3. évad – 19. epizód – Épületenergetika

00:16 Üdvözlök mindenkit. Ez itt a Digit Podcast személyi László vagyok, a Futurál vezető partnere és társam a Krimiben Szekér Zoltán, az Audi és a Sailing Hungar alapító ügyvezetője. Sziasztok! Jó napot kívánok! A Digit podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki [zene] a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és [zene] az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. Ez a Digit podcast soron következő adása, amiben mai vendégünk Antal István alias Joe, a Delta Systems üzletfejlesztési igazgatója. köszöntelek a stúdióban. Köszönöm. Én is köszöntöm a hallgatókat. Az első olyan adás, amikor mi épületenergetikával, épületekkel és minden olyan dologgal foglalkozunk, ami nem feltétlenül első hallásra számítógép.

01:12 Ez hogy kapcsolódik hozzátok? Hát ez ez így van. Ugyanis mi nem is olyan régen foglalkozunk ezzel a ezzel a területtel. Ö nem mondom, hogy kényszerből, de az élet diktálta azt, hogy nem hagyhattuk ki ezt a lehetőséget, hogy az informatikai rendszerintegrációs, klasszikus informatik rendszerintegrációs tevékenységek mellé az épületenergetikai rendszerintegrációs tevékenységet is felvegyük a portfólióba. En volt egy nagy lehetőségünk is, és így az az élet gyakorlatilag kikényszerítette a deltából, hogy ezt az üzletágat megalapítsuk. Ö azóta is sikeres projekteket vezessünk le, és így egy új portfólelemet tudunk minden ügyfelünknek ajánlani. Hogy tudnád azt elmondani, hogy hogy mi az, hogy épületenergetika, hogy hogy kapcsolódik ez például egyetemhez?

02:06 Hát az épületenergetika az már egy eredménye, az az energiahatékonysági projektnek az az eredménye. ugyanis amikor valak mindenki amikor épületenergetikáról beszél vagy energiahatékonyságról beszél, akkor klasszikusan arra gondol, hogyha egy épület jól van szigetelve, a nyílászárók modernek, kettő-három rétegű üveggel vannak feltöltve, akkor ez az épület, ez energetikailag egy jó épületnek számít. egyébként az energetikai besorolás is gyakorlatilag manapság arra épül, hogy milyen fizikai elemek valósulnak meg a az épületnek a a kialakításakor, építésekor vagy felújításakor. Csak, hogy nagyon fontos az, hogy egy régi épületnél a akinél elsősorban előjönnek ezek az energiahatékonysági kérdések, ott az ilyen rekonstrukciós átalakítás az nagyon sok pénzbe kerül, nagyon hosszú ideig tart, és mire véget ér, lehet, hogy nem is biztos, hogy megfelel az energetikai szabványoknak.

03:08 Pont ez hívta elő a Deltában egy olyan megoldásnak a a kifejlesztését, amin Eduve fantázia néven vezettünk be a portfólióba. Itt nem feltétlenül az épületnek a szerkezeti elemeit vagy a szigetelését, esetleg az ablakcserét vagy a fűtési rendszer rekonstrukcióját valósítjuk meg, hanem szenzorizációval, egy központi szoftvernek a a telepítésével és a beavatkozókkal próbáljuk meg a már meglévő rendszereket arra bírni automatikusan, hogy ez az épületenergetikai hatékonyság megvalósuljon és teljesítsen. az ügyfélnek az elvárásait. Na most a mivel Gödöllőn vagyunk, és ez a felvétel is Gödöllőn zajlik, ugye itt is a a Gödölői Egyetemen is elképesztően nagy rekonstrukciók voltak. És azt szeretném tőled megkérdezni, hogy ha jól tudom, akkor ti a Dunaújvárosi Egyetemhez tartozó épületrekonstrukciót és szenzorizálást csináltátok meg ebben, hogy ha pontosak az információim, akkor több mint 2600 szenzort helyeztetek el.

04:15 Ez olyan mennyiségű szám, hogy el se tudom képzelni, ez hogy sikerült, vagy tudnál erről bővebben így mondani pár információt, hogy hogy lehet ezt megfogni? Jól meg kell tervezni. Ez nagyon fontos, hogy egy ép egy energetikai megtakarításon most m egy egyetemet mondasz, egyén most egyetemekről van szó, ugye a a Gödölü Egyetemről ugye a Dunóes Egyetemről, ott nem feltétlenül épületben gondolkodik az egyetemnek a gazdasági vezetése, hanem a teljes kampusznak a az energia hatékonyságát szeretné javítani, és így gyakorlatilag vagy bevezeted ezt az energiahatékonysági rendszert a teljes kampusz területén működő összes épületre, vagy a legkisebb értelmezési egysége egy ilyen energiahatékonysági projektnek az épület. Tehát egy teremnek, egy folyosónak vagy egy szintnek az energiahatékonysága az nem értelmezett, ugyanis az egész épületet kell nézni, ha lehet külön mérni. De ez a rettentő nagy szám, ez a 2605 darab szenzor. Ez úgy jön össze, hogy a Dunóiveres Egyetemnek, ami egy elég koncentrált egyetem, tehát a kampusz az egy területen található a Dunói város szívében. A mind a 11 épületét, ebben benne vannak a kollégiumi épületek is.

05:32 Minden szintjének minden termét, ahol oktatási oktatási tevékenység folyik, vagy emberi jelenlét huzamosabb ideig tapasztalható. A ott megvalósult ez a szenzorizáció. Így jöttek ki ezek a számok. ö minden szóba jöhető ilyen jellegű teret felmértünk, megterveztünk, át különböző olyan szenzorokkal, aminek van olyan hatékonysági értelme telepíteni, hogy az energiahatékonyságot tudja teljesíteni maga az épület. És így így gyakorlatilag egy költségvetés tudtunk készíteni a az egyetem részére, aki 2023-ban az RLF 212-es Európai Uniós projekt keretében, ami 100%-os intenzitású projekt megpályázott egy bizonyos összeget, és ebbe bele is fértünk. Munkadíjal mindennel, tehát az anyaggal és a tervezéssel, kivitelezéssel együtt. És így egy év, kettő hónap alatt megvalósítottuk a teljes kampuszra vonatkozó szenzorizáció és és a beavatkozóknak a telepítését is.

