3. évad – 18. epizód – Z generáció, AI és a 30 éves Schönherz
00:16 Üdvözlök mindenkit! Ez itt a DIG-IT Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a SailingHangar alapító ügyvezetője.
00:27 Sziasztok!
00:27 Jó napot kívánok! A DIG-IT Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.
00:49 Üdvözlünk mindenkit, ez itt a DIG-IT Podcast soron következő epizódja. A mai vendégünk Schönherz Iskolaszövetkezet üzletfejlesztési igazgatója Nagy Anita. Nagy szeretettel köszöntelek.
01:02 Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek, és én is nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit.
01:06 Az első kérdés, amit szeretnék feltenni, hogy a BME-vel kapcsolatban mi volt az, ami az elmúlt időszakban történt?
01:15 Ez egy nagyon-nagyon izgalmas téma, és örülök, hogy egyébként ezzel kezdted.
01:19 Ugye nekünk a BME VIK az már nagyon-nagyon régóta stratégiai partnerünk, és ez az év azt hozta nekünk, hogy ezt a stratégiai együttműködést, amit a Villamos és Informatikai Karral már nagyon régóta csinálunk, ezt sikerült a komplett BME-re kiterjesztenünk, úgyhogy ez egy nagyon nagy siker a mi életünkben, és nagyon izgalmas és kihívásokkal teli időszak vár ránk, úgyhogy ez az, amit a BMW-vel kapcsolatban megoszthatok veletek.
01:45 Gratulálunk hozzá! Reméljük, a további fejleményeket is meg fogjuk tudni, vagy velünk osztjátok meg itt a DIG-IT Podcastban, ennek örülnék mindenféleképpen.
01:53 Nagyon-nagyon szívesen.
01:55 Igazából amit el szeretnék nektek mondani, az az, hogy miért van ennek jelentősége, hiszen mi a Schönherznél mindig is azon dolgoztunk és dolgozunk továbbra is, hogy azt a fajta ipari kapcsolatok, egyetem, hallgatók közötti együttműködést, amit mi igazán csinálunk, és amiben tényleg hiszünk, azt tovább erősítsük, ezért nagyon fontos az a számunkra, hogy minél több stratégiai együttműködést alakítsunk ki, hiszen hisszük azt, hogy ebből tud mindenki profitálni, és ebből lesz a jövő utánpótlása, hogyha ebben mindenki szerepet tud vállalni.
02:28 A jövő utánpótlásával kapcsolatban most már hány éve? Most volt valami nagy ünneplés erről. Mit lehet mondani? Mi az, amit nem lehet elmondani? Például a csopaki ünneplést, azt nyilván nem, de másnap én találkoztam kollégákkal, akik nagy lelkesen mesélték, hogy mi történt, de hogy milyen volt ez az ünneplés?
02:47 Annyira sok mindent tudnék erről mesélni, idén 30 éves lett a Schönherz Iskolaszövetkezet. Óriási nagy büszkeség egyébként, hogy egy ekkora múltú iskolaszövetkezetnél dolgozhatom. 1995-ben alakult meg a Schönherz, és nagyon érdekes, mert még mindig van, aki nem tudja, hogy mi ez pontosan.
03:05 Én amikor a karrierem kezdetén elkezdtem dolgozni ennél a cégnél, akkor nagyon-nagyon sokat küzdöttem azért, hogy tudják egyáltalán, hogy a Schönherz Iskolaszövetkezet az a Budapesti Műszaki Egyetem Schönherz Zoltán kollégiumában alakult. 1995-ben, úristen, még kimondani is egyébként nagyon kemény. És nagyon sok minden történt ez alatt a 30 év alatt, és nagyon furcsa azt látni, beszélni róla, hogy akikkel most már együtt dolgozunk, akik ezt a céget alapították, akkor még diákként ma már cégvezetők, tulajdonosok, és együtt építettek egy hatalmas nagy céget.
03:43 Gratulálok hozzá. Harminc év elképesztő. '95-96-os a jogosítványom.
03:49 Nem is mondom, hogy mit csináltam 1995-ben, még nagyon-nagyon a tinikoromat, illetve a tinikorom kezdetét, de nagyon-nagyon sok minden történt.
03:58 És igen, volt egy most már hagyománynak nevezhető csopaki rendezvényünk, amit kifejezetten a partnereink számára szervezünk, és nagy örömmel visszük véghez minden évben, és amellett persze, hogy torta és tűzijáték, azért felelevenítettük azt, hogy mi is történt az elmúlt 30 év alatt.
