BIMEXEC Különkiadás – BIM STRATÉGIA

[Zene] [Taps] [Zene] Üdvözlök mindenkit. Ez itt a Digit Podcast személyi László vagyok, a Futurál vezető partnere és társam a krimiben Szekér Zoltán, az Audi és a Sailing Hungar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok. A Digit podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. [Zene] [Taps] Ez itt a Digit Podcast Bimegzek sorozatának ötödik adása, amelyben az AFMek csapatával közösen kalauzoljuk a hallgatóságot az építőipar digitális megújulásának labirintusában. Ma egy konkrét ízes gyakorlati témánk lesz. Egy hazai nagyberuházás az MVM Neuron iroda házának BIM alapú kivitelezése és üzemeltetése.

Vendégünk Német Dani az AFM-tek üzemeltetési vezetője. Tóth Zoltán az MVM Neuron projekt igazgatója és Kucogi László a Kép stúdió ügyvezetője. Köszöntelek benneteket a stúdióban. Sziasztok. Sziasztok. Sziasztok. Helló. Sziasztok. Köszönjük a lehetőséget. Jó reggelt. Zoltánnal itt az adás előtt, a felvétel előtt beszélgettünk és mondta, hogy hallgat minket. És szeretném megkérdezni, hogy mit gondolsz, hogy kinek jó ez, vagy mire jó ez a digit podcast? Szerinted? Én azt gondolom, hogy a magam példájából indulva, hogy mindenképpen egy ismeretterjesztésnek, tehát én korábban erről nem is hallottam egyébként, megmondom őszintén, és ahogy összekeveredtünk az elfentek és kollégákkal ők javasolták, hogy hallgassam meg ezt a podcastet is, úgyhogy végighallgattam az összeset.

Nagyon hasznos és nekem is tágította a tudásomat a BIMről. Köszönjük szépen a visszajelzést. Hát próbálunk továbbra is ennek megfelelni. Ma is. A Miért különleges beruházás az MVM Neuron projekt? Hogy kell elképzelnünk ezt az épületegyüttest, és milyen volumenű feladatról beszélünk? Hol tart most a beruházás? Az MVM már korábban megterveztette ezt az épületet. Ez egy 33000 nmes épület. Ugye földszín plusz három emelet felszín felett és mínusz két szint mélygarázs. Az az a tervünk gyakorlatilag, hogy egy kampuszt alakítunk ki. Ugye ez a jelenlegi székházunk mögötti telken van egy négy négy hektáres terület. Ott fogjuk megépíteni annak az egyik felén ezt a épületegyűtest. Terveink szerint gyak a budapesti bérleményekben elhelyezett tagvállalatok kerülnének ide elhelyezésre. A kivitelezést azt most kezdtük el.

gyakta július 1jén és terveink szerint 2027 szeptember 30-án fog megtörténni majd a műszakátadás átvétel. Utána be teszteket végzünk az épületen, bebútorozzuk és aztán beköltöznek a tagválatok. Milyen céljai vannak vajon ezzel a megrendelőnek BIM szempontból? Dani abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még a kivitelezői tendereztetés előtt sikerült Zoliékkal kapcsolatba kerüljünk. És alapvetően ez egy rendkívül fej fejlett és technológiailag a lehető legmodernebb épületről beszélünk. És ugye Zoltánék úgy döntöttek, hogy ha már ha már a az épület és a technológia és minden egyéb egyéb a kornak megfelelő és a jövő kort idézi, miért ne történne a kivitelezés BIMben és az üzemeltetés is BIM BIM támogatva? Úgyhogy ideális projektek egyike, ahol ahol a legeslegelején be tudtunk csatlakozni.

Nyilván a klasszikus már elmutatások során számtalanszor említett előnyök itt itt mind meg tudnak jelenni, de erről úgyis a a következőkben fogunk majd részletesebben beszélni. Igen. Hogy mik az előnyei és a hátrányai, hogy ti, mint megrendelő, milyen szempontokat mérlegeltetek Zoltán ennek kapcsán? Ugye azt tudnotok kell, hogy amikor ez az épület meg tervezés alatt volt, akkor itt nem volt szempont, hogy hogy gyak Bben legyen ez megtervezve. De amikor én azt a projektet átvettem, akkor azt gondoltam, hogy viszont ez az épület már nem épülhet meg, és nem üzemeltetődhet úgy, hogy gyak alap nem bimaalapú üzemeltetést fogunk létrehozni, mert azt gondoltam, hogy 2025-ben és a ezt az épületet nyilván nem csak a mának építjük, hanem a jövőnek. Tehát kell, hogy már ezt a technológiát alkalmazzuk.

De bocsáss meg, hogy így kérdezem, mi vezetett téged oda? Tehát milyen korábbi tapasztalataidból építkeztél, amikor ezt ennyire határozottan tudtad az első pillanattól, amikor odakerültél? Én foglalkoztam korábban a gyáte autóked alapú tervezésekkel, tehát ilyen szempontból megvolt a az ismeretem erről, de nyilván inkább inkább azt láttam, hogy a a nem szabad, hogy ez elmenjen mellettünk. Nyilván részlet információim voltak a Bamről, hogy ez gyak mi ez, mire jó ez. Egészen mélységében nem, mert azért az látszik, hogy ez egy ez egy úttörő dolog még itt Magyarországon. Ezt viszonylag kevesen alkalmazzák, de én mindenképpen azt szerettem volna, hogy ez ebben a a a BIM modellben épülhessen meg, és aztán gyaklatilag a az üzemeltetést is támogassuk ezzel.

