Digitális kézigránát a munkahelyen

Üdvözlök mindenkit, ez itt a Digit Podcast. Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a Sailing Hangar alapító-ügyvezetője. Sziasztok! Jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

A mai adás tervezésekor Ricsi nemes egyszerűséggel javasolta a témát. Hogyan ne vegyünk, vagy ne vigyünk kézigránátot a munkahelyre. Hát még mindig populárisan, de talán valamivel konkrétabban én azt írtam a forgatókönyv tetejére, hogy digitális kézigránát a munkahelyem. Az ilyen műszavak, hogy terminus technikusok, körülbelül a végpontvédelem, az eszközkezelés, a házirendek, és akikkel mindezek mélyére ásunk. Vendégeink Agócs László, az Infracroud technológiai igazgatója és Horváth Richárd, a HRP üzletfejlesztési menedzsere. Szervusztok!

Köszöntjük a hallgatókat!

Helló!

Sziasztok!

Vájt fülű hallgatóknak mondom, hogy igen, László egy CTO, csak itt mi magyarul is el tudjuk mondani, hogy technológiai igazgató. Ezt már egyszer megtettük egy másik adásban is a vendégünket.

Ismertük?

Igen.

Nem, az benne maradt.

Az benne maradt?

Az benne maradt. Kezdjünk azzal, hogy ti céges és magánmobilt is használtok, vagy csak egy telefont?

Én hosszú évek óta már egy telefont használok, praktikussági és egyszerűség megfontolásokból.

Ricsi, neked hány telefonod van?

Mert azt tudjuk, hogy megbukol, legalább négy.

Nem, már csak három.

Már csak három. A leglassabbat azt visszaraktam a szekrénybe, de hogy a kérdéseddel ne ugorjak el, egy telefont használok, de a legnehezebb időszakban három készülékem volt. Volt egy Windowsos, volt egy Androidos és volt egy ios-es. Szerencsére ma már nem kell hárommal mászkálni, mert technológiailag meg lehet oldani.

Ez attól volt a legnehezebb, hogy ez okozta a legtöbb biztonsági kihívást a munkahelyeden, gondolom. Zoli, neked egy, kettő?

Nekem egy, most már legalább tíz éve egy.

És öt székes vagy magán?

Ez egy bemutatós kérdés.

Mind a kettő. És az a szerencse, hogyha egy picit így rá akarok kanyarodni arra a kérdésre, amit meg szeretnék én is kérdezni, hogy korábban nagyon sok gondot okozott, legalábbis nekem, mint IT főnöknek rendkívül sok gondot okozott, hogy a kollégáknak a telefonja az nem volt így elkülöníthető, és ezért kellett inkább kettő. Tehát hogyha egy céges környezetbe be akartam vinni, az ő magántelefonját és ő egy számot szeretett volna használni, akkor ugyanúgy egy mobil device menedzsment külön rá kellett telepítenem, de az nem tudta külön kezelni a céges meg a magánprofilt. Ez mostanra hogy változott meg? Van valami, amivel ti ezt tudjátok már kezelni?

Igen, erre van most már egészen jól bevált megoldás, többek közt a Microsoft Youtube-nak is ez a felhős rendszere, amivel gyakorlatilag van rá lehetőség, hogy külön profilokba szétszeparáljuk a személyes és a corporate tartalmakat. Külön lehet kezelni mind fájlrendszer, mint képek és telepített céges applikációk, és emellett még a személyes tartalom is megmarad.

Régen ezt nem lehetett megcsinálni, tehát hogyha valaki elvesztette a telefonját, akkor a mobil device management nem szeparálta ezeket az adatokat. A Ricsivel, mint élő történelemkönyvek itt egymás mellett.

Nem én mondtam.

Voltak ezek, a Motorolának volt talán 2012 környékén egy Motorola Artrix nevezetű telefonja, ami már akkor azt tudta, hogy külön belépést biztosított a felhasználóknak a telefonra, és ez volt az első olyan telefon, ami úgy működött, hogy volt egy kis dokkoló, és rá lehetett kötni egy monitort, meg egy billentyűzetet, és tehát hogyha betetted a telefont, akkor egyben, mint egy workstation is rendelkezésre állt. Mivel tudod kiegészíteni ezt részletesen?

Így történt. Amikor nekem három telefonom volt, az 2010 előtt, tehát ez a 2008 és 2009 környékén kényelmetlen. Most, hogy nem kell hárommal menni, nem kell akkora ruhadarabokat, akkora zsebeket vinni. Tehát nem tudom, mindenkinek rap-es, zsebes nadrágja van, tehát nem életszerű, hogy mész egy business meetingre, és akkor mind a három telefonod valamelyik zsebedben van.

A westernhős így előkapod a telefont.

Igen.

Voltak ezek a nagy bőrtokok, mert olyan nehéz volt a telefon, hogy csak az öveden volt kényelmes.

Volt neked ilyen hordozható?

Nem.

Mindent azért mégsem. Nem, nem.

Én amikor bekapcsolódtam, akkor 96-ban kapcsolódtam bele, akkor már belefért a zsebedbe.

60-as vagy 30-as hívószámod volt?

30-as, persze.

Ez nem töri óra.

Igen.

Tudom, hogy nem torióra, csak.

És mi volt Nokia 150, az volt a típusa, az a Nokia dobálás sportágban szerintem ezzel lehet a legnagyobbat dobni, mert van tömege, gyorsulás, de mégsem olyan méretes, mint egy tégla. Tehát nem tudom, hogy végül mi a.

Tehát ezzel egy olimpiai számot így megcsináltak.

Hát lehet, igen, igen. De mi nem ezért választottuk, hanem tulajdonképpen ez volt a jelenlegi.

Szerintem a hallgatóink sem azért választottak minket, de lehet, hogy csak én vagyok szkeptikus.

Nekem az jutott eszembe, hogy amikor először találkoztam ilyen eszközkezelő megoldással, akkor tényleg az egy ilyen reveláció. Volt, hogy letöltöm azt az applikációt, és igazából ilyen doboz a dobozban, mint egy Matricz Jóska baba, kinyitom azt a vállalati alkalmazást, és azon belül találok egy alkalmazásboltot gyakorlatilag, és egyik ikon a másik után, tehát hogy így tényleg eszköz volt az eszközben. És akkor azt hittem, hogy jó, hát akkor ez a jövő, és nem az, amit mondjuk a Microsoft csinált, hogy azért csinálok egy telefont, hogy azon ugyanúgy tudj bejelentkezni, mint a számítógépen, és akkor ugyanúgy tudod a profiljaidat kezelgetni, mert tök bonyolult volt egyébként, meg lassú is a szoftverigény miatt.

És azt gondoltam, amikor először így szóba került, hogy akár erről is lehetne egy podcastot csinálni, hogy hát ez már tíz éve közismert dolog, erről minek beszélni. És aztán elkezdtem gondolkozni, hogy de hát a mai napon is van olyan céges munkakapcsolatom, ahol igazából a tök magánszoftvereimet használom a telefonon, semmilyen doboz, meg ilyen elkülönített környezet nincsen. Simán hozzáadok egy e-mail accountot, egy e-mail fiókot a többi mellé, vagy simán beütöm egy mobil böngészőbe bármelyikbe a bejelentkezési adataimat, és akkor látom a céges belső hálót, az adatfájlokat. Szóval, hogy ez talán ma sem annyira egyértelmű, hogy mi itt a jó irány. És ezért gondoltam, hogy akkor erről egy órát lehetne beszélgetni, úgyhogy igazából ezzel az egy kérdéssel készültem.

Nem, ez nem igaz, de azt azért elmondom, hogy tényleg egy picit összezavarodtam, hogy most akkor valóban lefutott, lejárt lemez-e ez, vagy nem.

Én máshogy szeretnék kiegészíteni. A Lacinak a kérdése az true, ugyanez. Én azt szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan alkalmazás, amikor hogyha én belépek egy munkahelyre, akkor megkapom a számítógépemet, és nem A megkapom a számítógépemet, a telefonomat, és ez föl van telepítve, és nem kell rá várnom még négy hetet.

De ti erről tudtok.

De te az unboxing érzést akarod?

