Üzletfejlesztés

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast! Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

Üdvözlünk mindenkit az összetett mondatok üveghegyén túl.

A kurta farkú kismalac ethoszát szeretném ma megidézni. Az üzletfejlesztés mélyére fogunk ásni, méghozzá azt keresve, hogy mit jelent ez még azon kívül, hogy digitalizálunk. Majdnem azt a címet adtam egyébként, hogy az üzletfejlesztés az MI korában, de hát ez borzasztóan elcsépelt lett volna. Gyorsan kitaláltam egy kevésbé hatásvadász változatot. A mai adás partnere a Digitaltech EDIH és az üzletfejlesztési területért felelős szakértőjük, Dékány Donát a vendégünk, aki egyben az EDIH Digital innovációs vezetője is. Köszöntünk a stúdióban. Köszönöm a meghívást, üdvözlök mindenkit. Köszi, hogy eljöttél. Donát, mielőtt a témára térnénk, pár dolgot kérlek, mondj el a bemutatásod kapcsán a hallgatóknak, hogy mi is pontosan a digital eddig, illetve mi az az IT digital és hogy kapcsolódik össze ez a két szerepkör.

Oké, nem melyikkel kezdjük az EDIH Digitallal. Az EDIH Digital egy 15 évvel ezelőtt alapított európai uniós kezdeményezésű szervezet, egy úgynevezett KIDS Innovation Center. Ezeket a szervezeteket az Unió azért hozta létre egy kezdeti támogatással, hogy európai ökoszisztémát építsenek különböző szakterületeken. A Digital volt az első körben létrehozott ilyen Nally Generation Center. Ezt hogy mondanád magyarul egyébként? Van erre valami gond? Azt tudnod kell, hogy a DIG-IT Podcast az élen jár abban, főleg Laci, hogy próbáljuk meg a megfogalmazhatatlan angol szavakat magyarul is kitalálni és megfogalmazni. Az a baj, hogy ha lefordítjuk magyarra, hogy tudásközpont vagy valami hasonló fogalmat keresünk, az nem biztos, hogy visszaadja a tevékenységet vagy kiváltja a hallgatókban azt az érzést, hogy valójában mit csinálunk, ezért inkább leírom egy-két mondattal.

Tehát az a cél igazából, hogy különböző tevékenységekkel segítse az európai cégeknek a növekedését, piacra jutását, új technológiák fejlesztését, egészen a korai fázisú piacra lépéstől a nagyvállalatok és az akadémiai szférának az együttműködéséig a tevékenységi területben mivel foglalkozunk. Talán a legnagyobb tevékenységi területünk jelenleg a különböző akcelerációs programok, az az, hogy hogyan tudunk felkarolni fiatal tehetségeket és segíteni abban, hogy az általuk gondozott vagy fejlesztett technológia minél hamarabb piacra kerüljön, ehhez kapcsolódóan felkutatunk, edukálunk, networket építünk, piacra juttatunk tőkebefektető partnerekkel, illetve saját magunk is anyagilag támogatjuk ezeket a projekteket.

Mondjuk úgy, hogy klubot építünk, az IT Digital egy tagságalapú szervezet, és a tagok között vannak akadémiai partnerek, városok, civil szervezetek, nagyvállalatok, kkv-k, startupok, mindenkinek persze más miatt éri meg ez a tagság, de mindenkinek egy a közös célja, hogy valahol segítse a saját fejlődését. Egy nagyvállalatnak természetesen mások a kihívásai, mint egy startupnak. Mondok egy példát, egy nagyvállalati partner főleg azért jön be hozzánk, hogy hozzáférjen startupokhoz, fiatal tehetségekhez vagy akadémiai partnerekkel együttműködjön, esetleg közös pályázatokban vegyen részt a networkön belül más partnerekkel. Egy kkv meg, mondjuk, azért jön be hozzánk, mert tudunk neki segíteni a nemzetközi piacra jutásban a kiterjedt hálózat segítségével.

A startup pedig sokkal inkább egyfajta inkubátort lát bennünk, ahol részben juthat forráshoz, mentoringhoz és persze networkhöz is különösen.

Na most ez így, amit elmondasz, ez önmagában is szerintem kitölthet egy szakértőnek elég sok órát egy nap. Hogy fér bele mondjuk egy digitális techedik, vagy az miben működik? Igen, tehát a Digital Techedik az pedig egy két évvel ezelőtt indított európai iniciatíva, ami kifejezetten azt célozza, hogy valamilyen szakterületen európai kkv-k tréningeket és direkt peer-to-peer tanácsadási szolgáltatásokat kapjanak olyan szervezetektől, ahol ezek a kapacitások és szakértői bázisok rendelkezésre állnak, és a formátuma pedig úgy néz ki, hogy egy európai uniós pályázati felhívás keretében az egyes országokban konzorciumok állnak össze, és ezen pályázati forrást felhasználva alapítanak, vagy nem kell új entitást alapítani, de egy konzorciumot alapítanak, és a konzorciumi együttműködésen belül szolgáltatásokat visznek ki az egyes nemzeti piacokra, és a kkv-k ezekre a szolgáltatásokra jelentkezhetnek, mint igénybevevő, illetve tréningekre is, ahogy az előbb mondtam, és a kkv-k számára ez Magyarországon legalábbis térítésmentesen érhető el, mivel a működést és a szakértői bázisnak a kapacitásait ez az uniós forrás biztosítja.

Annyit még hozzá kell tenni, hogy ez egy 50 százalékos finanszírozású projekt és a másik 50 százalékot a hazai kormány biztosítja, tehát hazai finanszírozás van mellette, és ezért tud térítésmentes lenni a kkv-k számára ezek az elérhető szolgáltatások és tréningek. Tehát voltaképpen, hogyha ezt most nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor ti vagytok a cápák köztudója, ahova bejönnek a zsűri is, bejönnek a fiatal tehetségek is, és egyébként ebben vannak ilyen network lehetőségek. Ebben nagyon nagy network lehetőségek vannak, és azt gondolom, hogy hosszú távon ez az egyik legnagyobb értéke az összes ilyen projektnek. Annyit még akartam mondani, hogy az IT Digital mint anyaszervezet vezeti ezt a konzorciumot, tehát mi vagyunk a konzorciumvezetők a digitális technikákban.

De az eddigi, mint formátum, nem mi vagyunk az egyetlenek, tehát mi egy 11 fős konzorciummal működünk, majd később mesélek róla, hogy kik vannak benne a konzorciumban, de vannak, működnek mellettünk más eddigiek is, Magyarországon öt darab eddig működik, Európa szinten pedig 150 ilyen konzorcium jött létre. És akkor így egy kulisszatitok talán, hogy ezek együtt is működnek. Tehát mindamellett, hogy a bevont intézmények már alapból is rendelkeznek egy jó tudásbázissal meg szakértői bázissal, azáltal, hogy eddig hetet indít valaki, azáltal bekapcsolódik ebbe a KKV-fejlesztő klubhálózatba, hogy így fogalmazzam, és egymástól is elég sokat tudnak tanulni, sőt, akár egymásnak adhattok ügyfelet is. De honnan tudnak rólatok? Hogy lehet hozzátok bekerülni?