Korábban üzemeltetéssel foglalkoztam. ztül, és azt gondoltam, hogy ennek egy nagy előnye van, hiszen az épületnek az életciklusában maga az üzemeltetés az egy nagyon hosszú időszak, ezért ott lehet valójában azt gondolom ezeket az előnyöket megnyerni, amikor a az üzemeltetést megtámogatom ezzel. Erről rögtön eszembe jut mellettem ül a kucogi Laci. Csak a hallgatók kedvért mondom, mert ugye ők nem látnak minket feltétlenül. És és eszembe jut, hogy erről mi egyszer beszélgettünk. Ugyanis az, hogy az épületet a jövőnek építjük, meg az, hogy az üzemeltetés a leghosszabb időszak, ez azért alapvetően egy stratégiai megfontolás, nem? Hú, talán több is, mint stratégiai megfontolás, mert ugye van egy alap mondásunk, hogy két évig építünk és 50 évig üzemeltetünk. Ez egy átlag, mert ugye sok épület több 100 éves, vannak olyan csarnok, amit munk lebontunk 20 év után. Most egy 50 évre már például nem stratégiát építesz, hanem egy egy hozzáállást építesz ezzel kapcsolatban, hogy hogyan kell ezt az épületet üzemeltetned, hogyan kell másképp gondolkodnod az egész épületről.

Ugye itt is egy olyan irodaházat akarnak létrehozni a jövő számára, ahogy a Zoli is mondta, amelyik a jövő kihívásainak próbál megfelelni. Az irodaházak, ezeknek a az egésznek a használata nagyon átalakult. Csak tényleg egyet idézünk fel. A covid miatt az otthoni munkának a szerepe teljesen átalakult ezzel kapcsolatban, de számos más történet, hogy a a projekteket hogyan kell egy most tárgyalóba, de mégse tárgyalóba hívjuk azokat a dolgokat, hanem egy projekt terembe belerakni. Tehát egy csomó olyasmit ki kell alakítani, és még azt se tudjuk, hogy még 2040-ben és 2050-ben milyen munkahelyekről kell beszélnünk, és mégis egy olyat kell kialakítanunk adattartalmilag, ami működőképessé tesz ezt az egészet. Tehát amikor erről gondolkodik az MBM vagy bármelyik cég, egy nagyon hosszútávú gondolkodást kell belépíteni, ahol a trendek, tehát hogy az adat a legfontosabb, és azzal majd dolgoznunk kell, és azt a lehető legjobban kell fölhasználnunk az üzemeltetés célára, és az azt a bizonyos 80%-át a költségeknek, ami az üzemeltetés alatt van, azt a lehető legjobban használjuk föl, akár azért, mert csökkentjük a költséget, akár azért, mert hogy növeljük a komfortot ezzel kapcsolatban. Ez egy felelősségteljes történet, és egy kicsit

túl is mutat a Bíben, ha szabad azt mondanom. Tehát ez már inkább egy olyan típusú gondolkodást igényel, amelyikben a BM egy jó platform. Én valójában azt gondolom, hogy ugye mi adatalapú üzemeltetést szeretnénk megvalósítani. Azt gondolom, ez ez a mai kornak az aranya az adat. Nem nem mehetünk el úgy anélkül egy épület mellett, hogy itt most már ne gondolkozzunk abban, hogy akkor ez az épület gyártsa az adatokat, és ezeket az adatokat mi használjuk föl a az üzemeltet és az épület élete során. Igen. És Zoli ezt nagyon jól mondja, a az arany maga az adat és hát a az üzemeltetés számára legérdekesebb és talán a leghasznosabb információk, adatok természetesen a kivitelezés közben jönnek létre. Ezért is mondtam az előbb azt, hogy jó időben tudtunk elkezdeni, még az első kapavágás előtt már meg tudtuk tervezni közösen a kivitelezővel a felmérésű ütemtervet.

Milyen főbb mérföldköveknél megyünk és gyűjtjük be szkennerekkel az adatokat a munkaterületről. Tehát itt itt gyakorlatilag az összes kivitelezés közben keletkezett gépészeti berendezés, még a takarások előtt beleszkennelve, ezek mind-mind olyan olyan digitális állományok lesznek az üzemeltetés számára, ami ami az üzemeltetés alatt kulcs kulcsfontosságú információ. Tehát ha jól értem, azért itt az AFM-ek felé a megrendelőnek elsősorban egyfajta knohow igénye van, de másodsorban egy gyakorlatilag egy IT integrált, egy adatintegrátori feladatkör ez, hogy mindenféle forrásból származó adat egy platformra kerüljön, és utána onnan lehessen értelmes információkat találni, mert ugye az egy dolog, hogy begyűjtök minden adatot.

Most egy hasonlattal élve az összes fotómat be tudom dobálni egy mappába, de hogy a hogy a milyen módon találom meg azt a fotót, amit éppen keresek az elmúlt öt éveből a családnak. Nyilván akkor, hogyha föl vannak címkézve, vagy van egy jó fánnév, vagy akár mappa struktúrában, bárhogy, csak mondjuk a Google-nek a jó megoldása, hogy térképre ki tudja rakni, hogy hol készül, de ez ettől lesz az adatból információ, nem? Így van. És egy ennél egy picit bonyolultabb a helyzet. Ö, tehát két két nagyon fontos területtel bízott meg minket az MVM, amit ezúton is nagyon köszönünk. Ugye egyrészt maga a BIM üzemeltetési modell elkészítése a kivitelezés végére, illetve ezzel párhuzamosan egy BIM stratégia építés, vállalati szintű BIM stratégia építés, ahol ugye nem csak a most keletkezett adatoknak a a struktúrálásáról és a BIM modellbe történő integrálásáról beszélünk, ez egy jóval összetettebb folyamat.

