Beavatkozásból lesz megtakarítás az épületautomatizálásban

Röviden

• Gyors megtakarítás bontás nélkül, automatizált beavatkozással.
• Antal szerint több mint 2600 szenzor és beavatkozó működik az egyetemen.
• A melegvíz ütemezése és jelenlétmérés vezetői döntésre vár.

Antal István elmondása szerint pénteken négykor egyetlen parancs, és a kampusz sötétbe borul. A Dunaújvárosi Egyetemen a világítást beavatkozók vezérlik, a fűtés pedig az órarendhez igazodik. Antal, a Delta Systems üzletfejlesztési igazgatója a DIG‑IT Podcast adásában arról beszélt, hogy a nagy bontás helyett a meglévő rendszerek okos szabályozásával érhető el gyors épületautomatizálás és energiamegtakarítás. A tét pénzben mérhető, mert a rekonstrukció lassú és drága, a közüzemi számlák viszont most érkeznek. Aki belátható időn belül hatást vár, annak a működtetést kell megtanítania spórolni. A Dunaújvárosi Egyetem kampuszán Antal szerint ezt a logikát vitték végig.

Épületautomatizálás és energiamegtakarítás akkor hatékony, ha a mérésből beavatkozás lesz

Antal szerint mérni kevés. A grafikonból akkor lesz megtakarítás, ha a szenzoradat automatikus beavatkozássá válik. Két szintet különít el. Az első az adatgyűjtés és elemzés. A második a teljes beavatkozás, amikor a központi szoftver előre beállított munkafolyamatok szerint szabályoz, kapcsol és előkészít. A világítás minden kapcsolója mögé beavatkozót tettek, így kampuszszintű utasításra minden lekapcsolható, helyben mégis visszakapcsolható. A fűtés az órarendhez és a termek mért felfűtési idejéhez igazodik. Antal elmondása szerint az átadás előtt minden terem felfűtési idejét lemérték, majd ehhez hangolták a szelepnyitást.

Antal szerint az egyetem 25 és 30 százalék közötti energiamegtakarítási célt tűzött ki. A rendszer átadása után már az előző fűtési szezonban a 2021-es szinthez közeli számlát fizettek, ami szerinte a célon felüli eredményt jelezte. Ezt az alapállapot (baseline) mérésekre és a kiépítés utáni közös finomhangolásra építették. A koncentrált városi kampuszon Antal szerint tizenegy épület érintett. Elmondása szerint minden olyan térbe került szenzor és beavatkozó, ahol huzamos ideig van jelenlét. Így jött össze a több mint 2600 terepi eszköz.

A terepi eszközök épületautomatizálási szabványú buszon (KNX) kommunikálnak az adatkoncentrátorig. Itt a jelet IP-hálózatra fordítják, és onnan jut el a szerverre. Antal szerint külön fizikai hálózatot nem építettek ki. A forgalom a meglévő, IT-biztonsági kontrollokkal védett hálózaton halad; külön fizikai szegmens nem épült. A vezérlés vezetékes megoldásokra épül, mert az épületgépészek ezt tartják megbízhatónak. Az üzemeltetés webes felületen fut, mobilról és tabletről is kezelhető, többszintű jogosultságkezeléssel. Antal elmondása szerint a teljes üzemeltetői csapat tizenegy fő, köztük egy diszpécser. Ha egy paraméter határértéket közelít, a rendszer riaszt, a diszpécser pedig hibajegyet nyit a belső rendszerben.

A szervezeti oldal ugyanilyen fontos. Antal szerint volt ellenállás a jegykezelésre való átállásnál, de a közel három hónapos támogatási időszak végére a csapat magabiztosan használta a rendszert. A rövidebb visszacsatolási ciklus gyorsabb kapacitásnyereséget hoz. Itt dől el, hogy a technika megtérülése a működésen múlik, nem az eszközparkon.

Használathoz igazított melegvíz és jelenlétmérés óvatos adatkezeléssel

A használati melegvíz sok helyen folyamatosan cirkulál, függetlenül a valós igénytől. Antal szerint az órarendhez és a naptárhoz igazított ütemezéssel érdemi megtakarítás érhető el, különösen hosszabb szünetek idején. Hozzátette, hogy a pangó víz kockázatát kezelni kell. A cső utolsó szakaszában UV-fényes fertőtlenítést javasol, amelyet a vezérlés időzíthet. Elmondása szerint az egyetem vezetése elé terveket és költségvetést tettek le. Energiaoldalon legalább harminc százalékos csökkenést várnak ettől a koncepciótól, feltéve hogy jóváhagyás és forrás érkezik.

A valós használathoz illesztett vezérléshez jelenlétmérésre is szükség van. Antal szerint tizenkét, személyt nem azonosító lézeres távérzékelő (LiDAR) számlálót raktak a folyosókra. Ezek az áthaladók számát és irányát mérik. Ebből lehet következtetni a közeli termek terheltségére. Közvetlen, teremszintű vezérléshez ezt még finomítani kell. A cél, hogy a fűtés és a világítás valódi igényre reagáljon, személyes adatok azonosítása nélkül és az adatvédelmi kockázatokat minimálisra csökkentve.

„Hát ez attól lesz okos, hogy ezt mind vagy automatikusan, tehát emberi beavatkozás nélkül, vagy emberi beavatkozással, de távolról valósítjuk meg.” Ezt Antal István mondta.

A DIG‑IT olvasata szerint a tartós, gyors megtakarításhoz három dolog kell. Először egy tiszta alapállapot, amelyhez mérni lehet. Másodszor előre beállított, szenzoradatokra épített beavatkozás. Harmadszor fegyelmezett üzemeltetés jegykezeléssel és átlátható jogosultságokkal. E három nélkül az okosítás könnyen elfolyik.

Vezetői következmény is van. Aki a beruházási költség (CAPEX) helyett a működési költség (OPEX) oldalán ér el előbb eredményt, időt és kockázatot nyer. Antal szerint a dunaújvárosi projekt a meglévő IP-hálózatra támaszkodott, külön fizikai hálózat nélkül. Ez csökkenti a beruházási igényt, de erős és következetes IT-biztonságot feltételez. Nyitott kérdés, hogy a melegvíz-ütemezés és a finomított jelenlétmérés mikor kap zöld utat. A döntés az, hogy a vezetés mennyi idő alatt vállalja a működési átállást. A beszélgetés részleteit Antal István mondta el a DIG‑IT Podcastban.

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.