BIMEXEC különkiadás – Épületdigitalizálás, Lézerszkennelés

[Zene] [Taps] [Zene] Üdvözlök mindenkit. Ez itt a Digit Podcast személyi László vagyok, a Futurál vezető partnere és társam a krimiben Szekér Zoltán, az Audi és a Sailing Hungar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok. A Digit podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. [Zene] [Taps] A mai adás a második a Digit Podcast Bimegzek sorozatában, amelyet elsősorban az építőiparnak és az ingatlanüzemeltetésben érdekelteknek készítünk az AFMtech csapatával. Az első adást az adatalapú üzemeltetés kérdéseinek szenteltük. Most pedig a lézer sczanneres felmérésekre összpontosítanánk, vagyis az angolul scan to beam folyamatra az építés során alkalmazott lézeres technológiára. Kérdésünk, hogy vajon tényleg forradalmasítja-e a tervezést, a kivitelezést és az üzemeltetést is.

Ebben segít tisztán látnunk állandó vendégünk Német Dániel, aki az AFMtek üzletfejlesztési vezetője. Sziasztok! Továbbá debreceni Szabolcs, a közép-kelet-európai régió Laser Scanning technológia terméktámogató mérnöke, a Leica Geosystemstől. Sziasztok! És Vida Balázs ügyvezető, egyben GDT jogosultságú földmérő mérnök, erre még visszatérünk a Teodor Light Kft-től. Mindenkit üdvözlök. Sziasztok! Köszöntelek benneteket a Digit podcast stúdiójában. Egy műhelytitkot elárulok. Ezt a mai témánkat, a lézerszkenést Dani hozta. Miért? Még egyszer köszöntöm a hallgatókat. Ugye mi, mint Beam integrátorrát beszéltünk az előző adásban már erről. A tervezés, kivitelezés és üzemeltetési folyamatokat gyakorlatilag információ menedzsment oldalról segítjük. És hát hogyan tud jönni az információ? Ugye másodsorban jönnek a kivitelezési területről a kivitelezők által kapott Excel táblák és a beépült dolgok. De a munkánk napi szerves része ugye a az adatgyűjtés a munkaterületekről. Ugye a lézersczennelés alapvetően elválaszthatatlan része a BIM-nek. Az adatokat már egy meglévő épületről szkennerekkel gyűjtjük be.

egy egy kivitelezési folyamat során egy megvalósult, megépült munkarész szkennerekkel mérjük fel és integráljuk ezeket a különböző tervező szoftverekbe. Illetve egy meglévő üzemelőépület esetében is, hogyha szeretnénk a digitalizáció útjára terelni a partnert, akkor első lépésként felmérjük és beszkenneljük ezeket az épületeket. Most ahogy téged hallgatlak, ez márm rutinszerűnek tűnik nekem. Mióta van lézeres technológiai szkennelésre, illetve hogyan segíthet az iparági döntéshozóknak a a költséghatékonyság növelésében, valamint a minőségellenőrzésben és ne adj isten a projektmenedzsmentben? Én gyártói oldalról szeretném kezdeni, ezt jeleztem előre is, úgyhogy Szabolcs felkészült. Hogyan kapcsolódik a Leica Geo Systems ehhez a termékkörhöz? Köszöntök én is mindenkit. Ö, elsősorban talán néhány gondolatot mondanék magáról a Leikáról, illetve a Leica Geosystemsről. Ugye talán a legtöbb hallgatónak maga a lejka lehet az ismerős. Ugye ez egy kifejezetten optikai eszközök fényképezőgépek, illetve akár távcsövek gyártására specializálódott vállalat, melynek egy ága a Leica Geosystems, ami viszont kifejezetten geometrikai és építőipari feladatokat ellátó eszközöket gyárt.

Több mint 100 éves tapasztalattal rendelkezünk ezen a területen. kezdetben ugye kifejezetten eszközgyártás volt a jellemző, és szépen folyamatosan ez kibővült szoftveres megoldásokkal, illetve most már akár mesterséges intelligenciával felvértezve gyakorlatilag egy hightech cégé alakultunk. Rengeteg innovációnk volt történetünk során. Ö ilyen volt talán, akin sok mindenkinek ismerős lehet, maga a kézitávérő, egy úgynevezett disztó, ami manapság már minden építőipari szakember zsebében ott lapulhat. Ö valamint egy hasonló úttörő technológia volt, ugye maga a lézerkencenner technológia is, amiben világelsők voltunk. A 90-es évek végén a Cyrex 2400-as eszközünk volt az első ilyen kereskedelmi forgalomban kapható lézerszkenner, akkor egy nagyon nagy innovációnak minősült. Ugye itt már több mint 25 éve eltelt, ezta is rengeteget fejlődött ez a technológia.

illetve azt szeretném még kiemelni, hogy kezdetektől elmondhatjuk magunkról, hogy ugye kiemelt piaci résztvevők vagyunk, piacvezetők egyike jelenleg is a cég, és ez azóta is töretlenül innovatív és új megoldásokat eredményez a cégünk által a Laserscan technológiában is. Balázs, te is mérnök vagy, földmérő mérnök vagy, GDT mérnök vagy, ami ami egy számomra felfoghatatlan rövidítés. Ezt is válaszold meg légy szíves, de a valódi kérdésem természetesen az is van. Mióta használod rendszeresen ezeket a lézerszkennereket a a munkád során, és mennyire fontos ez a projektjaidben? Hát ez igazából nagyon fontos. Ez először is minden kedves hallgatót szeretnék üdvözölni. Megtisztelő számomra, hogy itt részt vettek ezen a podcaston. Vida Balázsnak hívnak.