Itt itt alapvetően a meglévő ingatlanok és a a jelenlegi Excel táblák, adatok strukturálása a a cél. És pont abban a abban a szerencsésben ez a tipikus jól jól a bolygók is megfelelően álltak és jó időben, jókor voltunk jó helyen. Ugye Zoltánék teljesen tőlünk függetlenül elindítottak egy CFM rendszer beszerzési folyamatot, ami jelenleg is zajlik. És ugye a mi stratégiaépítési együttműködésünknek egy nagyon meghatározó része lesz, hogy amikor majd a Neuronnál létrejön ez a BIM üzemeltetési modell, addigra már az MVM milyen üzemeltetési szoftverrel fogja tudni ezt BIMS szempontból is megfelelően felhasználni. És ennek a stratégiaiépítésnek van még több lépcsője, Pillére, amit közösen Lacival és és Zoltánnal végzünk jelenleg is. És ez a folyamat, ez egy izgalmas folyamat, erről is beszéljünk majd. Ennek nem mindenki tud szerintem megfelelni egy magyar piacon még kiegészíteni Zoltán bármivel ezeket az elvárásokat, amivel megrendelőként egy BIM szolgáltató felé viszonyultok.

Ez érdekes volt egyébként, ahogy a Dani is mondja, hogy tényleg ez egy nagyon jó időpillanat volt, mert amikor mi elkezdtünk arról beszélgetni, mint mint partner, lehetséges partnerrel, hogy nekünk kellene egy BIM üzemeltetési modell, akkor egyre világosabbá vált, hogy hogy ez önmagában nem fog megállni, nekünk szükségünk lesz majd egy BIM stratégiára is. És ilyen szempontból Daniékra egyébként azt azt hiszem, hogy akkor szerencsésen jó pillanatban találkoztunk, merthogy ebben ők is a segítségünkre tudnak lenni. Tehát a stratégiai alkotás ugye a cégnél az ög a folyamatosan zajlik. Nagyon örülök, hogy most ez valójában itt a a Beam tekintetében, az üzemeltetés tekintetében össze tudott térni, ahogy mondta Dani, szeretnénk egy CFM rendszert egy bevezetni a a cégnél, hogy a a azt a azt a vegyes épületstruktúrát, azt a vegyes üzemeltetési modellstruktúrát, ami most itt kialakult, azt egységesíteni tudjuk.

Ebben nagyon jól fog beilleszkedni. és a két két momentum nagyon jó pillanatban találkozik egymással, azt gondolom. László, nagyon bólogatsz itt mellettem. Ugye egy picit a szituációt annék, hogy kibeszélnem az MBM-et, ugye egy nagyon vegyes portfólió van, ahogy a Zoli is mondta, és nagyon vegyes adattartalomról beszélünk. Na most tényleg egy egyszerű példát szeretnék elmondani, hogy van egy 50 éves raktárat teljesen felesleges fölvérni 3DS szempontból. Lesz a neuron, meglesz minden információja, de a terület a helységnek az adata, az mindenhol ugyanaz. Tehát amikor mi beszélünk arról, hogy bimet hozunk létre, ugye többször hangsúlyoztam már ezt a better information managementet. Tehát mi egy olyan információ menedzsmenti platformot akarunk létrehozni az épületekkel vagy az ingatlanokkal kapcsolatban, ahol a nem klasszikus BIMES történetek tudnak találkozni a normál úgymond hagyományos, most leeszerűsítem Exceles nyilvántartással. Nem exceles lesz a nyilvántartás, de hogy a ahol a nem lesz meg mondjuk annak a helységnek a 3D-s megjelenítése, mert nem érdemes belerakni azt a pénzt, hogy az ember ott fölméjen és létrehozzon. Ugye ezt mérlegelni kell mindig, hogy hol érdemes és hol nem érdemes. És ez amit egy picit

meg kell érteni, hogy a BIMA már nem csak arról szól, hogy van egy 3D-s modellem, csillog, villog, háromszor meg tudom forgatni és még ráér rákattintva kiír pár adatot ezzel kapcsolatban. Ma már a BIM elsősorban arról szól, hogy ezt az információhalmaszt hogyan strukturálod, hogyan kezeled, hogyan fogod azoknak a a jogosultsági rendszereit, folyamatait kialakítani, hogy azt igazából neked hasznot hozzon, hogyha és ebben volt az MBM nálunk egy jó partner és jó pillanatban van, tehát hogy az üzemeltetési folyamatokat, ahogy a vegyes portfólióból össze kell rakni, azt is ugye végzik. zajlik ez CRP mestrendel, zajlik a neuron beruházás, zajlik a beam stratégia, hogyha ezeket az ember így elkezdi ezeket a pályéket összerakni, akkor összeáll utána egy kép, hogy a és akkor most elhúzom a mézesmazzagot, hogy lehet mondjuk egy digitál wint megvalósítani itt az MBM esetében?

Így van. És egyébként épp épp a kint a kanapin beszélgettünk róla, hogy teljesen hot topikunk ez, hogy ugye nem csak beamet szeretnénk ezen az épületen, hanem gyak egy okos épületet is megvalósítani. Most rakjuk össze valójában, mik legyenek azok az okos funkciók, amin az épületen megvalósuljanak, mi az, ami megéri. Nehéz ezt egyébként látni a jövőt, hogy mi mi az, ami ami ami fele kellene menni, de van van azért már előttünk egy-két épület, ami ilyen szempontból jó példával tud járni, de hogy ez a digitál twin valójában hogyan hogyan épüljön föl, mi mit hozzon a BIM magával, mit hozzon a Smart magával, hogy fog ez a kettő együttműködni. Ez is azt gondolom, hogy nagyon szerencsés pillanat, hogy hogy ez a kettő összeér.

