BIMEXEC Különkiadás – BIM stratégia

[zene] Üdvözlök mindenkit. Ez itt a [zene] Digit Podcast személyi László vagyok, a Futurál vezető partnere és társam a krimiben Szekér Zoltán, az Audi és a Sailing Hungar alapító [zene] ügyvezetője. Sziasztok, jó napot kívánok. A Digit podcast célja, hogy akit nem [zene] elégítenek ki a felszínes cikkek és a hangzatos jelszavak, az közelebb kerülhessen a digitalizáció és [zene] az informatika mai meghatározó trendjeihez. Mi itt a mélyére fogunk ásni a dolgoknak. [zene] Imár a [zene] negyedik adást prezentáljuk a Digit Podcast BMX sorozatában, amit az AFMtek csapatával közösen alapítottunk. A mai témánk egy kimondottan vezetői téma, amit podcast alapítótársammal, Zolival mindketten hiánypótlónak tartunk, ezért külön örülök, hogy ezt javasoltátok mára.

Tehát BIM stratégia. Vendégünk Német Dani, az AFMtek üzletfejlesztési vezetője, Rónai András az AQM ügyvezetője és Kucogi László a Kép stúdió ügyvezetője. Köszöntelek benneteket a Digit podcast stúdiójában. Sziasztok! Szervusztok! Sziasztok! Mielőtt belecsapunk, kíváncsi volnék, az elmúlt BMX adások kapcsán, ki milyen visszajelzésekkel találkozott ügyfelektől vagy ismerősöktől, barátoktól? Hát főként a család visszajelzése jött első körben, hogy izgulhatnánk egy kicsit kevésbé, [nevetés] de viccet félretéve nagyon hasznosnak hasznosnak tartják ezeket a fajta edukációs beszélgetéseinket és érdek érdekes módon érkezett olyan olyan megkeresés is így a weben keresztül, ahol már ahol már hivatkoztak erre a podcast beszélgetésre. Úgyhogy nagyon hasznosnak tartjuk. Lacig a én főleg elsősorban ugye azokkal a kollégáimmal beszéltem, akikkel együtt dolgozok.

Ők mindenki azt mondta, hogy igazából nagyon jó lett, tehát sokkal jobb lett, mint amit vártak. Így nagyon leesztősítem a [nevetés] a választ. Tehát ők azt gondolták, hogy ez egy ilyen hát ha belehallgatunk és akkor elfelejtjük kategóriát, de azt mondta, hogy ennek bőven volt üzenetett tartalma is. Én ennek örültem, hogy igazából sikerült az üzeneteket valamennyire átadni a kedves kollégáknak. Tök jó. Köszönöm. András, te hallgattál minket? Még nem. hallgattam, mert valamelyik este már megnyitottam, hogy ezt majd meg fogom hallgatni, úgyhogy új vagyok ilyen szempontból, de hogyha legközelebb meghívtok, vagy egy másik alkalom, addigra már lesz vele tapasztalatom és információ. Köszi. Mennyire újszerű téma a BIM stratégia szerintetek?

Itthon hazánk van viszonylag új. Tőlünk nyugatabbra ez egy ez egy valamilyen szinten előrehaladottabb folyamat. Az mi az elmúlt másfél két évben kezdtük el így a folyamatainkat a a BIM stratégiaépítéssel kezdeni, de még tudomásom szerint egész egész kevés cég építi így a Bimes folyamataikat egy stratégiával megelőzően. András, igen, általában én is arra, hogy ráugranék, hogy Magyarországon olyan szempontból régebbi, de hogy átgondoltan stratégiai szempontból építkezés az az új keletű. Általában mindenki csapjunk bele a közepébe és lesz ami lesz elven működött az elmúlt 5-10 évben. Úgyhogy ilyen szempontból bizonyos szempontból új keletű, de sokan úgy tesznek, mintha már előrejárnénak benne. Laci nagyon bólogattál, tehát ezek szerint nem olyan régóta készülnek itthon BM stratégiák, és most most itt az ideje, hogy evangelizáljuk piaci egy piaci igényre kellett, hogy reagáljunk, amikor azt mondtuk, hogy csinálunk BIM stratégiát. Tehát azt kellett látni, hogy az van, amit az András mondott, beleírtak a szerződésbe valamit, és akkor arra reagáltunk, de úgy, hogy meglegyen a pipa, olyan minőségben, olyan tartalommal satöbbi. Tehát teljesen végiggondolatlanul mentek előre a dolgok. És persze ennek van egy

organikus fejlődése, és ebből bizonyos dolgok is estek ebből az értelemben, de ezek a kiestek dolgokat, hogyha most így utólag visszanézünk a ma kvázi bimvezető cégekre, ott is azért lehet látni, hogy ez egy ilyen kicsit olyan össze-vissza, tehát ahogy az élet alakította ezt az egészet, tehát nem végiggondolva. És amikor ezzel egyre több helyen találkoztunk, tehát tényleg az volt a probléma, hogy elmentünk és onnantól kellett kezdenem, hogy volt a tyuk és melyik a volt előbb satöbbi. Tehát teljesen a legelejétől pedig ő azt mondta, hogy ő ért a Bamhez. Tehát ugye a legnagyobb probléma ez volt, hogy azt gondolták, hogy értenek és mégse értenek hozzá. És amikor elkezdtük ragozni, akkor rájöttünk, hogy igazából a stratégiaépítés a Magyarországon általában elég gyengéscske, tehát azért lássuk be itt a magyar menedzsmentnek a stratégia építési szokásai azért elég alacsonyak.

