BIMEXEC különkiadás – BIM az épületüzemeltetésben

[Zene] [Taps] [Zene] üdvözlök mindenkit ez itt a digit podcast személyi lászló vagyok a futur vezető partnere és társam a krimiben szekér zoltán az odm b és a sing hangar alapítóügy vezetője sziasztok jó napot kívánok a digit podcast célja hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez mi itt a mélyére fogunk ásni a [Zene] [Taps] dolgoknak a mai nappal egy új sorozatot indítunk a digit podcast égisze alatt elsősorban az építőiparnak és az ingatlan üzemeltetésben érdekelteknek ehhez örömmel vettük hogy támogatóként csatlakozik az afmtech csapat és így a tavaly bimexek néven indított beszélgetéseiket közösen folytatjuk idén ez viszont azzal is jár hogy alapítótársam szekér zoli és én felváltva vezetjük majd az adásokat helyett biztosítva állandó vendégünknek német dánielnek aki az afmtech üzletfejlesztési vezetője továbbá a beszélgető partnereinknek akik a mai napon makra aniko üzemeltetési szoftvpcialista az archi fm-től és kucogi lászló ügyvezető a ké stúdiótól üdvözöllek benneteket a digit podcast stúdiójában köszönjük a meghíves sziasztok sziasztok köszöntöm a hallgatókat a hallgatóinknak ezúton is

köszönjük a sok pozitív visszajelzést konferenciákon a youtube és a spotify értékelésekben linkedinen facebookon és egyébként minden hol biztos vagyok benne hogy az építés és az épület fenntartás digitalizációja újabb hasznos tudásbázist fog adni nektek ebben az első bim exec adásban a hagyományos üzemeltetési módszertanokat azok nehézségeit a bim alapú üzemeltetési megoldások előnyeit és az üzleti döntéshozók számára különösen fontos gazdasági szempontokat is megvitatjuk dani hadd kezdjem azzal hogy miért foglalkozol te személyesen a a bimmel azaz az épületinációs modellezéssel és az épületek digitális üzemeltetésének a fejlesztésével szerinted milyen hiányt pótol ez az ágazatban ami miatt még egyfajta közszereplést is vállalva igyekszel ebben a sorozatban minél több érintettel megismertetni ezeket a dolgokat még egyszer üdvözlöm a hgatókat ez egy nagyon jó kérdés de talán még egy picit visszá mennék hogy mi is ez a beam a mi olvasatunkban ugye ez a ez a betűszó ez a building information modellingből ered de azóta mi most már sokkal más tehát másonnan közelítjük meg ezt a ezt a ezt a kifejezést a mi olvasatunkban és ezt laci szokta szokta mindig említeni most ezt lopom tőle better information management

gyakorlatilag mi az afmtech azzal foglalkozunk a teljes építés építés folyamatában a a bam oldaláról javítjuk a tervezők kivitelezők és üzemeltetők információ menedzsmentjét ez folyamatok bevezetésével új szoftverek kialakításával szabályozási környezetek kialakításával a cél hogy hatékonyabbá tegyük a napi munkafolyamatokat a hagyományos tervezés hagyományos kivitelezés és itt kapcsolódunk ugye az üzemeltetéshez ugye hagyományos üzemeltetés szempontjából is ugye a bimtől ettől az épület információs menedzsmenttől a talán az üzemeltetési terület az ami a legtávolabb áll mivel mi magunkat egy beam integrátor cégnek tartjuk a a piacon nagyon fontosnak tartjuk az edukációt ez versenyhelyzetet tud tud olyan versenyelőnyt tud jelenteni a piacon különböző bimes folyamatok és eszközök bevezetése ami ami gyakorlatilag előre tud vinni bármilyen bármilyen vállalkozást így az építőiparon belül az hogy miért vállalok közszereplést ez ez ez azt gondolom hogy ez része annak a folyamatnak amit mi jelenleg is képviselünk hogy tanítsuk meg a az építőipar különböző szereplőit ez esetben az üzemeltetőket arra hogy hogyan lehet az információt megfelelő módon rendezetten gyorsan napra készen átadni igen itt többen bólogattak a

stúdióban hogy az üzemeltetéstől általán legjobban távol ez a ez a szoftveres világ amit a bam képvisel egyébként én ezért is örültem amikor ezt a témát ti felvetettétek hogy ezekről beszélgessünk mert én is azt látom hogy most már ez a fajta verseny előny illetve ez a fajta szakadék kezd kialakulni az építőiparban is ami sok mááns iparákban korábban elkezdenénk a szakmai beszélgetést mondjuk a hagyományos üzemeltetési módszertanok mentén tehát ha belegondolunk hogy hogy nézett ki eddig az üzemeltetés aztán majd rátérünk a jövőre is mindjárt akkor milyen főb problémákkal találkoznak az üzemeltetők mondjuk menedzsment szinten hagy a a a vállalatok számára hol ér véget a hagyományos megoldásoknak a az előnye vagy vagy a használhatósága mikor és mitől érezheti egy üzemeltető hogy változtatni kellene hadd kezdjem nagyon távolról a a dolgokat ugye én 40 éve foglalkozok ezzel a témával ez egy 40 perces podcast azért rövidre fogom mondni csak a főstációt fogom elmondani tehát a 80-as években amikor az egészelz ember még találkozott akor gonnak bácsik voltak jobbra-balra mindenki irányította a takarítónőket satöbbiket és valamunkor a 91-es évek közepén jelent meg magyarországon az első facility management barcs balázs

barátom kitalálta ezt a létesítménygazdálkodási fogalmat és azóta elkezdtük a nulláról építeni ezt a szakmát tehát ez a szakma onnantól egyáltalán definiálható csak azért akartam elmondani hogy egyáltalán mint szakmáról is ilyen hosszú távon beszélgetünk fiatal szakma így van ennek a a digitalizálásában ugye az első lépések még csányi jani barátommal 90-es évek közepén tettük meg rögtön mondom mai szemben nézve ezekk ilyen játékok voltak érsd a volt egy építzti alaprz és ki tudtuk színázni hogy melyik a helység és melyik a nem tudom én a fürdőszoba hát meg már excel táblát használtatok gondolom nem papír nem nem használtok persze tehát mit tudtuk kiszínezni mondom senki mást tehát a a szakma még messze nem tartott itt ebből az értelemen és körülbelül azt kell mondani hogy a 2000-es évek elejére jutottunk el addig a szintig hogy valamilyen szinten megjelent a digitalizáció anikon majd fog beszélni az archfel múltjáról ők ugye a 90-es évek elején szintén részt vettem annak a első lépéseiben és akkoriban az első szoftverek megjelentek az első excelet megjelentek azt kell tudni hogy a mai napig is azért az excelek és világában van ez a szakma tehát azért a használunk rendszereket nagyon sokal amikor

