1. évad / 6a. epizód · 2023. június 1. · 00:45:36
Az egyetemek kutatási tudása vállalati fejlesztésekben és önálló technológiai vállalkozásokban is hasznosulhat.
A tehetséges mérnökök megtartásához érdekes projektekre, versenyképes fizetésre és folyamatos szakmai fejlődésre van szükség.
A következő kérdés, hogyan lehet az egyetemi tudást tartós üzletté alakítani megfelelő vezetőkkel és finanszírozással.
[Zene] [Taps] [Zene] üdvözlök mindenkit ez itt a digit podcast személyi lászló vagyok a futur vezető partnere és társam a kmyben szekér zoltán az odm és a sing hungar alapítóügyvezetője sziasztok jó napot kíván a digit podcast célja hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez mi itt a mélyére fogunk ásni a [Zene] [Taps] dolgoknakalán az ednyobb ívásom a mai beszélgetés az összes digit podcast adás közül mert annyi mindenről tudnék beszélgetni ugye folyamatok ez a kedvenc témám a folyamatok modellezéséről tudnék ma beszélgetni vendégünkkel a virtuális valóságokról azoknak a hatásáról a jövőjéről na meg persze a felső oktatásról meg annak a jövőjéről 1000er felé el tudok ágazni és az a kihívásom most személyesen hogy hogy tudok viszonylag rövid maradni meg még befogadható a a hallgatók számára na ebben sokat segít hogy a mai vendégünket zolival mind a ketten ismerjük már egy ideje ugyanis hát az a megtiszteltetést ért minket hogy itt ő velünk a stúdióban galambos péter a maxw vr startup egyik alapítója illetve az óbudai egyetem bejci antal irobottechnikai központ vezetője üdvözlünk téged sziasztok én is nagyon
örülök hogy itt lehetek és ilyen baráti társaságban beszélgethetünk köszönjük hogy itt vagy péter egy első hallásra talán fura kérdés de te szét tudod választani magadban a a kutatót és a a vállalkozót vagy amikor mondjuk itt vagy vagy vagy egy online meetingben ülsz egy coworking irodában akkor akkor mind a két éned mindig bekapcsol igyekszem szétválasztani teljesen más mindsetet igényel a a a két létforma illetve próbálom meglovagolni azokat a a az előnyöket ami például egy üzleti megbeszélés során a kutatói vénából kijöhet hiszen azért nagyon gyakran előfordulnak olyan olyan kérdések vagy olyan irányok egy üzleti megbeszélésen is ami amihez a a tudományos módszer vagy vagy valamilyen nagyon jól megalapozott modellezés az az egy jó irány és akkor ilyen ilyenkor azért főleg ebbe az irányba tehát a a az üzleti világ és az akadémia ö áthallása azért tud előnyös lenni fordítva is vannak természetesen jó példák ez főleg arra vezethető vissza hogy azért most már egy egyetem az nem ugyanaz mint akár 10 vagy 20 évvel ezelőtt magyarországon miért nem mitől más [Zene] a finanszírozási környezet miatt elsősorban és a a munkaerőpiaci viszonyok miatt tehát ma egy egy egyetemet egész egyszerűen nem lehetne
úgy üzemeltetni hogy hogy csak és kizárólag mondjuk mindenki oktatással foglalkozik meg tananyagfejlesztéssel ma már azt gondolom hogy hogy az egyetemnek részt kell venni a a egy ország gazdaságában mint szolgáltató szerv kpusf entitásként vagy akár egy egy adott műszaki vagy más típusú innovációs folyamatnak a megvalósítójaként és emiatt fel kell venni új szerepeket az egyetemi embereknek és aki erre alkalmas azt el kell vinni olyan irányba hogy bizony ezekben a projektekben is teljesíteni tudjon én nagyon egyetértek ezzel ugye a pont a múlt adásban nem kettő adással korábban arról beszéltünk hogy mennyire fontos és hogy mikor találkoztunk mi és hogy jött a képbe ez a maxw és ezt mindig is meg akartam tőled kérdezni hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás tehát hogy ö választ adtál a szoftverrel valamilyen olyan ö felmerült kérdésre ami számotokra égető volt és szükséges volt ezzel kapcsolódom a k+f-es gondolkodásodhoz tehát hogy volt egy belső igény egy folyamat amit nem tudtatok egy egyetemi egy egyetemi rendszeren belül vagy pedig volt egy megoldás amit nem igazán lehet tudományos vagy nem lehet nem lehetett tudományos tényekkel alátámasztva kvázi megfogni hogy jött ez létre mikor talált
