A BIM alapú üzemeltetés az adaton és a döntésen áll

Röviden

• A magyar üzemeltetésben gyakran 17 Excel mozgatja a napi munkát, pedig a BIM már jelen van.
• A megtérülés kimutatása nehéz, az adatminőség és a vezetői elköteleződés a kritikus tényező.
• Következő lépés a pilot és az FM-re kész átadás, fenntartható modellel.

Egy nagy állami üzemeltetőnél reggel nem a hibajegyek listájával indul a nap, hanem a 60 megabájtos Excel betöltésével. A kolléga elmondása szerint ez fél óra, addig kávé és cigaretta. A cég 17 táblázatból működteti a portfólióját, és csak ezután kezdődik a munka. Erről konkrét példával esett szó a DIG-IT Podcast BIMEXEC különkiadásában. Ez információs lemaradás. Vezetői nézőpontból ez idő, pénz és kockázat. Ha a karbantartási döntés fél órával később születik meg, nő a kiesés és a költség.

A tét most az, hogy a döntésekhez elérhető-e a megbízható adat. A műsor vendége, Tuczai Péter így fogalmazott: „A BIM-ből az i betűt emelném ki, az információt.” (26:34). Aki eddig is rendesen üzemeltetett, annak ezeket az adatokat eddig is elő kellett állítania. A különbség az, hogy egy közös adatbázis mellett gyorsabb a munka és kevesebb a félreértés. A DIG-IT értelmezése szerint a megtérülést ma nem a szoftver neve dönti el, hanem az adatminőség és az, hogy a vezetés mennyire áll az ügy mellé.

Az üzleti tét az információ és a vezetői döntés

Német Daniék egy szakmai workshopon összegezték, mit vár a piac a BIM alapú üzemeltetéstől. A résztvevők a közös adatkörnyezetet és a jól strukturált adatállományt tartották erősségnek. Ezek szerintük segítik a költség- és életciklus-optimalizálást (11:46). A magyar gyakorlat szórása közben nagy. A kockás füzet és az Excel ugyanúgy jelen van, mint a számítógéppel támogatott létesítménygazdálkodás (CAFM) és néhány BIM elemet használó megoldás (12:19). A SWOT gyengeséglistáján a modellek és az adatok naprakészsége, valamint a megtérülés számszerű kimutatásának nehézsége került előre (12:26).

A vendégek szerint a bevezetést két helyről lehet indítani. Vagy egy meglévő, digitális nyilvántartás nélküli épület felmérésével és adatgazdagításával. Vagy egy új beruházás korai szakaszában, ahol az üzemeltetési adatállomány menet közben épül. Az első út költségesebb. A másodiknál az üzemeltetési adatcsomag a teljes beruházási költséghez képest kicsi tétel, és az eredmény fenntarthatóbb. A közös nevező egy skálázható pilot, amely később portfóliószintre bővíthető (35:04).

Megtérülés ma célzott felhasználásokban látszik

A pénzügyi vezető számokat kér. Itthon kevés a kézzelfogható, kizárólag BIM alapú üzemeltetési referencia. Így a közvetlen megtérülést (ROI) rövid távon nehéz bizonyítani (12:26). Német Dani szerint viszont az energiaracionalizálási projektekben már mérhető eredmények születnek. Ha a BIM-modell az alap, pontosabb beavatkozásokig lehet eljutni, és ezek igazolható megtakarítást hoznak. A modell felépítésének költsége ilyenkor a projekt része lehet (14:37). A DIG-IT olvasata szerint ebből az következik, hogy a „BIM mint döntéstámogató adatbázis” gyorsabban térül meg célzott területeken, például energián vagy karbantartási ciklusokon, mint ha mindent egyszerre akarnánk átalakítani.

A lényeg változatlan. A BIM nem plusz teher a jól végzett üzemeltetéshez képest, hanem hatékonyabb eszköz, mert mindenki ugyanazzal az adatbázissal dolgozik. Ezt Tuczai Péter hangsúlyozta a beszélgetésben (26:34). Aki ma szétszórt fájlokból és külön Excel-füzetekből dolgozik, az döntés helyett gyakran keres. A közös adatkörnyezet ezt a veszteséget csökkenti.