Földmérő és térinformatikusként végeztem a Műegyetemen 2003 környékén. Nem túl gyorsan végeztem, de annál annál többet tanultam. Pályakezdőként, alkalmazottként dolgoztam nagyjából 2010-ig. Kisebbnagyobb munkánkban vettünk részt, főleg útfelmérések történtek, illetve az N0-ásnak a akkor épült a keleti szakasza. Ott egy két-három éve dolgoztam, napontos árusan mentem haza, úgyhogy ez ilyen jelében voltunk ide érkezők az M0-áson. Remélem hasznos munkát végeztünk. 2010 környékén egy barátommal elhatároztuk, hogy létrehozzunk egy kis vállalkozást. Ez még azóta is kicsi, de ez nem baj. Közben megszereztem a GDT minősítést, ebben semmi különlegesség nincsen. Ez a Geodz tervező minősítést jelenti. Ezt azt hiszem öt év után lehet megszerezni a a képzés vége után, egyetemi képzés vége után. Ezt ez olyan, mint az orvosoknál valami szakosodás. Gyakorlatilag minden.

Aha. Ez gépészeknél, illetve bármilyen szakmában ez létezik, ez a tervező minősítés. Ezt az érdemli meg, aki aki már szerzett valam rutint, szenvedett sok munkában és és felnőtt hozzá a feladathoz, hogy ezt megkapja. Persze vizsgával is felvételi felvételi. Igen. Igen. Belecsapnék igazából 2010-es évek elején egyik szép kora, nyári napon dolgoztunk egy megrendelőnknek a városlig környékén. volt egy ilyen kúria épület, nagyon szép a kertje is szép volt. Mi azt a munkát kaptuk, hogy a kertet mérjük föl. Ilyen munkáknál általában az épületnek a kontúrját, a háztetőknek az adatait, ablakok, nyílásokat, belépő magasságokat kell mérni. Valamiért ezt nem kértem megrendelünk, furcsáltam. Megkérdeztem, egyszer-kétszer kell-e, elmondja, hogy nem kell. Jó, hát ráhagytam. Láttam egy srácot megjelenni egy baromi nagy piros ládával, begurult kocsival kivette. Ö akkor már láttam, illetve tudtam, hogy az egy lézerszenner. Azt láttam, hogy hogy eltűnik egy másfél két órára az épületen belül. Kijön, csomagol, hazamegy. Néztem is, hogy ilyen gyorsan végzett. Tehát az egy egy bűvész, nem most hétvégén és 800 nmes épület, vagy lehet, hogy még nagyobb volt, nem is volt egyszerű formájú. Hát furcsáltam, de túlléptem rajta. Másnap bent voltam a

megrendelőnél a munkahelyen irodában, és akkor láttam, hogy elkészültek a homlokzatrajzok, alaprajzok, metszetek, mindenféle, ami ilyenkor szükséges. Igen. Másnap egész nap dolgoztak rajta, de hogy hogy ilyen gyorsan született egy végeredmény. És hát ez volt nekem itt a kapudrog, hogy ez a ez a technika, ez nekem is kell. Az egyik megbízott cégemnek a vezetőjét sikerült rábeszélni arra, hogy hogy közvesen vegyünk egy szkennert. Nagyjából 20156 környékén a Leikka céget kerestem meg ezzel, és megvásároltuk az akkori technikában egy hát ilyen felső középkategória szkennert. Ezzel kezdtünk dolgozni. Persze vettünk hozzá szoftvert is. Ez ez ugye együtt jár mindig a hardware meg a szoftver. Találkoztam egy ilyen bűvszóval a egy rövidítés valószínűleg, hogy Lidar, hogy ez Szabolcs, ez ez már egy ilyen Lidar szanner volt. Mi mi a rövidítésnek a feloldása? Illetve téged is kérdezlek, hogy egyébként ezeknek a hardware szoftver megoldásoknak mi a mi az átütő ereje?

Miértve lehetett az, hogy hogy a Balázshoz hasonló vevők rákattantak már már a magyar viszonyok között is, hogy úgy mondjam? Majd erre még Danival beszélgetünk. Maga a lidar az egy rövidítés, ahogy te is említetted, ugye ez a lézeres fényérzékelés, illetve a távolságmérésnek a a rövidítése gyakorlatilag ez már kezdetben is hasonlóképpen működött, mint manapság. Természetesen nagyon-nagyon sokat fejlődött maga a technológia. És egy picit itt vissza is csatolnék az előző sztorihoz, amit hallottunk, hogy ugye egy ládával megjelent egy kolléga, és akkor gyakorlatilag két óra hossz alatt felmért egy ilyen területet. Ö és én itt említettem, hogy a legelső lézerszkennert, ami ugye a mi nevünkhöz fűződik, öt úgy kell elképzelni egy viszonyításképpen, hogy gyakorlatilag egy félszobányi eszköz tár volt szükséges ahhoz, hogy ez a 15-t több mint 15 kg-os eszköz működjön. Tehát a szobából ki kellett rakni az orosz lehallgató készüléket. Igen, gyakorlatilag. Igen, tehát egy komplett stáb kellett a működtetéséhez, számítógépre kellett látcsatolni, akkumulátorokat kellett rácsatlakoztatni.

Természetesen ez még sokkal lassabb volt, mint a mai technológiában ez elképzelhető és megvalósítható. Manapság ott tartunk, hogy gyakorlatilag egy kulacsméretű eszközzel több százszoros hatékonyságot érhetünk el, mint az akkori technológiában. Tehát hatalmas ugráson ment keresztül ez több mint 20 év alatt. illetve ugye amit szintén említett itt Balázs, hogy a felmérésnek a a módja, a gyorsasága, a hatékonysága, ami a fő erénye ezeknek az eszközöknek. Tehát talán a legnagyobb, és aki sokat mért területen, a legnagyobb előnye az szerintem kijelenthetjük azt, hogy nem kell háromszor, négyszer visszamenni egy-egy munkaterületre, hogy a megrendelő éppen elfelejtette azt, hogy az ablakra is szükség van.