És amit még fontos tudnotok, hogy valójában ebben azt gondolom, hogy mindenképpen úttörő tud lenni ez a projekt a az MVM MVM berkein belül is. Tehát az, hogy itt ezt most a neuronra létrehozzuk ezt a Bmodellt, és ugye ott van mellette a meglévő székházunk, amire szintén mint mint úgy tudunk majd rátekinteni, mint egy meglévő épület, amire szintén majd aztán későbbiekben szeretnénk létrehozni egy ilyen modellt, egy egy digitált, hogy fog működni egy meglévő épületen, hogy fog működni ez egy új új épületen. Ezek mindind nagyon jó kísérletek, amire azt gondolom, hogy ha majd tapasztalatot szerzünk, akkor ezt ki fogjuk tudni terjeszteni többi épületre is, ahol nyilván ennek relevanciája lesz. Ezen a vonalon fogunk tovább menni, de elérkeztünk a félidőhöz, úgyhogy itt most a hagyományokhoz ragaszkodva megszakítom a beszélgetést, és egy személyes kérdést fogok az emberek kedvéért föltenni, akik velem itt ülnek.

A kirakó jutott eszembe. Egész egyszerűen azért, mert a mi nap vettem észre, hogy a kislányom egy régen már egyszer összerakott, aztán elpakolt, vagy kirakott és elpakolt 1000 darabos puzzellel játszik a szőnyegen. És akkor így belegondoltam, hogy miért miért veszi elő újra. És aztán amikor készültem a mai adásra, akkor pedig az jutott eszembe, hogy hát lehet, hogy ennek is köze van ahhoz, hogy ki mivel foglalkozik, vagy hogyan áll a munkához, hogy szeretitek-e a kirakózást például, illetve szerettétek-e gyerekkorotokban? Mi volt mondjuk a legnagyobb kirakó, aminnál dolgoztatok? És és hát mondjuk volt-e valami különleges, ami nem a mérete, hanem valami más miatt tetszett nektek? Nem tudom, Zoltán, kezded esetleg? Nekem egy kirakóm volt gyerekkoromban egyébként egy festmény, nem tudom hány darabos volt ilyen szempontból, de vesszire nem vittem egyébként ezzel. Én megmondom őt, hogy a filmépítőt sokkal jobban szerettem, hogyha már ha már valamit össze kellett rakni. Én nagyon sokat raktam ki. Ugye azt kell tudnotok, hogy én Balatonparti vagyok és nagyon sokszor ezek a német nyaralók hoztak nekem ilyen páleket. Tehát amikor mi Magyarországon azt nem látensburger. Mi?

Így van. Így van. A Ravensburger. És nekem volt 3000res kirakásom is ebben az értelemben. volt egy időszakom, ez főleg a középiskolás kordely részben az egyetemi időszakában is, amikor én az eldöntöttem sok-sok órákat ezzel a történettel és hogy mondjam, ez egy kicsit több nekem, mint egy ilyen báz mindig amikor elmegyek tanácsadásra, akkor el szoktam mondani, hogy én egy valamihez értek, hogy összerakjam ezeket a pároket, hogy milyen stratégia mentén érdemes egy páret összerakni a különböző elemeket, mert azok az elemek általában minden cégnél léteznek, amiben én többet tudok adni, hogy ezeket az elemeket összerakom valamifajta képpé. Igen, Dani, ez a ez a kérdés, ez most nagyon betalált. Mi éppen egy extrém puzzleözésben vagyunk a feleségemmel.

Kaptunk egy viszonylag nagy ilyen konyhaasztal méretű, egy egy absztrakt cicát ábrázoló puzzlet, és nagyjából egy hete kezdtük el kitenni. Nagyon lassan haladunk vele, merthogy van egy élő cicánk is, aki felfedezte ezt a konyhaasztalon. Úgyhogy amit sikerül így hétvégén haladnunk vele, azt nagyjából ő így visszavontja nagyjából a másfélszeresét. Úgyhogy egy kicsit ez a egyet lépünk előre, kettőt hátra típusú kirakózásban vagyunk. Úgyhogy most már kitaláltuk, hogy ilyen nagy terítőkkel le leterítjük kirakás után, és akkor így így most már a cica békén hagyja, úgyhogy éppen éppen aktuális a kérdésed. Aha. De ezt gyerekkorból hozod egyébként? Akkor is szeretted. Ezt ezt a én én legós vagyok. Ezt már egyszer kifejtettük a előző adásokban.

Mi mi még így a még mindig a felnőtt legózásban vagyunk. A feleségem szeret puzzlözni, én meg közben a cicára figyelek, hogy ő ezt tudja tudja végezni. Igen, akkor ez nálatok egy páros méf. Egyébként hány céget ismerek, ahol ilyen cicák elleni terítő jól jönne? H nem látszik. Na, visszatérve a én se maradjak ki. Én gyerekkoromban szerettem puzzereözni. Ma már nem ülnék nagyon oda. Nyilván a saját gyerekeimmel szívesen, mert az egy az egy ilyen szülői helyzet, de de hogy így magamtól biztos, hogy nem ülnék le. De gyerekként én egyke voltam, tehát hogy volt időm sokszor ilyenekkel szórakozni, és és akkor nagyon szerettem így keresgélni, meg meg kirokosgatni. Ma már egy kicsit időpazarlásnak élem. Úgy úgy vettem észre, hogy fölgyorsultam ilyen szempontból, hogy türelmetlenebb vagy nagyobb kielégítési igényű vagyok, hogy sok minden történjen egy nap, és nem fér bele az, hogy órákig, csak ilyen kis darabok. Csak erre mondom azt, ha ha koromból következő mondhatok ennyit és tapasztalatot, meg kell tudni időnként állni és lehet a páli egy ilyen megállás. Lehet persze az, amikor leállsz lemész a sandra és csak nézel ki a fejedből és nézel a vitorlásokat, az is egy ilyen megállás lehet. Vagy

