Az online családfakutatás a digitális készségeket is fejlesztheti
Röviden
- Az online családfakutatás közös digitális munkává alakítja a családi emlékek összegyűjtését.
- A vállalatok számára tanulság, hogy személyes motivációval könnyebb lehet digitális készségeket fejleszteni.
- A következő kérdés, hogyan kapcsolható össze a közös alkotás, az adatvédelem és a tudatos eszközhasználat.
Horváth Richárd 1999-ben még füzetbe írta a családi történeteket. Az idősebb rokonokat kérdezte, neveket, kapcsolatokat és emlékeket gyűjtött. Kilenc évvel később egy távolabbi családtag meghívta egy online családfába. Richárd ekkor felismerte, hogy a saját kutatása mások tudásával is összekapcsolható. A korábban különálló fényképek és feljegyzések közös digitális gyűjteménybe kerülhettek. A váltás történetét a DIG-IT Podcastban mesélte el.
Az online családfakutatás üzleti szempontból is figyelemre méltó. Olyan embereket ösztönözhet digitális eszközök használatára, akiket egy hagyományos informatikai képzés kevésbé érdekelne. A családi múlt iránti kíváncsiság konkrét feladatot ad a tanuláshoz. Fényképeket kell feltölteni, adatokat ellenőrizni, rokonokat meghívni és közösen dolgozni. Ezek a műveletek több vállalati rendszer használatában is visszaköszönnek. A DIG-IT beszélgetésének központi kérdése ezért túlmutat a családtörténeten. Hogyan lehet a személyes érdeklődést a digitális készségfejlesztés szolgálatába állítani?
Az online családfakutatás közös munkává alakítja az emlékezést
A hagyományos családfakutatás jelentős részét korábban egyetlen ember végezte. Felkereste a levéltárakat, anyakönyveket olvasott, és rendszerezte a megszerzett adatokat. Horváth Richárd szerint az internetes szolgáltatások ezt a munkamegosztást alakították át. Egy családfa többé nem feltétlenül egyetlen kutató tudására épül. Távoli rokonok is hozzáadhatják az általuk ismert történeteket, dokumentumokat és fényképeket. A felhőalapú együttműködés (cloud collaboration) így a családi emlékezet gyakorlatává válhat, akár különösebb informatikai előképzettség nélkül is. Richárd az adásban arról beszélt, hogy a sok apró hozzájárulás gyorsíthatja és részletesebbé teheti a kutatást.
A különbség egy régi csoportképnél válik igazán kézzelfoghatóvá. A család egyik ágán megmaradt fényképen több férfi áll egymás mellett, de az utódok már nem feltétlenül ismerik valamennyiüket. Egy másik rokon viszont tudhatja, ki szerepel a képen. Horváth példájában a feladat ezért nem egyszerűen a fénykép digitalizálása. Meg kell találni azt az embert is, aki azonosítani tudja a szereplőket. A közösen szerkeszthető családfa kapcsolatot teremthet a fénykép őrzője és a történet ismerője között. A beszélgetésben bemutatott példa jól érzékelteti, hogy az információ értékét a hozzá tartozó emberi tudás adja.
A személyes motiváció a digitális tanulást is segítheti
A vállalati digitalizáció egyik visszatérő problémája, hogy az új eszköz használata önmagában ritkán jelent vonzó célt. A munkavállalónak gyakran egy újabb felületet, jogosultsági rendszert vagy munkafolyamatot kell elsajátítania. A családfakutatás ezzel szemben személyes kérdésből indul. Ki volt a dédnagyapa? Hová költöztek a rokonok? Kinél maradhatott meg a régi esküvői fénykép? A válaszok megtalálásához digitális műveleteket kell végezni, de a figyelem nem az eszközön marad. A felhasználó a saját célja érdekében tanulja meg a használatát.
Horváth Richárd a saját családi kutatásának folytatásáról is beszélt. Elmondása szerint a meghívott rokonok egy része rendszeresen foglalkozott a családfa bővítésével. Volt, aki régi fényképeket szkennelt, mások idősebb családtagokat kerestek fel. A részvétel mértéke eltért, de az aktív közreműködők munkájából a többiek is részesültek. Ez fontos szervezeti párhuzam. Egy digitális rendszer elfogadásához nem feltétlenül szükséges, hogy minden felhasználó azonos lelkesedéssel és tudással érkezzen. A személyes érdeklődésre épülő feladatok segíthetik az első sikerélmények megszerzését. Ez azonban az epizódból levonható következtetés, nem bizonyított vállalati képzési eredmény.
A családi fényképek mögött közös adatkezelés zajlik
Az online családfakutatás egyik kevésbé látványos tanulsága az adatkezeléshez kapcsolódik. Amikor valaki feltölt egy fényképet vagy meghív egy családtagot, döntést hoz az információ megosztásáról. A DIG-IT Podcast beszélgetésében külön figyelmet kapott, hogy az élő családtagok adatai eltérő hozzáférést igényelhetnek a történelmi személyek adataitól. Horváth a családfa-szolgáltatások hozzáférési lehetőségeit is ismertette. Az adott szolgáltatás tényleges beállításait és aktuális adatkezelési feltételeit ugyanakkor külön szükséges ellenőrizni. Nem minden rendszer kínál azonos védelmet, és egy hozzáférési beállítás önmagában nem rendezi az adatkezelés valamennyi kérdését.
