Mikortól kibervédelmi kérdés?

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast, Személyi László vagyok, a FUTURE-NOW vezető partnere, és társam a Krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT Solutions és a Sailing Hangar alapító ügyvezetője. Sziasztok! Jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. A Szinte minden adásban megemlítjük, hogy a digitalizáció új típusú kockázatokat hoz be a szervezetbe, mégpedig minél több területen, és minél erőteljesebb tempóban haladunk a digitalizációval, annál több kockázatot. Ezeknek a kockázatoknak a kezelésére alkalmaznak a cégek többek között IT biztonsági szakembert, akár munkavállalóként, akár tanácsadói keretek között.

Hát a mai adásban őket szeretnénk a középpontba állítani. Azon belül is azokat, akik az összetettebb infrastruktúrák biztonsági kihívásaira találnak megoldásokat, hiszen ez a Digit Podcast, ahol összetett mondatokkal dolgozunk. Vendégünk Kiss Zoltán, a Fortinet senior szakértője. Szervusz!

Szia!

Helló!

Szia! Na most sok szép történetet ismerünk olyan cégekről itt Magyarországon is, akik garázsban kezdték, aztán szépen lassan kinőtték magukat, és már akár 100 főt foglalkoztató középvállalatok. Emellett sok olyan sztorit is ismerünk, ahol nagy multicég először csak egy kisirodát nyitott Budapesten, aztán most már akár ezer fővel dolgoznak itt. Látszólag nagyon különböző típusú szervezetek ezek, de egy közös pontjuk biztos, hogy van, hogy elég összetett IT infrastruktúra alakult ki az évek során mind a két esetben egymásra rakódó rétegekkel. És hát szerintem egy ilyen infrastruktúrát nagyon nehéz elképzelni annak, aki még nem dolgozott benne. És még ha dolgoztál is benne szerintem, de majd ezt elmondod Zoli, hogy azért egy újabb céghez, ahol még sosem voltál elmenve, ugyanúgy meg lehet lepődni a mai napig, hogy mik vannak, nem?

Mit gondolsz, hogy kell elképzelni?

Nagyon sok meglepő dolgot tudnék mesélni, talán ez most nem jó lenne felvételre tenni. Igen, tehát alapvetően azt látjuk mi is, hogy vannak a különböző nagyvállalatok, akik megjelennek itthon is, vannak itthoni nagyvállalataink is, és itt gyakorlatilag vannak azok a nagy klasszikus infrastruktúra igények, amelyeket meg tudunk említeni. Ugye az egyik ilyen, amikor a dolgozói influenzáról kell beszélni, most már mindenki mindenhonnan dolgozik, otthonról, a kertből, a medencéből, bárhonnan, és ezt ráadásul úgy kell kiszolgálni, hogy minden erőforrásokat el tudjanak érni, bárhol is van a világon a vállalati központok vagy erőforrások. Azt gondolom, hogy nagyon fontos dolog maga ezeknek a vállalati erőforrásoknak az elérése.

Ez akár itt ugye több ezer vagy akár több tízezer kliensről, emberről tudunk beszélni, akiknek ezeket el kell érniük nap mint nap, mindig online azonnal, bárhonnan. Ugye ez akár mobilomról is most kell sales foct nézni vagy bármit. A másik oldalon pedig Magyarországon is azért vannak olyan nemzetközi nagyvállalatok, akik különböző gyártási részeit hozzák ide az önműködésüknek, és itt megjelenik ugye a klasszikus ITO, tehát ugye ez az ipari kommunikációvezérlés, szenzorinformációkhoz kapcsolódó biztonság. Ennek a kérdése, ezt hogyan tudjuk kezelni? Azt gondolom, hogy ezek mind-mind egyre inkább megjelennek, igen.

Tehát a szenzor, az is egy felhasználó a rendszer szempontjából, neki is hozzáféréssel van jogosultságai vannak.

Hát ugye most egy picit kiegészítve a gondolatot, ugye nem csak a gyártásban vannak szenzorok, hogy most akkor én adom a jelet valahova, hanem vannak a normál IOT eszközeink.

Abszolút így van.

Az internet of things-nek hívják, csak még nem tudjuk, hogy mire, de hogy alapjában véve a thermo dolgok internete.

Igen, tehát a hőmérsékletérzékelő szenzor a falon, amivel én beállítom a fűtést, az is tud most már mobilapplikáción keresztül menni.

Vagy a villanykörte.

És gondoljunk ebbe bele, hogy a kibervédelmi szempontból ez ugye mit jelent. Ez azt jelenti, hogy ezek ugye mind-mind valamilyen fajta hozzáféréssel bírnak különböző hálózatokhoz. Ez kicsiben lehet, hogy mondjuk az én mosógépemben lévő wifi az ugye az én hálózatomban ügyködik, ami önmagában lehet mondani, hogy nem egy nagy baj, hogy most nekem elindítják a mosógépemet vagy sem, de hát gondoljunk bele, hogy mennyi botnethálózat van, pont tartottam egy előadást, hogy tavalyhoz képest ötvenszeresére nőtt a mi általunk megfigyelt botnethálózatok mennyisége Magyarországon, és ugye ezek azért nagyon jó melegágyai különböző támadásoknak, de azt gondolom, hogy nem szabad elhanyagolni a piacot.

Picit most engedjétek meg, hogy a hallgatók számára is kiegészítsem ezt a kérdéskört. Ugye egészen addig nem probléma az én hőmérsékletszabályozóm, hogy hány fokon megy a lakásnak a hőmérséklete, ameddig tudom ezt kontrollálni. Hollandiában történt meg egy elég konkrét eset, ahol a csirkefarmon a szomszéd hozzáférve a wifijét, feltekerte a hőmérsékletet egy abszolút indokolatlan 40 fok fölé, és az összes csirke megdöglött, amit több tízezer csirkéről lévén gyakorlatilag csődbe ment a gazda. Tehát nemcsak azért beszélgetünk ilyen típusú eszközök védelméről, mert egyébként azt gondoljuk, hogy nem támadnak, és akkor itt szeretnék egy fogalmat behozni. Kockázattal arányos védelem. Tudnánk egy picit arról beszélgetni, hogy akkor, amikor egy vállalat elkezdi tervezni a büdzsét, meg egyáltalán hogy álljunk neki ehhez a büdzsé tervezéshez?

Milyen típusú gondolkodás kell, hogy skálázzuk ezeket az eszközöket, mit jelent, hogy kockázat. Számomra nincsenek csirkéim, nem kockázat, ha feltörik a termót, maximum többet fogok fizetni a fűtésért. Igaz? Tehát nagyjából ez a gondolkodás.

Abszolút így van, csirkéim nekem sincsenek, úgyhogy én más példával kapcsolódnék, de mondjuk a tepéldádat követve, a csirkéknek a hőmérséklet-szabályozóját, ha nézzük, akkor tudnék hozni egy példát, biztos hatotok róla, úgy, ahogy tőlünk kelt, azért volt egy olyan erőmű probléma, ahol egy 920 tonnás rotor forgási sebességét emelték meg, amiből aztán sajnos sok ember meghalt, és több millió dolláros kár keletkezett. Tehát azt gondolom, hogy igen, különböző méretű lehetőségei vannak egy ilyen kárnak. Én azt gondolom, hogy mindenképpen jó azt meglátni, hogy maga az üzlet mitől működik, és mi az, ami értékes számára. Most mondok talán két példát. Egyik például nemrégen Magyarországon volt ilyen probléma, ahol egy olyan kereskedő cég állt meg, akinek tizenötezer ügyfele van, akik weben keresztül vásárolnak nap mint nap.