06:48 Ennek az energiahatékonyságnak két szintje van. Energiahatóékonysági projektnek a kivitelezésének két szintje van. Az egyik, amikor csak adatot gyűjtesz, ezeket elemzed, és valamilyen formában az ügyfélnek a rendelkezésre bocsátod, amivel ő vagy kezd valamit, vagy nem kezd valamit. A második szint a teljesség, amikor pedig beavatkozókat telepítesz, és a szenzorok, érzékelők, vagy bármilyen olyan végberendezés által generált jelek alapján egy központi szoftveren keresztül beavatkozik a rendszer. automatikusan előre beállított workflown-nak, szenárióknak, vagy vagy bármilyen előre beállított ilyen jeleneteknek megfelelően szabályoz, beavatkozik, lekapcsol, felkapcsol és előkészít például és a Dunó versi Egyetemen a 2609 darab szenzorban benne vannak azok a beavatkozók is, amik ezt megvalósítják, ha van. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos olyan dolgokat tettél még hozzá, amit meg akartam kérdezni, hiszen ezeknek az üzemeltetése is a következő kérdés lett volna, hogy oké, hogy bejönnek ezek az információk, de ezeket hol és ki elemzi? Tudnád-e egy picit a beavatkozókat másképp hívni, vagy elmondani, hogy hogy működnek? Hogy kell elképzelni?

08:05 Hát az egy elég old school megközelítés, amit most így felvázoltál. Tehát az a helyzet, hogy ugye itt a hallgatóknak próbáljuk meg azt a képet fölfesteni, hogy egyébként hogy néz ki. Kicsit mélyebbről kezdeném kicsit a folyam teléről. az energiaattékonyság és visszatérve arra, hogy oktatási intézményről van szó és miért érdemes vagy mi mi értelme van nem csak adatot gyűjteni, hanem beavatkozni is, az oktatási intézmények, kifejezetten felsőoktatási intézményeknek van egy olyan sajátossága, hogy nem mindig van oktatás, tehát vannak szünetek, vannak olyan termek, olyan prezentációs terek, például laborok, olyan előadók, amiben az órarend szerint lehet, hogy egy napon csak kettő darab előadás van az összes többi időben.

08:47 nem látogatják, be van zárva, így valószínűleg nem kell fűteni, nem kell hűteni nyáron, illetve, hogy a a fény mennyiséget is szabályozva gyakorlatilag a villanykapcsolót vagy bekapcsolod, vagy nem kapcsolod le, így hatalmas megtakarításokat lehet elérni akkor, amikor nem történik semmilyen oktatási tevékenység az adott adott prezentációs térben. Ö a szabályozás még kiterjedhet arra, hogy a villany kezdjük sorban, tehát a villannyal kezdjük. A villanynak a minden egyes kapcsoló mögé beraktunk egy aktornak nevezett beavatkozót, ami a saját rendszerünkön keresztül egy saját protokollon keresztül távolról le tudja kapcsolni a villanykapcsolót, fel is tudja kapcsolni a villanykapcsolót. Így meg tudjuk azt oldani, hogy például pénteken délután 4 órakor egy darab gombnyomással a teljes kampusz területén az összes ilyen aktort aktiválva lekapcsoljuk az összes villanyt, hogy ne ne mivel, hogy az oktatási törzsidő az pénteken 4 órakor lejár, akkor lekapcsolhatjuk a villanyt, így egy hatalmas megtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor minden egyes kapcsolót elláttunk egy kézi, manuális bekapcsolási lehetőséggel, mert óhatatlan az, hogy vizsgaidőszakban egyéb elő előadásokkor vagy egy-két olyan oktatónál, aki aki elég szabadon

10:16 kezeli ezt az oktatási törvsidőt, ő még igényli azt, hogy ez a villany fel legyen kapcsolva. A lekapcsolás után, tehát egy kampuszintű parancsot kiadva lekapcsolás után ő kézzel bármikor fel tudja ezt kapcsolni. A fűtéssel kapcsolatban szintén ugyanez a a helyzet. Ö amikor például nincs törzsidő, vagy tavaszi, őszi, nyári szünet van, akkor nem feltétlenül kell az egész kampuszon minden egyes hőközpontnak működnie. És nem feltétlenül kell melegen tartani a radiátort, elég egy temperáló fűtést beállítani, akár egy-két napig üres előadó termet is van értelme nem fűteni. Nem, igen, nem fog lehűlni. Ö, illetve hogyha az órarend szerint, ami szintén integrált a rendszerünkben, az óra órarend szerint látványosan szerda 10 órakor kezdődik az első előadás, akkor és szintén a tapasztalati értékek alapján, mert ugye ez a a teremnek a geometriájából, esetleg kiépítéséből adódóan a fűté felfűtési a normális hőmérséklet történ felfűtési idejét, azt azért nehéz kiszámolni, inkább le kell mérni. Tehát amikor ez abban az időszakban, amikor még nem adtuk át a rendszert, akkor minden egyes teremnek le ö lemértük ezt a felfűtési idejét, amit ugye eltároltunk, és ki lehet számolni azt, hogy mikor kell elkezdeni felfűteni az

11:43 adott prezentációs teret ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletű legyen a a magának az oktatási indításokor. És akkor itt adja magát a kérdés, hogy ezt azért egyébként a nem tudom én, a polgári világban ezt okos épületnek is hívhatják. Tehát, hogy hogy kapcsolódik ez az okosításba? Hát ez attól lesz okos, hogy ezt mind vagy automatikusan, tehát emberi beavatkozás nélkül, vagy emberi beavatkozással, de távolról valósítjuk meg. Tehát nem kell senkinek odamennie, nem kell a portás bácsinak, ha 10-kor kezdődik a a az oktatás, akkor reggel 7 órakor odamenni és a radiátor szelepeket megnyitva az oktatási teret felfűteni, hanem a távirányítású radiátor szelepekkel, annak bizonyos mértékű megnyitásával a megfelelő hőmérsékletre automatikusan fel lehet fűteni egy előadótermet. Így óriási energiamegtakarításokat lehet elérni.