Lásd a bevezetőmet. Igen, igen. Teljes teljesen jogos. És másodsorban azon belül is, minek utána a Bimet egy ilyen misztifikációval értették, béképp nem értették ezt a dolgokat, hogy ezt végig kéne gondolni, hogy honnan hova akarunk menni ezzel kapcsolatban. Igen, meg a BMT nem csak misztifikációnak vagy szóltam, ha te visszadom a szót, hanem marketingnek gondolták. Vagyis az, hogy ki tudjuk tenni a zászlónkra, úgy teszünk, mint azt, hogy azt gondoljuk, hogy tudjuk és csináljuk, de de de csak arra van, hogy kipipáljuk és hogy előre tudjunk menni a piacba. És ez ez meghatározó sajnos annyit tennék azért hozzá, hogy amikor mikor ugye az ember tiszta forrásból szeret lopni, egyik volt kollégámnak kedvenc mondata volt ez a történet. Tehát én is körbenéztem a világpiacon, hogy hol van binstatégia, hogy néz ki az egész. Nem nagyon van a világpiacon se ez a termék, hogy BMstratégia. Tehát ha rákeresel a a weboldalakra, kettő-három olyan oldalt fogsz egyáltalán találni, ahol ez a szóügy egymás mellett fog találkozni, egy bens stratégia. annyi a különbség, aminek után azért van nekem és Andrásnak is nemzetközi tapasztalata, hogy épp azért, mert ott a menedzsment science egy magasabb szinten van, tehát

általában van stratégia a cégeknek, általában végiggondolják itt elsősorban vagyongazdálkodási stratégia az aminek, amiből aztán le tudsz bontani egy BIM stratégiát. Ezért alapvetően mégis csak befolyásolva volt a BIM építkezés náluk, mert ki lett alakítva, hogy én vagyok valami multi cég, nekem hogy működik a az ESET menedzsmentem, tehát az ingatlan nyilvántartási rendszerem. És ezért ha már van BIM, akkor az ingatlan nyilvántartási rendszer és a BIMek az összerakását ő végiggondolta. Lehet, hogy nem hívta BIM stratégiának, de gyakorlatilag végiggondolta ezt a dolgokat. A megnézzük ezeket a nagyon nagy multicégeket, most nem akarom fölsorolni, amelyiket így általában ilyenkor el szoktuk mondani. Majdnem mindenkinél ezt látjuk, hogy igazából nem is klasszikus BIM stratégiáról beszélünk, hanem egy asset menedzsment stratégiáról beszélünk, amelyikből viszont nagyon már visszaköszönnek a a BIM-nek a dolgai. Tehát náluk létezik ez a történet, tehát visszatérve van honnan azért lopni, tehát megnézni, hogy mi a jó megoldás. annyit tennék hozzá a BIM stratégiával kapcsolatban azért, hogy most főleg azt a négyet néztem, ami a nagy vállalatért, tehát a megrendelő oldali BIMstratégia, de természetesen

ebből le lehet vezetni a túloldalt is, tehát egy kivitelező cégnek, egy tervező cégnek vagy egy üzemeltető cég számára mit jelent a BIM stratégia, hiszen ezek a stratégiák egymásra épülő történetek. Tehát hogy amikor kitalál valaki egy megrendő oldalról, hogy mi az eszet menedzsmentje, abból nagyon könnyedén le lehet vezetni, hogy mire van szükség mondjuk egy kivitelezés során. mondtad ezt a kifejezést, hogy organikusan fejlődött. Ez mindig megüti a füret egy beszélgetésben. Legalábbis 10-ből kilencszer az emberek, amikor visszakérdezek, hogy jó, de milyen az az organikus fejlődés, akkor olyanokkal jellemzik, hogy hát ez ahogy sikerült, meg ahogy jött egyik a másik után, meg úgy átgondolatlanul. Miközben egyébként ha megnézzük a természetben a a ahonnan jön ez a szó, hogy organikus fejlődés, ott van egy komplett terv, egy DNS, hogy hogyan fogunk fejlődni. és azt bontjuk ki. Tehát valójában amit organikus fejlődésnek hívunk, az pont ez, amiről itt beszélgetünk, a stratégiai alapú fejlődés. Na most milyen lépésekben lehet eljutni egy BIM stratégiához?

Különbözik bármilyen stratégiától ez a szakterület, vagy vagy egyáltalán mi a viszonya az üzlet általános stratégiájához? Hát ha megengeditek, ami picit így visszamenőleg, ami egy nagyon-nagyon fontos és és nagyon figyelemmel veendő rész, az gyakorlatilag az, hogy a BIM még mindig csak szigetüzemekben jelenik meg a különböző folyamatokban. a tervezésben már ott van, a kivitelezésben már kezd megjelenni az üzemeltetésben, meg még mindig mindig csak aki azt mondja, hogy ő már csinált BIM BM alapú üzemeltetést, ő ő azért szerintem túloz. Vannak jó kezdemények, pilot projektek, de de a Beam összetettsége nagyon nagyon nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy most egy beruházónál próbálunk stratégiát építeni, vagy hogy Laci is mondta, egy kivitelezőnél, vagy bármelyik bármelyik részénél a teljes építési folyamatnak.

A kérdésedre akkor választnék. Különbözik is, meg nem is. Ugye alapvetően annyi a az alap, hogy normálisan, ha építesz egy stratég egy üzleti stratégiát, van egy elemzési szakasz, van egy stratégiai cél és eszközkijelölési szakasz, és akkor az eszközök alapján csinálsz egy cselekvési tervet. Ez itt is igaz. Tehát ugyanúgy meg kell lépni ezeket a lépéseket. Mi a különbség? Amikor egy üzleti stratégiát építesz, akkor te tudod ki a konkurenciát, tudod mi az üzletágadnak a jellemzői, mik a te tulajd, hogyan állsz satöbbi. Tehát alapvetően van egy jó platform, ahol el lehet indulni. Tehát igazából tudsz a saját kérdéseidre választ adni. Ugye itt egy talácsadónak főleg az a szerepe, hogy kérdezzem meg egyfajta módszertant adjon abban az értelemben, hogy a cég kialakítsa a saját üzleti stratégiáját.

A BM esetében nem állt fönn az indulóplatform. Tehát alapvetően a mi eggyel hátrábból kezdünk, ha szabad ezt a kifejezést használni. Tehát meg kell alapozni ezeket a dolgokat, hogy igazából ők tudjanak kérdezni, tudják elmondani az igényeiket, és ténylegesen ki tudjuk találni azt, hogy hogyan fog az egész céges üzleti stratégia ehhez a BM üzleti stratégiához menni. Tehát picit amikor mi tanácsadóként odamegyünk, nem csak egy módszert fogunk vinni és segítséget abban, hogy jobban tudunk kérdezni, hanem azt is tudjuk tenni, hogy igazából őket oktatjuk, edukáljuk ebből az értelemből. És akkor jön a második szakasz, amikben már nem akkora a különbség, de azért látni kell a a itt is a különbséget, az alkalmazási szakaszt. Gyakorlatilag kitalálunk egy cselekvési tervet, és ugye a BIMT elsősorban akkor szoktuk alkalmazni, hogyha új beruházás történik. De szeretném jelezni, nem csak akkor lehet a bimet alkalmazni, amikor új beruházás van, meglevő épületnél, átépítésnél satöbbi. Na most ezt a cselekvési tervbe való részvétel azért igényel egy olyanfajta támogatást, amit egy normál üzleti stratégiánál nem kell megcsinálni, hiszen a te embereid fognak dolgozni a a az adógyárba, nem tudom hol ebből az értelemben. Tehát ide ebben az