Tehát ebből láthatjuk, hogyha mondjuk ez a fajta informatikai rendszer megáll, akkor neki ez a napi bevétele egy az egyben kiesik, nem beszélve arról, hogy mekkora lemorzsolódás esetleg, mondjuk, itt az ügyfelei körében, vagy. és akkor ugye tudjuk, hogy ez egy bizonyos fajta kibervédelmet igényel. Ugye a másik oldalon mondjuk tudnék olyan példát mondani, ahol egy vállalat matematikusokkal számol különböző algoritmusokat. Itt lehet látni, hogy ezek nem kell, hogy nagy fájlok, sok mindenhez férjenek hozzá, de egy picike tudást, ha ki tudnak szivárogtatni mondjuk egy ilyen vállalattól, akkor nagyon könnyen, valóban lehet, nem a csirkék halnak meg, de mondjuk a vállalatnak a tudása veszik el, tehát igazából értéktelenné válik az a csapat.

És ugye ez a különböző szinteken érdemes nézni, és ehhez képest választani a megfelelő védelmet. Azt kell mondjam, hogy jellemző az, hogyha valaki esetleg ezt nem látja jól, akkor azt mondja, hogy hát nekünk ez nem kell, meg majd visszaállunk a backupból, mert az MP3-at is vissza tudjuk másolni a backupból. Én erre mindig azt mondom, hogy ez olyan veszélyes, mert ma nem egy MP3-at kell visszaállítani, hanem akkor ott lesz, hogyha a logisztikai rendszer, akkor a pénzügyi rendszer, akkor a különböző kontrollinformációk, és akkor ugye a Ransomware már félig bent van, tehát akkor már a logisztika elveszett január 2-án, de még január 10-éről van egy HR-es rendszer, vagy mondjuk a számlázórendszerek és az integrált rendszereknek a különböző verziói teljesen meg tudják akasztani ezeket a fajta visszaállásokat.

Summa summárum annyit szeretnék csak itt mondani, hogy igen, nagyon fontos meghatározni, hogy mitől működik az üzlet, mi az, ami számára fontos, és kockázat lehet, ha esetleg kimarad, mennyi kimaradást visel el, és ehhez képest érdemes utána állni, hogy akkor milyen kibervédelmi funkciókat.

De mindig visszatérünk ehhez a mennyi kimaradást visel őket?

Hát ez ránk viseled el, ha nem tudsz vécére menni.

Szerintem az informatikán ez rossz kérdés, de hogy az egy nagyon érdekes motívum tud lenni, hogy amikor az üzlet nem tudja, hogy a visszaállítás is idő. Nem számolnak vele. Tehát hogy gyakorlati példát mondok, megpróbálom név nélkül is megtartani az integritását, hogy egyébként Magyarországon működik, egyébként teljes Magyarországon működik, egyébként nagyon sokan vannak, és a végeredmény, hogy tényleg kedvenc példám, amikor a fűnyíró aggregátort húztam át a túloldalról a kölcsönzőből, hogy beindítsam a szervert, ami rajta volt az éppen aktuálisan még elérhető pályázathoz szükséges fájl, mert még az a szerver, az valahogy leállt. De fizikailag az összes többin már a Ransomware lezárt. Tehát egy dolgot csinált jól a kollega, hogy amikor berohant a szerverterembe, akkor valamiért gondolkodás nélkül az egyik érzékszerve azt mondta, hogy kihúzza a falból, így kettő hónap megszüntette a szerveren.

Ezt értitek, amiről beszélek, hogy ez milyen kritikus helyzet volt? Szóval amikor az IT-snak az egyetlen fegyvere, ahogy megszünteti a 220-at.

Hát igen, azt gondolom, érdemes egy kicsit előkészülni. Tehát amikor már csak ilyen eszközeink vannak, az ugye kellemetlen. Ide visszautalva a megjegyzésedre, hogy akkor hát meddig bírunk ki milyen kimaradást, két szolgáltatói példát hoznék gyorsan akkor. Az egyikről beszélgettem szolgáltatóval, akik azt mondták, hogy arról beszélgetünk, mennyi időt visel el mondjuk az ügyfelei, amikor esetleg leáll. Azt mondták, hogy hát nagyon jó áron adjuk a dolgokat, mi nem nézünk semmiféle forgalmat, ezért elviselem az ügyfelek, hogyha néha kimarad a net. Másik példa egy másik szolgáltatónak, körülbelül két hete volt egy teljes adatközponti, teljesen kritikus leállása. Nem hallottunk róla. Azt gondolom, hogy nem hallottunk róla, merthogy a másik klaszter, az szépen tudott működni.

Hát azt gondolom, hogy ezt érdemes nézni, hogy maga az üzletmenet mit visel el, és ehhez képest.

Igen, tehát a hallgatók kedvéért nem azért nem hallottunk róla, mert ügyesen eltitkolták, mert hogyha úgy nem működik így látványosan valami, akkor azt a felhasználó észreveszi.

Nem az a felhasználó.

Merthogy volt egy olyan rendszer, amit a leállt rendszer helyett azonnal el tudtak indítani, és az átállás ideje nem volt olyan hosszú. És akkor itt egy záró gondolat ehhez a bevezető részhez, hogy akkor mégis mivel szembesülünk úgy is, mint kihívás, hogy ne a challenge szót használjuk, mert az sok helyen például angol. Tehát gyakran olvassuk azt a sajtóban mostanában a különböző nemzetközi politikai hírek kapcsán, hogy a kritikus infrastruktúrák védelme, támadása, leállása, azonosítása, nem tudom. Én szeretném, hogyha a hallgatók tudatosítanák, hogy kritikus infrastruktúrája mindenkinek van. Tehát, hogy nemcsak az államnak van kritikus infrastruktúrája, meg az országnak, meg a nem tudom, a nagy bankoknak, hanem a legkisebb KKV-nak, sőt a családunknak is van kritikus infrastruktúrája.

Ezért hoztam a WC példát. Tehát, hogy bizonyos dolgoknak valamennyire azonnal helyreállítható, működnie kéne.

És azt gondoljuk különböző tanulmányok alapján, hogy a kis, közepes, tehát ez a közepes vállalati szintig, illetve alatta azt gondoljuk, hogy sokkal jobban megviseli őket egy ilyen támadás, sokkal kevesebb szakemberei vannak, hogy ezt kezeljék. És nagyon sokszor igazából az egyetlen eszetjét, egyetlen értékét semmisíti meg egy ilyen támadást egy kisvállalatnak. Tehát azt gondolom, hogy igen, érdemes figyelni mindenképpen.

Egy kiegészítés is ide tartozik szerintem, hogy azt tudtátok-e, hogy most ugye IT biztonsági kérdésekben vannak kutatások is, és megvizsgálták, hogy az ilyen típusú kritikus infrastruktúra és adatvesztés bekövetkezése után nagyjából 2 év múlva azok a cégek, akik ezt a típusú támadást megkapták, megszűnnek. Tehát ez annyira kritikus, ez a mondatunk, és azért érdemes rá odafigyelni, mert fizikailag hosszú távon ez a cégnek a végét is tudja jelenteni, hogyha kis és középvállalatról beszélek, nem pedig a nagyvállalatról, ami redundáns, meg átáll, meg adatközpont, hanem alapjában véve a kritikus infrastruktúra az lehet egy Google Drive is, mert azon tárolom azt a Word fájlot, vagy azt az Excel fájlt, amiben például az árazó Excelen van.

Vagy abban van a szerződéses templét. Vagy a szerződésem oda van fölmásolva, és nincs meg már az eredeti.

És már meg is érkeztünk a felhőalapú szolgáltatások védelmére, adatszivárgással kapcsolatos kérdéskörére.

Na most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a két tanácsadóként is dolgozó műsorvezető mellett itt ül a stúdióban egy gyártó oldali szakember, és akkor én erre egy kicsit rárepülnék, tehát hogy ehhez a helyzethez, hogy ennyire bonyolulttá, vagy inkább azt mondom, hogy összetett és sokoldalúvá vált a digitalizáció révén az infrastruktúra a cégeknél, akár a kicsiknél is. Hogyan reagálnak a gyártók? Merthogy megpróbálják ezt, mondjuk a ti és versenytársaitok megpróbáljátok kihasználni úgymond keresztértékesítésre, hogy eddig csak vírusvédelmet vettél, de most meg itt van ez a nyolc elemű lista, amit meg kéne venned ahhoz, hogy ha nem is biztonságban érezd magad, de úgy felkészültnek talán ez a pontos kifejezés.