Hát van az a pillanat, amikor így azt szeretném, hogy bemegyek egy munkahelyre, ott van a Welcome Zoli, és akkor ott van a kis toll, ott van a kis belépőkártya, egy telefon, egy plusz kulcs, egy nem tudom én micsoda, ami ahhoz kell, hogy megérkeztél, üdvözlünk ennél a cégnél, és én kinyitom a laptopomat, és elindul, és azt mondja, hogy ez az ön számítógépe Zoltán, és kérjük, írja be a jelszavát.

Szerintem a Zoli egy ilyen ideális munkavállaló.

Tehát ő nem azt az ámboxing érzést keresi, hogy engem simogatnak, és hogy itt most valami óriási értéket kapok, hanem dolgozni akarok, nem?

Végül is ezért mentem oda.

Igen.

Tehát, hogy milyen unboxing érzéseket tudsz.

Hát meg lehet ezt csinálni. Hát olyannyira, hogy Lászlóék ezt megcsinálták.

Igen, igen, ezt meg lehet csinálni.

Gyakorlatilag, amire te gondolsz, a Microsoft oldalon ez az autopilotnak a megoldása, amivel gyakorlatilag az IT csapat előre feltelepíti azokat az alkalmazásokat, amik feltétlen a céges környezetben rajta kell legyenek, majd leállítja ezt az eszközt, visszacsomagolja, visszarakják a polcra, és ugyanez megvalósítható a telefonoknál is, mondjuk például az Android készüléknél, Prestige módban, az eljárás az ugyanaz, föltelepítjük, ami kell rá azokra a telefonokra, visszacsomagolunk, szépen visszarakjuk, és a nagyon jó érzés ebben az, amit említettél is, hogy visszaadjuk például egy beszerző kolleginának, vagy beszerző csapatnak, és amikor te megérkezel mondjuk a céghez, így kirakják a telefont, a laptopot, és gyakorlatilag te nyitod ki, jelentkezel be a céges profiloddal, majd amikor a céges profiloddal bejelentkezel, gyakorlatban azokat, amik a te személyes profilodhoz vagy csoporthoz vannak rendelve, azokat így a cloudból letölti, és gyakorlatilag ilyen 5-10 percen belül használni is tudod mindkét eszközt.

Ami még kell neked esetleg pluszban, azt a céges portáról mind az Androidon, mind a Windowson le tudod tölteni.

Itt a Laci, amit mondott, hogy van egy ilyen céges portál.

Így van, gyakorlatilag az a retró megoldás lett továbbfejlesztve, szebb köntösbe építve.

Hogy kell ezt elképzelni ezt a céges portált?

Ezt úgy kell, hogy például Windowsnál megnyitod a Microsoft Store-t, gyakorlatilag ott az már neked azon keresztül telepítve van ez a céges portál, ott beautentikál a Microsoftos fiókoddal, és a hozzád dedikált rendelt tartalmakat, applikációkat, azokat telepíteni tudod. És ugyanígy van gyakorlatban az Androidnál is, ott egy céges portál, ott a Play Store-ból tudod letölteni, vagy alapból telepítve van a telefonodra, és onnan le tudod tölteni a céges tartalmakat.

És ez csak Androidra vonatkozik, vagy egy más típusú logóra is?

Mindenre.

Mindegyikre.

És az a legenda, hogy a rendszergazdák nem órákon keresztül foglalkoznak, melyik izzófájlt húzzam rá, melyik gépre, hanem ennél lényegesen gyorsabban lehet. De ahhoz, hogy egy ilyet megcsináljunk, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a folyamatainkkal, mint cég, és a jogosultságkezelést azt ne akkor rögtönözzük, mert annak már meg kell lennie.

Megvan 1980, Marika 1 örökölt jogok.

Hát igen, illetve a munkaszerződés melletti munkaköri leírásban ott van, és egyébként ezekhez az alkalmazásokhoz kell tudnia érteni, és hozzáférést biztosít neki a cég, és akkor onnantól kezdve azt. Na most nyilván sarkítok, tehát hogy nem mindenhol van ez így. Bennem különösen azért, mert a mai napon egy másik adást is fölveszünk, és ott KKV-król beszélgettünk, úgy fölmerült, hogy vajon ugyanez a téma nagyvállalatnál is ugyanúgy kerül elő, meg kkv-ban is, mondjuk egy 20 fős cégnél is ugyanúgy kerül elő? Vagy van-e egyáltalán erről tapasztalata a Microsoftnak, amit aztán ti tudtok használni?

Cégméret szerintem az a meghatározó benne, hogy egy pár tízfős cégre nem biztos, hogy érdemes egy ilyen szintű rendszert kiépíteni. Van ennek gyakorlatilag egy egyszerűbb megoldása is, amivel gyakorlatilag ugyanúgy bejelentkezteti a rendszergazda a gépet, odaadja a felhasználónak, és gyakorlatilag ugyanúgy letölti a cloudból a dolgokat. Ez egy inkább egy robosztusabb, nagyobb helyre ajánlott.

Már például ebben a környezetben, hogy megszokták, ők világszerte rendelkeznek ezzel a tapasztalattal, hogy nem ugyanúgy áll hozzá a cégméret, és ezért nekik is külön megoldásuk van cégméret szerint azt mondod.

Igen, az a jó az inkumban, hogy mindenki meg tudja benne azt találni, ami a cégre vagy az adott szituációra éppen alkalmas.

Ha neked az a preferencia ott, hogy a felhasználói élményt az növeli jobban, hogyha a rendszergazda beállítja, szinte kulcsrakészen odaadja neked az eszközt és használod, vagy például egy remote munkavégzés kapcsán mondjuk valahol az agglomerációban lakik a kollegina, és neki egy futárral eljuttatjuk az eszközt, kinyitja és bejelentkezik, és saját maga telepíti. Ez gyakorlatilag felhasználásfüggő is tud lenni.

Milyen cégre tudsz mondjuk egy példát mondani? Mert én ezt nehezen tudom megfogni, hogy a Gina Metal Bt.-től elkezdve a nem tudom én, Zrt.-ig vannak ezek a tartományok. Mondjuk, hogyha itt az előbb pont a KKV-s adásban említettük, hogy annyira elmosódik még egy banknál is, hogy mi az, hogy KKV, hogy ötfős KKV 1 milliárd forintos bevétellel, annak ajánlanád-e ezt az Intune-t, vagy nem. Meg mi ez? Tehát egy picit térjetek már ki légy szíves arra, hogy ez micsoda, mert hogy így természetesnek vesszük ezt.

Hát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy László nemcsak bevezetett egy ilyet, hanem később is találkozott vele, tehát valódi tapasztalattal rendelkezik, és én is ezért örülök nagyon, hogy elfogadta a meghívást a mai adásban, mert én láttam az Intunt mindkét irányból, de közel sem tudok annyi mindent beállítani rajta az admin oldalon, mint amit Lászlóék napi szinten tudnak csinálni.

Ez így van. A fő partnerünknél nemcsak bevezetésben vettünk részt, hanem napi szintű üzemeltetésben, így gyakorlatilag lehetőségünk volt a belső folyamatainkat optimalizálni, és annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjunk működni, és ezeket a régi, jól bevált, tizenéve működő ISO, meg egyéb megszokott USB-ről telepítős dolgokat, azokat ki tudjuk váltani ezzel a Cloud megoldással. Visszatérve, hogy kinek ajánlanám, gyakorlatilag a Microsoftnak, úgynevezett ebben a business premium licenc konstrukcióban gyakorlatilag teljesen elérhetővé tette ezt akár még a kisvállalatoknak is, vállalkozásoknak is.

Megjegyzem, régen ez nem volt így. A mobil device managementek régen inkább a nagyobb és az enterprise környezetekben használták, mert nehézkes volt beállítani, és drága volt üzemeltetni is, meg kiépíteni is.

De mi ez az intune? Ez egy környezet, ez egy szoftver, ez egy platform, ez mit csinál? Tehát, hogy ezt hogy kell elképzelni? Ez olyan, mint egy valamilyen adminisztrátor, super power, tehát ami így egy nem tudom én, ironmant csinál bárkiből? Vagy ezt hogy kell elképzelni? Segítsetek már egy kicsit, hogy mi ez az intune?