Most például itt beszélgetünk, ha bennünket hallgatnak fiatalok, márpedig hallgatnak, mert jelen pillanatban azért így nagyjából négy egyetem. Ezt mindig el szoktuk mondani, hogy Óbudai Egyetem, Pécsi Egyetem, Miskolci Egyetem, Tokaj-Hegyalja Egyetem, ráadásul mi így ezeken tanítunk is, hogy gyakorlatilag, ha a fiataloknak én mondjuk tartok órát, akkor hogy mondjam el, hogy miért jó és hova klikkeljenek? Ezt hogy tudnád megfogalmazni? A hova klikkeljenek, az nagyon egyszerű, mert van egy honlapunk, ahol egyébként elég részletesen le van írva az egész tevékenységnek a háttere, különböző szakterületek, elérhető szolgáltatások, tehát a honlapon azt gondolom, hogy szinte minden megtalálható. Ez a digitaltechedik.hu honlap, rendkívül beszédes.

Ugye a projekt neve, és ezen a honlapon lehet jelentkezni is. Az nagyon fontos, hogy a programban csak olyan entitások tudnak részt venni, akik adószámmal rendelkeznek már, tehát hazai adószámmal kell rendelkezni. Ez azért fontos, hogy egyéni vállalkozónak minimum kell lenni ahhoz, hogy hozzátok tudjon bekerülni. Így van, így van. Viszont nem kell forprofitnak lennie, tehát hogyha, mondjuk, egy civil szervezet vagy egy nonprofit kft. szeretne valamilyen tréninget igénybe venni, neki ugyanúgy lehetősége van erre, sőt, önkormányzat is akár, tehát alapítvány, tehát sok minden formátum megengedett, nem csak a forprofit szférának szolgáltatunk. Van nekünk egy célszámunk, hogy nyilvánvalóan a kapacitásoknak mekkora százaléka kell, hogy eljusson a forprofit szférába.

Ez a nagyobbik rész természetesen, de van egy kontingens, ami a nonprofitoknak fenn van tartva.

Oké, üzletfejlesztés is volt itt nálunk a téma, ugye? Igen.

És ez mit jelent? Mert ugye egyébként nekem az jutott eszembe, hogy az angolszász világ az gyakorlatilag majdnem mindent, a kutyafülét is üzletfejlesztésnek hívja, tehát már egy porszívóügynök is lehet business developer neve. Hát igen, meg a Tesco hónapátolós embert, akit úgy hirdetett a HR, hogy Witter logistic manager.

Tehát, hogy azért az üzletfejlesztésnek melyik részét fogjuk megfogni? A lapátot vagy pedig magát a kiszolgálást?

Nem véletlen, hogy a kreatív ipari stratégiai ágazat nálunk. Igen, így van. A Digital Tech EDIH projekten belül öt kiemelt terület van, amiben szolgáltatásokat nyújtunk és képzéseket. Ezekből négy az kifejezetten valamilyen technológia, intenzív vagy technológiaorientált terület, cyber security, blockchain technológiák, fintech, ethek, tehát oktatástechnológia, és kvázi horizontális elemként jelenik meg az üzletfejlesztés csomag. Az üzletfejlesztés az egy sokkal általánosabb kérdés ebben az esetben. Nem úgy kell elképzelni nálunk az üzletfejlesztési szolgáltatást, mint a klasszikus üzletfejlesztési tanácsadó cégek, akik bevonulnak egy nagyvállalathoz és folyamatokat elemeznek és méricskélnek, és utána azt mondják, hogy ezt így és így sokkal hatékonyabban meg lehet csinálni, azt a nyolc embert el lehet küldeni, és ezt a gépet pedig arra a gépre kéne cserélni.

Ezt az üzletágat pedig most állítsuk le, mert ez jövőre csak veszteséget fog termelni. Tehát nem így kell elképzelni ezt az üzletfejlesztést, hanem az ügyfelek, akik bejönnek hozzánk rendkívül különböző ügyfelek, de majd mégis lesznek bennük nagyon nagy hasonlóságok, mindjárt mondom, de különböző a tekintetben, hogy mivel foglalkoznak, milyen szakterülettel, és ők fogalmazzák meg azokat a problémákat, amik nekik vagy egy elakadást jelentenek, vagy pedig a következő fejlesztési lépcsőjükben szükséges, hogy bevonjanak külső kollégákat.

Tehát sokszor ez a fajta üzletfejlesztés is összekapcsolódik valamelyik korábbi szakterülettel, amit mondtam, majd mondok mindjárt példát ezekre, és ezekkel a szakterületekkel kombinálva nézzük meg azt, hogy neki a saját piaci folyamataiban hogyan lehet a hatékonyságot növelni, hogyan lehet eredményesebben piacra jutni, egy új terméket kialakítani.

Tehát ilyen kérdésekkel fordulnak hozzátok, mert azt mondod, hogy ő jön oda azzal, hogy ő hol akadt el, és akkor erre mondtad példának ezt a. Igen, pontosabban ez is elakadt, csak ha neki lehetősége van arra, hogy térítésmentesen olyan kapacitásokat vegyen igénybe, amiért egyébként fizetnie kell, hogyha ez az eddig projekt nem lenne elérhető, akkor nyilvánvalóan egy két lábbal a földön járó cégvezető az azt mondja, hogy amit megkaphatok ingyen, azt nem szeretném. Akkor most egy picit segítsetek nekem, hogy jól értsem ezt a dolgot. Tehát ha fölmegyünk hozzátok a weboldalra, megnézzük, hogy oktatás vagy tanácsadás.

Igen.

Oké? Tehát, hogy oktatás, végigmegyek. Mire jó az oktatás? Oktatásból ezekhez a területekhez kapcsolódóan mi szondázzuk az igényeket, és amikre úgy látjuk, hogy van igény, kiírunk körülbelül egy hónapra előre rövidebb-hosszabb képzéseket. Ez lehet egy félnapos tréning, egynapos tréning, kétnapos tréning ezeken a szakterületeken. Az mit jelent? Tehát hogy üzletfejlesztés, kiberbiztonság? Igen, igen, igen, igen, igen. Mi volt még? Blockchain, ethek, fintech. Igen, igen. Jó, ezeken vannak tréningek. Ezt úgy képzeld el, hogy ezek hibrid tréningek, tehát be lehet jönni hozzánk és ott beülni az aznapi workshopra vagy tréningre, illetve hogyha valaki Teams-en akar becsatlakozni, akkor online formában ugyanúgy végignézheti, igen.

És akkor a másik oldal, amikor tanácsadás. Az peer-to-peer, tehát az nagyon specializált, hogy így mondjam, tehát ott tényleg az van, hogy leülünk az adott kollégákkal a cégtől, végighallgatjuk az ő történetüket, elemezzük és utána az ő problémájára próbálunk egy megoldást adni. Laci kedvenc szavát szeretném kimondani, a folyamat. Tehát hogy mennyire nézitek meg analitikus szemmel ezeket a folyamatokat vagy hogy kell ezt érteni? Van SWOT-elemzés, van Barreto, van BCG-mátrix, tehát az összes dolgot, amit elmondtunk, azt meg tudjuk közelíteni. Marketing szempontból meg tudjuk közelíteni üzletfejlesztést, tehát hogy a vevői változások alapján próbálják meg ugye a termékeket összevetni azzal, hogy milyen folyamatok, illetve van a gazdasági rész, amikor már eljutottunk odáig, hogy ez a cég nem fenntartható, valamilyen módon folyamatosan veszteséget termel.