Vagy ellenkezőleg inkább együttműködésre serkenti a gyártókat, mert mindenkinek az a közös érdeke, hogy az ügyfelet megvédjük, és ahhoz csak akkor jutunk el, hogyha én is tudom mindjárt tovább. Te, mint másik gyártóeszközödet integrálni a védelmemben, meg te is tudod fordítva az enyémet. Ezt hívják angolul kompetensnek.

Mondjatok esetet, kérdések.

Igen.

És hogyha erre próbálok válaszolni egy kicsit strukturáltan, akkor visszafelé az érdekünk az a célunk ugye a közös jó. Ugye hát ezért jött létre, nem is tudom, mikor nagyon régóta működik ugye a Stripe Method Alliance, pont azért, hogy a nagy kibervédelmi gyártók beszállítanak és megosztanak információkat egymással, pont azért, hogy kicsikét a közös együttműködést, azt itt elő tudjuk hozni. A másik oldalon, hát a Galatner nemrégen kihozta úgy ezt a match platformot, ami gyakorlatilag a különböző kiberbeteg funkciók és eszközök együttműködéséről beszél. Ezek automatizációját lehetővé téve. Azt gondoljuk, hogy nagyon-nagyon nehéz ma jó válaszokat adni, nagyon sok energiát és erőforrást igényelnek ezek a védelmek.

Én a magam részéről nem látom azt, hogy fejlettebb automatizáció nélkül ezeket jól meg lehet válaszolni. Na most ugye ezzel mi azért már foglalkozunk régóta, a fortélyát megfogalmazott egy Security Febryk nevű keretrendszert, ami gyakorlatilag azt írja le, hogy ezek a különböző eszközök együttműködjenek. És ezt az elejétől kezdve mi heterogén rendszerben képzeltük el, tehát nem csak Fortinet megoldásokkal, hanem pont kifejezetten támogatjuk azt, hogyha valakinek egy másik gyártótól van tűzfala vagy vírusvédelem, akkor azokkal is működjünk együtt, mert anélkül mi nem látjuk igazából a sikeres védekezést, és most már kicsit mozdulunk el, azt látom egyébként az ügyfelek visszajelzéséből is, hogy a különböző mindenféle megoldást összevásárol, ügyfelek egyre inkább mozognak az integráció irányába, elmennek az úgynevezett ilyen platform irányába, merthogy most már egy teljes Ambrellát érdemes építeni és érdemes alkotni, hogy ez hatékonyan működjön, úgyhogy kicsikét látunk egyfajta ilyen konszolidációt is.

Mindig felmerül a kérdés akkor, amikor akár homogén, akár heterogén rendszerekről beszélünk. Jellemzően ugye a tulajdonosok, a felsővezetők kicsit úgy tekintenek erre az informatikára, hogy egyszer megveszem, azt működtessétek. Ebben milyen típusú tapasztalatok vagy milyen típusú üzenetet tudsz a hiti hallgatóknak átadni, hogy figyeljetek, tényleg nem elég csak megvenni, hanem itt úgy kéne gondolkozni, hogy mi az, hogy kockázattal arányos védelem, mikor vedd ezt, mikor vedd azt. Mi az, amikor azt mondjuk, hogy adatok keletkeznek adatok ezekben a rendszerekben.

Rengeteg a rendszerekben.

Ezt egy kicsit össze tudnád így.

Talán egy példával válaszolnék erre, mikor azt mondod, hogy hát nem elég csak megvenni mondjuk egy dobozkát. Szerintem ez már régen nem elég.

Ühüm.

És csak egy egyszerű példát mondok, ugye volt ez a Solar Vinces probléma, biztosan hallottatok róla, amikor azért nagyon sokan elestek. Ugye ilyen új, nulladik napi zéró idejét mondanék angolul, de ugye ezek az első még nem ismert sérülékenységet kihasználó támadások nagyon sokszor kivédhetőek különböző masine learning technikákkal.

Gépi tanulás.

Gépi tanulás, igen.

Ez hála Istennek, bevett magyar fogalom.

Így van, köszönöm.

Köszönöm, így van. És segíts, mert akkor így én is.

Együtt többre jutunk.

Tanulok, mert együtt többre jutunk. Szóval például csak azt akartam mondani, hogy ma már nagyon sok olyan eszközök vannak, amik különböző szenzorként működnek, a mi saját eszközeink is szenzorként működnek, tehát képzeljétek el, hogy gyakorlatilag ezt kevesen tudják, hogy több tűzfalat adunk el ma, mint a Siska Checkmant és a Pallótól összesen. Azt gondolom, ez mutatja a méretünket is, hogy hogy vagyunk jelen a piacon. Na most ezek persze saját szenzorként is működnek, tehát nagyon-nagyon sok információt látunk, látjuk, mi történik éppen, milyen spammerek, botnetek működnek, valami sérülékenységet kihasználó támadások, és ezekre reagálni tudunk. Na most ugye ezt mi egy ilyen, hát ilyen trett intelligenciával, ugye a Fortigard nálunk az a tettintelligencia, ami ezeket feldolgozza, és ebből különböző segédinformációkat gyárt az eszközök számára.

Hát azt gondolom, hogy kicsit így együtt élni érdemes, és együtt mozogni ezzel a mozgó világgal, és ez már nem igazán arról szól, hogy akkor beraktunk egy tűzfalat, és kész, hanem arról szól, hogy ezeket a tudásokat kihasználva tudunk reagálni, és bizony azt is el tudom mondani, hogy mondjuk akinek Forte EDR volt a rendszereiben, őket például nem érte el. Mondjuk a Szláv Vinces probléma, nagyon sok ilyen problémát meg tudunk akadályozni, ha együtt tudunk lüktetni, ha úgy tetszik, egy ilyen háttér.

Szóval ez a Stratidge, ezt úgy kell elképzelni, mint mondjuk egy titkosszolgálat, ami az információbiztonsági fenyegetésekkel foglalkozik.

Abszolút, talán annyira nem is titkos, ugye ezeket mi is egyébként nyíltan adjuk, tehát igazából valóban egy olyan kis szolgálat, ami mindig figyeli, hogy mi hol van, gyanús mozgásokat felírja, azt gondoljuk, hogy vannak gyanús IP-címek. Ugye itt vannak például, biztos sokat hallottatok ti is, meg a hallgatók is ugye a különböző fishing támadásokról.

Ez az adathalászat, hogy megpróbálják megszerezni az én értékes adataimat.

Igen.

Amivel azt te mondjuk bankkártyacsalást, vagy éppen szerződéses csalást követnek el.

Valamilyen módon átvernek, és ugye oda irányítanak minket különböző forrásokhoz, amik már ugye az irányított, esetleg valamilyen fajta botnet irányokba mennek el, és hogy ezeket mi is próbáljuk térfeltérképezni, és ezeket az információkat ugye tudják használni az eszközeink, tehát ha valamifajta ilyen forgalmat látunk, akkor ezeket meg tudjuk akadályozni.

Mit csinál egy Fortinet mérnök? Ezek után, ha ennyire intelligensek a Fortinet szoftverei, akkor a mérnökök azok a háttérben láthatatlanul programoznak valami távoli országban, és javítják a rendszert, meg mindig új funkciókkal látják el. Vagy itt az ügyfél közelében is dolgoznak úgymond fortinet mérnökök, akkor ők mivel foglalkoznak?

Podcast-felvételekre járnak?

Mert van idejük.

Mert azért dolgozik a rendszer.

Tényleg. De jó nekünk ez a sok intelligens eszköz.

Van vendégünk.

