BIMEXEC Különkiadás – BIM – ISO 19650 felkészítés

Üdvözlök mindenkit. Ez itt a Digit Podcast [zene] személyi László vagyok, a Futurnál vezető partnere és társam a Krimiben Szekér Zoltán, az Audi és a Sailing Hungar alapító ügyvezetője. Sziasztok! Jó napot kívánok! A Digit podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki [zene] a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és [zene] az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Építő iipari és ingatlan üzemeltető kollégák figyelem. Ez itt a Digit Podcast Bimegzek sorozatának új adása koprodukcióban az AFMtek csapatával. Mit ér a folyamat, ha szabványos? Mivel több a tanúsítás a tanúskodásnál, ma annak ásunk a mélyére, mit jelent bevezetni az ISO 19650-es épületinformációs és modellezési szabványt. Vendégünk sorrendben Széc Julianna Viktória, az Olajterv minőségirányítási vezetője. Köszöntelek a stúdióban. Köszönöm.

Várkonyi Attila, BIM és Izó minőségirányítási rendszer szakértő, az AFMTK kereskedelmi vezetője. Üdvözlöm a hallgatókat. És Gújtás Csaba, az első magyar tanúsító cégvezetője. Köszöntöm a hallgatókat. Köszöntelek mindármatokat. Új vendégek vagytok nálunk. Mit gondoltok a podcastokról? Hallgatóként is kérdezem, de úgy is, mint akik mikrofon oldalán ültök, hogy ez az első alkalom-e vagy nem. Én a magam részéről elsősorban a társadalmi, politikai témájú podcastokat szoktam hallgatni. Jó magam még nem vettem részt eddig ilyen beszélgetésben. Köszönöm. Többiek? Én energetikával kapcsolatos podcastokat hallgattam, főleg megújuló energiával kapcsolatosan. A podcastokról az a benyomásom, hogy segít egy kicsit a bővebb társadalmi köröknek is megérteni azokat a szakmai dolgokat, amik amik esetleg első olvasatra nem érthetőek.

Magam elsőként veszek részt ilyen podcast beszélgetésen. Izgalommal várom. Igen, ezt látom. És hálásak vagyunk érte. Csaba, én is újjonc vagyok a podcast világában, még nem vettem részt podcaston, azért megnéztem két adást, de igazából nem szoktam podcastokat hallgatni jelenleg inká családi okok miatt talán nem is érek rá, mert van azért két kis gyerekem, úgyhogy a munka mellett a család. Hát nagy öröm ez. Akkor ezek szerint három újoncot is avatunk itt. Ez sokszor előfordult már egyébként a Digit Podcast három éves történetében, ahogy az is, hogy lehet minket nézni is, mert a YouTube-on is feliratozva elérhetőek vagyunk, illetve az Apple Podcast és a Spotify csatornákon egyaránt. Na de vágjunk is bele. A sorozatunk neve ugye BM Exek. A BIM folyamatokról beszélgetünk, de vezetői szemmel is. Ma arról foglak faggatni benneteket, miért és hogyan vezeti be az olajterve az ISO 19650-es szabványt, amely a BIM alkalmazás talán legmagasabb szintje. Kezdjük talán azzal, mit jelent nektek személyesen ez a projekt, milyen szerepetek volt benne?

Menjünk visszafelé. Csaba. Ugye én jelenleg tanúsítót képviselem, tehát az EMT Zrt. ugye a meghívást. Az igazából úgy nézett ki, az olajtervvel nekünk az integrált irányítási rendszerükre van szerződéses kapcsolatunk. A integrált irányítási rendszer tanúsítását mi végezzük az olajtervnek. Úgyhogy az olajterv megkeresett minket ugye azzal az igénnyel, hogy ők szeretnék tanúsíttatni a 19650-es szabványt. A 19650-es szabvány igazából nem is egy szabvány, hanem egy szabványsorozat, amely hatelemből áll. És valójában ezek nem irányítási rendszerszabványok, hanem sokkal inkább inkább termékszabványok. Tehát íy módon, mint irányítási rendszer szabvány nem létezik és nem tanúsít tanúsítható. viszont ugye mi kizárólagos képviseletét látjuk el az NQA-nak, ami egy brit központú szervezet, egy egy nagy világszerte ismert tanúsító, akik jelen vannak Amerikában, Európában, Ázsiában is. Mi az NKA felé benyújtottuk ezt az igényt, hogy hogy van egy van egy ügyfelünk, aki szeretné tanúsíttatni a BIM rendszerüket.

