Smart City és Kiberbiztonság

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

Új év, új témák.

Ez is lehetne a mai jelszavunk, mert-hát sok okosságról beszéltünk már tavaly is, de a városok okosságáról még egyszer sem ejtettünk szót, holott csak Magyarországon több tucat városról olvashatjuk a sajtóban, hogy ő úgy gondolja, hogy okosváros.

Kivéve Budapest.

Budapest még nem merte kimondani, de egyébként van olyan nemzetközi lista, amin rajta van. Komolyan, valahányadik helyen. Na most a dinamikus növekedés idején azért figyelni kéne arra, hogy milyen kockázatok vannak. Ha már ennyi város foglalkozik ezzel, hogy okossá tegye a működését, valószínűleg adatalapúvá, akkor abban bizony nem kevés informatikai nehézsége támadhat. És a mai adásban ennek szeretnénk utánajárni, meg a megoldási lehetőségeknek. Vendégünk Turán Gábor kiberbiztonsági szakértő. Üdvözlünk a stúdióban.

Köszönöm szépen. Üdvözlök mindenkit.

Szia Gábor! Köszi, hogy eljöttél. Kezdjük talán azzal, hogy mekkora divat, mekkora divat ma okos erről, okos arról beszélni, és hogy szerinted lufi-e egy okos város konkrétan, vagy még precízebben hadd kérdezzem úgy, hogy mi különbözteti meg mondjuk a Lufi Okosváros programot egy profibb megközelítéstől, aki komolyan veszi ezt a témát.

Igen, igen. Tehát elsősorban, ami egy város működése szempontjából nagyon-nagyon fontos kritérium. Természetesen az infrastruktúrát megfelelően kell kezelniük ahhoz, hogy mondjuk a tömegközlekedés jól működjön. Ezzel rengeteg adatot kell felhasználniuk ahhoz, hogy egy adott csomópontot hatékonyan működtessenek. De válaszolva az első kérdésre, hogy lufi-e, nem gondolom. Nagyon-nagyon sok olyan energiahatékonysági megoldásból, egyéb indíttatásból már elindultak olyan fejlesztések, amikkel energiát tudunk spórolni, hatékonyabbá válik a városnak a működése, tehát ez mindenképp a jövő. Hogyha megnézzük az otthonainkat, ott is ezek a folyamatok szépen lassan elindultak, tehát már egy régi központi fűtést is, egy egész egyszerű jelvevővel, meg egy okostelefonnal, ahova letöltünk egy applikációt, be lehet üzemelni, hogy ilyen hőmérséklet legyen, és ezeket a változásokat egyébként a Covid nagyon-nagyon hatékonyan felpörgette.

Tehát, hogy nem lufi, de természetesen megvannak azok a kritériumok, amik fontosak ehhez. Szerintem a legfontosabb az, hogy valamilyenféle lefedettség, vagy ezek az eszközök egy központi infrastruktúrával vagy esetleg szerverekkel tudjanak kommunikálni. Itt a térfigyelő kamerák egyébként nagyon-nagyon fontosak. Kínában egyébként, vagy Ázsiában, Szingapúrban előrehaladottabb állapotban jár, ott ugye nézik a valós időben a forgalmat, autókat, rendszámokat, és van például Dubaiban is egy példa, hogy ha valaki gyorsan megy, akkor már a telefonra letöltött Dubai alkalmazásban a gyorshajtásról az értesítést megkapja, és ott azon az alkalmazáson belül fizeti be. Tehát, hogy a városok működésénél én azt mondom, hogy fontos olyan eszközöket is telepíteni, mint kamerák, érzékelők, amikkel ezek az adatok releváns insightokká válnak, amikből trendeket vagy konklúziókat tudunk levonni, enélkül ez nem működik.

Mi az az Insight magyarul? Hogy mondanánk? Igen, ez egy nagyon fontos dolog, hogy a Digit Podcastban a Laci az élforradalmára annak, hogy magyarul mondjunk szavakat.

Igen, igen.

Tehát ez gyakorlatilag egy betekintés, rálátás, vagy esetleg egy adott riport, amiből egy megoldást vagy egy konklúziót le tudunk vonni, és ez egyébként nagyon-nagyon fontos rálátás, ez tetszik. Rálátás. Na, akkor most egy kicsit, hogyha megengeditek, akkor jövök a kis saját gondolataimmal, hogy okos város. Nagyon sokan, nagyon sok helyen beszélnek arról, hogy okos város, de mitől igazán okos? Tehát ez a lufi vs. nem lufi kérdés, az szerintem ott dől el, hogy van-e stratégia arra, hogy mit szeretnénk okosítani. Az egyik oldalon azt mondod, hogy kamerákat kell felszerelni, a másik oldalon én azt mondom, hogy a jelenlegi törvényi szabályozásokban a GDPR, tehát a személyiségi jogaink közel sem teszik lehetővé azokat a típusú adatfelhasználásokat, amit egyébként Kínában vagy a távol-keleti országokban megengednek.

Vagy a közel-keleti országokban akár. Igen, de szerintem, és ez egy nagyon fontos dolog, hogy akkor, amikor legutoljára nekünk okos város koncepciót kellett készíteni, akkor ugye az ökoszisztémáját kellett valahogy egy picit fölmérni ennek a városnak. Tehát hogy van egy szívritmusa, aminek az egyik felét az utak és a hozzá tartozó tömegközlekedések adják, a tömegközlekedési eszközök is adják, illetve nem tudom, hogy tudjátok-e, de például nem magamtól tudom, tehát nem voltam benne a projektben, hanem nyilván utánaolvastam, de hogy a BKK-futár, tehát maga az, hogy hol tart a busz, az eredetileg nem azért találódott ki, hogy utastájékoztatásra legyen, hanem az, hogy a diszpécser tudja, hogy hol tart a járat, és ezek után lett annyira népszerű és jó, hogy ki lehetett adni egy applikációra.

Ugyanakkor a közlekedésszervezéshez tartozó dolgoknál, meg valamiért. Én szeretném, hogyha egy picit most maradnánk Budapesten, hogy miért kell nekem közel 55 percen keresztül egy hat kilométeres távot megtennem, hogy hova tűnik el 2024-ben az a típusú innováció, ami egyébként a lámpákban már benne tudna lenni, hogy érzékelem a forgalomnak a dinamikáját, ahol online adatelemzéshez és az adatelemzéshez kapcsolódó, most ne beszéljünk AI-ról. Az még nagyon messze van, amikor egy városra, magának az adathalmazra egy AI-szervezést próbálok meg rátenni. Most kérdezem Gábort, hogy azért ezt meg tudod erősíteni, hogy ez nem a nem tudom én, az elkövetkezendő jövő napjairól beszélek, hanem arról, hogy ahol te jártál, ahol neked tapasztalataid vannak, ott működik.

Igaz ez? Igen, igaz, ez teljes mértékben.