Igen. De mind a kettő igaz, amit elmondtál, mert ugye nekünk is van, akárcsak Prágában van több száz mérnök, akik ugye foglalkoznak Franciaországgal és foglalkozunk álrendivel, tehát vannak ezek a kutatások, de ott vagyunk az ügyfelek mellett is, tehát például akár én magam is megyünk nagy ügyfelekhez különböző tanácsadói szerepben, megnézzük azokat a megoldásaikat, amelyeket akarnak javítani, megnézzük azt, hogy mire akarnának ők megoldást adni, ezeket hogyan tudjuk segíteni, tehát nagyon aktívan ott vagyunk az ügyfeleknél is így van.

Akkor, amikor ott vagytok aktívan az ügyfeleknél, ugye itt még ez a tervezés, hogy honnan, milyen szinttől számíthatnak rátok? Vagy ezt hogy kell elképzelni? Tehát, hogy egyszer csörög a telefon, és akkor jó napot kívánok a nem tudom én, Gino Metal Bt. ügyvezetője vagyok, és mit adnak önök? Most azért provokatívak vagyunk.

A metál betét, azt szerencsére egy nagyon jól működő partnerhálózaton ki tudja szolgálni. Ugyanakkor válaszolva a kérdésedre azért leginkább olyan nagy ügyfelekkel működünk együtt, akivel valóban már egy kicsit együtt tudunk működni, tehát nem azon, hogy gyorsan fölhívnak, hogy akkor kéne egy tűzfal, hanem ahol már jobb a kapcsolatunk, ott együtt tudunk dolgozni azon, hogy akkor mik lehetnek a következő lépések. Ugye mi ezt nagyon szeretjük, ha tudunk őket segíteni ilyen módon. De előfordul az is, hogy például most is azért volt, ugye az elmúlt év nagyon aktív volt, 2023-ban nagyon aktív volt mondjuk az SD van megoldásokat tekintve, akár a bankok környezetében is nagyon sok banknál.

Picit meg tudjuk különböztetni a szektorokat? Mert azt mondtad, hogy vannak partnerhálózatok, ők mit szolgálnak ki, milyen típusú eszközökkel szolgálnak ki, vagytok ti, akik már ugyan úgy fogalmaztad meg, hogy a nagyobbakkal és mondjuk a bankokkal, de hogy ezt hogy lehetne elképzelni, hogy hogy épül föl, tehát milyen típusú eszközök jelennek meg, vagy ennek ugyanazt fogom mondani, hogy tűzfal, csak annak a mit tudom én

a 100-ig jelölt verziója, az itt kapható, a 200-tól jelölt verziója meg ott kapható. Egy picit segítenél ezt a Fortinet-et így megérteni, hogy hogy működik?

Tehát minden Mercedes csak van B meg A osztály, vagy pedig van Skodától a Fox Egerig.

Igen, hát minden Fortinet. Minden Fortinet, és azt gondolom, hogy alapvetően ugye nekünk.

Ki kell vágni. Mercedest. Hogy mondhatok ilyet?

Hát nem akartam lelőni a poént, de itt BMW-t emlegetünk.

Nézd, muszáj.

Igen, hát ezt rátok bízom, nagyon örülünk neki egyébként, hogy a Mercedest is aktívan tudjuk támogatni a megoldásainkkal, rengeteg mindent tudtunk neki segíteni, és együtt dolgozunk a BMW-vel is, tehát ilyen szempontból örülünk.

Akkor most a BMW-t mondjuk el, jó?

Tényleg.

A Mercedes mellett?

Nem. A Mercedes nélkül, a BMW-vel.

Mindegy.

Nem.

Nem mindegy. Akkor mit mondjak, diktálok?

Nem diktálom, csak mondom, hogy ne nézzen a Mercedest, és mondd el a BMW-t!

Szóval akkor itt nálatok minden BMW, csak van nem tudom, X-6-os, meg X-1-es is, vagy pedig van Skoda országán, stb.

Ugye azt kell mondjam, hogy mindenhol szinte minden van, egyszerűen azért, mert ha mondjuk egy nagyobb vállalatot megnézünk, akkor ott előjönnek általában a telephelyi kérdések. Tehát ugye azt tudjuk, azt mondani, mondjuk egy nagyobb vállalatnak van, akár mondjuk nézzük, hogy a bankot hoztam az előbb példának, van több száz vagy akár több ezer terephelye, mondjuk, egy ilyen vállalatnak, akkor ott általában a kisebb eszközök, megoldások lesznek az egésznek a része. Tehát ilyen szempontból nem nagyon tudjuk így megkülönböztetni megoldásokat. Partnereink is együtt dolgozunk tényleg nagyon sokféle, nagyon mély tudású partnerekkel, a legnagyobbakkal. Nyilván gyártóként próbálunk odaállni, akár tudással, vagy egyéb speciális igényeket kiszolgálni.

Nagyon szeretünk különböző teszteket lefolytatni, egyszerűen azért, mert általában abban jók vagyunk, tehát amikor mi beszélünk valamiről, akkor ugye mondják, hogy marketing, akkor gyorsan mondom, hogy mikor tudom vinni az eszközt, és akkor megmutatom, hogy ez nem a marketing, hanem együtt jön ki az eszközből a nem tudom mekkora forgalom, tehát ilyen szempontból mi mellé szorosan dolgozunk együtt a partnereinkkel, ügyfeleinkkel.

Itt álljunk meg egy pillanatra, mielőtt túlfárasztjuk a hallgatóinkat, itt nagy hagyománya a digit podcastnak, hogy egy kicsit személyes vonalat is be tudunk hozni, és ha már itt az előbb szóba kerültek az autók, akkor én azt hiszem, hogy adja magát a kérdésre, hogy melyikünknek mit jelentenek, az autó kinek mióta van, mennyire fontos az életében, mennyire fontos, hogy milyen autó.

Én akkor azt mondom, hogy az autónak túl sok a kereke. Én a motorkerékpárok irányába tudnék nagyon mélyen beszélgetni. Én nagyon szeretem a motorozást, imádom felfedezni a különböző világi dolgokat, erdőket, mezőket. Úgyhogy én azt gondolom, hogy a motorkerékpár nálam az is.

És van is motorod.

Igen.

Milyen típusú a speed, vagy a chopper?

Vagy túra?

Vagy túra.

Köszönöm szépen a mentést.

Nézd, én azt gondolom, hogy főleg a magyar utakat, hogyha figyelembe vesszük, akkor egy túra, egy túra, egy durva az, ami itt az ideális lehet. Nyilván talán több motorral a legideálisabb az irány, de igen, ilyen túra endoros vonalat képviselek. Egyébként pedig imádom nézni a különböző choppereket. Már majdnem vettem is egyébként valamilyen, csak egyszerűen azok se nem mennek, se nem jófék, se nem jófék, tehát kicsit úgy érzem, hogy nagyon szépek, de hát a garázsban talán majd veszek egyet.

Vagy a Facebook fotókhoz.

Ilyenkor sok hallgatót vesztettünk?

Nem.

Nem, nem.

Nem, nem, nem.

Összecsappan.

Imádom a choppereket, egy olyan szépek, valóban.

Hát én autó. Nekem a négy kerék, tehát én odavagyok az összes autóiroda vagyok. Az a helyzet, hogy nekem nagy kedvencem volt az ilyen '60-as, '70-es évek.

Meg tudom érteni.

Az autó autó gyártói választéka. Jelenleg, és azon belül mostanában áttértem a német autómárkákra, mondjuk főleg a Bayert kedvelem, de hogy egy nagyon fontos dolgot kell tudnia és teljesítenie, hogy nagyon szeretek vezetni, és nagyon szeretek közben zenét hallgatni. Zenehallgatás nélkül nem tudom élvezni a vezetést, illetve tudom élvezni a vezetést.

Ez motoron nehezebb.