át ki mi mi vezetett oda ebben az innovációban hogy hogy erről is tudunk most ebben a podcastban beszélni ez egy elég érdekes történet én a a robotika oldaláról indultam a szakmai karrieremet tekintve 2007-ben és 2008-ban volt szerencsém a tosibánál a az ő fejlesztőközpontjukban dolgozni japánban és ott háztartási robot use casek vizualizációjával és szimulációjával foglalkoztam amihez 3d-s virtuális környezetet használtam aztán hazajöttem japánból és az mtaztakiban baranyi péter professzor laborjában volt egy egy egy kiváló lehetőségem és elkezdtem nála dolgozni ahol ahol rövid úton kiderült hogy az a 3d-s tapasztalat amit a robotika oldaláról felszedtem az az nagyon jól működik nem csak a robotikában hanem mindenféle olyan kollaboratív felhasználási területen ahol akkor még ez a 3d meg a meg a vr az az az az nem volt egy ennyire széles körben ismert dolog na és akkor indult be igazán a gondolkodás hogy hogy oké mi itt foglalkozunk a a virtuális ö valóság megjelenítéssel és a tudományos műszaki kollaboráció ötvözésével és hát akkor nagyon rámentünk erre a erre a kutatási irányra majd 2016-ban baranyi péterrel úgy döntöttünk hogy akkor akkor próbáljuk meg ezt a tudást konvertálni egy egy üzleti
vállalkozásba így jött létre a maxfer szuper ugye 2016-ban találkoztunk mi mertogy nekem meg az egyetemen volt egy projektem de hát ez még nem is feltétlenül a vizuá vizualizációhoz kapcsolódott inkább ahhoz hogy hogy lehet online oktatást fejleszteni és a az interaktív táblák fejlesztőinek volt egy beszélgetése ahol mi részt vettünk és ott tettem föl talán nektek ezt a kérdést hogy hogy lehet összekötni ezt a virtuális teret az interaktív táblák világával és ha jól tudom utána meg is született egy valamiféle megoldás erre hogy hogy tudtátok ezt megcsinálni itt adja magát a kérdés hogy most most akkor mi zajlik a felső oktatásban ami az eszközöket tehát most nem ne ne a humán oldalt vegyük hanem az eszközöket vegyük mivel oktatunk ma és mivel fogunk oktatni holnap olvastam most egy interjút az ibs-nek a az igazgatójával aki elmondta hogy ő sommásan úgy fogalmazta meg magának hogy mondjuk a felsőoktatás úgy 800 éve változatlanul működik majd 10 év múlva ez teljesen el fog tűnni az ahogy 800 évig működött te egyetértesz ezzel most csak az eszközökre nézve és és úgy egyáltalán mit látsz te oktatási eszközök terén hát nekem elég eléggéen profán gondolatom van ezzel kapcsolatban azzal oktatunk amink van tehát hogy mi
mindig és mindenkor ugye a rendelkezésre álló eszközökkel a robotika az egy speciális dolog ilyen szempontból mert azt nehéz nehéz oktatni korszerű robotok nélkül mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk vagy azt a szerencsés helyzetet alakítottuk ki saját magunknak az elmúlt 10 évben a az óbudai egyetemen hogy hogy rendelkezésünkre állnak a legkorszerűbb robotok és ezeket meg tudjuk mutatni a a hallgatóknak ugyanakkor én azért elég konzervatív vagyok és azt gondolom hogy hogy ahhoz hogy hogy valaki egy egy mérnöki problémát adekvát módon meg tudjun közelíteni ahhoz ahhoz a a mérnöki modellezés az egy az egy nagyon fontos képesség ami matematikai alapokon nyugszik és és a fizikai alapokon nyugszik és akkor szerintem akkor lesz valakiből jó bármilyen mérnök hogyha a az ehhez szükséges a modellezéshez szükséges matematikai eszköztár és a fizikai kémiai természettudományos ismeretek a neek a birtokában ö van és ö a a matematika természettudományok oktatási eszközrendszere is szerencsére fejlődik itt azért nagyon nehéz megspórolni a az igazi wattos munkát amikor az ember nekiül és a elméleteket értelmez példákat old meg de azért azért az eszközrendszer ezt igyekszik valam valamilyen értelemben
színessé tenni mondasz példát igen hát ö a te mondasz nem hát igen szeretném kérni hogy hogy fog mond mondok példát a a én például esténként a futópadon nagyon gyakran youtube-ozok tehát hogy hogy nem egyszerűen a van most megint egy ilyen személyes aspektus tehát olyan inger kényszerem van hogy hogy képtelen vagyok fél órát a futópadon úgy futni hogy nem hallgatok vagy nem nézek valamit szerintem ezzel sokan vagyunk így és lehet hogy ez valamilyen függő betetegség vagy nem tudom de muszáj valamit néznem vagy vagy hallgatnom mert különben nem fogok futni és és a van egy pár kedvenc youtube csatornám amelyek közül a a kettő ez kifejezetten matematikai és természettudományos kérdésköröket feszeget de olyan elképesztő vizualizációval ami ami össze amit össze se lehet azzal hasonlítani mint amikor akár a a legjobb professzor is krétával rajzol a a a a táblára tehát az a és melyek ezek a csatornák ez a three brown one blue az egyik csatorna a másik pedig a veritasium a ajánlom ezeket most zárójelbe szeretném kérni is hogy küld el meg majd utána beszéljünk arról hogy pár dolgot még majd szeretnék elkérni mertogy ezeket mi így promótáljuk is tehát hogy amiket hallgatsz nézel azokat be szoktuk rakni