olvaslé könyvet, az is egy ilyen megállás lehet, de ha nem állunk meg, akkor el fogunk veszteni. Ebbe teljesen egyetértek. Pont ezen gondolkoztam egyébként, hogy a Dani ezt csináljátok, hogy ez nektek valójában ez egy ez egy tudatos döntés, hogy hogy ez ez keresitek a megállást, és azért azért raktak egy ilyen hatalmasat össze. Igen. Esténként. Igen, igen. Igen. Keressük az ilyen ilyen pont amit a Laci is mondott, hogy hogy teljesen tudatos. Hát ugye most a BIM nagyon pörög. Én ezzel ezáltal én is nagyon pörgök. Tehát rengeteg a munka, hála Istennek. És nekem ez így így segít lelazítani, de én a legóval vagyok úgy, hogy sokszor szétszedem, és akkor valami teljesen mást próbálok összerakni belőle. Jó, ez tehát nem minden este csináljuk ezt bizonyos hétvégente, hogyha hogyha éppen nem megyünk irándulni, vagy nincs valami konkrét másik program, hanem ott valami otthoni nyugodtabb dolgot szeretnénk, akkor akkor valami ilyesmibe fogunk bele. Úgyhogy igen, a megállót minden napra és minden hétre mindenkinek javaslom, mert én is évek óta a kollégáimnak is mondogatom, hogy ne ne arra várjanak, hogy majd két hét alatt valamikor kipihenjük magunkat, mert az már az már a múlt év. Nekem inkább az ima vagy a kirándulás

olvasás, de de pont nem a puzzle. Ha már megálló, ugye megálltunk egy témánál, de nem veséztük teljesen ki. Ott hagytuk abba, hogy milyen elvárások keletkeztek és és milyen stratégiai célokat szolgál ez, hogy itt most alaposan begyűjtötték a sok-sok információt a az új épületről és tervek szerint hamarosan egy régi épületről is legalább. A digit podcastot so informatikában dolgozó vezető is hallgatja, és ahogy egyre többet beszélgetünk itt különböző adásainkban a Beam szemléletről eszembe jutott egy módszertan, nem tudom nektek ismerőse, a DevOps módszertan, ami ma már nem számít annyira újnak. Ez talán 10 éve keletkezett meg itt ennek a hazai közönsége Magyarországon, ahol a development és az operations, tehát a fejlesztői meg az üzemeltetői informatika találkozik egy csapatban.

Tehát az volt a nagy újdonság, hogy összetették egy csapatba dolgozó módszerré varázsolták azt, hogy hogyan fejlesztünk úgy, hogy utána az üzemeltető is át tudja venni, és hogyan üzemeltessünk úgy, ahogy azt a fejlesztő elképzelte, merthogy különben nagyon félre tud menni. És az jutott eszembe, hogy hogy vajon ez az egy csapatként kezelés ez megvalósul-e itt az építőiparban is, és akkor ezáltal csökkennek-e a azok a kockázatok, hogy valamit nem úgy üzemeltetünk, ahogy az építő szándéka szerint kellene. Ehhez elengedhetetlenül fontos a rendszerintegrátori szerepkör. Ez egy a BIM fogalomtárban még egy egy elég új új fogalom, és Zoltánnéknak egy nagyon-nagyon jó döntése tette ezt lehetővé, miszerint a BIM üzemeltetési modell építést eredetileg a kivitelező égisze alatt szerették volna, hogy megvalósuljon. Viszont amit ugye te is mondtál, a kivitelező az csak a saját területére tud fókuszálni. Hát miért is fókuszálna másra?

Itt kell egy olyan külsős mérnökcsapat, mint mi vagyunk, egy olyan szemlélettel, amit a Laci hoz bele a rendszerbe, az üzemeltetési területről, a stratégiaépítéssel, ahol ugye a teljes vállalati a vállalati struktúrát úgymond monitorozzuk és auditáljuk és megvizsgáljuk az igényeket a vállalati stratégia mentén, összefogva a teljes teljes folyamatot tervezéstől egészen a egészen az üzemeltetésig. Ugye itt annyi kiegészítést tennék még a legelejével kapcsolatosan, hogy bár ugye ez Zoltán említette, hogy nem BI-ben készültek a tervek, ugye mi nulladik lépésként a terveket tervekből létrehozunk egy BIM modellt, tehát megmodellezzük úgymond a tervezett állapotot, amit már ugye kivitelezés közben a szkennerekből begyűjtött adatok alapján lehet vizsgálni, ugye az egybe a tervezett és a a kivitelezett állapot viszonyát, majd ugye a kivitelezett megvalósulási modell töltjük föl a straté stratégiai építés mentén keletkezett plusz információkkal, ugye az üzemeltetési vezetőkkel, létesítménygazdálkodási vezetőkkel, vagyongazdálkodással mindenkivel leülünk, és a stratégiából ki fog esni az a az a plusz információ tartalom, ami ugye a kivitelezés után kell bekapcsolód kell hozzá jöjjön ugye ahhoz, hogy a

teljes üzemeltetésre kész modell legyen. Tehát a kérdésedre a válasz, hogy ez itt ebben a projektben úgy tud úgy tud megvalósulni, hogy van egy független mindenre rálátó szervezet, egy egy úgymond beamrendszer integrátor. Ugye ezek vagyunk mi. Ráadásul, ha jól tudom, ti ezt nem teljesen saját kútfőből kialakított dolgok mentén csináljátok. Nem így keltetek föl reggel, hogy na most akkor rajzolok valami rendszert erre, hanem itt van egy izószabvány is, amit követtek. Nem, az is, az is. Igen. A az építéseknek egy nagyon nagy problémája, hogy nem tudjuk, hogy fogjuk használni. Tehát az eredendő probléma az, hogy mert utána már okoskodhatok, csak igazából nem tudom, mire akarok okoskodni. Az egy nagyon nehéz történet.