04:19 Mi változott, mit láttunk azóta, mennyi mindent csináltunk, de azért ez nem állt meg ennyiben. A diákoknak is szervezünk és szerveztünk is különböző rendezvénysorozatot, úgyhogy igenis nagyon fontos nekünk ez a jubileum.
04:32 Menjünk is tovább ezen a jubileumi vonalon. Ez a mi változott, hogy változott? kérdésem. Hogy változtak a diákok? Tehát ahogy így elmondtad és felvezetted.
04:43 Hát, ha visszanézek arra, hogy mi történt 1995-ben, vagy akár a saját diákmunka élményeimre, azért rengeteg-rengeteg minden változott, hiszen pont volt a múltkor egy ilyen beszélgetésünk, ahol a legcikibb diákmunkákat soroltuk fel a mi életünkben. Hát maradjunk annyiban, hogy itt a csupasz csigákat szedegetek éppen az egyik kertészetben, a fóliasátorban, illetve a konzerveket bontogatom és ürítem, minden volt a diákmunka piacon, azért nagyon sok minden változott, akár a diákokat, akár a pozíciókat tekintve. Sokkal tudatosabbak már a mai fiatalok, illetve a cégek is ezzel kapcsolatban, hiszen egyre inkább látják, hogy az utánpótlásnevelés már az egyetemi iskolapadokban elkezdődik. Sőt, hogyha már egy kicsit korábbra visszatekintek, akár már a középiskolásoknál is szóba kerül az, hogy igenis a tudatosság, az az utánpótlásnevelés, amit már időben el kell kezdeni, ez most már teljesen itt van a mi életünkben.
05:44 Nagyon szeretném veled megbeszélni ezt a Z generációs kérdést, mert azt gondolom, hogy te találkozol a legtöbb olyan Z generációssal és munkáltatóval, aki Z generációst próbál alkalmazni, hogy mit kell tudnunk erről a Z generációról, mert én az oktatási vonalon látom, hogy elképesztő különbség van a generációk között és legfőképpen a következő generációk között.
06:09 Hű, az alfa az majd nagyon jó kis téma lesz a következő időszakban.
06:14 Amit látok, az egyértelműen az a fajta sztereotípia, ami ezt a z generációt körülveszi, és sajnos nem feltétlenül a pozitív dolgokról beszélgetünk, és nagyon-nagyon befolyásolja őket is. És a tapasztalatom azt mutatja egyébként, hogy minél jobban beleásom magam ebbe a témába, annál több mindent látok, és érdekes az, hogy hogyan viszonyulnak hozzájuk egyrészt a munkáltatók, másrészt pedig saját maguk is. Meglepő volt egyébként számomra, hogy az egyik előadásom után a fiatalok jöttek oda hozzám. Ugye én jellemzően általában cégeknek tartok előadásokat az utánpótlásneveléssel és az edukációval kapcsolatban, és jöttek oda hozzám diákok, hogy oké-oké, de menjek már el hozzájuk is, mert egyszerűen nincs egy tiszta képük arról, hogy hogyan látják őket a munkáltatók.
07:02 Mi rengeteg kutatást végzünk, szerintem erről már nagyon sok szó esett, és valószínűleg most is fog, és meglepő azt látni, hogy az, hogy Z generáció, az, hogy sztereotípia, ezek már olyan jelzők, amit kicsit elcsépelten használunk a mindennapokban, és nem lehet ezt ráhúzni egyetlen generációra sem, hiszen mindig voltak különbségek, inkább ami látszik, hogy ez az a generáció, ami sokkal nagyobb figyelmet kap, mint a korábbi generáció, hiszen azért valljuk be, hogy az X-esek és az Y-osok soha nem voltak ennyire közszemlére téve, pedig nekik is megvolt minden egyes dologban, a munkájuk során, a magánéletükben a különböző nehézségük, és itt szeretnék egy idézetet hozni, amit egyébként nekem nagyon megragadott, és nem feltétlenül szó szerint idézem, de a lényege tényleg az, ugye a híres generációkutat, Stégervald Krisztián mondta azt, hogy a mi generációnk az, akit az alulról lévő Z generációsok és a felettünk lévő generációsok is kellemes szóval mondva piszkálnak, hiszen valóban mi kapjuk a legtöbb kritikát.
08:11 Sőt, el is hangzott az egyik Z generációs szájából ez a mondat, ami engem nagyon-nagyon megragadott, és nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy ennek a generációnak kell azokat a hibákat, amiket mi elkövettünk helyrehoznia, hiszen ők az első olyan tudatos generáció, akik igenis nyíltan felvállalják akár a munka-magánélet egyensúlyát, a lojalitás kérdését, azt, hogy nem mindent csinálnak meg szó nélkül, azt, hogy mit jelent egyáltalán a ranglétrán való előrelépésük, tehát nagyon tudatos generációról beszélünk.