akár még az adásba is bevágjuk mert ez itt a digit podcast mi itt a mélyére ásunk a dolgok mé akkoman még mondok két podcastot amit nagyon ajánlok de nem en ehhez kapcsolódik még kettőt még kettőt mert ez itt na szóval hogy hogy hogy ez ezek a és akkor utána néztem hogy hogy hogy például ezek a youtuberek egy egy python könyvtárat használnak arra hogy a a legelképesztőbb matematikai koncepció at vizualizálják és egy egy storytellinggé varázsolják a nem tudom a fué transzformációnak az elmagyarázását és én azt látom hogy meg a hallgatóimnak is ezt mondom és lehet hogy hogy ezért majd nem dicsérnek meg a a az egyetemi vezetőim de az hogy ma az hogy valaki az óbudai egyetemre jár vagy a pozsonyi műszaki egyetemre jár vagy akárhova jár az az az egy dolog az azt körülbelül azt határozza meg hogy honnan fog diplomát kapni a végén de hát ott ott van a stanfordos anyagok ott vannak az interneten a az mit anyagok ott vannak az interneten miért korlátozódna az én ismeretszerzési terepem a az én intézményem képességeire vagy az az ottani adottságokra a én én a hallgatóimnak ajánlom ezeket a fórumokat hogy ne csak tőlem hallgassa a robotikát hanem hanem aztán ford egyetemről a norordwestern university-ről a nem tudom az einhoveni
egyetemről nézze meg ezeket és ezeket az anyagokat mert bizony ezekben nagyon sok munkát fektettek és és ott van rendelkezésre á ez nagyon jó hogy itt tartunk egy öt-h évvel ezelőtti élményemet gyorsan megosztom egy percben egyetemi kancellároknak tartottam egy rövid előadást egy viszonylag kötetlen rendezvény keretein belül ilyen ilyen családiasak hangulatú rendezvény keretein belül ahol összesen volt maximum nyolc sláom és olyan példákat vagy vagy problémákat próbáltam eléjük tárni ami ami akkor teljes kudarcba fulladt érdektelenségbe fulladt az egyik ilyen volt hogy most kivel versenyez az egyetem ühüm és én akkor akkor megkérdeztem hogy a a a youtube-ban például versenyez-e az egyetem vagy egy podcasttal versenyez-e az egyetem vagy a stanfordalv tehát hogy pont erről próbáltam próbáltam információt szerezni hogy mi van az ő fejükben mint kancellár aki ugye azért azért felel hogy holnap is meg jövőre is legyen egyetem tehát hogy nem larpurlará emberekről beszélünk hanem nagyon kemény motivációjú emberekről beszélünk a felsőoktatás egyébként szabad környezetéhez képest és nem volt még a fejükben nem hibáztatom őket érte merth hogy valószínűleg én voltam az első aki ilyen butaságokat
feszegetett és akkor én még annyira outliernek számítottam nem én hanem a mondandóm hogy hogy idő kellett amíg az az az beépült amíg a felf fdezési folyamatban ők eljutottak oda hogy ma valószínűleg nincs olyan felsőoktatási ember aki nem foglalkozik ezzel a kivel is versenyzünk kérdéssel a vezetőségben na most akkor ezt tovább fűzve egy egy egy picit tehát hogy az oktatásban használt eszközöknél azért legalább legalább annyi különbséget szem érdemes tenni hogy vannak azok az eszközök amiket te nem használsz csak ajánlod tehát hogy nézd meg a stanford oldalát vagy nézd meg ezt a youtube csatornát ez ez ez nem oktatási eszközöd mint mint tanárnak ez ez egy ajánlott dolog ugye régen ez volt hogy olvasd el a könyvet a könyvtárban ugye akkor is ott volt mondjuk a stanford a a te egyetemeden csak könyv formájában volt ott és hogyha kérdezni akartál tőle ugyanúgy nem válaszolt a könyv mint ahogy most nem válaszol a youtube csatorna tehát ebben szerintem csak annyi a különbség hogy jobb a vizualizáció az nagy különbség de de hogy ezt a részét nem érintettük még a dolognak hogy amikor te mint mint oktató próbálsz oktatni akkor akkor mit használsz hogye a digitális táblát tudsz használni meg videókat tudsz vetíteni
meg ugye slideó kutatást tudsz végezni ott hirtelen a a teremben de hogy hogy jól érzem hogy azért itt amikről beszéltünk eddig az nem annyira forradalmasítja az oktatást mint mondjuk ha egy 3d virtuális környezetet is tudsz használni na igen tehát hogy hogy ugye van vannak a az ismeret források meg meg vannak azok a modalitások amik hordozzák ezeket a az ismereteket és ezek közül egy lehetőség a a mondjuk a vr vagy vagy hagy nevezzük x xr megoldásoknak ezek ma még annyira nem elterjedtek a a mondjuk az egyetemi képzésben hogy hogy a mindennapok részeinek nevezhessük viszont azért van egy van egy van egy trend hogy különböző laboratóriumi gyakorlatok esetében ne csak a fizikai valóságban rendelkezésre álló eszközökre támaszkodjunk hanem hogy növeljük egy kicsit a sávszélességet vagy vagy vagy vagy tegyük lehetővé az otthoni felkészülést egy egy laboratóriumi gyakorlatra na és ezeken a területeken nagyon értékes a a a különböző vr eszközöknek a a használata és hát a maxwben is foglalkozunk ezzel a a terület el mondjuk itt szerintem ugye a product market fit az nem biztos hogy annyira jó hogy hogy hogy ezzel a kicsi apparátusunkkal ezt a területet bombázzuk kizárólag de nem tudjuk meghazudtolni magunkat egyetemi emberek