Én úgy látom, hogy itt megint optimalizálásról van szó, ahogy te is említetted, hogy egy adott utat mondjuk nem 55 perc alatt kellene megtenni, hanem egy adott zöld hullám, stb. Ezek mind-mind segítenék a forgalomnak a gördülékenységét. Jelenleg is vannak olyan autók, ahol a műszerfalon egyébként megjelenik, hogy ennyi másodperc van hátra a zöldből, ilyen sebességet vegyél fel, és akkor szépen tudsz haladni. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy ezekben a lámpákban egy ilyen jeladó legyen, amivel ugye az autó tud kommunikálni, és érzékeli, hogy öt másodperc van még pirosig, akkor most tovább megyek, vagy inkább harminccal gurulok, araszolok és majd akkor a következő zöldet elérem.

Nagyon örülök, hogy Zoli behozta a stratégiát, mert ez, amit te mondasz, ez nagyon jó példa erre, hogy az egy stratégia, hogy nem 55 perces utakat szeretnék, hanem rövidebbet, mert akkor a polgáraim elégedettebbek, többen költöznek ide, hamarabb elérnek célpontokba, több idejük marad például szórakozni, dolgozni, kinek mi.

Tehát, hogy az egy polgárbarát gondolat, hogy jussak el időben és egy csomó ilyen más lehet. Ugye egészségügy, hulladékkezelés, intralogisztika a városon belül, bocsánat, ezt össze lehet keverni, tehát nem a raktáron belüliről, hanem a belvárosi logisztikáról beszélek. Egy csomó téma van, amit egy stratégiában elő lehet venni, és meg lehet nézni, hogy milyen megoldások vannak. Szerintem ez különbözteti meg, akkor valószínűleg nagyjából hasonlót gondolunk a lufi programot attól, ami komoly. Most nézzünk a számokra is rá egy picit, utána kerestem ennek. Ugye a Wikipédián a legkorábbi definíció az okos városról, az idén 17 éves szülinapot fog ünnepelni, de még nem nagykorú a téma, vagy ha így mondhatom.

A legtöbb meghatározás egyébként az elmúlt években született rá, tehát megszaporodtak ezek a definíciók mostanában. Van egy rangsor, valószínűleg van több is, de van egy nagyon ismert rangsor a szakmában, amit az Institute for Management Development állít elő, ez az úgynevezett Smart City Index. Na most ez ilyen világraszóló dolog, tehát a világ nagyvárosait rangsorolják ilyen szempontból. 141 várost vizsgáltak világszerte. Budapest ebben benne volt, ezért is mondtam az elején, a vége felé volt, de a világ nagyvárosaihoz képest. Nagy szerencse. De már benne van, oké, de hogyha meg onnan nézem, hogy mondjuk itthon, ugye a Lechner Tudásközpont a várostechnológiáknak a tudásközpontja. Az ő példatárukban több tucat hazai településről összesen 261 alkalmazott megoldást ad vissza a kereső, ami valamilyen okos megoldásnak titulált megoldás.

Mi az igazság? Tehát, hogy ahhoz, hogy egy várost mondjuk már okosnak lehessen nevezni. Van egy minimális településméret?

Tehát mondjuk lehet egy négyezer fős kisvároska is okosváros, vagy tényleg ez a világvárosoknak a játéka? Teljesen jó és jogos kérdés. Én itt kettő definíciót azért tisztáznék, tehát az otthonom is alapvetően akár egy okos városnak lehet a része, tehát internet esetén eszközeinkkel, tehát mobiltelefonunkkal, akár később a házunkkal, stb. mind-mind kapcsolódunk egy központi hálózatra, ami része ennek. Tehát én azt mondom, hogy településmérettől függően is megvalósítható. Vannak olyan projektek külföldön, ahol például csak a világítás szempontjából, ugye a közvilágítás, hogy akkor kapcsol fel Skandinávia, amikor mozgást érzékel, és ezáltal nagyon-nagyon hatékonyan és sokkal kevesebb energiából a közvilágítást meg tudják oldani.

Tehát már ez is egy ilyenfajta mozgásérzékelős megoldás. Tehát kimondottan én azt mondom, hogy méretben nincsen ilyen kritérium, sokkal inkább technológiai szinten, tehát az nem feltétlenül egy okos város, hogyha mindenkinek okos mobiltelefonja van. Tehá, hogy fontos az, hogy ezek az eszközök egymással kommunikálni tudjanak biztonságosan, mert különben akár az egész városnak az infrastruktúráját romba dönthetik, valamint komoly káoszt eredményezhetnek.

Mindig fölmerül bennem ez a kérdés továbbra is a stratégia mentén mozogva, tehát azért itt van nagyon sok olyan tapasztalat, amikor ugye egy okos város lehet attól is okos, hogy különböző bejelentési funkciókat tudok hozzárendelni. Laci említette talán a szemétszállítást, tehát hogy ha és amennyiben ez igaz, akkor nyilván egy infrastruktúraszervezés. Most jelenleg a különálló szigetszerű működések, amik különböző, akár egy önkormányzaton belül is különböző osztályok vannak, amikhez hozzá vannak rendelve különböző funkciók. És például egy hitelesített aláírás, tehát most be akarok jelenti, hogy maradjunk Balatonalmádinál és a kedvenc állatánál, a vaddisznónál. Már lassan címerállatunk lesz a vaddisznó.

Tehát egy vaddisznó kárt bejelenteni. Jelen pillanatban úgy tudsz, hogyha befáradsz és/vagy e-mailt írsz az önkormányzatnak és akkor azt elküldöd. Miközben egy okos város applikáció, erre is azt gondolom, hogy volt egy pár hely, ahol tudtunk tenni javaslatot. Egy okosváros applikáció már össze van kötve egyébként az önkormányzathoz tartozó valamilyen szolgáltatóval, akinél ezt a típusú kárt be tudod jelenteni, és egyébként ügy indul belőle. Merthogy nagyon nehéz azt megkülönböztetni, hogy meddig okos és mikortól ügymenet. Tehát az egy dolog, hogy okos a városod, de hogy ehhez kell egy közlekedésfejlesztés. Honnan tudom, hogy a közlekedésfejlesztésben intermodiális felüljárót kell építenem, mert egyébként túlterhelődött az a kereszteződés onnan, hogy az okos városomban az érzékelők elhelyezésével forgalomdinamikai és áramlás szempontból kezdem el vizsgálni a városomat.

Ezeket a típusú dolgokat, én azt mondom, hogy én szeretnék, mondjuk, Miskolcról elmenni Balatonalmádiba, akkor tudom okossá tenni ezt a típusú közlekedést. Nyilván kell hozzá megfelelő vasút, sín, felsővezeték és 1975-nél újabb működő mozdonyok, hogyha egyébként megnézem azt, hogy ezek az utas igények milyen típusú változásokon mentek keresztül. Ugye, most ha Japánról beszélünk, ott mennyi idő alatt teszek meg egy tokiói éjszakát?

Mennyi idő alatt teszek meg akár autóval egy balatonalmádi

Miskolc távolságot. Nem összehasonlítható.