08:44 Az a helyzet, hogy én még tovább feszegetném ezt a z generációs kérdést, mert tudom, hogy ez a kedvenced, nekem meg vannak tapasztalataim, vagy inkább kérdéseim, hogy hogy kell jól értelmezni. Szerintem kevesen értelmezik jól. Nyáron volt lehetőségem, és nagyon örülök neki, hogy a Pannon Solarbourg csapata bevont, noha szponzornak indultam, mégis a csapattól megkaptam a csapatmezt, erre rendkívül büszke vagyok, mert a z generációsok adták nekem.
09:11 Gratulálok!
09:11 Köszönöm szépen. De hogy nagyon érdekes volt azt megélni, hogy a marketinges stábban lévő kollégák nem szerettek lejárni a vízitelepre, nem is találták a többiekkel a hangot, elmentek, és az egyetem marketingjét viszont csinálják töretlenül és nagyon jól. Hogy vajon itt mivel lehetett volna úgy motiválni őket, hiszen a feladat az adott volt, egy tevékenységet kellett volna marketing szempontból segíteniük.
09:44 A kérdés teljesen jogos és nagyon érdekes. Visszakérdezek, hogyan fogadták egyébként, amikor a fiatalok odamentek, hogy ez a feladat, milyen segítséget kaptak, és ami szerintem a legfontosabb, hogy értették-e azt, hogy annak a munkának, amit el kell végezniük, milyen hatása, milyen jelentősége van, és milyen értéket fognak azzal teremteni, hogyha az a munka elkészül.
10:08 Én nagyon fontosnak tartom, hogy így teszed föl a kérdést, mert ezzel tudunk segíteni. Tehát amikor koncepcióban próbáljuk meg helyezni ezt a Z generációs kérdést, szeretnék Z generációs lenni, sajnos nem lehet. De hogy velem akkor, amikor különböző helyeken a HR-esek felvételiztettek, meg felvételizés után, amikor én voltam fiatal, megpróbáltak beilleszteni erre a munkahelyre. Soha egyetlen egyszer nem tudta senki, hogy én miért vagyok ott az első nap, mi az a munkakör, amit nekem kéne csinálnom, és nagyjából az első három hónap arra is ment el, és ezt még egyszer '96 és 2000 környékére datálom ezeket a mondatokat, amikor üljek le, maradjak csöndben, menjek el gereblemagért, ugye ez volt az a szociális foglalkoztatás, amikor nem tudunk vele mit kezdeni, de adunk neki pótcselekvésre időt és lehetőséget és teret.
11:03 De számítógép nem volt, nem voltak munkaköri leírások, nem volt meghatározott feladat, mégis fölvettek egy pozícióra. Szerinted ez működhet még így?
11:13 Jó, egyáltalán nem. Sőt, én már azt is vallom, és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy amit itt elmondtál, hogy legyen számítógépe, és egyébként legyen munkaköri leírása, mert az is kevés.
11:24 Tehát az, hogy egy fiatal bemegy egy munkahelyre, és most tegyük fel, hogy tényleg átment az alábbi szűrőkön, mindenki mindenkinek szimpatikus, megjött a fiatal, már az sem mindegy, hogy azt a fiatalt hogyan fogadják, egyáltalán várják-e. És mondok neked még extrém példát, én nagyon sokat beszélgetek valóban hallgatókkal, és olyan dolgok derülnek ki így a semmiből, amikor mi is pislogunk, és nem tudjuk, hogy most mosolyogjuk el ezt az egészet, vagy a fejünket fogjuk, hogy hiába van meg mondjuk a számítógép, ha nincs az az ember ott, mert éppen elment szabadságra, aki az adott jogosultságokat beállítja annak a diáknak, aki ezt a gépet egyébként majd használni fogja. És akkor ott ül szegény két hétig, hogy hát akkor mehetek kávét főzni, mert nem tudok mit csinálni.
12:07 Tehát az, hogy milyen munkaköri leírást kap, egyáltalán hogyan történik maga az onboarding, az már a mai világban kevés. Tehát azt gondolom, hogy egy jól működő gyakornoki programnál nagyon sok mindenre oda kell figyelni, és azt is tudom, hogy a vezetőktől, illetve magától a szervezettől ez rengeteg plusz energiát vesz igénybe, illetve kér és követel, de lehet ezt jól csinálni, és hogyha valaki tényleg ezzel akar foglalkozni, akkor meg kell tenni ezeket a lépéseket, és utána pedig nagyon-nagyon sokat tud abból profitálni, hogy a Z generációs bekapcsolódik a szervezetbe.