lévén muszáj foglalkozni a a az oktatási területtel és például én mondjuk úgy hogy ilyen pet projectként foglalkozom egy olyan rendszerrel hogy ipari robotok programozását virtuális valóság an blokkalapú no code megközelítésben végezhessük azért hogy akár általános iskolásoknak is meg tudjuk mutatni hogy hogyan kell gondolkodni egy ipari robotról mit jelent ez milyen képességei vannak hogyan kell a a robotnak a programját a működését előírni és és ezt tegyük olyan módon hogy nem veszélyeztet senkit mindenki számára hozzáférhető és nem igényel különösebb elő képzettséget hanem egyszerűen egy egy vr tér elindításával akár önállóan akár valamilyen tanári instrukció mellett ez ez végig csinálható de ugyanígy említhetném a a szintén a a a low code programozási környezetek megismerését ami ami szerintem a a a digitális kultúra széles körben történő magasabb szintre emelésé ez elengedhetetlen tehát nem kell mindenkiből programozót csinálni nem nem kell minden kisgyereknek az iskolában nem tudom python programozást tanítani de az hogy az hogy mi az a program mi az a mi mi a a mi mi történik az interneten és egyáltalán hogy hogy hogy hogyan működnek a a a korszerű informatikai eszközök ezt azért meg kell
valamilyen módon tanítani és erre is a a a például a a vr környezetek meg ezek a no code low code környezetek nagyon-nagyon hasznosak én nagyon egyetértek ezzel olyannyira egyetértek vele hogy hogy bizonyos értelemben hogyha beszélgettek fiatalokkal most hétvégén is volt egy kedves sztori amikor egy 19 éves srác akivel elkezdtem beszélgetni és kiderült hogy de ő ő nem nem tudja nem érti hogy hogy működik tehát már a már a fiataloknak is felgyorsult annyira a világ hogy már nem is értik és inkább elkezdik kihagyni és mi van akkor hogyha ha michelangelotól elvesszük a a vá a vásznat vagy a papírt vagy a ceruzát és most ugyanezt érzem azzal hogy ez a low code no code programok megjelennek adunk lehetőséget arra hogy tanuljunk csináljunk kreatív dolgokat tehát én biztos nem lennék webfejlesztő ha nekem php kódsorokat kéne megtanulnom képtelen vagyok rá nem is akarom megtanulni de azzal hogy van egy webfejlesztő szoftver aki ráérzett arra hogy én hogy csináljak a wordpressből fejlesztési környezetet számomra vizuális érthető módon nem bonyolultan tökre érthető módon azt tudom mondani hogy van benne dnyertes weboldal amit azzal raktam össze annak idején amikor én először láttam komodor 64-et ez nem most
volt az ragadott meg a digitális világban hogy egy h betű csillagok között síelő szoftverként tehát mint játékszoftver egy h betű csúszott le és a csillagok voltak a fenyőfák és a h betűt tudtad irányítani egy nyíllal ez volt az ami miatt engem magával ragadott egy egy it-s világ a fiatalokat most mi ragadja magával ezt most tőletek is kérdezem ebből a szempontból nem változott sokat a világ én úgy látom hogy ugyanazok a dolgok ragadják magukkal a fiatalokat a az elragadtatás a szerelem a kíváncsiság a az illatok mozgás meg meg csapatélmény tehát hogy hogy pont pont ugyanolyan motivációink vannak mert mi emberek ugyanúgy vagyunk összerakva ma is aki születi ugyanolyan rendszerei vannak a testében meg a lelkében ami egy picit érdekessé teszi mégis azt hiszem a mai fiatalok világát ahhoz képest akár mint a mi gyerekkorunk az a lehetőségek tárháza tehát olvasgattam egy időben ilyen döntés elméleti pszichológiai munkákat a mai ember az több nagyságrenddel táát a mondjuk a 2000-ben született ember most egy kerekszámot mondot több nagyságrenddel több döntési helyzettel szembesül az életében mint a szülei mertogy egyszerűen annyi minden lehetőség jön szembe annyira elérhetővé vált egy csomó új eszköz illetve a