csináljuk a benchmarking felméré akkor bepipálják hogy használnak cfm rendszert de ha egy második kérdést fölraksz ezzel kapcsolatban hogy akkor milyen mérségben hogyan használják ezt a cfm rendszert akkor nem tudják bocsánat meg kell állni mert a cfm rendszer mint kifejezés nem mindenki számára ismert köszönöm hogy az én munkámat is elvégzed ez így kényelmes adás lesz figyeld simán beszélek több órát computer it facility management a rövidítése tehát a számítógépes támogatott létesímény gazdálkodás jelenti de lényeg az hogy maga a digitalizáció az én olvasatomban egyébként ez ös stációt jelent nem fogunk fölsorolni az öt stációt ebbe az ötödik stáció ez amikor a bimet szeretnénk bevezetni a a a a ebbe a bizonyos computer feszít menagmentben tehát a létesítménygazdálkodás digitalizált megoldásaiban amit mindig meg kell érteni a létesítménygazdálkodással kapcsolatban hogy itt folyamatokról van szó tehát itt kevésbé annyira fontos maga az épület az kell természetesen tehát kell tudnom hogy mi az hegy helység kell tudnom hogy mi az hogy egy szivattyú de majdnem hogy fontosan hogy mit csináltam azzal a szivattyóval tehát amikor ennek a és és itt csatolok vissza arra hogy a bam hol tart az üzemeltetés

szempontjából a bimben ez a része amelyik a folyamatoknak a kezelését jelenti az a gyengepontja még jelen pillanatban megvannak a az elméleti részek tehát hogy hogy kéne leírni mint kéne leírni de a világvezető rendszereit is megnézed rendesen ez még igazából nincs kialakítva tehát ez az ami igazából most még egy alakuló történet és akkor mehetünk vissza hogy egyébként mi van magyarországon mi van egy konkrét üzemeltetési cégnél az a szerencsés helyzetünk hogy ül a stúdióban olyan ember aki aki pont ilyen eszközt fejleszt amiről te beszélsz és nagyon kíváncsi vagyok rá hogy egyébként te anikó hogy látod ezt hogy mi az a hiány amit a ti eszközötök az archifm megpróbál betölteni azt gondolom hogy ezt úgy tudom kellően érthetővé varázsolni ha előbb elmesélem hogy az elmúlt 15 évben üzemeltetőként milyen szempontok szerint kellett ingatlanokat kezdelnünk tehát abszolút csak a hagyományos módszerekkel találkoztam 15 év alatt egyszer sem jött szembe olyan eszköz vagy olyan szoftver amely segítségével tudtunk volna folyamatokat optimalizálni ma magyarországon két típusú hagyományos módszertan létezik az egyik a breakfix breakfix ami tulajdonképpen nem tartalmaz egyáltalán karbantartást itt az üzemeltetési

személyzet egyértelműen arra fókuszál hogy az eseti meghibásodásokra reagáljanak tűzoltás tűzoltás van abszolút minden egyes berendezést a végletekig hajtunk és és csak akkor lépünk közben akkor vásárolunk új berendezést hogyha már nincsen mód annak a megmentésére a másik típusú üzemeltetési módszertan ez a tervezett megelőző karbantartás ez azért szépszerével előfordul a magyar piacokon az autóipar van nem csak nem csak tehát hogy azért több létesítmény esetében itt már bizony figyelnünk kell azt hogy az adott gépeknek berendezéseknek mi a gyártói utasítása ez alapján határozzuk meg meg a karbantartási gyakoriságokat illetve van jó néhány jogszabályi előírás amit figyelemben kell vennünk és itt azért vannak előre definiált adminisztratív terhek is aminek eleget kell tenni viszont mind a kettő hagyományos módszertannál az a jellemző ahogy laci is említett amit ő tapasztalt hogy papíralapon történik a dokumentációknak a tárolása és maga az adminisztráció is jobb esetekben már exceleket is készítünk fm-ként hogy azzal a saját él ket segítsük tulajdonképpen meg jobban olvasható a falon kinyomtatva ha a szekér zol itt lenne akkor ő biztos hogy ilyen példákat hozna van ilyen is van ilyen is van és

egyébként nem csak a karbantartásra vonatkozik ez hanem az eseti meghibásodásokat is így kezeljük tehát a gyakorlatban a karbantartó sétál a létesítményben megállítják őt a kollégák a fülébe suttogják hogy most éppen melyik berendezéssel van gond vagy fölhívják őt a mobilon ne adj isten emailben leírják hogy mi a probléma a jó kis szakénk pedig elő veszi a kockásfüzetet ír néhány jegyzetet saját magának elindul a házban és a jó gazda szemével próbál tulajdonképpen helytállni ezek után mi történik a kockás füzetből jó esetben készül vagy generálódik valamilyen úton módon egy munkalap a munkalapot vagy lefűzik egy mappába vagy a legtöbb esetben sajnos ez a műhelyben a karbantartó aztalán megpihen a kávéscsésze alatt az adatok innentől kezdve nem jutnak tovább tehát pusztán arra az azt a célt szolgálják tulajdonképpen hogy a dokumentumokat egy esetleges ellenőrzés kapcsán be tudjuk mutatni és így elkerüljük a büntetési tételt de hogy az adatok nincsenek megfelelő adatstruktúrába összeszedve hogy abból kellő odafigyeléssel elemzéssel menedzsmentszintű üzleti döntések jöhessenek létre na ez egy nagyon érdekes pont mert ugye említetted hogy vannak-e épületek gondolom spéci szerződött ügyfelek akinél bizonyos

jogsz ái vagy legalábbis belső szabályzati előírások vonatkoznak az épületeikre ezért aki azt üzemelteti az kap egy betartandó listát amit a esetleg ha nem tart be akkor meg is büntetik tehát van egy ilyen szabályozási kényszer mögötte ami fejlesztést indukál mondjuk így ami digitalizációt indukál mert a a papírok mentén ezt nem tudja teljesíteni a cég illetve van a másik kérdés hogy ha ha minden ugye ezeken a papírlapokon van nincs információm nem nem tudok jól dönteni akkor az valószínűleg nem túl gyors és nem nem túl pontos üzemeltetést tesz lehetővé tehát költséges is meg lassú is ami nyilván hogyha valaki felül tudja múlni sebességben meg meg árban ezt a szintet akkor akkor az egy óriási versenyelőny h e ez ilyen kicsit ilyen tyúktojás probléma nem tehát hogy most akkor a szabályozás hozza meg azt a fejlesztést ami aztán gazdasági előnyt is jelent vagy már már ott látom hogy hogy nem vagyok versenyképes és egyébként új ügyfeleket is tudok szerezni akinélkivetelesen szabályozott is ez a téma nem tudom ezt hogy látjátok ha gondolod válaszolok picit annyiban eltérnék ettől hogy ugye mikor változott meg az építés amikor egy londonban óriási tűzvész volt és akkor attól kezdve nem kezdtünk el fával