12:42 Adja magát a kérdés. Az egyik, hogy nálatok milyen egyetemekkel van együttműködésetek, vagy bővítettétek-e ezt a kört. Tehát ugye 30 év azért nem biztos, hogy csak egy egyetemmel van együttműködés, és majd folytatom a másik kérdést is később.
12:59 Oké.
13:00 Egyrészt akkor szeretnék egy pár ilyen nagyon-nagyon alapvető tévhitet eloszlatni a hallgatóknál. Ha már eljutottunk odáig, hogy Schönherz Iskolaszövetkezet, és valaki tudja, hogy mi az, hogy Schönherz Zoltán kollégium és BME, akkor általában az egyik tévhit, hogy mi akkor csak a BME-vel dolgozunk együtt. Ez nem igaz. '95-ben, amikor megalakult a cégünk, valóban ő volt az első partnerünk, de azért az elmúlt 30 év azt hozta nekünk, hogy az ország összes felsőoktatási intézményével kapcsolatban állunk, sőt Debrecenben 2004 óta, Miskolcon pedig 2011 óta van irodánk, és nekünk a Covid azt hozta, hogy egy olyan online rendszert sikerült kifejlesztenünk, aminek a segítségével sem a diákoknak, sem a cégeknek nincs szüksége arra, hogy személyesen megjelenjen bármilyen szerződéskötés vagy dokumentáció aláírásnál, ezért a teljes országban együttműködünk az egyetemekkel, illetve a cégekkel is, úgyhogy nagyon-nagyon sok egyetemi kapcsolatunk van, viszont a stratégiai partnerségünk az annyival több ettől, hogy ahogy említettem a beszélgetés elején, mi hiszünk abban, hogy az egyetem, az ipar és ugye a hallgatói bázis közösen fogja azt a fajta sikeres együttműködést adni, ami a jövő munkahelyét és a jövő munkavállalóit meg tudja majd határozni.
14:18 Az idei év elején, 2025 februárjában az Óbudai Egyetem Neumann Karával is sikerült stratégiai együttműködést kötnünk, hiszen kifejezetten az a célunk, hogy az informatikai területen tanuló hallgatóknak is olyan munkalehetőségeket és olyan cégeket biztosítsunk, ami az ő fejlődésüket is szolgálja.
14:38 A következő kérdés megint adja magát, mert hogy én ilyen vén diák vagyok, tehát most csinálom a doktorimat, tehát hogy én valamilyen módon kapcsolódhatok-e a Schönherzhez. Tehát, hogy van-e arra lehetőség, hogy én mondjuk startupot szeretnék indítani, én mint diák, doktori kutatásom van, és hogy ezt próbálom neked úgy föltenni kérdésként, hogy ez érthető is legyen.
15:01 Nagyon-nagyon szeretjük a startupokat egyébként. Nagyon sok olyan sikersztori van, és szerintem itt a nagy magazinok és hírportálok is több olyan cikket közöltek már publikációt, ami arról szólt, hogy jött egy ötlet, egy pár egyetemista összefogott, csinált egy startupot, most pedig milliárdos vállalkozásokat adnak el, vagy éppen üzemeltetnek. Nekünk nagyon sok startup partnerünk van, hiszen egyrészt hiszünk nagyon a fiatalokban, és tudjuk nagyon jól, hogy mennyi kreativitásuk, innovációjuk és ötletük van, és az a fajta működés, amit mi az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kereteiben biztosítunk, nagyon-nagyon előnyös egy startupnak, hiszen ugye nagyon sokszor van egy ötletük, amihez kellene megfelelő kapacitás, viszont nincs arra szükségük, vagy akár nincs annyi költségük, hogy ezt teljes munkaidős alkalmazottal egy profival megcsináltassák, viszont nálunk az egyetemisták között, és itt egy újabb tévhit, amit szeretnék eloszlatni.
15:58 Rengeteg olyan hallgató van, aki már szakmai tapasztalattal rendelkezik, és nagyon sok feladatot el tud végezni akár egy startupnál, akár egy vállalkozásnál, viszont a startupoknál ez különösen előnyös, akár költségek szempontjából, akár a feladatokat tekintve?
16:13 Szeretnék föltenni egy kérdést, mert igazából én a kutatásaitokból élek. Nagyon sok olyan kutatást csináltok meg, ami a generációkon átívelő, vagy akár most így a generációk és a kiberbiztonság összefüggésében is felmerült. Erről tudnál egy kicsit bővebb információt adni?