És ők körbekérdeztek, hogy van-e olyan tanúsító, van-e olyan esetleges ország képviselet, akik rendelkeznek ilyen akkreditációval, és így jutottunk el az olasz irodához. Olasz Akria nevű szervezettől kapták meg az akkreditációt egy Uni PDR74-es szabványra, ami a Beam szabványnak egy ilyen összefogó vállalatirányítási szabványa, tehát egy olyan szabvány, amit lehet auditálni. Úgyhogy nekünk igazából a projekten belül ez ez volt a részünk, feladatunk, hogy megtaláljuk azt a szervezetet, akik képesek ezt az irányítási rendszert tanúsíttatni. akkreditált tanúsítvánnyal ellátni. Attila, neked mit jelentett ez a projekt? Ahogy a Csaba kollégám is elmondta, ez egy ez egy nagyon új kezdeményezés. Nemcsak Magyarországon, hanem azt lehet mondani, hogy Európa, sőt világviszonylatban is, hiszen ha nem rendelkezünk irányítási rendszerrel egy ilyen szakintve, akkor ez egy nagyon nehezen tanúsítható történet. Vannak olyan próbálkozások, leginkább angolsz 100 kezdeményezése, ahol már tanúsítanak ISO 19650-et.

Azonban, ahogy a Csaba is elmondta, ezek terméktanúsítások. Tehát tulajdonképpen a benyújtott dokumentációk megfelelősségét igazolják le tanúsítvánnyal az ilyen tanúsító szervek. egy ilyen irányítási rendszert elsőként tanúsítani nagyon nagyon széles körben, az egy az egy hatalmas kihívás. nekem ehhez pedig a felkészítést adni az AFMtek képviseletében pedig azt gondolom, hogy egy egy nagyon megtisztelő és egy egy nagyon izgalmas projekt. És azt hiszem, itt el is érkeztünk a a Magvához a mai beszélgetésnek, merthogy itt egy innovatív ügyfélről van szó, aki kötélnek állt és küldött egy vendéget is a stúdióba, Júlianna Julcsi személyében, így a felvezető előtt beszélgetve vele. Neked személyesen mit jelentett ez a projekt?

Én tavasszal kaptam felkérést projektvezetői státuszra ennek a tanúsításnak a levezylésére és felkészítésére az Olajtvnek. Az olajter már 2023-ban lépéseket telt, két kollégát ki is képzett BIM szakemberré, és a folyamatait kezdte áttekinteni a szoftverhasználatokat, a jogosultságokat is. viszont rájöttek arra, hogy ha alulról építkeznek, az sokkal tehát nem egy olyan egységes rendszert hoz létre, amit ha egy irányítási rendszerbe építünk bele, és a folyamatos fejlesztést is tudja támogatni, akkor ez sokkal hatékonyabb. És mivel én végzem az olajtervnek az irányítási rendszer üzemeltetését, bevezetését is én végeztem, ezért volt egy kiválasztási szempont az, hogy én vegyem át ennek a projektnek a vezetését és maga az irányítási rendszerekbe beépítve alkossuk meg a BIM rendszerünket és tanúsítassuk is. Ö és erre nagyon jó társakat találtam az EMT és az AFMtech személyében, mert mindkét szervezet nagyon elkötelezett ennek a bevezetésnek a sikere irányába.

És én nagyon hálás vagyok értük is, meg maga a projektér is, mert én egy nagyon nagyon szeretem a kihívásokat, és ez nagyon nagy kihívás volt az életemben, és szerintem az ember, hogyha ilyen kihívásokat bevállal, akkor tud fejlődni is általa. Maradjunk még egy picit az olajtervnél. Ugye visszamentél egy pillanatra 23-ba. Ön úgy az elmúlt évekre általában föltennék egy kérdést, hogy hogy milyen tapasztalatai voltak az olajtervnek általában az izó szabványokkal, akár az irányítási szabványokkal. És mondjuk, hogy illeszkedik ez a cégnek a stratégiájába, mert ha jól gondolom, akkor ezt nem pusztán szakmai kihívásként indította el az olajterv, hogy hát ilyet még senki nem csinált, akkor csináljunk egyet, mert ráérünk, ugye nem nem erről van szó, hanem voltak céljaitok ennek az ISO 19650 szabványnak a bevezetésével.

Igen, az olajterbe, mint több tervező irodában is, több szak működik együtt, hogy ténylegesen egy terv úgy el tudjon készülni, ahogy kéri maga a megrendelő. A több szaknak az együttműködése kommunikáción és információ áromlásokon keresztül működik, amit valljuk be, egy gépész vagy egy villany villamosmérnök teljesen más metódusok alapján beszélget egymással, és ezt szerettük volna egy olyan közös alapra hozni, hogy mindegyik szak ugyanazt értse az információk alatt. Tehát a magát az információnak a struktúráját, ö a magának a formanyomtatványoknak ahogy átadjuk, ahogy átvesszük magának a jogosultságoknak, hogy ki férhet hozzá, meddig férhet hozzá. Tehát ezeket, hogyha leszabályozzuk, egy sokkal hatékonyabb rendszert fogunk kapni. És ez az irányítási, tehát a minőségi irányítási rendszer az ISO 9001-ről beszélek. Ö a vevő oldaláról nézi, hogy a vevőnek, a megrendelőnek minél jobb és hatékonyabb terméket tudjunk adni. Viszont ha eggyel visszább megyünk, akkor igenis, hogyha hatékony terméket szeretnénk adni, már a folyamatainkban is egy hatékonyságot kell tudnunk elérni, mint ahogy az autóipari cégek is, hogy mindegyik tevékenység a megfelelő mederbe, a megfelelő időpontba, a megfelelő

