A virtuális valóság üzleti értékét az adatok minősége dönti el
Röviden
- A vállalati virtuális valóság a háromdimenziós megjelenítésen túl üzleti folyamatokat és működési adatokat is összekapcsolhat.
- A pontatlan digitális iker félrevezető képet adhat a működésről, ezért az adatminőség üzleti kockázat.
- A beruházás előtt tisztázni kell az üzleti feladatot, az adatforrásokat és a rendszer fenntartásának felelősségét.
Egy épület digitális modelljén pontosan látszanak a vezetékek, a szelepek és a gépészeti berendezések. A valóságban azonban könnyen lehet, hogy valamelyik cső máshová került. Ilyenkor a virtuális szemüveg hiába mutat részletes képet, a szakember nem feltétlenül azt látja, ami ténylegesen megépült. Galambos Péter, a MaxWhere VR startup egyik alapítója erre a problémára hívta fel a figyelmet a DIG-IT Podcast beszélgetésében. Az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának vezetője szerint a technológia használatához összetett háttérrendszer és következetes dokumentáció szükséges. A látvány önmagában nem igazolja, hogy a megjelenített információ helyes.
A virtuális valóság vállalati alkalmazásának egyik legfontosabb kérdése ezért nem a szemüveg felbontása. Sokkal inkább az, hogy milyen adatokból épül fel a virtuális környezet, és azok mennyire pontosan követik a működést. Ez a gyártóvállalatok, az építőipari beruházók és a logisztikai szolgáltatók számára egyaránt üzleti kérdés. Hibás adatok alapján nehéz megbízható döntést hozni, még akkor is, ha a megjelenítés meggyőző. A DIG-IT korábbi AI-elemzése szintén a használhatóság és a technológiai ígéretek különbségét állította középpontba. A virtuális valóságnál ugyanez a vezetői mérlegelés indokolt, de más műszaki feltételekkel.
A virtuális valóság nem egyetlen technológiát jelent
A virtuális valóság (VR) teljesen számítógéppel létrehozott környezetbe helyezi a felhasználót. A kiterjesztett valóság (AR) ezzel szemben digitális elemeket jelenít meg a fizikai környezet mellett. A kevert valóság (MR) olyan megoldásokat is magában foglal, amelyek a fizikai és virtuális elemek közös használatát támogatják. Ezeket a technológiákat a kiterjesztett valóságtechnológiák (XR) gyűjtőfogalma alatt is tárgyalják. Galambos Péter az adás fogalmi áttekintésében éppen a különböző megjelenítési módok közötti különbségeket hangsúlyozta. Vállalati szempontból ez azért fontos, mert nem minden feladathoz szükséges teljesen virtuális környezet.
Az épületen belüli gépészeti elemek megjelenítésénél például különösen hasznos lehet a fizikai és digitális kép összekapcsolása. Egy összetett logisztikai rendszer áttekintéséhez viszont a számítógép képernyőjén megjelenő háromdimenziós modell is megfelelő lehet. A kettő közötti választást a munkafolyamat és a rendelkezésre álló információk indokolhatják. A DIG-IT olvasata szerint a megfelelő eszköz kiválasztása előtt a vezetésnek a felhasználás célját kell meghatároznia. Más követelményeket támaszt a tervek bemutatása, a működés ellenőrzése és a valós idejű döntéstámogatás. Ezeket nem érdemes egyetlen általános VR-beruházásként kezelni.
A digitális iker pontossága szab határt az üzleti értéknek
A beszélgetés egyik legerősebb példája az épületinformációs modellezéshez (BIM) kapcsolódik. Egy épület digitális modellje tartalmazhatja a falak, vezetékek, kábelek és nyílászárók adatait. Erre épülhetnek olyan alkalmazások, amelyek a valós térben is megjelenítik a tervezett vagy dokumentált szerkezeteket. Galambos azonban a családi házak kivitelezésének példájával mutatta meg a korlátot. A ténylegesen elkészült épület eltérhet a tervektől, miközben a változásokat nem feltétlenül vezetik át a dokumentációba. Nagyobb ipari létesítményeknél ugyanez az eltérés a digitális modell használhatóságát is befolyásolhatja.