Marha érdekes, amit mondasz, mert sok helyen próbálják utánozni a japánokat, franciákat ebben a gyorsvasútban. Most legutóbb Indonéziában jártam, ami kellően távol van ahhoz, hogy beszéljünk róla. Ott megépült az első ilyen gyorsvasút, 350-nel megy. Fél óra alatt elmegy Jakartából Bandungba, majd másfél óra alatt érsz be a bandungi állomásról Bandung belvárosába. Igen, és erre mondtam a fejfájó udvarnak a példáit, hogy hogy lehet úgy összekötni két pályaudvart, hogy egyébként a belső közlekedésed, illetve a hozzájuk tartozó kapcsolódó vonalak, akár metróvonalak, hozok egy Barcelonát, ahol ugye nemcsak három metróvonallal garázdálkodunk és egy vagy kettő helyen csatlakozik a világban, hanem önmagában egy körjárathoz tudsz szervezni utakat.

És erről mi a véleményetek? Hogy ezt mennyire tudja segíteni ez a típusú okos gondolkodás a városban?

Igen, tehát természetesen minél több adat áll rendelkezésre, annál hatékonyabban tudjuk felderíteni, hogy hol az, ahol rengeteg ember megfordul. Egyébként ezek az adatok jelenleg is rendelkezésre állnak. Érdekességképpen úgy hívják, hogy Google Maps, tehát ott már nagyon-nagyon sok helyen látja, érzékeli a rendszer, hogy sok mobileszköz egy adott pontban van.

Mutatja szépen, hogy dugó van, ez meg az. Tehát ezek a pontok rendelkezésre állnak, látjuk ezeket. Bocsáss meg, hogy félbeszakítanak, mint a Terminátor, de hogy például, amit a Zoli mondott, hogy aki Miskolcról Almádiba megy, ezt az adatot a Google-től meg lehet venni egy városnak.

Igen.

Erről beszélünk.

Így van, tehát ez rendelkezésre áll, és hozzáteszem, hogy itt még a közösségi közlekedés szerepét is akár behoznám, hiszen vannak olyan példák, és az okosvárosnál, ahogy Zoli is korábban említette, ez a transzparencia, hogy esetleg egy központi alkalmazáson belül csekket be lehet fizetni, a hulladékszállítást kezelni, bejelenteni, esetleg rendőrt, mentőt hívni, rendezvényekre jelentkezni. Így van, így van, tehát hogy ezeket mind-mind egy alkalmazáson belül kezelni, illetve ugyanígy így gondolom, hogy a közösségi közlekedést is, tehát egy buszt is, vagy a buszjáratokat, vonatjáratokat csúcsidőben gyakrabban üzemeltetni nagyobb buszok, hogy gyorsabban eljussanak, és esetleg bizonyos esetekben alternatív útvonalakon is, abból látva, hogy mondjuk nagyon-nagyon sok esetben van, aki mondjuk a metrónak egyik végéről a másikba megy, és lehet, hogy érdemesebb lenne esetleg csak olyan járatot is, ami mondjuk kihagy esetleg bizonyos megállókat, és azzal utaznának azok az emberek, akik csak A-ból B-be.

Tehát most itt gondolok egy almádi Miskolcra is, hogy lehet, hogy lenne rá kereslet, hogy 300 ember egy adott napon, adott időben reggel és este ugyanazzal csak közvetlenül menne.

Mennyire van rá igény, nemcsak közlekedésen belül, az építészeten belül is ezt kitalálták, hogy minden második emeleten áll meg a lift, és vagy fölfelé mész egyet, vagy lefelé mész egyet. És hogy összességében ezt az igényt ez azt hozta, hogy ellustultak, mert mindenhova lehet menni, és nagyon sok volt a kardiós probléma, és erre adott egy választ az okos épület, mert megnézték áramlástaninak, hogy melyik emeleteken ne álljon meg a lift, és ahhoz képest a fölfelé vagy lefelé azt eredményezte, hogy napi 700 kalóriát le tudnak mozogni csak azzal a lépcsőzéssel, azzal a minimális lépcsőzéssel, ami ahhoz kell, hogy eljussanak A helyről B helyre. És ugyanezt gondolom, hogy van, mondjuk, egy nap kettő olyan járat, ami úgynevezett gyorsvonat.

Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi a sebes és a gyors között a különbség, miközben mindegyik lassú.

Mihez képest?

Mert ugye régen lovaskocsin ez olyan két napig volt.

Igen.

Ha nem volt sár.

Igen.

De valóban, tehát az is igaz, hogy ma ugye nagyon könnyű a mobilitás és el tudunk menni mondjuk 500 kilométerre nyugatra, és kiderül, hogy ott feleannyi idő alatt meg tudunk menni. Én egy ilyen barkochbát enni, ma ez az összehasonlítási alap.

Laci, a múltkor te barkochbáztál, most én barkochbázom veled, jó?

Hűha! Ha azt mondom, hogy gyorsvonattal megyek Balatonalmádi és Budapest között, és a gyorsvonat csak Fehérváron áll meg és Kelenföldön, még a sebesvonat megáll még kettővel több helyen, akkor hogy lehet, hogy ugyanúgy egy óra harminc perc az út? Ne haragudj, ez a következő érettségin akár egy kérdés is lehetne. Meg, hogy ilyen apró dolgok. Tehát, hogyha kint 36 fok van, bent 34, és te klímásba vettél jegyet, akkor tessék nekem megmondani, hogy hol van az ablaknyitó.

Ja, az nincs, mert hát klímás.

Igen. Egész nap tudnánk közlekedésről beszélgetni egyébként, sőt, ugye városon belül is létezik ma már ilyen, hogy igény alapú helyi buszjárat, tehát hogy nem az van, hogy van egy fix menetrend, hogy itt, itt, itt, és itt fog megállni ez a számú busz, ezen az útvonalon minden nap háromszor végigmegy, hanem mindenki szépen reggel bepittyenti, hogy én most fogok menni, most vagy ekkor fogok menni, és akkor ezt összegyűjtik, és az alapján megy aznap a busz. Ez itthon is van ilyen egyébként. De mivel ez nem egy közlekedési témájú podcast ma, ezért ezt egy kicsit átfordítanám. Ugye itt ül velünk a stúdióban egy kiberbiztonsági szakember, lehet, hogy kettő is, hogyha Zoli szigorúbban néz, akkor ebből ezt fogom kikövetkeztetni.

Na most, ha ennyi minden okos és mondjuk egyre több városban a presztízsberuházás az nem a városházának a megújítása lesz, amit be sem tudnak fejezni, mert már nincs építőipari szakember, vagy alulkalkulálták a költségvetést, és két évig ott áll egy torzó a főtéren, hanem presztízsberuházás, egy ilyen okos applikáció lesz, amin valóban ügyeket tudok intézni és fejleszteni tudom a várost, akkor az mennyire speciális IT biztonsági szempontból? Mennyire más ez, mint mondjuk egy nagy bank vagy egy telekommunikációs cégnek az informatikájára vigyázni?