esetben bejön a BIM menedzser vagy BIM szakértőknek a háttere, ahol persze eldöntendő, hogy azt te egy belső erőforrással akarod megoldani, vagy külső erőforrással. A gyakorlat ugye azt mutatja, hogy ezt a külső erőforrást legalább az elején igénybe kell venned, a pilót projekt esetében. Ezt végig kell vinned. Tehát a különbség igazából az elején és a végén van. A közepe az nagyjából azonos egy normál stratégiaiépítéssel. Igen, itt a Laci arra gondol, hogy lézer scannelni kell, különböző BIMES menedzsment folyamatokat kell menedzsment szoftverekkel végezni. Nem kell, de jóha jó, ha végezzük. Ö, tehát itt ezeket a fajta erőforrásokat általában egy egy olyan cég, mint mi, vagy vagy egy hozzánk hasonló rendszerintegrátori szemléletű szolgáltató cég szokta az elején nyújtani?

Ahogy így hallgattalak benneteket, megfogalmazódott bennem az, hogy valami hasonlót látok az innovációs stratégiáknál is. Valószínűleg azért, mert ami még egy innovatív technológiának számít a a piacon. Ott is annyiban mindenképpen különbözik az üzleti stratégiától, hogy vannak benne ismert és ismeretlen ismeretlenek, ahogy az angol mondja. Tehát nem egy tudott terep, nem egy nem egy kiismert terep, amiről beszélünk, és amit aztán megpróbálunk akciókkal a saját javunkra fordítani. Most egy előadásra készülök, ennyit még engedjetek meg zárójelben, az előadás arról szól, hogy hogyan tudjuk az innováció menedzsmentjét a különböző piaci helyzetekhez igazítani. Ö mikor versenypiac van és nagy a verseny, mikor nincs verseny, mert új területre lépek be, mikor háborúk vannak, meg ellátás rendzavarok vannak, mikor konjunktúra van, hogyan hogyan innoválok. És ezt az egy címet találtam a leg legkézenfekvőkbbnek, hogy hogy vitorlázat minden időkre. Ugye a hajót ugye nem ugyanolyan vitorlázattal szerelem föl, amikor viharos időre számítok, mint amikor Szacsendre. Na, valami ilyesmit éreztem ebben, amit mondtál. De Andrá is szeretném megkérdezni, hogy te a a Bam stratégia alkotással, amikor találkozol, akkor az

az milyen lépéseket jelentett számodra? olyan szempontból egy kicsit meg vagyok lőve, hogy Laci lényegében elmondta a legfontosabb dolgokat, de amit én hozzá akartam tenni, hogy az edukáció részével, hogy itt a a BIMES folyamatok BIMES terület igazából azt kell elsőnek meglátni a megrendelővel, hogy itt nem valami bizonyos szempontból új dolgot kell létrehozni, hanem az információ menedzsmentet akarjuk szabványosítani és pontosítani ezekbe a folyamatokba. az információ, a laser scamből bejövő információ, az, hogy a másik egyik létesítményben hogyan működtek a dolgok, az az információ, ezeknek az információknak a az egységesítése és a jobb felhasználását kell úgymond megértetni vele. És onnantól kezdve ez a stratégiaiépítés kell a tanácsadás hozzám, mert ugye egy bizonyos szempontb új szemlélet, de egyszerűbbé teszi, de az eddigi ilyen szempontból más azért, ahogy a Laci is elmondta, más ez a stratégiaépítés, mint az eddigi céges stratégiaépítés, de az információ egységesítésén van a hangsúly, hogy azt használjuk, gyűjtsük, használjuk, felhasználjuk és kezeljük.

Érdekes, hogy nekifutunk egy BIM stratégiának, aztán kiesik belőle még egy-két olyan folyamat, aminek semmi köze a BIM stratégiához. Folyamatszabályozás. Ugye Laci is említette, hogy hogy fontos, hogy a Beam stratégia párhuzamban álljon a vállalati stratégiai célokkal. Építettünk nem is olyan rég olyan stratégiát, ahol nem volt vállalati stratégia. Nehéz volt így párhuzamba állítani a a BMES eszközöket és a és a B BES stratégiát. És hogy oldottad fel ezt a helyzetet? A szakembereinkkel. Dolgozik nálunk olyan minőségirányításban és folyamatszabályozásban jártas kolléga, aki aki tanácsadóként pluszba bevonható így a a hiányosságoknak a megfelelő gyakorlatilagés kibővítetted a a megbízatást, és az üzleti stratégiában is segítetted az ügyfelet, hogy az is előálljon.

Pont pontosan. Ebben is szakértőnek kell lenni valamilyen szinten, attól függetlenül, hogy a mi fő fókuszunk a beam, de a kettő szorosan együtt tud csak működni. És ebből a kapcsolatban csak, hogy egy nem stratégiai szempontú példa, de hogy a BIM mennyire úgymond átitatódik a a többi terület, hogy amikor egy BIM izó minősítés folyik egy cégnél és az iző minősítő jön, akkor az összes többi izó szabvánnyal való párhuzamot is megnézi és mondja, hogy ha olyan van, akkor jelzi, hogy ezt egyébként egységesíteni lehetne, mert hasonló a a több folyamatban. És így innen mutatódik, hogy a a BIM önállóként kezeljük, de valamilyen szinten átitatja a többi stratégiai vagy szabványosítási munkamódszert, és ha ezeket is úgymond megérti a megrendelő, vagy aki a stratégiát szeretne építeni, akkor valószínűleg egy kicsit könnyebb lesznek, illetve tudja egységesíteni valóban az összes folyamatát.

Bontsuk ki érthetően ezt a három legfontosabb elemet, amit amit Laci már fölvázoltál. Tehát vannak célok. Vannak eszközök, meg van van a cselekvési terv az eszközöknek a használatára, alkalmazására. Mond mondjatok néhány példát, hogy mi szerepelhet célként. Itt jön be az, hogy a különböző élet az ingatlan életciklusának különböző szakaszab különböző szereplők vannak. Tehát az, ami mindenkinek meg kell érteni, hogy mi nem elnézést viszünk egy könyvet és letesszük, és olvasd el, hanem megpróbáljuk az adott cégnek az adott szituációra vonatkozó dolgát megérteni és arra a legjobb alkalmazást tenni. Ugye ennek két kimeneti pontja van, és azér és válaszolni fogok a kérdésre is, csak hogy hosszabban kell elővezetnem, hogy hol tart az adott cég, mert hogyha túl sokat akarunk, akkor nem fog működni. Tehát alapvetően egy bizonyos szinten tudunk csak errőlépni.