illetve egyéb kiegészítő felméréseket nem szükséges már elvégeznünk, mert egy felmérés során a laserszen gyakorlatilag rögzíti ezeket a a 3D-s állományokat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ugye lézeres fényt bocsát ki maga az eszköz, és az eszköztől való távolságot határozza meg gyakorlatilag a lézersugár kibocsátásának és a visszaérkezésének között eltelt idővel való számítással. Tehát ezáltal egy nagyon-nagyon sűrű pontfelhőnk lesz. Több millió pont keletkezik másodpercenként. És ezt itt érdemes kiemelni, azt gondolom, hogy másodpercenként keletkezik több millió pont. M talán egy egyszerű példa, hogyha így belegondolunk, hogy egy kézitávmérő vagy egy mérőszalag felhasználásával, mondjuk egy falszakaszt hány másodperc alatt mérünk rá. Még hogyha nagyon gyorsak is vagyunk, akkor azt gondolom, hogy egy négy-öt másodperc mire megnyomom a gombot, lerögzítem a azt az egy falszakaszt. keletkezik egy darab eredményen. Még ezalatt ugye a lézerkenneléssel több millió pontnak, illetve magának az objektumoknak a pontos helyét meg tudjuk határozni. Itt már milliméteres pontosságokról beszélhetünk. Oké. Tehát összefoglalva ez egy gyors megoldás, tök pontos megoldás és teljes körű felmérés. Tehát az épület minden szegletét vagy minden

elemét látjuk az eredményben. Tehát, hogy most már értem, hogy miért kattant rá mondjuk Balázs, hogy hogy azok, akiknek ezt korábban kézzel kellett reprodukálni. Dani, hadd forduljak hozzád egy pillanatra, hogy a ti ugye integrátors szerepben vagytok a a az építés és az épületüzemeltetés terén. Nektek hol jött képbe ez a laserczenneres technológia? Ez ez melyik mozaik darabkát alkotja a folyamatban? Folyamatnak több mozaikot is alkot, de a legeslején ugye a a modellezés esetében, tehát a a nagyon sok esetben ugye a BIM alapvető feltétele az, hogy létez rendelkezésünkre álljon egy háromdimziós geometriai, illetve jobb esetben egy paraméteres paraméteres modell. Nyilván ezt létre lehet hozni tervekből is, csak hogy értsd, hogy ha valaki egy egy ütközésvizsgálatot szeretne végezni mondjuk egy tervcsomagon, ami még nem is indult el a kivitelezés, de de vannak építészterveim, statikus terveim, gépészeti terveim, mondjuk azok nincsenek meg csak 2D-ben, akkor ezt nekünk meg kell modellezni ahhoz, hogy a a BIMES managedment szoftverünkbe ezeket a külön szakági terveket össze tudjuk ütköztetni. és hogy össze tudjuk ütköztetni a valóságot és a tervezett állapot is. Na most ugye ezek a modellek, ezek úgy jönnek létre, hogy a

a fiúk kimennek a területre, Balázsék kimennek a területre, beszkennelnek mindent, ebből generálódik egy pontfelhő. Ezt a pontfelhőt, hála Istennek a szoftverek gyors fejlődésének köszönhetően az összes tervező szoftver, ami nagyjából elérhető a piacon, most már be tudja szippantani. Ez a pont felelő megjelenik az én tervező szozoftveremben, és a pontok mentén, és itt ahogy Szabolcs is említette, ugye a milliméter pontosságon van a hangsúly, ugye ez az ez egy építészeti sztender, tehát ez egy elvárás, hogy ne centiméterekről beszéljünk, hanem milliméterekről. Képesek vagyunk megmodellezni ezt a pontfelhő állományt. Ezek a pontok ugye mind x, y, z koordinátával rendelkező térben elhelyezett pontok. Ezeket a pontokat megmodellezzük, és a különböző munkafolyamatok támogatására összevetítjük a tervekkel.

Egy felmérési terv, ez még van egy barnamezős beruházásunk, egy 1000 éve üzemelő meglévő épület. A tervező cég, nagyon sok ilyen megrendelést kapunk, de a tervező cég úgy dönt a beruházó oldaláról, hogy ezt szeretnék felújítani, korszerűsíteni. Mi az első lépés? kiszaladnak a térinformatikusok, a geodéták, felmérik az épületet, bejön az adat, a valóság, ami ami a kint amit kint látunk. Abból mi készítünk egy felmérési tervet, amolyan nulladik típusú BIM modellt. És azt a tervet gyakorlatilag az kiosszák az összes szakági tervezőnek, az építésznek, a gépésznek, a statikusnak, és ők elkezdik megtervezni a felújítást, a korszerűsítést. Tehát itt itt magyarul egy extra kontrollt tudsz gyakorolni ezek felett a szagok felett, mert te adod az alapadatot, hogy na ez az épület, ezt kellene felújítani, ezt kellene újratervezni. Pontosan. És bocsánat, gondolj bele, hogy hogy ugye a a valóság a hagyományos folyamatok esetében nagyon sokszor kihív egy beruházó sok sok szakági vállalkozó és mindenki felméri így vagy úgy, mindenki ad ajánlatot erre vagy arra. Nem, nem biztos, hogy tudod az almát az almával hasonlítani. A modern folyamatok alapja, hogy mindenki ugyanabból az adatállományból dolgozzon,

és ezt a ezt a ebből a közös pontfelhőből létrehozott felmérési állományt osztod meg a szakágiakkal, és ők mindenki arra tud árazni, és mondjuk egy versenyhelyzetben is mind a három ajánlatadó, aki mondjuk szükséges bekérni egy nagyobb vállalatnál három ajánlatot, ők pont azt a host, azt a magasságot, azt a térfogatot fogják beárazni. És ez ez nagyon megkönnyíti a a napi folyamatokat. Ez egy BMX exek névre hallgató sorozat. Magában hordja azt, hogy nagyon sok témánk, vagy nagyon sok kérdésünk azért van, hogy a vezetők vagy akár a tulajdonosok tisztábban lássák ezeket a dolgokat. Tehát magyarul ez egyfajta sebességnövekedés is, mert egyszer kell felmérni, nem 50-szer, de másfelől az az extra kontroll meg a meg a a tendereztetés lehetősége és így tovább, az pedig egy óriási kockázatcsökkentő tényező.