építkezni mert a korüzet okoz a mi szakmánk is így körülbelül így működik tehát hogyha van valami akkora károd hogy igazából változtatnod kell akkor szoktak változtatni tehát a mi esetünk lehet ez akár természetesen egy büntetés is nem ez a jellemző az a jellemző hogyha valamiért olyan probléma adódik amelyiket akár a tulajdonost akár a vezetést vagy akár a megrendelő oldalról valamifjta döntést elő fog hozni tehát mi a mi szakmánkban általában akkor találnak meg minket nagy ritkán kivétellel a vannak időként erőlátó vezetők is tehát ne akarjunk ezt elvenni hogyha valami nagy károk keletkezik és akkor próbáljuk ezt oldani maga egyébként a gazdaságossága ennek a kérdése egy nagyon nehéz ügy az üzemeltetésben mert itt ugye sok-sok apró pénzről beszélünk amik viszont nagyon hosszú távon csöngenek lefelé tehát amikor elkezdesz egy ilyenfjta megtérülés vizsgálatot végezni hogy te most beteszel x ftot a cfm rendszerbe digitalizálod a modelledet és akkor rákényszeríted józsi bácsit hogy így dolgozzon ráadásul palibácsi ki is fog lépni mert ő nem hajlandó így dolgozni hogy ezeknek a költségeit hogy y össze elkezded összerakni akkor az fog kiderülni hogy ez nem úgy fog történni hogy holnaptól ez visszatérül viszont

a másik oldalról a megrendel oldaláról egy sokkal magasabb színvonal fog megjelenni sokkal hatékonyabban tudsz visszajelezni időben tudni fogja hogy mikor kezded el a munkát mikor fejezted be a munkát azt a ha felfüggesztetted a munkát mert mondjuk találtál egy olyan problémát amelyiket nem tudtál rendesen kezelni akkor tud róla satöbbi ugye ez a hagyományos módokon úgy szokott működni hogy akkor már nagyon ég a ház és akkor fölhívté fölhívják a valakit hogy miért nem csinálták már meg ezt a dolgot hát azért nem csinálták meg mert nem lehet kapni mondjuk azt az alkatrészt de hát a hagyományos papír módon ezt nem tudja visszajelezni tehát alapvetően ha viszont erre ki van alakítva egy digitális struktúra akkor ő azonnal tudni fogja ezeket az információkat tehát egy csomó része ennek a gazdaságosságnak nem egy klasszikus pénzügyileg megfogható történet hanem egy klasszikusan egy minőségi történet ebben benne vannak a és itt vagyunk a bamnél az információ menedzsmentnél az információ menedzsmentnek egy sokkal magasabb szintre vitelét jelenti ezzel kapcsolatban csak annyit tennék hozzá hogy sokszor kérik tőlünk hogy mutassuk ezt pontosan ki százalékba hogyha átállunk a beamről akkor az bamre

bocsánat akkor az hány százal megtakarítást eredményez nyilván ez a célja tehát a költséghatékonyság a fő szempont de hát hogyan tudom forintosítani azt a problémát azt a káreseményt ami nem következik be nehezen nyilván vannak rá vannak rá módszertanok de a cél az hogy hogy hogy prediktív üzemeltetés irányba tudjunk elmenni ahol ahol gyakorlatilag ogogy anikó is említette ezek a szabályrendszerek ezek a karbantartási és és különböző különböző információk ezek megfelelően időben oda tudjanak jutni a a az adott területekhez én még ehhez annyit szeretnék hozzátenni hogy nagyon fontos az hogy tervezhető legyen minden tehát ogy a hagyományos módszertanokkal gyakorlatilag teljesen elcsúszhat a karbantartási időpont ahhoz képest amit a berendezés valójában igényel és emiatt azért rengeteg adhok jellegű leállás jön létre ami mondjuk egy gyár esetében termelés kiesést okoz a a munkavállalók kiégnek mertogy innentől kezdve szó szerint már csak tüzet oltanak tehát gyakorlatilag ez senkinek nem jó előbb-utóbb azt hiszem mindenki be fogja látni hogy ezzel nem csak egy versenyelőnyt kapnak azok a cégek ahol már ö modern körülmények között végzik az üzemeltetési feladatokat hanem hosszútámú fenntarthatóságot és egy

üzletfolytonosságot jelent a számukra menjünk bele egy picit a részletekbe hogy hogyan kezeli egy bim alapú szoftver ezeket az információkat hogyan kerül bele az adat ez szokott lenni mindig az érdekes kérdés a mi termünk én azt gondolom hogy a piacon egy nagyon-nagyon erős egy rengeteg gyakorlati tudás implementálása került bele nem feltétlenül cfm szoftverként titulálnám mertogy annál sokkal több lényegesen több ez inkább egy ilyen integrált munkahelymenedzsment szoftver ami azt jelenti hogy a az ingatlan portfólió kezelésén túl beleértve itt az üzemeltetési feladatokat emberi erőforrás tervezésre is alkalmas munkaidő tervezésre rögzítésre az egyes személyeknek a munkahatékonysága mérhető aztán nagyon fontos és nagyon fókuszált benne az energiamenedzsment a raktárkezelés ezenkívül pedig szolgáltatások is integrálásra kerültek benne úgy mint például a járműkiosztás a parkolóhelyek kezelése és nagyjából ezekkel összhangban egyre több ügyfél keres meg minket prediktív karbantartás irányába eljutva tehát hogy ez a fő cél és ők már dolgoznak azon hogy műszaki paraméterekkel felruházott ifc-ket készítenek az micsoda hát ezek egy olyan építészeetti rajzok ami tulajdonképpen az építészeti adaton adatokon túl már

