Az Attracto a Bobcats Coding megvételével időt nyer az MI-ben
Röviden
- Shai szerint az ügyfelek gyorsaságot és olcsóságot várnak az MI-től.
- A közös csapatokkal szerzett tapasztalat lerövidíti az átállást és építi a bizalmat.
- A siker mércéje a referenciák, a keresztértékesítés és a megtartás.
„Hogyan tudnánk ezt elszúrni?” Ezzel a munkacímmel ült le közös műhelyre a megállapodás után a két vezetői csapat. Nem díszlet volt, hanem buktatók listája és döntési rend. A beszélgetésben Shai, az Attracto (a podcastban több alakban hangzik el: Attractor, Atrecto) vezérigazgatója, Fazekas Barbara, a Bobcats Coding (a beszélgetésben több alak: Bobcat’s, Bob Cards, Bookcase) vezetője és Orsolya, a Spark Institute vezetője, aki a csoportnál seniorként is dolgozik, arról beszélt, hogyan fordítják le a piac tempóját csapatmunkára. A nulladik napon kimondták a nem alkuképes pontokat, és onnan kezdték a közös munkát. A cél nem a jogi aktus kipipálása, hanem működési előny és idő nyerése az MI-ben.
A tét az árazásban, a kapacitásban és a bizalomban jelenik meg azonnal. Shai szerint ami öt éve 100 ezer euró volt, arra ma sok ügyfél 10 ezret vár, miközben a realitás inkább 40 ezer körül áll meg. Gyakori, hogy az ügyfél nyomtatott MI-válaszokkal érkezik, és azonnali áttörést remél. A vezetés válasza: a felvásárlás nem soronkénti kód, hanem MI-natív szemlélet és működési minta, vagyis idő. A csapatnál mintegy nyolcvan fő dolgozik, és a Bobcats hozzáadott létszáma körülbelül a tizede ennek. A beszélgetés szerint a megállapodás hivatalosan július 1-jén lépett életbe, és az outsourcing helyett tanácsadói működés felé fordulnak, a kkv-k és a nagyvállalatok együttes kiszolgálásával.
Üzleti tét és piac
Barbara az ambíciót és a piacváltást emelte ki. Az amerikai korai fázisú alapítók költése lelassult, mert az MI-vel kapcsolatos közbeszéd gyors és olcsó megoldást sugall. A Bobcats ezért az enterprise szegmens felé fordult, ahol a bizalom referenciákon át épül. A közös fellépés rövidebb utat ad a bizonyítékig. A két cég szerint most az számít, hogy az MI-gyorsítást hogyan lehet fegyelmezett megvalósítással egy projektbe terelni. A megközelítés lényege: a tervezésnél kell belefoglalni a meg felelési (compliance) szempontokat, és tiszta döntési rendet kell tartani. Így az MI hozza a tempót, a technológiai háttér pedig marad biztonságos és skálázható.
Shai nyíltan beszélt a saját kockázatáról is. Szerinte az MI összeolvaszt vagy kivezet bizonyos szerepeket. Példaként említette az önálló minőségbiztosítást, amely fejlesztői tudás nélkül szűkülhet. A cég azokba fektet, akik vállalják az átképzést. Akinek ez nem járható út, annak nehezebb lesz a pálya. A döntés itt is az időről szól: a piac gyorsan mozog, és a cég a tereptapasztalatot akarja felépíteni, nem csak a létszámot. Ha ez sikerül, hamarabb jönnek az ismétlődő megbízások és a keresztértékesítés.
Integráció és kultúra
Orsolya szerint januárban már elindult egy, nagyjából nyolcvan kollégát érintő változásmenedzsment-program. A fejlesztői szerep közelebb került a tanácsadói munkához, és az MI a kódolás mellett a kontextus megértésében is segít. A csapatok vegyes projektekben dolgoznak, hogy a közös tereptapasztalat lerövidítse az átállást. Itt nem emberek „darabonkénti” felvételéről van szó, hanem egy működési minta beviteléről. A cél, hogy az ügyfelekkel partneri módon tudjanak vitázni a valós igényekről, ne csupán feladatlistákat teljesítsenek.