információ rendelkezésre rálljon. És ezt elérni az ISO9, az ISO 19650 szabvánnyal láttuk beteljesedettőnek, és ezért is állt rá az olajtv, hogy ebben is tudjunk fejlődni. Tehát ne csak a végeredmény, hanem maga a folyamatok is, ami majd magával hozza a hatékonyabb működést és a akár több projekteknek a bevállalását is, mert hatékonyabban tudunk működni. Tehát egyfelől adott volt egy probléma, amit én most úgy fordítottam le magamnak gyorsan, hogy hogy volt egy Bábel tornyahelyzet, hogy különböző szak, szakemberek közös nyelvet kerestek, de nem volt egyszerű. Másfelől meg volt egy alapvetően minőségorientált működése az olajtervnek. Még egy részletkérdésnek tűnik, de de szerintem azért elég fontos, hogy volt-e korábban már bevezetett irányítási rendszer vagy rendszerek amihez illeszteni kellett ezt az újjat?

Igen, ezt mondtam. És az ISO 9001 és az ISO 45001 a munka egészség és biztonság irányítási rendszer. De ez nem egy probléma volt, ez egy felismerés volt, tehát hogy egyre hatékonyabban szerettünk volna működni, és ez egy felismerés volt, hogy ebben is tudunk fejlődni, ebben is tudunk előrébb menni és megkönnyíteni akár a kollégáknak az együttműködését is. Tehát ahogy az ember fejlődik a saját életében és felismert dolgokat, én szerintem ugyanez a felismerés történt. Tehát a szervezetnek is van egy érettségi fejlődési szintje, és ő eljutott addig a fejlődési szintig, hogy akkor ebben is szeretne előrébb lépni és támogatni a folyamatokat. Attila, te ugye az AFMtektől érkeztél, és ez a Bimeg sorozat, ez újra és újra visszatér ebbe az origóba, hogy a BIM az egy épületinformációs modell, egy közös nyelv, de ugyanakkor egy közös információhalmaz is, amit folyamatosan frissíteni kell. Na most viszont szabványoldalról még még kevesebbet beszélgettünk róla. Emlékszem egy-két adásban a Kucogi Laci hozta be még ezt a kérdést, hogy hát ennek azért van leírt nemzetközi etalonja is. Milyen érzés volt? És és pontosan ugye itt az elhangzott a tanúsító részéről Csaba mondta, hogy itt hat különböző fejezete van gyakorlatilag

ennek a szabánynak. Hogy lehetett ezt ezt projekt szempontból megközelíteni, hogy hogy akkor milyen lépéseken keresztül lehet eljuttatni az ügyfelet abba az állapotba, ahová most hallgottuk, hogy miért szeretne eljutni? Én nagyon szerencsésnek érzem magam, merthogy sok éve dolgozom irányítási rendszerekkel felkészítői oldalon, másrészről pedig nagyon szerencsésnek és nagyon izgalmasnak tartottam, ez egy szabványsorozat. Ezek önálló, különálló szabványok, tehát nem fejezetekről, hanem szabvány elemekről vagy szabványokról beszélünk. Akkor is, hogyha ezek nem irányítási rendszerszabványok, de az ISO szabánycsalád részét képezi az, hogy egy információlást egy információs felkészültséget, egy kommunikációs rendszert a BIM nyelvén szabványokkal ötvözünk, vagy szabványoknak feleltetünk meg, azt gondolom, hogy ez egy nagyon szerencsés együttállás, mert hogy egy irányítási rendszer nevezhetjük bármilyen ilyen izórendszernek, hiszen ezek az izórendszerek ezek ezek irányítási rendszerek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egy keretet adnak ahhoz, hogy hogyan lehet hatékonyan és folyamatosan fejlődően, visszakövethetően, ellenőrizhető módon és és minden mezgyére kiterjedően egy vállalatot hatékonyan működtetni. Ezt

ötvözni a BIM tudománnyal szerintem egy rendkívül izgalmas kérdés. Használtatok-e valamilyen projektkmunikációs eszközt, nem tudom, feladatmenedzsment eszközt, vagy vagy valamilyen, tehát olyan szoftvert, ami ezt a közös munkát segítette? Sharepointon osztottuk meg a az információkat. Pontosabban az olajtörv biztosított egy olyan SharePoint felületet, ahol a saját dokumentumaikat hozzáférhetővé tették részünkre, mi pedig ide töltjük fel a részükre elkészült dokumentumokat. De van egy ütemezés is, amit végeztek. Azt milyen rendszerben? Van egy Plannerly nevű alkalmazás, amelyet pedig egyrészről a projekt ütemezésére, másrészről pedig a dokumentációk előállítására alkalmazunk. Úgy fogalmaznék inkább, hogy a BIM specifikus dokumentumok előállítására.