Vagy ugyanolyan, és akkor onnan kell elszipkázni a szakembereket. Hasonló is, de más is egyébként, tehát ez egy kicsit komplexebb ennél. Azt mondanám, hogy egy városnak az infrastruktúrájára, illetve ezeknek az eszközöknek vagy érzékelőkre vigyázni azért nehéz, hogy úgy képzeljük el, hogy nekem van egy lakásom, és annak a lakásomnak a kulcsát nem csak magamnál tárolom, hanem minél több embernek odaadom, és fajlagosan benne van a potenciál, hogy minél több ember, vagy minél több kapcsolódási pont van, vagy hozzáférés egy adott infrastruktúrához, annál nagyobb a kockázat is. Most itt mire gondolok? Külföldön voltak ebből problémák, Kínában egyébként, hogy ott a központi, egy városnak a központi irányítási rendszerét, sikerült elérni abból, hogy egy érzékelőre, illetve kamerákra sikerült egy bothálózatot felhúzni igazándiból, és utána a központi szervereket túlterhelték, és gyakorlatilag az egész városnak a működése úgy, ahogy volt, megállt.

Hadd mondjam el, hogy a Digit Podcast mennyire menő, hogy tavaly volt ilyen adásunk, ahol kifejezetten erről a sérülékenységről mélységében tudtunk beszélni.

Igen, és kiegészítve ezt, ami vicces, hogy ez a támadás megtörtént, utána kijött egy patch, tehát egy frissítés, hogy ezeket a sérülékenységeket hogyan lehetne elkerülni, illetve ezt megoldani egy frissítés keretén belül, és még mind a mai napig egyébként megnéztem, ilyen sérülékenységgel a világon körülbelül egy ilyen 500 millió eszköz rendelkezik, és ezeknek még mindig nem lettek lefrissítve. Tehát hogyha ebbe belegondolunk, ez még mindig egy nagyon-nagyon érdekes és komoly dolog, tehát kicsit az, hogy betörtek, bejöttek hozzám, valakinek megvan a kulcsa, és nem cseréltem még kulcsot. Nagyon nehéz téma ez. Ugye húsbavágó a dolog, mert ugye az Audi and IT-val mi nagyon sok helyen töltünk be IT-biztonsági felelős szerepet.

A legtöbb incidens a külső ráaggatott eszközökhöz tartozó nem megfelelő paraméterezés miatt van. Tehát az van, hogy azt gondoljuk, hogy egy hőmérő

sima mezei hőmérő

az nem tud galibát okozni. Miközben a hőmérődnek ugyanúgy van admin felhasználóneve és jelszava, és ugyanúgy teljes hálózati hozzáféréssel tud rendelkezni egy adott pillanatban, amin keresztül igazából nem az, hogy van kulcsod vagy nincs kulcsod, hanem nyitva hagytad a lakást, de nemcsak, hogy nyitva laksz, hanem kiírtál egy ilyen kis izé cetlit, hogy gyere be, és ebben elképesztően érdekes dolgok azok, hogy a mögöttes üzemeltetési infrastruktúra és a visszaállítási pontok mennyire nincsenek pariban egymással. Nagyon rémisztő helyzeteket éltem meg az elmúlt 25 évben, amikor bizonyos szituációkban azok a típusú elhanyagolt berendezések, amik már nyolc éve kínjukban úgy működtek, ahogy működtek, megfelelő szakértelem, megfelelő szakképzés, tehát elmentek a kollégák, hogy ne értsük félre ezt a dolgot.

Tehát volt egy ideig, nagyon jól rendben volt, elmentek a kollégák és elsikkadt az információ az átadásban. Pont a múltkori Wikipédián megosztó link, hogy így kell üzemeltetni, de kit érdekel, és a végeredmény az volt, hogy a 8 éves Vass megadta magát, ami azt eredményezte, hogy a komplett üzemeltető szoftver, ami futtatta mondjuk a szivattyúkat, az nem tudott elindulni. Elképesztő veszélyes az, hogyha én azt mondom, hogyha az okosváros-koncepciómhoz nem teszem hozzá a kibervédelmet és az infrastruktúra-fejlesztést és üzemeltethetőséget.

Laci?

Szokásunkhoz híven most megállítom a szakmázást. Nem azért, mert a csúcson kell abbahagyni, de félbehagyni, biztos, hogy ott kell nálunk, mert így nem veszítünk annyi hallgatót, az összetett mondataink ellenére sem ez a tapasztalat. Na most adta magát a mai kérdés, hogy kinek melyik a kedvenc városa. Elkezdem én, hogy addig tudjatok gondolkodni. Nekem kettő is lesz, mert lesz egy hazai mindenképp, meg lesz egy külföldi. A hazai városok közül is sokat szeretek. Ma ide Pécset szeretném hozni. Nem azért, mert a Pécsi Egyetemre egyébként egyre többen hallgatnak minket, csak hab a tortán, hanem azért, mert egyrészt én ugye katolikus vagyok, nekem az sokat jelent, hogy ott az egy öt egyház városa volt, tehát ez egy mélyen hívő közeg volt mindig az a terület.

És ráadásul ott van példa arra, hogy különböző vallások emberei egy helyen, viszonylag szűk helyen, tehát nem külön országban, hanem egy utcában vagy két utcában, megférnek együtt és tisztelik egymást.

Tisztán látható a főtéren. Igen.

A másik, ami miatt nagyon szeretem, hogy közel van a Mecsek, tehát nagyjából látótávolságra ott van, stb. Nekem ez sokat jelent, hogy hegyek vannak ott. Marha jó egyetem van, több processzionális barátom lakik ott és dolgozik ott az egyetemen. Tulajdonképpen minden megvan benne szerintem, ami nekem szimpi, és ez tényleg szubjektív, tehát ez most nem a szakma beszél belőlem, hanem a személyiségem. Ha pedig külföldit kéne mondani, akkor gondolkodás nélkül szoktam rávágni, hogy Krakkó. Elképesztő sok jó közép-európai város van, de az a pezsgés, ami ott jazzben, színházban, építészetben, történelemben megvan, az számomra lenyűgöző. Többször is jártam, és amikor legutóbb jártam, akkor bebarangoltam a város a Város alatt kiállítást.

Gyakorlatilag egy tízezer évnyi múzeumi anyagot élő, besétálható módon a főtér alatt meg tudsz nézni. Nagyon-nagyon szeretem ezt a várost.

Részemről én nem is, talán így Magyarországon belül nem is várost, hanem egy régiót emelnék ki a Balatonon, illetve nem akarok itt rivalizálni Zolival, hogy most így Balatonon melyik város, úgyhogy inkább így Balatont, illetve a Balaton-felvidéki régiót emelném.

Nem kell letagadnod, hogy Füred legyen.

Igen, igen, igen.