meglévő eszközök elérhetővé váltak más csatornán hogy hogy egész egyszerűen sok fiatalnak nem sikerül időben vagy elsőre megtanulni ezt a a gyors választási készséget vagy nem jól tehát nem nem tud úgy választani hy gyorsan hogy az az neki jó legyen elégedett legyen és ne legyen egy olyen fomó érzés hogy én most valami olyat választottam amit nem kellett volna és akkor jobb lenne vagy mást kellett volna csak nem volt időm vagy nem tudtam jól dönteni de ezért nem köteleződnek el sokan tehát én én ezt látom inkább nehézségnek a fiatalok életében van egy csomó sőt inkább úgy mondanám tehát valahogy így kérdezted hogy hogy miért lelkesednek ma a fiatalok sokkal több mindenért tudná ak lelkesedni és ez egyeseknél de nem a többségnél szerintem én még mindig ezt látom egyeseknél a abba a futát vagy abba fordul át hogy semmiért még nem tud lelkesedni mert mert először ki kell fejlesszen magában a döntésképességet nem tudom te hogy látod én is hasonlóan látom y ugyanakkor folyton elcsodálkozom azon hogy vajon hol van a hol van az az emberi kognitív képességeknek a a a a a határa hogy hogy mi az a mi az a sávszélesség ami amivel még az ismeretszerzés vagy a vagy egyáltalán a a világgal kapcsolatos
dolgokat be tudjuk be tudjuk fogadni vagy a kommunikáció vagy a kommunikáció és én én én szerintem elképesztően jól adaptálódik az emberiség ahhoz a technológiai fejlődéshez ami ami ami körülvesz minket és talán talán az az az a kérdés hogy hogy [Zene] hogy vajon milyen mértékig és és mi vertikálisan milyen részletességgel tud ma egy akármilyen szakember alapos ismereteket szerezni mindenről vagy mennyire kell specializálódnia és és ilyen módon kicsit kiszolgáltatótabbá vál és rákényszerülni a a a közös munkára ez talán talán megfigyelhető és ez ez is arra utal hogy az együtt dolgozásnak a a jó együttműködéseknek ma sokkal nagyobb szerepe van és egyre ritkább az amikor amikor igazi oneman showt lehet bármilyen szakterületen csinálni ezt azért hoztam be ezt a témát mert ugye vezetés vezetőfejlesztéskor egyre többször találkozom azzal hogy a digitaliz ó egy olyan típusú szakadékot okoz ahol már tulajdonképpen fizikális jelek is megjelennek ami a egyfajta zárkózottságot hoz magával ami meg pszichológiailag okoz egy ilyen nyomás kényszert hogy nekem valamit kéne csinálnom és ennek a de ki ki a zárkózott a vezető vagy a munkatárs és ki az aki nyomást érez hogy valamit csináljon bocs a vezetésben benne van ez a vezetői magány
ez mindig is benne van tehát döntéseket kell hoznom minél több döntést hozok annál jobban vagyok egy picit kegyetlen lehet így mondani vagy finomítsuk le határozott de nem jó mertogy ha a munkatársaimnál kell hoznom egy döntést hogy szoftvert vezetek be vagy az ő munkáját fogom megtartani akkor én mi vagyok és a digitalizáció ezt hozta magával ezt a típusú gondolkodás megjelenését hogy nekem döntenem kell emberi emberi sorsok felett is ezért t lett nehéz a digitalizáció ezért mentünk el az excelek irányába hogy csináljunk exceleket az elmúlt időszakban több helyről hallottam hogy nem ad vy nem rp-t vezettünk be hanem még több excelt és az excellel csinálunk úgynevezett általom szociális foglalkoztatásnak hívott belső munkát csak azért hogy megtartsunk valakiket ez fontos ugye erről beszéltünk a mesterséges intelligencia megjelenésénél és a m s éges intelligencia megjelenése is hozhat egy hasonló hullámgondolkodást a másik gondolatom pedig az hogy a csapatban való dolgozás az együttműködéssel kell hogy tudjon jól winwin helyzeteket kialakítani a gép és a géphez tartozó információk pedig csak válaszokat adnak de nem összefüggésekre adnak válaszokat hiszen nem összefüggést kérdezek írd le hogy mi kell egy jó mikrofonhoz
és le fogja írni definatív hogy ilyen típusú hangszóró ilyen típusú membrán ebből kell gyártani de nem teszem hozzá mindig hogy mire szeretném azt a dolgot használni és ezért nem biztos hogy pozitív lesz az a válasz amit kapok vagy pozitív lesz a válasz csak nem tudom elhelyezni térben és időben de ami miatt ezt szerettem volna kérdezni hogy voltaképpen az egyetemi oktatásban milyen változásokat látsz tehát hogy akkor amikor azt mondod hogy ott egy youtube meg nézze meg meg hogy más egyetemeket is bevonhat az érkező ne érs fére logisztikáról beszélünk nyersanyag milyen változásokon ment keresztül hogy kell hőkezelni hogy hogy hogy tudok belőle kézterméket készíteni akkor hogyha ők most hallgatók hallgató bejön egy intézményben vannak elvárásai erre milyen milyen változtatások milyen reakciók vannak az intézmény oldaláról hogy hogy teszitek magatokat vonzóvá mint óbudai egyetem erre elég sok meg megközelítés van szerintem az egyetemen belül is az viszont általánosan elmondható hogy a beérkező emberanyag az nagyon-nagyon divverz és a az ilyen one size fit soult azt el kell felejteni egyre inkább és mi a mi a robotközpontban abszolút erre megyünk én én személy szerint nem is vagyok alkalmas a az az