Még mesélnél egy picit a projektszemléletetekről, hogy hogy milyen lépésekben, milyen milyen terv mellett tudtatok haladni. Az első lépés igazából a BIM stratégia elnevezésű szolgáltatásunk, amely egy digitális érettséget, egy aktuális információlási tárolási állapotot mér fel az adott megrendelőnél. Ez történt az olajtervnél is. Ennek az auditak a során mi interjúkat készítettünk, átvizsgáltuk a dokumentumokat, megnéztük azt, hogy hogyan működik jelenleg a cég. Ez hogyan illeszkedik a BIMES követelményekhez, és ennek alapján készítettünk egy hiányjelemzést, egy auditjelentést, amely nagyon részletesen taglalta ezeket a megállapításokat, illetve célokat, céljavaslatokat tűzött ki, amelyeket egyeztettünk a menedzsmentel. És azt elhelyezt elhelyeztük egy idősávon.

Ezeket a célokat valósítjuk meg. Ez vonatkozik egyrészről a folyamat fejlesztésre, a működésfejlesztésre, a dokumentációs rendszer fejlesztésére, olyan dokumentumok behúzására a már meglévő mindennapi folyamatokba, amelyeket eddig nem használtak, vagy csak vagy csak nagyon ritkán használtak a cégnél. És ezeket a BIM esetében, illetve az ISO 19650 előírásai alapján kötelező dokumentumokat építettük rá tulajdonképpen az olajterv működésére, szabtuk őket szemére, és a folyamatokat pedig felkészítettük a az ISO 19650-es megfelelésre. Ez volt az első lépcső. Ez a annak az alap rendszernek vagy annak az alapműködésnek a megfeleltetése, amely után a felkészítési tevékenység kezdődik az én munkám tulajdonképpen, amikor az irányítási rendszerhez kapcsolódó kötelező dokumentumokat, kötelező lépéseket végre kell hajtani.

tervezni kell az irányítási rendszer működését, létre kell hozni egy kézikönyvet, a meglévő kézikönyvbe be kell integrálni azokat a kötelező elemeket, amiket a szabvány előír. Azokat a dokumentációkat, képzéseket, mindenféle megfeleltetéseket végre kell hajtani, létre kell hozni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy auditálható legyen egy ilyen rendszer. Egy ilyen felkészítési tevékenységnek a felkészítői oldalon a a beteljesedése tulajdonképpen az, amikor egy belső auditot végzünk. Már a képzések, a megvalósított belső célok, illetve a felkészített rendszer után. És a teljes körű belső audit az, amely megmutatja azt, hogy hogy valójában alkalmasnak tartjuk-e mi magunk felkészítői oldalon, illetve az olajterv mint szervezet önmagát arra, hogy hogy tanúsítható legyen. Amikor ez sikerrel zárul és úgy ítéljük meg, hogy hogy minden szükséges feltétel adott, akkor tehetjük fel a kezünket, és jelezhetünk, hogy a tanúsító segítségét kérjük a tanúsítási folyamat megkezdésével.

Csaba, milyen lehetőségei vannak egy tanúsítónak ebben a stádiumban? Azon kívül, hogy várja az ajánlatkérést, az utolsó belső audit pecsét és és megbeszélést a dokumentálójegyzőkönyv után. Ahogy Attila mondta, a belső audit után jön el az a folyamat, amikor a tanúsítóhoz lehet fordulni tanúsításért. De azért valójában ennél a projektnél egy kicsivel hamarabb is történt már a kommunikáció, ahogy már említettem az elején is, tehát hogy hogy jelezve volt nekünk, hogy lesz majd egy ilyen igény, és nekünk arra kellett reagálnunk, azt kellett megtalálnunk, hogy hogyan fogjuk tudni ezt a tanúsítást akkreditált tanúsítással elvégezni. Tehát nekünk igazából nektek is fel kellett erre készülni. Végsősoron ugye az NKÁ-nak az olasz irodája fogja elvégezni ezt a tanúsítást. Tehát velük fel kellett venni a kapcsolatot, le kell szervezni velük az audit programot, audit tervet kell készíteni, ugye, hogy az audit hogyan is fog lezajlani.

Valójában itt még egy tolmács csot is kell szerezni, amit igazából egyébként az olaszok fognak magukkal hozni. Tehát a tolmácsot ők biztosítják ehhez az egész történethez. Nekünk nekünk igazából a a a kommunikáció volt itt a főfeladatunk, hogy megtaláljuk a megrendelő igényeinknek megfelelő szolgáltatást. Azért ez nem egy kis feladat. És én ezt szeretném aláhúzni ebben a környezetben, mert sok más helyzetben is a az üzleti életben azt látom a fejlődés kulcsának, hogy a nemzetközi szakértői, nemzetközi üzleti tanácsadói piacon is meg kell találni a kapcsolatainkat ahhoz, hogy a legmodernebb, a leginnovatívabb, a legelőrébb mutató folyamatokat tudjuk bevezetni. Tehát a hallgatókat erre különösen bíztatnám, hogy ne álljunk meg az országhatárokon belül, hogyha szellemi kapacitásra meg erőforrásra gondolunk, hanem ha kell, nyissuk ki a a gondolkodást a határon túlra is. Viszont hát itt van egy digit podcast hagyomány, amit nem tudom, hogy Dani mesélte nektek.

félidőben meg szoktunk állni egy pillanatra a szakmai kérdésekkel, és hát megszokott módon most is egy személyes kérdést fogok feltenni, hogy mint embereket is meg tudjunk benneteket egy kicsit ismerni. Hozzátok van tehát a kérdésnek köze, de a témához nem feltétlenül. Meséljetek nekem, milyen hobbi fér bele az életetekbe. Itt azért elég fókuszált kollégák ülnek velem szembe, én legalábbis így érzem. De hát az adott hobbi az az időnként megbújik ott valahol a háttérben. Mióta űzitek ezt? Kikkel űzitek? Van-e esetleg olyan hobbi, ami még csak vágyott, de de el nem indult? Akkor én kezdem hölgyént. Én nagyon szeretek fejlődni. Tehát az önfejlesztésemre elég sok, tehát nagy hangsúlyt fektetek, ezért nagyon sokat tanultam.