A digitális iker (digital twin) üzleti értéke így szorosan összefügg a fizikai rendszer és a digitális nyilvántartás egyezésével. Az adásban a digitális árnyék (digital shadow) kifejezés is előkerül a kapcsolódó technológiák kapcsán. A kettő pontos műszaki elhatárolását azonban a beszélgetés nem részletezi. Galambos fő állítása ennél gyakorlatiasabb. Szerinte az adatok érvényessége határozza meg, mennyi értéket lehet kinyerni a digitális megjelenítésből. Ebből az következik, hogy az adatfrissítés és a megvalósulási dokumentáció nem pusztán adminisztrációs feladat. A beruházó későbbi informatikai rendszerének megbízhatóságát is befolyásolják.
Ez a felismerés a felelősségi viszonyokat is érinti. Egy digitális ikernél nem elegendő kijelölni a szoftver szállítóját vagy üzemeltetőjét. Azt is tisztázni kell, ki ellenőrzi az adatokat, és ki vezeti át a fizikai rendszer változásait. A vállalatirányítási kontrollokról és a GRC magyar gyakorlatáról szóló DIG-IT-cikk hasonló vezetői felelősségi kérdésekkel foglalkozik. A digitális ikernél ennek különös jelentősége van. Egy elavult modell ugyanis továbbra is működő alkalmazásnak látszhat, miközben a benne szereplő információk már pontatlanok.
A látvány mögött összetett vállalati informatikai rendszer dolgozik
A MaxWhere története jól mutatja, milyen irányba mozdulhat el egy virtuálisvalóság-fejlesztő vállalkozás. Galambos Péter az adásban elmondta, hogy a cég a konténerlogisztika, a tengeri és a szárazföldi terminálok felé szakosodott. A döntés mögött kapacitáskorlát is állt. A beszélgetés szerint egy 15 fejlesztőből álló startup nem tud minden iparág sajátos igényeire külön megoldást készíteni. A széles körben használható alaptechnológia tehát önmagában nem jelent korlátlan piacot. Az iparági szakértelem és a megoldható üzleti feladat ugyanolyan fontos a termék irányának meghatározásában.
A logisztikai alkalmazásoknál a dolgok internete (IoT) és a különböző vállalati rendszerekből érkező adatok kerülnek előtérbe. Szenzorok figyelhetik az adott ipari környezet működését, majd az információkat egy központi rendszerhez továbbíthatják. A MaxWhere Galambos beszámolója alapján ezeknek az adatoknak a megjelenítésére, tárolására, visszakeresésére és elemzésére épít. A vendég a valós idejű adatok feldolgozását emelte ki a vállalat egyik erősségeként. Az elemzések célja a hatékonyság javítása, a költséges működési helyzetek felismerése és bizonyos váratlan események megelőzésének támogatása. Az adás ugyanakkor nem közöl mért költségmegtakarítást vagy ellenőrzött megtérülési adatot.
A háromdimenziós felület tehát csak a rendszer látható része. A háttérben adatkapcsolatokra, tárolásra és az információk feldolgozását végző informatikai háttérrendszerekre (backend systems) van szükség. Galambos kifejezetten arról beszélt, hogy a MaxWhere fejlesztőinek ilyen rendszereket is tervezniük kell. Ez megváltoztatja a szállító feladatát és a vállalati beszerzés természetét. A megrendelő nem egyszerűen virtuális teret vásárol, hanem összekapcsolt informatikai képességeket. A CRM-bevezetések kockázatairól szóló DIG-IT-elemzés más technológiai területen mutat rá a háttérrendszerek és a hozzáférési kontrollok jelentőségére. A virtuális környezeteknél is indokolt vizsgálni az adatkapcsolatok biztonságát, a jogosultságokat és az üzemeltetési felelősséget.