az olyan típusú frontális oktatásra hogy kiállok minden fél évben a katedrára és elmondom betűre ugyanazt tehát egyszerűen képtelen vagyok így működni és és mindig az az aktuális projektjeink segítségével ig igyekszem átadni a a az egyébként currikulumnak a a a a az elemeit és próbálunk minél több olyan aspektust bevinni a robottechnika tárgyköréhez tartozó tárgyakba hogy ne frontális módon kelljen egy egy egy sztoriból neki egy tudást felépíteni hanem feladatokon keresztül és ez a ez a projektalapú tanulás nálunk azokkal a hallgatókkal akik erre fogékonyak nagyon jól működik és és azt gondolom hogy a legértékesebb szakembereket ezzel a módszerrel tudjuk képezni hogy lehet hogy hülyén hangzik de hogy ma ma magunkhoz édesgetjük a a a tehetséges hallgatókat a a tantárgyakon keresztül meghívjuk magunkhoz hogy fizikailag is legyen jelen a a kutatólaboratóriumban legyen szerves része annak a milliőnek ami ami ott működik és és organikusan kapcsolódjon be valamilyen a saját aktuális tudásszintjének megfelelő feladatnak a megoldásába és támasszunk egyre komolyabb elvárásokat feladat egységek formájában és involváljuk a az egész kutatási csővezetékbe azt a azt az értéket amit az adott hallgató
tud képviselni és valakit elkap a gépszi de kegyetlenül és akkor egy több időt tölt a laborban egyre jobban megbarátkozik a a a munkatársakkal és egyszer csak azt vesszük észre hogy hogy már fizetést kap valamelyik vállalati projektünkből már hozzáfordulnak a a többiek valamilyen kérdéssel és egész egyszerűen betagozódik a a a a a csapatba és én én én ebben hiszek hogy így így lehet jól működő kutatógárdát működtetni és persze ennek is megvannak a kihívásai mert megint csak lehet hogy szerénytelenül hangzik de annyira jó embereket is képezünk ilyen ilyen módon akik elképesztően értékes eszettév válnak a munkaerőpiacon és és nagy nagyon nagyon nagy a a a nyomás rajtunk hogy hogy ezeknek a ezeknek a zseniális srácoknak folyamatosan biztosí tsuk a a jó feladatot az izgalmas kihívást a szakmai fejlődési lehetőséget és az ezzel társuló ellentételezés tehát jó jó fizu az azért a a az muszáj mert mert mert különben különben hiába esetleg kevésbé érdekes a feladat a multinál hogyha kétszer annyit fizet akkor akkor azzal nehéz vitatkozni hallani de olyan jó hallani de tényleg tehát hogy hogy a a ez a drót nélküli adatátviteltechnikát hozza elő belőlem amikor ilyen csillogó szemmel arról beszélsz hogy valakiben
felismertél valamit és csináljuk laci te mit gondolsz erről hogy a a ma mostani vállalatoknál a a vezetési rétegben vannak csillogószemű ilyen gondolkodással megáldott fejlesztő elmék tehát a vezetők között látjuke ezt a csillogás tehát a azokban ailágb én rühellem az általánosítást nekem az a az jött be hogy én személyekhez tudok konkrét ember hez tudok viszonyulni és és van akit szeretek vagy szeretek benne valamit vannak visszataszító dolgok vagy események vagy vagy beszélgetések de hogy nem nem tudnám azt mondani hogy hogy a vezetők ilyenek vagy a mai vezetők között nincs vagy nem tudom ami szerintem egy nagyon érdekes kérdés hogy egyfelől ki tudja magához édesgetni majd ezeket a fiatalokat munkahelyi környezetben mert azért ilyen szempontból a a kutatólabor környezete egy jóval színesebb és é és vonzóbb környezet mind a munkakapcsolatok mind az eszközök mind a kutatói szabadság szempontjából a a multi környezetben sokszor azért is magas a fizetés bizonyos területeken mert a munka nem túl vonzó nem túl izgalmas elég száraz de ezt is meg kell valakinek csinálni ahhoz hogy a multi működni tudjon na ilyenkor viszont nagyon sokat számít a pénz mellett sőt talán többet is számít hogy a a vezető az mit t tud