Ez szerintem nem elhanyagolható. A digitalizációban gyakran arra szoktunk csak fókuszálni, hogy valami nagyon hatékony lesz, és akkor adott esetben ami eddig napokig tartott, az percek alatt megvalósul. Másfelől viszont azt mindig szeretem hozzátenni, hogy ez szinte mindig együtt jár azzal, hogy csökkennek a kockázatok, ami a beruházásnak a a menedzsmente számára egy óriási előny. Milyen iparágak azok, ahol ezeket szokták használni? Mert ugye a mai nap talán elsősorban ilyen iroda meg meg műemléképület meg ilyesmi járt a fejünkben, amikor legábbis az én fejemben biztos, amikor készültem. Az jut eszembe, hogy ez ezerféle dologra jó lehet, nem? Abszolút. Én is azt gondolom, és ezt is tapasztaljuk. innen indult ki maga a technológa, illetve a földmérési feladatokból, elsősorban építőipari feladatokra, de már olyan szinten gyakoriak ezek a megoldások, pontosságot, illetve minőséget természeteseten a helyén kell kezelni, de már egy mobiltelefonban is szerepet kaphat egy-egy ilyen lézerszenner.

Természetesen ezt nem lehet, nem szabad úgy felfognunk, mintogyha egy kifejezett mérnöki feladatokra szolgáló eszközt használunk vagy vásárolunk. A telefon az inkább szórakoztató elektronikai megoldásokat képes gyakorlatilag ezzel a lézerszkencennerrel nyújtani. Viszont ugye már nem csak az építőiparban használják ezt, hanem számos más terület is alkalmazza. Gondolok itt akár a régészetre, mzeógiára, ott ugye gyakorlatilag ott ugye nem szükséges feltétlen a milliméter pontosság, tehát nem feltétlen szükséges az sem hozzá, hogy egy geodéziai tapasztalattal rendelkező kolléga végezzel a felmérést. Ellentétben mondjuk ugye az építőipari feladatokkal, ott viszont azért a milliméter nagyságrend megköveteli azt, hogy egy átfogó tapasztalattal rendelkezzen a a felmérő személy.

illetve ugye amit lehet, hogy nem is sokan gondolnak, de akár a filmiparban, a közlekedésben, infrastruktúrában, bűnügyi helyszínelés során már nagyon-nagyon sok felhasználója van ennek a technológiának. Itt ugye mind-mind a 3D vizualizáció az, ami segíti a munkákat. Tehát amit a Dani is elmondott itt az elején, hogy egy úgynevezett digitális ikerpárt készítünk magáról a környezetünkről, és ez éppenséggel lehet egy munkaterület, egy építési terület, de lehet egy feltárási helyszín, vagy éppen egy baleset helyszíne. mind-mind rögzítésre kerül, úgynevezett digitális valóságként, melyet a későbbiekben ugye már minden szakt a saját szoftvereivel, illetve elképzelései szerint fog tudni alakítani, illetve integrálni a saját rendszerében. Ez itt a Digit podcast, és nekünk nagy hagyományunk az, hogy ilyenkor félidőben megállunk egy pillanatra, és egy kicsit személyes szálat is megpendítünk.

Ez jön most, hogyha már szennelés, akkor hogy álltok a fotózással? Nem mint munka, hanem mint hobbi. Kinek mekkora hobbija? Mennyit fotóztok? Hogyan használjátok az elkészített képeket? Dani, ez egy érdekes téma. Én én drón drónozok. A azon belül is a versenydrónozást választottam, ezt az FPV drónozást, ami nyilván nagy felbontású kép segítségével közvetíti ugye a jelet, és látom egy szemüvegbe, hogy merre repülök. A feleségemnek otthon azt mondtam, hogy ezt munkára vettem és alapvetően azért azért használom, és azért nem nem ferdítettem sokat. Bár ugye ennek a ennek a az eszköznek szót Igen, igen, igen. Munkára is nagyon sok esetben használjuk munkára is. Nyilván egy óriási élmény, hát ilyen 130-10 a végsebessége egy ilyen kis kütyűnek, és persze lakott területen kívül repkedve vele, de nagyon sok esetben volt már rá példa, hogy kisebb kaliberű drónokkal repültünk be munkaterületeket és és itt a drónozás azért erősen csatlakozik a mi mi napi életünkhöz is. Tehát volt már nagyobb felmérési munkánk, ahol akár ilyen ipari drónok keretén belül ez a Lidar technológia is működik. De hogy a visszatérve a személyes részéhez, én én nagyon szeretek természetben kint repedni, és ebből 4KS-s videókatokat

szoktam készíteni, és kis zenét vágok alá, és ilyen kis pár perces videókat szoktam a a repüléseimről készíteni. Én így a fotózás, videózás területéről így érdekes így ezt így így kapcsolódom hozzá. Megmondom őszintén, túl sokat fotózni nem szoktam, és nem is gondolkodtam ezzen, hogy annyira kellene. Három gyermekem van, őket szoktam fotózni, hogy legyen emlék, amikor majd majd kirepülnek a fészekből. Ha most visszanéznem itt a mobiltelefonon, hogy mik a legutolsó fotók, valószínűleg 20 darab hörcsög fotó lenne rajta, mert van két hörcsögünk, és azokat próbáljuk elkapni. Kis kis disznok egyfolytában bemozdulnak, úgyhogy ezzel próbálkozunk. Pózolnak, nem pózolnak, mozognak. Úgyhogy hát én csak ennyit tudok hozzáfűzni a fotós témához. Ez egy nagyon jó adalék szerintem. Szabolcs, én azt gondolom, hogy valahol Dani és Balázs között helyezkedem el. A drónos fotózás és a drónos felvételezés az hozzám is közel áll. De abszolút amatőr szinten, tehát nem ilyen versenyszinten használom vagy használtam ezeket a megoldásokat. alapján, mivel pedig azt gondolom egy tipikus átlagos felhasználási átlagos felhasználó vagyok. Mobiltelefonos fotókat készítek, de igazából ennél közelebb én sem kerültem a fotózáshoz. Aha. Magam sem