De egyébként nagyon-nagyon szép. Tehát így ezt az egész régiót, illetve a környéket, mert mindenhol megvan az, hogyha egy kicsit nyüzsgésre vágysz, akkor igen, Füred, hogyha viszont nyugalmat szeretnél nyerni. Akkor nem almádi, de azt mondom, hogy akkor inkább a Balaton-felvidék vagy egy kis túrázás, hogyha ezt ki kell vágnunk.

Mi az, hogy nem Almádi?

Igen, úgyhogy Magyarországon belül ezt a régiót nevezném meg.

Nem tirivializáltuk, hanem ez a két város.

Nem, nálunk nincs semmi. A kedvenc aluljárós képem az, hogy hétfőtől vasárnapig oda van írva, hogy mindenhol az van kiírva, hogy zárva, és almelli pörgés.

Ez a Találó? Igen, igen. Külföldön pedig egyébként pont így az okos városok kapcsán én kiemelném Szingapúrt. Tehát elképesztő, hogyha megnézzük, hogy milyen fejlődésen ment át az ország az 1950-es évektől, amikor a függetlenségét kivívta, és most hol tartanak. Tehát hihetetlen fejlődésen mentek keresztül, és ott is egyébként, pont, amit Laci is kiemelt Pécs kapcsán, hogy ott is többféle vallás, etnikum, illetve nemzetiségű ember, gyakorlatilag egy államba, egy kis szigetállamról beszélünk, 40 kilométerszor 20 kilométeres, és vígan eléldegélnek, és nagyon-nagyon jól, tehát futurisztikus világban élik mindennapjaikat.

Ráadásul remekül összehangolják a digitális meg a természeti környezetüket is szoktam velük. Szakmailag szingapúrral gyakran példálózom előadásokban.

Így van, tehát hogy az okos városnál, illetve a városfejlesztésnél a közterületeket is egyébként olyan szinten figyelembe vették, hogy akkor ne minden egy betondzsungel legyen, hanem a parkok, egy parkok, parkok kialakítása, tehát hogy közösségi terek megszervezése akár olyanok, hogy ahol különböző éttermek, különböző konyhák egymás mellett vannak, és ezért gyakorlatilag egy ilyen óriási téren egy ilyen menzát kell elképzelni, és akkor ott mindenki, amit szeretne.

Mint az Aréna pláza, nem?

Igen.

Az ő függetlenségüknél mi van? Így van. Zoli, neked mi a kedvenc városod? Hát így nehéz bármit mondani ezek után, hiszen letaglóztatok, de hogy.

Nekem van egy kedvenc városom, aminek ebben az évben nagyon sokat voltam városfejlesztési gyűléseken, és ebben a városfejlesztésben az volt a nagyszerű, hogy különböző egyetemek adtak le, és itt most a MATE-t fogom mondani.

A MATÁV diákjai eljöttek Balatonalmádiba és csináltak egy elképesztően szenzációs koncepciót.

Nyilván nemcsak ők, tehát több etapban valósították meg, és hogy egyértelmű legyen, én nem a jelenlegi kedvenc városomról beszélek, hanem arról a kedvenc városomról, ahol én írni szeretnék. És mind a kettő Balatonalmádi. De abban ötvöződött az a koncepció, hogy az egyik oldalon van nagyon sok zöld. A másik oldalon, ahogy egyébként élhetünk, a harmadik oldalon, a harmadik megközelítésből pedig, hogy ezek az okos város funkciók, mivel egy elképesztően nagy területen fekvő település, aminek négy különböző központja is van, hogy tudnak egy egységként működni, és ennek az összekapcsolását valósítja meg. Az a végső koncepció, ahol szeretném, hogyha nem fürdetnénk, akkor hogyha ebédelni szeretnénk, hanem maradjunk almáinkban.

A másik. Nagyon sok helyen voltam az életemben a világban, és egy olyan várost szeretnék elmondani, ahol úgy volt megszervezve az okossága a közlekedésnek, hogy nem kellett hozzá okos eszköz. És ez nagyon-nagyon érdekes módon dick-sheck-mentek. Nem, Laci, most hogyha el akarom viccelni, akkor nem voltam olyan helyen. Hogy nem emlékszem. A másik oldalon pedig gyakorlatilag, ahol én úgy sikerült közlekednem azon a területen, ahol az életemben nem voltam, ahova nagyon hosszú időt kellett megtenni, hogy nem tévedtem el, mert egyértelmű volt az irányítása a közlekedésnek a táblákkal, az utakkal, a dinamikájával, ahova vezetett, ahova tudtál menni, hogy nem kellett külön atomfizikus diploma az élhetőséghez.

Tehát A helyről B helyre el tudtál jutni viszonylag kevés okoseszköz nélkül is, amik praktikusan akkor ott nem működtek. Ezt gondoltam így megosztani veletek. Gábor, nemrég kitettél egy fotót. Volt rajta négy ázsiai, feltett kézzel imádkoztak egy szerverteremben.

A mindennapokban.

Igen.

És hogy a csúcspontot még följebb pakoljuk egy pár centivel. Volt egy képaláírás rajta, hogy az IT csapat mielőtt szabadságra mennek. Na, most ez mutatja, hogy humorral közelíted meg a szakmát, úgyhogy vendégként ez máris egy plusz pont egy Podcast csatornában. De, hogy vajon hányan érték ezt meg valóban, korábban, mielőtt mondjuk felül alakú szolgáltatásként is lehetett IT biztonságot vásárolni, illetve, hogy látjátok, most mind a kettőtöket is kérdezlek, hogy mennyire ment végbe az a változás a mai cégeinknél itt Magyarországon, hogy ne kelljen így hozzáállni.

Igen, igen. Egyrészről kiemelném azt, hogy amit egy on-preme, tehát fizikai szerverekről, ami valahol ott van mondjuk a cégnek az egyik szobájában, valahova a sarokba be van téve. Ott ugye fennáll az a dolog is, amit a Zoli is említett korábban az okoseszközök kapcsán, hogy gyakorlatilag egy tök régi megoldást, 5-10 éves technológia old lehet, amit még mondjuk az előző informatikai vezető vagy informatikai csapat hozott be, és azóta a személyzet is kicserélődött, tehát más kollégák jöttek, és még fúrt, meg hagyják, de igazándiból senki se tudja viccesen, szóval, hogy hogyan került az oda. Már pénzügyileg is eljött a kamera.

Igen, de nem is merünk hozzányúlni, mert még valamit csinálok.

Igen, még valamit csinál, és túl sok probléma lenne, illetve külön büdzsé kellene ahhoz, hogy most itt új megoldásokba belefogjunk. Tehát, hogy ez így szokott lenni. Kicsit ez az Ornpreme megoldások kapcsán ez tapasztalható, hogy Mureschi törvénye, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Én azt mondom, hogy ezzel érdemes kalkulálni, tehát fontos, hogy legyen egy ilyen vészhelyzeti tervünk, hogy ha leáll a szerver, akkor mondjuk legyen egy másik lokációban, vagy akkor átállunk cloudra. Természetesen sok esetben, vagy egy nagyobb bankoknál ezt törvényileg is előírják, hogy egyrészt adattárolást egy meghatározott fizikai lokációban kell legyen, de hogyha az leállna, vagy bármi történne, tűz ütne ki, stb., stb.