Gyakorlatilag az intune nem mást használ, mint a Microsoft Cloudban levő erőforrásokat, Asherrant, a Defender portált, gyakorlatilag a Cloud-os, Microsoft-os kollaborációs erőforrásokat használja, és ötvözi gyakorlatilag a földi infrastruktúrával, és ezekre épül rá.

Ez gyakorlatilag egy applikáció, ami ezeket az erőforrásokat használja, és ezen keresztül tudod szabályozni a mobil device eszközöket, és érdemes már a laptopokban és a PC-kben is gondolkodni ilyen téren.

Igen, ez nagyon jó összefoglaló. Pont eszembe jut 1997-es emlékem, amikor az RTL Klub indult, és akkor én voltam abban a szerencsés helyzetben, hogy a híradó informatikai rendszerért feleltem, és ott ugye.

Ott voltál?

Nem, képernyőre nem jutottam.

De azért nem volt egy ráérős munka szerintem.

Az nem volt.

Az élő adás 24 órában.

Hát igen, az ugye ott volt egy ilyen kategória, hogy adásveszélyeztető hiba. Na most azt nem akartuk.

Valamiért elkerülendő listára.

Igen, senki.

Az volt a mumus.

Ugye az volt az akkori mumus.

Na most ott például volt a híradónak az előkészítő stábja, újságírók, de nem broadcast szempontból, hanem akik a híreket összerakják, és a végén a Szellő István, meg az Erős Antónia felolvassák. Na most ott még Windows 95-ről beszélünk. Volt egy kolléga, egy újságíró kolléga, aki nagyon szeretett repülni virtuálisan, és a Microsoft Flight Simulatort fel is találta azokra a gépekre, ahol ő éppen szokott üldögélni. Na most ez így önmagában nem annyira káros, de.

De nem feltétlenü.

Az állatoskönyv szerint nem ez a.

Tehát nem az volt a fő felhasználási célja azoknak a gépeknek, és akkor nekünk fel kellett raknunk egy úgynevezett policy editort, ami megakadályozta ezt a kiváló kollégát, hogy felrakja a többi gépre is a Microsoft Flight Simulatort, és tulajdonképpen egy ilyen, hát akkor még gyerekcipőben járó korlátozási szisztémát kellett felépítenünk, vagy feltelepítenünk. A történet jól folytatódik, mert ő évekkel később lerakta a pilótavizsgát, és valóban igazi utasszállító repülőgépekkel is repült. Mi pedig biztosítottuk, hogy a Híradó elkészüljön időre, és ehhez csak egy ilyen policy editorra volt szüksége.

Az mondjuk a mostani Intune-nak egy ilyen kőkorszaki változata volt kb.

Volt régen a Microsoftnak még ilyen System adminisztrátor verziója, most nem tudom pontosan a nevét, igazából nem is érdekes, de hogy ki ellenőrzi az adminisztrátort? Tehát, hogy ez az intunes képes arra, hogy az adminisztrátort ellenőrizze? Értem ezalatt, hogy nagyon sokszor problémát okoz, hogyha az admin rosszindulatú dolgot szeretne csinálni, akkor ő belép, és őt nem ellenőrzi senki. Tehát admin, admin felhasználónévvel, és persze nem igaz, de hogyha belépek, akkor az én tevékenységemet, mint adminisztrátor nem látják a rendszerben, arról nem küld a rendszer értesítést senkinek. És régen volt egy System Center nevezetű cucc, amit be lehetett vezetni pont azért, hogy lássuk és logolja az adminisztrátornak azt a típusú tevékenységét, hogy olyan rendszerhez nyúlt, vagy olyan rendszerelemhez nyúlt, amihez egyébként nem volt, normál esetben nem lett volna dolga ahhoz nyúlni.

Tehát ugye volt egy felkészülés, egy tervezés, hogy mit fog karbantartani, de hogyha azon belül eltévedt, akkor nem az volt, hogy azonnali hatállyal megjelent mögötte két fekete ruhás ember is elvitte, hanem hogy egyébként küldött egy e-mailt az éppen aktuális főnöknek, hogy figyi-figyi a rendszergazdádat.

Illetve hadd egészítsem ki a populáris vonalon a Zoli kérdését a hallgatók kedvéért, hogy az is értse, aki még ezzel a System Centerrel soha nem találkozott, viszont találkozott mondjuk a Három test probléma című nagyon aktuális sci-fivel, és mondjuk olvasta második kötetét Széchenyi fantasztikus munkájának, amiben ott van az a szituáció, hogy nem lehet megbízni, mindegy, hogy milyen röviden mondom az űrhajó kapitányokban, ezért beállítanak egy cserét, hogy van egy olyan űrhajó kapitány, aki azért van az eredeti kapitány mellett, hogy minden parancsát jóváhagyja.

Hát erre egy olyan választ tudok mondani, ami politikailag korrekt verziója az eredeti gondolatomnak, miszerint ezeket a dolgokat logolja a rendszer, és ugye ne vigyünk kézigránátot a munkahelyünkre, az a rendszergazdára is vonatkozik, tehát ő sem áll minden felett, ugye az Admin Admin, tehát az Admin nevű user Admin nevű jelszóval, az is csak bizonyos dolgokat tud csinálni, tehát nem repül ki a légkörbe, mint az Ironman a Marvel Cinematic Universe-ben. Persze a rendszergazda is egy user, de hát ezt László napi szinten tudja, mert ő nem.

Akkor halljuk az angol korrekt verziót is.

Igen, igen, igen. Itt egy kicsit visszakanyarodnék System Centerre, igen, ez még most is egy élő termék, de megjegyzem, azt is az adminisztrátorok felügyelik, szóval az mondjuk úgy nem megoldás szerintem erre. Erre megoldás szokott lenni, hát szerintem inkább kkv-knál kezd ez megjelenni, hogy van egy Security Team, akihez befutnak ezek az értesítések, amiket lehet konfigurálni különböző rendszerekbe, illetve az szokott még lenni jellemzően, hogy rendszeres éves ilyen belső security auditok szoktak lenni, ahol át vannak nézve mind a tűzfal, mind a Microsoft vagy a kórrendszereknek a konfigurációi, hogy így az admin, admin és társai azok ne tudjanak jelen lenni.

Tök jó, de hogy például erre vannak ezek a kompliance típusú megközelítések. Most van kedvenc kettő darab, ugye az egyik a Nis 2, a másik óra.

Igen.

Ha van Youtube, akkor mennyiben segíti ezt a típusú ilyen gondolkodást az Audit jelleggel?

Pusztán az Youtube használatával nem válsz automatikusan is kettő kompatibilissé minden téren, de maga a komponens, nincs kettő kompatibilis, tehát annak a használatával beillesztve az egyébként remek folyamataidban, el tudod érni a célodat, igen.

És akkor, amikor azt mondtad, hogy kialakítottatok egy nagy ügyfélnél folyamatokat.

Igen.

Ahhoz, hogy ezt be is lehessen vezetni. Tudnál róla mesélni, hogy ez hogy történt, mennyi idő volt, hány emberrel végeztétek? Tehát egy picit így tudnál-e ebből példákat mondani.

Igen, így gyakorlatilag a bevezetés része az összességében nem mondanám, hogy olyan sok idő.

Ami inkább elviszi az időt, az, hogy a céges policyk, a céges szabályrendszer, meg a megfelelő szabályozási rendszer az kialakítva legyen, és elfogadott legyen szervezeti környezetben, és ha az megvan, gyakorlatilag ez egy túl, amiben össze kell konfigurálni ezeket a dolgokat, lehetőségeket, és említettétek ezt Nis2-t, igen. Nis2-nél szerintem nagy segítséget tud nyújtani, mivel az összes felhasználói eszközt lehet ezzel szabályozni. Gyakorlatilag szinte végtelen sok paramétert lehet benne módosítani, így gyakorlatilag az adott céget a megfelelő Nis érintettségben is szerintem hatékonyabban be lehet állítani, mint enélkül.

Aha.

