Épületautomatizálás és energiamegtakarítás szenzorokkal gyorsul
Röviden
- A dunaújvárosi kampuszon több mint 2600 szenzor és beavatkozó működik Antal szerint.
- Az épületautomatizálás és energiamegtakarítás gyors döntéseket és következetes üzemeltetést igényel.
- A melegvíz-cirkuláció ütemezése lehet a következő nagy megtakarítási lépés, szakági tervezéssel.
Pénteken négykor egyetlen parancsra a kampuszon lekapcsolnak a lámpák. A fűtés szünetekben temperál, az órarend alapján indulnak a szelepek Antal István szerint. Itt az épületautomatizálás és energiamegtakarítás kézzelfogható eredménye jelenik meg: nem bontás, hanem vezérlés. Antal, a Delta Systems üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogyan lépett a cég a klasszikus IT-rendszerintegráció mellé az épületenergetikai integrációba, és mit jelent ez egy egyetem üzemeltetésében a DIG‑IT Podcast beszélgetésében.
Egy magyar vezetőnek a tét ma világos. A nagy felújítás lassú és drága, miközben a számlák minden hónapban érkeznek. Antal szerint mérni kevés, az adatokból döntés és akció kell, különben csak grafikon marad a beszélgetés érvelése alapján. A fő állítás: ott lesz megtakarítás, ahol a szenzoradatokból automatizált beavatkozás születik, és ezt az üzemeltetés következetesen végrehajtja.
Beavatkozásból lesz megtakarítás
Antal két szintet különít el. Az első a megfigyelés, amikor adat gyűlik és elemzés készül. A második a teljes beavatkozás, amikor a szoftver előre beállított munkafolyamatok szerint kapcsol és szabályoz a DIG‑IT Podcastban. A világításnál minden kapcsoló mögé beavatkozó került, így pénteken egy gombbal lekapcsolható a teljes kampusz, helyben pedig kézzel bármikor visszakapcsolható a fény a konkrét példában.
A fűtés az órarenddel integrált, és a terepen mért felfűtési idők alapján indulnak a szelepek, hogy az első óra kezdetére megfelelő legyen a hőmérséklet Antal ismertetése szerint. Elmondása alapján az egyetem 25–30 százalékos energiamegtakarítási célt tűzött ki, és az első fűtési szezonban a korábbi, 2021-es szinthez igazodó számlát fizetett, ami a célon felüli eredményre utalt a podcastban. A beruházás előtt alapállapot-mérés készült, a teljes kiépítés után pedig több hónapos közös üzemeltetés és finomhangolás követte a rendszert a részletek szerint.
IT és üzemeltetés egy hálózaton
A Dunaújvárosi Egyetem koncentrált kampusz tizenegy épülettel, a kollégiumokkal együtt. A szenzorok és a beavatkozók minden olyan térben megjelentek, ahol huzamos emberi jelenlét van, innen a több mint 2600 eszköz Antal szerint a beszélgetésben. Elmondása alapján a projekt száz százalékos intenzitású EU-forrásból valósult meg, és nagyjából tizennégy hónap alatt zárult le a tervezéstől az átadásig az adatok szerint. Az üzemeltetés webes felületen zajlik, mobilról és tabletről elérhető, és többszintű jogosultságokkal működik; ha egy határérték közelébe ér egy paraméter, a rendszer riaszt, és a diszpécser célzott hibajegyet nyit a jegykezelő rendszerben az elmondottak alapján.
A terepi eszközök egy épületautomatizálási buszon (KNX) kommunikálnak az adatkoncentrátorig. Itt protokollfordítás történik, és az adatok internetprotokoll (IP) hálózaton jutnak el a szerverig Antal ismertetése szerint. Külön fizikai hálózatot nem építettek, a védelmet az egyetem meglévő biztonsági kontrolljai adják Antal szerint. Ilyen megoldásoknál a bevett gyakorlat a logikai szegmentálás, a szigorú tűzfalszabályok és a jogosultságkezelés következetes alkalmazása. Antal szerint a szervezet közben alkalmazkodott: a munkaszervezés jegykezelő rendszerre állt át, szolgáltatási szint megállapodás (SLA) mérésére alkalmas működéssel és követhető hibajegyekkel. Volt ellenállás, de a három hónapos támogatási időszak után az üzemeltető csapat magabiztosan használja a rendszert a podcastban elhangzottak szerint.
A melegvíz a rejtett költség
A mosdók és a zuhanyzók terhelése ingadozó, a központi melegvíz mégis gyakran folyamatosan cirkulál. Antal szerint ütemezett cirkulációval, az órarendhez és a naptárhoz igazítva érdemi energia takarítható meg, különösen hosszabb szünetek idején a beszélgetés alapján. Felvetett egy higiénés kockázatkezelést is: a cső utolsó szakaszában UV-fényes fertőtlenítés alkalmazását. Ilyen megoldás csak szakági tervezéssel és az előírásoknak megfelelően valósítható meg; a cél a pazarlás csökkentése anélkül, hogy nőne a vízfogyasztás vagy a kockázat.
A valós jelenlét becslésére a folyosókon lézeres távolságmérésen alapuló (LiDAR) számlálókat telepítettek. Ezek nem azonosítanak személyt, az irányt és az áthaladók számát mérik a podcast végén elmondottak szerint. Így következtetni lehet a termek terheltségére, és ehhez lehet hangolni a fűtést vagy a világítást.
A DIG‑IT olvasata szerint az épületenergetika ma adatvezérelt üzemeltetés. A gyors megtakarításhoz három feltétel kell: alapállapot-mérés, automatizált beavatkozás és következetes üzemeltetői fegyelem. „Hát ez attól lesz okos, hogy ezt mind vagy automatikusan, tehát emberi beavatkozás nélkül, vagy emberi beavatkozással, de távolról valósítjuk meg” – mondta Antal István a DIG‑IT Podcastban. A teljes beszélgetés meghallgatható itt.
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.