A vállalati párhuzam itt különösen erős. Egy munkatárs a családfa építése közben saját döntéseinek következményeivel találkozhat. Kit hívhat meg szerkesztőnek? Ki nézheti meg a feltöltött adatokat? Hogyan ellenőrizhető egy váratlan meghívó valódisága? A beszélgetésben egy külföldön élő családtag példáján keresztül az adathalászattól való félelem is előkerült. A felhasználó számára a meghívó első pillantásra gyanús lehet, még akkor is, ha valóban rokontól érkezett. A DIG-IT olvasata szerint az ilyen helyzetek alkalmasak lehetnek a biztonságtudatosság fejlesztésére. A családi kapcsolat ugyanakkor nem helyettesíti az önálló ellenőrzést és a megfelelő hozzáférési szabályokat.
A családfakutató platformok eltérő üzleti logikát követnek
A digitalizált családi emlékek értékes adatállományt alkotnak. Minél több felhasználó kapcsolja össze a kutatását, annál több lehetséges egyezést kereshetnek a szolgáltatások. Horváth Richárd a Geni és a MyHeritage eltérő családfa-szervezési megközelítését hasonlította össze. Elmondása szerint a Geni közös, összekapcsolódó családfákra épít, míg a MyHeritage az önállóan kezelt családfákhoz is kínál eszközöket. A két szolgáltatás kapcsolatáról és az automatikus egyezéskeresésről az epizód második felében beszélt. Ezek a 2023-as megállapítások a beszélgetés idején ismertetett működést tükrözik. A jelenlegi szolgáltatási feltételek ettől eltérhetnek.
A platformok üzleti érdeke és a kutatók célja nem feltétlenül azonos. A felhasználók családi kapcsolatokat és történeteket keresnek, míg a szolgáltatók előfizetéses funkciókat és keresési lehetőségeket kínálhatnak. A közösségi adatok bővülése növelheti a keresőrendszer használhatóságát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden találat helyes. A beszélgetésben szereplő Kovács Ferenc példája jól mutatja az egyezéskeresés nehézségét. A név önmagában kevés az azonosításhoz, ezért további adatokra és összefüggésekre van szükség. A keresőrendszer találata kutatási támpont, amelyet más információkkal is érdemes összevetni.
Az ingyenes hozzáférés mögött is vannak kompromisszumok
A családfakutatás digitalizációja nem kizárólag kereskedelmi szolgáltatásokra épül. Horváth Richárd a FamilySearch rendszerét is bemutatta, amely a beszélgetés idején ingyenesen hozzáférhető kutatási lehetőségeket kínált. Az epizódban szó esett az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának történeti dokumentumdigitalizálási tevékenységéről is. A digitalizált anyakönyvek hozzáférhetősége csökkentheti a személyes levéltári kutatás szükségességét. A digitális dokumentum azonban nem feltétlenül könnyen feldolgozható adat. A régi kézírás, a hiányos bejegyzés és a téves azonosítás továbbra is nehézséget jelenthet. A FamilySearch lehetőségeiről szóló beszélgetés éppen a hozzáférés és a használhatóság különbségére világít rá.
A DIG-IT olvasata szerint a családfakutatás vállalati tanulsága elsősorban a tanulási motivációban rejlik. A technológia nem attól válik hasznossá, hogy mindenki megtanulja a funkcióinak nevét. A felhasználónak értenie kell, milyen problémát oldhat meg vele, és milyen felelősséggel jár a használata. A családfa személyes jelentést adhat a közös szerkesztésnek, a dokumentumkezelésnek és az adatmegosztásnak. A vállalatok számára ebből nem egy kész oktatási módszer következik, hanem egy vizsgálatra érdemes megközelítés. Érdemes lehet olyan gyakorlati feladatokat keresni, amelyekben a digitális készségek elsajátítása egy valóban fontos célhoz kapcsolódik. A hatás megítéléséhez viszont célzott mérésre és megfelelő összehasonlításra lenne szükség.
A családi fényképek közös feldolgozása végül túlmutat az informatikai készségeken. A kutatás során olyan emberek tudása válhat hozzáférhetővé, akiket a család korábban ritkán kérdezett. Az idősebb rokonok emlékei új jelentést adhatnak egy régi dokumentumnak, a fiatalabbak pedig segíthetnek a digitális megőrzésben. Ezt a tudást egy keresőmotor önmagában nem tudja pótolni. A vállalati digitalizáció számára is érdemes feltenni a kérdést, hány értékes ismeret marad kihasználatlanul azért, mert nincs megfelelő közös munkafolyamat. Horváth Richárd története és a családfakutatás további tanulságai a DIG-IT Podcast Digitalizáció és a családfakutatás című epizódjában hallgathatók meg, a témáról pedig a kapcsolódó DIG-IT-cikkben is olvasható további értelmezés.
DIG-IT Podcast szerkesztőség - All rights Reserved.