De nagyon szeretek versenypályán nagyon gyorsan menni. És ez fontos, hogy a versenypályán szeretek gyorsan menni, mert szerintem az, aki az autókon próbálja meg fitogtatni, hogy ő mennyire Jani, hát ahogy Hadházy mondta, hogy kinek hububuzik. Szeretem az autókat. Ez a válaszom.

Ja, hát nem csoda, végül is három férfit beültetünk egy stúdióba, akkor úgy jó eséllyel ez kijön, hogy kettő kötőjel négy kerék, ezen lehet vitatkozni. Ami engem illet, én hadd kezdjem egy lépéssel visszábbról, hogy hálás vagyok az életemben annak, hogy nagyon sok szituációt meg tudtam élni. Például egészen kicsi gyerekként emlékszem rá, hogy volt egy olyan helyzete a családnak, hogy volt egy kis polskink, és el kellett adni, mert nem bírtuk fenntartani. Pedig nem egy új kis polskink.

Nagyon veszélyes a kis polski motoros szempontból.

Én már nem tudom.

Mikor a féklámpát ugye nyomja, akkor elhalványul az index, akkor az ilyen zárójeles megjegyzés.

Hát erre nem jöttem rá kisgyerekként, de nem is volt időm, hogy egyébként megtapasztaljam. És akkor így bennem ez elindított egy ilyet, hogy az egy nagy dolog, hogyha van egy autónk, és akkor ezt így nagyon sokáig így is kezeltem az életemben, hogy ez egy nagyon komoly dolog, hogyha ezt megengedhetjük magunknak. A másik pedig, hogy sose felejtem el, hogy amikor az első autóm lett, akkor én azt éreztem, hogy én most tényleg bárhová el tudok menni. Tehát, hogy most beülök és elindulok. És nekem ez az alapélményem az autózás kapcsán, hogy eljut a táborba, és ez egy szabadság. És amúgy megszenvedhetek az egyéb opciókkal. Hozzáteszem azért azóta, hogy autóm lett, a mai napig rengeteget fejlődött a tömegközlekedés, és ma egyébként több napon ülök vonatra, mint autóban.

Gyakrabban választom a vonat plusz elektromos roller kombinációt. Idő, meg kényelem, és mondjuk a vonaton például tudok dolgozni, de hogyha én beülök az autómba, és abban megszólal egy zene. És nem úgy szólal meg, ahogy az egyébként elkészült a stúdióban vagy a koncerten hallottam, az nagyon le tud lombozni, úgyhogy Zolival abszolút egyetértek, hogy nagyon fontos.

Jó minőségű, jó minőségű.

Laci autóját ismerve tényleg jó minőségű zene van benne. Szerintem itt a zene köré építették az autót.

Először kértem.

Azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon hasonló módon állnak hozzá ennél a japán autógyártónál, mint ahogy ti a saját munkátokban hozzátok, hogy ők is gyakorlatilag a teljes autótervezési folyamatban együtt dolgoztatják a különböző szakmákat. Jelen esetben mondjuk az egyik legkomolyabb audiotechnika cégnek a hangmérnökeit a saját autótervezőikkel, pontosan azért, hogy végeredményben ne legyen kompromisszum, az a lehető legjobb legyen, amit ebből ki lehet hozni. És én azt éreztem a te megjegyzésedben is, hogy valahol a Fortinet is így gondolkodik, hogy lehet nekem tök jó saját termékem, de hogyha nem dolgozom együtt az integrátorral, a támogató területtel, az ügyféllel, satöbbi, akkor az nem lesz elég jó.

És akkor ehhez a ponthoz kapcsolódna a következő immár ismét szakmai kérdésem, hogy hol látjuk a fejlődési pontokat? Ugye már fogalmaztál úgy, hogy egy IT biztonsági szolgáltató, az nemcsak megfigyeli ezeket az adatokat, az eszközén észlelt dolgokat, hanem utána abból titkosszolgálat módjára információt és reakciót tud generálni. Na most mivel kap itt többet az ügyfél, mint egy korábbi logikájú terméknél? A monitoringot, meg ilyen worlding, vagy hogy hívják, ez figyelmeztető jelzéseket, ezt nagyon sok éve tudnak ezek a rendszerek. Itt azért úgy érzem, hogy valami másról van szó.

Igen, ezzel sok éve tudnak valóban, és itt eszembe jut az egyik legnagyobb magyar ügyfél, akinek egyszer az volt a mondata, hogy hát ők már igazából nem is nézik a lakókat, mert nincs rá embere. Én azt gondolom, hogy ez veszélyes. És hogy mik azok az irányok, amerre el lehet menni. Hát én szerintem van talán kétféle, most akkor erre a kérdésre az egyik maga az automatizáció. Ugye vannak olyan megoldások, amit használunk mesterséges intelligenciát, augmented intelligenciát, ennek nem tudom mi a rövidítése, vagy a magyar magyarja.

Kiegészítő.

Gépi tanulás rendszereket, ezek különböző funkciókat tudnak hozni, de például ilyeneket tudunk mondani, hogy mondjuk a Fortissource csapat azt mondja, hogy a folspozitív riasztások, ugye a téves riasztásoknak több mint 70 százalékát törölni tudjuk automatikus rendszerekkel. Egyszerűen azért, mert el tudunk menni más-más irányokba megnézni a különböző logokat, megnézzük, volt-e sérülékenység, milyen forgalom volt a háttérben, mihez fért hozzá, tehát egy információgyűjtést végez automatikusan a rendszer, és ebből meg tudja ítélni azt, hogy hát igazából igen, valóban volt-e riasztás, de ezt nem tekintjük valódi riasztásnak, mert egyébként minden más paraméter megfelelő.

És akkor a maradékra, a maradék mondjuk 30 százalékra nagyobb eséllyel van ember. Most kicsit visszatérnék erre a nagyon kemény elvágólagos példájára a Zolinak, hogy hogy viszonyul egy ilyen intelligencia, vagy egy ilyen sokkal okosabb rendszer, mint az elődei. Ahhoz a helyzethez, amikor ott berohan az IT-s, és kirántja a dugót a falból.

Ez satöbbi, akkor elsötétül.

Én nem vagyok értelme fordítva, tehát hogy akkor ez valahol az a rendszer, ahol egy hamarabbi ponton teszi lehetővé a beavatkozást?

Én azt gondolom, hogy egyrészt maga az automatizáció azért fontos szerintem, hogy a jó mérnökök, gyorsan mondom, hogy kellenek a jó mérnökök, tehát ugye a mesterséges intelligenciától néha félnek az emberek, szerintem nem kell, átalakulás van. A jó mérnökök architekturálisan tervezzenek és fogalmazzanak meg igényeket és válaszokat, és amit lehet, azokat adjuk le a rendszereknek, és igen, működjenek. Kérdésedre a válasz, én nagyon remélem, hogy nem kell kihúzni az áramból a rendszereket, mert az már nem célunk. A mi célunk az, hogy előtte beavatkozzunk, ha lehet, akkor be se engedjük a rendszereket. Ugye nekünk is van egyébként olyan termékünk, ami az ügyfél hálózatából építi a tudását, egy valódi mesterséges intelligencia, ami már tud akadályozni, hogy akár bejöjjön egy ilyen nulladik napi támadás, pont azért, hogy ne kelljen ezeket a különböző, ne kelljen kihúzni a kábelt a nap végén, amikor már.

Most egy picit hozzá szeretném ám tenni azt a dolgot, hogy azért mondtam el ezt a példát, merthogy a tulajdonosoknak a proaktív és a reaktív hozzáállása.

Igen.

IT security pénz és büdzsé mikor van, miután ez megtörtént.

Igen.

Én meg arra szeretnék mindig minden tulajdonost és felsővezetőt bíztatni, hogy egy kicsit gondolkozzunk már előrébb, és hamarabb legyen büdzsé arra, hogy meg lehessen oldani.

Olcsóbb lesz.