16:29 Én nagyon hiszek abban, hogy akkor tudok hiteles lenni, és akkor tud az egész szövetkezetünk hiteles lenni, hogyha tudjuk azt, hogy mi van a vállalatok és mi van a hallgatók fejében.
16:40 Ahogy említettem, mert én rengeteg konferenciára járok, és igyekszek mindig olyan témát vinni, ami érdekli a hallgatóságot is, nekünk is ad különböző információkat, és ezért rengeteg nagyon sokfajta kutatást végzünk, attól függően, hogy éppen mi az, ami aktuális téma, illetve mi az, ami mondjuk minket is érdekel, és azon túl, hogy persze heti hány órában szeretne dolgozni egy diák, hogyan látja akár a mostani képzéseket, mit gondol a mesterséges intelligenciáról, ami egy fantasztikusan felkapott téma, a legújabb kutatásunk a kiberbiztonságot járja körül, hiszen most novemberben több olyan konferencia és esemény lesz, aminek ez lesz a témája. Nem szeretném most itt lelőni a poént, de ígérem, hogy meg fogom veled osztani majd az eredményeket, de nagyon-nagyon érdekes dolgok születtek azzal kapcsolatban, amikor a hallgatóink arra válaszoltak, hogy hogyan látják magát a kiberbiztonságot, milyen védekezési mechanizmusuk van egy-egy kibertámadással vagy akár egy ilyen szituációval kapcsolatban, úgyhogy ez egy nagyon érdekes téma.
17:39 Nagyon érdekel, hiszen ugye a cégnek a másik lába az kiberbiztonsággal foglalkozik, és azért azonban Nis 2 Dora és oda beillesztenünk Z generációsokat, ez mindenki számára egy feladat. És itt jön a következő kérdés, ami ezzel össze is kapcsolódik. Hogy látod a munkaerőpiacot és az evangelizációt, ami ehhez kell, hogy z generációst tudjon alkalmazni.
18:03 Megint egy nagyon érdekes téma, és valljuk be, hogy az elmúlt időszakról beszélve nekünk nem volt az egyik legkönnyebb időszakunk, hiszen pontosan amiatt, mert ez a mesterséges intelligencia az egy olyan hype lett, ami most már talán egy picit csendesült, illetve amit látunk, és amit még mondanak is, hogy csak a szélét kapargatjuk.
18:24 Ugye ez a junior piacnak egyáltalán nem tett jót. A cégek elkezdték a költségeiket optimalizálni, és kiváltani azokat a feladatokat, amiket ki lehet az AI segítségével, ezért a junior fejlesztőkre sokkal kevesebb volt az igény. Most már látjuk azt, hogy azért az AI sem tökéletes, sőt, fenntartásokkal kell kezelni, és itt majd bejön az etika meg egyéb kérdés, meg egyáltalán az, hogy mit hiszünk el az AI-nak és mit nem, és egyre inkább látjuk azt is, amit hála a Jóistennek nem csak én szoktam elmondani, hanem nagyon sokan, hogyha most nem foglalkozunk a juniorokkal, akkor kiből lesznek a szeniorok, úgyhogy ez olyan szinten segítette a mi munkánkat, hogy újra elkezdték a cégek ezt a témát elővenni, és junior szakembereket foglalkoztatni.
19:11 Márpedig azért is, mert vannak olyan területek, valljuk be, amihez a juniorok sokkal jobban értenek, mint a szeniorok, hiszen olyan új területek jönnek folyamatosan létre, amiket még eddig nem is hallottunk.
19:24 Nagyon egyetértek veled, és így, hogy tapasztalatból egyetemi tanárként tudom azt mondani, hogy programozókat. Gazdasági informatika volt a téma, meg szoftverjog és biztonságtechnika, azért vannak ebben átfedések. A hallgatóknak mondtam el, hogy kapnak egy feladatot. A feladat az az volt, hogy egy ügyviteli rendszert, egy ERP-t az ő tudásukkal, illetve a Chatgpt kiegészítéssel, legyenek kedvesek nap végére csoportos feladatban úgy belakni, hogy nem használhatják az új cég beállítása varázslót. Adtam támpontokat, minimálisan tudjon a rendszer cash-flow modult működtetni. És erre megkértem az egyik magyarországi disztribútort, hogy legyen kedves számunkra biztosítani egy felületet. Ez kifejezetten nem a reklám helye, de Microsoftban kaptuk ezt meg.