A másik pedig az, hogy az adott piaci igény az most függet attól is, hogy egy üzemeltetőről beszélünk, egy beruházóról beszélünk, satöbbi. Az mi? Ezt a alap több ennél a a kiindulási pontunk, de ez a fő két pont ebből az értelemben. És akkor ennek megfelelően lehet kitűzni célokat. Most mondok egy nagyon egyszerű példát. egy tervező cég, aki eddig 3D modellezéssel foglalkozott, csak ott valószínű az a stratégiai cél jelen pillanatban, hogy tudjon egy olyan BIM modellt csinálni, ami megfelel az adott szabányoknak ebből az értelemben. Tehát értse azt, hogy mi az, hogy egységesítés, mi az, hogy ütközésvizsgálat, mi az, hogy egy tervellenőrzés klasszifikáció klasszifikációsat. Tehát ez a szintet kell érni. Vannak ugye vegyük egy beruházónak az a példáját, egy beruházó esetében ő a központi szereplő, tehát ő az, aki mindent tud. Neki például azt kell általában meglátnunk, hogy vannak most a szerződési viszonyai, hogy tudjuk ezt a szerződési viszonyokat tovább vinni abban az értelemben, hogy az ő szereplői, tervező, kivitelező, üzemeltető nem tudom még ki, aki ott van, hatóság tudjon ezen a BIMES platformon majd kommunikálni. Tehát neki elsősorban azokat a alapkörnyezeti dolgokat kell tudnunk

célként megjelölni, amiket el kell érni. Ebbe egy végcél lehet az a izóminősítés, amelyiket most már párszor említettünk, de ugye mindig egy izóminősítés egy ténylegesen működő folyamatra lehet rátenni. Tehát meg kell találnunk azt a dolgot, hogy miattől lesz ez a folyamat működő. Nem túl nagyot lépve, de reális célt elérni, és akkor utána lehet minősíteni ezt a folyamatot ebből az értelemben. Kiegészítenéd valamivel? Teljesen egyetértek. Tehát célok célok lehetnek főként a kivitelezésnél a a pótmunkes beruházások, a költséghatékony beszerzések, különböző tendereztetési folyamatok, most nem így sorba megyek. Úgyhogy ezek ezek mind szereplőnként változhatnak. És aztán ugye stratégiaépítés szempontjából számunkra az a legizgalmasabb, amikor olyan partnerhez megyünk, ahol a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés is egy kalap alatt meg tud valósulni. Itt tudjuk a megfelelő legnagyobb hatékonyságot elérni a BIM szempontjából.

Na és akkor itt jön a Hogyan? Szerintem tényleg sikerült öt perc alatt felcsigáznunk egy csomó hallgatót, hogy akkor valami vagy akár több minden is nála egy reális cél, egy olyan cél, amiért érdemes dolgozni, pénzt kiadni és már szívtam vele annyit, hogy valóban lehetne jobban csinálni. Milyen eszközöket hoz egy BM stratéga a szerszámos ládában? É azért használom ezt a szerszámos láda példát, mert a John Cotter, aki a változásmenedzsmentnek a nagy öregje, ez tavaly tartotta egy előadást, hogy mi változott, ezt kérdezték tőled, hát már 40 éve vagy mennyi, hogy hogy változásmenedzsmentről modelleket alkot és ír. és azt mondta, hogy talán a legnagyobb változás, hogy amikor ő kezdte a szakmát és elméhet benne, és aztán híres nagy guru lett benne, akkor a változásmenedsment úgy nézett ki, hogy az ember azonosította, hogy na most változás kell. Elment, elővette a garázsból a szerszámos ládáját a változásmenedzsment eszközökkel, lemenedzselte a változást, majd összepakolta és visszarakta és ment tovább a biznishez usuel, ahogy az angol mondja. És ma már ilyen nincs. Tehát ma már annyi változás jön, és és olyan hirtelen és gyorsan alakulnak ki szükséghelyzetek, hogy gyakorlatilag folyamatosan két-három nagy változást is

menedzsel a cég. Na, ő használta ezt a szerszám-as ládahasonlatot. Most hadd lopjam tőle, ha már lopni szabad ebben az adásban. Hogy mi mi van ebben egy BIM stratégánál? Milyen eszközök? Az izó minős izószabvány mindenképpen ott van a ládába. informatikai eszközök, szoftverek, szabályozási folyamatok és a szaktudás és a és a szaktudás, illetve hát azért v visszalépve egy picit, azért ez a szerszámos láda itt szerintem a mi mi olvasatunkban az az állami szabályozási környezet most jelen pillanatban és hogy ebben mit pakolunk bele ennek ennek az állam a legnagyobb indikátora, ahogy az előző adásban erről beszéltünk. Ö tényleg rengeteg eszköz van, amivel tudunk dolgozni. Ö két eszközt emelnék kéne elsősorban. Az egyiket az Andás már elég erősen utalt, az a kompetencia, az a felkészültség, amiről beszélünk. Tehát ma a és Kotter úr, nekem is egy nagy példaképem, ez koromból következően, mert én a 80-as években is már Kotter úr nőttem fel, vagy tanultam meg a menedzsmentnek az alapjait.

