4 évad / 16. epizód – Az informatikai innováció feltételei Magyarországon

00:17 Üdvözlök mindenkit, ez itt a DIG-IT Podcast.

00:20 Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere és társam a krimiben Szekér Zoltán, az OD&IT és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Ma egy különleges történetnek ásunk a mélyére. A Future-nál innovációs tanácsadó vezető partnereként és az Óbudai Egyetem innováció menedzsment doktoranduszaként egyaránt nagy öröm nekem, hogy immár harmadik éve vagyunk az Innovációs Nagydíj médiapartnerei. A mai alapkérdésünk, hogy adottak-e az informatikai innovációk feltételei Magyarországon, hogy milyen út vezet a világszínvonalhoz.

01:18 Az idei díjátadón márciusban az informatikai innovációs díjat egy kvantum számítógép hardver platform kifejlesztéséért kapta meg a PCB Design Kft. Gratulálunk! A DIG-IT Podcast mai vendégei Lazányi János, a PCB Design alapító ügyvezetője és Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezetője. Köszöntelek benneteket.

01:41 Én is köszöntök mindenkit.

01:41 Mindenkit nagyon nagy szeretettel köszöntünk mi is.

01:45 János, mekkora cég a PCB Design, milyen emberekből álló csapatot képzeljünk magunk elé, és milyen munkahelyi miliőben dolgoztok?

01:53 A PCB Design Kft. az Infoparkban található, nagyjából 200 méterre a Műszaki Egyetemtől. 35 mérnökünk van, összesen körülbelül 45-en vagyunk. Szinte mindenki villamosmérnök, és tulajdonképpen ez határozza meg a légkört is, egy nagyon fiatalos, nagyon innovatív környezetről beszélünk.

02:12 Hány éve vagytok együtt egy csapatként?

02:15 A céget nagyjából 12 éve alapítottuk Baka Gergő társammal, ő is egy villamosmérnök, és hát szépen egyesével vettük fel a kollégákat, és most itt járunk tulajdonképpen.

02:26 Talán nem baj, ha elárulok egy műhelytitkot a hallgatóknak. Csaba, te már a díjátadón felhívtad a figyelmünket, hogy a PCB dizájn megoldásáról és a díjáról mindenképpen beszélgessünk majd. Mi ragadott meg téged ebben, és hogyan látod a zsűri oldaláról Jánosékat?

02:42 Nem baj, hogy elárultál egy ilyen műhelytitkot, szakmai titkot. Igen, nekem a kezdet kezdetén nagyon felkeltette a figyelmemet. Miért? Azért, mert manapság, amikor innovációról beszélgetünk, akkor mindenki a különlegességet, a világszínvonalat keresi, ugye? Azt szeretnénk látni, tudni, hogy igen, mi magyarok továbbra is ott az élvonalban vagyunk. De ma már másképpen keressük ezt, nem úgy, mint a Rubik-kocka, meg a Béres Csepp idején, hogy valami úgy kinő a semmiből, és aztán mégiscsak eljut a világhírhez, hanem azt szeretnénk látni, hogyha startupok vannak Magyarországon, akkor vannak unikornisaink, hogyha részt veszünk innovatív folyamatokban, akkor azok a nagy globális innovációt jelentik, a forró témákat, ugye?

03:30 Ezt szeretnénk látni. És amikor megérkeztek a pályázatok, és nézegettem őket, már az első alkalommal szemet szúrt nekem, hogy itt van egy olyan pályázat, amelyik arról beszél, hogy kvantumszámítógép. Arról beszél, hogy Nvidia, hogy Quantum Machines, hogy az óriási nagy szereplőkkel dolgozik együtt a legforróbb témán, amit ma innovációnak tekintünk a világ további fejlődése szempontjából, és ezt nem csak informatikai értelemben értem. Tehát ezért gondoltam én azt, és úgy gondolom egyébként, hogy igazam is volt, a zsűri is értékelte, hogy a PCB Design pályázata, illetve innovációja ebből a szempontból különlegesen értékes.

04:13 Említetted, illetve hát én is a bevezetőben, hogy kvantum számítógép, kvantum technológiai hardver platform, és nekem is az lenne a következő kérdésem, hogy amikor én olvasgattam kvantumtémákról, mármint ebben a kvantum számítástechnikai világban, akkor azért az a benyomás alakul ki, talán mondhatom, felületes benyomás az emberben, aki nem ezt a szakmát űzi nap mint nap, hogy ez egy ilyen kísérleti technológia, ígéretes jövővel, de bizonytalan jelennel bír. És KKV pályázatról beszélünk, ugye 45 fő, tehát nem egy riasztó dolog ezt bevállalni, hogy egy még kiforratlan, még le nem játszott, még kísérleti stádiumban lévő, tehát nehezen becsülhető fejlesztési költségekkel bíró területen dolgozzatok?

05:04 Hogy döntöttétek el, hogy ebbe a szakmába belevágtok. Kövessetek minket a közösségi média csatornáinkon is.

05:13 Tudni kell róla, hogy hogy működik a PCB Design Kft., és akkor tulajdonképpen választ kapunk erre is egy kicsit, és konkrétan ön is válaszolok, de először beszéljünk egy pár szót.

05:23 A PCB Design Kft. alapvetőleg ipari megbízásokat hajt végre, és ez az innováció is tulajdonképpen egy megbízás alapján történt. Operatívan ez úgy néz ki, hogy minket egy ötletgazda megkeres, és megpróbáljuk megvalósítani operatívan azt az innovációt. Jelen esetben egy külföldi cég keresett meg minket, hogy nekik van egy platformjuk, amit egyébként korábban mi fejlesztettünk, és ezt szeretnék tovább fejleszteni, hogy a világ top 3 gyártója közé kerüljenek, és például ezáltal még tovább fejlődjenek. És mivel nálunk olyan mérnöki kapacitás és egy olyan tudás van, hogy ezt sikerült gyakorlatilag 9 hónap alatt végrehajtani. Ennek van egy ilyen sajátossága, hogy tulajdonképpen mi az alapötletet, a csírát azt megkapjuk, és nekünk meg kell ezt az innovációt valósítani, és ez valóban nemcsak pusztán K+F, hanem innováció is, tehát tényleg ezeket a termékeket nekünk le kell tenni az asztalra.

06:17 És ez a konkrét kvantum esetben is mi megkaptuk azt a magas szintű specifikációt, hogy jelenleg is így működik egy kvantumszámítógép, most szeretnék ezt skálázni pont azért, hogy ipari használatba is kerüljön, tehát hogy mondjuk jelen esetben, hogy ezer kubitet tudjanak vezérelni, ez volt tulajdonképpen a magas szintű specifikáció, amit kaptunk, és nekünk ezt kellett mérnöki problémákra lebontani, aztán pedig ezt megvalósítani. Tehát tulajdonképpen egyébként maga annak a rizikója, hogy ez a termék sikeres lesz-e a piacon, vagy nem, ez nem feltétlenül a mi vállunkat nyomja, de sajnos utána természetesen az ebből származó bevétel is arányosan nem nálunk csapódik le. Tehát úgy fogalmaznám, hogy a PCB Design Card innen szempontból egy innovációgyár, mert az ötletmorzsát megkapjuk, mi azt megvalósítjuk, de utána tulajdonképpen például a szabadalmak, azok nem a PCB Design Kft. tulajdonai leszünk.

07:12 Szoktam erre egy példaként mondani, ez olyan, mint egy építésziroda, tulajdonképpen odajönnek egy igénnyel, hogy szeretnének egy házat építeni, elmondják a magas szintű specifikációt, de utána tulajdonképpen a mérnökirodának az a feladata, hogy a terveket elkészítse, nem ő lesz, aki már utána gyártja, nem ő, aki üzemelteti, mondjuk egy irodaházról beszélünk, de ő az, aki tulajdonképpen előállítja azokat a terveket, ami alapján meg lehet valósítani.