Tehát ugye itt azt jelenti, hogy a Nis 2-nél három osztályba kell sorolni. És egyébként 18-án volt az, amikor a védelmi intézkedéseket már meg is kellett volna valósítani, illetve a befizetést meg kellett tenni, de hogy ezzel mennyivel könnyebben tudod besorolni ezeket az eszközöket ebbe a hármas csoportba.

Nem azt mondanám, hogy könnyebben, legalább van egy túrod, hogyha már besoroltál abba a megadott csoportba, akkor van egy tourod, amivel ki tudod alakítani ahhoz kellő védelmi szintet.

Aha.

És ez az IBF felé, tehát az IT biztonsági felelős, ami szintén ebben a csomagban is kettő csomag van, egy kötelező tartozék.

Hála Istennek.

Igen, végre. Nekik mennyire jelent ez segítséget, hogy támaszkodhat-e rá? Tehát ugye a riasztási dolgoknál persze van, most nagyobb cégeknél mindig van egy security rész, aki külön kezelendő, de az IBF meg mindenkitől külön-külön kezelendő, és ezt azért kérdezem így, hogy az IBF számára mennyire hasznos ez a rendszer?

Itt nem csak az intune rendszer érintett ebben, inkább ezt úgy kéne megközelíteni, hogy van a Microsoft platformnak, Laus platformnak egy Defender Security portálja, ahova többek közt az Intune-ból, meg az egyéb rendszerekből, szerverekből becsatlakoznak a logok, és gyakorlatilag ennek a hárombetűs szereplőnek ezt a portált kéne nézni, és ezt a portálon levő riasztásokat és felügyeleti dolgokat kéne kezelnie.

A bevezetési projektben említettél egy nagyon fontos dolgot szerintem, hogy azt mondod, hogy nem a bevezetés a hosszú, hanem amíg a céges policyk kialakulnak. Szerintem ezt egy picit még boncolgassuk, mert ez olyan életszagú. Tehát, hogy Zoli szokta mondani, most megkímélem tőle nyolcvanegyedszer és elmondja, hogy az üzlet, meg az IT vezetés hol nem találkozik. Ugye amikor egy ilyen rendszerről szó van, hogy most okosabban fogjuk használni az okostelefonokat a cégben, meg a laptopokat is ugyanabban a körben akár, tehát ilyen végpontokat, végfelhasználói felületeket, eszközöket, akkor ha idáig eljutott a cégvezető, akkor sokszor hiheti azt, hogy de jó, készen vagyunk, megértettem a problémát, megértettem a megoldást, megveszem, kifizetem, elfogadtam az összeget, és kértünk elég ajánlatot hozzá, és az infrastruktúra adta a legjobb bevezetési ajánlatot, akkor csináljátok.

És valójában ez tanácsadói felelősség is nyilván, de hogy nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ott kezdődik a munka, és hogy azt, hogy azt a szoftvert milyen paraméterekkel állítsuk be, hogy ki mit csinálhat, hányféle eszközöt lehet, hányféle szoftverre vagy jogosult te, meg te, meg a másik, meg az utolsó kollégáig is bezárólag, és egyébként valójában az admint milyen gyakran felügyel, és egy csomó ilyen kérdés van, ami ügyfél oldalon megválaszolandó, mert a tanácsadó igazából nem dönthet az ügyfél helyett. Egyébként, ha jól csinálja magát, akkor nem is vállalja ezt a felelősséget, amit amúgy a NIS2 is kimond, ha valakire vonatkozik, akkor mindenképp tudhatná az a cég, hogy az az ő felelőssége lesz, és ott a cégvezetőt veszik elő, ha valami nem jól lett beállítva, nem a tanácsadót veszik elő, mert az ő döntési jogköre.

Tehát nem is ruházhatja át, ugye? Ne is beszéljünk. De ha nem vonatkozik rá, nincs kettő, mert picike, meg nem tudom, akkor is logikus, hogy a cég kockázatait ő futja. Ő lesz ott minden nap, még ha van is egy üzemeltető, annak az a dolga, hogy a cégnek elmondja, hogyha így állítom be, akkor az ekkora kockázat, ha úgy állítom be, az akkora kockázat, de lassabb. Ezzel kapcsolatban van mondjuk jó tapasztalatod, ami jó példaként szolgálhat más cégvezetők számára, akik még nem értik, mert nem kellett még foglalkozniuk vele? Vagy amikor egy új ügyféllel beszélsz, és még óvatos, hogy te is vajon érti-e majd, amire itt szükség lesz részéről, akkor hogyan vezetette bele ebbe a dologba, hogy nem ott ér véget, amikor a legjobb ajánlatot elfogadta.

Az ő feladata szinte ott kezdődik.

Igen, mint említettem, ez az intim rendszer gyakorlatilag egy túl, és amiben rengeteg sok mindent lehet állítani, és gyakorlatilag tényleg egyfajta elköteleződés kell cégvezetői oldalról, hogy igen, most van a fejünk fölött ez a NIS2-es direktíva, és gyakorlatilag mi tudjuk, értjük, hogy mit kell beállítanunk, hova kell elérkezzünk. Ehhez választunk egy olyan, remélhetőleg egy olyan integrátor céget, aki gyakorlatilag ezt a túlt megfelelően be tudja nekik konfigurálni, segít abban, azokban a kérdésekben, amik így felvetődnek a NIS2 vagy az egyéb szabályozások kapcsán, és azokat segít beállítani, és ami fontos, hogy utána egy megfelelően képzett, vagy legalább egy közepesen képzett csapat kell, aki ezt irányítja, és napi szinten karbantartja.

Ezt nem elég egyszer összerakni, és aztán végeztünk. Ez gyakorlatilag egyre annyira szerteágazó, a Claude-os rendszerektől kezdve a Microsoft 365 kooperációs rendszerekig mindenfelé, és még gyakorlatilag a végpontvédelmi megoldás is, a Defender for Endpoint is benne van.

Ezáltal ez egy annyira komplex rendszer, hogy ezt muszáj ott edukálni a helyi IT csapatot, hogy ez hatékonyan tudjon működni. Ez nem egy olyan termék, hogy lerakom, ez egy dobozos termék, odaraktam és használjátok.

És szerinted a helyi IT-s csapatot elég edukálni, vagy neked az üzleti vezetőkkel is van, szokott lenni feladatod, vagy időt töltesz velük is.

Őket is el kell juttatni arra a szintre, hogy megértsék azt, hogy ez nem egy ötperces bevezetés, és ez egy gyakorlatilag egy hosszas bevezetés van előtted, és hosszan kell kialakítani azokat a dolgokat.

Gondolok itt ilyenekre, hogy azt is el kell dönteni célszerűen, hogy csak céges eszközöket engedsz be a hálózatba, vagy engeded az otthoni eszközöket, az otthoni eszközöket milyen szinten engeded, milyen alkalmazásokat engedsz rájuk, és ugyanez vonatkozik gyakorlatilag a számítógépekre és laptopokra is.

Itt is gyakorlatilag egy halom döntés van, amit meg kell hozni, és minél inkább bonyolítjuk az összképet, annál inkább elhúzza ennek a bevezetését.

Szerinted az üzleti vezetők ezt tudják, ismerik, hogy mit jelentenek ezek a szavak?

Most én egy rendes bevezetésre, amit megcsináltatok. Most azon, hogyha végigmegyünk. Jó napot kívánok! Itt vagyunk, hoztuk ezt a cuccot. Ez most hogy választódott ki, hogy ezt hozzátok?

Jogos, és ebben benne lesz a válaszban az is, hogy a puding próbálja a stresszteszt. Mi van, hogyha a vezető benne hagyta a taxiban a készüléket? Tehát olyat kell kiválasztani, és miért pont ezt? Mert megoldja, hogy amikor benne hagyta a kereskedelmi vezető vagy a cégvezető a laptopját a taxiban, akkor valójában nem a no hardvernek az értéke, ami fájdalmas, hanem az összes céges adat. És vélhetően az egyik lényeges szempont az volt, hogy az Intune-ban lehet remote wipe-ot, meg szelektív wipe-ot csinálni, de ezt László mondja el, mert ő tud olyan gombot megnyomni.

Igen.

És lehetőleg magyarul is.

Igen, mert ez a Digit Podcast.