Alapvetően ma akkora a változás menedzsment, a változásnak az igénye a piacból, a technológiából és mindenből következően, hogy a amikor én mint munkaadó keresek egy személyt, ugye elsősorban azt a személyt fogom megtalálni, vagy azt szeretném megtalálni, aki ezt a változásba részt tud venni, tehát aki tud velem együtt fejlődni, mert a legnagyobb probléma jelen pillanatban és majdnem minden nem sikeres projektem, most már vagyok annyira öreg, hogy a saját nem sikeres projektjeimre is lehetek kvázi büszke, az azzal kapcsolatos, biztos, hogy nem igazából jól kezeltem a személyeknek a változással kapcsolatos hozzáállásokat. Ez nem csak kompetenciáról szól ez a történet. Ez arról is szól, hogy én már nyugdíjba akarok menni, én már engem hagyjatok már békén ilyen fajta dolgokat. Tehát egyáltalán megtalálni azt a összetételtet, azt a motivációt, hogy ez a változás a személyeken keresztül tudjon menni. Ez szerintem a legeslefontosabb. Tehát hogyha én nem írom be, és ez tényleg függetlenül, hogy kinek adom az egészet, ö k tehát a kivitelezőnek, üzemeltetőnek, bárkinek is adok k stratégiát, ha nem foglalkozok ezzel a témával, hogy hogy fogom a a személyeknek a változását kezelni, akkor nem jó stratégiát csináltam. Tehát ezzel

ami biztos igaz. A másik, amiket kizeretnék emelni, a BM azért mégis csak egy informatikai alapú, vagy információ, bocsánat, információ alapú történet. Tehát alapvetően ennek az információnak a logikai egységének a struktiláltságának a jól kitaláltsága jelenti azt a történetet, amivel elő tudunk lépni. Ugye honnan hova akarunk jutni. Általában az Excel az nagyjából azért még igaz, mert akinek Excel sincs, az olosszín azzal nem biztos, hogy Bamstatikát fogok építeni. Tehát elsőre elsőre igen. Tehát alapvetően van valami Excel és el akarok odajutni, hogy ez a 40 Excel, amiben 40 ellentmondás van, hogy tud egységessé várni ebből az értelemből. Tehát ezt a fajta strukturáltságot kitalálni, és ez a struktúráltságásul megfeleljen a BIMES szabvány környezetnek, másodsra megfeleljen a vállalati igényeknek a válati irányításból következő logikákból, mert ő így tartja nyilván a partnereket meg satöbbi, hadd mondják a dolgoknak. És ráadásul megfeleljen annak az emberi gondolkodásnak, ami otben van, mert hogyha én olyan struktúrát írok le, ami nekem elnézést tudományosan tök jó, és az egyetemen még kapok belőle egy nem tudom doktori címet is, az nem jó. Az a jó, amikor azt a ténylegesen azt az ember meg fogja érteni. Le kell tudnuk

például amikor egyszerűsíteni. Tehát mi itt az Andrással az elég sok olyan tapasztalatunk van, amikor mi nagyon jól kitaláltuk a dolgokat, de hát de hát Józsi bácsi nem annyira akarta azt érteni, hogy mi mit találtun ki. Józsi bácsi a a kapott iPaden a zsírkenyet kent, hanem pedig a tervet nézte. Bé, ezek ezek azok a vicces történetek, amelyek amúgy igazak és szomorúak, de de elmond sokkal vicces. Tehát ez a két eszköz, amiket abból a nagyon sokból mindenképpen kizernék emelni. Na most a szokásunk az itt a Digit podcastban, hogy pont ilyenkor, amikor a beszélgetés egyik csúcspontja van, akkor megszakítjuk és egy személyes szálat behozunk. Ez a hallgatók idegeinek a kedvéért is, és a saját újratöltődésünket is szolgálja. Na most ham struktúra a Lego az jutott eszembe, hogy hogy ki mindenki szeretett itt legózni, gondolom majdnem mindenki, de hogy hogy megmaradt-e szoktatok-e még a gyereketekkel, unokátokkal, illetve hogy mondjuk az örök kérdés a az összes rendelkezésemre álló legó a fejemben lassan összeálló és folyamatosan egy kicsit változó képet a legjobb megcsinálnatok? Nektek személyesen az a jó, vagy vagy ti azt szeretitek, amikor pontosan úgy néz ki, ahogy azt a a leírás és a fénykép is

mutatta, és akkor van meg ez a flowélmény. Válaszolhatok én el az kezdem egy teljesen személyes élménnyel. Itt a koromból következően. Én ugye a szocialista rédióban nőttem föl. Lego akkor nem lehetett kapni Magyarországon. Úgy hívták, amit lehetett Magyarországon kapni, hogy Bebe ez egy NDK gyártmány volt és írtra, nem illeszkedett egymáshoz. Ott még a műanyag technológia nem annyira működött. ezzel kapcsolatban. Viszont az a nagy szerencsém volt, és azért én se hagytam ki a legóta a saját életemből, hogy apámnak volt egy 56-os barátja, aki Dániában ment. Ráadásul nem ismerte Biluntól, és ő nekem hozott akkoriban le legókat, és én már akkoriban elkezdtem legózni, és valahol a azt a tudást, amelyiket én mindig büszke vagyok rá, hogy össze tudom rakni a a sok apró elemből az összképet, arra valahol ott szereztem meg ezeket a dolgokat, és legóztam. Természetesen a gyerekeimmel is legóztam. Most még sajnos unokám nincsen, úgyhogy az a következő kör lesz, hogy vele is velük is legózzak.

És a a kérdésát másik felére válaszolva ö az egyed fejlődésemnek abszolút a dolgát leírta. Tehát az elején természetesen én is ez voltam, hogy ennek így kell lennie, hogy kell megcsinálni, kitaláltuk, meg kell csinálni egy az egyben, már nem tartok itt. Tehát ma nagyon fontosnak tartom, ugye, amit mi agilitásnak szoktunk hívni, hogy gyakorlatilag tudjuk fölülvizsgálni, tudjuk azt mondani, hogy most elizéltük, most igazából valamit változtatni kell, akár azért már változott a környezet, akár azért már nem jól terveztük meg a dolgokat, hogy gyakorlatilag a végén az, amit kapjunk, az a az mindenkinek az elegedettségét hozza. Igazából a stratégiában pont ez egyik nagyon fontos dolog, hogy adjál olyan mérőszámokat, olyan fontos elemeket az eszközökhöz, a kipokat, ami alapján ezt tudod hozni, és azt, hogy azon belül azt hogyan éred el, azt még legyél rugalmas ebben az értelemben, hogy hogy tudod összerakni azt a legót így rakod össze, vagy úgy rakod össze és akkor ennyit a legóról.