tartalmazza a műszaki berendezéseknek a paramétereit is nem csak a típusát a gyártási évét az üzembehelyezési időszakát ez alapján egyértelműen lekövethető hogy melyik berendezés garanciál és azokat hogyan kell kezelni ezen kívül a mi szoftverünkben a arjafmben van egy 3d-s viewer ami nagyon segíti azt hogy gyakorlatilag helyismeret nélkül be lehes avatkozni kritikus helyzetekben tehát nem csak monitoringgal hanem vizuális segítséggel is támogatja az üzemeltetési személyzetet megjelenik benne a komplett létesítmény azokat lebontjuk ingatlan elemek elemekké és láthatjuk hogy az egyes helyiségekben milyen berendezések vannak ha valamelyik berendezés meghibásodik akkor az a rendszerből kiolvasható hogy annak a hibának az elhárításához az adott típusú berendezés kapcsán milyen alkatrészre van szükség ezt tovább gondolva azt is láthatjuk hogy ez az alkatrész az egyébként rendelkezésre áll éppen a raktárban vagy még a kiszállás előtt egy egy beszerző utat kell tenni ez mind-mind időt spórol gyorsítja a reakcióidőt és kiszámíthatóbbá teszi a folyamatokat ezzel abszolút költséget optimalizálunk ez egy ideális világkép és azt gondolom hogy rengeteg munka eljutni magának a szoftvernek a kifejlesztéséhez ami ezt

képes támogatni ami tényleg egy egy ideális folyamatot vagy folyamat készletet tud hozni na de ugye szokott jönni ez a szituáció amikor mondjuk megtalál téged a az aniko és azt mondja hogy hát felejtsd el azt amit eddig láttál exceleket vagy ilyen cfm próbálkozásokat itt itt a kerek egész a 360 fokos szoftver mi mozdul meg benne mondjuk egy megrendelőben vagy bennetek akik a megrendelőket is képviselitek de egy kicsit a a szolgáltatók képviseletét is végzitek men mennyire hiszitek el hogy ezt valóban meg lehet egy adott cégnél vagy egy adott épületnél valósítani hogy ezzel az ideális eszközzel dolgozzanak az emberek ugye speciális helyzetben vagyok mert nagyon sokáig a szállító voltam mostár igazából már a megrendelő oldalán végzem ezt a tevékenységet és koordinálom ezeket a projekteket ugye azt kell látni hogy ö azt hogy elhigyék hogy ez működőképes az viszonylag egyszerű mert mert elnézést megmutatod azt hogy hol működött és milyen eredményeket hozott ezzel kapcsolatban ezek viszonylag egyszerűbb történek a nehezebb az a része hogy ez ott is működjön ugye itt jönnek be az emberi tényezők tehát ezeknek a bevezeté tehát a az aniko az előbb beszélte az ifc satöbbi ugye van egy olyan standztardizációs folyamatunk

ezzel kapcsolatban amitől viszonylag azt kell mondani hogy azok hogy hogy csináljuk hogy hogyan biztosítsunk adatokat ezekket nagyon könnyedén le tudjuk írni akkor inkább ezt a kifejezést használni de hogy hogy fog ez a gyakorlatban működni az már sokkal nehezebbé teszi a dolgokat egyszerű példákat mondok alapvetően van egy óriási beruházás magyarországon ahol már kiírták hogy bimbe csinálják meg a dolgokat le is szállították ezt az előbb megemlített ifc fight-t azt az ifc f úgy volt rossz ahogy van mert egyéb emberi tényezőkből amiket itt nem fogunk most részlet nem azt szállították le amiről beszélünk és nem is lehetett végrehajtani azt hogy aztán leszállítják azt a tör itt vannak már szabványok tehát hogy abszolút egyébként lehetne jól csinálni akkor ha megenged egy picit vissza mennék a a a bim tehát a mondta az előbb a better information management kedvenc kifejezésemet a dani és akkor itt elkezdeném egy kicsit ezt olyan értelben ragozni van ennek rengeteg szabványa egyébkén 80 szabvány tartozik a bim környezetébe ebből valami közvetlenül valamelyik áttételesen két főrészre lehet bontani a közvetleneket az egyik az az információ menedzsmenttel kapcsolatos dolog és itt van egy gyönyörű számunk ez a 12

9650-es io szabvány ennek van három dolga ez maga az információ menedzsmentnek a keretét adja meg picit majd mindjárt erre visszatérek és van a második része ahol még gyakorlatilag leírja ezeket a leírási módokat hogy hogyan kell leírni ennek az afc-nek az az óriási előnye hogy mindenki ugyanazt érti alatta tehát bárm ugye a ágban minden már többször megpróbálták ezeket a szabványosításokat különböző területeken satöbbi és 90%-ban a piac dönti el tehát hogyha a nagy cégek mögé állnak akkor szokott működni az afc-nek és ez az óriási előnye hogy volt egy pillanat amikor a nagy cégek mögé álltak és elkezdődött ennek a szabványosítása és akkor most visszatérek a 196 650-es szabványba le van írva egy információ menedzsmenti folyamat tehát egy egy folyómedert képzeljünk el amelyikben azért a folyómederben neked van egy lehetőséged hogy mozogjál hogy hogyan kell kommunikálni de az alapszabályok meg lettek határozva hogyan kell mondjuk egy üzemeltetési modellt átadni egy mondjuk egy átadás átvéérén azért ez már nem a semmibe van leírva nagyon rossz a gyakorlat de alapvetően mégis a bel télve egy folyómederbe és ezáltal tudjuk biztosítani azt hogy az egész életi ingatlanciklusb tehát egészen onnantól

hogy van egy koncepció egészen odáig hogy lebontjuk az épületet valahol ez az információ ami kapcsolódik az épülethez és ezt most tényleg minden aki bőven értse ezt az információhalmazt valamilyen értelemben ebben a szabványkeretbe van belerakva danihoz fordulnék ez egy bim exec sorozat tehát hogy alapvetően szeretnénk valami muníciót adni a menedzsernek vagy a a cégvezetőnek ne adj isten a tulajdonosnak h mit kezdjen ezekkel a lehetőségekkel lászló említette hogy az egyik projektben nekifutottak eleve a startkőről már úgy ugrott le a a projekt hogy ez a logika e ezt a szabványt követjük és így tovább és mégis megakadt ez vajon vezetői felelősség is részben igen nagyon sok tényező a az ami ezt befolyásolhatja és azért hála istennek van jó tapasztalat is sőt van egy egészen nagy projekt egy banképület amiben mind hárman itt a résztvevők közül érintettek vagyunk ami egy egy jó példa picit visszább mennék és ugye anikónak és a lacinak a az előz előzőleg el elmondott dolgaira hogy hogy teljes legyen a kép tehát ma mi mi olvasatunkban a beam egy tervezést kivitelezést és üzemeltetést támogató folyamat aminek a legfontosabb pillérei az amikor hogyan állunk át a tervezésről a kivitelezésre egy megfelelő modellből