20:16 Nap végére nem működött senkinek, pedig mindenki AI-t használt, és mindenki AI-jal küzdött. És a végeredmény, hogy kiderült, és ezt el is mondtam, mint példának, tehát most a summáját fogom ennek az egész napnak elmondani. Régen a könyvelő azért szeretett volna programozni tanulni, hogy egyszerűsítse a munkáját. Ők viszont programozók, akik nem tudnak könyvelni. És ebből az jön elő, amit mondtál, hogyha a junior nem ismeri azt a feladatot, soha nem volt tapasztalatgyűjtési lehetősége, akkor soha nem lesz belőle senior. És ezt szerettem volna alátámasztani egy olyan példával, hogy igen, ha kihagyom a juniorokat, mint réteg ebből az evolúcióból, akkor soha nem lesz belőlük szenior, akire meg támaszkodhatok.
21:06 Ebben hogy látod azt az utánpótlás-nevelés kérdést, hogy azoknál a cégeknél, akiknél viszont van hajlandóság és nyitottság arra, hogy juniorokat foglalkoztassanak, ők hogy tudják venni az akadályokat, hogy illesztik be a rendszerbe, hogy gondolkoznak, hogy keresnek meg titeket? Hasonló példákra gondolok.
21:28 Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan csinálják ezt, és hogyan tudják ezt működtetni, szerintem az a legjobb, hogyha úgy felelek, hogy együtt gondolkodva velük.
21:38 Mindig akkor működik szerintem jól egy új fejlesztés, egy új projekt, hogyha nagyon sok nézőpontból látjuk ezt az egészet, és a fiatalok azt a fajta új gondolkodásmódot, azt az új szemléletet, azt, hogy tényleg úgy kell őket elképzelni, mint nagyon sok négy évest, akik mindent megkérdőjeleznek, hogy de miért így? És nagyon sok vezetőnél ez problémát jelent, hiszen azért valljuk be, hogy ehhez a vezetőségnek is alkalmazkodni kell, hogy igenis az a junior meg fogja majd kérdőjelezni azt, hogy ezt miért így csinálják, miközben lehet ezt egy sokkal hatékonyabb módszerrel is elvégezni. És akik ezt felismerik, azért működik jól náluk egy gyakornoki program, mert értékes munkavállalóként tekintenek ezekre a fiatalokra, nyitnak a véleményükre, és teret adnak nekik, akár arra is, hogy hibázzanak, és nagyon sokszor igenis adni kell nekik arra lehetőséget, hogy hibázzanak, de arra mindenképpen, hogy elmondhassák az ő javaslataikat, hiszen ugye ezek a fiatalok nem csak egyetemre járnak, hanem mellette rengeteg saját képzésben vesznek részt, kollégiumi csoportokban egymást tanítják, szóval nagyon sok olyan dolgot tudnak, amit egyébként mondjuk egy cégnél nem feltétlenül.
22:52 És itt hadd meséljek el egy sikersztorit, mert szerintem ez egy tényleg nagyon-nagyon jó példa lehet erre. Megkeresett minket egy partner, aki kifejezetten azért akart velünk együtt dolgozni, mert tudja nagyon jól, hogy megvan neki a fejlesztési csapata, megvan az üzemeltetési csapata, viszont nincs olyan szakembergárda, aki kifejezetten az AI-jal foglalkozna. És ő látja azt, hogy ezek a mai fiatalok, akik ebbe nőnek bele, sokkal jobban értenek hozzá, mint a régi vágású emberek, és a mentor-mentoráltnak a példáját, amit én előszeretettel hangsúlyozok, ezt beviszi a cég életébe úgy, hogy csinál egy full új csapatot székgenerációsokból, fiatalokból, AI fókusszal, és ezeket a csapatokat egymáshoz összevonja és egymást fogják majd segíteni a munkában.
23:39 Szerintem ez egy nagyon jó példa arra, hogy hogyan lehet ebben a fiatalokban rejlő potenciált kiaknázni.
23:45 Ehhez azért vezetők is kellenek.
23:45 Egyértelműen így van. Viszont a jó hír, hogy egyre több vezető ismeri ennek fel a lehetőségét. Ugye volt egy időszak, amikor nagyon ágáltak a fiatalok ellen a vezetők, ez sem mindegyik, de azért itt ahogy haladunk előre, és változik maga a vezetői összetétel, és most már ott járunk, hogy nagyon sok Z generációsban van vezető, ott nekünk sokkal egyszerűbb helyzetünk van, mint ahol egy idősebb generáció a cégvezetés, de nagyon sokszor számít az, hogy milyen generáció maga a vezető, akinek a csapatában egyébként a fiatalokat keresik.
24:21 Hát tekintve, hogy négy generáció van jelen.
24:24 Nem egyszerű.
24:24 Egy szél, az aztán nem egyszerű. És hogy látjátok, ez most már nem arról szól, hogy Magyarországon vagyunk, hanem egy helyen vagyunk Európában vagy a világban. Hogyan lehet ezt a típusú gondolkodást akár a külföldi hallgatókkal is integrálni?