A szabványosítás csökkentheti a technológiai kiszolgáltatottságot
Egy vállalati VR-rendszer élettartama alatt a megjelenítő eszközök és a szoftveres környezetek is változhatnak. A különböző gyártókhoz kötődő megoldások ezért fejlesztési és üzemeltetési kockázatot jelenthetnek. Galambos Péter a Khronos Group által gondozott OpenXR szabványt említette a technológiák közötti átjárhatóság egyik eszközeként. A szabvány célja, hogy a fejlesztők közös programozási felületekre építhessenek a különböző eszközökhöz. Ez mérsékelheti a különálló fejlesztések szükségességét, de önmagában nem biztosít teljes kompatibilitást minden alkalmazással és berendezéssel.
A MaxWhere esetében a szabványválasztás tudatos technológiai döntés volt. Galambos elmondása szerint a cég eleinte óvatosan kezelte a nagy gyártókhoz kötődő megoldásokat. Később a Khronos Group körül kialakuló együttműködés erősítette az OpenXR iránti bizalmukat. A vendég szerint az átállási irány kiválasztása nem jelentett váratlan többletköltséget, mert eleve számoltak az egységes platform lehetőségével. Ez egyetlen vállalat tapasztalata, nem általános költségelőrejelzés. A vezetői tanulság inkább az, hogy a szabványokra építő architektúra mérsékelheti a későbbi technológiai váltások bizonytalanságát.
A vezetői döntéshez üzleti bizonyíték kell
A DIG-IT olvasata szerint a vállalati virtuális valóság valódi versenykérdése az adatok és a munkafolyamatok feletti ellenőrzés. A megjelenítő eszköz látványos, de a nehezebben helyettesíthető érték az iparági tudásban és a megbízható adatkapcsolatokban keletkezhet. Egy beszállító erősebb üzleti pozícióba kerülhet, ha a megjelenítés mellett a háttérrendszerek működését is képes összehangolni. Ezzel párhuzamosan az ügyfél függősége is növekedhet az adott szállítótól. Ezért az adatok hordozhatósága, a rendszerkapcsolatok dokumentálása és a későbbi üzemeltetés feltételei szerződéses és vezetői figyelmet érdemelnek. A technológiai bemutató nem válaszolja meg ezeket a kérdéseket.
A vállalati beruházás megítéléséhez ugyanakkor pénzügyi bizonyítékokra is szükség lenne. A beszélgetés nem tartalmaz összehasonlítható projektköltségeket, megtérülési időket vagy független hatásvizsgálatokat. Így a VR és a digitális ikrek gazdasági eredményességére nem lehet általános következtetést levonni belőle. A technológiai innováció üzleti értékéről szóló korábbi DIG-IT-elemzés is a beruházási feltételek jelentőségét helyezi előtérbe. A VR esetében a döntéshez különösen fontos lenne megismerni az adat-előkészítés, az integráció és a folyamatos frissítés költségeit. Ezek nélkül a látványos bemutató alapján nehéz megítélni a beruházás indokoltságát.
A következő változást a mesterséges intelligencia (AI) és a kevert valóság találkozása hozhatja. Galambos Péter a generatív AI fejlődéséről beszélve felvetette a valós időben előállított, megtévesztően élethű virtuális tartalmak lehetőségét. Ez az adás 2023-as felvételekor előrejelzés volt, nem igazolt technológiai menetrend. A felvetés azonban új kérdést nyit a vállalatok számára. Hogyan különböztethető meg a tényleges működési adat, a számított modell és a mesterségesen előállított tartalom? A válasz a virtuális rendszerek megbízhatóságát is meghatározhatja. A technológiai és üzleti összefüggésekről a DIG-IT Podcast Galambos Péterrel készült beszélgetésében hallható részletesebb elemzés.
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.