12:41 Ugye beszéltünk az elején, kérdezted, hogy milyen megtakarítási elvárások voltak. A Dunavárosi Egyetem egy 2530%-os energiamegtakarítási célértéket határozott meg, amikor ezt a projektet elindította. A most már gyakorlatilag átadtuk a rendszert olyan fél éve, három-négy éve, és már az előző fűtési szezonban a 2021-es fűtési számlákat fizették, tehát jóval nagyobb megtakarítást értek el. Ez kimutathatóan abszolút kimutatható. Ö nagyon nagyon fontos az, hogy ö amikor nekiáll az ember egy ilyen energiahatékonysági projektnek, akkor az úgynevezett baseline-okat, az alapértékeket valamilyen szinten fel kell venni. Ezt mi megtettük és ahhoz képest tudtuk ezt a megtakarítást forintosítani és kimutatni is.

13:27 Nagyon sokan elfelejtik azt, hogy ugye a maga magát a a mérő mérési pontokat, ahogy baseline-nak hívod, ezeket megcsinálják. Mennyire volt egyszerű vagy könnyű felvenni vagy vagy nehéz felvenni ezeket a ezeket a mérési pontokat? Mert sokan nem is rendelkeznek vele, tehát azért próbálom meg így van. Így van. Tehát itt volt lehetőségünk arra, hogy a projekt indulása előtt adatokat gyűjtsünküm saját eszközökkel, és így ott meghúzzuk ezeket a baseline-okat. És amikor a teljes kép képítettséget elértük, akkor még egy ilyen három-négy hónapos üzemeltetési szakaszt is még a projekt keretein belül levezényeltünk, amikor ekkor történt meg egyébként az üzemeltetőknek a megtanítása a rendszerre. Erre majd később térjünk ki, hogy ez egy mennyire fontos dolog az, hogy a az eddig hogy mondjam, gépészeti tudással rendelkező üzemeltetőket, akinek az üzemeltetési tudás az megállt a villanykörtének a kicserélésénél, meg a radiátorszelepnek a a a berohadt berozsdásodott radiátor szerepnek a kicserélésénél, mostantól egy tablettel meg tudja határozni azt, hogy hogy mennyi legyen a hőmé mérséklet, illetve fel tudja mérni azt, hogy hol lehet a hiba, ha valahol nem megy a fűtés, tehát le tudja szakaszolni például azt a

14:53 fűtési rendszernek a a azokat a a részeit, ami az adott prezentációs térnek a felfűtéséért felelős. Én azért tartom fontosnak, hogy elkezdtél erről is beszélni, mert korábban az volt a kérdésem, hogy hova futnak be az adatok, hogyan és ki üzemelteti, de a személyes kérdésem az mindig az szokott lenni, hogy oké, oké, de hogy ez van egy szervezet, és hogy a szervezet milyen gyorsan, egyszerűen, nehezen hogy állt át erre a gondolkodásra? A szintén a Dunóiveres Egyetemen, ahol mondottam, nem régóta van kapcsolatunk, a 2020-as évek eleje óta van kapcsolatunk, amikor a a Dunóivers Egyetem átkerült az üzemeltetése, alapítványi üzemeltetésbe, akkor a a kuratórium letette a a védjegyét a az innováció mellett, és az összes informatikai elemet, ami központ központi elem, mit gondolok a a hálózatra vagy a szerverinfrastruktúrára, de még a végpontokon lévő PC-k notebookok cseréjére is ezeket a központosított közbeszerzés keretében megújította.

16:00 Itt komoly milliárd Ftokat költöttek el az IT infrastruktúra fejlesztésére. Így amikor mi megérkeztünk ezekkel az energia közönségi projektekkel, akkor már egy olyan szerverinfrastruktúra fogadott minket, egy olyan kiépített wifis és vezetékes hálózat, ami nagyban megkönnyítette a tervezést, és nagyban megkönnyítette az adatoknak a a az adatok útját magához a szerverekhez. plusz szabadszerver és tárolókapacitás volt a a doén annak az épületenergiai szoftvernek a futtatására és az adatoknak a tárolására, ami az egészet működteti. Tehát lokálisan lokálisan fut a szoftver web hozzáféréssel, mobiltelefonról, de egy gyakorlatilag egy tabletről is vezérelhető a teljes kampusz, lebontva az utolsó teremig, ahol ezek a rendszerek működnek, teh ahol szenzorok vannak telepítve és beavatkozók is vannak a a térképen.

16:58 Gyakorlatilag akinek van jogosultsága, az bárból bármit meg tud csinálni. Két kedvenc kérdésem van. A szervezet fejlesztési részére még nem tértél ki. A második az az lesz, hogy kiberbiztonság. De hogy most a szervezetfejlesztés be beérkezik valahova, ott van úgy kell elképzelni, hogy van egy terem, ott ülnek az emberek és akkor onnan látnak mindent. Nem, mint mondottam, ez gyakorlatilag weben keresztül egy tehát bárki bármilyen eszközön, nem bárki, akinek jogosultsága van és ugye egy 11 darab üzemeltető ről beszélünk. Ez az üzemeltető, klasszikus üzemeltető staffja a Duénak. üzemeltetési vezetővel, annak helyettesével vannak, vannak villansszerelők, vannak gépészeti munkatársak, őnekik van hozzáférésük, bizonyos több szintű hozzáférést terveztünk. Nyilván az üzemeltetési vezetős annak helyette se rendelkezik a a full excessel, tehát a teljes hozzáféréssel. a akik és van egy dispécherük is, ugyanis egy olyan proaktív hibajelentő rendszer is tartozik ehhez a szoftverhez, ami automatikusan jelzi, hogy valamelyik határérték, úgynevezett thrashhold közelébe ér valamilyen beállított érték, vagy azt meghaladja. Így ő célzottan a helyi ticketing rendszerbe be ki tudja adni az utasítást az adott villanyszerelőnek,