07:37 Oké, tehát azt értem, hogy a kockázat minimális volt, mivel megvolt a vevő. Kicsit olyan dolog ez, hogy megrendelésre készítettetek egy új tortát, most bocsánat, hogy távoli hasonlatot hozok, de hogy abból lett az ország tortája, amit egyébként már a vevő jóízűen fogyaszt, tehát valóban ilyen módon kockázat nem volt benne. De mondjuk olyan módon, hogy el tudod-e dönteni, hogy mekkora kockázattal tudod leszállítani azt, amit vállalsz. Tehát gondolom, itt nem az volt, hogy akkor hát én vállalom, hogy 800 órát fogok ezen dolgozni, aztán meglátjuk, mi lesz. Tehát ilyen szerződést egy megrendelőnél se nagyon láttam még, hogy jó, hát akkor 800 óra múlva beszélgessünk, hanem ott valamilyen garanciát kell vállalni.

08:19 Tehát ilyen szempontból neked tudnod kell azt, hogy milyen embereid vannak, hogy milyen szintű távolság van a jelenlegi, vagy az előző platform, ha jól értettem, az előző torta is már finom volt az ügyfélnek, meg a most kívánt újdonság között mekkora a távolság, nem?

08:37 Igen, tulajdonképpen a PCB Design Kft. az elmúlt években több mint ezer áramkört fejlesztett ki, ez körülbelül olyan 2-300 projekthez kapcsolódik. Ebben a 12 évben azért sikerült egy kis szakmai tapasztalatra szert tenni, tehát egyébként ez az egyik legnehezebb feladat, hogyha odajön egy innovátor, aki tipikusan nem szakmabeli, tehát nem villamosmérnök, és hoz egy problémát, és nekünk azt át kell mérnöki nyelvre fordítani, és tulajdonképpen akkor tudjuk a megbízást befogadni, amikor ebből a szakmai specifikáció elkészül általunk természetesen, és tulajdonképpen akkor már látjuk, hogy ez a termék, ez megvalósítható-e. Hol vannak a nehézségek, hol vannak a rizikók benne. Ezeket azonosítottuk, menedzseljük a végrehajtás során, és tulajdonképpen, mint ahogy az előbb is említettem, ez egy ilyen innovációs gyár.

09:26 Tehát tulajdonképpen a megbízásotok is egy innovációs beszerzés volt, tehát valami olyasmi termék erre szólt, amit nem lehet még kapni.

09:33 Hát ez abszolút, ez minden esetben így keresnek meg minket, tehát azt gondolom, hogy ebben talán egy kicsit speciálisak vagyunk, hogy nem csak egy iparágat szolgálunk ki, tehát ez a kvantuminformatika és nagy teljesítményű számítástechnika az egyik fő területünk, tehát emellett például Horizont projektben és más kutatás-fejlesztési projektekben például folyadékhűtéses egy szervereket is fejlesztünk, és hasonló jó eredményeket érünk el. Például a Dell három éve az egyik kutatás-fejlesztési projekt végén mondta, hogy az általunk fejlesztett hardver a világ legenergiahatékonyabb szervere, éppen ezt a Dell így leírta. Tehát, hogy vannak ilyen sikereink, de emellett például a bevételünk fele az űrkutatásból származik, tavalyi évben pont egy magyar céggel közösen a Puli Space Technologies-szal a Holdra eljutottunk egy mérőeszközt, tehát hogy nagyon sok érdekes kutatás-fejlesztés és innovációs projekt fut párhuzamosan, és hát tulajdonképpen nálunk minden mérnök kettő-három-négy ilyen projekten dolgozik évente.

10:37 Tehát ez tényleg egy fókuszáltan lehet jól megvalósítani, és megfelelően szétválva egy elefántot is úgy lehet megenni, hogy feldaraboljuk, tehát mi is itt a problémát tulajdonképpen, vagy a megoldandó feladatot feldaraboljuk, és a megfelelő szakembereknek adjuk. Amivel nem foglalkozunk, az az alapkutatás, tehát mi mindenképpen a következő fázisokkal, az ipari kutatással, illetve a kísérleti fejlesztésse, K+F-fel foglalkozunk, tehát innentől kezdve ez egy megint azt gondolom, hogy egy jól determinált folyamat, tehát hogyha valamit bedobunk az elején, amire mi vállalkozunk, akkor megadott költség és időkeret mellett valószínűleg kiesik belőle az, amit a drága megrendelő kíván.

11:19 Egy gondolatot hozzáfűznék, mert nagyon plasztikus volt ez az innovációs gyár, de én jobban szeretném ezt úgy megfogalmazni, hogy ők egy innovációs outsourcing hub. És ilyen értelemben egy nagyon eklatáns szereplője a mai világban az innovációnak. Ugye ma már a magányos farkasként dolgozó zsenik, akik feltaláltak bizonyos dolgokat és elvitték esetleg a világhírig, de mindenképpen a hasznosításig, hát ma már ilyenek nincsenek, hanem közösségek dolgoznak, ökoszisztémának hívják őket, innovációs ökoszisztémák jönnek létre, egészen komoly nagy szereplők is maguk mellé gyűjtenek olyan kisebb szereplőket, akikhez tudnak outsourcolni problémákat, akikben megvan az a képesség, az a fajta tapasztalat, az a fajta szürkeállomány, egyfajta szintenként tudnak működni, hogy képesek felvázolt problémára egészen rövid idő alatt tulajdonképpen tökéletes megoldást hozni.

12:26 Ez a fajta innováció az, ami felé a világ halad, és ezek a szereplők, az ilyen ökoszisztéma szereplők, mint szerintem a PCP dizájn is, kimagaslóan fontos szerepet játszanak, egészen nagy innovatív múlttal rendelkező cégek, gyógyszergyárak, mechanikai megoldásokat fejlesztő, berendezéseket fejlesztő cégek, informatikai cégek is megpróbálnak ilyen szereplőket maguk mellé gyűjteni, mert úgy gondolják, hogy ezzel sokkal rövidebb idő alatt sokkal kisebb költséggel sokkal jobb megoldásokat tudnak fejleszteni. Még ma is vannak olyan jól működő, saját fejlesztőcsapatok nagy múltú magyar cégeknél is legyenek azok kkv-k vagy éppen nagyvállalatok orvostechnológiában, gyógyszergyártásban és milliónyi más területen, amelyek a saját területükön folyamatosan tudják szállítani az innovatív eredményeket, de ez úgy gondolom, hogy nem ellentmondás semmiképpen sem.

13:22 Ők jellemzően valamilyen specializált piacon dolgoznak, tehát mit tudom én, vércukormérő berendezés, most mondtam egy példát. Ott van egy mérnökcsapat, amelyik dolgozik és szállítja az innovációkat tulajdonképpen folyamatosan egy viszonylag szűk spektrumban, de ott hatékonyan és megél a piacon belőle. De azt gondolom, hogy még ezek a szereplők is, tehát már őnáluk is azt az igényt látom, hogy szélesíteni ezt a bizonyos szintenket, ezt az ökoszisztémát, és bevonni különböző gyors mozgású, tehetséges, jó tapasztalatokkal bíró csapatokat, mert az innováció jelentős mértékben gyorsul. Tehát most már nincsen arra idő, hogy 5-6-7-8 éveket dolgozunk egy fejlesztéssel, amit ma kifejlesztesz, az a jövő évben már megszokott, két év múlva elavult.

14:13 Ennek megfelelően nagyon fel kell gyorsítani ezt az egész tevékenységet, ehhez pedig nyilvánvalóan egy olyan együttműködő csapat, szélesebb együttműködő csapat kell, mint amiről itt az előbbiekben beszéltünk, partnership vagy ökoszisztéma megnevezéssel.