még kínellni a pénzen kívül és például van két terület amiben szerintem nagyon sokat fejlődött a lehetőségek tárháza és és vannak vállalatok akik ezt piszkosul tudják használni más vállalatok meg még észre se vették az egyik ilyen terület az a az a munkakultúra hogy mi hogy beszélünk egymással milyen megbeszéléseket szervezünk mennyi megbeszélést szervezünk mennyire kötöttek mennyi mennyire oldott a hangulat mennyire van lehetőség rugalmasan hozzáállni akár a home office meg a a a a az irodai munkavégzéshez és így tovább a másik ilyen terület meg a amit csúnya szóval wellbeingnek szoktak mostanában hívni én azt mondom hogy ez régen is fontos volt egyes helyeken hogy élhető környezetet tudjunk teremteni élhető és emberi és akár vidám környezetet tehát a a a humor belefér-e mondjuk a fali újságba vagy a vagy a a berendezésbe a kényelem mennyire fél bele a a a társkapcsolatoknak a a munkahelyi emberi kapcsolatoknak mennyire van tere és it nem feltétlenül kell csocsóasztal lehet hogy elég egy jobb kávégép vagy egy kicsit színesebb konyha a a zöld a növények a a hang hangulatra nagyon nagy hatással vannak tehát hogy egy csomó-csomó olyan dolog van ami egyébként önállóan nem is biztos hogy
sokba kerül de hogyha a vezető azt gondolja hogy hogy én magamhoz akarom ezt az embert idegesketni és és tényleg szeretném hogyha az egyébként száraz munkát is az én multicégemnél jól végezze akkor rengeteg lehetőség van az a kérdés hogy hogy élünk-e vele ezért tettem föl ezt a kérdést tehát az egyik oldalon ki kinevelődik egy nagyon jó munkaerő kedve van csillogó szemmel csinálja a dolgokat a másik oldalon meg be kell fogadni tehát a befogadó oldal mennyi rá készen arra hogy a az egyetemről kijövő ilyen mentális állapotban és elkötelezettséggel dolgozó kollégák a végén bekerülnek favágónak na én ezt szeretném elkerülni tehát hogy én én visszatérve a beszélgetés legelejére néha az egyetemen is elkezdek üzletkedni mert ha ha én három négy öt évet de van hogy 10et fektetek bele valakinek a a mentorálásába és és hogy hogy hogy hogy abból a munkatársamból egy egy egy folyamatosan érlelődő konyak legyen tehát hogy hogy egy egy egy tényleg akivel nagyon jól tudunk együtt dolgozni akivel egy húron pendülünk minden minden szempontból én nem szeretném elengedni tehát hogy hogy hogy lehet hogy hogy ez majd egy ilyen vezetői érettség vagy nem tudom minek a kérdése hogy tudni kell elengedni is a a a az embereket de de én
inkább arra megyek hogy akkor hozzunk be még több munkát a a a laborba csináljunk további k+f projekteket és kössük le ezeknek az embereknek a a a a képességeit és és legyen egy nagyon erős robotikai fejlesztőcsapat vagy vrs fejlesztőcsapat hiszen szerintem a a a udás és és a ez a ez a a a képesség kapacitás ez az ami ami az igazi érték hiszen ezek ezek a munkatársak akikkel mi dolgozunk ez a szinte baráti társaság elképesztően rugalmas a tekintetben hogy hogy mit csináljunk holnapát ezért tudunk a gombatermesztéstől a a nem tudom a sertés feldolgozásig mindenféle irányba mozdulni hiszen a képesség megvan adaptálni azt a képességrendszert egy újabb területre az az azt mondom hogy az inkább egy egy egy vezetői feladat azt kevesen tudják hogy az óbudi egyetemen elkezdtünk építeni egy egy egyetemi kockázati tőketársaságot és kifejezetten célunk az hogy itt az innovációs doktori iskolával együttműködve és persze a a a az innovációs ökoszisztémát menedzselő csapatokkal együttműködve bevonjunk olyan nagyon tapasztalt vezetőket a a a az ifjú titánok mentorálásába akik új kihívásokat keresnek a a a az életükb és talán tudnának lelkesedni azért hogy hogy egyfajta őrangyalként vagy vagy akár egy
egy egy igazgatósági tagként olyan tanácsokkal olyan fékekkel lássák el a vagy támogassák a az adott startup csapatot ami ami esetleg szükséges ahhoz hogy hogy ez az adott vállalkozás sikeressé váljon nem minden nem gondolom azt hogy minden vezető alkalmas erre főleg kulturális meg meg meg meg talán a cégépítés szemléletét tekintve de találkoztam nagyon sok olyan olyan tapasztalt vezetővel aki egyszerűen szomjazik arra hogy hogy hogy az ő tudását üzleti tapasztalatát vagy akár az ügyfélkommunikáció az üzleti modell kialakításával kapcsolatos ismereteit azt most eddig csinálta a saját cégében csinálta egy adott iparágban de hogy kipróbálja magát egy egy egy egy új területen fiatalokkal és ha ha néhány esetben ez tud jól működni akkor már hatalmas értéket sikerült megmenteni és és tovább örökíteni azt gondolom hogy hogy ez az irány működőképes lehet és és és talán érdemes lesz kialakítani vagy valamilyen formában intézményesíteni péter én ezt egyszerre végtelenül szépnek látom és végtelenül kockázatosnak is látom végtelenül szépnek látom mert valóban abba az irányba mutat hogy olyan vezetők akik akik új feladatok új kihívások előtt állnak és elég fontos lenne ezeket megtalálniuk ahhoz hogy el