egyébként. Én is a úgy döntöttem, hogy nem veszek ilyen profi gépeket. Gyerekként még volt két készüléket is vásároltunk az évek során. egyszer egy analógot, aztán egy digitálisat, amivel amivel próbáltam fotózni. De most most abban élem ki magam, persze családi fotók, de hogy nagyon szeretek fényernyék dolgokat fotózni, és akkor elkezdek a mobiltelefonnak a beállításaival is szórakozni, hogy hogy milyen fotók készüljenek. És időnként nagyon jól sikerül. Mondjuk voltunk egy szabadtéri koncerten, ott a naplementébe vezényelt a karmester, és sikerült egy ilyen profilt, hogy a haját, az arcélét megvilágítja egy aranyszínű fénycsík, ami a mögötte sütő napból fakad, a lemenő napból ilyeneket ilyeneket szeretek. Vagy amikor például ha már építkezés, itt Gödörön van egy hatalmas uszoda, és amikor az épült és még csak a kupolának a faváza volt meg, akkor is egy ilyen naplementés fotót csináltam belőle, ami ilyen tök érdekes karakterisztikájú volt. Úgyhogy azért egy picit én is elszórakozom vele így visszagondolva. Na de hogy lendítsük tovább a kereket, Dani, a mérnökök a a projektekben az élem egyik oldala, ez a fajta pontosság, szakmai igényesség. A másik oldala meg az anyagiasság, hogyha szabad így fogalmazni. Tehát a beruházó,

az építőipari, most visszatérve az iparákba, beruházási logika, hogyan illeszkedik ez a fajta logika a technológiának a lehetőségeihez, akár a tervezés, akár a kivitelezés, akár az üzemeltetés során? Én ha megeded, erre egy nagyon jó példát hoznék. Ugye mi a Szabolccsal egy konkrét feladat és egy konkrét probléma keretén belül ismerkedtünk meg. Ö nagyon röviden arról szól a történet, hogy egy nagy állami beruházás során mi BIM menedzserekként tevékenykedtünk, ahol a feladatunk az volt, hogy a megvalósult állapotokat kellett digitálisan rögzíteni. egy kis kitekintés, hogy fotóztunk is, tehát nem csak szenneltünk, hanem ugye nagyon sok olyan adatgyűjtési forma van a munkaterületekről, ami a későbbi mondjuk egy megvalósulási modell építését, ami aztán később, ahogy beszéltünk az előző adásban, egy üzemeltetési modell alap alapjaként tud szolgálni. Tehát egy megvalósult állapotnak a a rögzítése kint a munkaterületen az nem csak lidárral, hanem fényképés, tehát akár egy 360 fokos fotó, egy panorámafotó segítségével az adatfeldolgozás nagyon gyorsan meg tud történni. És jött a probléma, hogy a fővállalkozó kivitelező egy elszámolási vitába került a az ő vakolást végző alvállalkozójával.

Mi már tudtuk, hogy a Leikának van egy nagyon-nagyon hightech szoftvere, ami ezekből a pontfelhőkből tud különböző analitikai vizsgálatokon keresztül adatot szolgáltatni. Nagyon leegyszerűsítve azt kell elképzelnetek, hogy mondjuk két éve volt nagyjából, hogy ugye negyedik hóban a téglára vert állapotot beszkennmeltük, majd egy három hónappal később levakolták ezt az állapotot, és ők ilyen lejelentettek egy bizonyos vakolatvastagságot. Ez egy közel 300 nmes épület volt. Hat szint, tehát egy iszony bődületes nagy beruházás. És a fővállalkozó megvizsgálta az építési területre behordott építőanyag mennyiségét köbméterben. Csinált egy-két próbafúrást, ahol ahol ahol kimérte, hogy hát ez nagyjából ilyen 3 cmre sikeredett ez a vakolás, de valójában 5-6 cm várt volna el, és hogy na akkor most hol van az igazság? És akkor ugye bedobtuk a leikával konzultáltunk és bedobtuk, hogy hát van egy van arra megoldás, hogy a vakolás előtti és a vakolás utáni állapotot pontfelhőit. Ö, és itt még nem beszélünk modellépítésről. Itt a Leikának van egy 3D nevezetű szoftvere, ahol ezeket a különböző időpontban készült pontfelőket össze lehet mergeölni, tehát össze tudjuk fésülni, és konkrétan meg tudtuk adni szintre

gyakorlatilag köbméterben a vakolat keletkezett vastagságának a a az anyagmennyiségét, ami egy hát majdhogy nem egy ilyen egy ilyen szakértői szak szakvéleményként jelent meg. és hát a fővállalkozónak a feltételezését igazolta, hogy nem végzett elég elég munkát, vagy elég jó minőségben munkát az alvállalkozó. Nagyon-nagyon nagy összegről volt a vita. El hiszem 300 n tehát nyilván a beruházásnak a költségeit kell ütemterv és és a a költségvetés szempontjából a lehető legjobban szorosan tartani. Tehát ne csússzunk ki a a kivitelezés idejéből, tartsuk azokat a beruházási kereteket, amikben amikben az elején megállapodtunk. ne legyenek pótmunkák satöbbi. Tehát hogyha folyamatosan gyűjtök adatot a munkaterületről, és kint van egy csapatunk, mint ennél a projektnél is, akik folyamatosan ugye Balázsék mentek és szennelték be a a munkaterületeket, a megvalósult munkarészeket, azt mi dolgoztuk vissza a BIM modellbe, és a BIM modellből összevetítve az ütemtervvel folyamatosan riportáltuk a kivitelező számára, hogy melyik munkarésszel hol tartanak, hogy tehát hogyha ha valami csúszásban van, az még időben ki tud derülni. meg lehet vizsgálni, hogy az mondjuk egy beszerzést követően kerül csúszásra,