Ugye a a zoliéknak van egyfajta szemléletük, hogy mit hogy fog működni ez az irodaház, de itt is ugye egy probléma az, hogy a jövőnek építük. Tehát nem teljesen tudjuk, hogy ez az irodaház fog kinézni, de legalább náluk valami idea van. Ö a legtöbb esetben a főleg a nagy állami beruházásoknál abszolút igaz, de hogy igazából még egyszerű családiáz esetében is nem tudjuk, hogy fogjuk használni ezt az egészet, hogy miért jó, hogy a gyerek az közel van hozzám, vagy távol van hozzám, meg satöbbi, had ne menjek végig. Ugye egy klasszikus eset, amikor pici a gyerek, akkor jó, hogy közel van hozzám, amikor már nagyobb lesz a gyerek, nem jó, hogy közel van hozzám. Tehát, hogy elméletileg más ház kéne a 10 éves gyereknek, meg a a két éves gyereknek.

Na most ezeket a dolgokat, ha nem gondolja végig az ember a legelején, vagy legalábbis valamennyire beterel egy folyómederre, hogy utatlan nem lehet teljesen kitalálni a jövőt, akkor nehéz még egy rendszerinátornak, hogy bárkinek is dolgoznia. Tehát nekem amikor voltak ilyen projekteim, most egy egyszerű példát mondok, az atlétikai stadiont, meg kellett kérdezni az edzőket, hogy zajlik a gerajhajításnak az edzése, mi milyen bemelegítés, hogy van, satöbbi, mi jön megymás után, mert abból lehetett levezetni azt, hogy igazából milyen edzőteremet kell oda mellé rakni, hogy zajlik mondjuk egy atlétikai versenynek a szólítási sorrendje, az hogy zajlik egymás mellé, és akkor ezt le le tudtam fordítani az építés számára. az építész le tudta fordítani aztán a kivitelező számára, és akkor az egész egy működtető üzemethetető rendszer volt. És itt a BIMbe is egy nagyon fontos a történet, és akkor a kérdésedre választok, hogy alapvetően a szabvány tud egy keretet biztosítani ennek az egésznek, de ha nincs kitalálva az alap, akkor én ebbe a keretbe, elnézést lötyögök, mint a nagy ruhát vennék föl, és nem én vagyok most nem látják ugye a képernyőn 167 cm 70 kg vagyok. Most fölvennék egy Daniak szóló

ruhát, eléggé lötyögnék benne. Tehát alapvetően ez körülbelül így néz ki a szabvány is, hogy a szabvány nagyon sokat tud segíteni, de hogyha mi nem tudjuk, hogy ebbe a szabványba mi milyen irányba hogyan akarunk belemenni, akkor azzal a szabvánnyal nem tudok mit csinálni. Most bocsánat, tudok valamit csinálni, csak igazából nem arra a szituációra fogom használni, amire használnom kéne ebből az értelemben. A szabályról még annyit érdemes itt elmondani, hogy az egy folyómadern, tehát gyakorlatilag megadja azokat az alap szempontokat, hogy az információ menedzsment milyen szempontok megyen. Egy egyszerű példa. Írjál egy olyan requestet, egy olyan igényt, hogy mit szeretnél ott kezelni akár a kitelezés során, akár az üzemetés során megrendelő oldalról. Ezt úgy le van írva általánosan, hogy mit kell ezzel kapcsolatban csinálni, de nem fogják elmondani, hogy egyébként a szivattyúval kapcsolatban ilyen típusú információra van szükségem, a másikra ilyenre van szükségem. ahhoz kelünk mi, tehát azért vagyunk mi itt ebbe a projektben, hogy ezeket a szabványkereteket föltöltsük azzal a bizonyos használati igénnyel, amelyiket itt próbáltam hosszabban elmondani. projektcsapaton belül ugye nagyon fontos, hogy van egy üzemeltetést

támogató munkacsoport is, akik gyakorlatilag együtt dolgoznak most velünk a kivitelezésen, meghatározzák azokat az igényeket nyilván a projekt keretein belüli lehetőségek mentén, ami majd az üzemeltetést fogja támogatni. Ilyen szempontból ezek az adatok, egész pontosan ezek az mondjuk, hogy jelen pillanatban még igények visszafolynak gyakorlatilag a stratégiai alkotásban. Tehát én azt gondolom, hogy majd ez ez így fog, így válik kerek egészé. Ezt egy kicsit kihangosítanám itt a hallgatóknak, mert ez olyan triviálisnak tűnik, gyorsan tovább is mehetnénk, de hogy szerintem nagyon sok szervezet nem teszi magát alkalmassá, nem fejleszti odáig saját magát, mint amilyen folyamatot szeretne végigvinni. Ha jól értem, nálatok megvan ez a szervezet fejlesztésű oldal, mert van egy olyan csapat, amiben minden kompetencia benne van, amire szükség lesz. Nyilván lehet még mindig lehet fejleszteni, de hogy alapvetően nem szedtétek teljesen külön, illetve nem mondjuk nem féllábas.