Folytatom én. Akkor most már tudom, hogy hogy hívják azt a legót, ami nekem is volt. [nevetés] Volt volt egy valamilyen legom, de az nem Lego volt. Egyébként én nem legóztam olyan sokat. Nekem a volt egy pincében egy helyiség, ami ki volt szivacsozva, és volt egy-két kötél benne, úgyhogy én ott órákat csünkem és logtam, és másb jellegű tevékeny, nem ülő tevékenységet folytattam. Ez most is megmaradt, hogy szeretek építkezésre kimenni, vagy úgymond megrendelővel olyan jellegű egyeztetésekre, vagy gondolkozásba belemenni, ahol ahol nem feltétlen ülünk valami fölött és egy papírt nézünk. De mind a kettő jó egyébként, vagyis ez ugye ember kérdése. Nekem most vannak gyermekeim. Jelen pillanatban ők még az egyet fejlődésből tartanak, hogy a papíralapon haladnak, vagyis ők a kiadott feladatot megépítik, üzemeltetik, nem lehet szétszedni, hozzá se lehet nyúlni. [nevetés] éve hónapig ugyanazzal játszak, ha összedől és szétesik, akkor építik át máshogy, akkor nagyobb. Úgyhogy én ő ő ők a a a akiket úgymond auditálok és figyelem, hogy náluk ez hogy van, és én is le szoktam jönni, segítek nekik, mert még apa csináld, meg apa segíts. És egyébként tényleg jó a legózás, úgyhogy [nevetés] bele fogok egyszer jönni.

Igen, vártam ezt a kérdést. Imádok legózni. Én én a felnőtt legózásnak a pártján vagyok 100%-ig, és nem csak én. Két éve a feleségemmel a karácsonyi két hetes pihenésünk az konkrétan arról szólt, hogy a megvásároltuk a Rexkesetek betörők házat, ami egy hát ha jól emlékszem egy ilyen 8 vagy 9000 darabból álló Lego volt, és én nagyon sokat legóztam gyerekkoromban. A feleségemnek ez ugye a a lányként annyira nem jött be az életében. Igen, igen. Talán [nevetés] még a babázást azt azt jobban be tudná mutatni, de valahogy ez megfordult és óriási reszkeshetek betörők fanok vagyunk. Hát nyilván kötelező jelleggel meg kell ezt minden karácsonykor nézni. Nekem személy szerint többször is. Úgyhogy úgy döntöttünk, hogy miközben nézzük, közben rakjuk a a reszkesetek betörők házat, ami amúgy tematikáját illetően és lekövetitek, ahogy változnak a bútorok meg a pontosan. Pontosan. [nevetés] Tehát megjelennek a különböző főbb főbb jelenetek a filmből, a pizzás doboz, a tehát na a pofa beróle [nevetés] a pincéből, úgyhogy úgyhogy egy nagyon izgalmas, illetve van egy unoka öcsém, aki elképesztő fantáziával bír. Nála szoktuk a építsd meg, ahogy csak bírod.

És és ilyen nagyon érdekes ilyen várszerű csónakok szoktak kijönni a végére. Ő ő még csak négy éves, de imád legózni, úgyhogy úgyhogy a Lego azért az az meghatározó szerepet tölt be a a mi életünkben is. Ez nálunk is abszolút így van. Három gyermekem van, de már örököltek tőlem egy csomó legót. És igen, tehát valahogy én is úgy emlékszem, hogy a a mi gyerekkorunkban azért nem volt olyan helyzet, hogy minden egyes újabb ilyen instrukciós dobozt azt könnyen megvettünk. Úgyhogy inkább az volt, hogy hát akkor egy olyat kéne abból, ami van, amit kaptál valakitől kölcsönt Igen. Tehát hogy ez megvan. És egyébként a lányokra visszatérve nekem most 11 éves a a kislányom, de de ő évek óta óriási Lego fan. Így ő vitte tovább, mikor már éppen kinőttek mondjuk a bátyjai ebből egy kicsit, és már nincs annyi idejük, mert ugye más dolguk van. Attól még szeret keresztestvérem kerem, aki legózik és 20 éves éj [nevetés] nappal.

És és azóta ez van, hogy akkor három éve permanensen a fél nappali szőnyeg az az Lego világ és nagyon nehéz takarítani, de de hát ez ezzel jár. Most ott hagytuk abba, hogy hogy ugye bő a BIM eszköztár és biztos, hogy nincs időnk mindent kibontani. Szabványok, IT infrastruktúra maguk a minősítések, az oktatásokat még nem is említettük. Na most ha van egy elszánt hallgatónk, aki ezt így magáivá teszi a mai adás végére, és azt mondja, hogy ez a következő jó lépés az én cégemben, egy BIM stratégia, és elkezdi csinálni, megvalósítani is szeretni, ez mind elérhető hazai szolgáltatóktól, vagy vagy ez pont az a jó, hogy nem csak és egy jó hozzáállás az lenne, hogy hogy a árérték arányban a legjobb dolgokat kombinálom, és ebben mindig lesz külföldi? Itt az asztalnál ülőktől mindenképpen.

Tehát mi a teljes palettát tudjuk tudjuk hozni pont ennek és magyarok vagyunk. És magyarok vagyunk. Nyilván a szoftvereket nem mi gyártjuk, de azoknak a maximális ismeretei és a felhasználási tapasztalatok azok nagyon-nagyon hasznosak. Ilyen szempontból. Nem mindenhova ugyanazt a szoftvert ajánljuk. ahogy ez ugye az elő előzetes felmérésből, auditból, kompetenciafelmérésből kiderül, azért minden cél mind másmás célokhoz más-más megoldásokat szoktunk javasolni, de azért lehet csatahajót építeni. Tehát mi mi is várjuk azt az ideális projektet, ahol ahol ahol már azért picit jövőben jövőbemutatóbb dolgokkal is foglalkozhatunk, nem csak abból, hogy a 17 darab Excel táblából hozzunk létre egy közös adatbázist, mert valahol itt kezdődik el, ahogy ahogy beszéltünk is erről.

mondanám én, hogy én azt gondolom, hogy Magyarországon az a praktikus, hogyha az általános stratégiai építést azt egy magyar tapasztalatokkal is ugye rend van ilyen a piacon, magyar tapasztaloktól bíró magyar csapat végzi, külföld itt fel lehet kérni mert biztos mély tudásuk van, de magyaroknak egy van egy olyan logikájuk, amit nem mindig nem ért meg elsőre, vagyis először a ezt a csapatot Igen, ezt a csapatot kéne kicsit edukálni. hogy ők után tudjanak segíteni, illetve a magyarok teljes mértékben meg tudják oldani ezt a feladatot. Én azt gondolom, hogy pont a magyar csapatok egy része az, amelyik külföldön megállná a helyét. Van egy olyan mondás, hogy azt az informatikust vette föl az ember, aki a leglustább volt, azért, mert ő biztos, hogy megtarálja azt a legjobb módszert, amivel a legkevesebbet kell dolgoznia.