vagy vagy a humán erőforrás nem olyan ütemben végzi a munkáját. Tehát ezek költségoldalról rendkívül átlátható és rendkívül rendkívül gyors döntéshozatalra adnak lehetőséget. Van egy barátom, aki kertépítő vállalkozást visz, és hát ő azt mindig elmondja, hogy neki azzal kell kalkulálnia, hogy ő a beruházási időszak utolsó eleme gyakorlatilag, vagy utolsó utáni és nagyon sok esetben találkozik azzal, hogy nehézségekbe ütközik az ő megrendelt munkájának a tényleges kifizetése, vagy akár a az előrendelésnek a a rendelésbe fordítása, mer elfogy a pénz. Tehát magyarul egy olyan beruházó, aki ezeket a folyamatokat kontroll alatt tartja, az valószínűleg egy jobb ügyfele lesz ennek a kertépítő vállalkozásnak. De hogy mondjuk innen nézve a a lézerszkennelésnek a munkáját, ti gyakorlatilag az egyik első eleme vagytok a a beruházói döntések sorozatának, hogy akkor lesz itt ilyen vagy nem lesz, mert hogyha lesz, akkor minden kockázatomat csökkenteni fogja, és akkor az a legjobb, hogyha az első pillanattól kezdve meghatározott pontokon vagy időpontokban végrehajtok egy ilyen szennelést. Tehát magyarul ti szerintem a jó végén vagytok a a beruházói fizetés képességnek, hogyha szabad így mondanom, de de ugyanakkor segítitek is

a beruházónak a folyamatos fizetőképességét azzal, hogy precízen tudja végeztetni és ellenőriztetni és átvenni a munkáit. Jól értem? Igen, tehát alapvetően az információ gyors és pontos áramlása lehetőséget ad olyan döntéshozatalra, ami ami időben, és pont ezeket szolgálja, amiket említettél, hogy a hogy határidőn belül tartsuk be, és ne legyenek pótmunkamentes beruházásaink legyenek, ne legyenek olyan előre nem várt költségek, amik amik egy beruházáson keletkezhetnek. Ez egy picit összetette bennél, ha megengedtek egy pár mondatot. Ugye a BIM szempontjából, ha csak egy hagyományos kivitelezés és a hagyományos alatt azt értem, hogy nem használok menedzsment szoftvert, tehát nem vetítem rá a modell elemeire a költségvetést, az ütemezést, a az időbeniséget, és csak úgy szennelem be az épületet, hogy hogy úgymond szárazon BIM nélkül építjük úgy az épületet, ahogy ahogy építenénk a BIMES időszak előtt. Nagyon sok ilyen beruházás van, de szennelem, ahogy ez megvalósult. Az igazából az üzemeltetőknek nagyon hasznos, mert lesz egy olyan állománya a megépült, eltakart rendszerek tekintetében, amit ő az üzemeltetés során elő tud venni, és nagyon leegyszerűsítve meg tudja vizsgálni, hogy a fal mögött hova szabad

fúrni, hol helyezkedik el víz, vagy bármilyen bármilyen hűtésfűtési rendszer, ami amiből neki esetleg problémája lehet. Tehát nagyon sok szempontból ez a ez a fajta lézerszkennelés ez ez most már egy nagyon komoly hozzáadott érték. Nekünk rengeteg geodízel felmérésünk van, ilyen kis apró telekfelmérések. Múlt héten volt egy ilyen. A szomszédépületek falé rengeteg növényzet volt. Nem láttuk a szomszédépületek falát, pedig az tervezéshez szükséges. Elővettük a szennt. A méréseknek nagyjából 3-5%-a átmegy a lombokon, mert vannak kis rések és meglepő módon teljesen jól kirajzolódott a szomszédépület formája, amire szükségünk volt. Ezt hagyományos mérállomással nehezen tudtuk volna meglépni ezt a dolgot.

volt korábban munkánk bányamérés, ott egész más volt egy kérés, egy sokkal komolyabb munka volt. Évente kell oda kimenni bányákhoz és és kitermelt térfogatokat mérni. Ezek óriási bányák is lehetnek, tehát akár több 1000 kbméterről is beszélhetünk. Régi technikával, GPS-sel, mérőállmással, akár fotogrametriával is dolgoztunk, dolgoztak kollégák. Nem volt könnyű dolguk. ö lézerszkennerrel. Ez szerintem egy nap alatt megoldató átlagos bányának a a külsejének a a felmérése. Pont egy egászok és egy nap alatt megmondom, hogy mennyi volt. Hát körülbelül igen. Ühüm. Jók az aranyok. Egyébként hozzáteszem, hogy a bányában egy ember volt, aki kezelte a bontógépet. A másik 45 bentült bent ült az irodában és irodai munkát végzett. Úgyhogy ennyire elcsúszott a világ. volt olyan munkánk egy-két éve mélyalapozás itt a belvárosban, Budapest belvárosban nagyjából egy ilyen egy ilyen 10 m mély mély gödör épült körbe mint egy mint egy medencében voltunk benne az alján körben elkészültek a résfalak nagyon kell figyelni hogy a résfal hogyha ugye szabálytalanul épül meg, mert az nem nem egy ilyen szépen vezetett síkot ad a széle, hanem egy görbült felület, nagyon kell figyelni, hogy mik azok a területei, amik