Ebben, tehát hogy mi a módszer, vagy hogy csináljátok? Tehát interjúk vannak? Igen, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, és itt térnék vissza arra, amit mondtam, hogy azért vannak nagyon jól azonosítható mintázatok. Például mindig igaz az, főleg kkv-król beszélünk, startup és kkv. Mindig igaz az, hogy egy kkv-nak alapvetően milyen kettő területen van problémája. Pénz kell neki és ügyfél vagy piac. Ez a kettő fő fájdalompontjai vannak a kkv-nak. Tehát amikor valaki jelentkezik hozzánk, akkor kevésbé egy teljes folyamatot szeretne elemezni, mert a saját folyamatainak és a saját tevékenységének egyébként elég mélyen a tudója, és ezért mondtam, hogy nem az a fajta klasszikus business development konzultáció van, mint amikor egy nagy cég átnézi egy másik cégnek a teljes folyamatait, hanem arról van szó, hogy neki van egy fájdalompontja, hogy ezzel a termékkel szeretne további piacokra menni, és sokkal inkább járható út az, hogy mondjuk egy olyan szervezet, ami mi vagyunk és van egy hatalmas network nálunk, akkor segítsük őt ebben a piacra jutásban és segítsünk neki új országokban, mondjuk, kapcsolatokat építeni vagy adni mankót ahhoz, hogy hogyan lehet az egyes országokban piacra vinni az ő termékét vagy szolgáltatását.

Ez mondjuk egy ilyen kkv-piaci, piacépítési probléma tipikusan, ha egy kkv-nak magának kell megugrania azt, hogy kiutazzon Madridba, Londonba, Brüsszelbe, Berlinbe, Rómába és ott próbáljon meg irodát nyitni és ügyfeleket szerezni, annak horribilis költsége van. A magyar kkv-k nagy része egyébként ezt nem is szokta tudatosan megugrani, inkább organikusan szerzi meg az első ügyfeleit szomszédos országokból, közeli helyekről, de tudatosan így piacot építeni. Ha meg is csinálja, ez egy nagyon-nagyon drága folyamat. Tehát, hogyha ebben lehet olcsósítani azáltal, hogy mondju, egy Eddie támogatással a networköt használva szerez olyan helyi hasznos információkat vagy partnereket, ahol már sokkal jobb eséllyel tud meghonosodni, vagy hát megvetni a lábát, akkor az neki nagyon-nagyon megéri.

Na, ez egy tipikus kkv-igény, ami mondjuk a beérkező kkv-knál felmerülhet. A másik ilyen tipikus igény az érettebbeknél, a finanszírozásnál, a finanszírozási oldal. Ők nem annyira befektetőt keresnek, hanem sokkal inkább nagyon kedvező hitelfinanszírozási lehetőségeket, amiknél ugyanaz a probléma előjön, hogy természetesen ő is végig tudja szkennelni a teljes piacot, de lehet, hogy egy kisebb cégnél nincs meg az az idő, energia, erőforrás vagy szaktudás, hogy a mai hitelezési lehetőségek között olyan szinten tájékozott legyen, hogy a legjobbat ki tudja választani. Tehát van nekünk, mondjuk, a konzorciumon belül olyan szervezetünk, partnerszervezet, aki ezzel foglalkozik kifejezetten. Ugyanilyen lehet például a hazai és európai uniós pályázatokban való elnavigálás.

Elég bonyolultak tudnak lenni. Aki nem csinált még hazai operatív programos vagy közvetlen brüsszeli pályázatokat, hát nem biztos, hogy javasolnám neki, hogy saját kútfőből autodidakta módon vágjon bele, mert egyszerűen nagyon-nagyon nagy lesz az Over hegye. Tehát jó egy olyan tanácsadó partnert szerezni, akinek ebben van rutinja és tud segíteni, hogy milyen tevékenységre, milyen pályázati kiírásokat érdemes nézni és hogyan lehet nagy nyerési eséllyel be is adni ezeket a pályázati kiírásokat. De akkor gyakorlatilag ez a három fájdalompont, amivel nagyjából megkeresnénk, ez a legtöbb, ami a kicsit, tehát ha nem startup fázisú kkv-któl jön, ezek a leginkább égető igények, és egy teljesen más kategória a startup, ott pedig nagyon érdekes, a startupok, akik hozzánk fordulnak, inkább az a kategória, akik már rendelkeznek valamilyen termékkel, szolgáltatással, most alakították meg a céget, és még jelenleg befektetőt keresnek, illetve piacra akarnak lépni.

Ezeknél a cégeknél nagyon-nagyon fontos lehet az, hogy kapjanak egy mentoringot, tudunk közvetíteni befektetői partnereket, nemcsak itthon, hanem akár külföldön is. Természetesen egy startup, hogyha rátermett, akkor ő végigtelefonálja és végiglátogatja az összes lehetséges pénzforrást, de az, hogy hogyan kell hatékonyan tőkét bevonni, milyen feltételekkel és kitől, tehát az megint nem egy triviális tudás. Tehát vannak persze nagyon rátermett csapatok és minden tiszteletem az övék, de azt gondolom, hogy a legtöbb induló startup vállalkozásnak igenis nagyon fontos, hogy megtanulja azt, hogy egyszerűen mi a realitás a piacon, mekkora összeget, milyen témára, milyen feltételekkel, hogyan lehet bevonni, milyen partnertől, mi a különbség a Smartman között és a nem Smartman között.

Tehát ezek fontos információk. Még egy kérdés van, amikor azt mondod, hogy mentoring. Ezt hogy kell elképzelni? Hát mondok egy példát, tehát mondjuk startup esetében mentoringot, van konkrétan most is olyan ügyfelünk, aki olyan szempontból érdekes, hogy ez az ügyfél nem egy fiatal egyetemista cégvezető, hanem ő már egy érettebb cégben, de konvencionális üzletben tapasztalt és működik, és köszöni szépen, rendben van, viszont vannak ötletei, amiket kvázi startup jelleggel szeretne megvalósítani külön cégben, tehát az teljesen más logikát, filozófiát igényel, mert nem az a konvencionális üzlet, ami neki a mindennapokban van. És ebben ott gyakorlatilag egy nulladik ponttól kezdődő teljes életciklus-mentoringot nyújtunk, hogy kialakítsuk a Problem Solution Fit-et, később a Product Market Fit-et, piacot elemzünk közösen az ügyféllel.

Nagy workshopokat szoktunk tartani arról, hogy hogyan kéne továbblépni ebben a startup építési fázisban. Hát ott még konkrétan most a termékkialakításnak a fázisa van.

És majd el fogunk jutni odáig, hogy amikor ezt sikerül lezárni, akkor majd nézzük a finanszírozhatóságot stb.

Térjünk vissza egy picit a nevetekre. Igen, egyrészt az Eddich elnevezést eddig homályban hagytuk, én ezt most feloldanám, tehát hogy ez a European Digital Innovational, tehát egy ilyen európai digitális innovációs központ. Másrészt ugye benne van a Digitaltech névben is ez a digitalizáció. Tehát amióta az okostelefonok velünk vannak, amióta lehet like gombot nyomogatni, sőt, igazából amióta feltalálták a cégekben az ügyviteli rendszereket, szerintem azóta a csapból is az folyik, hogy digitalizáció. Tehát ha csak erről beszélnénk, akkor szerintem nagyon könnyen sírógörcsöt kapna egy csomó cégvezető. Noha azért én azt látom, hogy hiába vannak itt már újabb bűvszavak, hogy mesterséges intelligencia meg kvantum, computing meg egyebek, azért csak velünk maradt az is, hogy digitalizációban is van még teendő.