18:17 vagy az adott fűtésszerelőnek, hogy valami probléma van. az adott helységben, az adott jellegű problémával. Így gyakorlatilag a belső munkaszervezést, azt egy kicsit átalakítottuk közösen az üzemeltetéssel és ilyen tiketing alapú, elektronikus özenküldési lehetőséggel kombinált bejelentő rendszert is installáltunk nekik. Vowó ez nagyon azért gondolom, hogy ez egy elképesztően nagy munka amellett, hogy ez robosztus, hiszen olyan rendszerekhez is kell integrálódni, amik eddig is önállóan futottak valahogy a rendszerben. Igaz, itt itt egy kicsit bonyolta volt a helyzet, mert ennek az üzemeltető csapatnak semmiféle nyilvántartása nem volt. Itt eléggé autódidakta módon és hogy mondjam, folyosói barátságokból megbízatásokból kézen kézkézzel voltak a megbízások. Itt náluk egy kicsit változás érkezett ezzel a követhető, logolható és számonkérhető, még azt is megkockáztatom, hogy SLA mérésre alkalmas rendszernek a bevezetése után nem is ment simán, de most már hozzászoktak a kollégák, és inkább kérdeznek, és ők is most már nagy biztonsággal kezelik. Ugyanis magát a tiketet is le kell zárnia, tehát neki is tudnia kell kezelni a rendszert. Az más kérdés, hogy a tiketeknek a szétosztása meg annak a kvalifikációja

19:43 az egy olyan edukált vezető kezében van, aki fel tudja mérni ennek a súlyosságát, az érintettségét, és ki tudja válaszani ezt a szakembert, aki képes elhárítani ezt a hibát. Tehát magának a, hogy mondjam, a digitális részét azt azt egy szűkebb csoport kezeli. És ők tudják szűrni, illetve szétosztani ezeket a jegyeket. Ezek mind olyan dolgok, amik önmagában, egy szervezet életében is meghatározóak, merthogy át kell hozzáalakulni, digitális gondolkodást kell fölvenni. Hogyan tudjátok a déltában a hagyományos klasszikus területeket összekapcsolni ezzel az épületenergetikai rész, okos működés, okos iroda és az összes innováció hatására keletkező igény dömping mellett? Tehát ilyen mintha okos doboz dobozaitok is vannak.

20:34 Vannak, Adboxnak hívjuk, de a kérdés első felére válaszolva, itt az valahol a az üzemeltető oldalán vagy a megbízó oldalán az élet azért kikényszeríti azt, hogy a a kantáros technikusok, szakemberek azok használjanak olyan innovatív rendszereket, mint egy ticketing rendszer, vagy az épületenergetikai értesítőrendszer. Tehát ebben nagy segítségünk a felpörgött mai világ, ami internet alapú, illetve digitális alapú inkább. Tehát ez is segítség. Ugyanakkor nekünk is edukálni kell, anyagokat készítünk, helyszínen próbálunk meg edukálni, illetve az átadás után is fenntartottunk majdnem három hónapos teljes telefonos ügyeletet, amikor bárki felhívhatott minket, és bárki tudott kérdezni. Ö fizikailag nem tudtunk segíteni, tehát nem rohangáltunk le Dunói városba meghúzni egy csavart vagy kicserélni bármit is, habár nem volt erre szükség, de az sokat számított, hogy magában a szoftveren a szoftvernek a hibajelzései vagy a szoftvernek a finomhangolását, azt még közösen el tudtuk végeznie az ügyféllel. Ö és a várható fejlesztési tervek között mi mik vannak, vagy mit lehet látni, hogy ez ezt tovább fogják vinni, vagy van olyan új gondolat, ami már elő kezd jönni, de de már lehet róla beszélni.

21:56 Így van. Nagyon fontos az, hogy a két két ilyen szál is van. Az egyik ötletként és szintén meg az élet által kikényszerített ötletként meg is valósult azóta. És van egy van egy olyan koncepciónk, amit amit mi szerettünk volna megcsinálni, de a de még nem juttunk, nem jutottunk a megvalósítási szakaszban, tervezési szakaszban van. Kezdjük előbe ezzel. Jó, a kampuszon meg minden ilyen oktatási, nagykiterjedésű oktatási ö oktatással foglalkozó intézménynél, ahol több épület van, többi emellett van, ott több mosdó van, kézmosási lehetőség, illetve olyan helyek, ahol használati melegvíznek a a napi szintű jelenléte az elvárt. Ugye ezt a szakma úgy hívja, hogy kézmeleg vizet kell biztosítani. Ez még sokszor szállodákban sem tud megvalósulni.

22:50 Igen, meg irodaházakban sem, mert nagyon nehéz. A klasszikus az az, hogy egy hőközponton keresztül teljesen, ami a hőközpontól mondjuk egy több kilométerre is lévő csővezetéknek a kilométerét mondom, tehát nem légvonalba, hanem a csővezeték, ahogy megy a kampuszon épületek között alatt a falban, levegőben, bárhol, íg veszteséghő is van, és úgy össze is jött a több kilométer. Lehet, hogy légvonalban ez csak 100 m, de a sajátosságok miatt lehet, hogy ez több kilométer. Ö gyakorlatilag a felhasználónak elvárása az, hogy ö amikor megnyitja a csapot és meleg víz fooljon ott ki, akkor ez megvalósuljon. Na most ezt úgy oldják meg mindenhol, ahol ilyen központi rendszerrel állítják elő a melegvizet, hogy a hőközpontból a mosdóig konkrétan folyamatosan cirkuláltatják a melegvet.