belghatnak esetleg annyira, hogy ütköznének üt ütközésvizsgálat ütköznének a leendő épület falával, ami szintén a föld alá fog kerülni. Szabadszemmel ez nagyon nehezen látszik. Sejtések lehetnek, valaki végsét a itt a résfal mellett, akkor kábé látja, hogy hol áll ki annyira, ami már problémába, ami ami problémát okozna. Szennerrel ez a munka nagyon egyszerű. ö megfelelő kornádarendszer beállítás után körbem mérjük a résfalat és az a jó a pont felőbben olyan sűrűn vannak a pontok hogy egy színezett vizualizáció az ugye mindennél többet mond egy színezett ábra nagyon könnyen kiszóratok azok a helyek amik amik javítandók vésendök például a legnagyobb munkánk nagyjából két éve kezdődött egy belvárosi háztől mérett épületnek a beszkennelése szerintem Dani erről már már többször beszélt. Háromszor csináltuk végig. Nagyon kell figyelni, hogy a kornátarendszer azos legyen. Azt mindig hangsúlyozom, hogyha különböző felméréseknek a rendszere eltér, az rengeteg problémát szül. Ennek a munkának a nagyságrendje akkora volt, hogy körülbelül 2500 műszerállás történt a felméréskor. Tehát ilyen szennelési állás, ez nagyjából egy ilyen két hét alatt zajlott le. Nehezítés volt, éjszaka lettett csak dolgozni. annyi

munkás van, hogy [Zene] hogy így velük egy időben nehéz volt a munkavégzés, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy inkább elkerüljük egymást. A fáj mérete az most a projektfá méretét mondom, 200 GB volt. Ez most eléggé hasbavágó lehet sok embernek ez a ez a mennyiség. Meglepő módon nekem egy olyan laptopom van, ami bőven még a hadszemegyű ár árkategóriába tartozott még egy-két éve is. Ezzel ezzel simán kezeltem ezt a pont felő mennyiséget és minden olyan lépést, ami azzal jár, hogy ezt át tudjuk adni a adni a megrendelőinknek ezt a mennyiséget. A jövőképünk tehát ez a digitális ikerképzés, hogy ott a bányám, vagy ott az épületem és így tovább csinálok belőle egy pontfert, és aztán azt tervező mérnököek számára, sőt akár beruházó gazdasági vezetők számára is képes vagyok prezentálni vizuálisan. És ilyenkor szokott előkerülni egy mesebeli fordulat, hogy igen, ez mint szép és jó, de beszéljünk egy picit arról, hogy mi a kihívás. Ö kell-e mondjuk speciális nehezen hozzáférhető tudás a szkenneléshez? Vagy egyáltalán mi az, ami még még megnehezíti azt, hogy egy beruházó a találjon megfelelő csapatot erre? Talán kezdjük nálad Szabos, mert te láttad a az ügyfelek teljes garmadáját, aki veszi az eszközt, és

aztán a támogatáshoz fordul. Én azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy az adott projektre, az adott feladatunkra mindig a legmegfelelőbb szennt kell, hogy kiválasszuk. Itt gondolok arra, hogy manapság ugye már vannak statikus szkennerek, amiket itt az előbb Balázs is említett, hogy egy-egy álláspontba felállunk a szannerrel. Felmérjük azt az álláspontot, 360 fokos képet alkotunk gyakorlatilag a területről, pont felőtt, illetve panorálmaképet. Majd ezt áttesszük egy másik álláspontba, és így haladunk végig a területen. Emellett már mobil szkennereink is léteznek, gyakorlatilag ami egy séta alkalmával kézben fogva, végigsétálva a munkaterületen felmérjük a a az objektumokat és az épületet, vagy éppenséggel, amit a feladatunk megkíván.

Viszont itt is fontos megemlíteni azt, hogy itt a pontosságokkal mindig számolni kell. Tehát egy mobilszenner mondjuk nagyságrendileg centiméter pontosságút tud elérni. Még egy statikus szczenner nyilván abból adódóan, hogy nem mozdul el, fix pozícióból rögzít, ott milliméter pontosságot is el tudunk érni. Amit még itt kiegészítenék, és amit a Balázs is említett, hogy ugye ez eredetileg saját koordinátarendszerében elhelyezett pontfelhő, valahol a nagy világban eleképződött úgymond. És hogyha ezt az építési területnek a koordinátarendszerébe szeretnénk beilleszteni, hogy lefedjük vele a valós pozíciókat, akkor már ugye egy geodéziai illesztés vagy egy georeferálást kell végrehajtanunk, ami már ugye geodéziai feladat. Tehát valahol itt az építőpiparban ez vissza tükröződik, hogy itt azért fontos a geodéziai tapasztalat, hogyha a valós helyén szeretnénk kezelni ezeket a pontokat. Na és ez az, amit sok cég kihagy. Megjelentek az utóbbi időszakban láttunk, voltunk versenyben több olyan céggel, aki aki ezt az alapponthálózatal illesztést bele sem teszi az ajánlatában. viszont olyan feladatokra vállalkozik, hogy mondjuk a pillértorzulások és föddémlehajlásoknak a vizsgálata egy egy szerkezetépítési

folyamat esetében. És és és a a legnagyobb veszélye ennek az, hogy egy megrendelő beruházó még nincs annyira tisztában a technológiával. Tehát hiába mondjuk el neki, hogy ehhez kell egy Balázs jogosultságú, vagy egy Balázs, egy Balázs jogosultságú geodéta is, és a egy ilyen magasan magasan specifikált feladatra nem elég csak a szanner, hanem oda kell egy geodéziai tudás, és jobb esetben a profi szakcégeknél ez párban jár. Ö de találkoztunk olyannal is, konkrét saját példánk, ahol ahol ugyanazt a területet mérettük fel a Szabolcsék által gyártott RTC 360-as lézerszennerrel. Két különböző csapattal ugyanazt mértük fel ugyanazzal az eszközzel. Az egyik egyiket egy egy ez egyiket konkrétan a Balázs csinálta, a másikat pedig egy olyan cég, aki aki picit zöld fülb volt ebben a tekintetben, és ez ez például ezt az alapont hálózattal egybeillesztést nem végezte el. És a végeredmény mellett az épület két legtávolabbi pontja között 30-40 cm eltérés torzulásban. Ugye itt ahogy a Szabolcs említette, ezt a fajta összeillesztését a két állományhoz képest, tehát mindkettő jól néz ki, mindegyik színes szagos. A megrendelő azt mondja, hogy ú gyönyörű szép pontfelhőn van, létrejött a digitális állomány, de a a gyengébb minőségűből