A szolgáltatás folytonosságát meg kell tartaniuk. Tehát ezért van egy másik B lokáció, ahol ugyanúgy működik. Visszatérve erre, hogy hogy működik ez a dolog. Igen, elmegy valaki szabadságra, köztudott, hogy akkor biztos, hogy valami úgy is fog történni. Különösképpen egyébként a karácsonyi időszakban, így munkámból adódóan is, illetve láttam trendszerűen, hogy sokszor amúgy a támadásokat is akkorra időzítik, amikor tudják, hogy esetleg proaktívan vagy fizikai távolságok miatt karácsonykor mindenki máshol van, stb. nem is figyelnek, akkor jobban és hatékonyabban tudnak egy támadást elindítani, és egyébként a támadásoknál is vagy egy adott leállásnál érdemes megfigyelni, hogy nagyon-nagyon sokszor nem az történik, hogy hú, most jutottam be, hanem az időzített, már három-négy-öt hónapja vagy akár hosszabb ideje is bent vannak, látnak dolgokat, hogy mikor használják, mikor vannak bent a kollégák, és esetleg lehet, hogy célzottan hajnali fél kettőkor vagy kettőkor akkor indítják meg a támadást, amikor nincs erre reakció.

Tehát igen, sok esetben az IT-s kollégák mindig azért kicsit félve vagy rettegve mennek el, mert bennük van az, hogy mi van, ha bármi történik.

Zoli?

Nagyon egyetértek ezzel.

Én úgy szoktam főleg ilyen előadásokban, cikkekben megfogalmazni, hogy ez az a játékelmélet, ami a nullától nagyobb összegű kétszemélyes játszma. Az egyik, hogy nem tudhatod, hogy mennyit fordít a támadód arra, hogy valóban kárt okozzon. A támadó meg nem tudhatja, hogy én mennyit fordítok védekezésre. Azért érdekesek ezek a különböző rendszerbe bejuttatott adatlogoló programok, mert ahogy a Gábor mondta, meg fogjuk tudni azt is mondani, hogy nagyjából mikor sebezhető a teljes rendszer. Mekkora az a reakcióidő, amit egy adott riasztáshoz képest, mennyi idő alatt reagálok le. Tehát hiába jó a rendszerem, ha ténylegesen egy georadunás, tehát a két külön földrajzi helyen történő újraindulás közötti időszakban az adatok nem szinkronizálódnak, és emiatt nem tud elindulni a rendszer.

Nem tudom, figyeltétek-e, hogy mit mondtam először? Tehát nem azt mondtam, hogy nincs ilyen, hanem azt, hogy van, csak már nem tud elindulni a B. Ez egy elképesztően nagy probléma, mert ez az, amire hivatott a B-site, amikor átállt, és a B szájtot lőttem le, miközben túlterheltem az A-t. Gondoljunk végig egy reptér működést. Napokban egy vak, azaz mekkora hőskálához tudod csinálni egy reptéren. Mekkora kárt tudok okozni? Nem a Die Hard-félét szeretném mondani, hogy Maclean közben mászik a csőben, hanem arról szeretnék beszélni, hogy egy csomag logisztikát lelövök. Ezt most nem szó szerint pisztollyal értem, hanem azt szeretném mondani, hogy a számítógép irányítási rendszerben a csomaglogisztikát túlterheléses támadással ellehetetlenítem.

Mondjuk egy Kiotón. Ugye? Azért még Ferihegyen is húzdogálva menne el a dolog, mert bizonyára lenne az a gyors megoldás Ferihegyen, ami a világon megkülönböztet minket mindentől, de hogy ott azonnal reagálnánk, de Vietóban nem biztos, hogy tudnánk azonnal reagálni rá, még ha magyar szakemberek is dolgoznak náluk. Én azt is szeretném mondani, hogy a kockázati besorolásnál, mert azért hagytam egy picit hosszabbra a dolgot, mert különböző rendszereken különböző kockázatokat viselünk, és egy banknál is 1-től 5-ig terjednek a kritikus rendszereknek a minősítései. Ha nem minősítem a rendszeremet kiberbiztonság szempontjából, akkor nem tudom azt sem megmondani, hogy a rendelkezésre állás és hibakeresési időre hány darab IT szakembert kell alkalmaznom.

Ezzel egészíteném ki.

Tegyük fel, hogy hallgatnak minket olyan szakemberek, akik városi informatikát, meg okos várost szeretnének fejleszteni, vagy továbbfejleszteni. Nekik is választaniuk kell ehhez IT biztonsági szolgáltatót, vagy megpróbálják a házon belül kiépíteni. Nyilván egy nagyobb városban ennek van realitása, de a legtöbb kisebb település vagy középvárosban, nincs akkora feladat, hogy ezt házon belül megérje kiépíteni. Na most, ők ugye választhatnak hazai IT cégek, meg nemzetközi IT cégek között. És arra is ki akartam egy picit térni, hogy Gábor, te elég sokat dolgoztál globális cégnek. A Zoli itt dolgozott, mint a kisebb, minél nagyobb IT cégeknél, tehát valószínűleg össze tudnánk ezt szedni. Hogy miben más, mondjuk mennyire más sztenderdek szerint működik egy globális heti biztonsági szolgáltató, mint egy Cloudfarm, egy Fortinail, egy Caspersky, stb.

És mennyire tér el ettől egy hazai középvállalat IT szolgáltató középvállalat sztenderdje, és egyébként valamit tanulnék, tehát hogy láttok-e olyat, amire azt mondjuk, hogy na, hogyha most erre ráfekszünk, akkor jövőre a hazai IT céget is megéri ugyanúgy választani, mint egy nemzetközit. Vagy egyáltalán jól látom-e ezt a sztenderd kérdést? Igen, igen. Nagyon-nagyon jó kérdés és érdekes a téma.

Olyan szempontból is, hogy azért itt sok mindent a törvényi szabályozások befolyásolnak.

Itt most gondolok arra, hogy GDPR, NIS2, tehát ezek a szabályozások mind-mind egy adott irányba terelik a technológiát. Természetesen, mondjuk, egy amerikai cégről beszélve, ott a fejlesztések sok esetben természetesen Európára is kiterjednek, de vannak olyan részei, illetve megoldások, amik leginkább az amerikai törvényi szabályozás, illetve azokat veszik figyelembe, valamint a törvényi szabályozás is az anyacég lokációját veszi figyelembe, hogy hol található a központja annak a cégnek. A magyar cégeknél egyébként én azt tapasztalom, hogy nekik is rendelkezésre áll a tudás, és én úgy gondolom, hogy IT-s szempontból nagyon-nagyon keresettek a magyar szakemberek. Tehát hogy ezt látom, tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon jó, remek szakértelemmel bírnak.