23:42 Na most ezt mindenki tudja, hogyha egy több kilométeres csőben, ami sok esetben nem is ez a modern ötrétegű szigetelcső, hanem régi klasszikus vascső vagy ólomcső csőben mekkora hőveszteség keletkezik ekkora távolságon, milyen hatalmas energiát emészt föl az, hogy valaki egyszer kezet mosson egy mosdóban, vagy egy zuhanyzót megnyisson, és ott meleg víz érkezzen. Ugyan ez nem megengedhető, hogy addig folyatja a vizet, amíg oda odaér a meleg víz. Mert akkor meg a vízfogyasztás fog úgy megugrani, hogy a hogy ez jelent jelentősen látványos lesz a pénzügyekben. Pontosan. Valahol visszaüt az, hogyha ez nem valósul meg. És itt megint csak a az oktatás sajátosságára szeretném felhívni a figyelmet. Van olyan mosdó az épületben, amit lehet, hogy egy héten egyszer használnak, mert az épületben vagy szinten nincsen óra, vagy olyan óra, amit látogatnak hallgatók. De itt megint behoznám a szüneteket, a a olyan szüneteket, nemzeti ünnepeket, amik négynapos szünetek, amikor nincs szükség arra, hogy cirkuláljon a melegvíz, aminek ugye csak ez egyik egyik komponense az áram a fogyasztásnak a melegvíznek az előállítására a felhasznált energia, ami vagy gáz, vagy áram. A másik pedig a szivattyúknak a teljesítménye, tehát a szivattyúk

25:02 folyamatos üzemeltetése, ami odaszivattyúzza ezt a melegvüzet. Ha csak azt vesszük, hogy a a egy normál oktatásból 10 hónapos oktatási idő van, a vizsgaidőszakokat nem is számolva, tehát az még kevesebb, akkor itt legalább 30%-ában az időnek egy éves, egy tanévben nem szükséges az, hogy a mosdónál előálljon ez a melegvíz. Gyakorlatilag le lehetne kapcsolni. illetve a cirkulálst beállítva, tehát pontosan amikor elindul a az év, a hónap, a hét, akkor jó előre két-három órával előtte éppen elég felmelegítené azt a csövet, gyakorlatilag 30%-kal megint csak csökkenthető ez a ez a fel energiafelhasználás. Ezt a használati melegvíz energiatakarikossági projektnek neveztük el. Egy érdekes dologba bele botlottunk. Ö nagyon fontos biológiai okokat is kell ilyenkor ö figyelembe venni. Ha túl sokáig van egy csőben, egy elavult csőben egy víz, pangóvíz, ugye úgynevezett pangóvízeffektus előfordulhat, ami elég komoly fertőzéseket tud okozni az adott végponton, tehát adott vízvételezés végponton, de erre is kidolgoztunk egy olyan kidolgoztunk, alkalmaztunk egy olyan már alkalmazott módszert, hogy a csővezeték utolsó fél méterébe egy olyan üvegcsövet kell betenni, amit Itt UV fénnyel megvilágítva az összes baktériumot ki

26:32 tudja ülni. És ha már tudjuk vezérelni, hogy mikor menjen a melegvíz, tudjuk vezérelni azt is, hogy ezt a az UV fény mikor kapcsolja föl. Tehát gyakorlatilag kiküszöbölhető minden olyan felmerült probléma, ami esetlegesen meggátolna ezt az újabb energiahatékonysági projektet. Egyelőre terveket tettünk le, költségvetést adtunk az egyetem vezetés részére. várnak még támogatási lehetőséget, hogy ezt megvalósítsák, de azt mondták, hogy nagyon tetszik nekik. Itt is legalább 30%-os meg takarítást mondtunk a az energiaoldalról. A víz oldalról meg még többet lehet, de azt nem tudtuk megbecsülni, ugye azt nem tudjuk meg, hogy hányszor nyitják meg azt a csapot sajnos. De mivel, hogy ugye ez a projekt, ez tartalmazná a víz felhasználási méréseket is akár, tehát az már tényleg nem egy komoly költség az, hogy ugyanerre a csőre egy átfolyásmérő szenzort is tegyünk, ha már úgyis odacsövezünk a odavezetékezünk egy kapcsolót, pontosabban egy egy olyan nyomatékkapcsolót, vagy egy olyan szerepkapcsolót, ami amihez amúgy is kell vezérelni egyébként. is olyan vezérlőt használunk, ami busz típusú, tehát nem csillagpontosat, hanem buszra kötjük rá sorban több mint 20 darab szenzort vagy beavatkozót lehet egy buszra

27:56 rákapcsolni. Így gyakorlatilag csak a szenzornak az árát kell belekalkulálnia. A vezetékezés azt nem külön, nem kell külön kifizetni az ügyfélnek. Így nagyon nagyon-nagyon komoly megtakarításokat lehet elérni. Minél nagyobb, minél kiterjedtebb maga a az intézmény, és minél messzebb vannak ezek a végpontok az adott hőközponttól. annál nagyobb megtakítást lehet elérni. Itt nagyon fontos kérdést szeretnék feltenni. ugye a delta rendszerintegrátor is. Ebben én most a kyber security oldaláról szeretném megkérdezni, hogy ez mennyire volt úgy komplex projekt, hogy az IT, mivel minden szenzor, minden vezérlés és a hallgatóknak ez az OT rendszer, tehát hogy gyakorlatilag ez lett a gerincálózata, ahol a buszoknak hívott, de hogy ténylegesen a vezérlőközpontig tartó rész. Ennél ha egyszerű kérdést szeretnék kiber securityről föltenni, akkor wifi vagy drót? Ha bonyorultabb kérdést szeretnék feltenni, akkor hogyan tudjátok szepálni a belső hálózatot az üzemeltetési környezettől versus a az internetes hozzáférésektől?

29:09 Az első válaszom a a wifi vagy drótra, az nem feltétlenül kiber security kérdés, hanem az a az épületgépészek még mindig csak a a azokat a megoldásokat támogatják teljes körűen, és 100%-osan bíznak benne, amik vezetéken történő vezérléseket vagy szenzorizációs méréseket tartalmaznak. Tehát gyakorlatilag a vezetékezés az most jelen pillanatban az az elfogadott és megbízható megoldása egy ilyen épületeni hatékonysági projektnek. A kyber securitys kérdésedre pedig az a válasz, hogy egy kicsit trükkösebben csináljuk ezt a történetet. ugyanis ez a buszrendszer ez egy KNX rendszerű, ez egy KNX protokollon működő szenzorokat és beavatkozási logikát feltételező központi szoftverrelított energia épületenergetikai rendszer. Ez az adatkoncentrátorig ugye említettem azt, hogy egy buson 20 távolságtól függően 30 darab eszközt lehet felfűzni.