És ez a BIM is egy lehetőség, hogy azt a azt a legjobb módszert, amiben legkevesebb energia, leghatékonyabban. Ez mindenre igaz egyébként menjen. És ebbe a magyarok és itt az asztalnál ülők is nagyon jók. Már volt korábbi adásokban szó róla, hogy bármilyen furcsa is a Bimmel kapcsolatban az ázsiai országok előbbre tartanak, tehát hogyha valahol még lennek, közben mi igazából hívjuk az európai országok szakértőit, akiket meggyőződésem, hogy nem tartanak előbbre ezzel kapcsolatban, sőt igazából ilyen elmisztifikálják, elszabványosítják, tehát ilyen sztandok mentén viszik be a dolgokat. Én vagyok, legyek most olyan nagyképű, hogy úgy mondjam, hogy azt, amit mi kitaláltunk, az valamennyire jeg egy jeg egyedi történet, tehát egy szerzőjogi értelemben vett történet, amelyiket szeretnénk azt gondolom tovább fejleszteni és mindig megtartani ezt a piaci előnyünket, nem csak Magyarország értelemben, hanem nemzetközi értelemben.

mondjuk elsősorban iránk regionális terjeszkedést értem alatta, hiszen azt a 40 évnyi tapasztalatot, amit itt összeraktunk ezzel kapcsolatban, ugye a BIM az nem egy olyan dolog, ami a semmiből jött és a semmiben megy kategória, az egy organikus fejlődés, tehát a úgy ingatlan digitalizációnak az eredményterméke, annak a szabályosításának a dolga. Ezt végigkövettük, megtanultuk, beleestünk hibákba, erről hasonló. Ezeket a hibákból most már le tudtuk vonni a tapasztalatokat. Össze tudtunk rakni egy olyanfajta módszertant, ami alapján rengeteg zsákutcát meg tudnunk spórolni a különböző vevőink számára. És én azt gondolom, hogy tényleg én végighallgattam elég sok külföldi előadóst satöbbi, hogy ilyen fajta dolgot azért nagyon kevesen tettek meg az elmúlt idősz pontosak én nem hallottam még. Nem akarom azt mondani, hogy nincsen más, de igazából nem hallottam hozzá hasonlót.

Hogyan érdemes szerinted Laci ezt a annak, aki még nem csinálta a BIM stratégiát? Úgy érdemes, hogy hogy említettetek ti is több adásban is beszélgettünk, hogy nagyon jó pilotprojekt ötletek vannak, nagyon jó lehetőségek vannak arra, hogy nem kell csatahajóra rááldozni vagy rászánni magunkat egyből, hanem ki lehet próbálni a hatékonyság növekedését kisebb lépcsőben. Érdemes- először egy ilyet megcsinálni, és amikor már így ráérzett az izére, és jobban úgymond megtapasztalta, hogy mi minden van itt, milyen fogalmak, milyen eszközök vannak, akkor utána nekiállni a tervezésnek stratégiaalkotásnak, vagy ellenkezőleg a legjobb projekt pont a stratégia alkotásból fog megszületni, azzal kéne kezdeni.

Valahol a az összvért fogom most válaszolni ezzel kapcsolatban. Tehát ö megint csak igaz, hogy természetesen nagykörb szintjén az lenne, hogy csináljunk nagy stratégiát, megcsináljuk a nagyon részletes cselekvési tervet, és akkor majd valósítsuk meg a projektben. Nem működőképes. Pontosanek annyira vé annyira sokára lesz meg a haszna, hogy igazából a a ügyfél nem lesz boldog ettől a dologtól. A másik fele, hogy amikor azt mondjuk, hogy elkezdünk valamit, aztán majd utána csináljunk stratégiát, az pedig rengeteg olyan felesleges zsákutcát fog okozni, amelyik őket miatt el fognak kergetni minket, merthogy miért miért vezettük be őket ebbe a zsákutcába. Tehát nekem az a mostani meglátásom az eddigi tapasztalatok szerint, és a piac is ezt igazolja vissza, hogy kell egyfajta alap gondolkodás, tehát elemzés, stratégiai célkitalálás satöbbi. De például, oké, már a cselekvési tervbe érdemes beépíteni közvetlenül a a pilótprojektet, és lehet, hogy a stratégiai célt is érdemes többször visszahozni, tehát egyfajta agilitást bevinni ebben a rendszerben, ahol elindulunk egy egy projekten, a projekt ne legyen túl nagy se, meg túl kicsi se, tehát igazából a valóságban meg tudjuk azt a a célt valósítani, amiről

beszélünk, mert egyébként nem titok, hogy Magyarországon van-e mindig egy ilyen félelem, és akkor kiderálunk egy gyönyörű célt, és ezt utána ide hozzunk egy ilyen pilóprojektet, amit persze könnyebben meg fogjuk valósítani, de igazáb ábó nem alkalmas arra, hogy a céltől rendesen teszteljük. Hallgatóknak mondom, hogy most már csak 2 cm van a mutatójad és a hüvelykújjad között. Bocsánat, én mutogatom. Igen. Nagyon kicsi pilot projekttel próbálunk egy nagyon nagy cél felé. Tehát alapvetően kell egy megfelelő minőségű pilótprojekt, amivel elindulunk, de igazából a vállalt élet szempontjából kell igazából elsősorban ezt végiggondolni. Tehát amikor egy beruházó cég elindul mondjuk egy beruházáson és csak mondjuk az épít építés ingatlan elemekre teszi az egészet, nem tervezti ki minden szakmára a BIMT, akkor lehet, hogy a következő projektében ezt ki tudja terjeszteni, hogy az összes szakmára, aztán már ki tudja terjeszteni a teljes menedzsmenti részre. Tehát gyakorlatilag egy ilyen lépésről lépésre haladással tudunk-e jó előre haladni. Mondom, nagyon fontos az a felhasználó élmény, hogy legyen sikerélménye ezzel kapcsolatban. Tehát, hogyha túl messze megyünk, akkor azért nem lesz sikerélménye. Ha túl kicsi és

elkezdünk menni, akkor még azért nem lesz sikerélménye. Igen. És az is egy fontos dolog, hogy minden cég, minden résztvevő úgymond profit orientált profit nyomás alatt van, vagyis nincs arra ideje, amit a Laci is mondott, hogy sok év alatt ez kidolgozza, beépítse, hanem általában úgy kell indulni, hogy valamit teljesen is kell. Valahol megjelen náluk egy igény, amit ki kell szolgálni, és nincs arra idejük, hogy egy évig stratégiát építsen az ember. Arra van idejük, hogy a kettőt párhuzamosan kicsit eltolva vigyék. Benne van a kockázat, illetve nincs nincs egy cégnek arra pénze, hogy egy olyan, hogy duplikáljon valamit, hogy csinálj egy párat projektet, ami csak erre szolgál, és abből ő nem termel pénzt. Ezt ezt manapság sajnos nem vállalják be. Pedig néha jó lenne.