Nem tűnt el ez sem a porondról, hogy akkor ezzel nagyjából megvagyunk. Ha végignézünk egy-egy ilyen felmérést, mint az Európai Unióban, hogy a Digital Dicades, amit korábban Desinek is neveztek, akkor azért különösen Magyarországon azt látjuk, hogy nagyon sok KKV-nak még honlapja sincs, ha van honlapja, akkor nem használ felhőalapú szolgáltatásokat, ha használ felhőalapú szolgáltatásokat, akkor adatalapú megoldásokat nem használ, de hogy ilyen nagyon-nagyon nagy arányban, mondjuk, nem. Tehát így, mondjuk, az utóbbi adatalapú, az szerintem tíz százalék alatt marad a tavalyi adat szerint. És az a kérdésem, hogy milyen digitális eszközöket ajánlotok ti. Tehát, hogy az menjen a digital takedikbe, aki már a nem tudom, attól van cet kategória, ahogy a művelt francia mondja, tehát az alap digitalizáción túl van, és már évek óta ezen az úton jár, és most igazán egy nagyobb szintet akar megcélozni, vagy pedig az menjen, aki pont, hogy úgy érzi, hogy sajnos ebben nagyon le van maradva, és most ez talán az utolsó pillanat, hogy még behozza ezt a lemaradást.

Aki a digitalizáció szintjén már elérte azt a szintet, hogy meg tudja nyitni a digitaltejkedik.hu honlapot, annak javaslom, hogy jelentkezzen, mert valószínűleg fogunk neki tudni segíteni, bármilyen problémája van, ami nyilván ezekhez a szakterületekhez kötődik, de nincsen ilyen érettségi szűrő, tehát a konzorciumon belül van négy egyetem például, ez a Műszaki Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem és az Edutus, tehát ezeken az egyetemeken például szakmailag olyan felkészült csapatok állnak rendelkezésre, akik egy nagyon érett cég, nagyon jól digitalizálódott cégben is valószínűleg nagyon sok újat tudnak majd mondani, de ha valaki még a kezdetén jár az összes digitalizációs lépésnek, az is jöhet nyugodtan, tehát tudunk segíteni abban is, hogy egy roadmapet adjunk, hogy mit milyen sorrendben, ütemben érdemes bevezetni, milyen folyamatot érdemes digitalizálni, pontosabban, hogyha valamit digitalizál, akkor annak mi lesz a várható eredménye.

Mondok egy példát. Nem ennyire korai lépésekről beszélek, de pár évvel ezelőtt nagyon nagy hype volt és egy nagyon nagy ígéret továbbra is, csak más formában, mondjuk a blockchain, mint technológia. Sok cég gondolkodik abban, hogy a blockchain technológiát hogyan tudná használni akár saját folyamataiban, akár pedig termékeiben, szolgáltatásaiban. És nyilván, aki már ilyenen gondolkodik, ő nem a belépő szinten van a digitalizációval, tehát azért van némi belső kompetencia. Igen, ez ilyen nagyon fontos elmondani, hogy itt a hasi-tasi nem kér kódot típusú gondolkodás, ez ebbe nem fér bele. Igen, ez nem az a célcsoport. Ebben az esetben például ők egy jobban felkészült cég és egy jobban felkészült csapat, és nekik már egész szofisztikált, akár technológiai kérdéseik vannak, kombinálva üzletfejlesztési kérdésekkel, mert a technologies egyik dolog, ott is előjön az, hogy neki kell-e kifizetni azokat az alvállalkozókat, akik a cotting age részét hozzáteszik, mert azt nem biztos, hogy felveszed házon belülre, hogyha nem ez a core-businessed.

Hú, várjál, ebben nagyon sok olyan szó volt, amit én. Én nem állítom meg. Én azt gondolom, hogy. Én állítom, hogy megállítom. Tehát, hogy cutting age, azt még csak-csak értjük, hogy elvágja valaminek az élét, nem? Valójában komolyra fordítva a szót, tehát hogy abban még úgy nagyjából értjük, hogy ott tartunk, hogy akkor a legfrissebb, a legfejlettebb technológiát fogja használni.

Így van.

Te volt még?

A zacskó, azt akartam ezzel mondani.

Corebusiness.

A azt akartam ezzel mondanior Kórosan soványan hangzik. mondan? Tehát azt akartam mondani ezzel, hogy egy cég az nem biztos, hogy egy cég, hogyha kitalál egy üzletet, egy saját terméket, szolgáltatást, ahhoz lehet, hogy szüksége van nagyon-nagyon fejlett technológiára, nagyon friss technológiára, de nem biztos, hogy az ő fő működési területe ez a technológia, ezért ezt nyilvánvalóan házon kívülről fogja bevonni, és ebben az esetben nyilván nem fogja felvenni azt a csapatot, aki ezt a technológiát létrehozza vagy megtámogatja, hanem ez egy elem lesz az ő folyamataiban. Tehát egy beszállító kiválasztás követi a rendszert. Hát ez fontos. Tehát hogyha most le akarnám fordítani, akkor egy picit úgy tudom ponyvanyelvre lefordítani, hogy, mondjuk, egy fitness stúdió szeretne csinálni egy bizniszt.

Ehhez kell terem, de a teremnek van egy időpontfoglaló része. Például időpontfoglaló rész. Ezt nyilván nem saját fejlesztőkkel szeretnéd megoldani, hanem keresel a piacon olyan megoldásokat digitálisan, amiket mondjuk be tudsz építeni. Így van. Vagy lehet, hogy ők már akkorák, hogy már fitneszközpont és hogy már franchise-rendszerben működnek, de ettől a digitalizáció eljutott arra a részre, amikor már fizikailag neki egy darab saját programozót kell folyamatosan alkalmaznia, merthogy a belső rendszerekkel való összekötés és működés azt igényli, hogy mindig üljön ott egy It is. Én így tudom lefordítani. Nem tudom, hogy jól fordítottam-e. Így van, tehát nem biztos, hogy házon belül fogja az összes technológiát fejleszteni, mert nem is tudja, nem is biztos, hogy erre lehetősége van, hanem ezeket házon kívülről vásárolja meg.

Igen, tehát nyilván egy fitneszközponthoz képest már a foglalórendszer az már mondható cutinget csinál. De mondjuk egy felkészültebb cégnél, mondjuk azt, hogy a legkifinomultabb blockchain fizetési és mindenféle smart contracting dolgokat bevezesse, az megint egy olyan dolog, hogy nem biztos, hogy házon belül fogja kifejleszteni. Erre szeretnék azonnal egy példát mondani, ezt ne haragudjatok, el fogom mondani, ez építőiparos példa lesz, jó? Képzeljük el azt az építőipari céget, aki alkalmazza. Hajrá Építők. Igen, tehát hajrá Építők. Alkalmazza a blockchain technológiát, úgy hívják, hogy fuvarlevél. Nagyon jó. Ezt szeretném mondani a tisztelt vezetőknek, hogy fuvarlevél, ez lehet blockchain technológia, de ott a hasi-tasi nem kérhet kódot.

Így van, így van. Vagyis, hogy mindig kérni fog, inkább erre gondolsz.

Nyomon követhető lesz az áru, a mennyiség, ki vitte, mikor vitte és hol vitte?

Igen, ez egy nagyon jó üzletfejlesztési probléma, erre nemsokára vissza is akarok térni. Még előtte annyit hadd tegyek hozzá, azért is feszegettem ezt a kérdést, hogy akkor milyen digitális érettség, meg milyen digitális megoldásokat tudtok kínálni a magyar létező kkv-knak. Bocsánat, visszaviszem. Ez a létező szocializmus mintájára létező kkv-knak. Ez egy visszaigazolás, hogy egyébként nagyon egyetértek veled, hogy a magyar kkv-knak az átlagos digitalizációs szintje, tehát hogy ők mennyire az online térbe helyezik át a folyamataik jó részét, az jelentősen elmarad az európai átlagtól, annak ellenére, hogy Magyarország egyébként éllovas, telkós mindenféle technológiában, tehát magyarul itt az utolsó barlangban is olyan sávszélességed van, amit nagyon sok országban csak irigykedve néznének.