Igen, igen, igen. Ugye a céges laptopoknál, teljesen bevont eszközöknél gyakorlatilag, mondjuk, ha egy kocsi hátsó üléséről vagy akár egy taxiból így eltulajdonítják a laptopot, akkor távolról tudjuk ezeket lokalizálni, ami a későbbi felderítésnél, rendőrségnél vagy biztosítónál így hasznos lehet, illetve tudjuk a teljes eszközt is törölni. És az otthoni eszközöknél, meg hogyha mondjuk egy otthoni bring your on the wise eszközökről van szó, akkor ott meg az említett szelektív vip-ot tudjuk alkalmazni, ami csak a céges tartalmat törli le. Viszont ott rendelkeznek limitációval ezek az eszközök, ott lokalizáció nincs, ott a személynek, magának a felhasználónak a lokalizációs megoldása játszik, attól függően, hogy milyen berend a készülék.

Szeretném azt megkérdezni, hogy ez a lokalizáció. Elviszik, az az első, kikapcsolják. Ti akkor föl tudjátok távolról ébreszteni, és milyen feltételek mellett tudjátok felébreszteni ezeket a készülékeket?

Felébreszteni nem.

Az utolsó pozícióját azt megmutatja.

Az utolsó pozíció.

Igen.

De annál is érvényes az, hogyha kiadjuk a VIP funkciót, akkor ez a törlésparancsot, akkor amint hálózatot talál valamilyen formában, kapcsolódik a rendszerhez, akkor az azonnal lefut rá és törli.

Ez a Blinky Rondevans, hogy BYOD, ez megfogott, mert hogy lehetne azt is mondani, hogy HSM, hogy hozd a saját eszközöd, vagy használd a saját eszközöd, és sose hallottam, mégpedig mennyivel szebben hangzik. Van arról statisztikátok, hogy mennyire gyakori ez, és mondjuk ez most gyakoribb-e, mint korábban, hogy a cégek ezt a saját eszközhasználatot preferálják, vagy akár csak legalább megengedik?

Itt szerintem két megközelítés van a cégeknek, így security és megfontolási okokból nem annyira praktikus, viszont a felhasználói oldalból, hogy hatékony, gyors és elégedett munkavégző legyen.

Itt már bejön ez a szempont, hogyha neki az a preferenciája, hogy ő egy másik típusú telefonon vagy másik típusú laptopon dolgozzon, akkor ez már felhasználói élményt növel, és itt a kihívás szerintem az az informatikánál, illetve a cégvezetésnél, hogy egy olyan eszközt biztosítson erre, amit ki lehet telepíteni ezekre az otthoni eszközökre, amivel ezt megfelelő mértékben le lehet korlátozni olyan szinten, hogy ez a céges policynak megfeleljen, viszont a felhasználói oldalnak a hatékonysága és a felhasználási érzéke az ne szenvedjen emiatt.

Még mindig valahogy vissza szeretnék térni erre a hogyan vezetjük be. Hogy a munkaköri leírások, folyamatok, azok honnan indulnak? Tehát csináltok egy kiscsoportos bevezető projektet, összeültök az informatikával, vagy ti vagytok az informatika, aki ezt üzemelteti, tehát hogy egy picit segítsetek nekem. Tehát az általam ismert projektekben volt egy projektcsapat, ebben a projektcsapatban voltak informatikusok, meg voltak a területhez tartozó üzleti vezetők, akik egyébként nem voltak annyira lelkesek ennek a bevezetésében, mert hiszen akkor figyelünk, már most akkor mi azt fogjuk figyelni, hogy mit csinálunk. Ezért aztán úgy nem nagyon támogatták az üzleti oldalon ezeket a projekteket. Tehát, hogy ti hogy küzditek le ezeket a nehézségeket, vagy el tudnál mondani egy konkrét bevezetést, hogy mennyi idő volt, hányan vettetek benne részt, milyen lépésekre osztottátok ezt föl.

Ilyeneket mondok.

Hát itt két eset lehet. Az ideális eset, hogy megvannak ezek a compliance policyk, megvannak a különböző szabályozások, még mondhatni, hogy ilyen közelítőleg jól is vannak beállítva a rendszerek, így gyakorlatilag ez kevésbé jellemző. Én még nem találkoztam ilyennel, és ilyenkor az szokott lenni, hogy ezt a projektben érdemes úgymond ezzel kalkulálni, hogy amit említettél is, kiscsoportos foglalkozás, magas szintről, gyakorlatilag igazgató és osztályvezető, és gyakorlatilag kis fókuszcsoportokban gondolkodni, és gyakorlatilag így felderíteni ezt az egészet és kialakítani, de fontos itt a vezetői elköteleződés, mert mondjuk ugye a normál dolgozók nem biztos, hogy motiváltak abban, hogy ez így hatékonyan legyen beállítva, viszont ha van vezetői elköteleződés fölöttük, akkor ez sokat szokott segíteni.

De ez egy hosszú folyamat, és így e szerint kell kialakítani a rendszereket, illetve mivel említettem, hogy ez begyűrűzik egyéb rácsrendszerekbe, földi rendszerekbe, zsarádéba és a klaudos egyéb rendszerekbe, ezért ott is meg kell vizsgálni ezeket a komponenseket, és ott is állítgatni kell.

Nálatok mondjuk a legutolsó bevezetés az mennyi időt vett konkrétan igénybe?

Ez nálunk egy kicsit speciális, mert egyből üzemeltetjük is a rendszereket, de ettől független az elmondható, hogy egy ilyen 3-4 hónap volt, még felmértük ezeket a folyamatokat, és vélhetően optimalizáltuk is ezeket. A céges eszközök, mondjuk úgy, a Windows 10-ek, 11-ek bevonása, az szerintem nem volt két nap a rendszerbe, szóval ez technikailag az nem volt. A telefonoknál ott már rosszabb volt a helyzet, mert megvártunk egy központi beszerzést, ami kapcsán vettek, vásároltunk új készülékeket, és azokat már ezzel az unboxing érzéssel fogjuk kiadni. Úgyhogy gyakorlatilag az még ott a része folyamatban van.

Most lesz az.

Most lesz az a része, de az elmondható, hogy több hónap volt, mire mi is itt átnéztük ezeket a konfigurációkat, illetve mivel annyi új funkciót hozott be, ezért egyfajta optimalizálást is végeztünk a rendszeren, hogy ne kelljen utána még egyszer átalakítani, illetve most már szem előtt tartjuk a NIS-t is, mert az a cég, akinél ezt bevezettük a KKV szektoros cégnél, ott gyakorlatilag ők is NI-s kötelezettek lettek.

Mondtad a nevét, hogy.

Szerintem igen, a Lapker-csoport, a Lapker-csoport, és gyakorlatilag mi is érintettek vagyunk, úgyhogy ennek szellemében vezetjük már be, vagy alakítjuk ezt a rendszert is.

Álljunk meg egy pillanatra, nehogy túl sokat szakmázzunk. Ricsi már vadul bólogat, mert kétszer átesett ezen a fajta tűzkeresztségen, ha jól emlékszem.

Abszolút.

Hagyományokhoz hűen a személyes szál jön. Hát ismét négy férfi ült a stúdióban, úgyhogy vakartam a fejem, mert az autós témát, mert előttük korábban az órás témát, mert előttük korábban szoktatok barkácsolni?

Ha már BYOD, DIY, CSTM csináld te magad. Hogy álltok ehhez?

Hát én lehet, hogy ebben középhaladó szinten vagyok, tehát van csavarbehajtóm, a fogast fel tudom fúrni a falra. A tipliket nem annyira szeretem kifele piszkálni.

A kilincset kicserélsz?

Azt megcserélem. A kilincs az simán. Hát a bejutást és a kijutást biztosítani kell, akár offline, akár online területeken.

A zárat is ki tudom cserélni, de a vasalatok, pántok, azt már nem annyira kedvelem. De a csavarbehajtó szerintem itt az a szint, amire gondoltál, amikor már van olyan csavarbehajtód, amihez kettő akkumulátor van, amikor lemerült, akkor a másikat bepattintva folytatod a destruktív tevékenységet a falnál.

Nekem mindenem a vezeték, úgyhogy én mindig vezetékes eszközt használok. De lehet, hogy csak azért, mert 62 kiló vagyok, és nem bírom el az akksit. Na jó, de barkácsolás.

