AI és mentális egészség együtt ad tartós versenyelőnyt

Röviden

• A digitális működés felerősíti a meglévő vállalati kultúrát.
• Hibrid munkához új vezetői eszköztár és kimondott bizalmi keretek kellenek.
• Az AI mellett az emberi hang és a jólléti kultúra dönti el a hozamot.

A stúdióban egy látszólag egyszerű kérdéssel indul a beszélgetés: örömöt tud-e adni a digitalizáció. Molnár Anna, örömfókuszú coach (joyfulness coach) a dopaminról és a lájkok vadászatáról beszél, amely rövid távon feldob, hosszabb távon mégis az önértékelés hullámzását hozhatja. Szekér Zoltán a másik oldalt emeli be. Adatai, határidői és egy színes vezetői műszerfala után rendre megérkezik az a kérdés, miért nem nagyobb a teljesítmény. A feszültség kézzel fogható, és a hibrid munka, a nonstop értesítések, valamint a mesterséges intelligencia (AI) csak még több döntési helyzetet szállítanak.

A tét üzleti. Ha a digitalizáció egy bizalomra építő kultúrára ül rá, a csapat teljesítménye gyorsul, a kommunikáció tisztul, és a szervezet könnyebben tanul. Ha a kiindulópont a mikromenedzsment és a kényszeres kontroll, ugyanazok az eszközök a kiégést gyorsíthatják. A beszélgetés szereplői visszatérnek ehhez az alapállításhoz. A technológiát és a mentális egészséget nem érdemes két külön témaként kezelni. Egy vezetői döntésről van szó, amely pénzben, időben és fluktuációban mérhető.

Hibrid munka bizalom nélkül drágább

A hibrid működés a korábbi, irodai reflexeket próbára teszi. Molnár Anna arra utal, hogy sok vezető ilyenkor a kontrollkényszerbe kapaszkodik, miközben a kompetenciaérzet is sérülhet. Személyi László szerint nem az irodai jelenlétet kell pótolni online szemkontaktussal. Átlátható feladatlista, egyszerű jelzések és ismétlődő lépések automatizálása ad stabil keretet. Így nem levelezésspirálból, hanem közös munkafelületből halad a csapat, és a vezetőnek nem kell minden lépést szóban kiadnia.

A digitális térben a „nehogy lemaradjak valamiről” érzés hamar eluralkodik. Molnár erre azt mondja, hogy a mérték és a keretek számítanak. Ugyanúgy rá lehet függni egy okoseszközre, mint az ételre, ha nincs tudatos használat és határhúzás. Személyi ehhez hozzáteszi, hogy magánéletben rutinosabban kommunikálunk digitálisan, a munkahely viszont sok helyen lemaradt. Innen jön az egyensúlytalanság és a napi zaj, amely végső soron döntési fáradtságot okoz.

Nárcisztikus vezetés, jólléti díszletek és a kiégés ciklusa

A „nárcisztikus vezető” kérdése kényelmetlen, mégis kikerülhetetlen. Molnár úgy látja, enyhe nárcizmus gyakori vezetői vonás, de a kóros, leuraló működés mérgező légkört teremt. Lehet, hogy rövid távon eredményt hoz, hosszabb távon viszont embereket éget ki és növeli a fluktuációt. A beszélgetésben az is elhangzik, hogy sok helyen a mentális egészség ígérete nem stratégia, hanem kompenzáció. Ha a működés módja marad mérgező, a masszázs és az apró kedvezmények csak elfedik a gondot, nem oldják meg.

Szekér egy HR-konferenciás beszélgetést idéz fel arról, milyen könnyű „öt nap alatt kiégetni” egy tehetséget. Első nap nincs világos feladat. Második nap nem élvezhető a munka, de végre kell hajtani. Harmadik nap nincs kitől kérdezni. Negyedik nap nem egyértelmű a munkavégzés tere. Ötödik nap jön a felmondás. Szerinte a digitális eszköz „mindenre jó”, csak épp használati utasítást nem kaptunk hozzá. Ezért kell kimondott közös norma a csapatban és otthon is, a vasárnapi ebédnél is lehet helye a telefonszabálynak. Alap nélkül a frusztráció gyors kilépéshez vezet.

AI a napi munkában, emberi hang a kultúrában

A beszélgetésben előkerül egy etikai csapda is. Szekér mesél egy influenszerről, aki néhány szó alapján dicsérő levelet íratott egy nyelvi modellel. A szöveg választékos lett, de nem az ő hangján szólt. A vezetői dicséret pedig csak akkor épít kultúrát, ha hiteles. Molnár közben arról beszél, hogy az AI lehet hasznos szupporter, a válaszok forrásai viszont vegyesek, ezért könnyen pontatlan. Szerinte együttműködésre és képzésre van szükség. Ahol lehet, vegye át a gép a szabályalapú feladatot, az ember pedig tanuljon meg vele dolgozni.

A személyes ellenálló képesség is számít. Molnár napi rutint épít meditációval és jógával. A reggeli és az esti idősáv szerinte az agy legfogékonyabb időszaka. Ilyenkor hálagyakorlat, rövid meditáció vagy mozgás is segíthet, hogy valaki tartósan jól legyen. Ez nem helyettesíti a jó működést a vállalatnál. De ha a működés és az egyéni rutin erősítik egymást, az a teljesítményen is látszik.

A DIG-IT olvasata szerint

A DIG-IT olvasata szerint az AI és a mentális egészség nem két külön projekt, hanem egy vezetői döntés két oldala. Ha a digitalizációt a kultúra fejlesztésével együtt viszi végig a vezetés, a technológia felgyorsítja a bizalmon alapuló működést és a tanulást. Ha a kettő elválik, a technológia a rossz mintákat skálázza, a „jólléti program” pedig költséges kompenzációvá süllyed. A teljes beszélgetés a DIG-IT Podcast hangtárában érhető el, az epizód itt található: DIG-IT Podcast hangtár.

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.