Valójában rengeteg megoldást be lehetne vezetni a szélessávú elérésre alapozva, és ezzel nem élnek egyébként a kkv-k. Tehát ahhoz képest nagyon le van maradva, hogy a hálózatnak pedig nagyon jók az adottságai. Miért nem értik a saját folyamataikat? Bocsánat, én most ezt kicsit így saját tapasztalatból, az elmúlt húsz évből tudom mondani, hogy nagy százalékban a legnagyobb probléma, az nem a sávszélesség, mert az ügyvezetőnek és a tulajdonosi körnek mindig az a legújabb mobileszköze van, ami a legnagyobb sávszélességet használja el. De fizikailag egy darab e-mail címen ül az egész cég, és az az egy ember is folyamatosan ellenőrzi és nézi, hogy mi jött az infó. Mondok egy példát. Pár héttel ezelőtt egy ügyfél, aki jelentkezett hozzánk.

Ő egy pici kkv, mármint hogy nem annyira pici a cég, de azért nagy cégnek nem nevezhető, mondjuk 11-12 fős építőiparhoz kötődik, és ott beszélgettünk például belső folyamatokról, hogy milyen folyamatot lehetne digitalizálni. És amikor kérdeztem, hogy az ügyfélkapcsolat hogy működik jelenleg, a kommunikáció hogy működik. Hát mondták, hogy van a cégnek egy teljesen free game-mail címe, és az az egy fiók van, és azt kilenc kolléga kezeli.

Mindenki ugyanazzal a userrel és jelszóval belép, és ha látja, hogy valaki írt, akkor válaszol rá.

Ez így van. És bíznak benne, hogy van mentés valahol. De a mentés? Ja, igen. Hát a mentés az mentegetés. Na, de az egy másik adás. Én most arról akarok beszélni, hogy én ugye a Future-n át is vezetem, alapító partnere vagyok. A mi tapasztalatunk '20-24-ben, hogy azért nyílnak az ajtók témákra, tehát hogy ebben a digitális technológiában, amiről ma beszélgetünk, legalább két olyan témát tudok mondani, ami most nagyon kurrens, és hogy mit értek ezalatt, tehát hogy filléres Facebook-hirdetésekből is hozzá képest komolyabb tanácsadási bizniszt lehet csinálni. Az egyik az pont ez a belső feladatok kezelése, feladatalapú kommunikáció, visszakövethetőség meg határidők, meg priorizálás, amiben mi most nagyon nagyot növünk.

A másik pedig a tudásmenedzsment. Az, hogy mit hol találok meg, illetve, hogyha jön egy új kolléga vagy jön egy új ügyfél, akkor őt hogyan tanítom meg arra, amit mi szoktunk csinálni, vagy ami az ő feladata, meg amit kap utána a kollégától. Ebben nagyon-nagyon nagy igény van most. Tehát hogy valamiért eljött, úgy tűnik, sok cégnél az a pillanat, hogy ez a táblán meg papíron, meg esetleg egy olyan Excelben, amit küldözgetünk e-mailben csatolmányként, ez nem elég már ahhoz, hogy elég pénzt lehessen vele keresni. Vagy nem elég ahhoz, hogy az új kolléga ezt elfogadja, hogy ez a modus operandi, vagy valamihez nem elég.

Lehet, hogy az ügyfélnek nem elég, olyan is van.

Nagyon fontos dolog, úgy hívják ezt a kis kiegészítést, amivel élni szeretnék, hogy generációváltás. Tehát a generációváltás a Laciéknak a fejlődési irányában ugye nagyon fontos mondat volt ez, hogy hogyan adjuk át a tudást. Így van. De ugyanennek a digitális átadás és digitális működéshez tartozó részéről mit gondolsz, hogy látod? Hogy a digitális területen mennyire tud megtörténni ez a fajta generációváltás? Hát először is én azt látom, hogy aki a most kiöregedő generáció, sok cégvezető, ők nagyon sokan nem adaptálódtak egyébként ehhez a digitális világhoz. Hogy ez most probléma-e vagy nem, ezt mindenki döntse el maga, valamennyire biztos, hogy korlátozta szerintem a szolgáltatásoknak a nyújtását meg a növekedési lehetőségeket.

Az újabb generáció nyilvánvalóan sokkal fogékonyabb az összes ilyen megoldásra. Annál a cégnél, ahol tényleg lezajlik egy ilyen váltás, ott azt látjuk, hogy az új generáció, az nagyon nagy erőkkel tud belecsapni a digitalizációba. Tehát magyarul nem látom, hogy megörökölnék az előző generációmnak ezeket a kihívásait vagy problémáit. Volt-e régen majdnem Murphy-s vicc, de a szüleink nagyon sok hibáját látjuk, hogy mit követtek el velünk vagy a testvérünkkel szemben, és hogy mi megfogadjuk, hogy mi ezeket a hibákat nem fogjuk elkövetni, és teljesen jól látjuk, így is lesz, mi egészen más hibákat fogunk elkövetni, meg a másik, amit a generációváltásnál el szoktam mondani, hogy a tudományban úgy történik a paradigmaváltás.

Thomas Coon, nem maszkváltás. Thomas Coon írta a tudományos forradalmak szerkezete című könyvben.

Na és mit írt akkor? Azt, hogy a paradigmaváltás nem úgy történik, hogy az új paradigma hívei meggyőzik a régi paradigma híveit, hogy levezetik, hogy ez az igazság, hanem úgy, hogy a régi paradigma hívek kihalnak.

Így van. Semmi megerősíteni, sem cáfolni nem szeretném ezt a mondatot.

Én most csak egy kicsit csöndesen figyellek benneteket.

Szusszanjunk egyet, a hagyományainkhoz híven, itt a Digit Podcastban.

Semmilyen átkötésre nem gondoltam előrukkolni, de egy cuki személyes kérdést azért föltennék, hogy hogy viszonyultok az állatokhoz, milyen szerepet töltenek be az életetekben? Háziállat, vadállat, állatkert, kínai horoszkóp, bármi. Én nagyon szeretem az állatokat, egyre kevesebbet eszem őket. Ha már nem nulla, még messze nem nulla, de semmilyen.

Se védd az erdőt egyéb hódok. És nincs háziállatom, mert bármennyire is elterveztem, hogy majd lesz egy-két kutyám, de hamarabb lett négy gyerekem, úgyhogy most még van kit sétáltatni. Ezzel a kihívással küzdünk még, de talán hamarosan. Zoli, te? Egyet tudok, de azt majd. Egy van, vizsla, igen, igen, van egy darab magyar vizsla, aki jelen pillanatban őrző-védő feladatot lát el és egy 92 évesre vigyáz, merthogy az én drága nagymamám kiöregedett, viszont, hogy mondjam, ő egy nagyon kemény asszony, mellé kell egy kemény kutya, és azt gondolom, hogy ő most megtalálta a társát, és minekutána már nincs jogosítványa. Tavaly óta ezt mondanám, tehát jól hallottátok, tehát 90 éves elmúlt, és tavaly óta nincs csak jogosítványa, ezért most a mozgás igényét, amit eddig egy 32 éves Marutival fizetett meg.

Ezt most Samu kutyával próbálja meg a kert és az utca végéig megtenni.

Kutya hány éves?

Kutya három.

Neki azért van mozgásigénye.