A közös műhely fókusza az volt, hogyan lehetne elrontani a folyamatot. A kérdés provokatív, de pontos. A felszíni udvariaskodás helyett a valódi kockázatokat tették az asztalra, és világossá tették a döntési jogokat. Shai szerint nyolcvan fős méretben nem lehet mindenkivel előre egyeztetni, ezért a nulladik naptól kezelni kell a fenyegetettségérzést. A két cég belső kultúrája hasonlónak látja magát, mégis külön dimenzió jön be az ügyfélkapcsolatban. Ezt akarják gyorsítani: a tanácsadói tartást, amelyben a cég nem azt adja, amit az ügyfél elsőre kér, hanem amire tényleg szüksége van.
Vezetés ma
Orsolya szerint a „jövő vezetése” akkor nem jelszó, ha több forgatókönyvre készít fel és alázatot kér a vezetőtől. A világ nem lett kiszámíthatóbb, ezért stabilitást kell mutatni, de nem merev módon. Barbara hozzáteszi a kulturális mátrixot: a helyzet és a közeg dönti el a megfelelő hangot. Kelet-Európában a nyers tények adják a hitelességet, az Egyesült Államokban nagyobb a retorika súlya. Ugyanaz az évzáró beszéd máshogy hat a két piacon, és a jó vezetés ehhez igazítja a kommunikációt és a tempót.
A DIG‑IT olvasata szerint az üzleti lényeg egyszerű. A felvásárlás itt időt és működési mintát vesz egy olyan piacon, ahol az árazási nyomás, az MI‑mítoszok és a meg felelési kényszerek egyszerre vannak jelen. A siker nem a közleményben, hanem a projektben mérhető: gyorsan megjelennek‑e a nagyvállalati referenciák, épül‑e keresztértékesítés, és együtt maradnak‑e a kulcsemberek. Az igazi kérdés most az, hogy az első közös projektekből mennyi lesz ismétlődő üzlet. A választ a következő negyedévek adják meg.
Kapcsolódó cikkeink
A témával kapcsolatos tudományos cikkek
- Eleni Papadonikolaki, Ilias Krystallis, Bethan Morgan (2026): Where absorptive capacity resides: A locus study across firm and project boundaries in the twin transition. Journal of Cleaner Production. doi.org/10.1016/j.jclepro.2026.147859
- Hadi Zarea (2026): Interactive Framework on Absorptive Capacity and Organizational Learning for Circular Economy Transition. Business Strategy and the Environment. doi.org/10.1002/bse.70788
- Nabila Ramadhani, Dian Ekowati (2026): Powerlessness in Post-Merger Integration. Journal of Accounting and Finance Management. doi.org/10.38035/jafm.v7i2.3261
- Roland Yaw Kudozia, Carolyn Elizabeth Kudozia (2025): Absorptive Capacity, Knowledge Acquisition Intensity, and Productivity: Insights from Ghana’s Service Industry. International Journal of Research and Innovation in Social Science. doi.org/10.47772/ijriss.2025.910000596
- Lifen Han, Yanwu Zhao (2026): The SECI model of knowledge creation as an enabler of students’ creative behavior through the lens of absorptive capacity. Frontiers in Psychology. doi.org/10.3389/fpsyg.2025.1708055
- Nikolaus Seitz, Erik E. Lehmann (2025): Does acqui-hiring pay off? An empirical investigation of founder retention. Small Business Economics. doi.org/10.1007/s11187-025-01107-1
- Shaobo Chen, Siyuan Shen (2026): Artificial intelligence, financial investment, and corporate mergers and acquisitions. International Review of Economics & Finance. doi.org/10.1016/j.iref.2026.105694
- Hejie Tao (2025): AI Driving ESG Performance: A Case Study of Geely’s Mergers and Acquisitions. Advances in Economics Management and Political Sciences. doi.org/10.54254/2754-1169/2025.gl27372
- Kartik Kumar Satvedi, Sushma Rani (2026): Applicability of AI in Due Diligence Process of Mergers and Acquisitions: An Exploratory Study. International Journal of Engineering and Management Research. doi.org/10.31033/ijemr/16.4.2026.1934
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.