14:27 Igen, én ezt megerősíteném, tehát gondolkoztam menet közben, hogy milyen példát hozzak, és számtalan olyan példa van, ahol már elfogadtuk az elmúlt évtizedekben, hogy nem magunk fogunk hozzá. Most egy egyszerű példát azt mondok, hogy az autóját se senki már maga szerelgeti, hacsak nem egy oldtimerről van szó, hanem teljesen természetes, hogy elviszi a szakműhelybe a technológia fejlődése és a gyorsulása miatt már gyakorlatilag egy cég, aki nem foglalkozott korábban ezzel a speciális, mondjuk villamosmérnöki területtel, esélytelen az, hogy határidőre vagy piacképes terméket fejlesszen ki, szükséges az, hogy megkeresse azt az autószervizt, jelen esetben azt a mérnökirodát, akinek annak a konkrét területen hatalmas tapasztalata vagy háttere, vagy mérnökcsapata egyáltalán, vagy szoftver eszközei, vagy olyan beszállítói hálózata legyen, aki ezt le tudja gyártani.

15:20 Tehát, hogy pont megerősítem, hogy szerencsére Magyarországon vannak ilyen cégek, és ez a nehéz, hogy ezt hogy találja meg akár egy külföldi szereplő, tehát jelen esetben például ez a Kvantum Machines nevezetű cég, akiről beszélünk, ő is úgy kapta, hogy egy konkrét alkatrészt úgy hívnak, hogy FPGA, ez egy olyasmi, mint egy processzor, és annak az európai FJ, tehát a támogató mérnöke javasolt minket, minthogy mi ehhez a technológiához értünk, és tulajdonképpen ez volt az a lead, ami tulajdonképpen ezt a fejlesztést generálta. Tehát tényleg ilyennel nem nagyon sokan foglalkoznak akár Európa szerte is, és ami nekünk a specialitásunk talán még az, hogy viszonylag sok villamosmérnök ül egy helyen, tehát ennél a projektnél is 13-15 mérnök dolgozott párhuzamosan, ami nem egy nagy szám mondjuk egy Bosch mérnök állományához képest, de ez egy nagyon fókuszált és nagyon dedikált és nagyon innovatív csapat ilyen szempontból.

16:17 Igen, és egy speciális területen van nagy tapasztalata. Abban a nehéz helyzetben, hogy egyszerre szeretnék 3-4 érdekes irányba elmenni, most választok egyet. Ugye ez a Quantum Machines, ez egy nemzetközi piacon jelenlévő cég, említetted, hogy Nvidia és társaival dolgozik beszállítóként. Csaba pedig említette, hogy tulajdonképpen egyfajta ökoszisztémába léptetek be ezzel a mérnökcsapattal évről évre bedolgoztátok magatokat, de hogy ez egy abszolút globális ökoszisztéma, amiről mondjuk a kvantumszámítógépek esetén beszélünk, vagy koncentrálódik valamelyik ország vagy régió piacán, illetve, hogy mekkorák az árkok így a szereplők között, illetve, hogy látsz-e mondjuk különbséget abban, ahogy egy magyar nagyvállalat, azért nekünk is vannak nagyvállalataink, fejleszt, innovál, láttok-e olyan különbséget, hogy mondjuk ezt a fajta innovation partnership, hogyha csak két szereplő van, vagy innovation ökoszisztéma, hogyha több szereplő van.

17:23 Építkezik-e ebbe az irányba, vagy pedig még megvan mondjuk itthon az a fajta konzervatív hozzáállás, hogy én inkább csak a saját fejlesztőimmel, amit tudok.

17:35 Mi kis cégként elég fontos, hogy jól pozícionáljuk magunkat és jól lőjünk.

17:40 Tehát mi két árkot azonosítottunk magunknak, hogy a te szóhasználatodat használjam. Az egyik az a technológiai árok, tehát hogy megvan az a három célterület, amire lövünk, ez a nagy teljesítményű számítástechnika, ennek része a kvantuminformatika, a másik az űrkutatás, a harmadik meg kettős felhasználású termékek, tehát tulajdonképpen ez az a három technológia, amiben mi dolgozunk. A harmadik pedig a fókusz, az pedig mi Európában fókuszáljunk javarészt, tehát a bevételünk 90 százaléka Magyarországon kívül, de Európából származik, és azt szoktam mondani, hogy ezen belül is a gazdagabb, de kis európai országok, tehát Északi ország, Benelux, Írország, Anglia, Svájc és Izrael. És miért ezt, még ezt is az évek alatt rájöttünk, mert tulajdonképpen egy német céggel nem fog minket megbízni, egyfelől már a magyar mérnökárak közel vannak a némethez, másfelől ugye mivel nagy ország, megtalálja a helyi beszállító partnerét.

18:41 Tehát mi erre jöttünk rá, hogy mi az innovatív kisebb országokkal tudunk hatékonyan együttműködni. És a másik oldal, hogy Magyarországgal szemben pedig én azt gondolom, hogy viszonylag kevés olyan partner van Magyarországon, akikkel mi együtt tudunk dolgozni, vagy kevés megkeresést kapunk. Alapvetően nem is fejtünk ki túl nagy marketing tevékenységet Magyarországon, de számtalan olyan projekt van, minden évben átlapozom az innovációs nagydíjnak a kiadványát, és minden évben örömmel konstatálom, hogy egy-kettő díjazottal mi is együtt dolgoztunk, vagy éppen együtt dolgozunk, és aktívan hozzájárulunk akár az ő sikerükhöz is.

19:23 Összenő, ami összetartozik.

19:24 Igen.

19:24 Hogy néz ki mondjuk akkor, nem lesz időnk sajnos minden iparágra, de a díjhoz kapcsolódó iparágra mindenképp szeretnék időt szakítani. Hogy néz ki a kvantumszámítógépek ökoszisztémája, vagy pontosabban azoknak a cégeknek az ökoszisztémája, akik ebben az iparágban működnek. Tehát milyen módon csoportosítanád a szereplőket, ez mennyire sokszereplős piac, vagy mennyire koncentrált, vannak-e olyan országok, akik ebben abszolút élen járnak.

19:57 Igen, alapvetőleg a kvantuminformatikáról ha beszélünk, akkor érdemes megjegyezni, hogy kétfajta kvantumszámítógép létezik vagy fog létezni. Az egyik az általános, a másik pedig a speciális. Alapvetőleg piacon kapható megoldásként még csak a speciális kvantumszámítógépek vannak, de egyébként ilyenek vannak, és mit tudom én, az Opelnek a festőműhelye, vagy Portugáliában a tömegközlekedés optimalizációjára most is használják. Ez nem egy olcsó berendezés, de egy ilyen nagy cég meg tud magának engedni egy ilyet, és tipikusan ez sok paraméteres probléma optimalizációjáról. Tehát, hogy maradjunk például a tömegközlekedésnél, melyik buszjáratot mikor kell indítani ahhoz, hogy optimálisan kiszolgáljuk a tömegközlekedésre vágyók igényeit.

20:43 Tehát, hogy ilyesmi problémákat tudjon megoldani, vagy mit tudom én, a Fedex vagy UPS, vagy nem tudom, melyiknek is van ilyenje, és akkor azt optimalizálja, hogy a 100-200 gépkocsi melyik címeken hogyan vegye fel a csomagot, hogy ne legyen tele a csomagtartó, stb. Ez a speciális kvantumszámítógép, és ez egy öt évvel nagyjából előtte jár az általános célú kvantumszámítástechnikának. Az általános célú kvantumszámítástechnika, ez valóban még kísérleti fázisban van, vagy éppen most fog kilépni belőle, talán egy kicsit köszönhetően annak is, amit mi ehhez hozzájárultunk. Itt tulajdonképpen két fő piaci szegmens van. Az egyik a nagy amerikai vállalatok, tehát itt az IBM, az Amazon, a Google, mindenki fejleszt tulajdonképpen ilyen kvantumszámítógépet, és mindegyiknek megvan a fókusza.