hogyan állunk át egy kivitelezett állapot modelljéből az üzemeltetésre ugye itt a a banképület esetén amit említettem a mi megbízásunk első körben a kivitelező oldaláról jött ahol gyakorlatilag lézerszkennerekkel követtük a megvalósult épületrészeket gépészeti rendszer et berendezéseket gyengeárú berendezéseket tehát mindent amit az épület tartalmaz ezt a kivitelezés szempontjából releváns információtartalommal láttuk el ami gyakorlatilag a kivitelezés végére összeáll egy adatállomány ez az adatállomány ez nem alkalmas még arra hogy ezt egyszerűen az archi fmbe betöltsük rengeteg olyan információ van benne ami ami az üzemeltetés számára nem releváns és rengeteg olyan információ hiányzik belőle ami am ami viszont az üzemeltetés számára nagyon fontos azt látjuk mi hogy amit laci is említett hogy nagyon sok félrecsúszott projekt van hogy az a fajta integrátori szemlélet amit mi képviselünk az fmtek az hogy ezeket ezt az értékláncot tudjuk ezt a folytonosságot biztosítani ugye érdekhiányba ütközik tehát ér érdekellentétek nem is bocsánat nem érdekellentétek tehát olyan olyan szakadékok vannak tehát egy tervező nek nem érdeke hogy üzemeltetésre előkészített modell legyen ő maximum a kivitelezésig fogja ezt ezt nyomon

követni egyre több projekt nagyobb állami projektnél találkozunk olyannal ahol már a beruházó előírja hogy a kivitelező szolgáltasson olyan olyan üzemeltetési modelleket amit egyszerűen csak az ő által a megvásárolt archi fm szoftw környezetbe be lehet tölteni de a kivitelező nem rendelkezik ilyen kompetenciákkal meg tud bízni nagyobb tervező céget akik képesek erre de azok a nagyobb tervező cégek nem értenek az üzemeltetéshez tehát ez a fajta anomália ez a fajta űr az amit mi mi közösen lacival nagyon sok projekt esetében be kell hogy töltsünk tehát mi kamerai tagsággal rendelkező építész és épületgépész mérnökök vagyunk viszont mi a bamre tettük fel a az életünket és arra arra arra fókuszálunk hogy ezek a fajta adatok minden résznél megfelelően biztosítva legyenek tehát mi tervező szoftverekkel dolgozunk de napi kapcsolatban vagyunk olyan üzemeltetési szakértőkkel mint a laci vagy anikó akik pontosan le tudják írni szoftver oldalról és az ügyféligény oldaláról is a problémát és a feladatokat amit nekünk ugye a bim modellel meg kell oldani álljunk meg egy szóra nehogy túl sokat szakmázzunk foglalkoztunk már itt a digit podcastban filmekkel zenével sok mindennel mára a versek jutottak eszembe

nem kell verset szavalni lehet de nem kell pedig én reggel ottam készültem mondom fölvesszük semmi g szívesen meghallgatná de hát van-e kedvenc költőtök egyáltalán olvastok-e még verset azóta hogy nem kötelező emlékeztek-e még bármire abból amin keresztülmentünk ki korábban ki később szívesen válaszolok nem mondom hogy napi gyakorlatom a v olvasás de a amire szerintem a vers van hogy amikor van az a pont hogy leállsz és kell hogy egy picit töltödjél akkor szoktam verset olvasni koromból következően én egy hobó raj vagyok és akkor talán akik tudják a ez mit fog jelenteni sát számomra azért józsef attila verseket olvasni az egy nagyon fölüdülő dolog tehát egy nagyon pozitív dolog olvassok más típusú verseket is csak akkor az eleve hosszabb lenne a válasz de igazából nekem amikor például akkor kért a hobónak a koncertje nem klasszikus hobózámokat hanem józsef attilát hallgatunk azok a legszebb pillanatok ü köszi többiet én is józsef attilát mondtam volna alapvetően az az igazság hogy én a a a laci úy egy más generáció mint én én nem szoktam megállni tehát mi a tavaly október óta az ekm rendelet óta gyakorlatilag a azon a bizonyoson vesszük a levegőt és és hát persze fontos a a a pihenés és a kikapcsolódás

de én sorozatokat szoktam nézni nem nem nem verset olvasok köszi vanikó egy picikét nekem is más egyébként az érdeklődési köröm de szívesen olvastam korábban verseket illetve ha valakit mondanom kellene akkor nekem az abszolú kedvenc radnóti miklós és azon belül is a nem tudhatom című költemény az mindig megdobogtatja a szívem úgyhogy közel áll egyébként a szépirodalom közel állnak a versek sajnos egyre kevesebb időm van verseket olvasni üüm érdekes nekem az egész életem ilyen két laki ha szabad így mondani merthogy pé pá amikor el kellett dönteni hogy most matek fakt vagy magyarfakt az nekem egy egy dilemma volt én mind a kettőre szeresen mentem volna és akkor végül is azt csináltam hogy megettem a matek faktos könyvet de elmentem a magyar faktra mert annak a tanára még jobban tetszett fia gézának volt a fia egyébként aki olyan népi költő hát ma nagyon ritkán jutok hozzá ez danival abszolút egyetértek hogy az időmenedzsmentben ez ez szorul hátra de mikor hozzájutok a mai napig elő előveszek verseket már kortársba nem megyek bele az az igazság inkább előveszem a régit nekem a kedvencem kányádi sándor egyébként nagyon nagyon bírom az ő költészetét még diákként szavalam is élet és irodalom szintje