Neki van. Van, és ezúton is szeretném megköszönni az utcában lakó házaspárnak a néha besegítését szinte minden nap, mert az ő kutyájukkal viszont nagyon jóban van az én kutyám, és akkor így egy kicsit nagyobb kört is tud menni, úgyhogy így van most vizslakutya. Laci? Az én életemben egyébként az állatok két formája nagyon jellemző. Az egyik az állatkert, amiben felnőtt létemre is a mai napig tök szívesen megyek és mindig van valami terv a fejemben, hogy mikor, hova, milyen állatkertbe menjünk a gyerekekkel és hogy győzzem meg őket, hogy menni szeretnék, például a nyíregyházi állatkertbe, mert ott nagyon klassz ilyen víz alatti világot is meg tudnak mutatni. A másik pedig a madarak. Én ebben abszolút Szent Ferenccel értek egyet.

Borzasztóan szeretem a madártestvéreket és minden hangjukat és minden mozgásukat. És különösen örülök, amikor időnként költenek a kertünkben, mint például most a galamboknál láttam a tojásokat, úgyhogy abszolút az állatok nálam sem alapvetően az étlapon a szereplők viszik a prímet. Ha már ilyen cuki kérdések, akár provokatívan cuki kérdések, hogy a honlapotok, ez a digitaltechedich.hu, ez inspirálta bennem, hogy ha elfogadjuk alapvetésként, hogy az egyre gyorsabban változó külső körülmények mellett minden cégnek többé-kevésbé folyamatosan kell üzletfejlesztéssel foglalkozni, akkor kinek kell egy cégen belül üzletfejlesztéssel foglalkozni. Vannak az összes három és négybetűs pozíciók, amiket most megjegyeztek, és a teljes tulajdonosi befektetési és cégvezetési kör azon gondolkozik, hogy cicho, Micho, Bifo, Mifo, hova kerüljön?

Legyen, igen. Szándékos, a közgazdászok kihallhatják belőle, de hogy alapjában véve te hol látod a helyét ennek a szervezetnek? Mondjuk ezt így. Merthogy valahol kéne tudnia digitális fejjel gondolkozni a szoftverek meg a megoldások miatt, de ugyanakkor értenie kéne az üzletet, énektudni a befektetőknek a pénzügyi igényeit. Mit látsz? Egy picit hadd gondolkodjak kkv méretben. Kkv méretben én azt tapasztalom, és azt látom, hogy az a fő kérdés, hogy az egyes folyamatoknak ki az ownere, a magyar gazdája, igen, elnézést, igen, ki a gazdája az egyes folyamatoknak. Mert igazából azok tudnak foglalkozni szerintem üzletfejlesztéssel, akik nagyon-nagyon pontosan értik, hogy az a folyamat, aminek ők a gazdái, annak mi az értéklánca, tehát hogy az hogy állít elő értéket az elejétől a végéig.

És hogyha ezzel tisztában vannak, akkor már lehet méricskélni és lehet belőle következtetéseket levonni, tehát praktikusan azok az emberek, akik az egyes folyamatoknak a gazdái, és minél nagyobb egy szervezet, ez nyilván annál inkább lebontható divíziókra vagy akár termékvonalakra. Egy kisebb kkv-nál ez leginkább a tulajdonos vagy a tulajdonos, aki aktívan még menedzseli is a céget, általában ő szokott lenni. Szoktam mondani, hogy nyilván neki fáj a legjobban, hogyha valami a nem a legjobb átgondoltság mellett történik, vagy hogyha egy picit nagyobb a cég és vannak olyan executive-ok, akik alá teljes folyamatok tartoznak, akár a teljes cég működtetése, akkor nyilván ez nála kell hogy megjelenjen, mint igény.

Tehát ez szerintem az organikus útja, hogy kérdezted, hogy hol a helye. Meg még lenne még egy kérdésem. Igen. Tehát hogy például ott azt hogy tudjuk eljuttatni, mint ilyen üzenet, hogy nagyon sok kkv, akkor maradjunk a kkv-n. Oké. Ugye elindul, mondjuk, egy kétszemélyes vállalkozásból, és elkezdi kinőni magát. Igen. És az egyik oldalon a tulajdonos-ügyvezető azt látja, hogy neki menni kéne, be kéne fektetni, előre kéne mennie, még az ott lévő, mondjuk, kollégák, azok nagyon sokszor azt mondják, hogy á, minek, nem szabad ezt meglépni, nem kell megcsinálni, és jellemzően pont az, aki előre szeretne menni, fog baromi nagyot lépni, és ezeket a kollégákat pedig valahogy hozzá kell húzni a rendszerhez.

Nagyon sokszor beszélünk arról, hogy folyamat. Ezt már föltettem, mint kérdés is, mint folyamat. Tehát ebben hogy látod ezt a kérdést? Az, hogy ez sokkal hamarabb dől el, tehát ha valaki menne előre és úgy gondolod, hogy a kollégák meg inkább hátrafele húznák, hát én azt gondolom, hogy amikor egy céget építesz, akkor a legeslegfontosabb funkciód az a HR, tehát az, hogy te egy olyan csapatot tudjál felépíteni, ahol ezek a belső konszern, bocsánat, korlátok, ezek nem jelennek meg, hanem, mondjuk úgy, hogy egymás gondolatait megtermékenyítve egy olyan motiváló közeg legyen, ahol nyilván a kihívásokat értelmes szinten kezelve, de fejlődni tud a szervezet. Tehát hogyha olyan csapatot sikerül összeállítani, ahol saját magatokat húzzátok vissza, azt szerintem technikai lépésekkel nagyon nehéz lesz megváltoztatni.

Azért kérdeztem tőle, hogy egy kicsit provokatív volt, mert fölfelé is, lefelé is provokatív volt. Az egyik, hogy a cégvezetőnek tudnia kell, hogy milyen csapatot kell összeállítania és hol kell neki változtatni, ugye?

Melyik pályán indul? Mert zsákban futásban is van verseny, de azt kéne kiállítani a sprintbe.

Így van, így van, ezt akartam én is mondani, tehát nem biztos, hogy az a cél, tehát hogy simán lehet, hogy egy. Most mi el vagyunk ragadtatva attól, hogy eszméletlen növekedési kényszer van mindig mindenhol, és mindenkinek ez az istene, hogy növekedés, növekedés, növekedés, de teljesen valid működő vállalkozások vannak úgy is, hogy nem akarok máról holnapra nyolc országban megjelenni, hanem ennél, mondjuk úgy, hogy kiegyensúlyozottabb üzletmenetet építenek. Tehát akik megkeresnek, mondjuk megkereshetnek-e benneteket ilyen kérdésekkel is? Kérdőjel. Most próbálok ide-oda tenni. Itt az ilyenre most a szervezeti. Szervezeti fejlődés. Nincs benne a szakterületekbe, amire az egyik létrejött, tehát nem kifejezetten hirdetjük, de ha valahol ez előjön, van nekünk például a szervezeten belül, tehát az EIT Digitalon belül például van ilyen kompetencia és vannak olyan kollégák, akik ezzel foglalkoznak, ilyen csapatdinamikával, szerepkörökkel, hogyan lehet azt jól kiegyensúlyozni, hogy utána hatékonyan működjön az a csapat.