21:34 Tehát van, aki teljes megoldást szállít, van, aki csak a chipet szállítja, van, aki pedig megoldás, például az Amazon Entoen megoldásban gondolkozik. Ezek így viszonylag jól kifejtik egymást. És vannak ezek a TIR1-beszállítók, hogy így fogalmazzak, azok pedig például ez a Quantum Machines, akiről beszéltünk, ők pedig egy konkrét megoldásra fókuszálnak, jelen esetben ők a kvantum számítógépnek a vezérlő platformját fejlesztik, vagy mi is ezt fejlesztettük. Ebben is van verseny, két-három ilyen cég van a világon, és ha megnézünk egy kvantumszámítógépet, alapvetőleg két főegységből épül fel. Van a kyrosztatikus egység, ami egy abszolút nulla fokon lévő egy atom vagy pár atomnak a manipulálását, vagy annak az energiaszintjének a manipulálását képes fizikai hardver, tényleg ez egy nagyon precíz, alacsony hőmérsékleten, mágneses árnyékolásban, tehát a lehető legvédettebb dolgon, hiszen egy elektronnak az elektronpályán történő állapotát kell például, vagy egy spinjét változtatni, tehát ez nagyon-nagyon érzékeny dolog.

22:39 A másik meg egy kvantumszámítógépnek a vezérlőplatformja, amit meg úgy kell elképzelni, mint egy rekkes, hagyományos szerver, tulajdonképpen ebben vannak ilyen három junitos egységek, és megvan, hogy egy ilyen junit hány ilyen kvantumbitet tud tulajdonképpen vezérelni, és most erről megy tulajdonképpen a fejtörés, hogy minél több kvantumbitet tudjunk manipulálni, minél kisebb helyen, minél olcsóbban, minél. Tehát, hogy tulajdonképpen most a technológia átlépett a hagyományos alapkutatásból, tulajdonképpen abba, hogy költséghatékonyan hogy lehet kvantumszámítógépet majd építeni. Van egy zárójeles megjegyzés még a technológia oltárán, hogy jelen esetben a világ most nagyjából 1000 kubites rendszer méretnél jár, tehát hogy ezer fizikai kubitet tudnak megcsinálni, csak mivel ezek a kubitek élettartama milliszekundumos nagyságrendű, tehát ugye a másodperc tört része, ezért ahhoz, hogy ezt hatékonyan tudjuk számításra majd használni, itt a kvantumhiba javítás egy olyan dolog, amit még éppen most oldanak meg.

23:44 Tehát gyakorlatilag 2-3 éve kezdtek ezzel foglalkozni, és most ez a legnagyobb kihívás tulajdonképpen a kvantuminformatikának, mert ezáltal a kvantumbitek élettartama meg tud nőni, és ezáltal való számításra tudjuk használni. Most csak úgy nagyságrendileg a nagyjából 1000 fizikai kubitból lesz egy logikai kubit, amivel tényleg tudnak számolni, és itt két dolog pár utasra megy, egyfelől növeljük a kubicszámot, másfelől növeljük az algoritmusok hatékonyságát, és pont erre való például az Nvidia integráció, amiről korábban említettél, és tulajdonképpen ez a kettő párhuzamos erő fogja az, amit előmozdítani az, hogy a kvantuminformatika tényleg megjelenjen a hétköznapjainkban.

24:27 Kövessetek minket a közösségi média csatornáinkon is.

24:31 Oké, tehát van néhány nagyvállalat zömében, mondjuk amerikaiakat említettél, akik integrálnak és szolgáltatni tudnak ilyen komplett megoldásokat, és akkor van néhány vállalat egy nagyvállalat körül, kettő-három, aki pedig hardvereket visz be a rendszerbe, és ők támaszkodnak egy TIR2 szintre, amilyen mondjuk a PCB design, ami azért egy nagy szó, nyilván ezért is tudtatok díjat kapni érte. Na most elérkeztünk a félidőhöz, ami nálunk azzal jár, hogy egy picit megállunk ebben a szakmai beszélgetésben, és egy személyes szálat is bele szoktunk szőni. Olvastam nemrég egy posztot az MI Moslék közösségi médiatartalmak kapcsán, és hát az a kérdés, hogy ti hogyan használjátok az életetekben, vagy hogyan korlátozzátok a közösségi médiának a használatát.

25:26 Milyen platformokon mennyi időt töltötök, mennyire privát, tehát csak magáncélra használtok ilyet, vagy céges célokra is használtok ilyet? Ez mind a kettőtökhöz szól.

25:37 Hát én a kevesebb több elvet követem tulajdonképpen ebben a tekintetben, és igyekszem a munkámban is és a magánéletben is ezt az elvet alkalmazva egy ilyen kiegyensúlyozott állapotra berendezkedni. Az biztos, hogy a munkámban kifejezetten szükséges mind a Facebook, mind a Linkedin és más közösségi médiumok használata. Egész egyszerűen azért, mert a Magyar Innovációs Szövetségnek a tevékenységét a lehető legszélesebb körben kell ismertté tennünk, legyen szó az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiáról, vagy éppen a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatról, vagy a mentorprogramunkról, vagy a szolgáltatásainkról, vagy bármi másról, és mindezt egy olyan közegben kell tennünk, ami hihetetlenül hangos, zajos, őrületes mennyiségű információ, és annak még a négyzete és a köbe is képződik.

26:35 És azt látjuk, hogy ebben a nagyon zajos világban rövid, hatékony, figyelemfelkeltő videókkal jól emészthető, kevés információt hatékonyan tartalmazó posztokkal lehet célt elérni, különbség hatékony módon. Úgyhogy ezt próbáljuk meg alkalmazni a Magyar Innovációs Szövetségben, és ez azt jelenti természetesen, hogy nekem magamnak is nagyon sokat kell néznem ezeket a posztokat, meg kell ezeket osztanom, a gondolataimat mellé kell tenni, meg kell személyesíteni, hogy a befogadó számára is ez kitűnjön ebből az óriási nagy zajból, és megragadja őt valami személyes, valami olyasmi, ami miatt ezt el fogja olvasni. Úgyhogy ezt nagyon sokat művelem, és egyébként ez a magánéletben is nagyon hasonlóan történik, tehát a Facebookon is rövi, magvas gondolatokat próbálok meg, személyes üzeneteket közvetíteni, és nem a mennyiségben hiszek ilyen formában, hanem inkább a minőségben, és nem csak abban, hogy most itt jártam, meg ott jártam, hanem hogyha látok valamilyen érdekeset, olvasok valami érdekeset a NASA oldalon, vagy a Qubit oldalon, vagy a Science-ben, vagy akármiben, vagy a portfólión valami gazdasági információt, akkor ezt megpróbálom a magam gondolataival fűszerezve továbbadni, mert hiszek abban egyébként, hogy egymásnak tudunk így segíteni,

28:04 a lényeget kihámozni ebből az óriási nagy zajból.

28:08 Köszönöm.

28:08 János?

28:09 Én szerintem egy kicsit extrém vagyok, mert nekem még Facebook accountom sincsen, úgyhogy én próbálom minimalizálni, bevallom őszintén.

28:18 A Linkedin Count az viszont előrelépett, mint Number One sales platform nálunk, tehát hogy ez abszolút kötelező. Azt mondom, hogy a Covid előtt.

28:27 De neked személyesen is?

28:27 Nekem is abszolút. Tehát, hogy ez is érdekes, hogy megint ez egy nagyon szűk piac, amin mi dolgozunk, tehát hogy mondjuk az űrkutatást vesszük, az a pár európai szereplő, ami összesen van mondjuk 100 cég, akinek érdekes lehet a mi szolgáltatásunk, őket nem mondom, hogy személy szerint kell ismerni, de legalább Linkedinen követni kell, vagy ugye ismerőssé kell tenni, hogyha ezt a kifejezést így használhatom. És hát nyilván én is, ha már az ismerősi kapcsolati rendszerig eljutottam, akkor utána próbálok olyan releváns tartalmakat megosztani, ami talán figyelemfelkeltő lehet egy következő potenciális megrendelés előkészítéséhez, hogy így fogalmazzak, mert mi azt látjuk, hogy ez az elmúlt tíz év tapasztalata, hogy nagyon jó a szolgáltatás valószínűleg, amit csinálunk, vagy hiszünk ebben, de megfelelő időben kell ugye elérni a drága vevőt.