isen nézed a a m nem nem nem tehát a a mait már nem szorítom bele nem nincs a verzióm csak egyszerűen nem nem szánok r időt hogy már így belekérdeztél hogy hogyan zajlik nekem ugye az életemben vannak ilyen egy-két pillanat amikor leállok merr egyébként 1000%-kal megyek és akkor az egyik ilyen amikor például nyáron lemy én balatonparti vagyok és lemegyek nyáron és akkor azt mondom hogy most tényleg mindent eldobom és nincsen online satöbbi akkor akkor szoktam megvenni az élet é irodalmat és akkor szoktam végigolvasni ezeket és akkor a verseket is végigolvasom kányádés szokott lenni benne egyébként szerintem a lelkünk sokat épül az ilyenekből én mindenkinek javaslom azt hiszem hogy mindenki találhat olyan költőt ha eleget keres aki hozzá fog közel fog állni bármi is történt a magyar órákon annak idején ha már így szóba került a a prediktív karbantartása az elején én ehhez egy picit visszakanyarodnék meg az adatalapú döntéshozatalhoz mert az egyébként minden szinte minden adásunkba elő kerül akármilyen iparágról beszélgetünk ez ez egyáltalán nem egy megoldott és rutinszerű feladatmenedzserként hogy adatokból hogyan tudunk dönteni na most képzeljünk el egy épületüzemeltetőt mondjuk 2029-ben hogy ne kerek számot mondjak

négy év múlva hat év múlva mi lesz vajon a jellemző munkaszervezés milyen jövőképpel mert ugye az épületet se egy-két évre építjük meg valószínűleg a szoftvert se egy-két évre építjük hogy hogy mien jövőké készüljünk meg menedzserként milyen milyen hiányokat azonosítsunk ami amit be kéne tölteni az hogy mé tényleg négy év múlva is a legalább azt a piaci részesedést tudjuk hozni am most illetve mennyivel hatékonyabb lehet mondjuk a munkavégzés vagy vagy a költségszint ezeknél a a cégeknél és milyen eszköz kell még ehhez eddig egy eszközt mondtunk egy szoftvert meg egy fél pillanatra talán szóba került egy szkenner nem tudom arról szerintem egy következő adásban még többet szeretnék beszélgetni de hogy úgy ha csak van egy lista a fejetekben azt osszátok meg meg állami szektor vagy vagy privát szektor ez különbözik hát azért itt a a a szabályozások az ekm rendelet azért nagyon komoly előírásokat tettek le itt az elmúlt elmúlt időszakban ami ha jól jól emlékszem laci erősítsétek meg hogy 2035-ig írja le azt hogy az összes állami tulajdonban lévő épületnél rendelkezni kell bam mod ellel tehát ezt a fajta digitális állományt el kell készíten van egy teljesen egyértelmű forgatókönyv ami le lehet

rakva a rendszerbe hogy az egyes iparágak mikor kell hogy belépjenek az új beruházásokkal kapcsolatban és ennek a vége most a 2035 tehát itt hosszabban is lehet látni amit meg kell ebben érteni hogy ez viszonylag azért a költségeknek a követését és annak a jó kontrollját tette a scopeba tehát nem azt jelenti hogy ettől pillanattól kezdve a prevatív karbantartást az te minden állami ingatlan nál be lesz vezetve tehát pont az én kérdésemre nem ad választ ez az ékhem rendelet hogy ne vegyem elő tehát 2029-ben még biztos sem minden ugyanott lesz mint most majd 2034-ben az állami szektorban valószínűleg hirtelen mindent azonnal egy ével azért kell elővenned mert ők is elő fogják venni és el fog indulni egy folyamat tehát ez ennek mindig ugye az az érdekesség hogy egy a jogszabályinak persze meg kell felelnünk de ha már ott van az az adat akkor már valamennyire élni fogunk vele persze különböző emberek különböző módon fognak érni vele a a kérdésedben az a nehéz ügy hogy a és maga a kérdésben is fölvetetted hogy az ingatlannak sokkal hosszabb az ingatlan életciklusa tehát ami most fog épülni majd épület amelyiknek az épületfelügyelete az már teljes lesz a bim modellje tejes lesz digitális ikert

fognak építeni satöbbi egy teljesen más típusú működést tud lehetővé tenni már 2029-ben most csak egy tényleg a nem a rózsaszín álom mert azért teljesen itt van csak nem mindenhol fogod ut érni igazából például a kokért ezt a tervszerű karbantartást le fogja váltani az állapotalapú karbantartás mert annyira okosak lesznek már az épületek hogy minden egyes értelemben hozzátéve egy kis mesterséges intelligenciát tudni fogják hogy mikor mit kell csinálni nem kell kimennem három havon karban tartani azt a szivattyút hanem akkor kell kimennem amikor az egyéb jelekből a mesterséges intelligencia nekem jelezni fogja ennek minden eszköze ma már rendelkezésre áll és ha ma valaki nekiáll egy igazából okos épületnek akkor egy ilyen állapotú karbantartás jöhet létre mondom jöhet létre ezt szeretném hangsúlyozni ebből az értelembben és közben ott lesznek a 150 éves épületeink ahol semmilyen bimmell nincsen semmilyen szopver nincsen já azt is amikor felújítjuk akkor akkor lesz nem tehát hogy most látunk ilyen épület feljíj ha felújítjuk ha felújítjuk és ha felújítjuk volt egy beszélgetés te ott nem voltál dani hanem akkor az attilával voltam ahol a a cég egy fejlesztő cégről beszélünk tehát most nem államról mi

cégről beszélünk fejlesztő cég azt gondolja a következő időszakban ez a négy év azért jó ő nem igazából új irodaházakat fog építeni hanem azokat az irodaházakat fogja átépíteni na most ő nála abszolút fölmerült ez a kérdés amit te föltti hogy ha felújítottad akkor azt már úgy építem meg úgy fogom megtenni hiszen ha amikor én felújítást csinálok és tervezek úgyis föl kell mérnem ha fölmérem akkor nyugodtan már csinálhatok egy bimóelt kiokosíthatom összeköthetem az épüet fejeté rendszerrel tudok digitális twin csinálni ezzel kapcsolatban és volt egy de nincs de igazából ezeknél a a piaci cégeknél ez egy megtérlés számításról szól a történet hol van az az arány ahol tud működni egy állami cégeknél ugye nem erről szól ott az állami szabályzokról szól és akkor van a köztes rész amikor egy nem köztes rész egy harmadik szegmesnek mondanám amikor a vállalatok saját maguknak fejlesztenek ugye ott megint más a a logika ebből az értelemben a vállalati cél az ha jól le tudod fordítani az egy nagyon jól eladható történet mer ott ugye a business kontinuitásra a az üzleti folytanosságra kell rámenni tehát például a koké náluk az energiaellátási történet az egy szent dolog tehát én mint üzemeltető amit az energiaellátás