30:16 Amikor ez az adatkoncentrátorba érkező adatok megérkeznek a vezetékeken az adatkoncentrátorban, amit egyébként a szinti rendezőkbe szoktunk berakni, innen kapja a tápellátást is az összes szenzor. Ebben van egy protokollfordító, és ez a protokollfordító, ez TCPP protokollra fordítja az összes adatot. Ez a TCPP protokoll az Ethernet hálózatba kerül be, tehát nincsen leszeparálva a kettő, tehát nem építettünk ki külön hálózatot erre, hanem csak az első lehetséges Ethernet portig visszük el az adatot. azt ott egy protokolconverterrel átalakítjuk, és utána a TCPP protokollon bekerül a a normál kyber security által már védett hálózatba, és ott pedig betalál a szervernek annon a portján, ahol megint átalakul a a protokoll a szenzorok által gyűjtött adatokká, ahol pedig feldolgozza a szerver. Visszafelé pedig ugyanez az út van, csak a szerver adja ki az utasítást a beavatkozónak, hogy kapcsolja le, állítsa lejjebb, vagy szüntesse meg a a hibát. Ezt azért kérdeztem, mert számomra azért volt fontos, maga a kérdés is azért volt fontos, mert voltam a Zágrábi Property Investment Fórumon, ahol ugye ezek az épületberuházási költségek és ezeknek a megtérülései egyrészt nem tartalmazták a kyers security kérdéseket, másrészt nem az

31:42 okos eszközökhöz tartozó egyébként integrációk, ahol elmondod, hogy hát bemegy a tűzfalba, de hát a tűzfalnak is van egy költsége, meg azt be kell tudni ebből a szempontból tervezni a költségvetésekben. Ugye a Deltának a rendszerintegrátori. Mi voltában? Kérlek erősítsd meg, hogy mi az, ami amiben nagyon jól együtt tudtatok működni a deltán belül szinte mindenkivel, vagy mi melyik voltak azok a jellemzők, jellemző területek, akikkel együtt tudtatok működni ebben a projektben? Említettem, hogy a kifejezetten duénál ezt a vezetékes vagy vezetéi hálózatot, ezt mi szállítottuk és mi is építettük ki. Így a teljes kábelezési rajz az rendelkezésre állt. Dokumentációs nem is volt régi, azóta az eltelt időben nem épültek új épületek, minimális átalakítások voltak. Tehát ezt abszolút tudtuk, ezeket a bizonyos internet belépési pontokat tudtuk, hogy fizikailag hol vannak. Így a a KNX hálózatot csak odáig kellett tervezni. Tehát nem volt az a tehát együtt tudtunk működni azokkal a a technikusokkal, tervező mérnökökkel, akik a helyszínen megrajzolták az alaprajzokra a az adott szenzor vagy beavatkozótól az adott koncentrátorig történő kábelezéshez szükséges nyomvonalat.

33:02 Így lerövidült a tervezés majdnem a felére. Itt léptünk be, hogy a másik másik részen pedig a szinti rendezőbe található szabad ethernet portokról is volt abszolút információnk, hogy oda befér még-e esetleg kettő, három, négy adatkoncentrátor. Ugye itt megint csak az oktatási intézmények sajátosságájiból adóan egy folyosón több olyan előadó van, ahova telepítettünk ugye jelenlétszenzort, hőmérsékletérzekelő szenzort, több radiátor is lehet ugye az oktatási intézményeknek az is egy sajátossága, hogy tele van ablakkal és mindenhol az ablakok alatt radiátorok vannak. Ugye ez egy olyan kialakítás, ami évtizedek óta így van minden oktatási intézmény nem csak felsőoktatási közép és alapellátásban történő oktatásról is beszélek. Így ahány radiátor, annyi adatpontokat adatpontot kell elképzelni. Tehát gyakorlatilag egy hosszú folyosón található 8-10 teremnél az említett szenzorokból meg beavatkozókból összejött akár három-négy darab ilyen adatkoncentrátornak is az elhelyezése, aminek nem volt mindegy, hogy fizikailag hol van és hogy milyen távolságban kell az adatot hordoznia addig, amíg egy szabad ethernet portot el nem ér. Én azért tartom fontosnak, hogy gyakorlótató bemegyünk egy terembe,

34:25 és általában ezek a számítások egészen addig megállják a helyüket, ameddig nincsen benne ember. És amikor így bemegyünk, akkor a az általunk leadott fűtőkilwatt számok hirtelen megnőnek, amikor 200 ember van egy előadóban, és hogy így folyamatosan nyitni és zárni kell az ablakokat, mert egyszerűen a maguk a radiátorok szabályozhatatlanok. Ezt megoldja. Mi? Mi ennek nagyon örülünk egyébként. Tehát minél nagyobb a terem, annál több emberi test fér be, és annál nagyobb hűtnak ők elnyelni is. Ez nagyon érdekes. Annál nagyobb hőt tudnak termelni is. Ez az adatokból szignifikánsan abszolút kiolvasható, hogy egy teltházas nagy előadónál kevesebb fűtésű költségkel. Ez nagyon fontos, és kevesebb ideig kell a cirkuláltatni ott is a fűtést, fűtőtestekben a melegvizet.