29:29 Tehát hogy hiába mi egy csoda nyákot tudunk, áramkört tudunk neki fejleszteni, ha éppen nincs rá szüksége, vagy nem ott van a fejlesztési életciklusában, hogy erre szüksége van, akkor nem ér semmit. És tulajdonképpen mi ezt ilyen pingnek mondjuk, egy ilyen informatikai példával élve, tehát hogy negyedévente, félévente, havonta, vagy valahogy egy olyan információt kell közölni, ez lehet egy személyes találkozó egy konferencián, vagy egy Linkedin Post, ahol eszébe jut, hogy létezik a PCB Design Kft., és majd mikor odaér a fejlesztési ciklusában, hogy szüksége lesz-e az alvállalkozóra, vagy ezzel az innovációs partnerrel, vagy akárhogy foglalkozunk, akkor teljesen természetes, hogy minket hív, és ez mind meglévő, mind potenciális új ügyfelekre igaz tulajdonképpen.

30:16 Tehát én ezt abszolút célzottan használom, bevallom őszintén.

30:19 Igen, itt szerintem nagyot változott a hazai szakma, szakembergárd, vagy akár cégvezetőgárda, merthogy 3-4 éve a Linkedin az egy ilyen nyűg, vagy ilyen kuriózum volt, hogy úgy mondjam, ami ma már talán nincs is olyan aktív szereplő a piacon, aki nem használja, különösen, ha exportálni óhajt, akkor meg aztán mindenképpen. Én meg ugye ne beszéljek, hát nekem is nagyon gyakori a linkedin életem. Szeretek én is, ahogy a Csaba említetted, szeretek én is információt továbbítani, ami hasznos lehet azoknak az embereknek, akik engem ismernek, vagy valamiért elkezdtek követni, különösen amióta ugye podcastot is készítünk a Szeker Zolival, azóta ez a kör kibővült, és egy csomó téma előjöhet, és ezért szerintem nagyon nehéz arra az oldalra gondolva, hogy nap mint nap menedzseled a cégedet, a termékeidet, a szolgáltatásaidat kiajánlod, illetve minőséget biztosítasz folyamatosan.

31:24 Emellett nagyon nehéz követni azt, hogy milyen lehetőségek vagy változások mennek végbe a piacon, és nagyon kellenek azok a horgonyportálok vagy személyek, de ma már sokszor inkább személyek a szakmában, akit segítségül lehet hívni erre, hogy a jó időpontba, valami impulzussal tudjon elindítani új gondolatokat, vagy akár egész projekteket?

31:52 Hát bizony azt mondtam nem régen így magamnak, hogy milyen érdekes, hogy régen filozófiai jelentősége volt annak a gondolatnak, hogy gondolkodom, tehát vagyok, és hogyha ezt a mai világba át akarom ültetni, akkor azt kell szerintem mondanunk, hogy kommunikálok, tehát vagyok, olyan mértékben összekapcsolódott a gondolkodás és ennek a kommunikálása a mesterséges informatikai téren keresztül, mert ugye ezzel szélesedett ki és ezzel gyorsult fel ez a kommunikáció, hogy tulajdonképpen nem tehetjük meg azt, hogy nem veszünk részt ebben.

32:32 Nekem az a személyes percepcióm, hogy maga az e-mail már egy kicsit elkopott, kicsit avittos lett.

32:38 Tehát tulajdonképpen, ha valami íven jön, az valószínűleg valami adminisztratív dolog, az lehet, hogy egy kisebb prioritás, ami, hogy így fogalmazzak, megerősítést nyer a Linkedinen, vagy a hírfolyamban megfelelő embertől vagy megfelelő csatornán érkezik, az az, amire nálam a trigger szintet mondjuk megüti, tehát mondjuk egy konkrét példa, hogy kiírnak egy új, ez a pályázatot, tehát nem űrrepülési pályázatot. Az, hogyha az e-mailben hírformában jön valami klaszter, esetleg küldi, ez lehet, hogy könnyen elsikkad, de hogyha a Linkedinen erről van egy poszt, és akár mondjuk hárman különböző megfogalmazásba felteszik, akkor biztos, hogy megnézem az e-mailemet, és előkeresem magát a konkrét kiírást, hogy miről is van szó tulajdonképpen.

33:25 Tehát, hogy kicsit a gyors információáramlásban ez a nekem már a prioritás és az e-mail kicsit a háttérbe szorul.

33:33 Igen, azért szerintem az e-mailnek a dizájnja, ha már így a nevetekből indulok ki, az elavult allingdin évfolyamoknak a vizualitása az sokkal követhetőbb és fókuszáltabb. Vissza szeretnék kanyarodni, mert a díjátvétele után a Linkedinen olvastam tőled egy posztot, idézem Az innováció nem egyszeri eredmény, hanem olyasvalami, amit évtizedek alatt építesz fel. Na most, hát te gimnáziumi éveidet egy ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny győzelemmel koronáztad meg. Az a kérdésem, hogy változott-e valamit az innovátor éned azóta. Vagy pont az a kvázi a cég sikerének a titka, hogy te ugyanaz a kíváncsi kutató és szorgalmas gyermek vagy, bocsáss meg, hogy így mondom, aki akkor voltál.

34:24 Szerintem ami változott, az a perspektíva. Tehát egyfelől az, hogy milyen cégeket vagy milyen projekteket tudunk elérni, a másik pedig az, hogy most már nem egyedül a sarokban ülve kell forrasztanom az első áramkört, hanem egy teljes csapat van mögöttünk tulajdonképpen, hogy csapatban dolgozunk. Ez olyan perspektívákat nyit meg, hogy tényleg mérnöki oldalon vagy villamosmérnöki oldalon, nem azt mondom, hogy nem ismerünk lehetetlent, de elég sok érdekes projektbe be tudunk kapcsolódni, mert ekkora méret mellett ez már egy járható dolog. A másik oldal pedig nagyon érdekes, hogy ez a gyereki lét, ahogy fogalmaztál, szerintem ez muszáj, hogy megmaradjon az innovátornak. Lehet, hogy inkrementális innovációra nagyon sok cég képes, meg nagyon sok ember képes vagy vezérelve, hogy így fogalmazzak, és nagyon fontosak ezek az innovációk is akár folyamatban, vagy költségoptimalizáció, vagy a következő generációs, nem tudom, minek az a kifejlesztésében, de az igazi kreatív innováció, vagy nem tudom, ennek a szakmai megfogalmazása, szerintem ez ebből a gyereki létből jön tulajdonképpen, hogy a gyerek képes összekombinálni nem odaillő dolgokat eljátszik egy gondolattal, majd eldobja, majd később visszaveszi.

35:41 Szerintem ezekhez az innovációkhoz, amikkel mi is foglalkozunk, ez abszolút szükséges. És nálunk, amikor felveszünk egy új munkatársat, tényleg az első tíz percben fejben kicsit bekategorizáljuk, hogy ő melyik kategóriába tartozik, hogy ő lesz a nagyon aktív, stabil munkatárs, akire bármilyen feladatot rá tudunk bízni, és végigszámolja és működni fog, vagy ő az, aki így szokták mondani, talán az apósom mondta ezt, hogy ül a Duna partján és lógatja a lábát, és kéthavonta egyszer mond valamit a kollégáknak, ami meg megváltoztatja a világot, és tulajdonképpen mind a kettőre szükség van, mert ha csak olyan emberünk lenne, aki a Dunánál lógatja a lábát, sose valósulna meg semmi, ha viszont olyan, aki csak inkrementális innovációra képes, akkor pedig nem tudnánk ilyen nagy lépésben haladni tulajdonképpen.

36:34 Később akartam ezt a kérdést feltenni, de ide tartozik.

