, hogy ők tőkét vonjanak be, és ezért akár csak egy százalékot is odaadjanak a cégükből, és egyébként a jogokat megosszák valakivel, ez azért ma még a mai magyar vállalkozói kultúrában egy tabu, vagy inkább elutasított, mint elfogadott finanszírozási forma, és én szerintem, mivel azért keresik a pénzt a vállalkozások a fejlesztéshez, tehát nyilván az a legjobb, hogyha az eredményből tudsz a fejlesztésre fordítani, de most tegyük a szívünkre a kezünket, vagy a tempó, vagy az eredménynek a nagyságrendje nem biztos, hogy ezt a forrást lehetővé teszi, rá kell vezetni a cégeket erre.

52:42 És szerintem például ez az NKIK-nak ez a tőkealap programja, ez egy ilyen eszköz is, nemcsak a finanszírozáshoz, hanem az edukációhoz is. Én tényleg láttam azt, amikor megkérdezték cégvezetők, hogy de hát most akkor nekem oda kell adni 5 százalékát a cégemnek, és igen, oda. Oda, és nyilván meg kell nézni, hogy ezzel milyen jogokat és milyen kötelezettségeket vállal, de ez egy egyébként, ha már beszéltünk arról, hogy USA, Kína és egyébként, hogy Európa más országaiban is gyorsabban mennek dolgok. Szerintem ez egy olyan korlátunk most felfogásbeli és kulturális korlátunk a vállalkozási kultúra területén, amin én örülök neki, hogy most elkezdődik egy pici szemléletformálás, és több cég fog nyitni ebbe az irányba.

53:30 Az Eddih konkrétan nem nyújt ilyen szolgáltatást, viszont ha valakit érdekel ez a fajta finanszírozási forma, akkor biztos vagyok benne, hogy talál olyan tanácsadói hátteret, segítséget, amiben segítünk elmagyarázni, hogy mire kell készülni és mit hogy kell értelmezni.

53:48 Jó hosszú volt.

53:48 De jó volt.

53:51 Kellett. Sajnos minden jónak vége szakad egyszer. Ennyi fért a Digit Podcast mai adásába. Kriszta és Péter, nagyon szépen köszönjük, hogy velünk tartottatok.

54:01 Meséltetek a Digital Tech Headrickről, meséltetek a mentakonferenciákról, és megtudtuk, hogy mit isztok, ha koktél. Köszönöm.

54:08 Köszönjük szépen.

54:08 Köszi.