Üzletfejlesztés tőkebevonással: mikor, mennyit, hogyan – és kivel?

Üdvözlök mindenkit! Ez itt a Digit Podcast Személyi László vagyok, a Future-NOW vezető partnere, és társam a krimiben, Szekér Zoltán, az OD&IT and Ite és a SailingHangar alapító ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok! A Digit Podcast célja, hogy akit nem elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és az informatika mai meghatározó trendjeihez.

Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak.

Telnek az évtizedek és itthon is egyre jobban megértjük a kapitalizmus működését, és hát ezen belül egyre több cég kezdi felismerni a tőkehiány versenyképességi árnyoldalait, és igyekszik a finanszírozásban a hitelből vagy a saját felhalmozásból kitekinteni a tőkebevonásra, ami korábban inkább talán csak a startup világszokása volt. Ez most már kkv-s és nagyobb cégeknél is elég gyakori. De hát a tőkebevonás nem varázsszer, kinek, mikor és főleg kitől, milyen tőkét éri meg bevonni, hazai és külföldi, pénzügyi és szakmai, kockázati és csendes, okos és buta tőke, ha lehet ilyet is mondani. A mai adásban tényleg megpróbálunk a mélyére ásni, és persze vendéget is hívtunk. A Digit Podcast stúdiójában mellettünk ül a Digitaltech EDIH Fintech szakértője Málnay Barnabás, aki egyébként az ELTE Innovációs Központban és a Digital Tech Hedik mellett a Smartware Techben is dolgozik.

Üdvözlünk!

Köszönöm szépen a meghívást, üdvözlöm én is a hallgatókat, és persze titeket.

Köszönjük, hogy itt vagy. Barnabás, te már jártál nálunk valamivel több, mint egy éve, akkor a fintech eszközöket jártuk körbe. Most egy bemelegítő kérdésnek azt tenném fel, hogy azóta látsz-e előrelépést. Elkezdett-e növekedni a fintech penetráció a hazai kkv-k körében?

Igen, azt gondolom, hogy határozottan igen a válasz. Ahol ez leginkább látható, vagy az egyik terület, ahol látható, az a neobankok vagy digitális bankok szolgáltatásainak felhasználói körében. Revolut Wise a legismertebbek. Nemrég olvastam a statisztikát, hogy több mint kétmillió felhasználója van a Revolutnak már Magyarországon. Ez egy óriási előrelépés, tehát szerintem az elmúlt két évben gyakorlatilag dupláztak.

De akkor ez a bizniszfelhasználókra is igaz.

Ez a bizniszfelhasználókra is igaz, tehát a Revolut business, vagy nem tudom, magyarul hogy hívják, de az üzleti felhasználó így hívja.

Az üzleti felhasználó abszolút így működik.

Ott nem tudom a pontos számokat, de ott is mindenképpen növekedtek, illetve megjelent az első magyar alapítású neobank, a Been x, amit a Számlázz.hu alapítói indítottak el. Szóval ez az egyik terület, ahol nagyon látszik, hogy ezek az alternatív megközelítések, fintech irányú megközelítések jól működnek.

Na most akkor itt én hadd kérdezzek, jó? Most a hallgatók.

Még a bemelegítő kérdés bemelegítésnél, a bemelegítő kérdésnél azt szeretném bedobni, hogy figyeljetek, mondjátok már el nekem, hogy ez hogy működik. Nem én kérdezem, tőlem kérdezik, és egy adekvát választ szeretnék adni, hogy a Számlázz.hu-ba beépített fizetési megoldás ez miért jobb, mint a nem tudom én, valamelyik bank egyébként hasonló fizetési megoldása. Segítsetek már ebben eligazodni. Tehát, hogy megéri-e nekem céges Revolut számlát tartani, vagy nem. Menjek el egy bankba és csináljam ott, ahogy eddig, vagy nem. Személyes példa, és én mindig ahhoz szoktam hozzátenni, hogy csak akkor jók a példák, hogyha veled megtörtént. Bementem a kedvenc hárombetűs nem magyar bankomba, és 40 ezer forintot húztak le rólam minden hónapban számlavezetési umbuldák, hozzáadott érték, nem tudom én milyen cimbalom.

Ungabung a költségek alatt, ami azt gondolom, hogyha megnézem, hogy a Revolutnál a teljes számlavezetési díjam jóval kevesebb, akkor miért kéne bemennem ezek után egy magyar bankba. Nekem ez a kérdésem, ebben segítsetek.

Hát kicsit meg is válaszoltad a kérdésedet, tehát az egyik az, hogy ezek olcsóbbak és főleg transzparensebb az árazásuk, tehát jobban tudod, hogy milyen fajta díjazásra számíthatsz, gyorsabbak általában, és nagyon sok mindenben a felhasználói élmény is nagyobb.

Tehát sok mindent megtalálsz egyszerre, amit a hagyományosabb bankok alkalmazásában nem feltétlenül. Egyébként szerintem ennek két pozitív hatása van. Az egyik, hogy ezek egyéb opciók vagy alternatívák, amiket választhatunk a banki szolgáltatásokkal szemben. A másik pedig, hogy rákényszerítik a bankokat is, hogy sokkal olcsóbbak, transzparensebbek, felhasználóbarátabbak legyenek.

Ez az álom a valóságot én ezt évek óta nem látom, Magyarországon semmiképp. Lehet, hogy külföldön van ilyen, ott nem követem az árazást, bevallom, itthon nagyon hasonló árazással működik az összes nagy bank, mint tíz éve.

Jogos az elégedetlenséged, de szerintem azért fejlődés van valamennyi.

Az biztos viszont, hogy felhasználói élményben nagyon más. Egyrészt azért, mert nincs bankfiók, tehát hogy eleve úgy állsz hozzá, hogy ez egy más kommunikációs forma. Tehát nem lesz az, hogy bemegyek a bankfiókba, és ott fizikailag el tudom mondani, hogy lehúztam