Sokkal olcsóbb lesz. Tehát a művelet utáni számsor, meg a művelet előtti számsor, az jelentősen szemmel, jól látható összeggel különbözött. És mind a kettőnek lett egy megoldása, mert nyilván a jó mérnökök és a jó tervezés, valamint a jó IT csapat, aki ért hozzá, hogy mit és hogyan csináljon, az elengedhetetlen. Ugye nekünk az IT biztonsági részünk, az az Outsource-önben kifejezetten ilyen IT biztonsági felelős részeket is lát el és vizsgálja át a rendszereket, tehát nálunk a logelemzés az IT biztonsági felelősi munkákhoz szervezeti egységnél van, ahol kötelező, merthogy törvényi előírás. Ugyanakkor nagyon sokan azt látom, hogy bizonyos méret alatt, mivel nem törvényi előírás, nem hagyatkoznak arra, hogy a logokba valakivel belenézessenek, legalább szúrópróbaszerűen elemezve azokat, vagy nincs is log gyűjtés.

És itt szeretném elmondani, hogy miért fontos a loggyűjtés. Ezek a logok, ezek azt is meg tudják mondani, hogy nagyon leegyszerűsítjük mi ezt a dolgot, hogy IP cím alapján megmondja. De tudjuk-e, mit jelent az, hogy IP cím, meg hogy rendszám, meg nem tudom, meg hadd resz. Ugye az IT-sok, amikor beszélnek az üzlettel, akkor ezekkel a szavakkal próbálnak meg operálni. Én meg azt szeretném megtudni, hogy a HR csoportból hajnal háromkor van-e létjogosultsága négy gigányi adatot kit küldeni valakinek? Ugyanezt a kérdést mondom el, aminél a végeredmény, hogy a log elemzésben ezt meg tudom nézni. És az a nulladik naphoz tartozó ilyen biztonsági riasztások, nem tudjuk, hogy kinél jelennek meg. Nem véletlenül dolgoznak egyre többen Security Operations Center, ahol magát ezt a típusú riasztás figyelést kiszervezik.

És én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos üzenet, hogy kiszervezni azt lehet, ahol keletkezik információ, amit utána ki tudsz adni. És én ezt szeretném a Fortinet oldaláról egy picit még, hogy beszélgessünk arról, hogy ezek az eszközök mikre képesek, tehát milyen típusú információkat tudnak megjeleníteni. Tehát ugye itt mondtad, hogy adtok szolgáltatásként egyfajta ernyőt, ami nagyon sok mindent tud, de hogy egy picit fölépítenéd, hogy mennyivel kevésbé vagyunk vakok, ha elkezdjük használni ezeket az eszközöket.

Meg akkor ezek szerint nem csak eszköz, hanem ez egy csapat, így a kiszervezett csapat.

Hát a példádra szerintem nem tudom, mennyire vagyok bátor, ha azt mondom, de vállalom, hogy én szerintem egy nagyságrend különbség van a proaktív védelem költsége és a reaktív védelem és a visszaállítások költségét tekintve.

Az esemény utáni tabletta és az esemény ugyan tabletta szerintem drágább egy kicsit, és fájdalmasabb is azon túl, hogy költsége van, nem biztos, hogy vissza tudunk állni. Talán ez egy fontos történet, de nézve itt a különböző szók megoldásokat, ugye ezek a security operation centerek, azt kell mondjam, hogy Magyarországon, aki nagy szereplőket ismerek, mindenki dolgozik a sajátján, vagy valamilyen fajta szolgáltatásként veszi ezt igénybe. Nekünk is nagy partnereinkkel vannak ilyen megoldásaink, dolgozunk közösen. Saját központunk is van, tehát Fortinettől is igénybe lehet venni ilyen service-t, ahol automatáink és mérnökeink figyelik ezeket a rendszereket, hogy be lehessen avatkozni, ki, mikor, mihez fér hozzá, hogyan fér hozzá, és talán nagyon fontos ehhez a kérdéshez az, hogy most már megjelennek a szolgáltatás alapú, hogy ezek a sas, bármi, ez a szőrvíz jellegű megoldások, és gondoljunk bele, hogy egy sales fordulat kell, hogy egy Onedrive dropbox, vagy ezeken a megoldásokon hogyan tudunk mondjuk odaszipárgást nézni.

Picit ki kéne egészítenünk a gondolkodást, ha megengeditek, és ezt most azért állítottam meg, mert ugye akkor, amikor szolgált. Tehát van, amikor mindent nézünk, tehát ez a szita. Átfolyik rajta minden, de egyébként megvizsgáljuk, utána kirostáljuk és egyesével megnézzük, hogy van az, amikor tudom, hogy azon a szita egységen kizárólag mondjuk a Wandrav mehet át, de a Wandrive-hoz tudunk egy optimális beállítást, ami még nem eltérő működés, ergo afölött kezdjük el figyelni. Különböző statisztikai módszerek is vannak magukhoz a figyeléshez. Ezzel szerettem volna csak ezt kiegészíteni.

Jó a kiegészítés, ugye még tudnék mélyebbre menni, mert hogy hát oké, értjük a statisztikát, de hát mi van akkor, hogyha mondjuk valakinek van egy privát Wandrew Workentja meg egy céges, és mondjuk úgy akar kivinni információkat, tehát érdemes ugye meglátni, belelátni. Ez egy nagyon fontos kibervédelmi kérdés is, hogy most akkor mi azt mondjuk, hogy a jó információkat engedjük át, vagy a gyanúsakat fogjuk meg, vagy ezeknek valamilyen fajta mixe, és azt látom, hogy egyre inkább nehéz, nagyon-nagyon frekventált tudásigénye van ennek a történetnek, ezért azt látom, hogy igazából megyünk el a különböző megoldások szolgáltatásalapú igénybevételére, és itt jelenik meg ugye a Security, ez a Service fogalom, amikor tudunk vinni kibervédelmi megoldásokat szolgáltatásba, ugye ennek jó példája lehet mondjuk egy proxy például, amit ugye ki tudunk most már vinni.

Ugye erre megjelentek ezek a sas-e vagy Sas-e megoldások, amikor ugye arról beszélünk, ez ugye a Security Excess Services rövidítése, ami gyakorlatilag.

Ez egy nagyon trendi dolog, ugye? Tehát hogy én ezt most néztem meg, hogy négy évvel ezelőtt írták le először.

Várom a magyarítását.

Jó, hát igen, ez egy ekkora csomó ilyen cég, és aminek nyilván angol a rövidítése, de hogy tehát maga ez az Equilor Xex Service, ez egy kemény dió lesz, aki majd ezt le akarja fordítani, de remélem eljutunk ide is. De ha most, mint a megoldást nézzük, akkor ez miben különbözik például egy egyszerű, operation center logikától, hogy én egy működési központ, egy irányító központot szeretnék az én biztonsági problémáimra, és ezt nem fogom tudni még akkor sem, hogyha nem tudom, háromszáz fős cég vagyok, nem fogom tudni olyan jól megcsinálni, mint mondjuk egy ilyen biztonsági szövetségnek a tagja. És ezt akartam kérdezni, tehát hogy akkor most miért lett ez négy év alatt ilyen nagy világmegváltó dolog?

Azt gondolom, mert maga a kibervédelmi tudás megoldások is fejlődnek. És egy kicsit változunk, és már lehet, hogy tettük azt, most nézzük meg, mondjuk van ez a biztonságos internetezésnek a fogalma, ugye egy kicsit ilyen proxy fogalma, amit ide be tudnék hozni. Ez egy klasszikus megoldás, amit már fel tudunk vinni a felhőbe, vagy szolgáltatásként igénybe tudjuk venni. Akkor ugye másik szükséglet, mondjuk, nézzünk egy ilyen példát, hogy minden vállalatnak van valamilyen fajta hipriderőforrás mögött, akár a szervertelemben, akár a Wandrive-on valamifajta információ, amivel dolgoznak annak az ő dolgozói. Ehhez ugye valamilyenfajta titkosító csatornán, VPN-en keresztül szeretnének hozzáférni. Ez is egy klasszikus funkció, ezt is fel tudjuk dobni a felhőbe.