Ühüm. Úgyhogy ilyen szempontból ez ez így tud működni. Igen, az utóbbi időben egyre több olyan tapasztalatot szereztünk, hogy egy projekt indukálta a stratégiaépítési folyamatot, de sosem projektbe megyünk bele, és aztán valamilyen ment a projekt tappasztalatokból építjük a stratégiát. De van olyan, amikor a projekt a fő cél, és ahhoz, hogy az a projekt, ráadásul sok olyannal találkozunk, ahol már most induló projektben szeretnének valamilyen szinten BIMbe BIM BIMEL tovább menni, és akkor ilyenkor azért van egy ilyen feszített leegyszerűsített stratégiaépítési folyamat, de mindenképpen a stratégia az első lépés. Most említettétek így lekerekítés céljából mondom ezt a magyar külföldi viszonyt. Egyrészt azt hiszem, hogy sok európai cégnél még mindig abban a luxusban vannak, hol ott a világ már sokat változott és sokkal agilisebbnek kéne lenni, de ők még mindig ezt a fél egy éves vonuljunk el, tervezzünk stratégiát, és majd utána meglesz a a következő lépés.

Ennél sokkal agélisebben tudunk mi itt szerintem jó pár magyar cégbe dolgozni, és ez most versenyelőny egyre inkább. A másik meg ugye, hogy gyakorlatilag csak egy-két szoftver az, ami ehhez kell. Minden más itthon van. Ez nagyon jó hír szerintem. A szabályozási környezetre még egy picit visszatérnék, hogy egyébként elősegíti a stratégiai gondolkodást, támogatja valamilyen szinten, semleges, vagy ellenkezőleg bizonyos előírások inkább elvonják a figyelmet meg a lehetőséget a stratégia alkotástól. teljes mértékben segíti, indukálja a stratégia alkotást. Főleg azért, mert a BM most még azért nagyon sok helyen egy ilyen vakfolt, de így, hogy kötelezővé tették az állami területen, így kapva kapnak a cégek az alkalmon, és és hogyha ha komolyan gondolják, és nyilván a technológiai fejlettség határozza meg az összes vállalkozást ma már, és nem csak az építőiparról beszélünk, akkor logikus, hogy egy ilyen stratégia bevezetéssel indítunk, ami amúgy nálunk nagyjából egy két-három hónap nyilv szervezet méretétől függően változik, illetve a projektmérettől függően változik, mert nyilván a a stratégiaépítésnek a legvége az egy Pilot projekt, ahol ugye a bevezetett folyamatokat, módszertanokat tudjuk tesztelni is. Lehet egy építés

akár két év is, de de hosszú távon ez mindenképpen egy jövedelmező folyamat. valóban bizonyos szempontból indikálja, merthogy ez olyan cégeknek is ezzel el kell kezdenük foglalkozni, akik eddig próbáltak nem foglalkozni vele. Tudták, hogy van, de megoldjuk úgy, ahogy eddig elvet jó jó volt a papíron, jó volt az úgy ahogy eddig volt. Elvet követték. Ö és ez olyan szempontból nem az az organikus fejlődésre visszautalva, hogy hogy nem mindenki fog rögtön stratégiaiépítéssel kezdeni, vagy egyébként praktikus lenne, hanem ez a projekt indikálás miatt belevágnának a közebébe, és akkor lesz ami lesz, megpróbálják kipipálni a különböző tételeket. Ami szerintem ebbe az állami rendelkezésben jó, hogy a nagy cégek ezerrel rá lesznek kényszerűve, akik állami projektet szeretnének nyerni. A nagy cégnél sok ember dolgozik, sok mérnök meg fog ezzel ismerkedni. Ezek a mérnökök el fognak szál elszállingozóhatnak, nem fognak, de van rá esély, ugye fluktuáció, elmennek kisebb, közepes más cégekhez. Ez a tudás el fog kezdeni úgymond a piacon meghonosodni.

És amikor egy bmes előadás van, akkor nem mint egy varázslóra vagy a ginre néznek a az emberek, hanem hanem ugye elkezd látni az látja az ember a a idézében a a felismerést, az ismeretet a másik cebében. Ugye erre azt kell mondani, ha röviden kell válaszolnom, igen. A azért mondom azt, hogy azért nem ennyire egyszerű a történet, mert ha elolvasol egy izószabbványt, akkor hanyad dobod magadat, hogy mit írtak le benne. Tehát és még tszer elolvasod, még akkor is nehezen fogod megérteni satöbbi. Tehát egy szabályzásnak azért mindig megvan az a nehézsége, hogy az a normál átlagfelhasználók számára nehezen érthető. Tehát azokat a kommunikációs problémákat, ami ebből a szabályzás és a gyakorlat között van, azt viszont át kell tudni hídalni. Tehát önmagában persze segítség, csak ezt mindig látni kell, hogy egy ilyen fajta papírt elolvasunk, az nem azt jelenti, hogy holnaptól kezdve úgy fognak dolgozni a cégek. Tehát ennek a részét kell kezelni, és hogyha ezt magad javára fordítod, akkor erre abszolút igen a válasz. De sajnos ismerünk rengeteg olyan negatív példát, ahol effektíven most elnézést, végigolvasták az izószabványt, és elfutottak, mert ők ilyennel soha az életben nem fognak foglalkozni.

Hát lehet, hogy nem az a legjobb sz eszköz ezt mint az innováció menedsment szabványokért felelős bizottságnak a tagja az izon. Ezt ezt meg tudom erősíteni. Olvas ezt ennek meg kell ágyazni. Igen, hát azt hiszem a lényeget azt sikerült körbejárnunk a BAM stratégia és az alkalmazás kapcsán. András László és Doni, köszönöm szépen, [zene] hogy ben tartottatok. Köszönjük szépen. Köszönjük szépen és köszönöm a lehetőséget. [zene]