Jó.

És szereted egyébként?

Indifferens. Inkább én feladatközpontú vagyok.

Az eredményt szereted.

Igen, tehát offline van a fogas? Oké, akkor csináljuk azt, amit eredetileg szerettünk volna a nap elején.

László?

Igen, én csatlakozok én is az előttem elhangzottakhoz.

Gyakorlatilag én is ezeket a kötelező dolgokat csinálom meg, és a ház körül a fűnyírás az kimeríti az összes barkochbázási otthoni igényemet. Viszont amit kiemelnék itt, hál' Istennek a cégnél, meg az előző évek projektjeiben, ott ki tudtam élni az alkotói és tervezői vágyamat, úgyhogy itt gyakorlatilag a munkában megtalálom ezt a lehetőséget, amivel így tudok élni.

Ez érdekes hasonlat.

Laci?

Én amúgy szeretek. Most ezen gondolkoztam, hogy nekem nem indifferens, nem ez a kedvenc hobbim, mert az a túrázás, de szeretem. Azt a folyamatot is szeretem, aminek a során elkészítek valamit. Azért én nem vagyok több középhaladónál egyáltalán, annyi időt nem tettem bele, tehát mondjuk nem tudok egy bútorasztalost sportolni és összeállítani egy konyhabútort, de sok mindent megcsinálok. Meg amikor kicsik voltak a gyerekek, akkor például ezeket nagyon szerettem, hogy készítsünk egy madáretetőt. És akkor így nulláról kitalálni, hogy miből lesz összedarabolni, és azokat a darabokat összeépíteni.

Ezek jó dolgok.

És hogy milyen madárra van tervezve.

Igen, hogy kicsit sós, sós.

Igen, igen, igen.

Dolmányos varjú, hogyha már a rangjelzések a katonaságban.

Ja, te jössz, te is jössz.

Igen.

Szeretek barkácsolni. Kevés a lehetőség rá, hogy ezt most így kiéljem, de egyébként igen, és a kedvenc történetem szerint el fog mondani mindent, ki kellett cserélni egy mosogatót és a hozzá tartozó csapot, csak olyan mosogatót vettem, ami tetszett, meg egy olyan csapot, ami tetszett.

Nem volt praktikus.

Nem volt lyuk ott, ahova szerettem volna, ez nem tetszett. És akkor hát most elmenni a boltba venni egy körkivágót, meg a hozzá tartozó akkus forrót, meg különböző smirgliket, meg mit tudom én, ilyen egyéb eszközöket, az már önmagában egy viszonylag nagyobb költség, és hát csak erre a célra megvenni szerintem fölösleges. De én gépész vagyok, már eredetileg vegyipari gépésznek tanultam, tehát így nem okoztam.

Kimaradt a savval?

Nem, hanem az történt, hogy kihívtam a vízvezeték-szerelőt, aki viszont nem hozta azt az alkatrészt, amit én kértem. De amíg ő elment körkivágót venni, addig én az ő fúrógépével és a táskájában lévő eszközökkel én már rég bekötöttem a csapot, amikor ő visszajött, mondtam neki, hogy legyen ilyen szerszámod, mert ez fontos, és kérdezte, hogy de akkor miért hívtam? Mondtam, hogy mert nem volt szerszámom.

Tehát akkor ez az igazi bringa randevú.

Igazából hozzáteszem, a bringa sörpárta Most bárkinek az eszköze.

Szexszal behozattam.

Jó.

Kihobbiztam magam ezzel és bekötöttem, és a mester átvette a munkámat. Azt mondta, hogy ez rendben van. Igen, szeretek.

Vissza a szakmához. Hol áll az okostelefon most a biztonsági réseknek a sorában? Mennyire gyakori, hogy egy ilye, akár saját, akár vállalati, de okostelefonos eszközön keresztül támadnak.

De a készülékre gondolsz, vagy a felhasználóra?

Most nem arra gondolok, hogy van egy rosszindulatú felhasználód, akinek van egy eszköze is, mert annak ott a laptop is, meg egy csomó eszköze is van, meg a kolléga eszközén is be tudna lépni.

Tehát, hogy nem erre gondolok, elsősorban a külső támadók érdekelnek.

Hát hogyha abból indulunk ki, hogy egy korábbi adásban elhangzott a Microsoft képviselőjétől, hogy egy perc alatt 4000 jelszó elleni támadás van 2024-ben, és tavaly ez ugye harmadakkora szám volt, akkor a felhasználó a kulcs, hiszen ugye ezek a jelszó elleni támadások, ez a nyom, kattints rá, mert valami kiváló dolog fog történni. Te vagy az év dolgozója, 200 eurós Amazon Watcher, bármi, vagy a hónap dolgozója, igen, mert akkor 12-szer el lehet lőni ugyanannál a usernél. Én azt mondanám, hogy nem annyira a hardver a fontos, hanem inkább, hogy mennyire edukáltak a felhasználók, a céges felhasználók, mert a futáros csalás, a Netflix meghosszabbításos csalás, a postás csalás, a jó fogás, a Vatera, a Facebook Marketplace-es csalás, azt mind-mind ugyanazon a telefonon tudja elszenvedni a felhasználó, és hogyha nincsen jól levédve, tehát teszem azt, nincsen intune, vagy valami hasonló, akkor rákattintott, és akkor érkezik a kézigránát tulajdonképpen.

Hát erre mindenképpen ki akartam lyukadni többek között, hogy amúgy a böngésző adatoktól kezdve nagyon sok adat, az látszik applikációs adatokon is, hogy messze nemhogy a többségét a csatlakozásoknak okostelefonról végzik, hanem szinte kizárólag. Nyilván, ha ott van egy olyan SAP, amiben én csak a laptopon látom azt a mennyiségű, abból a mennyiségű menüpontból azt az egyet, ami nekem kell, akkor kénytelen vagyok a laptophoz nyúlni, de ez a hozzáállás, hogyha kénytelen vagyok.

De még egy lényeges elem, hogy a mobiltelefonon nem veszed észre, amikor egy másik abc-nek az a betűje van benne a csalás weboldalban, mert pici. És én magam, aki napi szinten ezekkel foglalkozom, a feleségem mutatta, nézd csak, akciós a bakancs, jó a weboldal, nézzük meg, odamentem, rendesen szemüveg, de a mobiltelefonján végigolvastam, lengyel nyelvű diszkrémer ott volt, minden betű stimmelt, de a mérete miatt én nem vettem észre, hogy ez a kamu domain, mert az A betű más ábécéből volt. Megnyomtuk, ugye feltételezve, hogy bakancs érkezik, valójában egy telefonhívás érkezett a banktól, a feleségem bankjától, hogy igen, ezt a tranzakciót mi ott megállítottuk bankszinten, és hölgyem, nincs más teendője, de ez egy ilyen csalásos.

Lehet, hogy már egy kicsit off topic, igen.

Igen.

De a Director Scott 2-es Blue-ray-re még ráférhet.

Na igen, tehát László, neked mik a tapasztalataid így az okostelefonos biztonsági résekről?

Én azt gondolom, hogy az okostelefonokat is legalább olyan jól kéne védeni, mint a laptopokat vagy a PC-ket, vagy ha nem jobban, és ez szerintem eléggé háttérbe van szorulva, így az otthoni eszközök tekintetében biztos, de még sok esetben a céges eszközökön sem, és ezen gyakorlatilag az Intune egy nagyon jó megoldást tud biztosítani, mert nemhogy végpontvédelmi megoldás, hanem ez a Defender for Endpoint, ez gyakorlatilag még egy bring your one device eszközt is le lehet azzal úgy védeni, hogy a Defender Foreign Point az védi a céges tartalmat, de védi a perszonál tartalmat is, és arra is bejelez a rendszer.

Most egy kicsit segítsetek már nekünk. Ugye van most már három néve, tehát hogy van ez? Egy puzzle-nak a darabjairól beszélünk, vagy egy keretrendszer, amiben különböző szoftvereket kell még megvennünk, vagy ez hogy épül föl? Tehát, hogy mik ezek a nevek. Még mindig ezt keresem ebben az egészben, hogy.