Akkor ott vannak mondjuk ezek a szőrvíz alapú megoldások. Ezeknek a vizsgálata. Ki mihez fér hozzá? Tudunk-e szent bokszolni, meg tudjuk-e nézni ezeket a sérülékenységeket a rendszerekben, hogyan tudunk adatszivárgásokat nézegetni, hogyan tudjuk auditálni egyáltalán, hogy meglegyenek ugye az általad vágyott logok, ezeket is fel tudjuk vinni. És akkor azt mondom, hogyha ezeket meg tudjuk így csinálni, akkor tudunk egy szintet lépni, és azt tudjuk mondani egy vezetői szinten, hogy hát ez tök jó, akkor nem kell nekem annyiféle mérnök, tudás, hanem azt mondom, hogy akkor a proxit, azt akkor vigyük el szolgáltatásba. És akkor kapjuk meg egy havi számlával ennek a költségét. És ezt tudom mondani kisvállalatként, mert ha vagyok egy kis budapesti, nem tudom, kárpitos BT, ott valószínűleg nem lesznek kibervédelmi szakemberek, de akkor meg tudja vásárolni a három felhasználó a Chase licencet, és megkapja ezeket a szőrvizeket.

És a másik végére is el tudok menni a skálának, mert azt mondom, van egy nagybank például, ahol vannak több tízezren, ott is tudom ezt mondani, hogy hát vegye igénybe a sose szolgáltatást, és akkor neki pár tízezer licencet kell venni a felhasználóira, de ezek a funkciók bekerülnek egy szolgáltatásként a felhőbe, és ezzel neki nincsen plusz dolga. Tehát a mérnökei tudnak fókuszálni a helyi sajátosságokra és a tervezésre. Szerintem ez egy.

Tehát itt, amikor azt mondjuk, hogy Secur Access Service 1. Az első három betűszinten még egész jól megy, most már így érthetően megy a hallgatóinknak is szerintem, tehát hogy ez egy biztonság és hozzáférést támogató eszköztár.

Igen.

Igen, tehát hogy hozzáférést fájlokhoz, hozzáférést az internethez, elsoroltad.

Igen.

Hogy mitől lesz az egy. Tehát ez attól lesz egy, abban az értelemben, hogy ez egy versenyelőnyt ad, mert bocsánat, ilyen marketing edzset ad, vagy pedig attól, hogy informatikailag ez nem egy nagy központi, nem tudom, adatbázisból működik, hanem ez a szolgáltatás szépen közel megy az eszközeink, periférián lévő eszközeink működésébe.

Inkább ezt úgy értem én, hogy van ez a nagy valami, és ezt én bárhonnan nagyon könnyen el tudom érni, mert el tudom érni mondjuk a telefonomról, és hogy a telefonomon el tudom érni a szolgáltatásokat ennek a felhős szolgáltatáson keresztül. De mondjuk képzeljünk el, mondjuk egy nem tudom én, benzinkúthálózat például, mondjuk, akinek van 3000 benzinkútja, akkor ő csak lerak egy extra pontyot, egy hozzáférési helyet.

Hozzáférési helyet, ahol gyakorlatilag ez a wifi hálózat már egyből csatlakozik ehhez a szolgáltatási központhoz, és gyakorlatilag meg van oldva nagyon egyszerűen a biztonságos elérés, meg van oldva a saját forgalmához való elérés, és meg van oldva különböző ez a szőrvíz O365, bármilyen szőrt.

Akkor ez rugalmasságot is ad ezek szerint. Nekem ez most jutott eszembe, hogy volt egy ilyen kérdés a fejemben, hogy majd ezt felteszem, hogy hát azért még ha ez mind nem lenne elég, amikről beszélgettünk, hogy milyen bonyolult infrastruktúrát kell biztonságossá tenni, de hát az is itt van, hogy borzasztó dinamikussá vált az üzleti környezet, és nagyon gyorsan változik a cégek működése is, nemcsak hogy a működésnek a kockázata, de hogy az, hogy mondjuk én hány benzinkutat hány év alatt akarok nyitni, ez is már egészen más, mint korábban, vagy veszek egy hálózatot máról holnapra, és akkor gyorsan itt van, tessék, ezt a háromezer plusz benzinkutat is meg kéne oldani, vagy teszem azt, nem tudom, eddig csak vállalatoknak szolgáltattam, majd holnaptól kilépek a lakossági piacra, tehát olyan ütemben jönnek az üzleti igények, hogy akkor azért IT biztonsági mérnökként, még ha okos és ügyes is a mérnök, azért ezek időben nehezen befuthatók, és akkor azt mondod, hogy mivel a szolgáltatások, a működés egy részét ezek a biztonsági elemek központilag tudják elég jól skálázhatóan támogatni, akkor ezáltal a gyorsabb üzleti reakciókat is tudod segíteni.

Jól értem?

Abszolút, és erre hozok egy példát, mert ugye ma talán trendi, de mindenképpen fontos lehet az 5g-ről beszélni, ami talán először inkább az iparban látom én a nagyobb terjedését, különböző szenzorkommunikációk, ugye merre megy a targonca, és a többi, és a többi, és a többi, és ugye az 5g azért az át tud menni a falon, szokták mondani, de hát a vírus meg át tud menni az 5g-n. És ugye itt is nagyon érdekes, hogy akkor ezeket a megoldásokat hogy tudjuk megoldani. Van nekünk például olyan megoldásunk, ezt Forte extenderdnek hívják, ami igazából lehetőséget ad arra, hogy egy 4g-s, 5g-s ETS modemekkel tudjunk kapcsolódni ezekhez a hálózatokhoz. És ugye mögöttes védelmét pedig már ahogy megbeszéltük, ugye a Service George oldalon egy Fortis saját biztosítani tud, teljesen dinamikus skálázhatóság mellett.

Nagyon fontosnak tartom magát a témát, azért voltam egy picivel többet csendben, merthogy alapjában véve onnan indultunk ki, hogy proaktív és reaktív. De hogy a kettő között néha az szokott lenni, és próbáltam egy megfelelő példát is hozni, hogy miért is voltunk reaktívak. Most mint az üzletre mondom, tehát nem az IT hamarabb beadta a terveket, csak nem hagyták jóvá, mert a jog, meg a gazdaság, az a szokás szerint elkezdett azon gondolkozni, hogy szerintük mit kéne csinálni, mint szakma, ugye? Tehát hogy én itt egy picit érzem ezt a béklyót, hogy a gazdaságnak kéne tudnia, hogy az üzlet mi, az IT-nak meg ki kéne szolgálni azt az üzletet, amit egyébként szeretnének, és ennek van egy jogi szabályozása, de ne mondjuk már meg az IT-nak, hogy mi a védelem.

Tehát ha most elhatároztuk, hogy georedundáns termékeket vagy még georenulnáns szervertermet kell, hogy készítsünk, mert olyan a szolgáltatásunk, tehát szolgáltatás érzékeny, és ki is kell szolgálnunk, akkor ehhez eszközök kellenek. Ehhez pedig védelem kell. Merthogy alapjában véve azokat a dolgokat. És azért fogalmazom meg így, mert nagyon sokszor a tervezésben nem tudjuk megfogalmazni, hogy az üzletfolytonossághoz mi az, amiről adatról beszélünk, szoftverről beszélünk, a kettőről együtt beszélünk, lefordítom. A levelezés, a szolgáltatás vagy a levelem. Vagy a hozzáférés az internethez? Tehát, ha a felhőben működik a levelezésem és működik a levél, de nem tudom letölteni, akkor most mi a rossz?