A digitális iker élő adatokkal működik

A vendégek szerint nyugati konferenciákon a BIM után már a digitális iker a fő téma. A digitális iker valós idejű adatokat és szimulációt visz az üzemeltetésbe. Tuczai Péter úgy írta le, hogy így a modell dinamikussá válik, és a változtatások hatása a valós épület bolygatása nélkül elemezhető (27:25). Német Dani erre építve arról beszélt, hogy a karbantartás a reaktív üzem helyett előrejelzésre támaszkodhat. A hibák megelőzhetők, a leállások csökkenthetők (28:43).

Fontos záradék. A BIM-modell is karbantartást igényel. Ha nem frissül, gyorsan elavul, és visszacsúszik a használati értéke. A beszélgetésben ez külön kiemelésre került (42:55).

Adatminőség és átadásátvétel dönt a hasznosságról

Az üzemeltetés szempontjából a milliméteres geometriai pontosság ritkán kritikus. A típusadat és a paraméter viszont igen. A vendégek szerint gyakori, hogy a beépített berendezések tényleges adatai a kivitelezőtől Excelben érkeznek, és a modellbe kerülő paraméterek nem mindig követik a valóságot (17:09). Ilyenkor a szerelő a modellen A-t lát, a gépházban pedig B-t talál. A megoldás a modell folyamatos frissítése, de ez már tűzoltás.

A gyökérok gyakran az átadás-átvétel. Az üzemeltetőt sokszor későn vonják be, és végül PDF-ből kell újra felmérnie az épületet. Ez súlyos adatvesztéshez vezet, és a költségek is nőnek. Erre a beszélgetés külön példákat hozott (20:06). A workshopon veszélyként az alvállalkozói integráció nehézsége és az IT-rendszerek sérülékenysége is előkerült. A résztvevők ezt végül emberi oldalra vezették vissza. Nem a rendszer a gyenge láncszem, hanem a használat módja (20:49).

Előbb a döntés, aztán a rendszer

A siker kulcsa a vezetői elköteleződés. Tuczai Péter szerint a felülről érkező, következetes döntés teszi sikeressé a projekteket. Amikor lentről indul a kezdeményezés, és elakad egy vezetőnél, a projekt gyakran elhal (31:07). Német Dani utal rá, hogy a minisztériumi irányok és a beszélgetésben említett „ISO 19650” szerinti gondolkodás is ebbe az irányba tolja a piacot (34:45). A vendégek a skálázható pilotot tartják jó belépőnek, amely később portfóliószinten is működhet (35:04).

A DIG-IT olvasata

A DIG-IT olvasata szerint a leggyorsabb üzleti nyereség három egymásra épülő lépésből adódik. Elsőként a szigetszerű Excel-világból közös adatkörnyezetbe érdemes áttenni az üzemeltetési adatokat. Már ez érzékelhető idő- és költségmegtakarítást hoz, amire a műsorban elhangzó példák is utalnak (07:39, 11:46). Második lépés a korai FM-bevonás, és az „FM-re kész” átadás kérése. Ennek hiányában az átadás-átvételnél elvész az érték (20:06). Harmadik lépésként egy célzott pilotban lehet bizonyítani a megtérülést, például energiaracionalizálási projekttel (14:37). E három feltétel nélkül a digitális iker legfeljebb látvány marad. A vezetői döntés itt működési kockázatot kezel, nem esztétikai vitát zár le.

A szereplők szerint a BIM alapú üzemeltetés már jelen van, és gyors bővülés várható. A nyitott kérdés az, melyik portfólión lesz először kézzelfogható a pénzügyi hatás. A teljes beszélgetés itt érhető el: BIMEXEC Különkiadás – BIM és épületüzemeltetés. További DIG-IT epizódok: hangtár.

DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.