Ö és most fejeztem be egy energetikai veszteségfeltár auditor egyetemet, tehát egy képzést a Széchenyi István Egyetemen. Viszont arra gondoltam, hogy ezek után tehát egy kicsit más területre, egy művészb területre evezek, és belekezdtem tánctanulásba, ami társastánc és és mindig is azt éreztem, hogy ehhez van a tehát van motivációm és és tényleg ezt így márciusban kezdtem el, és már nagyon jó stádiumban haladok, és ami még egy vágyam volt, ez a zongoratanulás. És most ezt is el tudtam kezdeni. Úgyhogy nagyon hálás vagyok, hogy ezek az életemben így valóra tudtak válni. Csaba, én mindig sportszerető ember voltam, úgyhogy nekem a főhobbim az általában a sportolás. Akárcsak a Julcsi, én is egyébként most végeztem egyetemet a BM-n az NBA kurzust, illetve megszületett nyáron a második gyermeken egy kislányom. Úgyhogy, ahogy az elején is említettem a beszélgetésnek, jelenleg ugye a munka és a család tölti be a az életemben ben a nagyobb szerepet, de emellett a a sport az, ami ami ami még viszi a a prímet.

Korábban egyébként alapesielő voltam válogatott szinten, jelenleg pedig nagypályás amatőr labdarúgóként tevékenykedem, amikor van egy kis időm rá, illetve nagyon szeretek futni. Ö feleségemmel ö is részt vettünk több futóversenyen. Én általában félmaratonokat futottam. Most ez egy kicsit a a az oldalvonalon van, de de majd ahogy nőnek a gyerekek, és lesz megint időm többet a futásra koncentrálni, akkor valószínűleg visszatérek majd újra a futópályákra. Én a magam részéről nem most végeztem egyetemet. Nekem ezzel kapcsolatban nincsenek nincsenek szabadidős tevékenységeim. Azonban mi nagyon szeretünk utazni. Elsősorban Olaszországban szoktunk kalandozni, amikor időnk engedi. Ezen kívül nekem van egy egy saját kis hobbim, egy saját kis játszóterem, egy pici webshop, ahol hagyományos borotvákozási termékeket forgalmazok. Én ennek vagyok egy régi nagy hobbistája.

Ez nagyon egyedik. Mekkora vevőköröd van? Ez hazai webshop. Hazai. Hazai. Egy icipici webshop. Tök érdekes. Ami engem mi lehet nagyon együtt tudok érezni a tanuló énekkel. Én ugye most doktorit végzek, az azért elég erősen beleharapott a szabadidőmbe. Amikor viszont időm engedi, akkor el szoktam menni a magas hegyekbe, és túrázom egyet. Van kilátás, van harapnivaló levegő, meg egy kis kihívás is benne. Én majd Attillával szövetkezek, mert van egy kis kovászos technológia is, amit kipróbáltam és folyamatosan fejlesztek. És azért akik esznek belőle, azok nagyon-nagyon odáig vannak az ízekért. Úgyhogy lehet, hogy szövetkeznem kéne és a webshopjában [nevetés] részt venni. nem foglalkozunk. [nevetés] Viszont egy-két webshop trükköt akár mutathatsz is Julcsinak. Na valahol ott hagytuk félbe, hogy egy állapotfelmérést végeztetek egészen odáig, hogy miután minden folyamatlépést és dokumentációt is betanult a szervezet, egy belső audit során erről meggyőződtetek, hogy ez működik, de hogy azért itt egy szoros együttműködés kellett gondolom mind az olajterv, mind az AFMtek csapata, és akár még még több külső szereplő bevonásával is.

És változott-e ez azóta, hogy a tanúsításra való felkészítés fázisába léptetek? Talán elvont a kérdés. Szóval azért kérdezem, mert hallgatók között egészen biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, akik már a BIM akár szabványos változatát is elkezdték valamilyen szinten használni, ha nem is minden téren. És egy következő racionális lépés lenne, hogy ezt kifelé is megmutassák, hogy kedves kollégák, kedves piac, én így dolgozom, de hogy ezt hogy lehet megtenni azért, ahogy ez el is hangzott, az nem triviális. segítsünk nekik egy kicsit. Röviden összefoglalva én azt gondolom, hogy az első lépés az minden esetben az kell, hogy legyen. Megnézzük azt, hogy jelenleg mivel dolgozik a cég, mik milyen BIMES eszköztárral rendelkezik, milyen BIMES kompetenciákkal bír az adott cég.