35:15 Ögyakorlatilag, hogy mondjam, egy kicsit hatékonyabb a fűtés, minél többen vannak bent. És ez nagyon érdekes kérdés. Erre volt nekünk felvetésünk és fordított helyzetben is vannak olyan kurzusok, vannak olyan karoknak olyan olyan olyan előadói és előadásai, amiket nem annyira látogatnak a a hallgatók. És ez historikusan kialakultan az oktatónak a, hogy mondjam, hogy ne sértsek meg senkit, a presztízsét vagy a az egyetemen eltöltött idejét figyelembe vévő nagyobb vevő, nagyobb méretű előadóba szerveződve gyakorlatilag teljesen hatékonytalanítja el ezt az energia energia megtakarítási szándékot, ugyanis 100 200 fő ős előadóba 10 darab gyereket beültetni az és eh ezért felfűteni ezt az előadót. Ez teljesen a pazarlásnak továbbja. egy másik projektünknek egy másik épületben egy Lidar alapú látogató számlálónak a fel szerelése 12 darab ilyet vásárolta a Dunói város Egyetem, de ők sajnos ez egy költségesebb dolog, és így nem a termekre, hanem a termető folyosókra tettük föl ezeket a számlálókat. Így meg tudjuk mondani, hogy az adott folyosóra mennyi hallgató megy be és mennyi jön ki, de az adott teremre nem tudjuk megmondani ezt. Még finomítani kell ezt a a dolgot, de ez azért jó, mert nem

36:53 personalizál, tehát nem kell senkinek, nincsen arcfelismerő benne. Egyedül leköveti az embernek a vál és a fej formáját, és így tudja megkülönböztetni, hogy az egy darab ember ment be, és egy illetve a haladási irányát a szenzorhoz képest, és így tudja meghatározni azt, hogy mennyi ment be, mennyi jött ki. Tehát a folyosónak a terheltségét tudja gyakorlatilag adatokkal alátámasztani. Így ha azon a folyosón, és már pedig ilyen folyosokat tettünk, azon a folyoson oktatótermek vannak, akkor az összes oktatóteremnak a terheltséget tudja figyelembe venni. De mondom inkább az a az a problémás, hogy hogy ez egy következő lépés. Ugye most csak arról beszéltünk, hogy energiahatékonyság, de ha a Isten igazából össze akarja kötni, akkor az ez nagyon szorosan összefügg az oktatást technikával is, meg a tanulmányi osztállyal, meg a hallgatóknak a részvételével.

37:44 Isten igazából ezt ezt kéne, de ez már, hogy mondjam ez nem új okár helyettek nincs, ami a okostár helyettek nincs, ahova le lehet tenni az embernek a dolgait, mert az szokott még lenni, ami hiányzik üzemeltetésben és energetikában. Nem teljesen, nem teljesen így, de az okos terhelyet egy amit az előbb beszéltünk is egy megvalósult projektben tudtuk megvalósítani. Gyakorlatilag a ezt is az életdiktátó ugye 2024 év vége felé, amikor a törvény született Magyarországon a az internettel rendelkező eszközöknek a az oktatási időben történő használatának tiltásáról, akkor megfogalmazódott egy olyan igény egyes tanulmányi intézményekben, nem mindegyikben, mert mai napig van, ahol egy dobozba bedobálják a gyerekek a tabletet. a telefont, és akkor azt óra végén pedig kiadják nekik a tanárok, vagy éppen a portás, attól függ, hogy milyen az iskolának a szervezése, hogy ezt egy szabályozott, kultúrált, rendszer rendszerezett szekrényben, edboxba tárolják. Ezt is megvalósítottuk a Dunaiveli Egyetemen.

38:59 Ez lett a fantázia neve is, hogy Adbox. Gyakorlatilag az alapötlet arról szólt, hogy valahogy azonosítsa magát, tehát az autentikációra fektettük a legnagyobb hangsúlyt, mint rendszerintegrátor. Ugye ez sem szekrényt nem gyártunk, sem pedig edukációs tevékenységet jelen pillanatban még nem folytatunk. Ezért a rendszerintegrációs vénkat felhasználva az autentikációra tettük a hangsúlyt. És itt megjelent a diákigazolványos azonosítási lehetőség. Ugye a diákigazolvány ez egy olyan chipkártya, proximity chipkártya, aminek gyakorlatilag olvasható a gyári száma, egyedi és azonosítja azonosítja a tulajdonosát. Egy olyan olvasóval láttuk el ezt a boxot, amivel a diák odalép a a szekrényhez, és egy olvasón hozzáérinti a a kártyáját, és kinyit neki egy darab fiókot. teljesen random módon, az ő szempontjából random módon a szoftver az első szabad fiókot nyitja ki egyébként, amit ami beteheti. Egy olyan kialakítást csináltunk, amibe egy 10 colos tablet belefér, meg egy normál telefon is belefér, töltésre nem alkalmas, tehát csak tárolásra vonatkozik ez a lehetőség, és az óra elején ő odamegy, hozzáérinti, kinyílik neki, berakja, és amikor végz végez az órával odalép hozzá, és nem kell megjegyezni, hogy

40:25 melyik szekrény a számát, habár el van nevezve a száma, csomagküldő boxok, nem? Gak cagütö igen kábé, de ez kód nélkül csak a diák igazolványával banki biztonság, hogy csak akkor nyitja, amikor vége van az órának. Nem, ezt most csak fisznek szántam. egy teljes körű távedzsment szoftvert is adtunk hozzá, és azért, mert egy másik aspektusát is megvilágítottuk a Dunóes Egyetemnek, ennek a boxnak a felhasználási lehetőségére, mégpedig a tanulmányi osztálynak a, én úgy hívom, hogy üzenetköldési lehetőségét, amikor is a tanulmányi osztályon le van tárolva minden egyes diáknak ez a diák igazolmány száma. Ugye ez egy félig publikus történet, de a tanulmányait folytatott diáknak a tanulmányi intézményben ez hozzáférhető, és így a tanulmányi osztálynak lehetősége van. A szintén letárolt értesítési lehetőségek, gondolok itt email cím, akár mobiltelefon, SMS-ben vagy email címben üzenetet küldeni a diáknak.

41:28 Milyen üzenetet küldhet? Van egy olyan igazolás, amit elkészítettek számára. ők kérnek be valamiféle dokumentumot tőle beiratkozáskor, de évközben is előfordulhat bármilyen. Tehát egy kommunikációt tud megvalósítani a tanulmányi osztály az Edoboxon keresztül a hallgatók irányába. Miért fontos ez? Azért fontos ez, mert a tanulmányi osztály ugye adott időben van nyitva. Sok esetben sok sorálás alakul ki, sok esetben nem mindig vannak ott, és sok esetben a diák nem ér oda a normál taniidőben, ami egyébként fedi ezt a nyitvatartási időt a tanulmányosztálynak. Így viszont a tanulmányosztály olyan értesítést küld az adott értesítésű csatornának a hallgatónak, hogy ezt a dokumentumot elhelyeztem a harmadik emeleti boxba, részedre, és itt meg is áll az értesítés, mert a a távedzsment szoftverben beírja a kódját a diákigazolványnak, tehát nem írja le, hogy melyik boxba teszi le, hanem csak azt, hogy a lokációt, hogy hol van ez a box.