24:42 Nagyon sokszor küzdünk azzal a problémával, és én most egy teljesen őszinte beszélgetésben vagyok, és tényleg azt gondolom, hogy ezt is fel kell vállalnunk, hogy Magyarországon rengeteg nemzetközi hallgató tanul, nagyon jó képességekkel.
24:57 Viszont sokkal nehezebb a helyzetük, mint a magyar diákoknak, hiszen még mindig jellemzi az a magyar vállalatokat, hogy a belső kommunikációnak a nyelve az a magyar, és ugye ezek a hallgatók hiába beszélnek több nyelven, magyarul éppen nem, ezért sokkal kevesebb a lehetőségük, mint a magyar hallgatóknak. Viszont én nagyon tudom azt javasolni a cégeknek, és hála a Jóistennek azért a multiknál nincs ezzel probléma, inkább a kkv-k azok, akik küzdenek ezzel, hogy vegyenek be egy pár nemzetközi hallgatót a csapatba, egyrészt ugye a kulturális sokszínűséget nagyon-nagyon tudja a vállalatnál erősíteni. Tehát szerintem ez nagyon fontos, hogy egy cég milyen képet mutat magáról, és itt lehet, hogy egy picit csapongani fogok, engedd meg ezt nekem kérlek szépen, de úgy gondolom, hogy nagyon fontos azt is megemlítenünk, hogy a Z generáció az egy kortárs generáció, nem véletlenül influenszerek korát éljük.
25:52 Nagyon szereti mindenki azt megmutatni magáról, hogy éppen milyen helyen dolgozik, mi az, amit csinál, mit képvisel, és nagyon sokat számít az, hogy az a hely, ahol dolgozik, az mennyire kulturálisan sokszínű. Illetve ami még a nemzetközi hallgatókat jelenti, ha belegondol egy cég abba, hogyha külföldre szeretne vinni bármilyen terméket, akkor a leghitelesebb az, hogyha az adott országból érkező hallgatót keres, aki Magyarországon tanul, mert az ismeri a legjobban a saját piacát, a saját országát.
26:26 Személyi Laci nincs itt velünk ma. De most, hogyha viccesen szeretném megfogalmazni, szellemét nem hiányoljuk, hiszen.
26:36 Egyáltalán nem, de azért üzenem neki, hogy nagyon hiányzik.
26:39 Ezért aztán megkaptuk a személyes szálhoz azt a kérdést, és hogy teljesen autentikus legyek. Rengeteg energiát teszel a munkádba és a családodba. Milyen viszonyban állsz a pihenéssel és a feltöltődéssel?
26:56 Ez nem jó kérdés.
27:00 Igyekszem nagyon korrektül és őszintén válaszolni, nekem szenvedélyem a munkám. És amit csinálok, azt én teljes bedobással és szívből csinálom, és ezért sokszor kerülök önmagammal is vitás helyzetbe, hogy tudom nagyon jól, hogy, de azért még csinálom tovább. És azon kívül persze, hogy rengeteg szakmai podcastot hallgatok, rengeteg szakmai tartalmat olvasok is, és folyamatosan képzem magam, engem nagyon fel tud az tölteni, hogyha akár fiatalokkal, akár cégekkel beszélgetek. Tehát ilyen szempontból a munkám, a pozícióm az egy nagyon-nagyon szerencsés és személyre szabott pozíció, hiszen abból áll a fél életem, hogy beszélgetek. De nagyon igyekszem arra is figyelni, hogy kell valami, ami másképpen tölt fel, és képzeld el, hogy az utóbbi hetekben, bár szerintem későn, de nagyon elragadott, és ez lehet, hogy picit vicces lesz a gombáknak a világa.
27:58 És az első gombászos élményem, hogy rengeteg őzlábgombát sikerült szednem, amit utána el is készítettem, úgyhogy talán ez lesz egy olyan forma, amiből egy kicsit kilépek a megszokott mederből és a természetet választom, bár szerintem nem a legjobb időt fogtam erre, hiszen mindjárt itt a tél, de legalább jó arra, hogy kicsit belelássak ebbe az egész világba, és remélem, hogy tavasszal is tart majd még ez a lelkesedésem.