Ezt követően tudjuk a az ehhez kapcsolódó folyamatokat megvizsgálni, az ehhez kapcsolódó dokumentációs rendszert megvizsgálni, illetve az ehhez kapcsolódó kompetenciát, humán kompetenciát megvizsgálni. Ezeknek a fejlesztése, inkább azt mondom, hogy BIM készé állítása egy nagyon fontos lépcső. Ez egy folyamatos iterációs folyamat egyébként jelen pillanatban is a az olajtervel, hiszen a dokumentumok létrehozása az nem úgy történik, hogy mi megnézzük, hogy mi hiányzik, létrehozzuk, átküldjük és ők megköszönik, ezt eltárolják, hanem ez nyilvánvalóan egy folyamatos egyeztetést, egy egy folyamatos véglegesítési vagy vagy készregártási folyamatot jelent, amely egy folyamatos kommunikációval valósul meg. De ezt úgy is képzeljem el, hogy hogy folyamatosan a hét meghatározott napjain bent ültök az olajtervnél.

Nem mindig személyesen. Volt erre is nagyon sok példa, illetve van is nagyon sok példa máig. Az esetek túlnyó részében ezek online egyeztes egyeztetések, illetve emailek cseréjével zajlik elsősorban. És amikor ezek a dokumentációk rendelkezésre állnak, vagy a dokumentumok rendelkezésre állnak, az olajterves kollégák már felkészültek, rendelkeznek a megfelelő szakmai tudásra. Nem csak az általános tudásra gondolok itt, hanem azokra a szakértőkre is, akiket kiképzünk, hogy belülről segítsék, belülről támogassák ezeknek a folyamatoknak a megfelelősségét, ezek a folyamatok jól működhessenek. ennek a szabványnak, ennek a tanúsításnak igazából most érlelődik a piaca, most veszik észre a cégek, és nem csak a cégek, hanem az államigazgatásban dolgozók is. azt, hogy ez egyrészről jogszabályi oldalról is megérkezik a a jogszabályi rendelkezések és az újabbnál újabb BIMhez kapcsolódó rendeletek törvényelemek megjelenésével. Másrészről pedig a piacé halad, tehát az látszik, hogy a szakma is efelé húz. Ez egy sokkal korrektebb, pontosabb, biztosabb támaszt nyújt, azt gondolom, a versenypiac vezető szereplőinek.

Csaba, a még mindig egy picit itt a a közös munkára visszatérve, a maga az izó 19650-es. Ugyan nektek az olasz partner egy jelentős részét a munkának leveszi a vállalatokról, de azért valamilyen szinten gondolom nektek is meg kell ismerni ezt a szabványt. Ez ez mennyire nehéz szakmailag, illetve vannak-e olyan követelmények, amik szerinted különösen nagy nehézséget vagy feladatot rónnak az ügyfélre jelen esetben az olajtervre? Tudnál-e esetleg egy-két példát mondani, hogy konkrétan miről is beszélünk? Nekünk az auditoroknak az a feladatunk, hogy ismerjük a szabványnak a követelményeit, és a követelmények megfelelését vizsgáljuk egy ügyfélnél. De egy követelmény nem annyira, tehát egy kicsit szabadabban van megfogalmazva, tehát többféleképpen is teljesíthető. Innentől kezdve válik egyedivé egy egy-egy tanúsítás és egyedi elbírálást kell ugye az auditornak is alkalmaznia. A 19650-nél ugye annyi a könnyebbség, hogy hogy ez is az SLA struktúrára épült szabványról beszélünk, illetve nem is az ISO 19650-nél, hanem az UNIPDR74-nél, amit ugye az elején említettem. Ugye ezt a szabványt hozták létre így átfogóan az ISO 19650-nek, mint mint irányítási rendszerszabványnak a helyettesítésére vagy vagy

megfeleltetésére. Tehát a az UNIPDR74 ugyanabban a struktúrában készült, mint az ISO 9001, 14001, vagy az összes többi szabvány, ami 2012 óta adnak ki. Tehát ez a harmonizált struktúra. Igen, igen. Ez ez az SL struktúra vagy SL melléklet szerinti felépítés. És ugye ez azt jelenti, hogy az egy-től 10-es fejezeteknek a fő fejezetei, sőt még a a az alfejezetek is ugyanabban a kontextusban, ugyan ugyanazzal a szövegezéssel lettek leírva. És ugyanez ugyanerről szól az UNIPDR74 is, hogy hogy ilyen szempontból egy olyan vállalatnak, akik már rendelkeznek irányítási rendszerrel, mint például az olajterv, nekik például könnyebben integrálható, mert mert ugyanazok a főszabványpontok, csak csak ezeket a kis kis apróságokat, kis különlegességeket, amit egy-egy szabvány hordoz magában, azokat kell beépíteni, azokat kell megfelelően ugye strukturálni, kezelni, folyamatokat létrehozni rá. És a és akkor itt jön az auditor rész a túloldalról, hogy nekünk auditorként pedig ezeket a követelményeket ismernünk kell. Tehát hogy hogy mi az, amit igazából vizsgálunk egy cégnél, és mi az, amit ami amit elfogadunk, hogy hogy megfelel a a követelménynek.