36:37 Hogy hogy látod akkor viszont a módszertanok kérdését, vagy kicsit kibővítve az innováció menedzsmentjének a kérdését? Tehát, hogy mennyire fontos az, hogy struktúrát adj a cégben ezeknek az embereknek, hogy azon kívül, hogy fölírod azt a feladatot, hogy kell egy ezer QBIT-et vezérelni, kell-e adni bármi mást a hétköznapokban, kellenek-e munkamódszerek, kellenek-e, nem tudom, projektlefutást tervező alkalmazások vagy rajzok, vagy egyszerűen hagyod, hogy szabadon szárnyaljon a Duna mellett, akinek azt kell, és két hónapig próbálod az előző ötletből etetni a másik felét a csapatnak, és utána megkapja az impulzust ettől a zsenitől, és akkor kijön.

37:19 Tehát kellenek-e módszertanok, vagy elég ez a két embertípus?

37:23 Alapvetően én nagyon sokat gondolkoztam ezen, és egy kicsit hosszabban hadd válaszoljak.

37:28 Ez egy nehéz kérdés, illik rá, végiggondoltam válaszolni.

37:32 Alapvetőleg mindig azzal küzdünk, hogy megkeres minket egy ötletgazda, mondjuk egy startup, vagy egy innovátor vagy valami, és azt mondja, hogy ezt csináljuk meg. És a nehézség az, hogy megcsináljuk a prototípust, és ez tipikusan a Pareto elv szerint teljesen úgy néz ki, mint egy működő termék, teljesen úgy működik, mint egy termék, de mégse egy termék, és ugye ez a 80%-ra már úgy néz ki, de még csak a költség 20%-át költöttük el, és visszaverze, hogyha ebből készterméket akarunk csinálni, akkor négyszer ennyi költséget rá kell költeni, hogy valós termék legyen. Tehát, hogy ez is nagyon fontos része, hogyha nem csak kutatás-fejlesztésről, hanem tényleg piacra bevezetett termékről beszélünk, akkor erre a tipikusan verifikációra és validációra ezt az időt és pénzt rá kell szánni.

38:21 De most miért mondom ezt? Mert nagyon sok idő volt, míg ezt a saját bőrünkön megtanultuk, és lehet, hogy el kellett volna menni egy innováció menedzsment szakiskolába, és ott ezt tulajdonképpen megtanulni. De most én azt gondolom, hogy például konkrétan az Európai Űrügynökségnek van egy szabványrendszere és egy szabálykönyvtára, ami még azt is speciálisan dokumentálja, hogy hogy kell egy minutes of meetinget vagy egy jegyzőkönyvet vezetni, és pontosan benne van az a módszertan is, szabványosan, ingyenesen elérhető, hogy hogy kell egy nagy projektnek a teljes menedzsmentjét, közte az innováció menedzsmentjét megcsinálni, és mi ezt használjuk tulajdonképpen nem csak a zsűriparban, hanem mindenhol máshol, mert gondoljunk bele, hogyha egy műholdat össze tudnak rakni, mondjuk egy 100-200 millió dolláros műholdat úgy, hogy valaki leül az erején és a koncepcióterven dolgozik odáig, hogy tulajdonképpen több száz, több ezer beszállító párhuzamosan dolgozik, megérkezik a dolog és összeszerelik és általában működik.

39:24 Tehát hogyha ennél jobb módszertant igazából nem lehet keresve se találni, és mi tulajdonképpen ezt ültetjük át, nyilván néha testre szabjuk, néha egy kicsit túl sok az a módszertan, de tulajdonképpen ez adja azt az alapgondolatot, hogy hogyan kell egy projektet megcsinálni, mik azok, amikre figyelni kell. Például, amit mondtam, ez a rizikóelemzés és a rizikókezelés a projekt végrehajtása során. Tehát, hogy pontosan tudjuk, amikor kiadunk egy ajánlatot, hogyha ebben még van szakmailag rizikósabb tartalmi, ami úgy fogalmazhatnánk meg, hogy mondjuk ipari kutatást kíván, akkor azt egy külön soron szemrepedhetjük, addig leállítjuk a projektet, míg annak az eredménye nincs, hogy pontosan tudjuk, hogy hova csatlakozik be, a többi részt lehet tovább fejleszteni, de megint ezek rögtön a legelején egy igen komplex Gantt-diagramban és költségtervben benne vannak.

40:16 Tehát tulajdonképpen megvan nálunk ez a módszertan, ami alapján azt gondolom, hogy ezt egy közel lineáris modellel meg lehet csinálni, és benne vannak az, hogy az a derisking, amikor a láblógatás kell a Duna-parton, ezt hívjuk átfordítva ennek, és az összes többi az pedig egy ilyen inkrementális fejlesztés tulajdonképpen. Tehát mind a kettőnek helye van, de pontosan tudjuk, hogy mikor melyikért nyúlunk.

40:42 Kicsit az a benyomásom, hogy ez a Good to Great kategória, és hogy a PCB design így tudott mondjuk innovációban díjat nyerni, vagy egy Nvidia beszállítóvá válni közvetve, hogy mellé tettetek módszertanokat a csapatnak. Csaba, te hogy látod egyébként ezeknek a kérdését.

41:01 Felületes ránézésre rengeteg módszertant látunk. Hogyha megkérdezzük a cégeket, hogy hogyan innoválnak, már akik bevallják és tudatosan mondják is, hogy ők innoválnak. Érdekes módon sok cég úgy gondolja, hogy ők nem innoválnak, csak kérdésekkel lehet rávezetni őket, hogy de hát mégiscsak innoválnak, de igazából látszik, hogy nincs meg tudati szinten az, hogy ők innovációt csinálnak. Szóval akik innoválnak, azok is nagyon sokféle módszertanról beszélnek. Az nagyon jól látszik, hogy mindenkinél meg kell lennie egy ilyen kreatív szakasznak vagy kreatív magnak, egy ilyen kicsit kreatív káosznak, ha szabad így fogalmaznom, ahol teret engednek a gondolkodásnak, még a rombolásnak is, teret engednek a kísérletezésnek, a tévedésnek, a hibának is.

41:51 Ez egy nagyon fontos dolog, hogy ez meglegyen mindenhol, ez az innovatív kreatív káosznak hívom én, de ki hogy csinálja, ennek is ezerféle megoldása van, hogy folyamatosan lehet ötletekkel bombázni a vezetőséget. Egy csapat rendszeresen hekatont csinál, és hogy gyűjti be az információkat, járják körbe a dolgozókat, akik a saját kis részfeladatukban észrevesznek érdekességeket, hiányosságokat, és azt mondják, hogy itt lehetne javítani, meg ott lehetne, milliónyi megoldás van. De ennek meg kell lennie. És utána meg kell lennie annak a nagyon tervezett, nagyon strukturált, én ennek különösen híve vagyok ennek a tervezett struktúrát végrehajtásnak, amikor már tulajdonképpen beszűkítjük a kreativitásnak a terét és lehetőségét, mert hogyha nem zárjuk be valamelyest, akkor onnantól kezdve azzal a veszéllyel fogunk szembenézni, hogy ez az innováció nem fog elkészülni, időben el fog kanyarodni, el fog veszni, szét fog folyni.

42:50 Tehát a struktúrák azok borzasztóan fontosak, a folyamatok nagyon fontosak, hogy tudatában legyen a célja annak, hogy amit kreatív módon kitalált, utána határidő és költségkontroll mellett ezt meg kell csinálni. Én azt gondolom egyébként a PCV Design-féle megközelítés, amelyik ezt gyárszerűen, ahogy a János mondta, tudja szállítani, mert azért ebben a gyárban vannak szépségei is, amikor megragadjuk, hogy tömegesen tudja, szakértő módon tudja, hatékonyan tudja csinálni. Van, aki ezt egy helyre tömöríti, és azt mondja, hogy erre megfelelő műhelyek jöjjenek létre a vállalaton belül, van, aki a vállalat egészében az egész vállalat strukturált folyamat rendszerezettségében, szervezésében hisz, és abban, hogy ez így valósítja meg az innovációt, tehát ilyen crossfunkcionális teamek formájában, tehát milliónyi megoldás van, de ennek a két szakasznak ott kell lennie, és hogyha ez igazából mind a két oldalról rendben van, akkor beszélhetünk sikeres innovációról és sikeres cégről.