Egyébként ebben egy kicsit én azt is látom, hogy itt Magyarországon tényleg a kicsit rafináltabb megoldásokkal kell, tehát sokkal több mindennel találkozik. Mindig egy adott csúcstechnológiával kell, amivel egyszerűbb és kicsit ahhoz tudnám hasonlítani ezt az IT infrastruktúrát és különböző megoldások keresését is, hogy kint mondjuk egy csúcstechnológiáról beszélünk, mondjuk egy BMW-t vezetni sokkal egyszerűbb, de aki mondjuk tényleg ónos esőben az 1200-as Ladával elboldogul és kicsit a magyar informatikusoknak is hasonló, illetve cégeknek hasonló a működése, hogy valamikor abból kell dolgozni, ami ott van. Tehát egy 20-30 éves technológia, akár régi Data Center, stb., stb. Valamint ahhoz a különböző routerek, modemek, switchek, amik már 15 éve ott vannak, ott porosodnak, és azokat felhozni egy olyan szintre, itt ugye a kontinuitás, tehát hogy a folytonosság megtartása az nagyon-nagyon fontos, és ez egy komoly szakmai kihívás elé állítja a cégeket.

Ugyanakkor viszont ez egy olyan szakértelmet ad, hogy ha ezekkel a kihívásokkal megbirkóznak, akkor utána már az új technológia implementálása talán egy kicsit egyszerűbb folyamatnak tűnik. Nem lesz egyszerű, hiszen mindig egy migrációval kapcsolatban, mindig benne van bármi veszély, adatvesztés összeillesztése, tehát ez egy komplex téma, de én úgy gondolom, hogy ez egyébként lokálisan Magyarországon egy komoly előnyt jelent a szakembereknek, illetve cégek működésében, hogy többféle megoldással, többféle technológiával, és kicsit, ahogy mondtam, ilyen seftelgetve, ügyeskedve, rafináltan használják ezeket a megoldásokat, míg külföldön minden feltétel büdzsé rendelkezésre áll, és hogyha meg rendelkezésre áll a büdzsé, akkor mindig kiválasztom a legdrágábbat, és kevesebb szellemi hozzájárulás megy a projekthez.

Tehát nem lesz annyira személyre szabva, vagy mondjuk egy adott megoldás, szoftveres, bármilyen, mondjuk lefejlesztve úgy a megrendelő cégnek például.

Hát ezzel abszolút egyet tudok érteni. Tehát, hogy Kimi Raikkönen, az utolsó ferrari világbajnok is Ladán tanult vezetni.

Tehát, azért ez szerintem sokat tett ahhoz, hogy mi mit tud és mi nem vezetéstechnikailag. Ugyanakkor azt is látom, hogy a kényszermegoldásból született jó eredmények, azok nálunk jó vagy nem jó, de hát ez van. Tehát, hogy mit tudunk csinálni, meg kell oldani. Van egy helyzet, amire reagálnod kell. Szerintem húsz podcast adás alatt elég sok ilyen kényszermegoldásból született verziót mondtam. Tehát az, hogy egy Boeing gépet szigszalaggal rakunk össze, miután kijött az ajtóhoz, szerintem nálunk normális. Tehát, hogy igazából volt egy ilyen régi poén, hogy azt hiszem Leonardo Caprio ült a repülőgépen Oroszországba tartva, és egyszer csak leállt az egyik motor. Az amerikaiak egyből pánikba esnének, mire a mellette ülő nem esett pánikba, és kérdezte, hogy jó, jó, de hát az egyik motor nem megy. Azt mondja, miért, hát megy a másik?

Kicsit így vagyunk ezzel, hogy annyira hozzászokunk bizonyos vészhelyzetek elhárításához, hogy én észrevettem már azt a típusú dolgot, hogy ugye a Security Operation Centerről beszélünk.

Azt hogy mondjuk, magyarul?

Kérlek!

Kérlek!

Biztonsági Műveleti Központ?

Igen, csak ez annyira durván hangzik.

Így a Security Operations.

Nem tudom.

Az igen.

Igen. Arra van egy három.

Ezt úgy szoktuk mondani.

Úgy szoktuk. Tehát, hogy alapjában véve, például amikor a fortinetes adásról beszéltünk, vagy a fortinetes adásban erről beszéltünk, akkor ott is ugye az különbözteti meg most már a nagyvállalatoknál ezeket a típusú gondolkodásokat, hogy a riasztási részeket, azokat kiszervezik ezekben a Security Operation Centerekben. Nem angolul szeretném ezt mondani, csak nem áll rá a szám a magyarra. És hogyha ebben megvannak a riasztások, és a jól felparaméterezett rendszerekből az információk, akkor nyilván kevesebb probléma jön. Ugyanakkor a vészhelyzeti meg a kényszermegoldásoknál van az az immunissága a magyar IT-s stábnak, hogy voltaképpen, ha már ég a szerverterem, akkor is tudja, hogy mit kell csinálni, csak egy ember rendelje már meg a pizzát, mert pontosan tudja, hogy mikorra fogja eloltani.

Tehát értitek a dolgot, hogy azért ennek is megvan a veszélye, mert ezt kiégésnek hívják amúgy a HR-en, amikor már olyan mennyiségű vészhelyzetet hárítasz el, hogy már nem élvezed a dolgot, mint munka, hanem ez a félnyolc juharszirup, mint az esőember, hogy na, ma föl fog gyulladni a szerverterem. Bekészítettük a porral oltót, igen. Esti műszak? Megkapta, hogy hol van a kettes számú porral oltó? Igen. Na jó, akkor hajnal háromkor beszélünk. Mert volt ilyen. Az a baj, hogy megint élő példát mondok, hogy én úgy mentem haza, hogy pontosan tudtam, hogy hajnal háromkor valakivel fogok beszélni, mert olyan vészhelyzetre kerül majd sor, mert meleg van, 45 fok, túl fog terhelődni, a klíma el fog romlani, de nem kaptunk pénzt a klímára, de már vártuk, hogy be fog következni a borgyűléseken szoktam elmondani a nem tervezett üzemszerű leállás indoklását.

Tudjuk, hogy mit kellett volna csinálni, nem volt rá büdzsé, de hát lát. De ha már leállt, és egyébként közben oltották, addig volt időnk diszket cserélni a rendszerben. És valahogy így szeretném ezt megfogalmazni, hogy alapjában véve a külföldiek esetén bármilyen konzultáción veszünk részt globálisan, soha nem hallunk ilyen típusú megoldásokat, legyen egy bicskánk, legyen egy szikszalagunk, és egyébként meg tudjuk oldani. Laci? Én csak annyit tudnék hozzátenni, hogy ha valamit, akkor ezt a fajta hosszú távú gondolkodást érdemes eltanulni a nagyobb üzleti múlttal rendelkező országoktól, ugyanis ott is megvolt ez az időszak, 30 évvel ezelőtt csak kihaltak azok a cégek, akik ezt a mentalitást képviselték, és megmaradtak azok, akik hosszú távon gondolkodtak.