Julcsi, hadd kérdezzem meg. Te is így érezted olajterv oldalról, hogy ezek apróságok a már meglévő irányítási rendszer mellett? Ög. Tehát ez biztató [nevetés] minden hallgató részére, csak azért próbáltam ráerősíteni. Mert mondtam az előbb is, hogy egy érettség már volt a folyamatokba, a szervezetbe, csak ezt egy egységes struktúrába kellett megalkotni. Ilyen elemek például voltak, hogy digitális együttműködés a szak között integrált adatkezelések, modellalapú tervezés. Tehát ezek már mind-mind megvoltak, amik alapjai a BIM struktúrának is, a BIM szabványnak, és ezeket kellett olyan egységes mederbe terelni, hogy hogy mindenki ugyan ugyanúgy lássa, ugyanúgy értse, és ugyanazokat a szavakat is használjuk utána, mint a Bam is használ, mert tehát a Bamnek van egy sajátos nyelvezete, és ahhoz a kollégákat is fokozatosan hozzászoktattuk az oktatásokon keresztül. És itt nagyon nagy segítség volt és támogatás ebben a projektben, hogy mind a vezetőség és mind a kollégák is nagyon nagy támogatást mutattak ennek a bevezetése kapcsán. Tehát a vezetői elkötelezettség az nagyon nagy. A kollégák pedig nagyon elkötelezettek a fejlődés és a fejlesztés irányába. 130 fő, körülbelül 130 fő dolgozik most az olajtervbe, és

az alapoktatást, amit mindenki megkapott, minden, tehát 100% kitöltötte a tesztet az oktatás után. Tehát én azt gondolom, hogy ennél nagyobb bizonyíték nem kell, hogy mszélességen mellett áll mindenki. Igen, azt hiszem, ezér jól mutatja a vezetőknek is az elszántságát, hogy itt itt nincs kibúvó, hogy úgy mondjam. Ugyanakkor én nekem is van tapasztalatom ISO terén ez az 56001-es az innováció menedzsment vagy innovációirányítási rendszer és ott is nagyon hangsúlyosnak érzem azt hogy mindenki innovál így meg úgy meg amúgy, vagy nem mindenki, de hát azért elég sok cég, viszont a nyelvezet az mindenhol egy kicsit más. És az izzabványok bevezetésének talán az egyik legnagyobb hozadéka az hogy közös nyelvet kezdünk beszélni beszállítókkal is. A az innovatív és a kevésbé innovatív területek a cégben a a vezetőség és a munkatársak és így tovább. És ha jól hallom akkor ez volt az olajterv esetében is egy változás.

És itt a változás kapcsán eszem jutott még egy kérdés így a vége felé, hogy ez mennyire kulturális kérdés vajon azon túl, hogy van egy vezető iránymutatás, vannak kollégák, akik tényleg profin szeretnének dolgozni és azért egy izószabbvány szerinti működés az mindenképp profizmus. De hogy azon kívül vajon kell-e valamilyen kulturális elem a cégben? Valamilyen valamilyen spéci vállalati kulturális megközelítés vagy szokás, ami segíti ezt? Vagy pedig ez egész egyszerűen csak döntés kérdése és és pusztán szakmai kérdés. Én azt gondolom, hogyha a vezetők tényleg mellette állnak, és nem úgy, hogy lenyomják a feladatot, hanem ők is tevékenyen részt vesznek ebben, és én ezt látom most az olajtervben, hogy átnézik az anyagokat, átnézik a szabályzatokat, próbálják a Bamnek az alapelveit tényleg egyeztetni az olajterves folyamatokkal és a legjobbat kihozni belőle. Tehát ha ezt látják a kollégák, akkor ez egy nagyon jó motiváló tényező számukra, hogy nem csak ők dolgoznak, hanem ugyanúgy részt vesznek a vezetők is ebben a feladatban, és magukénak érzik. Tehát én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, és ez megvan most az olajtervben. Itt a tanúsításnak a lezajlása után is azért mi szeretnénk a fejlődést továbbra is

biztosítani majd az olajtáv számára ezen a területen. Sőt, nem szeretnénk megállni csak a saját folyamatainknál, hanem a megrendelőinknek is azért szeretnénk ebből ebben példát mutatni, és az alvállalkozókat is ilyen szempontok alapján bevonni. Tehát egy zászlós hajóként szeretnénk ebbe továbbra is menni. Én azt gondolom, hogy egy olyan szervezetten működő vállalkozás, mint az olajterv, elsősorban ezt azért tudja saját magának megteremteni az ehhez szükséges alapokat, mert van egy nagyon kiterjedt folyamatszabályozási rendszere. Ez a folyamatzabályzási rendszer, ez jó részt egyébként a vezetői elkötelezettségnek az egyik hozzadéka, hiszen egy 13 fős szervezetnél egy jól kialakít kialakított dokumentációs rendszerhez tartozik egy jól kialakított utasítási rendszer, beszámoltatási rendszer, a kommunikációs csatornáktól kezdve a kommunikáció tárgyáig, a az átadott információk milyenségéig minden meghatározásra kerül. Ehhez egy nagyon jó tábtalaj egyébként az összes bimes dokumentáció, ami felépül, hiszen pontosan tudják a kollégák, hogy mit kell, hogy elvárjanak a saját munkatársuktól egy információ megérkezésekor, vagy egy következő folyamatlépés megkezdésekor, és mit kell nekik akár tartalmi, akár formai