28:22 Elképesztő. Nekem egy nagyon rövid sztorit, mert én nem szeretek magamról beszélni, de hogy a nagymama 93 éves, és a legjobb barátnőjével, akit sajnos tavaly elbúcsúztattunk, egészen addig, ameddig volt jogosítványa, addig elmentek gombászni. Úgyhogy ezt a kis személyes szálat behozom. Amit szeretnék megkérdezni. Rengeteget beszéltünk a Z-ről, de nem beszélhetünk az alfákról. Egy kicsit szeretném, hogyha beszélnénk az alfákról, mert oké, hogy a Z-t azt most ebben a helyzetben könnyebben kezdjük érteni, de van egy generáció, akit azt gondolom, hogy nem.
29:04 Nagyon igazad van, nagyon igazad van, és amit én el szoktam egyébként mondani, hogy egyetlen egy dolgot ne felejtsünk el. Mind a Z generációt, mind az Alfa generációt mi tettük olyanná, amilyen. Mi neveltük őket olyanná, amilyenek.
29:19 És ezzel a fajta szemlélettel, ezzel a fajta hozzáállással kell őket kezelnünk, megértenünk, és valljuk be, hogy néha elviselnünk. Én látom a saját gyerekeimen is azt, hogy akár a z és az alfa generáció közötti különbséget tekintve sokkal nehezebb dolgunk van most jelenleg még az alfával, viszont azt is látjuk, hogy az égenerációról is ezt mondtuk, hogy úristen, milyen nehéz dolgunk van, de nem mindegy az, hogy egy diák, egy z-s vagy alfás, vagy teljesen mindegy, milyen környezetből jön. Én arra szeretném inkább felhívni a hallgatóságnak a figyelmét, hogy próbáljuk meg egy kicsit jobban és tudatosabban nevelni őket, és felkészíteni arra, hogy nem mindenki lesz influenszer, nem mindenki e kereskedelemből fog élni, mert most jelenleg, amit én látok az alfa generációnál, és valljuk be, mi is gondoltuk, hogy persze majd kevés munkával nagyon-nagyon sokat fogunk keresni, és majd ez milyen jó lesz nekünk, de egyébként szerintem az Alfánál ez igencsak jelentősen előjön.
30:22 Ugye rengeteg digitális tartalmat fogyasztanak, nagyon sokfelé ágazik a figyelmük. Én bízom abban, hogy majd ezt is helyes útra kell terelnünk, vagy fogjuk terelni. Ebben egyébként nagyon sokat fog segíteni az a most még szerintem talán picit negatívan kezelendő AI, de itt egy nagyon nehéz kihívások elé állítanak majd minket ezek a fiatalok.
30:49 Egy utolsó kérdésre maradt csak időnk.
30:51 Figyelek.
30:51 Azt szeretném megkérdezni, hogy nem ti vagytok az egyedüliek a piacon. De mitől vagytok ti a legjobbak a piacon?
31:00 Már itt dolgozom. De viccet félretéve, valóban nagyon sok iskolaszövetkezet van a piacon, de én tényleg hiszek abban, hogy azt a fajta együttgondolkodást a partnerekkel és a hallgatókkal, amit mi csinálunk, azt kevés vállalat végzi, azt pedig amilyen szinten végezzük, azt szinte senki. Tehát nem véletlenül fontosak nekünk a stratégiai kapcsolatok. Építjük folyamatosan ezeket, nemcsak egyetemekkel, hanem különböző vállalati, üzleti csoportokkal, illetve különböző szervezetekkel, mert tényleg hisszük azt, hogy kell az, hogy egyrészt mind a hallgatókat, mind a piaci szereplőket edukáljuk, és az egyetemnek pedig vissza tudjuk azt jelezni, hogy mit gondolnak egyébként a vállalati szereplők és mit látnak a hallgatók.
31:51 Tehát ebben mindenféleképpen különlegesek vagyunk. Az, hogy előszűrjük a hallgatókat, az, hogy lebonyolítjuk a teljes kifizetésüket, papírmentesek vagyunk, ezek már annyira elcsépeltek, hogy ezt nem nevezném különlegesnek, mi már ezt nagyon-nagyon régóta csináljuk szinte a kezdetektől, tehát ez már nem az a fajta. Ami nekünk tényleg a legnagyobb hozzáadott értékünk, az a fajta hozzáállás, hogy mi tényleg szívből csináljuk ezt az egészet, és nekünk az a célunk, hogy az a diák, aki odakerül az egyetemi iskolapadból az adott céghez, az nála is maradjon. Erre szolgálnak a kutatásaink, erre szolgálnak a tanácsadásaink, hiszen itt vagyunk és végig fogjuk a partnereinknek és a hallgatóknak is a kezét.
32:33 Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.
32:33 Nagyon köszönöm, hogy itt lehettem.
A leirat a beszélgetés automatikus vagy kézi feliratából készült; az időpontokra kattintva a videó az adott résznél indul.