43:53 Még egy picit nálad maradnék, csak az előző témáról kérdeznélek, hogy az a verseny, amit a János fiatal korában megnyert, az ma körülbelül Otio névre hallgat, ez az országos tudományos és innovációs olimpia.

44:06 Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ennek a jelenlegi szerepe, ez a jövő technológiai innovátorainak a felfedezése és egy kicsit a motivációja is. Kereshetjük a nyertesek között szerintem azokat az embereket, akik nálatok a Duna-parti emberek lesznek. Most a Magyar Innovációs Szövetség ennek a versenynek a katalizátora és főszervezője, sok partnerrel együtt tudjátok természetesen lebonyolítani. Hogyan teremt ezzel kapcsolatot a munka világának a PCB Designhoz hasonló innovatív cégei, meg ezek között az ifjú innovátorok között, akik még nem is tudják valószínűleg, ha egy ilyen egyórás podcastot meg kéne hallgatniuk, akkor azért megizzadnának alatta, még távol van ez tőlük, ők még csak a kreativitás, meg a kíváncsiság részét látják ennek.

44:59 Jól látod, az OTO szerintem kulcsszerepet tölt be. És ezt nem azért mondom, mert 35 éve ezt csináljuk, hanem azért, mert az innovációt azt nem lehet elég korán kezdeni. És ez igaz akkor is, hogyha azt mondjuk, hogy a gyerekek alapból innovatívak, merthogy mit is csinálnak? Kíváncsiak, nyitottak, rácsodálkoznak, nem ismernek korlátokat, szabad a gondolkozásuk. Igen, ez így is van, és ezt a fajta gondolkodást ezt meg kell őrizni. Sokszor mondjuk, hogy az iskolai képzés sok esetben ezt a fajta attitűdöt inkább kicsit bedobozolja és lekorlátozza, miközben nekünk az a célunk, hogy ez pont ellenkezőleg, ez fejlődjön, fejlődjön. Az OTO ezeket az embereket keresi, akik lehet, hogy az iskolában nem is szerepelnek olyan jól, de a problémák nyitottságát és a problémamegoldásnak a belső motivációját azt hordozzák magukban, és ezt lehet fejleszteni.

45:52 Igen, azt gondolom egyébként, hogy az OTO nekik ad teret, nekik, és az őket tanító pedagógusoknak, mentoroknak, akikből szintén egy ökoszisztémát hoztunk már létre, mert az ő szerepük megint csak kulcsfontosságú. Hogy ez az attitűd, ez menjen át egyre inkább a tudatos kutatásfejlesztésbe, a tudatos innovációba, és ilyen értelemben vezessen el oda, hogy ezekből a gyerekekből, ezekből a fiatalokból vagy tudományos kutatók lesznek, vagy pedig fejlesztők, innovátorok lesznek, startupokat fognak létrehozni, cégeket fognak alapítani, és tulajdonképpen az életüket erre fogják rátenni. Az biztos, hogy nekünk erre olyan szükségünk van, mint egy falat kenyérre, mármint úgy értem a magyar gazdaságnak, hogyha ilyen cégeink, ilyen embereinkből ilyen embereket sokat tudunk képezni, ilyen cégek, innovatív cégek jönnek létre tucatszám Magyarországon, hogyha ez a fajta innovatív gondolkodás valóban ott van a mindennapjainkban, akkor beszélhetünk arról, hogy mi olyan hozzáadott értéket fogunk tudni létrehozni a gazdaságban, ami megalapozza a tartós növekedést.

47:01 Úgyhogy mi ezt próbáljuk meg mentorálni, ilyen értelemben cégekkel is összekapcsoljuk a fiatalokat, kutatóintézetekkel is összekapcsoljuk, hiszen ők is már ebben a fázisban tudnak segítséget nyújtani, el tudják mondani a tapasztalataitokat a fiataloknak, tudnak beszélni a felmerülő problémákról, segíteni nekik eszközökkel, problémamegoldásban való közös gondolkodással, bármivel. És ezek a cégek azt látjuk, hogy egyébként igénylik is ezt, mert ők úgy gondolják, hogy ezek a fiatalok friss gondolatokat hoznak, a leendő munkavállalók is ők lehetnek, nagyon sokan ennek megfelelően valamelyik ilyen partnerség mentén fognak a későbbiekben elhelyezkedni kutatóintézetben, egyetemen, vagy éppen cégnél, úgyhogy ez a fajta kapcsolat, mondjuk úgy, hogy a felsőoktatás és az ipar és a gyerekek között ez borzasztóan fontos.

47:59 János példája egyébként szerintem ebből a szempontból több mint kiváló. Az igazi példa, hogy mit szeretnénk mi ezzel az egész OTO-val elérni, és hogy hogyan épül fel ennek az egésznek az értéklánca, hogy van a 14-20 évesek versenye, van az egyetemisták versenye, vannak a startupperek, és utána vannak a professzionális kutató-fejlesztők, innovátorok, és ez az egész hogyan visz végig valakinek az életpályáján, és jut el oda azokhoz a nagy eredményekhez, amelyeket már a fiatalkori énje is magában hordozott, de kellett neki a tér, hogy ezt ki tudja hozni magába.

48:37 Te is így látod János?

48:39 Illetve egyáltalán a PCB design hogy vesz részt az utánpótlás nevelésben, tesztek-e, vagy tudtok-e bármiben ilyen kis cégként közreműködni?

48:47 Igen, talán mi egy kicsit később kezdünk, tehát mi az egyetemistákra fókuszálunk. Azt tudni kell, hogy mielőtt a PCB-t megalapítottuk, én a Műszaki Egyetemen maradtam 12 évig, tehát tulajdonképpen emiatt megvan ez a jó kapcsolat, meg mint említettem, a bevezetőben 200 méterre vagyunk a Műegyetemtől, tehát hogy például most tavasszal is több mint 40 hallgató jött a nyílt napunkra át, akik témát, szakmai mentorálást keresnek, és hát nyilván mi összesen vagyunk 45-en, tehát hogy 40 hallgatót nem tudunk foglalkoztatni, de tulajdonképpen a munkavállalóink 80 százaléka úgy került hozzánk, hogy hallgatóként elkezdett valami témán dolgozni, aztán nálunk írta a diplomáját, és onnan folytatta a karrierjét nálunk.

49:37 Tehát nálunk ez egy nagyon-nagyon fontos, hogy minél hamarabb megtaláljuk azokat az embereket, és kezdetben saját projekten vagy egyetemi projekten, de mindenképpen úgy, ami kapcsolódik a mi témáinkhoz, és így tulajdonképpen ez egy természetes útja annak, hogy belőlük munkavállalók lesznek.

49:56 Az utolsó kérdést kell feltegyem, mert nagyon előrehaladt az idő. Ugye tehetséges emberek, vannak új és dinamikusan fejlődő technológiák, megtaláltuk. Jó módszereink kialakultak. Ilyenkor jön az, hogy már csak pénz kéne hozzá. És miből finanszíroztátok ezt a fejlesztést például? Ez egy olyan szerződés, ami folyamatosan biztosította a cashflow-t, vagy előre el kellett költeni rá, legalábbis a munkabérre vonatkozó pénzt, és csak a végén fial. Használtok-e ennél a megrendelésből származó finanszírozásnál bonyolultabb vagy komplexebb finanszírozási formákat, illetve láttok-e úgy általában bármilyen hiányosságot fejlesztendő területet a hazai innováció finanszírozásba. Azért is kérdezem, mert nemrég volt egy ilyen összeülésünk egy pár szakmai szervezettel, köztük egyébként a Missel is, és hát egy hétoldalas anyag azért összejött abból, hogy milyen kibővíthető vagy létrehozható innováció finanszírozási eszközök látunk, ami Magyarországon nem vagy nem igazán működik.