42:32 ot ő be ha ő berakja a diákigzamát hozzáérinti, akkor kinyílik a 47-es boxmó tette be neki fordítva a diák diák akar kommunikálni a tanulmányi osztállyal akkor ugyanúgy meg tudja csinálni őnek is van egy felülete szintén hozzáférés korlátozott az egész van hallgatói van adminisztrátor és van tanulmányiosztályi hozzáférési lehetőség ő fel tud adni a tanulmányi osztálynak tanulmányi osztály nyíltvat időn kívül is egy dokumentumot aláírva vissza, egy kérvényt, amit ő szeretne aláíatni, vagy szeretne megkapni a a tanulmányi osztálytól, és ír közben egy emailt, hogy elhelyezte ezt a a dokumentumot. Ő már beírja, hogy melyikbe írta, de a rendszer ki tudja tudja ki tudni. És a tanulmányi osztály felhasználva azt az azonosítót, aminál a rész megvan, ő ki tudja nyitni ezt a fiókot és meg tudja.

43:25 Kettő kérdésem maradt a vége előtt. Az egyik az egy személyes kérdés, merthogy Személyi László minden műsorban elhelyez egy személyes szál nevezetű kérdést, ami arról szól, hogy egyáltalán nem a műsorhoz kapcsolódik. De én most úgy fogra próbálom neked föltenni ezt a kérdést, hogy és Dunaújvárosban milyen volt a tapasztalat a leutazással kapcsolatban? Duna városa ugye az hatos út mellett az M6-oson megközelíthető. Az M6-osnak a terheltsége szerintem a legkisebb most Magyarországon. Tehát így gyorsan tudtunk jönni menni. A deltás mérnökök is. Mi elég közel vagyunk a az M3-as M0-ás fel csomóponthoz. Így gyorsan fel tudtunk az M0-áson pattanni az autópályára és egy órán belül lent tudtunk lenni. Ez a tervezési fázisban is sokat jelentett, de későbbiekben is, amikor fontos volt, és a rendszeres megbeszélés, amit hetente többször is megtartottunk a helyszínen, így megkönnyítette az életünket, hogy így ment. A Dunói városon belül pedig a az egyetem ugye bent van a Dunói város teljesen közepén, de nem egy óriás forgalommal rendelkező város. Így így gyorsan oda lehet-e érni ezekre a ezekre a meetingekre.

44:42 Köszi. A utolsó kérdésem az pedig igazából egy olyan kérdés, hogy ezt a jellegű projektet, ezt nagyon nehéz elképzelni, hogy nem a vállalkozókkal csináljátok, de hogy hogy lehet hozzátok partnerséget találni, vagy vagy mind megvan a deltában, vagy tehát, hogy így mi minden mindenre fel vagytok készülve? Hogy hogy le hogy lehet ezt elképzelni? aán belül amikor újákat indítunk, itt is ez volt, ott egy üzleti tervet kell készíteni mindenféleképpen, hogy a tulajdonos menedzsment ugye enert vagyunk tőzsdén bejegyzett cégről van szó. Tehát a vakvilágban nem lehet csinálni semmit, akármilyen kicsi is, vagy akármilyen társadalmi vagy szociális hatása van. Így elvárt, hogy egy olyan tervet tegyünk le a menedzsment elé, ami rentábilis, ami időben köthető mérföldkövekhez. Így itt is ez is így történt. És AB változatot szoktunk, mert mai napig csinálunk ilyen üzletágakat, ahogy az életdiktája ugye most a mesters intelligencia a legfontosabb és legjobban forog az IT piacon, most készülünk éppen ilyen üzletágat is részt alapítani. Így AB verzióban egy saját staffal és egy egy tisztán alvállalkozó staffal felálló üzletágat terveztünk meg.

46:03 És ahogy az élet szokta, a C verzió jött be. Tehát gyakorlatilag a tervezést, a szoftverter tervezést, a magát a a vezetékezésnek a tervezése, a szenzorok kiválasztását a saját kollégáink csinálják, és a klasszikus hálózatépítés, tehát amikor kábelcsatornát kell csinálni, falat vésni és a a kábelt húzni, azt alvállalkozóval valósítottuk meg. a szoftver fejlesztését is alvállalkozóval végeztettük el, de a szoftver tervezést azt már saját magunknak megtartottuk. Tehát minden olyan, ami inkább a rendszerintegrációra hajaz, és a rendszerintegrációs múltunkat, tapasztalatunkat tudjuk alkalmazni, azt megtartottuk saját teljesítésben. És ezt így is szerintem ez így is jó. Én ezt sokszor alkalmazom merthogy gyakorlatilag így tudjuk kézben tartani a projektet. Ugye itt is ez is egy több 100 milliós projektről beszélünk, nem beszélve arról, hogy európai uniós dokumentációt, európai uniós eljárásrendet követve követve kellett ezt az egészet megcsinálni. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy nem nem vagy benne minden nap magában a a teljesítésben, és nem vállalod a felelősséget az egészért. Itt nem lehet mutogatni az alvállalkozóról, hogy ő elrontotta. Ezért a deltának egyik ilyen tulajdonsága, hogy felelősen fogunk

47:29 minden projektet jövőben is tervezni, és az elmúltban is csak azt fogom nyilatkozni, hogy mindegyik projektünk végigment, és nem volt tráponas semmilyen dokumentáció, sem pedig teljesítési szempontból az ügyfelek részéről. Hát én nagyon köszönöm, hogy ebbe sikerült egy picit így pillantani, merthogy elképesztő információ mennyiséget sikerült így most rövid idő alatt átadnunk. Felét se mondtam. [nevetés] Majd megbeszéljük, hogy tudjuk-e folytatni. Jó, köszönöm szépen, hogy itt volt. Köszi. [zene]