Ti a saját üzletfejlesztéseteket, azt hogy végzitek, mint digitált eddig, hogyan fejlesztitek magatokat, meg viszitek a piacra ezt az új dolgot. Oké, abból adódóan, hogy a digitális technika az jelenleg egy hároméves projekt, és egy 11 fős konzorcium vagy 11 tagú konzorcium valósítja meg, ezáltal nyilvánvalóan sokkal nehezebb hosszú távra olyan terveket csinálni, mint egy cégnek. Tehát nekünk, ha az üzletfejlesztést nézem, akkor a legfontosabb az az, hogy ez alatt a három év alatt azonosítani tudjuk azokat az értékláncokat vagy folyamatokat, amiben a hozzánk forduló ügyfeleknek a legnagyobb értéket tudjuk termelni, illetve amikor ezek a folyamatok, ezek kialakultak, ezek nagyjából most a pályázat felénél járunk, tehát a projekt felénél járunk, ezek nagyjából mostanra kialakultak, most pedig az, hogy azon túlmutatóan, hogy ezeket a szolgáltatásokat leszállítjuk, létrehozzunk egy olyan közeget a meglévő ügyfeleinkből vagy partnerszervezetekből, akikkel a későbbiekben akkor is, hogyha a projekt lejár velük, mondjuk úgy, hogy egy termékeny együttműködést lehet folytatni, akár egy másik pályázat kapcsán, akár pályázat nélkül, tehát akikkel van működő kommunikáció, akikkel lehet tapasztalatot cserélni,

mert igenis a konzorciumon belüli szervezeteknél megjelenhetnek olyan, meg is jelennek olyan szolgáltatások, ötletek, gondolatok, új projektek, amiket bedobva ebbe a kialakított közegbe meg lehet termékenyíteni és tovább lehet gondolni, tehát kialakulhat belőle egy új projekt, akár egy pályázat, akár egy spin-off cég, tehát több mindenre van lehetőség. Úgyhogy jelenleg most ez a fajta közösségépítés, hálózatépítés, ez párhuzamosan zajlik, ami azt gondolom, hogy hosszú távon egy kulcseleme annak, hogy működő üzleteket csináljunk. Bízom benne, hogy itt a Digit Podcast adás ehhez hozzá fog tudni járulni. Tovább kanyarítva azt a gondolkodást. Arra is szerettem volna kitérni, amit a Zoli említett egy fél órával ezelőtt, hogy vannak olyan cégek, akiknél ez a digitalizáció meg a technológia alapú üzletfejlesztés meg akár a nemzetközi terjeszkedés, az tulajdonképpen üzletmenetbeli, nem tudásbeli, nem akaratbeli, nem üzletmenetbeli korlátokba ütközik, hogy ő igazából olyan üzletmenetet szeretne megőrizni vagy vinni, amiben kevés transzparencia van.

Ezt nem értitek, mire gondolok. Az lett volna a kérdésem, hogy ti ezzel mennyire találkoztok, hogy mennyire szűkül ez a közeg és mennyire van tere annak a tevékenységnek, olyan cégek mennyire könnyen találhatók, akik egyébként szívesen működnek transzparensebben és szívesen terjeszkednek ilyen alapú megközelítésben, mint amit ti visztek a digitális technológiákkal. Próbálom értelmezni a kérdést, hogy a nagyobb-e a száma a tisztább cégnek.

Ezt akarom kérdezni.

Jól értem-e, hogy arról van szó, hogy azok a cégek, akik korábban úgy működtek, hogy under the wood, ne lássál semmit, tehát ezt majd mi majd itt tudjuk és okoskodunk akár, megoldjuk okosba, bocsánat, ezt kerestem, ezt a szót megoldjuk okosba. Majd csak megoldjuk.

Ott csak megoldjuk. Az okos az már egy kicsit egyet jelent a digitális megoldás.

Háromtól öt évig okos városról beszélgettünk ugye legutóbb. Igen, de a mentés ott is kell. Igen, csak ott még a mentés, az azt jelenti, hogy kapsz egy útlevelet valahová.

Szóval okos cégekről beszélünk most.

Akikkel mi találkozunk, ott ez a megoldjuk okosba, tehát ez a fajta eltakarás, ez nem jellemző, tehát én erre egyre kevesebb példát látok. Kifejezetten azok a cégek, akik induló, feltörekvő, tehát startup vagy nemrég voltak startupok, hanem most indultak és növekednek. Náluk ez teljesen kizárt már. Nyilván a technológiát nem teszik ki az ablakba, de az, hogy mi az üzleti ajánlat, milyen feltételekkel és hogyan működnek, azt nagyon szívesen, tök transzparensen megmutatják. Ez az egyik kulcsa szerintem, hogy bizalmat építsél a piacon, úgyhogy ez egyre jellemzőbb az új cégeknél, igen. Szuper. Nekem itt összekötő kérdésem van. Említetted a HR-t, hogy a HR-nek ezt kéne tenni, meg azt kéne. Én minden adásban, minden vendégünknek lassan van egy ilyen jutalomjátékom, amikor fölteszem a kérdést, hogy és a HR-ért, a digitalizációhoz?

Hogy a HR-es csapat mennyire szeretne folyamatokat digitalizálni? Hát végül is csak rajtuk múlik a munkaköri leírás, a munkaköri leírásban a csoportjogosultságok és a csoportjogosultságok kiosztása az IT felé, illetve amikor valaki eltávozik a cégtől, akkor azoknak a jogosultságoknak a visszavonása. Ennyin múlik az áren, és ezért szoktam mindig föltenni ezt a kérdést. Tehát a havi bérjegyzék, meg egy csomó ilyen. Igen, azt válaszoltuk, igen, igen, igen. Ez egy igen, azt mondom, hogy nálunk igen, tehát nekem erre nagyon pozitív a tapasztalatom, habár én is belefutottam egy nagyon-nagyon vicces és csúnya példában. Kaptam egy céges készüléket, telefont, bocsánat, telefont, tehát az anyacégtől postázták ide, pár hónapos volt a készülék, és mondták, hogy egy kolléga használta, aki elment a cégtől, és nem sikerült megugrani azt nekünk se, hogy a volt kolléga úgy adja le a készüléket, hogy nem lokkolta be a saját felhasználójához, úgyhogy futottunk két kört, mire sikerült kilókolni.

Tehát ilyen előfordul, de egyébként azt gondolom, hogy mi relatíve jól fel vagyunk erre készülve, és az Erichen belül is itt azért ez főleg az IVSZ-nek az érdemei, akik szintén konzorciumi partnerek és nagyon sokat foglalkoznak az account managementtel, tehát az ügyfélmenedzsmenttel. Ők alakítottak ki egy CRM rendszert, de azt akartam mondani, hogy az egyiken belül is ezeket a folyamatokat egyre inkább digitalizáljuk. Sőt, most már papíralapon semmi nincsen és legtöbb folyamat az automatizált ügyfélkezelésben is egyébként. És az ügyféloldalon, tehát ezek a kkv-k, akiknek tanácsot adtok? Nagyon változatos, nagyon változatos, nagyon változatos. Ott azért sok örökölt dolog van még. De egyébként konzorciumon belül is azért vannak érdekes példák.

Nyilvánvalóan, ha most megnézném az akadémiai tagjainkat, tehát az egyetemeket. Ők nyilván mindig egy kicsit néha eggyel lejjebb vannak maradva. Egyszerűen azért, mert nagy a szervezet, kicsit lomhább, tehát egy kis cég az hamarabb megugorja ezeket, ez tény. Én innovációs szakértőként is dolgozom, meg innovációmenedzsmentből doktorálok, és hát azért szeretném itt még egyszer mondani, hogy az eddigi nemzetközi hálózat, tehát hogy tényleg közel 200 központ van Európában, ezek mindegyike 8-10-12 tagú konzorcium, és ugyanakkor mindenki a saját országhatárán belül szolgáltat. Ez egy érdekes konstrukció, és emiatt talán van ugye Magyarországon még négy másik témájú vagy másik szakmai tevékenységre fókuszáló eddig is.