Megjött a levél, működött a szolgáltatás, nem ért el az eszközre. Rendelkezésre állás, ezt úgy hívják egy szóval IT-sok. Tehát hogyha a rendelkezésre állás büdzsét szeretném egy picit stabilizálni, akkor az ezt jelenti. Egy IT rendszernek nemcsak a rendelkezésre állást kell tudnia biztosítani, hanem a hitelességét a felhasználónak, meg magának a bizalmasságát a dokumentumnak. Na most ezeken a védelmi pontokon nekem szükségem van különböző információkra, hogy most akkor a HR-es valóban a HR-es, aki hajnal négykor négy tervre adatot küld ki, vagy pedig fizikailag már nincs ott a HR-es, aki egyébként azt az adatot kiküldi. Ezekben is tudunk még egy picit különbséget tenni?

Hát egy kicsit ráfordulsz most erre a zérótreszt, ne török extra szirányra.

Nem tudom, hogy ráfordulok-e, inkább így kérdezem, mert nagyon népszerűvé vált ez a Zero-teszt, de hogy tudjuk-e, hogy mit jelent?

Hát van egy reményem, hogy hogy tudjuk.

Legalább mi itt a stúdióban próbáljuk meg a stúdión kívül.

A stúdión kívül szerintem még azért valóban vannak kérdések. Én talán ezt úgy fogalmaznám meg, hogy pont, amiket elmondtál, ezekről már mindről bizonyságot szeretnénk ahhoz, hogy adjunk egy hozzáférést. Tehát azt gondoljuk, hogy míg régebben talán divat volt az, hogyha kialakult a VPN, beléptem a laptoppal a VPN-n, onnantól kezdve akkor minden nyitott volt, szabad volt. Az Eurotrans network access pedig lehetővé teszi azt, hogy mindaz, amit elmondtál, hogy kiről van szó, honnan jött, milyen adathoz fér hozzá, ezeket minősítve el tudjuk dönteni, hogy neki van-e hozzáférése, és szerintem van egy nagyon fontos adaléka ennek, ami egyébként része a Ford és a Sasem-megoldásnak is, mégpedig az, hogyha valami történik menet közben, tehát tegyük fel, hogy a felhasználó dolgozik, ismeret közben mondjuk kapott egy malware-t a gépére, akkor tudjuk nézni, hogy maga ez a gép alkalmas arra, hogy hozzáférjen bizalmas információkhoz.

És azt mondjuk, hogy hát hogyha mondjuk leállt például mondjuk a vírusirtó, ugye egyik ilyen első lépése szokott lenni mondjuk egy támadásnak, akkor azt mondjuk, hogy hát ez veszélyes számunkra. Az érzékeny adathoz már ne férjen hozzá a felhasználó, és az étele képes aktívan blokkolni. Tehát nagyon fontos, hogy session-önként férünk hozzá, tehát minden egyes érzékeny objektumot védünk így, és egyébként aktívan blokkolunk is, ha valami körülmény megváltozik a hozzáférés ideje alatt. Szerintem ez egy nagy adalék, ez egy nagyon nagy segítség ahhoz, hogy különböző adatszivárgások történjenek. Egyébként rendszeres szokott az lenni, azt kell mondjam nagyvállalatoknál elsősorban, hogy egy-egy új kiberfejlesztési megoldást bevezetünk, és igazából hirtelen mindenki meglepődik, és általában nem az IT és nem a kibervédelmi csapatok, hanem a HR-es csapatok, hát mit kezdjünk ezzel?

Ugye ez nagyon sokszor előfordul, hogy hú, hát ezt nem is tudtuk, hogy a felhasználó így viselkedik, de hát eddig egy megbecsült munkaerő volt, és akkor mit kezdjen ezzel a HR? Ez sokszor előjön.

Hát őszintén szólva ebben a helyzetben azért szerintem a közvetlen vezetőnek a felelőssége lenne a legfontosabb, mert a HR az tipikusan nem hiszem, hogy jó megoldást tud arra adni, amitől ennyire távol van. Mert a kollegával nap mint nap a főnöke dolgozik. A kolléga munkáját ő ellenőrzi, a kolléga munkájának az előnyeit az ő csapata és a cég élvezi, de nyilván annak a csapatnak a feladata, amit éppen egy kolléga lát el. Tehát valahol azt az embert kell tudni én szerintem felvértezni egy ilyen beszélgetésre, aki az ő főnöke.

Én nem értek egyet ezzel Laci, ne haragudj, akkor kinyitjuk a HR szelencét. A HR szelencében jelen pillanatban a HR-nél van a munkaköri leírás. A csoportjogosultsághoz a munkaköri leíráson keresztül a HR adja az IT-nak az utasítást. És onnantól fogva egyetértek azzal, hogy van joga és dolga a főnökének is a kollégával, viszont nem korrekt, hogyha közvetlenül direktben a főnök kapcsak értesítést, mert a HR viszont függetlennek kéne, hogy maradjon, arról, hogyha a főnök elfogult, benne van a buliban, értitek? Tehát nem véletlenül van a rakétaindító is két kulcsra megcsinálva. Tehát én jelen pillanatban a HR-nek sokkal-sokkal több IT ismeretet predesztinálnék, mint amennyivel azt gondolják, hogy elegendően rendelkeznek.

Ez nálam most egy picit ilyen vizsgálat és kutatási témába vágó kérdés lett, főleg azért, mert a Security Operation Centerek, a hozzá tartozó elemzések, meg az IT biztonsági felelős, aki függetlennek kell, hogy legyen a cégnél. Nagyon sokszor kimutatják, hogy a HR tudott arról az anomáliáról, csak nem szólt. És ez egy nagyon érdekes téma, így, hogy tűzfalakról beszélünk.

Nagyon érdekes téma, és az jutott eszembe közben, hogy valahogy visszajutottam ide az üzlet céljához, merthogy azt gondolom, hogy az IT is egyébként szerintem nem több, mint egy eszköz. Egy fontos eszköz, azt persze nekünk védenünk kell, tehát egy nagyon fontos funkciót látunk el, de igazából a mi célunk kiszolgálni az üzletmenetet.

Folytonosságot, igen.

Azt kitalálni, tehát azt igazából látniuk kell a vezetőknek, hogy nekik mi a céljuk ezzel. És itt a HR kérdés, az ott szokott előjönni általában, amikor ugye bevezetünk valami rendszert, és akkor hirtelen meglátszik, hogy hát milyen forgalmakat generálnak a felhasználók. Ugye a forgalom nagy része mondjuk nem kapcsolódik esetleg a cég tevékenységéhez, akkor jöjjenek a kérdőjelek, hogy hát igen, de csak lazított, de hát most akkor ezzel hozd le a veszélyt vagy nem, akkor miért mennek el különböző proxy oldalra a testületnek, akkor esetleg adatlopásról van itt szó, vagy csak valami véletlen dologról. És ilyen szempontból ez valóban fontos látni a közvetlen vezetőjének, hogy mi történik, de sokszor ez beütközik egy humánmenedzsment kérdéskörre is alakul ez, hogy most akkor hány órát mit csinál az a felhasználó, amikor ilyen forgalmakat látunk.

Úgyhogy ilyen szempontból kicsit összetett a dolog, és szerintem válaszolni egy irányból lehet. Mi a cég célja, mi az ő tevékenységének a célja, és azt kell szerintem definiálni mindenkinek a saját szintjén.

Köszönöm, ezzel azt hiszem, hogy én is egyet tudok érteni. Nagyon jó volt a hasonlata a két rakétakulcsról. Valóba, azt semmiképpen nem mondanám, hogy a HR-nek ehhez nem kell értenie. Ezt köszönöm szépen, ezt a kiegészítést. Viszont nem visszaélve a hallgatóink türelmével itt berekeszteném a mai beszélgetést, elérkezett az idő. Úgyhogy Zoli és Zoltán, köszönöm szépen, hogy velünk tartottatok a mai alkalommal, és a hallgatóknak megköszönjük, hogy velünk tartottak. Reméljük, hogy folytatása következik a témának valamikor.

Nagyon szépen köszönöm én is a beszélgetést!

Köszi, hogy itt voltál!