Hát nem tudom, nekem ez egy ilyen evidencia volt, hogy ez a úgy nem építünk úgy házat, hogy az üzemeltető ne vegyen ebben részt, aki majd aztán ezt használni fogja. És természetesen azért azt valljuk be őszintén, hogy a tehát a ezeket a kompetenciákat még nekünk is bővíteni kell, meg kell szerezni. Tehát ahogy ahogy haladunk előre az időben, az nekünk is még egy feladat. Ezt így látszik, érezzük a bőrünkön, hogy azzal, hogy smartosítjuk az épületet, azzal, hogy BAM modellben fogjuk most már üzemeltetni, be kell vonnunk azokat a kompetenciákat, amik majd ezt a mindennapokban is gördlékenyen fogják üzemeltetni, mert én azt azért hiszem, hogy ezek akkor mennek, akkor működnek jól, hogyha az a megfelelő ember ott van, aki ezt szívének, lelkének gondolja, hogy ez ez működjön. Ez az ember nélkül nem működik.

Az utolsó kérdés az lenne, hogy mit terveztek a jövőre meg meg milyen trendekre lehet számítani, de igazából szerintem amit most mondasz, anélkül nem is lehetne az utolsó kérdésről beszélgetni. Tehát hogyan tudjátok ezeket a kompetenciákat fejleszteni? Most nem csak a Zoltánt szeretném így a nem tudom a sarokba állítani és és vizsgáztatni. Tehát, hogy hogy mik a lehetőségek ma arra, hogy valaki tanuljon itt Magyarországon ezekről a kompetenciákról, hogy hogyan tudom a BIM modellt alkalmazni, hogyan tudok információt kinyerni, hogyan kell frissítenem, milyen eszközökkel, rendszerességgel és így tovább benne lévő adatokat, hogyan kell az okos épületet hozzáhegesztenem egyébként egy egyszerű szellőzik fűt épület üzemeltetéshez. Tehát hogy hogy hol lehet ezekről, hogyan lehet ezekről képezni a kollégáinkat. En ez a ez a ez egy nagyon fontos része a stratégiának.

Alapvetően a stratégiában meghatározunk olyan kulcsfigurákat, ugye mi mi BIM bajnokoknak hívjuk őket, vagyis nem mi hívjuk őket így. U ugye a szakma és ugye a Ben de nem csak a Bimben, tehát én én azt gondolom, ez most egy visszajelzés. Ugye az elmúlt hetekben auditáltuk az MVM szinte összes szervezetét, az informatikától kezdve IT adatbiztonságon át. Azt látjuk, és fontos hangsúlyoznom, hogy egy olyan szintű komplexitású és fejlettségű partnerrel dolgozhatunk együtt, aminél talán az eddigi BMES projektjeink során ennyire ideális és ennyire jó alapokból sosem tudtunk építkezni. Ezáltal biztos vagyok benne, hogy ez a projekt nem csak, hogy hogy etalon lesz az eddigi BMES projektekben, hanem szerintem ilyen esettanulmányérrtékű értékű dolgok fognak ebből kijönni.

Biztosak vagyunk benne az MVM hozzáállásá állásából is és a a szakmai felkészültségükből is, hogy hogy mindent szempont minden szempontot figyelembe fogunk venni. És hát a képzések, hát ugye ne nektek Zolis külön külön képzésért felelős üzletág foglalkozik azzal, hogy e-learningek keretén belül és különböző képzések keretén belül ugye az összes kollégát folyamatosan szinten tartsa, és ott ott legyen a top level mindenki az adott területén. Úgyhogy ebből főzni nagyon jó. Tehát nekünk ebből egy ilyen partnerel együtt dolgozni és az innováció irányába terelni a a teljes projektet és a vállalatot az egy az egy örömteli együttműködés. Mindenk után IT podcastről beszélünk, meg főleg IT-sok hallgatják, a BM bajnokot úgy képzeljétek el, mint egy alkalmazásgazdát. Tehát gyakorlatilag az a tudású ember, aki ugye többet tud, mint az átlagfelhasználó, és ki tudja segíteni a saját környezetét ezzel kapcsolatban, ha valamit be kell állítani, akkor el tud végezni.

valamilyen pluszokat kell tárgyalni valakivel, akkor a főnök el tudja vinni magával és tud segíteni ezzel a tárgyalással kapcsolatban. Itt annyi a különbség, hogy ugye sok minden folyamasszabályozási történet, tehát hogy amikor arra kerül a sor, hogy pénánakokért valakivel szerződést kötünk, akkor nem szoftvert állítunk be, hanem beállítjuk a szerződésbe azokat a mellékleti dolgokat, hogy hogy fog zajlani mondjuk az az információramlás ezzel kapcsolatban. Igen. Úgyhogy nem tudom mennyire fa dolog itt föltenni a lehetőséget, hogyha ezt hallgatja olyan kolléga egyébként, aki azt gondolja, hogy itt az MVM-ben képzelni el a jövőjét, akkor akkor én azért kacsintok rá, hogy lássam meg a jövőt, hogy az MVM-ben dolgozni az egy nem mindennapi dolog, és egy ilyen egy ilyen projektben részes lenni az az egy az egy komoly lehetőség.