Gyakorlatilag, ha a Microsoftos business prémium csomagra előfizetsz, mint felhasználói szinten, ezzel egy halom egyéb más szolgáltatást is tudsz jogosult vagy használni.

A teljes Office platformot, a Teamst, az Intune-t, a felhős Defender for Endpointot, és gyakorlatilag ezért egy csomagba kapod, és azért jó ebbe az egészbe, mert ez egy jó árusított csomag, és gyakorlatilag ezeket az alkalmazásokat te tudod használni céges szinten.

Ezt egy emberre is meg lehet venni?

Egy emberre is meg lehet venni, igen.

Ez felhasználóként licencelődik.

Aha.

De nem biztos, hogy egy emberre érdemes ezt kiépíteni, mert ezt a cloudos infrastruktúrát is ki kell hozzá építeni.

Nem feltétlenül ezért kérdeztem, a skálázhatóság miatt kérdeztem.

Igen.

Tehát, hogyha 10 emberre, 100 emberre.

Be van tervezve ebben a hónapban, mit tudom én, tíz ember, akkor azt meg tudom venni tízre, és nem kell külön szerződést hosszabbítanom, módosítanom, meg nem tudom én micsoda, hanem bemegyek a felületre, és leklikkelek 10 embert.

Gyakorlatilag igen.

Aha.

Igen, igen, igen. És meg tudod venni évesre, akár havi szintre, és gyakorlatilag skálázhatóvá teszi a kiépített rendszert.

Mennyire más ez most, mint amit mondjuk tíz éve kínált a Microsoft. Tehát, hogy volt itt például közben technológiaváltás, vagy volt-e változás abban, hogy a saját eszközt eredetileg hogy támogatta meg a céges eszközt, most meg már mondjuk integráltan támogatja, tehát hogy hogy kell elképzelni mondjuk az elmúlt tíz évet fejlődés szempontjából. Arra akarok kilukadni, hogy aki egyszer már foglalkozott ezzel a témával hat éve, az szerintem ne gondolja azt, hogy akkor ő már érti?

Ja, egyáltalán nem.

Mert gyakorlatilag olyan gyorsan fejlődik az informatika, többek közt a Microsoft rendszerek is, hogy az elmúlt tíz évben megjelent az Agere, a különböző AI-rendszerek, a Microsoft 360 korrelációs rendszerek, a hálózati felhős Security rendszer, és gyakorlatilag olyan szinten jönnek és mennek a különböző fejlesztések benne, hogy ezt konkrétan heti rendszerességgel figyelni kell és követni kell, hogy éppen próbáld aktuális szinten tartani a tudásodat.

Úgyhogy ez nagy mértékben.

Felmerült bennem, ahogy közben erről beszélgettünk, hogy melyik az a Keith Selling Point, vagy magyarul az a pont, ami miatt azonnal szeretnél ilyet, vagy ha megfordítom, ha eddig ellenkeztél, akkor melyik az a pont, ami átbillent, hogy akkor jó, akkor legyen rajta az én telefonomon is. És volt róla szó, kiváló angol kifejezés, ez a Selective Vip. Letörli az összes céges valamit a készülékedről, de a kertben fotózott Katica és Szöcske fotóidat érintetlenül hagyja. És ez volt az a pont. Persze ennél egy kicsit bonyolultabb, mint ahogy én ezt így elmondtam, de ez megnyugtató lehet minden olyan idegenkedő usernek, aki nem szereti, hogyha figyelik, hogy mit csinál. És akkor igen, figyelünk, megvédünk attól, hogy véletlenül rákattintsál, rossz helyre menjél, de a katicabogaras fotóid épségben vannak, biztonságban vannak.

Itt egy kicsit kiegészíteném, itt a figyelés az itt arra a lokációra és a személyes tartalomra nem terjed ki, ez a személyes, a Bringer on Device eszközöknél kizárólag a figyelés csak a corporate céges tartalomra terjed ki.

Igen, ez jogilag is egy fontos kérdés. Még egy kínosabb kérdés itt a vége felé, hogy már volt egy ilyen taxis példád, Ricsi, hogy otthagytuk a laptopot. De hogy milyen más tipikus ciki esetek vannak, amiről egyébként nem beszélünk, vagy legalábbis nem hallunk a sajtóban, meg nem jön ki a cég nyilatkozata, hogy hú, nagyon röstellem, de 392 mobiltelefonunkat föltörte a nem tudom micsoda, de hogy milyen olyan tipikus gyakori biztonsági problémákat okozhat akár a saját eszközhasználata, akár a céges mobiltelefon használata, amikre jó, hogyha figyelünk, mint vezetők is, meg mint felhasználók.

Itt meg lehetne említeni azt, hogy az Intune-ban van egy úgynevezett szoftver leltározási lehetőség is, amivel a céges telefonokat gyakorlatilag fel lehet rajta listázni DIY szinten, hogy milyen alkalmazások vannak telepítve, és nem csak a telefonoknál, ugyanezt a laptopoknál is tudja. Volt több ilyen eset, hogy rendszergazda jogosultsággal rendelkező, úgynevezett ilyen kiemelt felhasználók, akik telepítettek oda céges környezetben nem illő tartalmakat, gaming tartalmat, vagy például volt egy ilyen eset, hogy a World of Tanks, meg egyéb tipikusú játékokat, és gyakorlatilag ezeket egy ilyen revízió során észrevettük, és ezeket távolról ilyen remedation scripttel ezeket lehet törölni. És utána el lehet beszélgetni a felhasználóval, hogy igazából a rendszergazda jogosultságot nem ezért kaptad, mondjuk egy adott projektre, egy munkafolyamatra, de hogy ezzel nem célszerű visszaélni.

Kikerülni egy tankot.

És akkor ez a felhasználó a karrier útvonalán lehet, hogy a hadseregben tud is lánctalpast vezetni.

Lehet, igen.

Meg lehet, hogy nemcsak egy egyszerű user volt, hanem mondjuk egy osztályvezető, de igen, igen.

De hogy az életrajzába be tudja írni a színek közé, hogy tiltott alkalmazás telepítése.

Ideiglenesen.

Kicsi neked bármi más ilyen figyelnivaló.

Én most azon gondolkodom, hogy visszatérnék az elejére, hogy a céges folyamatok legyenek rendben. Tehát amikor jön az új user, ott van a kis unboxing élménye, technikailag meg lehet oldani, hogy mikor ő elkezdi használni a mobiltelefont vagy a notebookot, akkor már a háttérben minden be van állítva, de mindennek előfeltétele, hogy előre legyenek definiálva ezek a dolgok, mihez lehet hozzáférése. Tehát ez nem egy ilyen hirtelen peccselgetős folyamat, hanem egy szabálykönyv alapján kell csinálni. Az Intune lehetővé teszi, de nem mentesít minket az alól, hogy végiggondoljuk, hogy kinek milyen jogosultságokat szeretnénk kiosztani.

Hogy méritek fel a folyamatokat? Tehát, hogy milyen eszközötök van folyamatfelmérésre?

Említettem ezt a fókuszcsoportos interjúkat, meg hogyha kapunk megfelelő jogosultságot a rendszerhez, illetve van olyan képzett rendszergazda, vagy architect engineer, aki ebben tud nekünk segíteni, és vele közösen ki lehet alakítani vagy optimalizálni az ő folyamataikat.

Itt fontos megemlíteni, hogy nekik kell egy olyan elköteleződés, meg kell tudják, hogy hol vannak most, meg mondjuk hova szeretnének eljutni.

Igazából ez az eszköz, amit a Zoli kérdez, ez az ügyféloldalon lesz, meg hogy ők nem tudom, milyen eszközben lerajzolják a lépéseket a nyilacskákkal, meg ilyesmi.

Gyakorlatilag igen, hogy egy koncepció azért náluk meg kell.

Mi tudunk abban segíteni, hogy mik az ajánlások, vagy hogy mi az, amiket mások szoktak, vagy hogy érdemes-e nekikezdeni, de őnekik kell tudni és érezni, hogy hogy kívánnak működni, mint cég.

De ezt rendszerfolyamatokra, vagy üzleti folyamatokra értitek?