51:09 Kövessetek minket a közösségi média csatornáinkon is.

51:13 Lehet, hogy kezdem én, de lehet, hogy nem én leszek a legadektáltabb, hiszen a bevételünk döntő többsége külföldről származik.

51:20 Ami fontos alapvetőleg, hogy mi próbálunk arra törekedni, hogy nyilvánvalóan mi a pénzünknél legyünk, tehát hogy valamilyen szinten egy ütemezett formában a belefektetett munkát azt megkapjuk. Ez az alapműködésünk, de éppen az elmúlt két-három évben kezdtünk el ennek a továbbfejlesztésén dolgozni, tehát hogy ne záródjon le utána a kooperáció, hanem ugye egy licenszdíj, vagy bármilyen gyártáson keresztül tulajdonképpen ez a kapcsolat, és ez a munkakapcsolat fennmaradjon, és tulajdonképpen további, fogalmazzunk így, bevétel generálódjon egy konkrét dologba, vagy akár az, hogy nevesítsük a létrehozott szellemi terméket, és azt egy külön soron értékesítsük. Tehát ez az alapműködésünk. De emellett egyébként a bevételünk, hát ilyen nagyjából 20-30 százaléka minden évben kutatás-fejlesztési pályázatos pénzekből vagy ilyen pályázatokból, projektekből származik, részben magyar, javarészt külföldi, és ezen belül is az Európai Űrügynökséges pályázatok is egy kifejezetten magas hozzáadott, tehát ez egy nagy százalékot fed le, és itt tulajdonképpen látjuk egyébként mind a háromnak az előnyét, a pozitívumát.

52:35 Más a fókusz mind a háromban tulajdonképpen, és hát mind a hárommal megtanultunk együtt dolgozni. Nekem van egy álmom tulajdonképpen, amikor a céget alapítottuk, és tulajdonképpen ez az Ultimate gól, hogy így fogalmazzak, hogyha valaki bejön egy jó ötlettel, tulajdonképpen azt nemcsak, hogy meg tudjuk valósítani, nyilván itt a megfelelő szakmai területet ki kell választani, hanem hogy tulajdonképpen ennek a finanszírozását is mellé tudjuk tenni, mert ez az igazából a nagy segítség, mert számtalan esetben olyan van, hogy még akár a források meg is vannak, de nincs, aki megvalósítja. Tehát ennek a kettőnek muszáj együtt lennie, sőt, és ehhez még nem csak ez a kettő, hanem pont az innováció menedzsment a harmadik, mert azt gondolom, hogy mi számtalan olyan termék fejlesztésében már részt vettünk, láttuk a buktatókat, és ez a harmadik dolog, ami hiányzik a tudás, mert még azt gondolom, hogy a szakmai dolgot össze lehet szedni, hiszen itt vagyunk.

53:31 A pénzt, a forrást igazából meg lehet találni. Tehát én azt gondolom, hogy vagy saját tőkéből, akár befektetésekből, akár kutatás-fejlesztési pályázatokból egyébként lehet egy jó ötletre forrást találni akár Magyarországon, akár külföldön, de a legnagyobb buktató egyébként az pont az innováció menedzsmentben van, és ez a legnehezebb tulajdonképpen szerintem, hogy megfelelő módszertant, megfelelő produktumot állítson elő. Leggyakoribb hiba, nem tudom, részt vettünk szinte az összes magyar elektronikai startup fejlesztésében az elmúlt öt évben, és gyakorlatilag nem tudok egy sikereset mondani között, mert például ilyesmi, hogy mindenki azt hitte, hogy amikor a prototípus kész van, vagy akár pár ezer darab le van gyártva, akkor tulajdonképpen kész vagyunk a termékkel, és nem tett félre pénzt arra, hogy erre mondjuk egy normális marketing budget, vagy egy normális piacbevezetés vagy erre.

54:26 Tehát tulajdonképpen megint azt gondolom, hogy ezek tankönyvi dolgok, csak az emberek nem hiszik el, és azt hiszik, hogy ők majd okosabbak lesznek, és nem is a finanszírozás talán a legnehezebb része, hanem az, hogy idő előtt elégetik a pénzt.

54:41 Nagyon igaz, csatlakozom. Az innováció az nem olcsó, ez közhely. Az is egy közhely, hogy egy országnak a GDP legalább 4-5 százalékát innovációra kell költenie összességében, és lehet, hogy ezzel még keveset mondok a mai világban. Az, hogy ez milyen formában teszi meg, ott már ugye vannak érdekességek. János mondta saját forrását, mindenki azzal kezdi, hogy saját forrás. A cégek egy részének van saját forrása, ők azt gondolom, bele is teszik, bár hozzá kell tennem, hogy ott is van egy óvatosság, hogy mibe tesszük bele, hiszen azért vannak rövid távú pénzügyi elvárások, szempontok, satöbbi, satöbbi, az innováció pedig azért hosszú távon tud csak gyümölcsözni. De igen, saját forrás. Akkor ugye ott vannak a különböző támogatási állami források.

55:32 Egyetértek a Jánossal, elérhetők, nagyon sokféle érhető el, de hogyha megkérdezed, hogy elegendő-e, akkor azt kell mondanom, hogy még nem elegendő, semmiképpen sem elegendő. Ezeknek a forrásoknak az a fajta működése, hogy bizonyos értelemben ötletszerűen kinyitunk egy ablakot valamire, és akkor azt mondjuk, hogy na most lehet pályázni, majd bezárjuk ezt az ablakot, és akkor úgy gondoljuk, hogy megtettük, amit tenni kell. Ez nem biztos, hogy nagyon hatékony. A cégek nem biztos, hogy éppen ebben az időablakban készen állnak arra, hogy egy olyan pályázatot tudjanak erre benyújtani, abban a fázisban vannak éppen, hogy akkor az sikeres legyen. Tehát jobban működnének szerintem azok a megoldások, amikor nem ablakszerűen nyitogatjuk ezeket a pályázati lehetőségeket, hanem inkább folyamatosan működtetjük.

56:20 Emellett természetesen további megoldásokra is szükség van, például közösségi finanszírozásra, amelynek még Magyarországon nincsen igazán elterjedt kultúrája, bár terjed egyre inkább, de messze elmarad mondjuk egy nyugat-európai, amerikai, izraeli, de akár csak vegyünk egy észt kultúrát is ebben a vonatkozásban, itt is van erősítenivalónk. És szintén van erősítenivalónk a kockázati tőke, az Angel befektetés vonatkozásában, mégpedig azért, mert bár számosságában talán van elegendő ilyen szereplője a magyar piacnak is, de tisztelet a kivételnek, az ő megközelítésük még mindig nagyon konzervatív, tehát azt a fajta szabályt, hogy Angel befektetőnként bele kell raknod 40-50 cégbe pénzt ahhoz, hogy megtaláld azt a kettőt-hármat, amelyik sikeres lesz.

57:15 Ezt még nem igazán látom, hogy elfogadott lenne a magyar piacon, hanem próbálunk úgy mazsolázni ezek között a lehetőségek között, hogy mi mindenképpen jól jöjjünk ki, és ne kelljen olyan sok tulajdonképpen sikertelen kezdeményezésbe is befektetnünk. Tehát fejlődünk, haladunk, de azért rengeteg tennivalónk van, és még többet kellene költenünk erre, hogy igazán sikeresek legyünk innováció terén.

57:43 Köszönöm, azt hiszem, hogy elég muníciót adtunk a hallgatóknak, hogy tovább gondolják. János és Csaba, köszönjük, hogy velünk voltatok, és az informatikai innovációkról beszélgethettünk.

57:54 Köszönöm szépen én is.

57:54 Én is köszönöm.