Megfontolandó. Na, egy rövid kérdés a végére, mert elszaladt az idő, hogy hogyan terveztek a nemzetközi trendekkel foglalkozni, milyen trendeket érdemes itt nézni. És egyébként, hogyha már így a digitális transzformáció szókapcsolattal kezdtem, akkor akkor ezzel is zárnám, hogy itt itt mi lehet a következő mérföldkő, ha ez mondjuk már megvan két év múlva, három év múlva mi lesz a következő? Elhangzott már ez a kifejezés, hogy digital a kevésbé tapasztalt hallgatók kedvéért csak, hogy mi a különbség a egy BIM modell és a digital között. Ugye a BIM modell az egy pillanatnyi statikus adatokat tartalmazó általunk mindenféle paraméterrel feltöltött geometriai modell. Ugye a digital twin az már ennek a szenzoradatokkal és a folyamatos működési információkkal kiegészített verziója. És tehát nyilván a most egyre többet hallani ugye az AI-ról azt gondoljuk, hogy már úgy készülünk már a stratégia mentén is azért kikikacsingatunk erre a területre is és felteszünk olyan kérdéseket, amikre még igazából mi sem nagyon tudjuk a választ, mert ki tudja, hogy az AI hol fog tartani két év múlva.

sejtéseink vannak, de az a fajta bimalapú üzemeltetés, amit most már inkább mondjuk azt, hogy digitált win alapú üzemeltetés, ahol ugye nem csak a modellből dolgozunk, hanem különböző szenzoradatokból is, ugye smart building irányból gyűjtjük az adatokat, az nagyon-nagyon hatékonyan ki tud majd egészülni a a mesterséges intelligenciával. Én azt gondolom személy szerint, hogy ez lesz a következő lépcső és ennek a fokozatos bevezetése, és és aztán ezzel ezzel tényleg határ a csillagos. Azt kell látni, hogy ugye már most látszanak olyan megoldások, ahol egy ilyen normál AI-os promptolás mellett lehet üzleti döntéseket, üzleti folyamatokat fölépíteni. Na most ugye két év múlva szeretnénk ennek a működését biztosítani. Elég biztosan mondhatjuk, hogy az a hagyományos CFM rendszerek, azok a hagyományos üzemeltetési megoldások már nem fognak működni, vagy legalábbis teljesen át fognak alakulni. Valami olyan hasonló történet fog lenni, hogy reggel bemegy az üzemeltetési vezető és be fogja írni, hogy mit kéne ma karban tartanom, mi az, amire igazából a figyelnem kell, miért kell kicserélnem. és a digitál cből következő adatok, tehát a valóságnak az adatai, tehát azok a szenzorokból jövő adatok és a BIMbe levő, elsősorban

tervezés és egyéb statikus adatok által létrejött információk összehasonlításából és a különböző egyév mintákból, amelyiket a akár a saját ingatlan portfólióunkból veszünk, akár egy nagyobb ingatlan portfélokból veszünk, a rendszer ki fogja inni nekem a feladataimat, tehát hogy még egészen konkrétá tegyem, hogyha nekem vannak bizonyos típusú hiba sorozataim, abból ő tudja következtetni a dolgokat, hogy a következő időszakban annak a szivattyúak a csapágyát ki kell cserélnem, ezt a a légszűrőt ki kell cserélnem satöbbi, mert ő ezzel tud dolgozni, és ennél még sokkal összetettebb dolgokat is már tud a az AI. Tehát alapvetően arra fog szerintem koncentrálni egy örülö időjön belül a történet, hogy ezek a ügynökök, tehát mesterséges ügynökök elintézik helyettünk ez a dolgokat.

Tehát nem csak azt fogja mondani, hogy mit kell csinálnod ma, hanem azt is fogja tenni, hogy akkor szólni fog annak az alvállalkozónak, annak az alvállalkozónak kiküldi a megfelelő megrendelés. A egy napon belül ugyanazt a hibát még mindig érzékelő az á akkor fel föl engemet is szólítani meg a vállalkozót is, hogy miért nem hárította el ezt a dolgokat. Tehát ezeket már mind tudni fogja két éven belül. Ez nem, tehát ezek már léteznek pilót szintjén vagy ilyen kísérleti szinteken, csak alapvetően és erre elnézést most egy kicsit ilyen háttérdolog, hogy ugye lehet tudni, hogy Kínában vannak már ilyen megoldások, csak nem hozzák be Európába. Ha odamész, ott látod, valahol sejted, hogy valami ilyesmiről van szó, mert persze nem fogja elmagyarázni neked, de például a kokait ott már konkrétan utólhető egy-két irodázná ez a történet. Mondjuk a hatos csavart még nem húzza meg megfelelő nyomaték az Igen. Azt nem tudja még egyelőre. Igen, de majd gondolkodni fogunk rajta, hogy hogy kell rátenni azt a megoldá.

Az okos fúrógépek visszajelzik, hogy meddig ment be a csavar. Ezt csak én halkan teszem hozzá, hogy azt az adatot most is be lehet integji. Pers kétségtelen. Igen. Kiegészítenéd még bármivel? Nagy reményekkel nézek ennek az egész projektnek a a végkifelete elé, hogy tényleg hova fogunk eljutni. Tehát az a vízió, amit most mit valahogyan fölvázolunk magunknak stratégiát, hogy akkor merre fogunk haladni. ez hova fog két év múlva kifutni, és hova fog aztán öt év múlva kifutni ez az egész. Tehát, hogy valójában, ha most itt egy gyermeket hozunk a a világra két év alatt, akkor hogyan fog ő majd felnőni, és hogyan fog fejlődni. Erre nagyon nagyon kíváncsi vagyok. Ez egy szép végszó. Nem visszaélve a hallgatók türelmével, itt akkor is köszönhetünk. Mennyi minden belefért egyébként ebbe az alig több mint fél órába? Doni László Zoltán nagyon szépen köszönöm a beszélgetést és az AFMeknek pedig az inspiráló közös munkáj Lehető [Zene] [Taps] [Zene] [Taps]