már nem lehet minőség ellenőrzéseket és különböző ilyen ilyen apróbb, finomabb feladatokat létrehozni. És akkor nem beszélünk arról, hogy megjelentek a piacon ugye olyan alacsonyabb kategóriájú lézerskennelek, amiket ugyanúgy építőiparra reklámoznak, és mondjuk pont egy nullával kerül kevesebben, mint a Leika eszközei. Viszont ott mondjuk nem milliméter pontosságról beszélünk, hanem centiméter pontosságról. Ennek ellenére valahogy a szakmai része azt mondja, hogy hogy de ez is jó, hát ezzel is meg lehet oldani, ebből is lehet BIM modellt építeni, és akkor a végén vakarózunk, amikor kijön, hogy hát ez mégsem ott van, ahol lennie kéne, vagy mégsem olyan pontos, mint amilyen pontosnak lennie kéne. Úgyhogy mi mi alapvetően szerintem mindhárman, akik itt ülünk, mi a mi a milliméter pontos építészeti sztend statikus szkennelés mellett tettük le a voksunkat. Bár látjuk, hogy a mobil sczennelési megoldások a lejkánál is nagyon rohamosan haladnak előre, de egy kivitelezés minőség visszaellenőrzésére még még ilyen milliméterpontos kimutatásokra én véleményem szerint és cáfod meg Szabolcs, hogyha ha ez nem így látod, szerintem ez még nem alkalmas a mobilkennelés, amit az előbb említettem is, tehát mindig a megfelelő eszközt

kell kiválasztanunk. A centiméter is azt gondolom, hogy egy sokszor egy szalagos mérésnél is vétünk egy-egy centimes mérési hibát. Tehát ezt úgy kell kezelnünk, hogy gyakorlatilag ez is egy nagyon-nagyon jó eredmény, de mondjuk azt egy látványvnél vagy egy áttekintő rajznál bőségesen elegendő rögzítenünk, de mikor akár lehajlásukat, torzulásokat mérünk, ahova a milliméterek mozdulnak, ott nyilván egy statikus szkenner hatékonyabb lesz számunkra és megbízhatóbb. Ezáltal az eredményünk is pontosabb lesz, és ugye az illesztéseink sem fognak elcsúszni ezáltal. El kell mondani, hogy az ember mit vállal egy munkánál. Tehát egy az, hogy a látvány milyen lesz a végén. Szerintem ez másodlagos egy egy műszaki feladattál. Inkább a pontosság. Ezt ugye földmérőként mondom, nekem ez a szakmám.

Én a én a pontosságra vagyok vagyok kihegyezve. Nulladékként az épületet végignézzük, megnézzük a problémás helyeket. Folyamatot próbáljuk fejebben megtervezni. Következő lépés, hogy készítünk egy helyszíni alapponthálózatot. mérőállomással az a legpontosabb eszközünk. Ez azt jelenti, hogy egy végső meghatározott kornántarendszerben alappontokat helyezünk ki a helyszínen. Akár akár több 10 darabot egy épület esetében, akár a szinteken is, tehát az épületen belül is és kívül is. Ez azt a célt szolgálja, hogy bárki bármilyen eszközzel dolgozik, kényszeríteni kellőt arra, hogy hogy ő ezeket használja, ezeket a pontokat. Ha más rendszerben kezd dolgozni, abból csak problémák születhetnek. Szintén Dani mondta, hogy ütközés vizsgálat, hogyha az egyik modell a másiktól el van csúszva 10 centre, azt gondoljuk, hogy a két cső elfér egymás mellett. Valóságban meg az fog kiderülni, hogy mégsem. Kicsit úgy kell elképzelni mind a szanneres, mind a mérőállomásos hálózatot. Ugye a hálózatnak a pontjai azok a mérési pontok. Egy szanner esetében az a szanner álláshelye, egy mérőállomás esetén szintén a a műszernek aak a pozíciója, ahonnan mindig méri a szomszédműszerállásokat.

Ez úgy kell elképzelni, mint egy ilyen kis gráfot. Ez egy hálózat. Kicsit a mechanikára hasonlít a geodézia. Olyan, mint egy rádszerkezet, ami nem túl erős, és ahol nincsen jól megtámasztva, ott hajlik, meg torzul. Egy épületfelmés esetén vannak belső kontrollok, például ilyenek gondolok, hogy egy épület öt-h szintből áll, szannerrel körülbelül egy 100-200 állásból körülérünk egy szinten. A legjobb kontroll az, amikor az első és a legutolsó állást egymáshoz képest megvizsgáljuk. ugye visszaérünk a kiindulási helyre. Ö ott látunk eltéréseket. Ennek a mérőszáma ö sokat sejtett abból, hogy megtudjuk, hogy milyen milyen pontos volt a munkánk. Ha mondjuk visszaérünk egy centin belül, mint ahogy az ez megtörtént nálunk itt a említett épület esetében, az szerintem egy jó jó mérőszámnak számít. Ha ez 10-20 cm, akkor kezdhetünk gondolkodni, hogy hol rontottuk el, rossz eszközt választottunk, rossz módszert választottunk, nem használtunk elég illesztőpontot. Meg ezeknek bármilyen kombinációja, mint azt szoktuk mondani, hogy a mi érásunk a dolgoknak, és ahogy így hallgattalak benneteket, hát aki nem ás a mélyére ezeknek a módszertanoknak, az az nem fog tudni olyan minőséget produkálni. A számomra nagyon izgalmas,

ahogy a lézerses felmérések és a scan to beam eszközök a szemünk láttára beleépülnek egyre több beruházásnak a gyakorlatába, és segítenek a költségek csökkentésében, minőségi javulásokban, meg a projektmenedzsmentben. De hát nem visszaélve a hallgatók türelmével, itt ideje elköszönnünk Balázs Szabolcs. És persze, Dani, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Köszönjük szép. Köszönjük. Köszönjük szépen. [Zene]