szempontból tovább adniuk ahhoz, hogy a végén a szolgáltatás mindazon tulajdonságokkal rendelkezzen, amit a vevői oldalon elvárnak. És ez nem csak a magyar piacra igaz, vagy nem csak egy nagy megrendelőre, egy állandó megrendelőre igaz, hanem egy külföldi piacon, ahol ahol egy izó megfelelőség, teljesen mindegy, hogy melyik izó rendszerről beszélünk, 9001-ről, 1427001-ről, vagy akár a 19650-es megfelelősségről pontosan azt takarja, hogyha nekem mint mint pályázóvállalatnak van egy ilyen tanúsítottságom, egy ilyen tanúsítványom, akkor feltételezhető rólam, hogy el rendelkezem ezekkel a tudásokkal, ezekkel a kompetenciákkal. Én is csak megerősíteni tudom az előttem szólókat. Tehát igazából az izó már a szabványokba is mint követelmény belerakott számos olyan pontot, ami amivel a vállalati kultúrát tudja erősíteni. Tehát ahogy Attila említette, a vezetői elkötelezettsége az is például az IZOK egy szabványpontja, aminek muszáj teljesülnie. Tehát, hogy igazából vezetői elkötelezettség nélkül manapság az irányítási rendszer, működés, de inkább a fejlődés az nem működik. És emellett egyébként ugye a szabvány beszél arról is, hogy a kollégákat ugye tudatosítani kell, illetve föl kell hívni a figyelmüket

arra, hogy az ő hozzájárulásuk, a munkavégzésük az hogyan befolyásolhatja az irányítási rendszer teljesítményét. És szerintem tehát ez is megint vezetői feladat, de hogyha a vezetők megfelelően bevonják a munkavállalókat a munkavégzésbe, kikérik esetleg a véleményüket, mert lehet, hogy egy munkavállaló fog észrevenni valami olyan fejlődési pontot, amit a vezetőség nem lát, és ezt ő és ezt ő meri kommunikálni a vezetőség felé, akkor abból megint egy fejlődés történhet, vagy fejlődés alakulhat ki, amivel folyamatosan és ugye megint csak szabványpont, folyamatos fejlődést érhetünk el egy szervezeti kultúrában. ban, és ez nem csak a mikrovállalkozásokra, hanem a kis közép, sőt még egy-két nagy vállalatra is igaz, hogy a vezetőség üzleti vagy gazdasági alapokon hoz meg döntéseket.

Ez lehet versenypiaci környezet, lehet üzleti érdek, nagyon sok tényező befolyásol egy egy valamilyen témában egy üzletmenetet érintő döntés. Az irányítási rendszernek és egyébként az UNIPDR-nek is egy nagyon fontos eleme a kockázat felmérése és a kockázat elemzése, kiértékelése. Az, hogy a működésünk milyen kockázatokat rejt, akár BIMspecifikus kockázatokról is beszélhetünk ez esetben, az nagyban prognosztizálja azt, hogy hogy milyen nem várt eseményekkel kerülhetünk szembe, amik megaszthatják az elképzeléseinket. Szerintem ez például egy tipikus kulturális kérdés. hogy folyamatosan figyeljük azt, hogy a tevékenységünk milyen milyen veszélyeket, milyen kockázatokat rejtett, és gondolkodhatunk előre azon, hogy hogyan előzzük meg ezeket, hogyan tudunk gondoskodni arról, hogy ezek ne fordulhassanak elő, vagy ha előfordulnak, akkor tudjunk gondoskodni ezeknek a az azonnali elhárításáról.

Talán az AFMtech Services Kft. Arra buzdítanám a hallgatóságot, hogy ha szeretnék a saját vállalatukat, vállalkozásukat az építőiparban versenyképessé tenni, akár nemzetközi platformon, akár a jövőnek felkészíteni, akkor vegyék fel velünk a kapcsolatot, és nagy szeretettel állunk a rendelkezésükre. Egy ilyen felkészítés kapcsán kezdjünk el beszélgetni. pedig vagy pedig hogyha úgy alakul, hogy felénk fordulnának egy tanúsítás reményében, akkor természetesen mi is várjuk a kedves ügyfeleket, megrendelőket. Reméljük, hogy minél többen gondolják úgy Magyarországon, hogy ennek a rendszernek a bevezetésének és tanúsításának van jövője, létjogosultsága, illetve, hogy saját maguk is tudnak majd profitálni ebből.

Ennyi fért bele az adásidőbe. A többit rá kell bízzuk a hallgatóinkra. Jólcsi, Attila és Csaba nagyon köszönöm a beszélgetést. Köszönjük a lehetőséget. Köszönöm. Köszönjük. [zene]