tudják engedni a régit és át tudják adni valóban a régit ez ezeknek a vezetőknek sikerül segíteni ebben illetve azoknak akik akik akikhez őt odaülteted mentorként azoknak pedig segíteni abban hogy hogy ne egyedül kelljen megküzdeniük számukra ismeretlen de lehet hogy más számára ismert helyzetekkel eddig szerintem nem mondtam újat a végtelen nagy kockázatot abban látom hogy van a tapasztalt vezető akinek a fejében ott van a a rengeteg konvertálható tudás amiről beszélsz de hol van az az ember aki megmondja hogy abból rengeteg konvertálható tudásból mi az ami releváns és konvertálható és mi az ami már irreleváns és inadekvát és idejét múlt tudás ki az aki ezt ezt szét tudja választani mondok egy-két példát ügyfélkapcsolat ezek az emberek valószínűleg kiváló emberismerővé váltak az évtizedek során és egy személyes tárgyaláson hatalmas eszköztáruk van arra hogy elérjék amit szeretnének illetve még tovább megyek hogy elérjék azt a az állapotot amiben mindenki a lehető legjobban jár az asztalnál igen em na de ha van egy adott tőke befektető alapod aki startupokba fektet egy csomó startupnál nem lesz szükség a személyes tárgyalásra mert egy olyan szolgáltatást fog nyújtani amit online képernyőn választanak ki akár üzletek
nem csak magánszemélyekről beszélek akár cégek is mindenféle marketing softvert vagy ilyen plugineket mint amit az podcastok meg meg videók elításá szerkeszt ez használunk nincs egy darab személyes tárgyalás se ahol szükség lenne erre a kompetenciára vagy őneki kiváló tapasztalata van abban hogy hogyan lehet finanszírozni a növekedést hogy mikor mikor kell a barátoktól kölcsön kérni az ügyfelektől lehet-e előrefizetést kérni vagy kitől lehet kitől nem milyen hitelek vannak meg pályázatok tehát egy nagy tapasztalatuk van arról hogy hogyan kell fölépíteni egy cég nek a finanszírozását igen ám de most mondtad hogy te például egy egy tőkebefektető alapot alapítasz lehet hogy neki soha életében nem volt ilyennel dolga mert amikor ő elkezdte építeni a céget akkor még azt se tudtuk hogy van ilyen hogy tőkealap 90-es években ez ez nem létezett mondjuk magyarországon ezért ezért neki ezzel sose volt dolga és itt pedig most alapvetően ilyen finanszírozásról beszélünk nem akarok túl sok példát mondani borzasztó nagy kockáz nak látom hogy olyan tudással tömjük meg a startup vezetését vagy alapítóit ami elviszi a lehetőségekről a fókuszukat olyan területek felé irányítja őket amiben kisebb vagy semmilyen lehetőségük nincs ahhoz képest
mint más újabb területeknél lenne amiről viszont ennek a mentornak nincs tapasztalata én magam is láttam sokszor hogy egy ilyen vezető tanulékony és figyelmes és főleg óvatos azzal hogy mit mond és és mikor mert nem biztos hogy azt a tudást kell elővenni az adott pillanatban mégis azt látom hogy sokszor ez nem nem tud megvalósulni a egyet kell értsek veled és az biztos hogy erre nem mindenki alkalmas szerintem erre csak a nagyon-nagyon nyitott nagyon intelligens és és a megfelelő disztingváló képességgel rendelkező szenior vezetők alkalmasak akik megfelelő önkritikával átlátják ezt a kérdéskört tehát hogy nekem nincs tapasztalatom a mondjuk az online értékesítéssel kapcsolatban akkor nem próbálom meg meggyőzni a fiatal startupot hogy hogy figyelj ssseket kell felvenni és izér kiküldeni meg nem tudom tehát hogy hogy hogy fel kell tudni szerintem itt egy egy egy teamnek ismerni hogy az adott szenior nagytudású vezetőből mi mi az az aspektus amit amit ki kéne húzni és valamilyen módon kamatoztatni az biztos hogy ez ilyen önjáró automatizált módon itt itt ez tényleg nagyon kockázatos és lehet hogy kontraproduktív lenne de hogyha valamilyen módon ezt ezt ezt menedzseljük és és egyrészt kiválogatjuk
a a az erre alkalmas embereket és még az emberen belül is megpróbáljuk azonosítani azokat a képességmodulokat hogy mi az ami ami tényleg még ma is nagy érték ak akkor akkor lehet hogy hogy hogy mégis csak használható ki fogjuk próbálni lépésenként óvatosan és és aztán lehet hogy majd egy későbbi beszélgetés során a tapasztalatokat is meg tudom osztani visszatérünk ennyi fért bele a mai adásba egy második adásban innen erről a pontról szeretnék folytatni [Zene]
A leirat a beszélgetés automatikus feliratából készült; az adás a fenti Spotify-lejátszóval hallgatható meg.