Rendszerfolyamatokra, de üzleti folyamatokra is lehet ráhatása, igen, arra is van, igen.

Ez annyiból mondjuk hasznos válasz, hogy lehet érezni belőle, hogy ez egy ilyen mobil eszközmenedzsment, vagy általános végfelhasználói eszközmenedzsment, azért az egy IT fej nehéz dolog. De mint minden ilyennek, ami eszköz és üzleti munkatárs használja, azért van hatása az üzleti folyamatokra.

Nem árt, ha van ilyen.

Ha már itt a folyamatok, meg a nehéz esetek, meg a jó példák, hogy hogy lehet szerintetek kezelni a tudásszintet, ami most ebben viszonylag alacsonyan megvan. Most általában azt mondják, hogy az ügyfeleid fejével kell gondolkozni, és akkor mi itt a Digit Podcast hallgatók fejével, de hogy én most kivételesen hadd gondolkozzak a Digit Podcastot nem hallgatók fejével is, vagy azokra is gondoljunk, hogy hogy lehet szerintetek ilyen hangzatos megfogalmazással edukálni a felhasználókat, akár az ügyfél döntéshozóit, hogy egy kicsit jobban értsék ezeket a kérdéseket. Hisznek-e egyáltalán az edukációban, vagy inkább azt mondjátok, hogy három kérdéssel kiderítem, hogy ez az ügyfél érti-e, hogy mi miről beszélünk, ha nem érti, akkor megyek tovább.

Merthogy találkoztam ilyen tanácsadóval.

Én a napi munkám során nagyon sok ilyen tréninget, oktatást tartok, és azt vettem észre.

Hát te hiszel ebben.

Én hiszem, meg hát ez kitölti az Outlook kalendárium jelentős részét, hogy hogyan mutassuk meg különböző felhasználóknak, hogy ez most már technikailag megoldható, tehát nincsen oka elhalasztani, de gondolja végig, hogy ebből mit szeretne megvalósítani. A hátteret megoldjuk, a gyártó lefejlesztette, elérhető, megvan, hogy mennyibe kerül per hó, per év, per akármi, és amikor ő készen áll arra, hogy megvédje magát a különböző veszélyektől, vagy implementáljon egy olyan eszközt, amitől még hatékonyabbá válik, akkor itt a pillanat, de a tükörbe nézést azt neki kell megcsinálnia, hogy készen vagyok-e rá, végiggondoltam-e, hogy mit szeretnék, és mi arra megadjuk a technikai megfejtéseket, de nélküle nem fog működni.

Ez az önismeret.

Igen, egyetértek vele, hogy gyakorlatilag ez egy túl, ami gyakorlatilag csak egy eszközkészlet a te példádnál élve, hogy gyakorlatilag mi csak elhoztuk a csavarhúzót, meg az eszközöket, amivel meg lehet csinálni, de hogy kell az mögötte legyen, hogy egy elköteleződés, meg egy önismeret, amit említettetek, hogy honnan és hova szeretnénk eljutni, vagy hova kell eljussunk mondjuk egy Nis2 megfelelés kapcsán.

Nagyon jó, mert akkor ezek szerint két dolgot említünk, amikor edukációról beszélünk. Az egyik az eszköznek a funkcióit, hogyha tetszik, vagy hogy mire van technikai megoldás, ez nyilván az egyszerűbb, de a másik, amire szintén vonatkozhat egy kérdés, amit nem biztos, hogy ennél az asztalnál meg tudunk válaszolni, hogy lehet-e önismeretben edukálni az ügyfelet.

Annyi mindennel összefügg ez az egész ökoszisztéma, hogy azért gyakorlatilag, hogyha egy olyan cégnél, ahol erre nem fektettek időt és energiát és pénzt, és edukálni a rendszergazdákat, és el van hanyagolva, ez gyakorlatilag egy challenge, ezt bevezetni gyakorlatilag.

Merthogy minden mindennel összefügg. És így nehéz ezt így megugrani. Nehéz, nehéz. De hatékonyságot, meg stabilitást, meg user experience-t, az nagyon adja, igen.

Meg tényleg gyakorlatilag a felhasználók, azok szeretnek azokkal az eszközökkel dolgozni, főleg akár az otthon jól megszokott eszközökkel is, és azt még biztonságosan is lehet csinálni, az szerintem egy tök jó dolog.

És ami még így nagyon kiemelendő szerintem, hogy az Intune, a Microsoft ezt tényleg elég jó áron csinálja.

Szóval gyakorlatilag egy olyan ökoszisztémát kapsz így csomagban, hogy ez így nagyon-nagyon ütős a piacon, azt kell, hogy mondjam.

És tulajdonképpen attól lett kedvező áron elérhető, hogy szoftver az a service csomagot vettél, tehát nem vettél egy olyan licencet sokért, ami örökre szól, de valójában csak három évre, mert addigra megváltozik, és már olyan hardver nem lesz, amin tudott futtatni.

Valami a mobiltelefonoknál különösen.

Hát skálázható, mit tudom én, most kell fölvettünk egy projektet, mondjuk tíz embert, húsz embert, harmincat, ők egy fél évig vannak, utána nem, akkor szépen visszaadom az adott licenceket, az infrastruktúrám ki van építve, és gyakorlatilag a költségek azok nem szabadulnak el. És akkor nem kell azon gondolkodniuk, mondjuk egy budget tervezésen, vagy egy 3-5 éves stratégián, hogy mennyi Microsoft licencet vegyek. Van ez a része, amit így oldunk meg, de persze megvan a budget tervezésnél a fix on-premises licencek köre is, úgyhogy ez azért így nem ennyire egyszerű. Azért nálunk is mi hiszünk abban, hogy hibrid infrastruktúrában kell dolgozni, és működni is, és eszerint kell kiépíteni a rendszereket, így megvan a felhőnek is, meg az on-premise rendszernek is az előnye, és ezt ötvözni kell.

Szerintem úgy hatékony. Ez most szerintem mindenhol ezt erősítik, hogy sőt, most már a nemzetköziben ez a hibrid cloud megoldások vannak, hogy nem elég egy agere, mert kinn vagyok egy AWS-ben, kinn vagyok egy Google Cloudban, és gyakorlatilag mindegyik cloudnak megvan, melyikben erős, és gyakorlatilag ezeket a service-eket gyakorlatilag migrálni tudom össze-vissza. Vagy hát ahogy jó. Vagy ahogy szeretné a cég.

Vagy ahogy szeretné.

Igen, igen, igen, igen.

És az on-premise rendszereket még azért nem engedik el, mert például nálunk is a lapkercsoportnál olyan rendszerek vannak kiépítve, ami indukálja, hogy legyen on-premise rendszer, de hibrid cloudban működünk, kihasználjuk ennek is annak is az előnyeit.

Hát itt azt gondolom, a szemlélet.

Tehát, hogy ez, ami meg edukációból jön. Tehát, hogy itt mindannyian elmondtuk, meg tapasztaljuk, hogy ez az edukáció ez mennyire fontos.

Az fontos. És amit még említettem volna talán, hogy a felhasználók edukálása is nagyon fontos.

Például van egy jó példám erre, mert a Lapker csoportnál mi gyakorlatilag a második éve végzünk egy ilyen biztonságtudatossági oktatást felhasználó oldalnak, amiben gyakorlatilag a biztonságos számítógép használattól kezdve az egyéb security dolgokon keresztül, sőt ebben vannak tesztek is. A példád is gyakorlatilag ez nekünk egy valós teszt volt, hogy hányan kattintanak rá ellenőrzött körülmények között, és ezek voltak kiértékelve, és ez egy ilyen mókás kampánnyal a végén le volt zárva. És most is gyakorlatilag visszatapsolták ezt a projektet, vagy ezt a kampányt, és idén most gyakorlatilag háromszor akkora modulból álló kampányt indítottunk el, és így képezzük mi is a felhasználókat. Mert igazából ez a leggyengébb láncszem a cégnél.

Nem visszaélve a hallgatók türelmével, itt lekerekíteném a mai beszélgetésünket. László és Ricsi, köszönjük szépen, hogy segítettetek jobban belelátni a végpontvédelem világába.

Köszönjük szépen.

Itt voltatok.