oldaláról el tudok adni ha szabad ezt a csúnya szót használni akkor az biztos működőképes ha csak azt mondom el hogy figyeld itt tisztább lesz valami az nem biztos eladható de ha a biz a tehát hogy folyamatosan tudnak autót gyártani nem tudom energiát termelni satöbbi akkor azok sokkal fontosabbak a mi szakmánknak igazából a vállalati szektorban például akkorért ez az első számú prioritás és itt lehet például a bimmellt és minden egyéb ilyen okosságot eladni én azt látom hogy ez a trend tehát h egyértelműen a bimre szavazok van egy ilyen tendencia hogy egyre többen keresnek meg minket is érdeklődnek a szoftver iránt a szoftver azt gondolom hogy a meleg ágya tulajdonképpen a prediktív karbanart kialakulásának tehát mi is törekszünk arra a közeljövőben hogy beépüljenek hozzánk a különböző szenzorok és iot eszközök ami alapján már valós állapotokat kapunk a berendezésekről és ahogy a laci mondta szakszerűen akkor nyúlunk hozzá a gépekhez berendezésekre amikor azok valójában igénylik úgyhogy abszolút ez a jövő én én bízok abban hogy ez az elkövetkezendő öt évben jelentős átalakulás lesz a piacon dani a válaszod kapcsán nekem eszembe jutott az hogy most akkor itt egy kicsit ketté is szakadhat a piac tehát hogy lesznek

olyan szereplők akik képesek új típusú épületek akár de én így fordítottam le magamnak hogy épületvezérelt karbantartás hogy képesek lesznek egy ilyen okos épületnek a az üzeneteit fogadni és azt karbantartani meg lesznek azok akik a 150 éves épületeket fogják menedzselni amik csak kell tehát ez az ekm rendelet ez ez számunkra egy egy üdvözlendő dolog tehát ez egy nagyon nagy előrelépés ezt szeret kihangsúlyozni ami azért meghatározza a piacot de a szakadék óriási jelen pillanatban is tehát nagyon sok olyan céggel találkoztunk ahol ahol már tényleg csatahajót lehet építeni és már ahogy laci is említette a digital twin már az üzemeltetési folyamat egyben működik a a a vállalati folyamatokkal a a pénzügy minden be van kötve és és vannak nagyon komoly nagyon nagyon nagy vállalatok ahol ezek tudnak működni és aztán ennek az egészen az ellentéte is hasonló méretű nagy nagy épületcsoportokat üzemeltető létesítményeknél egyetemi szinteken ahol ahol jelenleg még excel táblákból üzemeltetnek sok esetben nagyon nagy a szórás tehát és és a beam szempontjából azt gondolom hogy hogy az hogy az archiifm képes fogadni ezeket az adatokat és képes ezeket megfelelően kezelni az egy óriási segítség a mi

munkánknak is az gondolom hogy hogy a piac már azért nyit efelé de de hát azért vérttiszadunk ha lehetek őszinten na most ha a jövőképünk ilyen integrált rendszerekből áll meg meg optimalizált folyamatok meg ugye valamennyire automatikus ahogy említetted laci ha egy tulajdonosnak is ilyen a jövőképe és akkor kiépít egy ehhez illeszkedő bimeszköztárat remélhetőleg archifm-mel ha már így ültünk össze az akkor segít gondolom a hosszútávú költségtervezésben is tehet hogy egy pontosabb üzleti modellt tesz lehetővé nem nem annyira vakon repül a cég és hogy kapcsolódik ez egy ma eléggé hot topicát ezt magyarul talán úgy szokták fordítani hogy forró téma azt azt szerintem nem adja vissza tehát hogy hogy egy nagyon élő nagyon nagyon aktuális témához a fenntarthatósághoz nem csak az épületek fenntarthatóságához hanem a a cég fenntarthatósági mutatóihoz segíthet ebben gazdasági döntéshozókat egy ilyen rendszer ez a cél abszolút abszolút absolút hadd mondjak egy egy vitát és egy picit meg lehessen értenni is a dolgokat hogy a az üzemeltetési bimet az ugye vannak dimenziói és a a dimenziókban ugye a bim 4d az a értelemszerű az ütemezéssel tehát az idővel kapcsolatosöd a kostal és akkor utána jön a vita hogy bim 6d

vagy 7d az üzemeltetés ez pont a kérdésedel fug össze mert ahol különveszik ott a bam 6d az a fennart ósággal tehát esg-vel kapcsolatos történeteket írja le külön és én azt mondom és azért jó a kérdésed hogy a a ez igazából egy tehát hogyha elmész egy céghez és megnézed azt hogy az a fenntarthatósággal kapcsolatos dolgokkól kifelel az ingatlan a kapcsolatban mert természetesen vannak az ingatlanon túli fentartósági kérdések is a legtöbbször maga az üzemeltető üzemeltetési vezető az ingatlanvezető satöbbi tehát amikor és akkor itt jön meg be hogy mit kell nekünk 2030-ra tudni és mit kell tudni 20050 erre az épületeknek most anélkül hogy a jogszabályokat elkezdenénk fölsorolni olyan kihívásokat jelentenek ezek az épületekkel kapcsolatban és az épület üzemeltetéssel kapcsolatban hogy azokkal az adatok nélkül amit akár az archifm vagy akárki más csinálja lehetetlen vagy hazudsz és akkor egy olyan sg reportot fogsz csinálni aminek semmi köze a valósághoz van ilyen tehát nem akarok mellé beszélni de ha egy idő után azért ez ki fog derülni tehát nem lehet hosszan mellé beszélni tehát csak valós adatokból lehet dolgozni és ehhez ma már hagyományos még excelből se lehet azt a mennyiségi adatot elállítani amit

eg mondjuk egy esg reportb el kell készíteni ne felejtsük el az sg riportok szépen mennek lefele a kisebb vállalatok felé mennek le mindenki számára 2029-re gyakorlatilag szinte mindenkit érinteni fog akinek ingatlanja van és akkor ha vannak ugye olyan cégek akik igazából tényleg elemezni akarnak tényleg azt gondolják hogy az é szeretnénk az épületket hatékonnyá tenni nulla kibocsátás satöbbi őnekik aztán ez szükségszerű ma a bam egyik legfontosabb felhasználási területe az az energia racionalizálás ugye mert lehet csak fogyasztási értelemben lehet épületfizikai értelemben de ez igazi szép dolog amikor ezt az egészet egybe kezeled tehát nézed é a fogyasztást és az épületfizikai dolgokat hol érdemes szigetelni hol nem érdemes szigetelni hol érdemes más fogyasztót beállítani satöbbi hol érdemes az emberekre figyelni hogy hogy fogyasztanak adatokat hogyan érdemes mondjuk vásárolni hozzá elektromosságot ezt egy komplex ilyen bimmell nélkül lehetetlen megoldani tehát nincs olyan okos ember aki ezt éle kezelné mondjuk egy excel táblákból és ez már nem csak az üzemeltetésnél már az építés folyamataiban is jelentkezik tehát azért az azt nagyon fontos tudni hogy a világ össz széndioxid kibocsátásának a a teljes mennyisége az