Ti a hazai, illetve a nemzetközi eddigiekkel milyen kapcsolatot ápoltok és hol lesz jó az ügyfeleiteknek? A hazaival relatíve intenzív a kapcsolat a hazai eddigiekkel. Összesen öt eddig van Magyarországon, mi vagyunk a digital techedik, ezenkívül van még egy HPC, Hyperformance Computing. Az a szuperszámítógép, amit a hallgatók képviselnek. Így van, egy MI, tehát mesterséges intelligencia eddig, egy data vagy adat eddig, ami különböző adattudományi és mindenféle adattudományra épülő technológiával foglalkozó eddig, és egy agrár agrár Eddig. Az agrár persze az ilyen szempontból egy kicsit kilóg az ötből, vagy hát az öt közül egy kicsit más terület, de az összes többi, az szakterületileg is elég szoros kapcsolatban van egymással.

Tehát mi együttműködünk, egyrészt best practice-eket osztunk meg, tehát jó gyakorlatokat osztunk meg egymással, hogy hogyan lehet az ügyfeleket elérni, hatékonyan kezelni és azt nyújtani, amire szükségük van, másrészt tudunk egymásról olyan tekintetben, hogy ha hozzám bejön egy ügyfél, akinek én nem tudok segíteni, akkor át tudom irányítani egy olyan csapathoz, ahol valószínűleg megtalálja ugyanilyen jó feltételekkel a segítséget. Tehát ez az együttműködés, vagy ez az ügyfél érdekében való kommunikáció, ez működik. Abszolút, abszolút. Most volt egy közös rendezvényünk, és múlt héten, nagyon szép számmal jöttek el szervezetek, tehát mi úgy hívjuk, hogy multiplikátor szervezetek, akik különböző fórumokat szerveznek, ezek kkv-klubok, klaszterek, kamarák stb., és nyilván azért csináltuk ezt a rendezvényt, hogy minél több kkv-t érjünk el rajtunk keresztül.

Természetesen, hogyha bejön hozzánk egy cég, hogy neki, nem tudom, tehát nyilván, mondjuk, a digital techedik és az agráredik között mondjuk relatíve kisebb átjárás lesz, hogyha valaki kukoricát akar nemesíteni, akkor a precíziós gazdálkodás még lehetséges. Ott már lehet, ott már lehet, ott már simán, tehát ott abszolút, abszolút, de mondjuk a négy, tehát az adat, az MI és a HPC között azért ott intenzívebb együttműködés lehet, hogy több az átjárás. Igen, igen, hát ez adja magát. A külföldi, és ők kérdezik a külföldieket is. A külföldiekről tudunk, de a finanszírozási konstrukció miatt velük kevésbé érdekes az, hogy ügyfelet rutingolunk, mert nyilvánvalóan egy magyar adószámmal nem tudsz igénybe venni egy svéd eddigi szolgáltatását.

És az, hogy miért ez lett a konstrukció, nekem az a véleményem, hogy amikor uniós szinten kitalálták azt, hogy a politikai szándék, az mi volt? Az, hogy az európai kkv-kat és az európai ökoszisztémát építsük és erősítsük. És akkor szerintem ment a vita arról, hogy ezt hogyan lehetne legjobban elérni. Az egyik verzió az, hogy kiosztasz a cégeknek támogatást, amiből mindenféle képzést meg szolgáltatást vehetnek igénybe. Valószínűleg ennek lett volna nagyobb az Overhead költsége, hogy a cégek, azok egyesével pályázzanak, hogy majd ilyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe, ezért döntöttek szerintem úgy, hogy hubokat hoznak létre. A hubok, azok csak úgy jöhetnek létre, hogy bizonyítottan van sűrűsödési pontja az adott szakterületi kapacitásoknak és utána ezeknek a hub-oknak kell kialakítani a térítésmentes szolgáltatásokat vagy az alacsony költségű szolgáltatásokat a saját kkv piac irányába.

De egyébként volt erre is, tehát volt olyan verzió, amit mondtam. Most nem akarom propagálni, egy négybetűs rövidítése volt ennek, de hogy abban például azokat a cégeket, akik regisztráltak, meg különböző kiválasztások alapján be tudtak kerülni, meg forgalomhoz volt kötve maga az, hogy milyen szolgáltatást tudsz és kitől igénybe venni. Mindenki azt jelezte vissza, hogy voltaképpen nem is vettek tőlük igénybe szolgáltatást azon keresztül. Tehát hogy most így az elmúlt, mondjuk, hat év tapasztalata alapján ez a típusú gondolkodás, amit ti hoztatok be, ez sokkal előremutatóbb, mint esetleg ez a másik, hogy innen hívom le a szolgáltatást, ebből lekattintom, és akkor kell nekem, mit tudom én, Odian Diti kiberbiztonsági felülvizsgálat, azt lekattintom.

Erre valahogy inkább kevesebb az igény, mert hát ezt a piacon is meg fogják tudni találni, de hogy az oktatással egybekötve utána érteni fogják, hogy milyen szolgáltatást mi alapján válasszanak ki. Én ebben azt gondolom, hogy sokkal nagyobb a hozzáadott érték.

Illetve itt van ez a közösségépítő faktor.

Ezt mondom, tehát hogy. Nem csak a közösségnek. Így van. Ugye vannak az üzleti csoportmodellek, amibe hogyha csatlakozol, akkor pont ezt a networkinget kínálja, viszont nem kap hozzá fejlesztést. Itt viszont megvan a fejlesztés, a networking, és egyébként ez alapján fogod érteni azt, hogy miért választ vagy hogyan választ ki egy beszállító partnert? Így van, így van. Az biztos persze, hogy amiatt, hogy nyilván egy uniós pályázat, tehát formailag egy uniós pályázati keretben működik a konzorcium, emiatt a három év után, hogyha lesz folytatás, várhatóan lesz folytatás, tehát lesznek eddig 2.0-ás projektek. Ez szerintem valamikor év végén fog eldőlni, vagy legkésőbb jövő év elején. Biztos, hogy az első három év tapasztalatait azért be lehet építeni a 2.0-ás projektekbe, mert nyilván hatékonyságot lehet növelni, mert abból adódóan, hogy 11 konzorciumi partnernek kell együttműködnie, abban mindig van egy jó verhet meg bizonyos súrlódás, de azért ezen lehet javítani a tapasztalatok alapján.

Tehát néhány olyan szabályt be kell hozni a konzorciumi működésre, tehát mondjuk, ha én lennék a pályázat kiírója, akkor néhány fix pontot betennék a konzorciumi szerződésbe, ami előfeltétele a pályázásnak, tehát csak olyan konzorcium pályázat, ahol a belső működésnek, ábécé pontjainak megfelelnek, ami nyilván kikényszeríti a hatékonyságot. Nagyon remélem, hogy sikerült mindannyiótoknak kedves hallgatók kedvet csinálnunk, hogy legalább megnézzétek, hogy mit kínálnak Donáték a digitaltachedih.hu oldalon. Ennek utána fogtok tudni nézni. Ennyi fért bele a mai adásba. Köszönjük szépen Donát, hogy az európai digitális innovációs központokról, vagyis az eddigiekről és azon belül is az általatok működtetett digitaltech eddigi szolgáltatásairól elmondtad, amit tudni érdemes.

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehettem, és hogyha bárkinek bármi kérdése van, akkor nyugodtan lépjenek kapcsolatba velem. Köszönjük, hogy itt voltál.