Mit gondolsz erről, hogy a nagybankok vagy egy közműcég infrastruktúrája és az okosvárosa.

Igen, igen.

Tehát egy nagy banknál nagyon-nagyon sok, de egyébként az okos városnál is azért sok törvényi szabályozás van, ami előírja a szenzitív, bizalmas adatoknak a kezelését. Egy nagy banknál, ami még egy ilyen extra kockázat, de egyébként az okosvárosnál is, amin megvalósul, hogy egyre több személyes adatot tárol rólunk, annál nagyobb lesz a kockázat. A nagybankok működésénél a legnagyobb kockázati tényező az, hogy az emberek elvesztik a pénzüket, elégedetlenek lesznek a bank majd. Ez sokszor egyébként a bank hibáján kívül történik. Tehát emberek olyan oldalakon vásárolnak, vagy esetleg olyan helyeken adják meg a hitelkártya, bankkártya adatokat, ahova nem kellene. Erre többféle megoldás is van, amivel legalább ezt már egész jól ki lehet szűrni.

Mindenkinek javaslom, hogy egyrészt online vásárlásnál kétfaktoros autentikáció, akár egy SMS kód, vagy banki alkalmazáson belül egy megerősítés a vásárlásnál, hogy csak akkor lehessen jóváhagyni a tranzakciót. Egy nagy bank infrastruktúráján belül is ugye nem csak ebből áll, tehát nem csak az ügyfelekből, hanem azért ott van a háttérben a dolgozó csapat, a kollégák, akik saját eszközöket visznek be, tehát hogy saját mobiltelefon esetleg azokon bizonyos üzleti alkalmazásokhoz, funkciókhoz hozzáférnek. Tehát itt egy nagyon-nagyon komoly infrastruktúráról beszélünk, amit proaktívan védenünk kell. És itt proaktívan arra gondolok, hogy a sérülékenységeket is folyamatosan belső audit formájában mindig felül kell vizsgálni, hogy hol van sérülékenység, mert óriási károk keletkezhetnek belőle.

Tehát ha itt egy GDPR vagy egy Nis2-nek nem felel meg egy bank, brutális bírságokról beszélünk, ami sokkal-sokkal drágább és kellemetlenség mind reputációban, mind anyagi vonzatában, mintha proaktívan olyan megoldásokat vásárolnak vagy olyan fejlesztéseket csinálnak, töredékárból, amivel ezeket meg tudják akadályozni. Ez nagyon-nagyon fontos, és fontos megemlíteni, hogy megnézzük, hogy milyen aspektusból releváns ez a része, hogy Lada vagy BMW. Az tény, hogy ha egy informatikusnak folyamatosan a tűzoltáson kell dolgoznia, kevesebb időt tud arra fordítani, hogy új megoldásokon gondolkodjon, vagy innováció szempontjából haladjon a cég. És ez az, ami egyébként más cégeknél esetleg erőforrás, büdzsé, több alkalmazott, hogy kimondottan megvannak azok a kollégák, akik csak a tűzoltással foglalkoznak, viszont a többi részleg a termékfejlesztés, szoftverfejlesztés részén gyorsabban tudnak innoválni külföldi cégek, nagyobb erőforrásokkal rendelkeznek, és ez az, ami hosszú távon ugye az informatikánál exponenciális növekedésről beszélünk, mind adattárolás szempontjából.

Természetesen ez egy érdekes kérdés, hogy hol van a határ, de ezt az exponenciális növekedést mind AI, mind más szempontokból látjuk, és ez az innováció szempontjából nem elhanyagolható, hogy amíg mi egyről kettőre megyünk, akkor lehet, hogy már valaki alapból 8-nál jár, és a 8-ról mondjuk 16-ra. Tehát hogyha itt valaki lemarad, azt nagyon-nagyon nehéz lesz behozni. Egy közműcégnél pedig, vagy esetleg egy városigazgatásnál, ott pedig szintén nagyon-nagyon fontosnak találom azt, hogy az alkalmazottaknak a kibervédelemmel, illetve az IT-s szokásait és skilljeiket, tehát képzettségüket fejleszteni, hiszen volt egyébként ezzel kapcsolatban pont minisztériumokban példa, hogy egy e-mail kapcsán bekerült egy megfigyelő mínusz, és gyakorlatilag a Külügyminisztériumba is, mert ezt észrevették, hogy egy kolléga valamilyen linket elfogadott, és ki-be járkáltak a rendszerben.

Nagyon-nagyon fontos itt ezeknek a tréningeknek és a szokásoknak is a helyretétele, hogy nem kattintunk ilyen dolgokra rá, nem töltünk le ismeretlen forrásból fájlokat, mert lehet, hogy nem veszünk észre semmit, de attól függetlenül hozzáférnek olyan adatokhoz, amik állampolgárok adatait tárolhatják, akár egészségügyi, stb. stb., és egy komoly kockázat lehet csak pusztán egyetlen egy anyagdolgozó

hogy is mondjam - felelőtlenségéből.

A kibertérben szintén digitfootkodsz adások között itt megtalálható vagy a kibertérben.

Nem véletlenül próbálom meg többször kiemelni, hogy a személyazonosság. Tehát, hogy honnan tudom, hogy valójában ki az. Rendelkezésre állás, hitelesség, bizalmasság hármasában megy az informatika, de hogy valóban az a személy, az hogyan azonosítjuk azt a személyt a kibertérben. Elképesztően fontos kérdés, és ugye a digitális állampolgár, meg általában a digitális személy azonosítása. Most ugye mondunk ilyen szavakat, hogy nincs meg kettő meg bora, de nagyon fontos az, hogy egyébként az ISO 27000-es, az 50-es törvény idetartozó részei nagyon pontosan definiálják, hogy milyen típusú megfeleléseknek kell egy cégnek, egy okosvárosnak, egy banknak megfelelnie, és azt is szabályozza, hogy milyen sűrűn kell az általad belső auditnak hívott, de egyébként IT biztonsági felelős szerephez rendelt riasztásokat átvizsgálni és felülvizsgálni.

Nagyon komplex, és én azt szeretném javasolni a hallgatóknak, nem rabolva tovább ennek a kérdéskörnek a mély IT kibervédelmi részével az idejét, hogy nagyon fontos az, hogy rendelkezzenek azzal a tudással, hogy a kibervédelem az egy önálló gondolkodás a stratégiához, ami pénzt fog bizonyos értelemben megspórolni, hiszen nem lopják el a cég tulajdonát. Vagy nem áll meg a város egy napra. Nem visszaélve a türelmetekkel, itt le fogom kerekíteni a beszélgetést. Gábor, nagyon szépen köszönjük, hogy segítettél jobban megérteni az okos városok műszaki és kicsit biztonsági hátterét is. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehettem. Nagyon-nagyon jót beszélgettünk, úgyhogy köszönöm szépen.

Köszi, hogy itt voltál. Titkát. Van.