közel az összes károsanyag kibocsátás az épített környezetből fakadóan közel 40% és az építés egy bam modellből egy jól megtervezett egy jól fölépített bam modellből a a biztos hallottátok már ezt a kifejezést hogy pazarlásmentes beruházások ezek mind nagyon szorosan összefüggnek ettől pótmunka és és az időkeretek betartása ezek mind mind mind a fenntarthatósági szempontokat szolgálják a nikón állatok az archifm rendszer fejlesztésbe hoz új igényeket mennyire kell hozzányúlnotok és bővítenetek emiatt hogy fenntarthatósági szempont okat is képviselnek a az a vásárlók vagy a vásárlók megrendelői egyre több az ilyen típusú megkeresésünk tehát a korábbitól eltérően még eddig csak a mérőóraállásokkal rögzítettünk rögzítésével foglalkoztunk a rendszerben ma már energiamenedsment auditokat szeretnének a rendszer segítségével használni szeretnének modellezni a szoftver segítségével tehát akár egy nem tudom én egy egy munkaállomás kiosztást lemodellezni hogy az hogy hogy a leghatékonyabb mert végtérre is emberek vagyunk mindenhol minden területen tehát itt most arról is beszélgetünk hogy ezekben a létesítményekben emberek dolgoznak és őnekik viszont ahhoz hogy a munkájukban hatékonyak legyenek kell

hogy egy komfortos körülmény egy ideális munkakörnyezet rendelkezésre ájon mert hogy ez szolgálja a cég jövőjét is úgyhogy itt azért több nézőpont van amit figyelembe kell venni ez valóban a hagyományos módszertannal lehetetlen egy kérdésre maradt még időnk azt hadd legyen már az hogy hogy egy picit a nehézségeket is világítsuk meg tehát most ha valaki eddig eljut a a hallgatók közül az adásban akkor akkor nagyjából y sarokba érzi magát szorítva hogy hát muszáj lesz ezt csinálni de de hogy akkor készüljünk fel arra hogy mi lesz benne nehéz tehát az hogy mi lesz benne jó miért csináljuk azt most tényleg körbejártuk de milyen akadályokkal a pénzen kívül mert mindenhez pénz kell de hogy még milyen akadályokkal szembesülnek majd ha ha megengeditek én azt gondolom hogy az ember keményen él benned úgy érzem ez a áát ittegynóráslkú sofwerek megtanulása új folyamatok kialakítása az emberi tényező mindig a legnehezebb és ezt úgy kell megoldani hogy hogy gyakorlatilag ahogy laci is említette hogy ne álljon föl a kolléga és ne menjen ne menjen haza ne lépjen ki az építészetnél ha csak úgy vesszük hogy még vannak aktívan olyan olyan aktív idősebb tervező kollégák akik még tussal tanultak meg rajzolni és aztán jöttek a

szoftveres megoldások a 3d és aztán most jönnek a paraméteres 3d-s dolgok tehát ne az én én azt gondolom az én véleményem hogy az emberi tényező mindig a legnehezebb anikó én is azt gondolom hogy az emberi tényező és még jobban nehezíti hogy azt látom hogy az operatív személyzet az gyakorlatilag egy egy kiöregedő munkavégzői réteget érint tehát az időszakik hatalmas tudással rendelkeznek valóban de ahogy őket már nagyon nehéz megtanítani a jelenkor vívmányaira én őket inkább talán coachsként használnám a fiatal karbantartók mellé hogy adják át a tudást és a tapasztalatot de hogy nagyon nehéz lesz ezeket a rosszul beidegződött régi gyakorlatokat elvetni és nyitni az új felé tehát abszolút szemléletváltásra van szükség csak ezt a vonalat tudom tovább vinni pont esk ebből egyet fogok kiemelni ez a vezetőji elkötelezettség tehát a vezetői rész minden esetben lesznek ilyenek akik lemaradnak lesznek akik lesznek k úy felhasználunk ezt szinte mind minden vállalatnál igaz meg tudjuk oldani természetesen oktatással különböző támogatásokkal nem titok ebből élek de viszont az amit nem tudok én se megoldani hogyha a vezető nem áll mellém tehát bárki elnézést a legöregebb recés ujjú józsi bácsit is

megtudom meg lehet tanítani csak nagyon sok türelem kell hozzá hogy elkezdem valamit használni tényleg nagyon sok türelem kell hozzá de hogy a vezetőt ha nem ő valamiért elbizonytalanodik mert ugye valószínűle azért kerülök oda mert az elején volt még elkötelezettsége de ha ő elbizonytalanódik vagy lesz neki valami olyan magasabb prioritása ami miatt ezt fölérre és nekünk üzemeltetőként mindig egy nagyon nagy probléma hogy egy cégeknél az üzemeltetés nem egy elsődleges történet az egy ilyen szükséges rossz amit kell végezni és akkor egy vezető ebben a pillanatban elbizonyítanodik hogy nekem az lehet hogy jobb lenne hogyha mondjuk váltirányítási rendszerre tennék még egy 10 millió ftot és nem erre ten g 10 millió ftot az a legnehezebb történet tehát a vezetőket én nem titkolom ez valószínűleg koromból következik meg a tapasztalatomból én így face to face belekérdezek hogy három évóal is ezt fogod mondani három évóal is mellettem fogsz állni mert ha az nem nincsen akkor mi csak killódunk és falra vájuk a bol köszönöm szépen a válaszaitokat én úgy foglalnám össze hogy a bim alapú üzemeltetés az igazából a jövő most mert mát zajlik egyes helyeken még más helyeken meg még még távolinak tűnik

hogy a technológia folyamatosan fejlődik ez mindannyünknak kihívás főleg aki fejleszte annak aztán duplán és az okos meg összekapcsolt elemekből álló épületek a preditív karbantartás mind hozzá járulnak a fenntartható de ugyanakkor gazdaságos üzemeltetéshez hát ennyi minden belefért nem is gondoltam volna alig több mint fél órába anikó lászló és dani nagyon köszönöm a beszélgetést köszönöm lehetőség köszönjük hogy itt lehettünk [Zene] [Taps] [Zene] [Taps]